Lineáris algebrai alapok *

Hasonló dokumentumok
n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix.

Minimum kérdések a Lineáris algebra vizsga beugró részéhez. Az R n vektortér


Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Lineáris egyenletrendszerek

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

különbözõ alappontok, y, y,..., y értékek. : függvény.) ( x)

Vektorok, mátrixok. n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. az i-edik sor j-edik. , ahol b i

ű ü Á



ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é

ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü

ö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó



ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö



ö É Á É É Ú Ö É Á

Numerikus módszerek 1. Alapvető fogalmak és összefüggések. Hogyan mérjük azt, hogy egy függvény nagy vagy kicsi?


öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

Néhány szó a mátrixokról

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

Lineáris egyenletrendszerek

1. Hibaszámítás Hibaforrások A gépi számok

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

Lineáris egyenletrendszerek. Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens


ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó












19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

ú ó ľ ľ ľĺ ŕ ö ő Ľ ő ó ó ő ő ď ę óď ő ľ ó ő ő ó ü ľ ő ź ľ ő ö ő ť ő đ ó Ä ő ó ö đ ľ Ĺ ő ö ź ő ű đ ó ő ö ő ń ú ó ö ę ő ľę ő ź ó ő ľ ö ö ý ő ľ ő Đ ú ö ú

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

ü ű ü ü Ó ü

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ú ú ű Ó

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

Á Á Á ű Á

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

ő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é

á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí


Horizontális fúziók. Kovács Norbert SZE GT. Mi mozgatja a fúziókat? Szolgáltatások javulása






ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

É É Ö ű Ú Ú É ű

Debreceni Egyetem elektronikus Archívum példánya. Szerzői jogvédelem alatt.

ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó

1. Gyökvonás komplex számból

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

Vektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

és vágánykapcsolás geometriai terve és kitűzési adatai



úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö








ő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö ő ö ő í ő ő ö í ö ő ö ú í ű ú ö ö ö ö í í ö ü ő ú Á öí ű ú ű ú ú ö ö ö ő ü ö ő ő ü ő ő ő ű ö ű ú ú ö

Átírás:

Lieáris geri po * dieziós átri: z soró és oszopó áó ós szátáázt. Jeöés: dieziós etor z soró és oszopó áó átri. Jeöés:, ho i z i-edi oordiát., ho i z i-edi sor -edi eee. dieziós etor z z dieziós etor, eye ide oordiátá. Jeöés:. Négyzetes átri eezzü zt átriot, eye soro és z oszopo szá egegyezi. -edredű átri eezzü z Egy -edredű átri főátó (digoáis) z átó. dieziós égyzetes átriot.,,, eeeet trtzó Egy égyzetes átri szietris, h szietris főátóár éze, zz. i i Digoáis átri z égyzetes átri, ey egfee főátóá trtz - tó etérő eeet. Péd:. 3 * Részet: oyi, Zs., syé Fáiá, I., örzsöyi, L., Fodor, J., Hros,., Reizige, J.: iotetii Fedtgyűteéy (egyzet), SZIE ÁOK, dpest,

z egységátri egy oy digoáis átri, ey főátó -eseet trtz. I I. Mátriűeete Két átri egyeő, h diezió zoos, és eeei redre egegyeze. és egyeő potos or, h, és i i. Két dieziós átri összege z szité dieziós átri, ho ide ee ét összeddó átri egfeeő eeeie összegeét á eő. : átrio összedás ottí és sszoití:, ( ) ( ). Egy dieziós átri szorzt ós szá (sárr) z z dieziós átri, ho ide ee z eredeti átri egfeeő eeée -szoros. :.

3 Egy dieziós átri trszpoát z z dieziós átri, ey z eredeti átrió soro és z oszopo feseréésée eetezi. :. dieziós soretor eezzü egy dieziós etor trszpoátát. [ ] :. Két dieziós etor, és sáris szorzt z [ ] i i i szá. Egy dieziós átri és egy dieziós etor szorzt öetező dieziós etor:.

Egy dieziós és egy dieziós átri szorzt z z dieziós átri, ey i-edi sorá -edi eee z eső átri i-edi sorá és ásodi átri -edi oszopá sáris szorzt: i i átrio szorzás e ottí, zz. Megegyzés:. z szorzt étezéséő e is öetezi, hogy szorzt is étezi.. H étezi, or is átá e zoos diezióú. 3. Négyzetes átrio szorzás se ottí: átrio szorzás sszoití és disztrití, zz ( ) ( ) ( ), h űeete érteese. Egységátri: I I I H -es átri, or II. H -es: I iete I., it Egy -edredű átri ierze z átri, h I. Mátrio osztás e: SK INVERZZEL VLÓ SZORZÁS ehetséges, h étezi z ierz:, iete. ettő átá e gyz. s égyzetes átri étezhet ierze!! 4 Geoetrii etoro, iete 3 dieziós etoro egfeetethetőe geoetrii érteee ett etoro sío, iete tére z ái ódo: eseté és y oordiátá, y gy ásée etor opoesei. P(,y) y

5 Két etor, és y összege:. y y Vetor szászoros:,. y y Egy etor orá (gy szoút értée, gy hossz) öetező:. y y eizoyíthtó, hogy étdieziós etor sáris szorzt ét etor át ezárt szög. Két etor erőeges egyásr, h sáris szorzt. Egységetoro: e e e, e osα, ho α Mide étdieziós etor feírhtó egységetor ieáris oiáióét: e. e Egy égyzetes átriot ortogoáis eezü, h digoáis átri. Ez zt eeti, hogy sori pároétét erőegese egyásr, zz sáris szorzt. e e d D d d Egy égyzetes átriot ortoorát eezü, h egységátri. Egy ortoorát átri trszpoát is ortoorát, zz oszopi is erőegese egyásr. Ortoorát átri eseté, ie I, ezért.

6 Deteriáso Egy dieziós átri deteriás egy oy! tgó áó összeg, eye tgi oy téyezős szorzto, eye átri ide soráó és ide oszopáó potos egy eeet trtz. tgo eőee pozití, h iásztott eee sor- és oszopideei páros száú feseréést trtz. det, ho d. d Péd: egy -es átri deteriás ( ) d eitsü z átriot eésé szeéetes, szoásos írásód:. Eor det( ). Mie átri -es, tgo szá! zz, és tgo téyezős szorztot trtz. z eső tg eőee pozití, ert z oszopidee sor. ásodié egtí, gyis z oszopidee özött egy dr (zz párt száú) feseréődés, ert -es egeőzi z -est. Egy deteriás értée e átozi, h feseréü sorit és oszopit, zz det det. ( ) ( ) H egy sor gy oszop, deteriás. Egy deteriás értée e átozi, h feseréü sorit és oszopit, zz det det. ( ) ( ) H egy átri ét sorát gy ét oszopát feseréü, or deteriás (-)-szeresére átozi. H egy átri ét sor gy oszop egegyezi, or deteriás. H egy átri ey sorát gy oszopát λ - szorozz, or deteriás is λ - szorzódi. H főátó tt, gy föött ide ee, or deteriás főátóei eee szorzt. H det 3 3 3 és 3,or 3 3 ( ) det( ) 3 3 3 3 H egy átri áreyi sorához (oszopához) hozzád egy ási sor (oszop) szászorosát, deteriás értée e átozi. Két átri szorztá deteriás egegyezi ét átri deteriásá szorztá, zz det ( ) det( ) det( ).

7 Egy -edredű átri szigáris, h deteriás, regáris, h e. Szigáris átri is ierze. Lieáris összefüggőség z,,, dieziós etoro ieáris összefüggőe, h éteze oy λ, λ,, λ száo úgy, hogy e idegyiü, és λ λ λ. z dieziós átri és dieziós etor ieáris összefüggőe, h z átri oszopió épzett,,, dieziós etoro és etor ieáris összefüggőe. z,,, dieziós etoro ieáris függetee, h e ieáris összefüggőe. z,,, dieziós etoro (<) ieáris összefüggőe potos or, h etoroó épzett dieziós átri eyi -s deteriás. Háro etor or ieáris összefüggő, h étezi λ, λ és λ 3 e id úgy, hogy λ λ. λ 3 3 Lieáris egyeetredszere rer-száy: teitsü z ieáris egyeetredszert, ho e szigáris. Eor z egyeetredszer egodhtó és potos egy egodás, ho, (,,, ) oszopát iseréü etorr. Péd: z d d d, ho úgy eetezi, hogy z átri -di gy átri ír egyeetredszer egodás. d, ho d d d és d d

8 Egyeetredszere egodhtóság z ieáris egyeetredszer egodhtóságár z ái igz: det, or rer száy zhtó és - (hoogé) eseté s z triiáis egodás étezi, - eseté étezi potos egy e triiáis egodás; det, or rer száy e zhtó és - (hoogé) eseté z triiáis egodás és égtee so e triiáis egodás étezi - eseté is egodás egyéét égtee so egodás. h ( ) h ( ) Sátetor, sátérté Egy -es átrisz ó szorzás,, R -e egy trszforáióát hozz étre. Erre teesü: ( α ) α,( ( α ) α ), és ( y) y, ezért ezt ieáris trszforáió eezzü. ieáris trszforáió átri. Lieáris trszforáió sátetor oy (e ) etor, eye épe etor szászoros. szorzószá sátetorhoz trtozó sátérté. Négyzetes átri sátetor és sátértée: - z etor sátetor λ sátértée, h λ (λ R). - - trszforáió s hosszát átoztt, z iráyát e; ( - ide sátetorhoz s egy sátérté trtozi); Egy -es átri egfee üööző sátérée..