Az egyéni vállalkozók évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban 1

Hasonló dokumentumok
A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

Az önadózó magánszemélyek évi jövedelmei és adózása Vas megyében

A MAGÁNSZEMÉLYEK ÉVI JÖVEDELEMADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások

A Közép-magyarországi Régió évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Nemzetközi kitekintés...2

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

Társasági adó, SZJA, KATA és KIVA bevallások tapasztalatai, SZJA 1+1%-os felajánlások

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

A TÁRSASÁGIADÓ-, AZ SZJA-, A KATA- ÉS A KIVA-BEVALLÁSOK, VALAMINT AZ SZJA 1+1%-OS FELAJÁNLÁSOK TAPASZTALATAI

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Gazdasági folyamatok alakulása a Dél-alföldi régióban a évi

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján év I. félév

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Társasági adó, SZJA, KATA, valamint KIVA bevallások tapasztalatai

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban május

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

KISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Társasági adó, SZJA, bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Munkaerő-piaci helyzetkép

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai

Beruházás-statisztika

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

Vállalkozásokat érintő változások

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési és bevallási kötelezettsége 2011.

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei május. Főbb Békés megyei adatok

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia

október. szeptember

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL

Társasági adó, SZJA és EVA bevallások, az 1+1%-os felajánlások tapasztalatai

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

BÉREGYENLŐTLENSÉG MAGYARORSZÁGON 2017-BEN

Társasági adó változások , november

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

2012. május június

Vállalkozói jövedelemadó alapja = = ,- Ft

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Átírás:

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Az egyéni vállalkozók 2010. évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban 1 Bács- Kiskun Békés Szeged, 2011. július 1 A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók bevallásai alapján, a nullás bizonylatok nélkül.

Összegzés Nagyfokú várakozás előzte meg az egyéni vállalkozók 2010. évi teljesítményéről készült statisztikai táblák elkészültét; hogy elénk táruljon, vajon ezen adózói kör elindult-e már a kilábalás útján az elmúlt időszak nehézségeit követően. A vállalkozási kedv visszatérni látszik a megszűnő és újonnan alakult vállalkozások egyenlege alapján, azonban a gazdálkodás egyes elemeinek eredményében ez egyelőre nem köszön vissza. Általános tendencia a bevételek és költségek visszaesése azonban régiónkban kevésbé, mint országosan. A Dél- Alföldön az egy főre jutó bevétel és költség is 2 millió Ft-tal magasabb az országos átlagnál. Az elmúlt négy év alatt 2010-ben volt a legnagyobb mind a nyereségesek, mind a veszteségek aránya. A legalsó bevételi sávba (0-5 millió Ft) esők száma tovább emelkedett, azonban fajlagos érték javulást nem eredményezett. Nemcsak a vállalkozók éves összegzett jövedelme lett kevesebb, hanem az alkalmazottaknak kifizetett összeg is, annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma bővült. Az adóalanyi és az alkalmazotti kör bővülése vélhetően már a nehézségeken való túljutás első jelei, ami reméljük javuló gazdasági teljesítményeket és növekedést hoz magával a következő évben. Az egyéni vállalkozók 2010. évi adózását érintő főbb törvényváltozások Az egyéni vállalkozók 2010. évi adójának meghatározására vonatkozóan nem csak az adóév kezdetével, hanem egyes esetekben azt követően, visszamenőleges hatállyal is változtak a törvényi rendelkezések. 2010-től 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelt összeg az adó alapja az összevont jövedelmeknél, melyek közé tartozik a vállalkozói kivét, és az összevont adóalap új elemeként, az átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelem. Ezekre 17, illetve 32 százalék volt az adómérték 2010-ben a progresszív adótábla szerint. A vállalkozói adóalap általános adókulcsa 2010. január 1-jével 16%-ról 19%-ra emelkedett a 4%-os különadó megszűnésével egyidejűleg. A vállalkozói adóalap kedvezményes, 10%-os adókulcsa (50 millió Ft-os jövedelemhatárig) és alkalmazhatóságának feltételei azonban nem változtak. 2011. január 1-jétől az egykulcsos adórendszer bevezetésével az összevont adóalap részét képező jövedelmek továbbra is a 27%-os adóalap-kiegészítéssel növelten 16%-os adókulccsal adóznak, illetve a 2010. évi vállalkozói osztalékalap után is a korábbi 25% helyett, 16% lett az adó. 2010. július 01-ig visszamenőleges hatállyal a 2010. II. félévre eső vállalkozói adóalap után immáron 250 millió Ft-os jövedelemhatárig 10% lett az adókulcs, felette pedig maradt a 19%. 2010-től hivatalosan is szüneteltethető az egyéni vállalkozói tevékenység, legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig. A 2010. évi adócsomag tartalmazta azt a rendelkezést, hogy nem szükséges adóhatósági engedély a veszteségelhatároláshoz 2009. január 1-jéig visszamenőleg, A helyi iparűzési adó megfizetett összegével ezentúl nem csökkenthető a megszerzett bevétel. Rövid életű volt a vállalkozóikivét-kiegészítés intézménye (amennyiben a vállalkozói kivét összege nem érte el a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás éves összegét, akkor a vállalkozói osztalékalap terhére ki kellett egészíteni) aminek alkalmazására nem is került sor a 2010. november közepén elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően. 1

Adóalanyi kör Egyéni vállalkozók 2010. évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban 2010-ben az új adószám kiadás és technikai megszűntté válás egyenlege, az egy évvel korábbi negatív tartományból pozitívba lépett, aminek következtében megfordult az előző négy évre érvényes, az élő egyéni vállalkozók számára jellemző csökkenő tendencia. Dél-alföldi régió Bács-Kiskun Békés Adószám kiadás: 5 160 db Adószám kiadás: 1 951 db Adószám kiadás: 1 364 db Adószám kiadás: 1 845 db Technikai megszűnt lett: 3 900 db Technikai megszűnt lett: 1 413 db Technikai megszűnt lett: 1 104 db Technikai megszűnt lett: 1 383 db Egyenleg: 1 260 db Egyenleg: 538 db Egyenleg: 260 db Egyenleg: 462 db A főfoglalkozású és a nyugdíjas egyéni vállalkozók létszáma százalékos mértékét tekintve alig változott, együttesen 329 fővel gyarapodtak. Akik valamilyen más jogviszony mellett vállalkoznak azok száma százalékos mértékét tekintve számottevően, számossága alapján azonban csekély mértékben emelkedett. A legnagyobb arányban (33,8%-kal) a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozók száma nőtt, ami mindössze 186 főt takar, s akiknek részaránya ezáltal a tavalyi 1,1%-ról 1,4%-ra nőtt. Szintén jelentős bővülés következett be (26,6%) a heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett tevékenykedők körében, azonban a létszámnak csak 0,5%-a tartozik ebbe a körbe. Számosságát tekintve a legjobban (907 fővel) a heti 36 órás munkaviszony mellett működők sokasodtak, akiknek összlétszáma 17 256 főt tett ki 2010- ben. A választott adózási mód tekintetében 2010-ben az eva adóalanyok száma 6,4%-os fogyatkozás következtében 4537 fő (8,6%-os részarány), az átalányadózóké pici emelkedés folytán 3699 fő volt (7,0%-os részarány). Az adóalanyi kör 84,4%-át kitevő tételes költségelszámolást alkalmazók pedig mindössze 1688 fővel gyarapodtak, aminek eredményeként 44 521-en lettek. Az egyéni vállalkozók megoszlása a foglalkozás jellege szerint 2010-ben a Dél-alföldi régióban Nappali tagozatos hallgató 737 fő 1,4% Nyugdíjas 12 566 fő 23,8% Főfoglalkozású 21 947 fő 41,6% Élő egyéni vállalkozó 52 768 fő 100,0% Munkaviszonya < heti 36 óránál 262 fő 0,5% Munkaviszonya > heti 36 óránál 17 256 fő 32,7% 2

Bevétel alakulása A 2010. évi nemzetgazdasági szintű egyéni vállalkozói bevétel majdnem 1/5-e a Dél-alföldi régió vállalkozóinál képződött 341 milliárd Ft értékben, ami közel 16 milliárd Ft-tal marad el az előző évi összegtől. Országos szinten a tételes költségelszámolók kevesebb, míg az átalányadózók magasabb bevételt realizáltak, mint egy évvel korábban. Régiónkban mindkét adózói kör részéről csökkentek a bevételek, azonban a Békés i átalányadózók az országos tendenciához hasonlóan bevétel-növekedést produkáltak. Az egyéni vállalkozók 2010. évben elért bevétele egy főre vetítve Bács- Kiskun 9 854 ezer Békés 9 353 ezer 7 543 ezer Dél-alföldi régió 8 959 ezer Országos 6 846 ezer A megszerzett bevétel 98,6%-át realizáló tételes költségelszámolók bevételi teljesítménye országos, régiós és i szinten egyaránt romlást mutat. Míg országosan 5,6%-os volt a visszaesés, addig a régió megyéiben 4-5%-ot ért el. Régiónkban az egy főre jutó bevétel 426 ezer Ft-os csökkenés következtében 8959 ezer Ft lett, ami még így is 2113 ezer Ft-tal magasabb, mint az országos átlag. A megyék közül megyében volt a legnagyobb arányú (6,0%-os) a visszaesés, és itt volt a három közül előző évben és most is a legalacsonyabb a fajlagos bevétel: 7543 ezer Ft. A bevételi kategóriákat tekintve egyedül a legalsóban (0-5 millió Ft) növekedett a vállalkozók részaránya, ahová a vállalkozók 73,0% esik, és ahol az átlagbevétel mindössze 1455 ezer Ft. Országosan 76,8%-os a létszámarány a legkisebb bevételi sávban és a fajlagos értékekben mindössze 22 ezer Ft különbség van. A legmagasabb (25 millió Ft feletti) bevételi kategóriában a régiós létszámarány picit csökkent (7,5% 7,0%), viszont a fajlagos bevétel majdnem 1 millió Ft-os növekedést követően, 80 819 ezer Ft lett. Nemzetgazdasági szinten a legfelső bevételi sávban a bevallást benyújtóknak csak az 5,3%-a tartózkodik, ahol az egy főre jutó bevétel 10 millió Ft-tal kevesebb a régiós értéknél. A bevallásokban feltüntetett bevételek 68,0%-át a főállású egyéni vállalkozók állították elő, melynek 229 milliárd Ft-os összege közel 7,0 milliárd Ft-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. Eredményességük javult 2010-ben, ugyanis a nyereséggel zárók aránya 1,4 százalékpontos emelkedés következtében 53,1%-ra nőtt. Azonban a régiós érték és a i arányszámok így is az országos érték (54,5%) alatt vannak. Emiatt a veszteségesek megoszlása magasabb a régióban és a megyékben is mint az országos érték. Míg az összes főállású egyéni vállalkozóra vetített fajlagos bevétel közel 13 677 ezer Ft, addig a jövedelmet realizálóknál ez az érték 18 020 ezer Ft, a veszteségeseknél az utóbbi fele, a nullásoknál pedig 7000 ezer Ft-ot alig meghaladó. A főállású egyéni vállalkozók csaknem ¾-e 10 millió Ft alatti bevételt szerzett, azonban a többség (58,7%) bevétele az 5 millió Ft-ot sem éri el. A legalsó (0-5 millió Ft) bevételi sávban a főállású egyéni vállalkozók összbevételének mindössze 3

8,9%-a esik, ahol az egy főre jutó összeg 2070 ezer Ft. A legfelsőben pedig 2/3-a koncentrálódik, ahol a fajlagos érték a legalacsonyabbnál kimutatott összeg közel 40 szerese, 80 355 ezer Ft. A megszerzett bevétel tekintetében a főállású egyéni vállalkozókat a nyugdíj mellett tevékenykedők követik, akik a 2010. évi összbevétel több mint egyötödét produkálták. A nyereségesek részaránya itt is emelkedett az előző évhez képest, azonban szembetűnően magas a vállalkozási tevékenységet nullával zárók aránya a többi foglalkoztatási formához képest (17,1%, míg a további kategóriákban 4,7-11,3% közötti). Átlagos bevételük 2010-ben 8255 ezer Ft volt, ami 2000 ezer Ft-tal az országos érték feletti. A nyugdíj mellett vállalkozók zöme (76,0%) is 5 millió Ft alatti bevételt vallott, ami az országosnál kisebb arány. A legfelső jövedelemkategóriában az országosnál jobb arányt képviselnek, ahol az egy főre jutó jövedelem (84 656 ezer Ft) magasabb, mint a főállású egyéni vállalkozóknál. A 2010. évi bevétel szűk tíz százalékát a heti 36 órás munkaviszony mellett tevékenykedők érték el, akiknél a legnagyobb a nyereségesek (60,9%) és legkisebb a nullások (4,7%) aránya, hasonlóan az országos adatokhoz. Mivel a bevallók több, mint 90%-a az 5 millió Ft alatti bevételi sávban összpontosul, átlagbevételük alig 3000 ezer Ft. A régiós bevételből egyaránt 0,2%-os aránnyal bírnak az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói és a heti 36 órát el nem érő munkaviszonnyal rendelkezők. Az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói közel fele nyereséges, azonban náluk képviseltetik magukat a legnagyobb arányban a veszteségesek is, 44,3%-kal. Egy főre jutó bevételük 656 ezer Ft-os (33,2%) csökkenést követően 1322 ezer Ft volt 2010-ben. A visszaesés elsősorban a Bács-Kiskun i 59,0%-os bevételi teljesítményromlásnak köszönhető, ugyanis míg 2009-ben a 25 millió Ft feletti bevételi kategóriában többen is képviseltették magukat, addig 2010-ben csak a 15 millió Ft-os bevételhatárig jutottak. A heti 36 órát el nem érő munkaviszony melletti vállalkozói bevallásból mindössze 186 db érkezett, akiknek jövedelmezősége romlott és egy főre eső bevételük (4219 ezer Ft) szinte egyező az országos értékkel. Náluk is nőtt a legalsó árbevételi sávba esők aránya, de ezzel egyidejűleg emelkedett a legmagasabb sávba tartozóké is. A főállású egyéni vállalkozók 2010. évi bevétele egy főre vetítve Békés 14 424 ezer Országos 10 579 ezer Dél-alföldi régió 13 677 ezer Bács-Kiskun 14 370 ezer 12 029 ezer 4

Az egyéni vállalkozók eredményessége a Dél-alföldi régióban foglalkoztatási forma szerint Nyereséges-veszteséges-nullás 53,1% 51,7% 38,3% 39,0% 8,6% 9,3% 2010. Főállású 2009. 60,9% 62,3% 34,4% 32,4% 4,7% 2010. Munkaviszonya több heti 36 óránál 5,3% 2009. 52,7% 54,9% 36,0% 34,8% 11,3% 10,3% 2010. Munkaviszonya kevesebb heti 36 óránál 2009. 54,6% 52,2% 28,3% 27,7% 17,1% 20,1% 2010. Nyugdíjas 2009. 49,4% 47,6% 44,3% 44,7% 6,3% 2010. Oktatási intézmény nappali tagozatos hallg. 7,7% 2009. 0% 20% 40% 60% 80% 100% A bevallást benyújtók legnagyobb hányada (22,8%) továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágba esik, megelőzve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet (10,5%) és az építőipart (9,7%) hasonlóan az országos sorrendhez. Míg országosan a bányászat, kőfejtés és a háztartási munkaadói tevékenységi ágakban csökkent leginkább a bevallói létszám, addig régiónkban a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek területeken utóbbi főként Békés és megyében. A bevallói létszám országos szinten legjobban az oktatás és humán-egészségügyi, szociális ellátás területen bővült. Utóbbi terület régiónkban is az első, az információ, kommunikáció területtel karöltve. Az információ, kommunikáció ág a régión belül Bács-Kiskun megyében produkálta a legmagasabb növekedési arány (9,7%), ami a legdinamikusabb ága is egyben. Békés és megyében egyaránt a vízellátás, szennyvízgyűjtés és hulladékgazdálkodási ág volt a legdinamikusabb 2010-ben. Továbbra is az egy főre jutó legmagasabb és legalacsonyabb bevételi összeg ugyanazokban nemzetgazdasági ágakban mutatható ki, mint egy évvel ezelőtt. A legmagasabb a szállítás, raktározás terület 21 061 ezer Ft-os összege, a legalacsonyabb az oktatás ágban kimutatott 1395 ezer Ft-os összeg. Mindkettőről egyaránt elmondható, hogy picivel a bázisérték alatt maradt. Országos szinten az első száz vállalkozás által elért bevétel 115 128 millió Ft, ami a nemzetgazdasági összeg 6,7%-a. Az országos top 100-ban a Dél-alföldi régió képviselteti magát a legnagyobb részaránnyal (29,0%-kal), 29 245 millió Ft-tal. Sőt dobogós helyen szerepel egy Békés i vállalkozás 4246 millió Ft bevétellel, aki mezőgazdasági növény, gyógynövény, egyéb máshova nem sorolt mezőgazdasági nyersanyag felvásárlással foglalkozik. A három közül Bács-Kiskun i adózók szerepelnek túlnyomórészt (55,2%) a top 100-ban, majd a Békés (31,0%) és iek (13,8%). 5

Régiók részesedése az országos top 100 bevételből Nyugatdunántúli 16,0% Északmagyarországi Középdunántúli Déldunántúli 13,0% 10,0% Dél-alföldi 29,0% 12,0% 6,0% Északalföldi 14,0% Középmagyarországi Költségek A költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók 334 milliárd Ft összes költséget tüntettek fel 2010. évi bevallásaikban, 4,6%-kal kevesebbet, mint előző évben. A bevételekhez viszonyított költségszint a 0,2 százalékpontos csökkenés ellenére továbbra is igen magas, 99,2%. Az egyéni vállalkozók 2010. évben elszámolt költsége egy főre vetítve 7 511 ezer Országos 6 736 ezer Vállalkozói kivét Békés 9 246 ezer Dél-alfödi régió 8 888 ezer Bács-Kiskun : 9 776 ezer A Dél-alföldi régióban az egy főre vetített 8888 ezer Ft költség több mint 2000 ezer Ft-tal haladja meg az országos átlagot, a régión belül pedig jelentős szórást mutat. A legnagyobb Bács-Kiskun megyében 9776 ezer Ft, a legalacsonyabb megyében 7511 ezer Ft. A szakágazatok közül a legmagasabb fajlagos költséggel (125 585 ezer Ft) a gyógyszer kiskereskedelemben, a legalacsonyabbal (1330 ezer Ft) a taxis személyszállításban dolgoznak. Az egy főre jutó vállalkozói kivét összegét hosszú távon vizsgálva megállapíthatjuk, hogy fokozatosan közelíti a minimálbért. Míg a 2007-es és 2008-as években alig marad el tőle, a gazdasági válság hatására ismét eltávolodik, a kivétek növekedési üteme elszakad a minimálbér növekedési ütemétől. A 2010. évi vállalkozói kivét egy főre eső országos és régiós havi összege hasonlóan alakult, az országos 69 750, a régiós 70 700. 6

ezer forint Egyéni vállalkozók 2010. évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban A vállalkozói kivét és a minimálbér havi fajlagos összege 75 000 70 000 65 000 60 000 55 000 50 000 45 000 40 000 35 000 73 500 69 000 71 500 62 500 65 500 69 400 70 700 68 000 57 000 64 000 53 000 Vállalkozói kivét Dél-alföldi régió 55 000 Vállalkozói kivét Országos Minimálbér havi összege 47 100 39 900 2004.év 2005.év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év A szakágazatokat tekintve a legmagasabb fajlagos kivétet, 2478 ezer Ft-ot a gyógyszer kiskereskedelemben, a legalacsonyabbat, 490 ezer Ft-ot a taxis személyszállításban tevékenykedő egyéni vállalkozók számolták el. Jövedelem-minimum A minimumadó bevezetésével megnövekedett az egyéni vállalkozói tevékenység után adót fizetők száma. A robbanásszerű változás a bevezetés évében, a 2007. évi számokban tükröződött vissza leginkább, azóta a nyilatkozatokban beállt arányokat tapasztalunk. Jellemzően a bevallások 85%-a minimum vagy annál magasabb adóalapot állapít meg egymáshoz közelítő arányban, 14%-a kezdő vállalkozásként, 1% pedig elemi kár miatt vagy kiegészítő nyilatkozattal mentesül a kötelezettség alól. A régiós és országos megoszlásban nincs figyelemre méltó eltérés. Az egyéni vállalkozók 2010. évi jövedelem-minimum nyilatkozatainak megoszlása a Dél-alföldi régióban 42,4% 0,4% 0,4% 13,9% 42,9% Minimum adóalap figyelembe vételével elkészített bevallás (5) A minimum adóalapnál magasabb adóalapot tartalmazó bevallás (4) Újonnan alakult egyéni vállalkozásként mentesül a minimum adóalap megállapítási kötelezettség alól (1) Elemi kárra hivatkozással mentesül a minimum adóalap megállapítási kötelezettség alól (2,3) Kiegészítő nyilatkozatot tartalmazó, minimum adóalap fizetési kötelezettség alá tartozó bevallás (6) 2010-ben a Dél-alföldi régióban az egyéni vállalkozók 42,9%-a a minimum adóalap figyelembe vételével készítette el bevallását. Hasonló arányban a minimum adóalapnál magasabb adóalapot tartalmazott a bevallások 42,4%-a. A minimum adóalap megállapítási kötelezettség alól az egyéni vállalkozók 13,9%-a mentesült kezdő vállalkozására tekintettel, elemi kárra való hivatkozással pedig 0,4%. Bevallást kiegészítő nyilatkozatot is 0,4% tett. 7

Jövedelem-pozíciók alakulása Egyéni vállalkozók 2010. évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban Az egyéni vállalkozók jövedelempozíciók szerinti megoszlása a Dél-alföldi régióban 2010 55,7% 34,8% 9,4% 2009 54,9% 34,4% 10,7% 2008 54,7% 33,8% 11,6% 2007 54,4% 32,3% 14,0% 2006 41,9% 37,8% 20,2% A jövedelem-nyereség minimum szerinti adózás 2007. július 1-jével történt bevezetése a jövedelem-pozíciók jelentős átrendeződését hozta, ami kevésbé látványosan, de tovább folytatódott a következő években. A nyereséges egyéni vállalkozók aránya 2006-ban még csak 41,9%-ot tett ki, 2007-ben 54,4%-ra növekedett, 2010-ben pedig elérte az 55,7%-ot. A legjelentősebb változás a nulla jövedelmet vallóknál következett be, 2006. évi 20,2%-os részarányuk kevesebb, mint felére csökkent, 9,4%-ot tett ki 2010-ben. A veszteséges vállalkozók aránya a 2007. évi mérséklődést követően fokozatosan emelkedik, de még mindig nem éri el a 2006. évi részesedést. Megyei bontásban a nyereséges egyéni vállalkozások aránya megyében a legmagasabb, Egyéni vállalkozók Bács-Kiskun az előző évhez részaránya 2010. év Békés viszonyítva Nyereséges 55,3% 54,8% 57,0% 0,3 százalékponttal Nullás 9,5% 11,6% 7,6% Veszteséges 35,2% 33,6% 35,4% emelkedett 57,0%-ra. Ugyanitt találhatók a veszteséges egyéni vállalkozások is a legnagyobb arányban, szintén növekedett hányaduk 0,6 százalékponttal 35,4%-ra. Bács-Kiskun és Békés megyében ugyanígy bővült mind a nyereséges, mind a veszteséges vállalkozások aránya. Ezzel párhuzamosan mindhárom megyében csökkent a nulla eredménnyel zárók hányada: Bács- Kiskun megyében 1,0 százalékponttal, Békés megyében 1,9 százalékponttal, megyében pedig 0,9 százalékponttal. Egy főre jutó Nyereség 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Veszteség Bács 561 ezer 834 ezer Békés Nyereséges Veszteséges Nullás 533 ezer 756 ezer 457 ezer 757 ezer Az egy főre jutó nyereség a Dél-alföldi régióban 519 ezer Ft, 7,4%-kal növekedett az előző évhez képest. Az 1 főre jutó veszteség (788 ezer Ft) pedig 7,1%-kal csökkent a bázis évhez viszonyítva. A megyék viszonylatában a fajlagos nyereség Bács-Kiskun megyében a legmagasabb 561 ezer Ft, ugyanez mondható el a veszteségről is, ami 834 ezer Ft. Az egy főre vetített veszteség értéke mindhárom megyében csökkent, a nyereség pedig Békés kivételével növekedett. 8

A szakágazatok eredményességét tekintve 42,2%-kos növekedéssel a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység volt a legjövedelmezőbb 2010. évben, 1081 millió Ft nyereséget produkálva. Ezen nyereség kétharmada jogi tevékenységből származott. A legtöbb veszteséget a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (1125 millió Ft) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (1107 millió Ft) szakágazatok könyvelték el. Míg előbbi vesztesége 9,1%-kal növekedett, utóbbi 30,3%-kal csökkentette veszteségét. Az egyéni vállalkozásból származó legmagasabb nyereség 75 millió Ft, mely Bács-Kiskun megyében jogi tevékenységből származott. Békés megyében 73 millió Ft volt a legmagasabb nyereség közúti áruszállításból, megyében pedig 55 millió Ft villanyszerelői tevékenységből. A legnagyobb veszteséget, 133 millió Ft megyében közúti áruszállítási tevékenységnél számolták el. Békés megyében a sertéstenyésztés, 74 millió Ft-tal, Bács- Kiskunban pedig szintén a közúti áruszállítás 66 millió Ft-tal hozta a legnagyobb veszteséget. Vállalkozói jövedelem A vállalkozási tevékenységből származó összegzett jövedelmet a vállalkozói kivét, a vállalkozói személyi jövedelemadó alap és a vállalkozói osztalékalap együttes összegének számításba vételével határoztuk meg. Az egyéni vállalkozók összegzett jövedelme a Dél-alföldi régióban 26 000 25 000 24 000 23 000 22 000 21 000 20 000 millió Ft 28 338 fő 12 622 fő 20 822 millió Ft 32 125 fő 22 631 millió Ft 6 326 fő 35 596 fő 34 471 fő 24 865 millió Ft 23 215 millió Ft 3 542 fő 3 034 fő 32 472 fő 22 671 millió Ft 5 078 fő - 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év fő Összegzett jövedelem (millió Ft) Összegzett jövedelmet vallók száma (fő) Nem vallott összegzett jövedelmet (fő) 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 A Dél-alföldi régióban 32 472 fő egyéni vállalkozó összesen 23 milliárd Ft összegzett jövedelmet tüntetett fel a 2010. évi adóbevallásában, félmilliárd forinttal kevesebbet, mint az előző évben. A jövedelem-minimum szerinti adózás 2007-es bevezetése nyomán az összegzett jövedelmet vallók száma növekedésnek indult és az összegzett jövedelemmel párhuzamosan gyarapodott. Csúcspontját 2008-ban érte el, amikor közel 36 ezer fő csaknem 25 milliárd Ft összegzett jövedelemmel rendelkezett. A gazdasági válság megtörte a növekedést, 2009-től visszaesett a jövedelmet vallók száma és a jövedelem is, amivel egyidejűleg növekedésnek indult az összegzett jövedelmet nem vallók száma. Az 1 főre vetített összegzett jövedelem 698 ezer Ft, 25 ezer Ft-tal magasabb, mint az előző évben, az országostól viszont 9 ezer Ft-tal elmarad. 9

Alkalmazottak, segítő családtagok Egyéni vállalkozók 2010. évi gazdasági teljesítménye a Dél-alföldi régióban A Dél-alföldi régióban működő egyéni vállalkozások 22 957 fő alkalmazottat és segítő családtagot foglalkoztattak 2010. évben. Az előző két évben bekövetkezett jelentős visszaesés után az alkalmazotti létszám újra növekedésnek indult 3,1%-kal (695 fővel) haladta meg az egy évvel korábbi létszámot. Az emelkedés elsősorban annak köszönhető, hogy a foglalkoztató egyéni vállalkozók száma bővült 422 fővel. Egy foglalkoztató egyéni vállalkozó átlagosan 3 főnek ad munkát változatlanul. Az alkalmazottak és segítő családtagok száma Bács-Kiskun megyében a régiós átlagot meghaladóan emelkedett 4,0%-kal, míg országosan csak 1,3%-os gyarapodás mérhető. Alkalmazottat és segítő családtagot foglalkoztató egyéni vállalkozók aránya 2010-ben 25,7 % Békés 24,9 % Bács-Kiskun 24,1 % Dél-alföldi régió 22,0 % Az egyéni vállalkozók közel negyedének (24,1%) van a Dél-alföldi régióban alkalmazottja vagy segítő családtagja. Régión belül Békés megyében a legmagasabb a foglalkoztató egyéni vállalkozók aránya 25,7%, megyében pedig a legalacsonyabb, 22,0%. Országosan pedig csupán minden ötödik egyéni vállalkozónak van munkavállalója. 19,1 % Országos Az alkalmazottaknak kifizetett fajlagos jövedelem 1,6%-kal csökkent, 853 ezer volt éves szinten régiónkban. Ez az összeg 29 ezer Ft-tal marad el az éves minimálbértől. Országosan sem jobb a helyzet, 852 ezer volt 2010-ben a foglalkoztatottak átlagjövedelme 0,9%-os mérséklődéssel. Az egyéni vállalkozók által foglalkoztatottak számára a legmagasabb átlagjövedelmet régiónkban a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység hozott, ezen belül is a jogi tevékenység a listavezető 1531 ezer Ft-tal, ami 1,7%-kal növekedett előző évhez képest. A legalacsonyabb átlagjövedelem a piaci kiskereskedelmi tevékenységnél keletkezett, ami 7,8%-os csökkenéssel, mindössze 473 ezer Ft. 10