Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van. Válaszait az alábbi megoldás-táblázatban X jellel tüntesse föl. Az értékelésnél csak az alábbi megoldás-táblázatban egyértelműen feltüntetett válaszokat vesszük figyelembe. Javítani maximum ötször lehet! A B C D 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 1. Ha Ruritániában 2014-ben a reál GDP és a nominális GDP is 3 százalékkal emelkedett, akkor ebbel azt a következtetést lehet levonni, hogy a GDP-deflátorral mért infláció is 3 százalékos volt. a megélhetési költségek is 3 százalékkal emelkedtek. a Ruritániában termelt végtermékek árai átlagosan nem változtak. a Ruritániában termelt végtermékek árai átlagosan 3 százalékkal nőttek. 2. Tegyük fel, hogy a munkaerő-állomány állandó, s az állásszerzési ráta éppen 15-szöröse az állásvesztési rátának. Ekkor a munkanélküliségi ráta csökken, mert 15-ször annyian szereznek állást, mint ahányan elveszítik állásukat. a stacionárius munkanélküliségi ráta 6,25 százalékos. a stacionárius munkanélküliségi ráta a fenti adatok alapján meghatározhatatlan. a munkaerő-állomány minden 15-dik tagja munkanélküli. 3. Flow (folyamatjellegű) változónak számít az alábbiak közül a munkaerő-állomány. a tőkeállomány. a pénzállomány. egy háztartás éves jövedelme. 4. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy bevándorlási hullám miatt nagymértékben nő a munkaerőállomány, akkor ennek következtében változatlan földmennyiség és technológiai színvonal mellett a földbérleti díjak jelentősen emelkednek. a földbérleti díjak jelentősen csökkennek. a földbérleti díjak nem változnak. nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak. 1
5. Ha az Y = F (K, L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat (pl. Cobb-Douglastípusú), akkor a tőke határterméke csökken K egyoldalú növekedésével. a munka határterméke nő K egyoldalú növekedésével. az a) és b) válasz is helyes. egyik fenti válasz sem helyes. 6. A klasszikus modellben a reálkamatláb nő, ha ceteris paribus a központi bank nyílt piaci művelettel csökkenti a pénzmennyiséget. a kormányzat csökkenti vásárlását. a jövedelemvárakozások pozitív változása folytán a fogyasztás élénkül. a kormányzat adóemelést hajt végre. 7. Tegyük fel, hogy egy gazdaság klasszikus modelljében a fogyasztás csak a rendelkezésre álló jövedelemtől függ, de nem függ a kamatlábtól. Ebben a modellben a beruházás egyensúlyi értékét növeli az alábbi gazdaságpolitikai lépés: A kormányzati vásárlások adóemeléssel finanszírozott emelkedése. A kormányzati vásárlások kötvénykibocsátással finanszírozott emelkedése. A kormányzati vásárlások visszafogása. A kötvénykibocsátással finanszírozott adócsökkentés. 8. Mi történik a beruházások reálértékével a zárt gazdaság hosszú távú statikus modelljében, ha nő a vállalatok beruházási kereslete (jobbra felfelé tolódik a beruházási függvény)? Ténylegesen nőnek a beruházások, ha a magánszféra megtakarításai reagálnak a kamatláb változására. Nem változik a beruházások értéke, csak a kamatláb nő meg, ha a magánszféra megtakarításai nem függnek a kamatlábtól. Az a) és b) válasz is helyes. 9. A Solow-modell szerint abban az országban, amelyben nagyobb a népesség növekedési üteme, ott ceteris paribus alacsonyabb a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értéke. magasabb az egy főre jutó kibocsátás stacionárius egyensúlyi növekedési üteme. az a) és b) válasz is helyes. egyik fenti válasz sem helyes. 10. A Solow-modellben a megtakarítási ráta alakulásától is függ a gazdasági növekedés stacionárius egyensúlyi üteme. a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értéke. a hatékonysági egységre jutó fogyasztás stacionárius egyensúlyi értéke. A b) és c) válasz is helyes. 2
11. Tegyük fel, hogy egy gazdaság a Solow-modell által meghatározott stacionárius egyensúlyi növekedési pályán halad. Ismert, hogy az amortizációs ráta 5 százalékos (δ = 0, 05), a népesség növekedési üteme 1 százalékos (n = 0, 01), a technikai haladás üteme 2 százalékos (g = 0, 02). A t-edik időszakban a tőkeállomány értéke K t = 2000. A fentiek alapján a (bruttó) beruházások nagysága a t-edik időszakban I t = 160. I t = 100. I t = 60. I t = 200. 12. Ha a készpénzállomány C = 1000, a banki tartalékok összege R = 200, a pénzkínálati multiplikátor értéke m = 4, akkor a nominális pénzkínálat értéke M1 = M S = 4200. a monetáris bázis értéke B = 4800. a magánszféra folyószámlabetéteinek állománya: D = 3800. 13. Egy személy, aki Baumol-Tobin-modell szerint viselkedik, a hó elején 250 ezer Ft-hoz jut, más bevétele nincs, egy hónap alatt 5 banki tranzakciót végez, és egyenletesen költi a likvid pénzeszközeit. E személy nominális pénzkereslete 50 ezer Ft. 25 ezer Ft. 250 ezer Ft. 125 ezer Ft. 14. Az AS-AD modellben a nominális pénzmennyiség bővítése rövid és hosszú távon sem változtatja meg a(z)... helyzetét. AD görbe SRAS görbe LRAS görbe 15. Az aggregált kínálat és kereslet modelljében egy negatív kínálati sokkhatás jövedelemcsökkentő hatását rövid távon mérsékelheti az állam a pénzmennyiség növelésével. árszínvonal-növelő hatását mérsékelheti az állam expanzív monetáris politikával. jövedelemcsökkentő és árszínvonal-növelő hatását egyidejűleg mérsékelheti az állam expanzív monetáris politikával. árszínvonalra és jövedelemre gyakorolt hatását sem mérsékelheti az expanzív monetáris politika. 16. Egy pozitív keresleti sokkhatás az aggregált keresleti-kínálati modellben rövid és hosszú távon csak az árszínvonalat növeli meg. rövid és hosszú távon csak a jövedelem növekedésére vezet. rövid távon az árszínvonal növekedésére vezet, hosszú távon viszont a jövedelem emelkedésére. csak rövid távon okoz reál GDP bővülést, hosszú távon kizárólag az árszínvonalat növeli. 3
17. Az IS-LM modellben rövid távon adott mértékű kormányzati vásárlás emelkedés akkor okozza az egyensúlyi reálkibocsátás legnagyobb változását, ha a központi bank monetáris politikája a pénzmennyiséget változatlan szinten tartja. a központi bank monetáris politikája a kamatlábat változatlan szinten tartja. a központi bank monetáris politikája a nominális GDP-t kívánja változatlan szinten tartani. mindhárom fenti esetben ugyanakkora az egyensúlyi reálkibocsátás változása. 18. Az IS görbe függőleges abban a speciális esetben, amikor a megtakarítások nem függnek a kamatlábtól. a kormányzati vásárlások nem függnek a kamatlábtól. a beruházások nem függnek a kamatlábtól. a pénzkereslet nem függ a kamatlábtól. 19. Az IS-LM modellben a árszínvonal exogén emelkedése ceteris paribus csökkenti az egyensúlyi reáljövedelmet, mert az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbéreket, ami a munkakínálat csökkenésére vezet. az árszínvonal emelkedésének hatására csökkennek a kormányzati vásárlások. az árszínvonal emelkedésének hatására csökken a reál pénzmennyiség, nő a reálkamatláb és így visszaesnek a beruházások. 20. A ragadós bérek modelljében az árszínvonal nem-várt emelkedésének hatására a kibocsátás nő, mert az árszínvonal emelkedése folytán a reálbér csökken és a foglalkoztatás bővül. az árszínvonal emelkedése folytán a nominálbérek emelkednek és a foglalkoztatás bővül. vannak ragadós áras vállalatok is a gazdaságban. a termelők várakozásai nem racionálisak. 4
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat 2015. május 13. 12 óra Megoldókulcs A csoport 1. Ha Ruritániában 2014-ben a reál GDP és a nominális GDP is 3 százalékkal emelkedett, akkor ebbel azt a következtetést lehet levonni, hogy a GDP-deflátorral mért infláció is 3 százalékos volt. a megélhetési költségek is 3 százalékkal emelkedtek. a Ruritániában termelt végtermékek árai átlagosan nem változtak. a Ruritániában termelt végtermékek árai átlagosan 3 százalékkal nőttek. 2. Tegyük fel, hogy a munkaerő-állomány állandó, s az állásszerzési ráta éppen 15-szöröse az állásvesztési rátának. Ekkor a munkanélküliségi ráta csökken, mert 15-ször annyian szereznek állást, mint ahányan elveszítik állásukat. a stacionárius munkanélküliségi ráta 6,25 százalékos. a stacionárius munkanélküliségi ráta a fenti adatok alapján meghatározhatatlan. a munkaerő-állomány minden 15-dik tagja munkanélküli. 3. Flow (folyamatjellegű) változónak számít az alábbiak közül a munkaerő-állomány. a tőkeállomány. a pénzállomány. egy háztartás éves jövedelme. 4. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy bevándorlási hullám miatt nagymértékben nő a munkaerőállomány, akkor ennek következtében változatlan földmennyiség és technológiai színvonal mellett a földbérleti díjak jelentősen emelkednek. a földbérleti díjak jelentősen csökkennek. a földbérleti díjak nem változnak. nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak. 5. Ha az Y = F (K, L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat (pl. Cobb-Douglastípusú), akkor a tőke határterméke csökken K egyoldalú növekedésével. a munka határterméke nő K egyoldalú növekedésével. az a) és b) válasz is helyes. egyik fenti válasz sem helyes. 6. A klasszikus modellben a reálkamatláb nő, ha ceteris paribus a központi bank nyílt piaci művelettel csökkenti a pénzmennyiséget. a kormányzat csökkenti vásárlását. a jövedelemvárakozások pozitív változása folytán a fogyasztás élénkül. a kormányzat adóemelést hajt végre. 1
7. Tegyük fel, hogy egy gazdaság klasszikus modelljében a fogyasztás csak a rendelkezésre álló jövedelemtől függ, de nem függ a kamatlábtól. Ebben a modellben a beruházás egyensúlyi értékét növeli az alábbi gazdaságpolitikai lépés: A kormányzati vásárlások adóemeléssel finanszírozott emelkedése. A kormányzati vásárlások kötvénykibocsátással finanszírozott emelkedése. A kormányzati vásárlások visszafogása. A kötvénykibocsátással finanszírozott adócsökkentés. 8. Mi történik a beruházások reálértékével a zárt gazdaság hosszú távú statikus modelljében, ha nő a vállalatok beruházási kereslete (jobbra felfelé tolódik a beruházási függvény)? Ténylegesen nőnek a beruházások, ha a magánszféra megtakarításai reagálnak a kamatláb változására. Nem változik a beruházások értéke, csak a kamatláb nő meg, ha a magánszféra megtakarításai nem függnek a kamatlábtól. Az a) és b) válasz is helyes. 9. A Solow-modell szerint abban az országban, amelyben nagyobb a népesség növekedési üteme, ott ceteris paribus alacsonyabb a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értéke. magasabb az egy főre jutó kibocsátás stacionárius egyensúlyi növekedési üteme. az a) és b) válasz is helyes. egyik fenti válasz sem helyes. 10. A Solow-modellben a megtakarítási ráta alakulásától is függ a gazdasági növekedés stacionárius egyensúlyi üteme. a hatékonysági egységre jutó tőkeállomány stacionárius egyensúlyi értéke. a hatékonysági egységre jutó fogyasztás stacionárius egyensúlyi értéke. A b) és c) válasz is helyes. 11. Tegyük fel, hogy egy gazdaság a Solow-modell által meghatározott stacionárius egyensúlyi növekedési pályán halad. Ismert, hogy az amortizációs ráta 5 százalékos (δ = 0, 05), a népesség növekedési üteme 1 százalékos (n = 0, 01), a technikai haladás üteme 2 százalékos (g = 0, 02). A t-edik időszakban a tőkeállomány értéke K t = 2000. A fentiek alapján a (bruttó) beruházások nagysága a t-edik időszakban I t = 160. I t = 100. I t = 60. I t = 200. 12. Ha a készpénzállomány C = 1000, a banki tartalékok összege R = 200, a pénzkínálati multiplikátor értéke m = 4, akkor a nominális pénzkínálat értéke M1 = M S = 4200. a monetáris bázis értéke B = 4800. a magánszféra folyószámlabetéteinek állománya: D = 3800. 2
13. Egy személy, aki Baumol-Tobin-modell szerint viselkedik, a hó elején 250 ezer Ft-hoz jut, más bevétele nincs, egy hónap alatt 5 banki tranzakciót végez, és egyenletesen költi a likvid pénzeszközeit. E személy nominális pénzkereslete 50 ezer Ft. 25 ezer Ft. 250 ezer Ft. 125 ezer Ft. 14. Az AS-AD modellben a nominális pénzmennyiség bővítése rövid és hosszú távon sem változtatja meg a(z)... helyzetét. AD görbe SRAS görbe LRAS görbe 15. Az aggregált kínálat és kereslet modelljében egy negatív kínálati sokkhatás jövedelemcsökkentő hatását rövid távon mérsékelheti az állam a pénzmennyiség növelésével. árszínvonal-növelő hatását mérsékelheti az állam expanzív monetáris politikával. jövedelemcsökkentő és árszínvonal-növelő hatását egyidejűleg mérsékelheti az állam expanzív monetáris politikával. árszínvonalra és jövedelemre gyakorolt hatását sem mérsékelheti az expanzív monetáris politika. 16. Egy pozitív keresleti sokkhatás az aggregált keresleti-kínálati modellben rövid és hosszú távon csak az árszínvonalat növeli meg. rövid és hosszú távon csak a jövedelem növekedésére vezet. rövid távon az árszínvonal növekedésére vezet, hosszú távon viszont a jövedelem emelkedésére. csak rövid távon okoz reál GDP bővülést, hosszú távon kizárólag az árszínvonalat növeli. 17. Az IS-LM modellben rövid távon adott mértékű kormányzati vásárlás emelkedés akkor okozza az egyensúlyi reálkibocsátás legnagyobb változását, ha a központi bank monetáris politikája a pénzmennyiséget változatlan szinten tartja. a központi bank monetáris politikája a kamatlábat változatlan szinten tartja. a központi bank monetáris politikája a nominális GDP-t kívánja változatlan szinten tartani. mindhárom fenti esetben ugyanakkora az egyensúlyi reálkibocsátás változása. 18. Az IS görbe függőleges abban a speciális esetben, amikor a megtakarítások nem függnek a kamatlábtól. a kormányzati vásárlások nem függnek a kamatlábtól. a beruházások nem függnek a kamatlábtól. a pénzkereslet nem függ a kamatlábtól. 3
19. Az IS-LM modellben a árszínvonal exogén emelkedése ceteris paribus csökkenti az egyensúlyi reáljövedelmet, mert az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbéreket, ami a munkakínálat csökkenésére vezet. az árszínvonal emelkedésének hatására csökkennek a kormányzati vásárlások. az árszínvonal emelkedésének hatására csökken a reál pénzmennyiség, nő a reálkamatláb és így visszaesnek a beruházások. 20. A ragadós bérek modelljében az árszínvonal nem-várt emelkedésének hatására a kibocsátás nő, mert az árszínvonal emelkedése folytán a reálbér csökken és a foglalkoztatás bővül. az árszínvonal emelkedése folytán a nominálbérek emelkednek és a foglalkoztatás bővül. vannak ragadós áras vállalatok is a gazdaságban. a termelők várakozásai nem racionálisak. 4