Székesfehérvár, Budai u. 90. Intézményi Minőségirányítási Program 2009 Készítette: Kárpátiné Frank Éva igazgató vezetésével Bozsogi Ferenc Simonné Konti Petronella Kodakné Mucza Katalin Elfogadta: 2009. március 30-án az alkalmazotti közösség Fenntartóhoz benyújtva: 2009. március 30. Jóváhagyta: 2009. hó _ nap Jóváhagyási határozat száma: _ Felülvizsgálat dátuma:
Bevezetés Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a közoktatási törvény 40 - nak (11) bekezdése kötelező feladatul írja elő valamennyi általános iskola számára. Ennek alapján a program meghatározza az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseit. Meg kell határoznunk az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, szervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program célrendszeréhez kapcsolódik az évenként kötelezően felülvizsgált intézkedési terv, amely meghatározza az intézmény feladatainak körét, valamint a működtetéssel kapcsolatos konkrét feladatokat. A minőségirányítási programban foglalt céljaink, az intézkedési tervvel kiegészülve együttesen tartalmazzák azokat az elvárásokat, amelyeket az iskolánk nevelési programjában, valamint minőségirányítási rendszerünk elkészítésekor figyelembe vettünk. Ez a tervezési rendszer lehetővé teszi, hogy a meghatározott célok és feladatok értékelhető módon kerüljenek végrehajtásra. Iskola a Vízivárosban A város egyik legnépesebb lakóterületének iskolája 1978-ban kezdte meg működését. Az intézmény és környezetének története, fejlődése és mindenkori helyzete szorosan összefügg. A kezdeti tanulólétszám a lakótelep folyamatos épülésével 1 2 év alatt az iskola kapacitást meghaladó szintre emelkedett. A város több intézményében működött kihelyezett tagozat, míg 1991- re minden tanulócsoport helyet kaphatott az intézmény épületében. A hajdan patinás kertváros területén emelkedő panelházak lakói az egykori családi tulajdonuk lebontását kényszerűen elfogadó közép és idősebb korosztály, a vidékről munkalehetőség reményében idetelepült nagycsaládosok, és az önálló éltetet itt kezdő fiatalok három, különböző életmódhoz szokott, eltérő életszférájú és kötődésű réteget alkottak. E másság a gyerekek között kezdetben éppúgy feszültséget okozott, mint a felnőtték körében. Több éven át jelentős volt a lakók fluktuációja. A ma itt élő fiatalok egy része már iskolánk diákja volt. Az ő gyermekkori kapcsolataik is hozzájárultak, hogy mára konszolidált társasházi közösségek élnek a 2
környéken. Az egykori tanítványaink közül sokan szülőként is kötődnek az iskolához, mely 30 éves történetében a második generációt fogadja falai között. Az iskola alapítása óta körzeti beiskolázású. A 80-as években ennek a feladatnak helyhiány miatt alig tudott megfelelni. Jelenleg a diákok mintegy ötöd része körzeten kívül lakik, de élnek a szabad iskolaválasztás lehetőségével. Az 1-8. évfolyamon a 2-2 párhuzamos osztály, 25 fő/csoport átlaggal tervezhető. 3 6. évfolyamban egy osztályban emelt óraszámban angol nyelvi tehetséggondozást folytatunk és kiemelt tehetséggondozást informatikából szintén a 3 6. évfolyamban. 1. Helyzetelemzés Az IMIP elkészítésekor figyelembe vettük a közoktatási törvény idevonatkozó sorát: a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. Szem előtt tartjuk a hatékonyságot, a törvényességet és a szakszerűséget. Erősíteni kívánjuk a munka hatékonyságát, valamint a szervezeti hatékonyságot: Jobb minőségű szolgáltatást nyújtunk partnereinknek. Pontosan betartjuk a különböző eljárási szabályokat. A feladatainkat gyorsan és a szükséges erőforrás felhasználásával végezzük el. A költségvetést igyekszünk pontosan betartani. Törekszünk arra, hogy a partnereink elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal. Igyekszünk elegendő feladatot elvégezni erőforrásaink felhasználásával. A munkatársaink elégedettségét fontosnak tartjuk. A fenntartói elvárásoknak eleget teszünk. A közösen megfogalmazott szervezeti céljainkat megvalósítjuk. Megvalósítjuk az éves munkatervben meghatározott célkitűzéseinket. Megpróbálunk az egyre élesedő versenyhelyzetben helytállni. Mérlegeljük, hogy milyen új lehetőségek és potenciális veszélyek igényelnek figyelmet. A törvényesség és szakaszerűség megnyilvánul az intézményt szabályozó dokumentumokban (SZMSZ, Pedagógiai program, házirend ) 3
2. A fenntartó elvárásai Az intézményfenntartó önkormányzat az alapító okiratban rögzítetteknek megfelelően a következő kötelező feladatokat fogalmazta meg számunkra: - alapfokú oktatás-nevelés, - egy csoportnak 3. osztálytól emelt szintű angol nyelvű tehetséggondozás, - informatika irányultságú oktatás - iskolai étkeztetés biztosítása, - napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás, - a tanulók számára szervezett szabadidős tevékenységek lebonyolítása, szükség szerint a tanulói kíséret biztosítása, - együttműködés az intézményi folyamatokban szerepet játszó partnerekkel. - a sajátos nevelési igényű tanulók integrálása a nevelési-oktatási folyamatba, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása 4
3. Az intézmény minőségirányítási programja 3.1. Jövőkép A Vízivárosi Általános Iskola a lakótelepen továbbra is ellátja oktatási és nevelési feladatait, valamint vállalja szabadidős programok szervezését. Elsődleges élként fogalmazzuk meg, hogy javítsuk iskolánk megítélését az oktatás és a nevelés színvonalának emelésével és jobb PR-munkával. Az angol emelt szintű oktatással a jó képességű tanulóinknak az átlagnál magasabb szintű tudást nyújtunk, a tehetségeseket felkészítjük a nyelvvizsgára. Számítógépes felszereltségünk lehetővé teszi, hogy minden tanulónk számára biztosítsuk a modern élethez szükséges, nélkülözhetetlen informatikai ismereteket, az érdeklődőknek a többlet-tudást. Pályázatok segítségével kiegészítjük és bővítjük szűkös anyagi lehetőségeinket. Meglévő hagyományainkat megtartjuk, fokozottan figyelünk a városi rendezvényekre. Erősítjük a Kodolányi János Főiskolával meglévő jó kapcsolatunkat azzal, hogy fogadjuk végzős nyelvszakos hallgatóit tanítási gyakorlatra. 3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat ( hitvallás a minőségről) A Vízivárosi Általános Iskola mint alapfokú oktatási intézmény vezetője, tantestülete és minden technikai dolgozója elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni. Ennek érdekében vállaljuk, hogy működtetjük és továbbfejlesztjük az önértékelésre épülő minőségirányítási rendszerünket. E rendszer segítségével biztosítjuk a minőségi nevelés és oktatás körülményeit. Értelmezésünk szerint minőségi a nevelés és oktatás akkor: Ha tanulóink képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek. Ha színvonalas EU- konform oktatással szilárd alapműveltséget nyújtunk. Ha tanulóink jól érzik magukat iskolánkban. Ha pedagógusaink folyamatosan keresik és megtalálják az adott gyermek és tanulócsoport fejlesztéséhez az adekvát módszereket. 5
3.3. SWOT analízis Csoporttechnikával kiválasztottuk azokat a kulcspontokat, amelyek jellemzően meghatározzák, befolyásolják iskolánk működését. Ezek összevetésével, szembeállításával olyan következtetéseket vontunk le, melyek eredményeinket, erényeinket javíthatják és hiányosságaink pótlása érdekében tennünk kell. Erősségek Az intézmény jól megközelíthető Tágas, jól felszerelt intézmény, jó szakos ellátottság Nyelvoktatás (emelt szintű angol nyelvi képzés) Együttműködés partnereinkkel (polgárőrség, rendőrség, ÁNTSZ, stb.) Összeszokott, hosszú ideje együtt tanító pedagógusok Gyengeségek A lakótelep szociális összetétele Csökkenő gyereklétszám, az óvodai ismertségünk Egyre nehezebb kezelni a magatartási zavarral és idegrendszeri gyengeséggel küzdő tanulókat A szülők nagy része kevésbé érdeklődő (szociális helyzet) Kevés az új, a fiatal kolléga 3.4. Küldetésnyilatkozat Intézményi működésünk alapelve a nyitottság és az alkalmazkodás a megváltozott társadalmi igények és vevőink, partnereink érdekei kielégítése érdekében. Fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását. Felelősek vagyunk tehetséges tanulóink eredményes továbbtanulásáért. Törekszünk rászoruló tanulóink felzárkóztatására az esélyegyenlőség biztosítására. Partnereink (tanulóink) érdekében nagyobb hangsúlyt fektetünk az angol nyelv emelt szintű képzésére, az informatika irányultság támogatására. Felelősséget vállalva segítséget nyújtunk abban, hogy diákjaink harmonikus, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. 6
3.5. Minőségcélok Partneri igényekhez, elvárásokhoz rendelhető minőségcélok Probléma, igény Hozzárendelt cél Prioritás Időtáv Indikátor A környezet rendezettsége, biztonsága Fegyelem Az iskola iránti érdeklődés Az iskolai elvárások megismertetése az óvodás gyermekek szüleivel A szülők alig vesznek részt az iskolai rendezvényeken, nem kapcsolódnak be az iskolai életbe Balesetmentes, esztétikus, fejlesztő környezet megteremtése, fenntartása Fontos Középtávú (3 év) A szülők és tanulók elégedettségének mérése Egységes követelményrendszer megalkotása, annak betartatása a nevelési folyamatban résztvevőkkel Nagyon fontos Középtávú (3 év) Iskolánk népszerűsítése, Nagyon Középtávú vonzóvá tétele legyen fontos (3 év) mindenki számára kiemelten fontos A kapcsolatfelvételt Nagyon Rövidtávú intézményesíteni kell az fontos (1 év) óvodás gyerekek szüleivel A szülők aktívan Nagyon Középtávú vegyenek részt az iskola fontos (3 év) életében, kapcsolódjanak be a programok szervezésébe, vegyenek részt a közös rendezvényeken Házirend Figyelmeztetés, fegyelmi intézkedések gyakorisága A beíratott tanulók száma Más iskolából érkezett tanulók Közös rendezvények Az SZM hatékonyabb működése Gyermekvédelem Osztályfőnöki órák 7
Probléma, igény Hozzárendelt cél Prioritás Időtáv Indikátor A pedagógusok érdeklődése a tanulók tanórán kívüli tevékenysége iránt kevésbé jellemző Egyenetlen a pedagógusok terhelése Sok a sajátos nevélést igénylő tanuló A gyenge tanulmányi eredmények, felzárkóztatás Az osztályfőnökök törekedjenek a személyiség szélesebb körű megismerésére Fontos Rövidtávú (1 év) Közös programok szervezése, érdeklődés, részvétel aránya Egyenletesebb Fontos Rövidtávú Feladatok vállalása az pedagógus (1 év) éves munkaterv munkamegosztás összeállításánál A képességek szerinti eredmény elérése Nagyon fontos Rövidtávú (1 év) A félévi, év végi értékelés A tanulmányi Fontos Középtávú Félévi, év végi eredményességi mutatók (3 év ) összevetés a bázissal javítása Tehetséggondozás Differenciált óravezetés, Fontos Rövidtávú Félévi, év végi szakkör, verseny, (1 év ) összevetés a bázissal rendezvény 8
Az iskolai szervezet hatékonyságát befolyásoló minőségcélok: Szervezeti folyamat Döntéshozatal Információs rendszer Kommunikáció Értékelés Hozzárendelt cél Prioritás Időtáv Indikátor Elemzésre, tényekre Nagyon Hosszútávú Egyszemélyi felelősség, a épülő döntések fontos demokratikus formákat szülessenek betartva Kétirányú információs Nagyon Hosszútávú A szervezet tagjainak rendszer kiépítése fontos tájékozottsága Hatékony Nagyon Hosszútávú A problémakezelés módja konfliktuskezelési fontos eljárások elsajátítása Közösen kidolgozott, Nagyon Hosszútávú Erkölcsi-anyagi elismerés legitim pedagógus fontos értékelési rendszer működtetése 9
4. A minőségirányítási rendszer 4.1. A vezető elkötelezettsége Kellő szakmai felkészültséggel rendelkezem ahhoz, hogy fontosnak tartsam az általam vezetett intézményben kialakuló minőségfejlesztési munkát. A minőségi célokban meghatározott feladatok, sikeres elérése érdekében számíthatok kollégáim támogatására. 4.1.1. Az intézményvezető feladata: A minőségügyi folyamat támogatása A folyamatban résztvevő munkatársak támogatása, motiválása A feladat teljesítéséhez az erőforrások biztosítása A döntés előkészítésében való részvétel, vélemény nyilvánítás Tájékoztatás a minőségfejlesztés eredményeiről, partneri körben A teljesítendő feladatok számbevétele, egyenlő teherviselésre való törekvés Felelősök, határidők pontos megjelölése a minőségfejlesztési folyamatban A felelősök számára hatáskör, jogkör biztosítása Képzések, továbbképzések biztosítása Ezáltal a szervezeti kultúra fejlesztése Az alábbiakban felsoroltak alapján végzem: A távlati, stratégiai tervezést A jól körül határolt vezetői és intézményi célok megfogalmazása A szakmai működés nehézségeinek kezelése (ha kell vezetői beavatkozás) A pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezeten belül A minőségfejlesztési folyamat működésének szervezeti feltételei: Az intézményi jó légkör Együttműködésre hajlandó közösség Új iránti fogékonyság Rugalmasság A kialakult és elfogadott értékrendre épített napi gyakorlat Igényekre épített, szolgáltatói gondolkodás 10
4.1.2. A vezetői ellenőrzés, értékelés Iskolánk ellenőrzési, értékelési rendszere a feladatellátás megvalósításának ellenőrzése és értékelése, azaz a minőségirányítási programja és intézkedési terv megvalósulásának vizsgálata. 4.1.3. Az ellenőrzési, értékelési rendszer alapelvei: Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a partneri igényekre és elvárásokra, az oktató-nevelő munkára és az intézmény működését szabályozó intézkedésekre. Az ellenőrzés és értékelés legyen fejlesztő célú, segítse elő a minőség javulását Legyen nyilvános a dolgozóink számára az értékelés szempontrendszere, a szülők számára az eredménye Az ellenőrzési, értékelési rendszer tényekre és adatokra épül, a keletkezett adatokat adatbázisban rögzítjük 4.1.4. Ellenőrzési, értékelési célok: Az intézmény törvényes, szakszerű és hatékony működésének nyomon követése Az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése Az iskola szolgáltatásaiban közvetlenül érintettek (szülők, tanulók, pedagógusok és alkalmazottak) elégedettségének növelése Az intézményi ellenőrzésben, értékelésben, különösen a törvényesség, a hatékonyság, a szakszerűség, valamint a fogyasztói elégedettség nézőpontjából érdemes következtetéseket levonnunk. Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak Eredményesség: megvalósulnak-e a kitűzött célok, illetve milyen mértékig valósulnak meg Hatékonyság: a kitűzött célok megvalósulása a ráfordított erőforrások függvényében; vagyis milyen erőforrásokat vett igénybe a célok megvalósulása Szakszerűség: a kitűzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése 11
4.1.5. A vezetői ellenőrzési terv területei Az oktató-nevelő munka Adminisztrációs tevékenység Bérgazdálkodás Pénztár Szociális támogatás Leltározás Munka- és tűzvédelem Intézményi higiénia 12
4.1.6. Az ellenőrzés, értékelés területei a gazdasági és tanügyigazgatási területen Sorszám Fő területek 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás: Gazdálkodási tevékenység, igazgatási tevékenység, feltételek, humánerőforrás hasznosítása Részletezés Gazdálkodás - A költségvetés összeállítása, annak teljesítése - A gazdasági tevékenység belső szabályozottsága: - Számviteli politika szabályzata - Gazdálkodási ügyrend - Önköltség számítási szabályzat - Eszközök és források értékelésének szabályozása - Pénzkezelési szabályzat - Eszközök és források leltározási-leltárkészítési szabályzat - Feleslegessé vált eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzata - Beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése, dokumentációjának szabályozása - A gazdálkodás eredményessége, hatékonysága Igazgatás - A tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony - Beiskolázás és továbbhaladás - A működés törvényessége, jogszabályoknak való megfelelés Feltételek - Célok és pénzügyi erőforrások összhangja - Tárgyi, infrastrukturális feltételek - Eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés - ICT feltételei - Személyi: álláshelyekkel való gazdálkodás - Jogszabályban meghatározott kötelező alkalmazottak köre Erőforrás hasznosítás: - Képesítési előírások - Munkaerő-gazdálkodás 13
- Humánerőforrás-fejlesztése (pedagógus továbbképzés) 2. Vezetés, menedzselés - Nevelési-oktatási folyamatok irányítása - Belső információs rendszer működtetése - Külső kapcsolattartás, az intézmény képviselet - PR 3. Szakmai tevékenység: A tanulás eredményessége: A tanulás - A tanulói teljesítmények a központi mérések alapján eredményessége meghatározott területeken A pedagógiai program nevelési A pedagógiai programban meghatározott célok teljesülésének céljainak mértéke megvalósítása 4. Elvárás, elégedettség, elégedetlenség mérése és értékelése intézményi szinten, partneri kapcsolatokban 5. A vezetői ellenőrzés folyamatszabályozása Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez 5.1.1. A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 14
5.1.2. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési neve idő Szempontlista Vezetői kör 5 év 1 év Másolatot kap Idő- és felelősségmátrix Minőségirányítási Kézikönyv Irattár A ellenőrzött Igazgató 1 év Irattár irattár területek listája Feljegyzés Igazgató Terv Igazgató Minőségirányítási dosszié 1 év önkormányzat Jegyzőkönyv Igazgató Minőségirányítási dosszié 1 év önkormányzat Megbízatások Igazgató Minőségirányítási dosszié 1 év A delegált Időterv (a Igazgató Minőségirányítási dosszié A delegált beszámoláshoz) Ellenőrzési lista A delegált Elektronikus adatbázis A feljegyzést végző Minőségirányítási dosszié 5 év irattár 5.1.3. Felelősségek és hatáskörök Felelős Érintett Informált 1 Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség 2. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség 3. Igazgató Iskolavezetés Alkalmazotti közösség 4. Igazgató Alkalmazotti közösség 5. Igazgató Delegáltak 6. Igazgató Delegáltak 7. Az ellenőrzést végző személy Ellenőrzött 8. Delegált ellenőrző Ellenőrzött 9. Delegált ellenőrző Ellenőrzött 10. Delegált ellenőrző Igazgató 15
5.2. A felelősség-mátrix és a fő folyamatok gazdái Szervezeti egység vagy folyamatgazda A Igazgató F Szaktanárok B Igazgatóhelyettes G Tanítók C Gazdaságvezető H Napközis nevelők D Munkaközösség vezető I DÖK-vezető E Minőségügyi munkacsoport J Gyermekvédelmi felelős Folyamat A B C D E F G H I J 1. Pedagógiai program X 2. Éves tervezés X X X X 3. Vezetői ellenőrzés X X X X 4. Irányított önértékelés X 5. Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése X X X 6. Kiválasztási és betanulási rend működtetése X X 7. Továbbképzési rendszer X X működtetése 8. Belső értékelési rendszer X (munkatársak értékelése) 9. Ösztönző rendszer működtetése (szolgáltatások) X 10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása (infrastruktúra) X X 11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok X X 12. 8. o beiskolázása X X X 13. Módszertani eszköztár és kultúra X 14. A tanulási támogatása X X X 15. Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet) X X X X X X 16
16. A tanuló értékeléséhez szükséges X X közös követelmények és mérőeszközök 17. Pedagógusok együttműködése X X 18. Az intézmény működésének éves X X X X X X értékelése 19. Belső audit X 5.3. Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések Módszer Eszköz Érintett Felelős Határidő I. Pályázat kiírása Pályáztatás Média A szakmai II. III. IV. Határidőre beérkező pályázatok értékelése Személyes beszélgetés a pályázóval Intézmény céljainak megismertetése V. A feltételrendszer megismertetése Dokumentum elemzés Beszélgetés Szakmai önéletrajz Dokumentumok, pályázat Beszélgetés Beszélgetés Küldetés nyilatkozat, HPP Munkajogi dokumentumok VII. VIII Patronáló tanár kijelölése Személyes beszélgetés a vezetővel egyéni érdeklődési kör megismerése érdekvédelmi szervezetek megismerése VI. Megbízás Döntés Munkaszerződés, munkaköri leírás munkaközösség Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Felkérés Megbízás Patronáló tanár, Beszélgetés Iskolai dokumentumok pályázó, ig. Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője Igazgató Igazgató Tanév vége Pályázat határideje (aug.1.) Igazgató Aug. 15. Igazgató Aug. 15. Igazgató Aug. 15. Igazgató Aug. 20. Igazgató Aug. 28. Igazgató patronáló tanár Szept. 10. 17
munkaközösség megismerése az iskola hagyományainak megismerése IX. Személyes találkozások (a patronáló tanárral) X. A kiválasztás és betanulás értékelése XI. Az eljárásrend korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján Bemutatás Munkatársak+ új munkatárs+ patronáló tanár Megbeszélépontjai Értékelés szem- Új munkatárs a PP Patronáló tanár Írásbeli Munkaköri igazgató értékelés leírás Óralátogatás értékelő lap Adminisztráció korrekció Eljárásrend Minőségügyi tanács Igazgató Szept. 10 helyettes igazgató Jan.31. Május 31. igazgató Június 15 Szempontok a patronáló tanár kiválasztására - Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs A patronáló pedagógus feladata - a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint - az adminisztráció pontos vezetése - informális problémák megbeszélése 18
5.4. Továbbképzési rend működtetése A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. 5.4.1. A folyamat leírása: 1. Minden év elején a megérkezés után az általános igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 8.-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 3. Márc. 10-ig az általános igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. a/ Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4. b/ A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Márc. 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. Márc. 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. 8. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 9. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 5.4.2. A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása Az 1997/98-as tanévben a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó minőségi kör kidolgozta, és a tantestület elfogadta egy ötéves továbbképzési terv alapelveit. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. Ez a dokumentum a Pedagógus-továbbképzés kulcsfolyamata c. zárójelentésben található. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól működött, amit 19
2002-ben a módosított kormányrendelet alapján (111./2001.) felülvizsgáltunk és kiegészítettünk. A szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. Célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. 5.4.3. A folyamat leírása: 1) Minden év elején a megérkezés után az igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2) A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek az igazgatóhelyettesnél. 3) Március 10-ig az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4) a) Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 4) b) A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5) Március 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6) Március 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 7) A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. 8) A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 9) A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 20
5.4.4. Továbbképzési rendszer működtetésének szabályozása Felelősségi mátrix Lépés Felelős Érintett Informált 1. Ig. helyettes Nevelőtestület Nevelőtestület 2. Továbbképzési Jelentkezők Igazgató felelős 3. Ig. helyettes Tantestület Gazdasági vezető 4.a Ig. helyettes Tantestület Gazdasági vezető, tantestület 4.b Ig. helyettes Közalkalmazotti tanács Gazdasági vezető, tantestület 5. Igazgató Továbbtanulásra Tantestület jelentkezők, gazdasági vezető 6. Igazgató Továbbtanulók Tantestület 7. Igazgató Továbbtanuló Tantestület, gazdasági hivatal 8. Munkaközösség Továbbtanuló Munkaközösségek vezetők 9. Folyamatgazda Igazgató Tantestület 21
5.4.5. Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Lépés Dokumentum neve Készítő / kitöltő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap 1. Továbbképzési - Helyettesi iroda 1 év - jegyzék 2. Írásbeli jelentkezés Jelentkező Továbbképzési dosszié 1 év Igazgató 3. Jegyzőkönyv Igazgató helyettes Irattár 1 év Gazdasági vezető 4. Jegyzőkönyv Igazgató helyettes Irattár 1 év Gazdasági vezető 5. Továbbtanulók névsora Igazgató Továbbtanulási terv 1 év Gazdasági vezető 6. Írásos visszaigazolás Igazgató Irattár 1 év Jelentkezők 7. Éves beiskolázási terv Igazgató Irattár 1 év Gazdasági vezető 8. Visszaigazolás a A felvételt hirdető Irattár 1 év - felvételről intézmény 9. Feljegyzés Munkakörvezető Továbbképzési dosszié 1 év Igazgató 10. A folyamatgazda Folyamatgazda Továbbképzési 1 év Jegyzőkönyv beszámolója dosszié vezető 22
6. Az intézményi munka tervezése 6.1. Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a HPP felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. 6.1.1. A folyamat leírása 1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. Novemberben a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. Novemberben tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot az SZM ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 23
13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra. 6.1.2. Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Tantestület 2. Igazgató Kibővített isk. vez. Nevelőtestület 3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület 4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület 5. Igazgató Tantestület 6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 8. Igazgató Tantestület 9. Munkacsoportok vezetői Tantestület 10. Igazgató, DÖK vezető SZM, DÖK 11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület 12. Minőségi kör vezetője Minőségi kör tagjai Igazgató 13. Igazgató Tantestület 14. Igazgató Szülők, gyerekek, tantestület 15. Igazgató Önkormányzat Tantestület 24
6.1.3. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Kitöltő/készítő Megőrzési hely A HPP módosításra Kibővített isk. Minőségügyi szoruló területe, vezetőség dosszié folyamatai Megalakult munkacsoportok A minőségi kör Minőségügyi listája vezetője dosszié A területekhez rendelt A minőségi kör Minőségügyi munkacsoportok vezetője dosszié Módosító javaslatok, Minőségügyi Munkacsoportok kiegészítések dosszié Kiegészített HPP Munkacsoportok Minőségügyi dosszié Megőrzési idő 1év 1év 1év 1év 5 év Másolatot kap Munkacsoportok Igazgató Igazgató Igazgató Könyvtár, igazgatói iroda 6.2. Az iskola éves munkatervének elkészítése- (folyamatszabályozás) 6.2.1. A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. 6.2.2. A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, az intézményi munkatervek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. a) A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4. b). A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 25
6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. 6.2.3. Felelősségek és hatáskörök Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető Tantestület 2. Igazgató Tantestület - 3. Igazgató Tantestület - 4. Mk. Vezetők Tantestület - 5. Mk. Vezetők Tantestület - 6. - - - 7. Mk. Vezetők Tantestület Igazgató 8. Igazgató Mk. vezetők, ifj. véd felelős, DÖK vezető - 9. Igazgató Mk. vezetők - 10. Igazgató Mk. vezetők, DÖK vezető - 11. Igazgató - Tantestület 12. Igazgató - - 13. Igazgató Tantestület Fenntartó, szülő 14. Igazgató Iskolatitkár - 26
6.2.4. Dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat Kitöltő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap 1. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvvezető (jegyzőkönyvtár) Dosszié 1 tanév - 2. Órarend Igazgatóhelyettesek iroda Igazgató-helyettesi ½ tanév Tanárok 3. DÖK és ifj. DÖK vez., ifj. védelmi munkaterv védelmi vezető Igazgatói iroda 1 tanév - 4. Munkaközösségi tervek Mk. Vezetők Igazgatói iroda 1 év Mk. vezetők 5. Feladatterv Igazgató Igazgatói iroda 1 év Mk. vezetők 6. Mérési terv Igazgató Igazgatói iroda 1 év Mk. vezetők 7.Rendezvényterv Igazgató és ig. Igazgató-helyettesi Szülők, alkalmazotti közösség 1 év helyettesek iroda 8. Tájékoztatási rendszer Igazgató Min-i kézikönyv 1 év - 9. Az intézmény munkaterve Igazgató Igazgatói iroda 1 év Fenntartó 27
6.3. Partneri együttműködés Partner Az együttműködés formája Rendszeressége Felelős Diákok oktatási-nevelési folyamatok rendezvények (sport, kultur) diákparlament folyamatos folyamatos évente tanító, tanár DÖK-segítő tanár, of. DÖK-tanár, ig. Szülők szülő értekezlet fogadó óra nyílt nap Évente kétszer Havonta alkalmanként of. szaktanár tanító, tanár SZM fórum, tájékoztatás negyedévenként SZM-feleős Iskolaorvos szűrővizsgálatok, tanácsadás folyamatos of. Védőnő szűrővizsgálatok, tanácsadás folyamatos of. Óvoda információcsere, iskola folyamatos ig., igh., tanítók előkészítő szülői értekezlet Partneriskola információcsere, ünnepi folyamatos ig., szaktanárok műsorok, mkegyüttműködés ÁNTSZ egészségnapok, of.-i órák, alkalmanként of., mk. vezetők előadások Pedagógiai intézet szakmai szolgáltatások folyamatos ig Nevelési Tanácsadó fejlesztés, szakirányú folyamatos of. vizsgálat Rendőrkapitányság prevenció, DADA-prg. folyamatos of. Tűzoltóság bemutatók alkalmanként of. Polgárőrség drogprevenció alkalmanként of. Vízivárosi nyugdíjasklub rendezvények alkalmanként of. 28
7. Ellenőrzés, értékelés, mérés 7.1. Az intézményi minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer Bevezetés Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 40. (11) bekezdése szerint: Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. E törvényi előírásnak megfelelően a Vízivárosi Általános Iskola az Önkormányzati Minőségirányítási Programban (továbbiakban ÖMIP) megfogalmazottakkal összhangban az intézményi minőségirányítási programját (továbbiakban IMIP) az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerrel egészíti ki. 1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe 1.1. Alapelvek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek, a tanulók érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. 29
Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg. 1.2. Célrendszer Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége. 1.3. Hasznosítás Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét. 1.4. Vonatkozási terület Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: az intézményre, az MIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, az intézményben az MIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre. 2. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Partneri igény és elégedettség mérés A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése A teljes körű intézményi önértékelés 30
3. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A MIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat. 3.1. Vezetők teljesítményértékelése 3.1.1. Vonatkozási terület Az intézmény vezető beosztású dolgozóira igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető, tagintézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezető, minőségügyi vezető. 3.1.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: intézményvezető esetében önértékelés, tantestületi szintű értékelés. vezető esetében önértékelés és intézményvezetői értékelés, az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, tantestületi szintű értékelés. Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés. 3.1.3. Eljárásrend Intézményvezető esetében: Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető tantestületi szintű értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését a 2. számú függelékben szereplő Vezetői értékelő és önértékelő lap kitöltésével és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. 31
Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely tantestületi nyilvánosságot kap. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Vezetők esetében: Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint szaktanár), azaz konkrétan kijelöli a vezető szaktanári szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. A vezető vezetői teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, pedagógusi teljesítményértékelésére pedig a 3.2. alfejezet szerint kerül sor. A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap- 2.számú függelék) mindkét fél kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap -2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden vezetőtárs alkalmazza és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően a vezetőség az értékelt vezetőtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetőség szintjén nyilvános. A vezető tantestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden tantestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 3. 1. 4. Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, döntéshozatali folyamatok irányítása, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás. 32
Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés és elosztás Tantestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezeti nevelés), diákönkormányzat, fórumok Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság 3.2. Pedagógusok teljesítményértékelése 3.2.1. Vonatkozási terület A Pedagógusok teljesítményértékelése folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. 3.2.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője által megbízott vezető (szakmai vezető) beosztású dolgozó(k) végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltűntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. 3.2.3. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen 33
dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 3. számú függelékben szereplő Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez című dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell. Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni (függelékben). A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és a 10-es skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Szakmai jellegű területhez tartozó adatgyűjtést amennyiben megoldható - az értékelttel azonos szakképzettséggel rendelkező pedagógus (lehetőleg munkaközösség vezető) végezze. Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik ( postaláda a tanári szobában, mely, ha szükségét látják, akár zárható is vagy elektronikus adatgyűjtés). A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához. Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez - 3. számú függelék - táblázatainak kitöltése: o a Tapasztalatok rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti, o a táblázat Értékelés rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: a Értékelés megfelelő (kiváló, megfelelő, fejlesztendő) rovatába X-et kell tenni, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni, o a Következmény rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető 34
3.2.4. Szempontok pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás ), o az Indoklás rovatba az értékelést végző röviden indokolja valamennyi döntését, amit a folyamatban meghozott (értékelés, következmény), o az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével; ehhez a képhez a pedagógus az Észrevételek rovatban megjegyzéseket tehet. o az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el, o az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény igazgatójához juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a Következmények rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, tantestületi, vezetői). A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. A vezető intézkedik a Következmények megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 3.2.4.1. Szaktanári szerep értékelése Felkészültsége a szaktanári szerepre Foglalkozásvezetése A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése Követelményrendszere Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája Tanítványai tantárgyi teljesítménye Pedagógusi tulajdonságai 3.2.4.2. Szervezeti szerep értékelése Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége 3.2.4.3. Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Tanulók nyilvántartása Intézményi dokumentációk 3.2.4.4. Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése 35