A globalizáció és nemzetközi pénzügyi rendszer Monetáris és fiskális politika Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó, egyetemi docens
Mi a globalizáció? Divatos kifejezés. Mit jelent? Nemzetköziesedés? Univerzalizálódás? Folyamat és fejlődési szakasz.
Mi a globalizáció? Jovitt: új világrendetlenség. A világ ügyeinek határozatlan, szabálytalan és önműködő karaktere, irányító centrum nélküli működés, totális piac. Z. Bauman: A globalizáció nem több, mint a pénzügyi piacok működési logikájának kiterjedése az élet minden területére.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség 1. Politikai-katonai. i k t i A két pólusú világ megszűnése, A gazdasági erőközpontok k (tirád) mentén új hatalmi érdekek. Nemzetállam leértékelődése. 2. Társadalmi. A társadalmak hiararchiája megmarad, Centrum és periféria helyett globális és lokális tényezők.
Mi a globalizáció?- Komplex jelenség 3.Gazdasági. Liberalizáció és dereguláció. Totális piac. Nemzetközi vállalatok mellett globális vállalatok. 4. Kulturális. Lokális kultúrák leértékelődése, Egységesülés és kommercializálódás A kultúra hordozó nyelv az angol.
A gazdaság nemzetköziesedése - Nyitottság: Indikátorok Nemzetgazdasági szinten: export/gdp, Világ export növekedése/világ termelés növekedése. (1913-as szint 1968-ban) Nemzetközi tőkeáramlás iránya A tőkeexport a 19. század és a 20. sz. első felében fejlett országokból fejletlen országokba. A 20. sz. közepétől fejlettből fejlettbe.
A laissez-faire kapitalizmus jellemzői XIX. század vége, XX. század eleje: nemzetközi pénzrendszer az aranystandard önszabályozó. Vezető hatalom Nagy-Britannia, a világ vezető pénz a Ł. Felzárkózó hatalmak Franciaország Németország gazdaságvédelme.
A nagy átalakulás I. vh. és következményei. az 1920-as és 30-as évek a világháború hosszú fegyverszünete. a nagy válság á társadalmi, politikai i és gazdasági hatásai.
A Bretton Woods-i rendszer Stabil, de nem önszabályozó nemzetközi pénzügyi rendszer, rögzített árfolyamok, a tőkeáramlás kontrollja, a nemzeti gazdaságpolitikák. A$kulcsvaluta kulcsvaluta. $ vs. bancor. 3 szervezet felállítása: 1. Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2. Világbank (Worldbank vagy IBRD) 3. Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO). Később GATT, most WTO.
A korai globalizáció jellemzői- ami nem változott A gazdasági fejlődéssel annak nemzetköziesedése. A helyi termelés, helyi közösségek leértékelődése. A világgazdaság hierarchizáltsága. Ez nem egyszerűen fejlettségi kérdés. (a mobilitás egyoldalúsága) Kulturális különbségek ezek versenye (zsidó- keresztény, iszlám, keleti kultúrkörök)
A korai globalizáció jellemzői- ami változott Az IT és a telekommunikáció minőségileg új helyzetet teremtett. Időtér zsugorodásának jelensége A gazdasági és pénzügyi folyamatok bizonytalansága nőtt A kockázatok ká k között ött a működési kockázat ká szerepe felértékelődött.
A korai globalizáció jellemzői- ami változott Totális piac liberalizáció és dereguláció. Piaci kockázatok (ár-, árfolyam-, hozam) szerepe nőtt. Globális vállalatok. A vállalat azoké, akik befektetnek és nem az alkalmazottaké, beszállítóké vagy a helyi közösségé, ahol található. (Dunlap) A vállalat tulajdonosai globálisak, mobilak, a működés externáliái lokálisak, helyhez kötöttek.
A korai globalizáció jellemzői- ami változott Nemzetállami szuverenitás csökkenése. Gazdasági, (pénzrendszer-jegybanki függetlenség pénzpolitikai lefegyverzés, liberalizációgazdaságpolitikai lefegyverzés ) Katonai, nem tud egyedül védelmet biztosítani, i Politikai, önálló társadalompolitika feltételei nincsenek, Kulturális Σ makro integráció (OECD, IMF, NATO, EU, NAFTA)
A PIACOK elvárásai- a Washingtoni konszenzus 1. fiskális fegyelem, 2. a közkiadások prioritásainak megváltoztatása, 3. privatizáció, 4. a gazdaság egészében, de különösen a közmű, és pénzügyi szektorban dereguláció, 5. az adózási bázis kiszélesítése, 6. külkereskedelmi liberalizáció, 7. pénzügyi liberalizáció, 8. külföldi működőtőke belépésének liberalizációja, 9. exportösztönző árfolyampolitika, 10. a tulajdon biztonsága.
A korai globalizáció jellemzői a pénzügyi rendszer nézőpontjából A monetáris rendszer meghatározó szerepét a pénzügyi piacok uralma váltotta fel. (jegybanki függetlenség) Az arbitrázs és spekuláció szerepének növekedése Derivatív ügyletek szerepének növekedése. Pénzügyi szolgáltató konglomerátumok