Egyiptom 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Egyiptomi Arab Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Kairó Terület 1 001 449 km 2 Népesség 97 041 072 fő (2017) Egy főre jutó GDP 2 348 USD Hivatalos nyelv arab Hivatalos pénznem (kód) egyiptomi font (EGP) Magyarország export rangsorában való helyezése 51. (209 országból) EGYIPTOM ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 6 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) S&P Szuverén minősítése B STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése B3 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése B POZITÍV kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Egyiptom országkockázati besorolása 6-os kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció eseti jelleggel finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK A politikai és biztonságpolitikai kockázatok szintje magas. A 2011-ben kirobbant arab tavaszt követő politikai bizonytalanság következtében a hadsereg 2013-ban magához ragadta a hatalmat, majd ezt követően 2014 júniusában elnökválasztást tartottak az országban, mely során magas részvétel mellett megválasztották Abdel Fatah al-sisi-t (a hadsereg volt tábornokát) az ország elnökének, aki a 2018-ban tartott választáson ismét győzni tudott. Az elnök és az ország kormánya továbbra is a hadsereg erős támogatását élvezi, ennek ellenére, az egyiptomi kormányzatnak számos politikai, biztonságpolitikai és gazdasági kockázattal kell szembenéznie. A destabilizálódás, a zavargások kiújulásának kockázata továbbra is jelentős, melyek forrásai a társadalmi-politikai megosztottság, az iszlamista erők háttérbe szorítása, a politikailag népszerűtlen intézkedések (pl. állami szubvenciók visszavágása) kényszere, a kiugró munkanélküliség, a katonaság politikai szerepvállalása, valamint a részletes és világos gazdaságpolitikai programcsomag hiánya. A biztonságpolitikai kockázatok továbbra is magasak a folyamatos terrorfenyegetettség miatt, mely rendkívül megviseli a turizmusból élő ország gazdaságát is. A hadsereg bevetése külföldön nem valószínű, annak ellenére sem, hogy a kormányzat aktívan támogatja Líbiában a Tobruki kormányzatot az Iszlám Állam elleni harcában. A jelenlegi kormányzat továbbra is jó viszonyt ápol az Egyesült Államokkal és a szomszédos Izraellel. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A gazdasági növekedés kockázatai javultak az elmúlt időszakban és jelenleg közepes kockázatok azonosíthatók. Az IMF által elvárt reformok végrehajtása és a növekvő földgázkitermelés kezdik stabilizálni a gazdaságot, melynek köszönhetően a 2017-es 4,2%-os GDP növekedést követően 2018- ban már 5,1% bővülhet a gazdaság, bár a belpolitikai és biztonságpolitikai események továbbra is korlátozhatják a makrogazdasági fundamentumok egyensúlytalanságainak feloldását. A monetáris politika rugalmassága, hitelessége alacsony, mivel az államháztartási hiányt részben a jegybankon keresztüli finanszírozzák, mely miatt az állampapírok közel 20%-át tulajdonolja a központi bank. Az országra nehezedő inflációs nyomás némiképp enyhülni látszik, azonban továbbra is rendkívül magas (2017: 29,5%; 2018e: 14%) az egyiptomi font jelentős leértékelődése miatt (2016-ban a második legnagyobb esést elszenvedő deviza volt, mintegy 140%-ot gyengült az
USD-vel szemben), mivel az ország jegybankja 2016 novemberében feladta a rögzített árfolyamrendszert az IMF-fel kötött megállapodásnak megfelelően. A közpénzügyek kockázata továbbra is az egyik legkritikusabb faktor az ország kockázati értékelésében. Az ország költségvetési hiánya 2017-ben elérte a GDP -10,9%-át, mely mellett az államadósság szintje a 103,3%-ra nőtt. A gazdaság azonban a gyógyulás jeleit is mutatja köszönhetően az Öböl-menti országokból érkező pénzügyi segítségnek, és az IMF-fel való együttműködés újraindulásának, melynek keretén belül Egyiptom egy 12 Mrd USD értékű hitelmegállapodást kötött a szervezettel, cserébe viszont számos strukturális kiigazítást vállalt (többek között bevezette a 14%-os ÁFÁ-t, csökkentette a nyersanyagárak állami szubvencióját és vállalta, bevezette a rugalmas árfolyamrendszert). Az IMF által elvárt reformintézkedéseknek köszönhetően a költségvetés konszolidációja is megkezdődött és 2018-ban várhatóan az államháztartási hiány (2018e: -8,9%) és az államadóság (2018e: 91,3%) is fokozatosan csökken majd. Az expanzív fiskális és monetáris politika ellenére a növekedésnek erős lefelé mutató kockázatai is vannak (visszafogott hitelezési hajlandóság, külföldi befektetések érzékenysége, magas munkanélküliség stb.). Az üzleti környezet kockázatai jelentősek, a jogrendszer terheltsége, az átpolitizált bürokratikus intézményi kockázatok, valamint a magas korrupciós és a fokozott beruházási kockázatok miatt. Bár a kormányzat több beruházásokat támogató törvényt is hozott az elmúlt években azonban ezek végrehajtása lassan halad. A társasági adó kulcsa 22,5%, míg az ÁFA mértéke 14%. A fizetési kockázatok szintje jelentős. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási kockázatok továbbra is jelentősek annak ellenére, hogy a finanszírozási pozíciókra nehezedő nyomás és a feszítő likviditási problémák a folyamatos donortámogatásoknak és IMF megállapodásnak köszönhetően enyhültek. Az adósságszolgálati képesség javult, a csődkockázatok csökkentek. Az ország devizatartalékai 2018 áprilisában új csúcsot értek el az IMF megállapodásnak valamint a sikeres EUR alapú kötvény kibocsátásoknak köszönhetően és jelenleg mintegy 44 Mrd USD-t tesznek ki, mely 7 havi importfedezetnek felel. Az ország folyó fizetési mérlege folyamatosan deficites (GDP arányosan: 2017: -2,7%; 2018e: -3,9%), melyben változás középtávon sem valószínűsíthető. Egyiptom elsődlegesen nyers kőolajat, gyümölcsöket és zöldségeket, valamint gyapjút exportál, míg gépeket és berendezéseket, késztermékeket és üzemanyagot importál. Főbb exportpartnerei: Egyesült Arab Emírségek, Szaúd- Arábia, Olaszország, Törökország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok. Importpartnerei: Kína,
Németország, Egyesült Államok, Olaszország, Törökország. Az ország hagyományosan jó bilaterális kapcsolatokat ápol az Öböl-menti államokkal, a szomszédos országokkal, és több EU-s országgal is. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai rendkívül magasak. Az államháztartás belföldi bankszektor általi finanszírozásából következően a bankok magas szuverén kockázati kitettsége erős kockázatnövelő tényező (az állampapírok 49%-a a belföldi bankok jegyzésében van, ami a teljes eszközállomány 67%-ával megegyező volumen). Az országban jelenleg 4 állami bank és további 33 pénzintézet működik. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF EGYPT 35% 30% 31,7% 25% 20% 18,3% 15% 10% 5% 7,0% 5,3% 5,1% 0% National Bank of Egypt Banque Misr Commercial International Bank QNB ALAHLI Bank Arab African International Bank EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Arab Investment Bank
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 4,3 4,2 5,1 5,4 5,5 Éves átlagos infláció (%) 13,8 29,5 13,4 11,8 8,5 Államháztartás egyenlege (GDP %) -12,4-10,9-8,9-8,2-7,7 Bruttó államadósság (GDP %) 96,9 103,3 91,3 86,7 80,8 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -7,5-2,7-3,9-4,0-3,6 Nettó FDI (GDP %) 2,9 4,6 4,6 4,6 4,5 Importfedezeti mutató (hónap) 4,4 6,9 6,7 6,5 6,1 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK A politikai stabilizációnak köszönhetően nőtt a befektetések száma; Az Öböl-menti országokból származó támogatások stabilizálják a költségvetést; Az IMF megállapodás csökkenti a költségvetésre nehezedő nyomást; A gáztartalékok kitermelése növeli az állami bevételeket. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Rendkívül magas biztonságpolitikai kockázatok (terrortámadások veszélye magas), melyek a legfontosabb iparágat, a turizmust veszélyeztetik; A rendkívül magas korrupció akadályozhatja a közvetlen tőkebefektetéseket; Erősen deficites államháztartás és nagymértékű hazai valutában denominált államadóság; Folyamatos folyó fizetési mérleghiány; Magas rendszerszintű kockázatok a bankrendszerben.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE EGYIPTOM VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-EGYIPTOMI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 178,8 299,5 269,5 197,8 125,8 156,9 Import 16,3 23,6 19,9 27,1 150,4 253,8 Összes forgalom 195,1 323,0 289,5 224,8 276,2 410,7 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu