ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP 1027 Budapest, Horvát u. 14-24. BESZÁMOLÓ az Országos Betétbiztosítási Alap 2003. évi gazdálkodásáról és a 2004. évi költségvetési terv Budapest, 2004. március 31.
Tartalomjegyzék 1. Általános rész 9 1.1 Az Országos Betétbiztosítási Alap bemutatása 9 1.2 Az Alap létrehozatala, adózási helyzete 10 1.3 Az Alap tevékenységi köre 10 1.4 Az Alap irányító testülete és ellenőrzése 10 1.4.1 Az igazgatótanács 10 1.4.2 Az Alap ellenőrzése 10 1.5 Az Alap munkaszervezete 11 1.6 Gazdasági-pénzügyi környezet 2003-ban 11 1.7 Az Alap tagintézetei és azok betétállománya 12 1.7.1 A tagintézetek száma 12 1.7.2 Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele 13 1.9 Az Alap díjbevételei 16 2. Az Alap számviteli politikájának fő vonásai 20 2.1 Könyvvezetés jogszabályi alapjai és a beszámolás formája 20 2.2 A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése 20 2.3 Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás 21 3. A mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök 22 3.1 Az eszközállomány összetétele 22 3.2 Befektetett eszközök 22 3.2.1 Immateriális javak 22 3.2.2 Tárgyi eszközök 22 3.2.3 Befektetett pénzügyi eszközök 23 3.3 Forgóeszközök 24 3.3.1 Készletek 24 3.3.2 Követelések 24 3.3.3 Értékpapírok 26 3.3.4 Pénzeszközök 26 3.4 Aktív időbeli elhatárolások 27 4. A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források 28 4.1 A saját tőke megoszlása: 28 4.2 Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása 28 4.3 Passzív időbeli elhatárolások 29 5. Az eredmény-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések 30 5.1 Bevételek alakulása 30 5.2 Értékvesztések visszaírása 31 5.3 A ráfordítások alakulásának bemutatása 32 5.4 Működési költségek 33 Országos Betétbiztosítási Alap 2
6. A pénzeszközök változása (cash flow) 34 7. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása 35 7.1 A mérlegfőösszeg alakulása és összetétele 35 7.2 Az értékpapír portfolió bemutatása és a vagyonkezelők munkájának értékelése 35 7.3 Az eredmény alakulásának összegző értékelése 37 7.4 A saját tőke és az eredmény alakulása az OBA megalakulásától napjainkig 38 7.5 Tevékenységi körök szerinti eredménykimutatás 39 7.6 A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, jelentős folyamatok 39 8. Kiegészítő információk és tájékoztató adatok 40 8.1 Tízéves az OBA 40 8.2 Az OBA intézményi kommunikációja 40 8.3 Az Alap ellenőrzési tevékenysége 41 8.4 A folyamatban lévő felszámolásokkal kapcsolatos események 42 8.5 Jogi ügyek 45 8.5.1 Peres eljárások 45 8.5.2 Egyéb kötelezettségvállalások 45 8.6 Munkaügyi adatok és a tisztségviselők juttatásai 45 8.7 A 2003. évi informatikai fejlesztésekről 46 8.8 Nemzetközi tevékenység 46 9. Az Alap Igazgatótanácsa által meghatározott feladatok és azok teljesítése 47 Üzleti jelentés 49 10. Az OBA 2004. évi költségvetése 50 10.1 Várható gazdasági-pénzügyi környezet 50 10.2 Stratégiai célok 2004-ben 50 10.3 Az OBA 2004. évi költségvetése 53 10.4 Magyarázatok a 2003. évi terv és tény adatok közötti lényegesebb eltérésekhez 54 10.5 Magyarázatok a 2004. évi költségvetési terv egyes soraihoz 55 10.6 2004. évi informatikai fejlesztési tervek 59 Országos Betétbiztosítási Alap 3
Statisztikai számjel: 10830516-6713-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg ESZKÖZÖK (aktívák) Adatok E Ft ESZKÖZÖK 2002.12.31 Módosítás 2003.12.31 A. Befektetett eszközök 93 103 128 829 I. Immateriális javak 50 390 86 221 1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke 0 0 2. Vagyoni értékű jogok 0 0 3. Szellemi termékek 50 390 86 221 4. Immateriális javakra adott előlegek 0 0 5. Immateriális javak értékhelyesbítése 0 0 II. Tárgyi eszközök 36 422 37 921 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 0 979 2. Berendezések, felszerelések, járművek 36 422 36 942 3. Beruházások 0 0 4. Beruházásokra adott előlegek 0 0 5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 III. Befektetett pénzügyi eszközök 6 291 4 687 B. Forgóeszközök 41 810 162 43 238 840 I. Készletek 17 300 100 1. Anyagok 0 0 2. Kereskedelmi áruk 17 300 100 3. Közvetített szolgáltatások 0 0 4. Készletekre adott előlegek 0 0 II. Követelések 5 278 014 198 951 1. Tagintézetekkel szembeni követelések 5 192 701 174 778 a) díjkövetelések 10 361 323 b) Alapra átszállt követelések 5 182 340 174 455 c) visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak 0 0 2. Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések 51 313 5 339 3. Betétesekkel szembeni követelések 0 0 4. Állammal szembeni követelések 0 0 5. Egyéb követelések 34 000 18 834 III. Értékpapírok 36 512 065 43 027 923 1. Állampapírok 36 512 065 43 027 923 2. Egyéb értékpapírok 0 0 IV. Pénzeszközök 2 783 11 866 1. Pénztár, csekkek 31 123 2. Bankbetétek 2 752 11 743 C. Aktív időbeli elhatárolások 24 031 869 769 1 275 421 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 41 927 296 869 769 Budapest, 2004. március 31. 44 643 090 Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 4
Statisztikai számjel: 10830516-6713-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg FORRÁSOK (passzívák) Adatok E Ft FORRÁSOK 2002.12.31 Módosítás 2003.12.31 D. Saját tőke 41 856 618 869 769 44 491 919 I. Jegyzett tőke 837 582 861 082 II. Tartalék 34 854 823 41 888 805 III. Értékelési tartalék 0 0 IV. Mérleg szerinti eredmény 6 164 213 869 769 1 742 032 E. Céltartalék 0 0 F. Kötelezettségek 60 321 142 496 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 60 321 142 496 1. Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek 0 0 2. Rövid lejáratú hitelek 0 0 3. Betétesekkel szembeni kötelezettségek 0 76 681 4. Állammal szembeni kötelezettségek 0 0 5. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 60 321 65 815 G. Passzív időbeli elhatárolások 10 357 8 675 FORRÁSOK ÖSSZESEN 41 927 296 869 769 44 643 090 Budapest, 2004. március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 5
Statisztikai számjel: 10830516-6713-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) Adatok E Ft Megnevezés 2002 Módosítás 2003 01. Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek 3 071 612 1 239 437 Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni 02. díjbevételek 0 0 03. Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek 0 0 04. Egyéb betétbiztosítási bevételek 609 985 153 450 I. Betétbiztosításból eredő bevételek (01+02+03+04) 3 681 597 1 392 887 II. Egyéb bevételek 26 974 964 III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek 0 0 IV. Pénzügyi műveletek bevételei 3 225 454 869 769 3 256 885 V. Rendkívüli bevételek 0 0 05. Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 0 73 08. Egyéb betétbiztosítási ráfordítások 362 17 360 VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások (05.+06.+07.+08.) 362 17 433 VII. Egyéb ráfordítások 56 926 49 754 VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 431 531 2 522 038 X. Rendkívüli ráfordítások 0 0 09. Anyagjellegű ráfordítások 92 731 90 704 10. Személyi jellegű ráfordítások 173 941 206 388 11. Értékcsökkenési leírás 14 321 22 387 XI. Működési költségek (09.+10.+11.) 280 993 319 479 A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+III.+IV.+V.-VI.-VII.-VIII.- IX.-X.-XI.) 6 164 213 869 769 1 742 032 Budapest, 2004. március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 6
Statisztikai számjel: 10830516-6713-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP CASH FLOW-kimutatás Adatok E Ft Megnevezés 2002 2003 I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (1-11. sorok) 18 402 43 448 1. Mérleg szerinti eredmény 6 164 213 1 742 032 2. Elszámolt amortizáció 13 974 22 111 3. Elszámolt és visszaírt értékvesztés különbözete -539 223-75 110 4. Céltartalék képzés és felszabadítás különbözete 0 0 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye -3 517 28 6. Szállítói kötelezettség változása 44 278 4 094 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség (szállító nélkül) változása 4 584 78 081 8. Passzív időbeli elhatárolások változása -103 208-1 682 9. Vevőkövetelés változása -20 572 20 760 10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása -6 412 580-1 365 245 11. Aktív időbeli elhatárolások változása 870 453-381 621 II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (12-13. sorok) -50 304-57 865 12. Befektetett eszközök beszerzése -56 901-60 389 13. Befektetett eszközök eladása 6 597 2 524 III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (14-19. sorok) 10 315 23 500 14. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) 10 315 23 500 15. Hitelfelvétel 0 0 16. Véglegesen kapott pénzeszköz 0 0 17. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) 0 0 18. Hiteltörlesztés, -visszafizetés 0 0 19. Véglegesen átadott pénzeszköz 0 0 IV. Pénzeszközök változása (+/-I.+/-II.+/-III. sorok) -21 587 9 083 Budapest, 2004. március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 7
Statisztikai számjel: 10830516-6713-916-01 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP EREDMÉNYKIMUTATÁS (Tevékenységi körök szerint) Megnevezés Betétbiztosítás Vagyonkezelés Működés Adatok E Ft Összesen 2002. 2003. 2002. Módosítás 2003. 2002. 2003. 2002. 2003. 01. Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek 3 071 612 1 239 437 0 0 0 0 3 071 612 1 239 437 02. Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek 0 0 0 0 0 0 0 0 03. Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek 0 0 0 0 0 0 0 0 04. Egyéb betétbiztosítási bevételek 539 585 127 651 0 0 70 400 25 799 609 985 153 450 I. Betétbiztosításból eredő bevételek (01+02+03+04) 3 611 197 1 367 088 0 0 70 400 25 799 3 681 597 1 392 887 II. Egyéb bevételek 20 898 324 0 0 6 076 640 26 974 964 III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek 0 0 0 0 0 0 0 0 IV. Pénzügyi műveletek bevételei 3 3 3 225 307 869 769 3 256 826 144 56 3 225 454 3 256 885 V. Rendkívüli bevételek 0 0 0 0 0 0 0 0 05. Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások 0 73 0 0 0 0 0 73 08. Egyéb betétbiztosítási ráfordítások 362 17 360 0 0 0 0 362 17 360 VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások (05.+06.) 362 17 433 0 0 0 0 362 17 433 VII. Egyéb ráfordítások 0 0 55 946 49 251 980 503 56 926 49 754 VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 0 0 0 0 0 0 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 0 0 431 511 2 522 005 20 33 431 531 2 522 038 X. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0 0 0 0 0 09. Anyagjellegű ráfordítások 13 271 4 336 0 0 79 460 86 368 92 731 90 704 10. Személyi jellegű ráfordítások 0 0 0 0 173 941 206 388 173 941 206 388 11. Értékcsökkenési leírás 0 8 164 0 0 14 321 14 223 14 321 22 387 XI. Működési költségek (09.+10.+11.) 13 271 12 500 0 0 267 722 306 979 280 993 319 479 A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+III.+IV.+V.-VI.-VII. -VIII.-IX.-X.- XI.) 3 618 465 1 337 482 2 737 850 869 769 685 570-192 102-281 020 6 164 213 1 742 032 Budapest, 2004. március 31. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 8
1. Általános rész 1.1 Az Országos Betétbiztosítási Alap bemutatása A gazdasági szervezet neve: Országos Betétbiztosítási Alap, röviden: OBA vagy Alap Székhelye: 1027 Budapest, Horvát utca 14-24. Alapítás módja: 1993. évi XXIV. törvény Létrejöttének időpontja: 1993. március 31. Gazdálkodási forma: Az Alap tevékenységi köre: 916 Egyéb nem nyereségérdekeltségű szerv 6713 A pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatásai Adószám: 10830516-2-41 Statisztikai számjel: 10830516-6713-916-01 TB törzsszám: 71882-6 Az Igazgatótanács tagjai: Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke, Magyar Bankszövetség főtitkára, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, OBA ügyvezető igazgatója, valamint állandó helyetteseik. Az ügyvezetés tagjai: Jánossy Dániel, ügyvezető igazgató Tel.: 214-0661/211 Dr. Fekete-Győr András, ügyvezető igazgatóhelyettes Tel.: 214-0661/217 Dr. Gálfalvi Géza, vezető jogtanácsos Tel.: 214-0661/218 Vankó Gabriella, főkönyvelő Tel.: 214-0661/222 Dr. Lőrinc Péter, vezető közgazdasági tanácsos Tel.: 214-0661/214 Országos Betétbiztosítási Alap 9
1.2 Az Alap létrehozatala, adózási helyzete Az Országos Betétbiztosítási Alap 1993. március 31-én jött létre, betétbiztosítási tevékenységét 1993. július 1-jével kezdte meg. Az OBA jogállására, működésére, feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmazza. A Hpt. 108. (3) bekezdése szerint az Országos Betétbiztosítási Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető. 1.3 Az Alap tevékenységi köre Az OBA feladata egyrészt az, hogy a tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a Hpt. 105. (1) bekezdése értelmében tizenöt napon belül megkezdje a betétesek részére az Alap által biztosított betétek utáni kártalanítás kifizetését. Az Alapnak a kártalanítási kifizetéssel egyenrangúan fontos feladata a hitelintézet fizetésképtelenségének, ezáltal a betétek befagyásának a megelőzése. A Hpt. a 104. -ban szabályozza az Alap válságmegelőző tevékenységét, előírva azt, hogy az Alap köteles a legkisebb hosszú távú veszteséggel járó válságkezelési megoldást választani. 1.4 Az Alap irányító testülete és ellenőrzése 1.4.1 Az igazgatótanács A Hpt. 110. (1) bekezdése szerint az Alap irányító szerve az igazgatótanács, amelynek tagjai a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá az Alap ügyvezető igazgatója. Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. 2003. évben az elnöki teendőket az MNB alelnökének állandó helyetteseként dr. Kálmán Tamás az MNB ügyvezető igazgatója, az alelnöki feladatokat dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára látta el. 1.4.2 Az Alap ellenőrzése A Hpt. 109. értelmében az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. Országos Betétbiztosítási Alap 10
1.5 Az Alap munkaszervezete Független könyvvizsgáló Igazgatótanács Belső ellenőrzés Ügyvezető igazgató Ügyvezető igazgató-helyettes Biztosítási csoport Kártalanítási csoport Jogi csoport Titkárság, nemzetközi kapcsolatok Informatikai csoport Pénzügyi csoport Kommunikációs csoport Informatikai cégekkel megállapodás Portfoliókezelőkkel megállapodás 1.6 Gazdasági-pénzügyi környezet 2003-ban A bruttó hazai termék (GDP) 2,9 %-kal nőtt a Gazdaságkutató Intézet jelentése alapján., ami nemzetközi összehasonlításban magasnak számít (az Euró-övezet gazdasági növekedése 0,4 % volt 2003-ban). A fogyasztás 8,8 %-kal növekedett. A nemzetgazdasági beruházások 3%-kal bővültek (ezen belül a vállalati beruházások ezt meghaladó mértékben emelkedtek). Az ipari termelés 6,4 %- kal nőtt. Mind a kivitel, mind a behozatal kisebb ütemben nőtt, mint az előző évben (4,1, illetve 5,8 % -kal). A behozatal (csak úgy, mint 2002. évben) az export bővülésének ütemét meghaladta, így a külkereskedelmi mérleg hiánya (0,9 milliárd eurós romlással) 4,3 milliárd euróra nőtt. A bruttó átlagkereset 12 %-kal emelkedett, jóval meghaladva az 5,7 %-os fogyasztói árindex növekedést. A munkanélküliségi ráta a 2002. év végi 5,9 %-ról az év során folyamatosan mérséklődött, s év végén 5,5 %-ot tett ki. A folyó fizetési mérleg hiánya 4,2 milliárd volt, amely 1,4 milliárd euróval magasabb az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások (így például az idegenforgalom) tradicionálisan egyensúlyt javító szerepe 2003. évben nem érvényesült. Országos Betétbiztosítási Alap 11
Az államháztartás hiánya (pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül) 1.054 milliárd forint volt. A nemzetgazdaság finanszírozási igényének kielégítésében nőtt a külső forrásbevonás szerepe. A lakosság nettó megtakarító helyett, nettó hitelfelvevővé vált. A bankok, szakosított hitelintézetek mérlegfőösszege (a Felügyelet jelentése alapján) 2003 végén elérte a 12.860 milliárd forintot, 18,8%-kal meghaladva a 2002. év végi értéket. A mérlegfőösszeg növekedése döntően a hitelezés felfutásának a következménye. Ezen belül a lakosságnak nyújtott hitel nőtt a legnagyobb mértékben (67,8%-kal), elsősorban a lakáscélú, jelzálogtípusú hitelek iránt mutatkozó élénk kereslet miatt. Az adózás előtti nyereség 215,9 milliárd forint volt, 60,4 milliárd forinttal (38,8%-kal) több mint 2002-ben. A szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege, hitelezési tevékenysége a lakossági ügyfélkörben a bankszférában tapasztalt dinamikával bővült. E szektor adózás előtti nyeresége 11,2 milliárd forintot volt, ami 30,8%-os eredmény javulás az előző évhez képest. 1.7 Az Alap tagintézetei és azok betétállománya 1.7.1 A tagintézetek száma Az Alapnak 2003 elején összesen 224 tagja volt, ezen belül 35 bank és szakosított hitelintézet, (ebből 3 lakástakarék-pénztár), 183 takarékszövetkezet, és 6 hitelszövetkezet. Az Alap tagjainak száma a 2003. év folyamán hattal csökkent. Két új bank csatlakozott az Alaphoz: Bank of China (Hungaria), Sopron Bank Rt. Beolvadással megszűnt hat takarékszövetkezet: Csanádpalota és Vidéke, Hajdúsámson és Vidéke, Hangony és Vidéke, Karád és Vidéke, Pilismarót Dömsöd és a Sárrétvidéke Takarékszövetkezet. A Lakáskassza-Wüstenrot Lakástakarékpénztár Rt. beolvadt a Fundamenta Magyar- Német Lakástakarékpénztár Rt,-be. Az új pénztár neve: Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár Rt. A Polgári Kereskedelmi Bank Rt. pénzügyi vállalkozássá alakult át. A változások hatására az Alapnak 2003. december 31-én összesen 218 hitelintézet volt a tagja, ebből 35 kereskedelemi bank és szakosított hitelintézet, (ebből 2 lakástakarék-pénztár), 177 takarékszövetkezet és 6 hitelszövetkezet. OBA tagintézetek száma a biztosítási év végén 300 250 200 150 100 50 0 Takarékszövetkezet és 1998-tól hitelszövetkezet összesen Bank és 1997-től lakástakarék pénztár összesen 1993 1995 1997 1999 2001 2003 Országos Betétbiztosítási Alap 12
1.7.2 Megtakarítások, betétek alakulása, összetétele A beszámoló lezárása idején az OBA szempontjainak megfelelő szerkezetben 2002. év végéről álltak rendelkezésre mérlegadatok, amely a 2003. évi induló állapotot tükrözi. A hitelintézetekben elhelyezett megtakarítások összege 7.891 milliárd Ft volt 2003. év elején, 13%-kal több mint egy évvel korábban. A megtakarítások hitelintézetek szerinti megoszlásában nőtt a szövetkezeti hitelintézetek (túlnyomórészt takarékszövetkezetek) részaránya (8,4%-ról 9,9%-ra), a bankokban tartott betétállomány részarányának egyidejű csökkenése mellett. Megnevezés Megtakarítások hitelintézetek közötti megoszlása 2002. év elején 2003. év elején 2003. év elején Állomány (Eft) Állomány Eft) Megoszlás %-ban Bankok és lakástakarékpénztárak 1. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek Betétek 6 484 204 486 7 227 192 935 91,5 8,5 Ebből: takarékbetét 757 883 166 809 855 178 59,0 41,0 egyéb betét 5 726 321 320 6 417 337 758 96,0 4,0 Értékpapír 417 747 301 597 706 283 81,4 18,6 Fizetendő kamat 65 030 332 66 476 482 75,1 24,9 ÖSSZESEN 6 966 982 119 7 891 375 700 90,1 9,9 A megtakarításon belül az OBA biztosítottság részaránya 2003. év elejére 81,4 %-ra nőtt, ugyanakkor az állam által garantált betét állomány 3,6 %-ra, a nem biztosított betét állomány pedig 15,0 %-ra csökkent (2. sz. táblázat) Az OBA biztosítottság növekedését elsősorban a biztosított takarékbetétek több mint 20 százalékpontos aránynövekedése okozta, a pénzmosás megakadályozásáról szóló jogszabálynak, azon belül is az anonim betétek megszüntetését célzó rendelkezéseknek köszönhetően. Megnevezés Megtakarítások védettség szerinti megoszlása OBA biztosított 2002. év elején 2003. év elején Állam által garantált Nem biztosított OBA biztosított Állam által garantált 2. sz. táblázat Nem biztosított Betétek 84,3% 4,0% 11,7% 86,8% 3,2% 10,0% Ebből: takarékbetét 60,1% 20,8% 19,1% 81,4% 16,2% 2,4% egyéb betét 87,5% 1,8% 10,7% 87,5% 1,5% 11,0% Értékpapír 16,4% 13,6% 70,0% 19,5% 7,5% 73,0% Fizetendő kamat 55,0% 13,1% 31,8% 52,6% 14,9% 32,5% ÖSSZESEN 79,9% 4,7% 15,4% 81,4% 3,6% 15,0% Országos Betétbiztosítási Alap 13
A bankokban (lakás-takarék pénztárakkal együtt) elhelyezett megtakarítások 80,5 %-át, a szövetkezeti hitelintézeteknél elhelyezett megtakarításoknak pedig 90,9 %-át biztosította az OBA 2003. év elején. Ez a részarány a bankszektor esetében 0,7 százalékpontos csökkenést, a szövetkezeti szektorban 12,2 százalékpontos emelkedést mutat 2002. év elejéhez viszonyítva. Az állam által garantált megtakarítások részaránya az előző időszakhoz képest a bankszektorban 4,4 %-ról 3,4 %-ra, míg a szövetkezeti szektorban 8,1 %-ról 3,8 százalékra csökkent. A nem biztosított, nem garantált betétállomány összes megtakarításon belüli aránya a szövetkezeti szektorban csökkent, míg a bankszektorban nőtt (3. és 4. sz. táblázat). Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a 2003. év elején Megnevezés (bankok és lakás-takarékpénztárak) Bankok és lakástakarék-pénztárak OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított 3. sz. táblázat Összesen Betétek 86,40% 3,00% 10,60% 100,0% Ebből: takarékbetét 76,80% 21,10% 2,10% 100,0% egyéb betét 87,30% 1,60% 11,10% 100,0% Értékpapír 3,20% 8,70% 88,10% 100,0% Fizetendő kamat 46,50% 11,50% 42,00% 100,0% ÖSSZESEN 2003. év elején 80,50 % 3,40% 16,10 % 100,0 % ÖSSZESEN 2002. év elején 81,20% 4,40% 14,40% 100,0% Megtakarítások védettség szerinti megoszlása a 2003. év elején (szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek) Megnevezés 4. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Összesen Betétek 91,50% 5,30% 3,20% 100,0% Ebből: takarékbetét 88,10% 9,00% 2,90% 100,0% egyéb betét 91,50% 3,50% 5,00% 100,0% Értékpapír 90,70% 2,40% 6,90% 100,0% Fizetendő kamat 71,20% 25,30% 3,50% 100,0% ÖSSZESEN 2003. év elején 90,90 % 3,80 % 5,30 % 100,0 % ÖSSZESEN 2002. év elején 78,70 % 8,10 % 13,20 % 100,0% Országos Betétbiztosítási Alap 14
A megtakarítás-állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 80% 60% 40% 20% Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 0% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 A takarékbetét állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 1. 8 Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása Az OBA elméleti kártalanítási kötelezettségét a biztosított állományhoz képest csökkenti a kártalanítás személyenként, illetve hitelintézetenként megállapított összeghatára. (Ez utóbbi 2003. január 1 -től 3 millió Ft volt.) Ennek hatására az OBA kártalanítási kötelezettsége közel másfélszeresére emelkedett a biztosított állományon belül. Az OBA -biztosítás és állami garancia együttes 44%-os mértéke lényegében azt jelenti, hogy a hitelintézeti rendszer zavartalan működése és a megtakarítók bizalmának erősítése érdekében a hitelintézeti megtakarítások megközelítőleg felére kiterjedt a betétbiztosítási kártalanítási kötelezettség, illetve állami garancia. Ebből 40,4%-ot tesz ki az OBA biztosítás, és 3,6% az állami költségvetés kötelezettsége. (5. sz. táblázat). Országos Betétbiztosítási Alap 15
Kártalanítási és garanciális kötelezettség a hitelintézeti megtakarításokra Megnevezés Összes megtakarítás megoszlása védettségi típusok szerint Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a biztosított*, illetve garantált állományon belül (OBA esetében 1 millió Ft-os összeghatár) Biztosí tási év elején 1993 1998 1999 2000 2001 2002 2003 1993 1998 1999 2000 2001 2002 2003 OBA által biztosított 44,2 68,3 70,9 73,9 77,3 79,9 81,4 n.a *. 48,0 45,0 39,8 35,8 35,1 49,6 Állam által garantált 32,5 10,0 7,7 7,2 6,3 4,7 3,6 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nem biztosított, illetve garantált állomány 23,3 21,7 21,4 18,9 16,4 15,4 15,0 0 0 0 0 0 0 0 5. sz. táblázat Összesen (%) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 - - - - - - - Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a teljes OBA tagintézeti megtakarítás állományon belül 1993 1998 1999 2000 2001 2002 2003 n.a. 32,8 31,9 29,4 27,7 28,0 40,4 32,5 10,0 7,7 7,2 6,3 4,7 3,6 0 0 0 0 0 0 0 n.a. 42,8 39,6 36,6 33,3 32,7 44,0 *A biztosított állomány egyenlő az OBA díjalapjával 1.9 Az Alap díjbevételei Az Alap saját bevételi forrása (Hpt. 119. ) az egyszeri csatlakozási díj, a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli befizetések, az Alap befektetéseinek hozama, továbbá az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad, amely forrásokat az Alap által felvett hitelek egészíthetnek ki. a) Csatlakozási díj Azok a hitelintézetek, amelyek betétgyűjtés végzésére engedélyt kaptak, a tagintézetté váláskor egyszeri csatlakozási díjat kötelesek az Alapnak fizetni. A csatlakozási díj a tagintézet jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeg. 2003-ban ilyen címen 23,5 millió Ft volt az Alap bevétele, a Bank of China (Hungária) Rt. és a Sopron Bank Rt. csatlakozása révén. Országos Betétbiztosítási Alap 16
b) Éves díjfizetés Az éves díjfizetési kötelezettség felső határa a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én elhelyezett, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke (Hpt. 121. (1), (2) bekezdés). Ezt a törvényi korlátot fennállása óta egyszer sem használta ki teljesen az Alap: 1998-ig átlagosan 1,8 ezrelék volt a díjkulcs, majd a vagyon-felhalmozással összhangban - lépcsőzetesen 0,6 ezrelékre csökkent a díjkulcs-szint 2001-2002-re. A díjbevétel az 1 milliárd forintos induló szintről 1998-ra 5 milliárd forinton tetőzött, majd 3 milliárd forintra süllyedt 2002-re. A 2003-as biztosítási évben az egyes betétosztályokhoz kötött díjkulcsok tovább csökkentek. A díjkulcs átlagos mértéke az előző évinek kb. egyharmadára csökkent. Ennek következtében a 2003-ban realizált 1,3 milliárd Ft tagintézeti díjbevétel alig haladja meg az 1994. évi mértéket. A 2003. évi díjkulcsok megállapításánál az OBA szem előtt tartotta azt, hogy az 1.10 pontban részletesen tárgyalt fedezettségi mutató (az OBA vagyonának és kártalanítási kötelezettségének aránya) a kártalanítási összeghatárnak 6 millió forintra történő felemelése után is haladja meg az 1 %-ot. E megfontolás mellett is jelentősen átlagosan mintegy harmadára - csökkentek a díjkulcsok. A 2003. évre érvényes díjkulcsokat a 6.sz. táblázat szemlélteti. 2003. évre érvényes díjkulcsok 6. sz. táblázat Díjosztályok Díjkulcs ( ) 2002-ben 2003-ban 1 millió forint alatt 1,2 0,5 Betétösszeg sávok 1 és 6 millió forint között 0,9 0,3 6 millió forint felett 0,2 0,05 Átlagos díjkulcs 0,59 0,21 A díjcsökkentés és a kártalanítási kötelezettség változásának együttes hatására az 1000 Ft kártalanítási kötelezettségre jutó díj 2002. évhez viszonyítva nagymértékben kiegyenlítődött a hitelintézeti szektorok között (7.sz. táblázat). A bankszektor által fizetett fajlagos díj csökkent a legnagyobb mértékben, mert ebben a körben volt a kártalanítási kötelezettség abszolút növekedése a legnagyobb, miközben az általuk fizetett díjösszeg az előző évi 40%-ára csökkent. 2003. évi fajlagos díj alakulása Országos Betétbiztosítási Alap 17
Hitelintézet 2002. évben fizetett díj* (millió Ft) 2003. évben fizetett díj* (millió Ft) 7. sz. táblázat 1000 Ft elméleti kártalanítási kötelezettségre jutó díj Ft 2002. 2003. Bank 2739 1077 1,79 0,42 Takarékszövetkezet 448 234 1,3 0,43 Lakás-takarékpénztár 95 37 1,2 0,49 Hitelszövetkezet 5 2,7 1,5 0,41 Mindösszesen 3287 1351 1,7 0,42 *az adatok nem tartalmazzák a kedvezményes -, az emelt díj, továbbá a korrekciós tételek miatti eltéréseket. A mérlegadat a felsoroltak pozitív és negatív összegeivel módosul. c) Emelt díj és díjkedvezmény Az éves díjfizetési kötelezettség mellett az Alap emelt és kedvezményes díjat állapíthat meg. Az Alap akkor vet ki emelt díjat, ha a tagintézet nem felelt meg az előírt tőke-megfelelési mutatónak, és/vagy díj, illetve díjelőleg fizetési kötelezettségének 30 napon túli késedelemmel tett eleget, esetleg különösen kockázatos tevékenységet folytatott. (Hpt. 121. (6) és (7) bekezdése). Emelt díjat a 2003. év folyamán egyetlen tagintézetnek sem kellett fizetnie. Kedvezményes díjat élvezhetnek mindazon tagintézetek, amelyek tagjai a Hpt. 121. (1) bekezdésében említett, a Felügyelet engedélyével rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi Alapnak. 2003-ban 176 takarékszövetkezet élvezett díjkedvezményt 114 millió forinterejéig. 1. 10 Fedezettségi mutató A betétbiztosító intézmények vagyoni helyzetének, feltöltöttségének nemzetközileg szokásos mutatója a fedezettség, amely egyazon időpontban az Alapnak a tagintézeteknél lévő elméleti kártalanítási kötelezettséget veti össze az Alap likvid eszköz állományával. Nemzetközi összehasonlításban az 1-1,5 %-os sávba eső fedezettség jónak minősül. Az OBA fedezettségi mutatója 2002. év elején 1,6 % volt, amely jól megalapozta a kártalanítási kötelezettség 2003 január 1-től hatályos megemelését 3 millió forintra. A 2003. évi fedezettségi mutató még az 1 %-os küszöbérték felett van. A követendő díjpolitika fontos szempontja az, hogy az EU csatlakozáskor életbelépő 6 millió Ft-os kártalanítási összeghatár a későbbi években se vigye a küszöbérték alá a mutatót. Országos Betétbiztosítási Alap 18
A fedezettségi mutató alakulása 2000-2003. között 8. sz. táblázat Megnevezés 2000. évi tény 2001. évi tény 2002. évi tény 2003. évi tény OBA kártalanítási kötelezettség 1585 1711 1957 3186 OBA vagyona* 19,3 25,5 31,3 37,4 Fedezettségi mutató % 1,22 1,49 1,60 1,17 Átlagos díjkulcs (ezrelék)** 1,02 0,60 0,59 0,21 *Az OBA - a tárgyévet megelőző év végén meglévő (tárgyévi nyitó) - értékpapírban megtestesülő likvid eszközeinek kamattal növelt piaci értéke ** Az átlagos díjkulcs adata - a mérlegadattól eltérően nem - tartalmazza a díjeltérítések (emelt, illetve kedvezményes díjkulcsok) hatását. A hitelintézeteknél elhelyezett betétek átlagos nagysága a 2002. év eleji 535 ezer Ft-ról, 562 ezer Ft-ra emelkedett egy év alatt. Országos Betétbiztosítási Alap 19
2. Az Alap számviteli politikájának fő vonásai 2.1 Könyvvezetés jogszabályi alapjai és a beszámolás formája Az OBA a könyveit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) és a betétbiztosítási alapok beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 214/2000.(XII.11.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) előírásai szerint vezeti. A 2003. évi mérleg készítésének időpontja 2004. március 31. Az év folyamán a számviteli politikában nem történt változás. 2.2 A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése Az Alap által alkalmazott főbb értékelési eljárások a következők: A befektetett eszközöket beszerzési költségükön szerepeltetjük a mérlegben, csökkentve azt a számviteli törvény szerint elszámolt leírásokkal (értékcsökkenéssel). A forgóeszközök között nyilvántartott kamatozó értékpapírok beszerzési értékében szereplő felhalmozott kamatot - a számviteli törvény előírásai szerint - beszerzéskor a bevételszámla tartozik oldalára, bevétel csökkentő tényezőként könyveljük le. A forgóeszközöket bekerülési költségükön tartjuk nyilván a mérlegben. Az OBA által a befagyott betétek után a betétesek részére kifizetett tőke és kamat összegében a tagintézetekkel szemben fennálló, az OBA-ra átszállt követelések összege után, ha az a felszámoló tájékoztatása alapján szükséges, értékvesztést számolunk el a követelés várhatóan meg nem térülő összegére. A korábban elszámolt értékvesztéseket, illetve azok egy részét a felszámoló tájékoztatása alapján, a megtérülési kilátások javulása esetén visszaírjuk, mely a betétbiztosításból eredő egyéb bevételeket növeli. Az előzőekben ki nem emelt eszközök és források értékelése a számviteli törvény általános előírásai szerint történt. Az amortizációt a beszámolóban a következők szerint számoljuk el: Az immateriális javak esetében az értékelés alapja az általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési ár. A terv szerinti értékcsökkenést a szoftvereknél a várható használati idő figyelembe vételével számoljuk el, melyet a szellemi termékek esetében - figyelembe véve a gyors erkölcsi avulást általánosan 3 évben állapítunk meg. A számviteli politika lehetőséget ad ettől eltérő hasznos élettartam meghatározására is, ezt alkalmazzuk a 2001-2002. folyamán kifejlesztett, és 2003. elején átvett kifizető rendszer szoftver esetében, amelynek amortizációs idejét 10 évben állapítottuk meg. A tárgyi eszközök esetében az értékelés alapja az általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési költség, amortizációjukat a következő leírási kulcsok alkalmazásával, lineárisan számoljuk el. Országos Betétbiztosítási Alap 20
Járművek 20,0% Számítás- és ügyvitel-technikai eszközök I. 33,0% Számítás- és ügyvitel-technikai eszközök II. 55,0% Bútorok és műszaki berendezések 14,5% 50.000-100.000 Ft egyedi érték közötti eszközök 33,0% Az ingatlanok között nyilvántartott, idegen (bérelt) ingatlanon végzett irodai felújítási munkákat 75%-os leírási kulccsal amortizáljuk. Az 50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti szellemi termékek és tárgyi eszközök teljes értékét azonnali értékcsökkenésként számoljuk el a működési költségeink között. Terven felüli értékcsökkenést a tárgyévben nem számoltunk el. 2.3 Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás A 2002. évi mérlegbeszámoló készítésekor elmaradt az év végi értékpapír állomány időarányos felhalmozott kamatának aktív időbeli elhatárolása. Az elhatárolást 2003-ban pótoltuk, a különbözet meghaladja a számviteli törvény szerinti jelentős mértéket, ezért a törvény 19. (3) bekezdése értelmében a módosításokat külön oszlopban tartalmazó mérleget és eredménykimutatást kellett készíteni. A beszámoló szöveges részében a változással érintett 2002. évi adatok már a módosított összeggel szerepelnek. Országos Betétbiztosítási Alap 21
3. A mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök 3.1 Az eszközállomány összetétele A következő táblázat bemutatja az eszközállomány összetételét a mérleg fordulónapján, összehasonlítva az előző év adataival, és bemutatva az adatokban bekövetkezett változás mértékét: Megnevezés 2002. 12. 31. (E Ft) 2003. 12. 31. (E Ft) Változás (% ) Immateriális javak 50 390 86 221 71% Tárgyi eszközök 36 422 37 921 4% Befektetett pénzügyi eszközök 6 291 4 687-25% Befektetett eszközök összesen: 93 103 128 829 38% Készletek 17 300 100-99% Követelések 5 278 014 198 951-96% Értékpapírok 36 512 065 43 027 923 18% Pénzeszközök 2 783 11 866 326% Forgóeszközök együtt: 41 810 162 43 238 840 3% Aktív időbeli elhatárolások: 893 800 1 275 421 43% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 42 797 065 44 643 090 4% 3.2 Befektetett eszközök 3.2.1 Immateriális javak Az immateriális javak állománya 71%-kal megnőtt, az új kifizető rendszer, valamint néhány kisebb szoftverrel kapcsolatos tárgyévben fizetett összegek aktiválása következtében. A szellemi termék, azaz szoftverek nettó értéke 86 221 E Ft, ennek döntő része, 83 440 E Ft a kifizető rendszer szoftver, elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett értéke. Az egyéb szoftvereink nettó értéke összesen 2781 E Ft. 3.2.2 Tárgyi eszközök Az összes eszközállományunk között csekély részarányt képviselő tárgyi eszközök mérlegsoron tartjuk nyilván a szervezet működéséhez szükséges tárgyi eszközöket: bútorokat, számítástechnikai és ügyvitel-technikai berendezéseket, járműveket és műszaki berendezéseket. A tárgyi eszközök nettó állománya gyakorlatilag nem változott. A számítógépparkunkat megújítottuk, de ez a bruttó értékben nem okozott érzékelhető változást, azaz bekerülési áron megközelítőleg azonos összegbe kerültek az új eszközök, mint a leselejtezettek. Az összes tárgyi eszköz nettó értéke viszonylagos változatlanságának oka az, Országos Betétbiztosítási Alap 22
hogy közel ugyanakkora összeggel nőtt a számítástechnikai eszközeink nettó értéke, amennyivel a többi eszközcsoporté az elszámolt amortizáció következtében csökkent. Az alábbi táblázat az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó és nettó állományának, valamint értékcsökkenésének változásait mutatja be a számviteli törvény által előírt részletezésben. A táblázat összeállításakor a következő két azonosságot használtuk fel: Nyitó érték + növekedés csökkenés = záró érték. Bruttó érték halmozott értékcsökkenés = nettó érték. Immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástábla BRUTTÓ ÉRTÉK Immateriális javak Tárgyi eszközök Adatok E Ft-ban Összesen Nyitó 63 924 75 782 139 706 Növekedés 44 795 14 894 59 689 Csökkenés 1 377 12 732 14 109 Záró 107 342 77 944 185 286 HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS Nyitó 13 534 39 360 52 894 Növekedés 8 964 13 147 22 111 Csökkenés 1 377 12 484 13 861 Záró 21 121 40 023 61 144 NETTÓ ÉRTÉK Nyitó 50 390 36 422 86 812 Növekedés 35 831 1 747 37 578 Csökkenés 0 248 248 Záró 86 221 37 921 124 142 3.2.3 Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök, azaz a munkavállalók lakáshitel tartozásai éven túli részének összege egynegyedével lecsökkent az előző évihez képest, ami a szerződés szerinti törlesztéseken felüli, határidő előtti visszafizetések eredménye. A munkavállalóknak nyújtott hosszúlejáratú lakáskölcsönök éven túli állománya 2003. év végén 4687 E Ft volt, ez teljes egészében kamatmentes kölcsön. (A lakáskölcsönök éven belül esedékes részét a 3.3.2. pontban tárgyalt egyéb követelések mérlegsoron tartjuk nyilván.) A hosszú lejáratú lakáskölcsönökön kívül más befektetett pénzügyi eszközzel nem rendelkezünk. Országos Betétbiztosítási Alap 23
3.3 Forgóeszközök 3.3.1 Készletek A készleteink között 2002 végén az Iparbankház Rt.-től a meg nem fizetett hiteltartozása fejében átvett, eladásra szánt eszközökből még megmaradt egri telekingatlant, valamint egy üdülési jogot tartottunk nyilván összesen 17 300 E Ft értékben. A tárgyévben eladtuk az ingatlant, amelyet bekerülési árán, 17 200 E Ft értéken vezettünk ki a készletek közül, ennek következtében a készletek értéke csaknem nullára csökkent. 3.3.2 Követelések Követeléseink összege az előző évinek töredékére csökkent, ami szinte teljes egészében a hitelezői követeléseink Realbank Rt. felszámolásából származó megtérülésének tudható be. A mérleg fordulónapján fennálló követeléseinket, összehasonlítva az előző éves adatokkal, valamint a változás mértékét a következő táblázat szemlélteti: Követelések 2002. 12. 31. (E Ft) 2003. 12. 31. (E Ft) Változás (% ) Díjkövetelések 10 361 323-97% Alapra átszállt követelések 5 182 340 174 455-97% Tagintézetekkel szembeni követelések összesen 5 192 701 174 778-97% Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések 51 313 5 339-90% Egyéb követelések 34 000 18 834-45% Követelések összesen 5 278 014 198 951-96% A mérleg fordulónapján a díjkövetelések között nyilvántartott 323 E Ft OBA biztosítási díj a mérlegkészítés időpontjáig befolyt. Csatlakozási díj követelésünk a mérleg fordulónapján nem volt. Az Alapra betétkifizetés következtében átszállt követelések állománya 97%-kal lecsökkent az előző évihez képest, aminek oka, hogy a Realbank Rt. felszámolója a betétkifizetés következtében keletkezett követeléseinket teljes egészében kifizette. A hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések címén nyilvántartott, a betétkifizetés járulékos költségei miatti követeléseinket pedig mintegy 88%-ban térítette meg a Realbank felszámolója, így ennek a követelésünknek a könyv szerinti értéke amelyet a megtérülésen kívül az értékvesztés visszaírása is befolyásol - 90%-kal csökkent a 2002. évi összeghez képest. A következő táblázat tagintézetenként bemutatja a betétkifizetés következtében átszállt követelések könyv szerinti nyitó értékét, növekedését, a tárgyévben visszaírt értékvesztést, valamint a követelések mérleg szerinti értékét a mérleg fordulónapján. Országos Betétbiztosítási Alap 24
Az Alapra átszállt követelések alakulása tagintézetenként és jogcímenként Adatok E Ft-ban Tagintézet Heves és Vidéke Takarékszövetkezet Betétkifizetés következtében átszállt követelés 2003.01.01-i értéke Követelés növekedése 2003. folyamán Követelés csökkenése 2003. folyamán Értékves ztés vis s zaírása 2003-ban Követelés mérleg szerinti értéke 2003.12.31. 0 0 0 0 0 Iparbankház Rt. 0 0 0 0 0 Realbank Rt. 5 077 672 0 5 077 672 0 0 Rákóczi Hitelszövetkezet 104 668 16 0 69 771 174 455 Összesen 5 182 340 16 5 077 672 69 771 174 455 A hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések között tartjuk nyilván a betétkifizetések járulékos költségei értékében fennálló követeléseinket. Ezek tárgyévi alakulását mutatja be a következő táblázat. Tagintézet Iparbankházzal szembeni követelés Betétkifizetés járulékos költségei miatt Realbankkal szemben felmerült követelés Betétkifizetés járulékos költségei miatt Rákóczi Hitelszövetkezettel szemben felmerült követelés A hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések alakulása tagintézetenként Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések 2003.01.01. Követelés változása 2003-ban 2003-ban elszámolt értékvesztés Adatok E Ft-ban 2003-ban vis s zaírt értékvesztés Követelés mérleg szerinti értéke 2003.12.31. 0 0 0 0 0 51 313-51 313 0 5 339 5 339 0 1 1 0 0 Összesen 51 313-51 312 1 5 339 5 339 A mérlegben a hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések soron teljes egészében a Realbankkal szemben, a kártalanítás járulékos költségei miatt fennálló követelésünket tartjuk nyilván 5339 E Ft értékben. A felszámoló által benyújtott felszámolási közbenső mérleghez készített vagyonfelosztási javaslat szerint 2004-ben ez az összeg is várhatóan megtérül. (Az értékvesztés visszaírását részletesen ld. az 5.2. Értékvesztések visszaírása pontban!) Országos Betétbiztosítási Alap 25
Az egyéb követelések állományának alakulását az előző évihez képest a következő táblázat mutatja be: Adatok: E Ft-ban Megnevezés 2002. 2003. Változás % Vevők 20 760 0-100% Letéti díjak 7 623 7 623 0% Lakáskölcsön saját dolgozóknak 1 509 1 411-6% Lakáskölcsön átvett 518 359-31% Engedményezett követelés 3 332 3 332 0% TB-vel szembeni és egyéb követelés 258 6 109 2268% Összesen 34 000 18 834-45% A mérleg fordulónapján vevőkövetelésünk nem volt. A letéti díjak között tartjuk nyilván az iroda bérleti díjak fedezeteként elkülönítésre került összeget. A saját dolgozóknak nyújtott lakáskölcsönök sor a 3.2.3. pontban tárgyalt befektetett eszközök között nyilvántartott hosszú lejáratú lakáskölcsönök éven belül esedékes törlesztő részleteit tartalmazza. A dolgozói lakáskölcsönök teljes állománya (hosszú és rövid lejáratú) összesen 6098 E Ft. Az átvett lakáskölcsönök az Iparbankház Rt. által az OBA-ra engedményezett lakáskölcsönök miatt a bank volt dolgozóival szemben fennálló követeléseket jelentik. Az engedményezett követelés az Iparbankház Rt. felszámolása következtében az MNB-vel szemben fennálló követelés, amelynek elszámolása a felszámolás befejezésekor válik esedékessé. A TB-vel szembeni és egyéb követelések állományát egy 6000 E Ft értékű egyéb követelés növelte sokszorosára. Ez egy decemberben eladott értékpapír után befolyó összeg volt, amelyre portfoliókezelőnk már decemberben megkötötte az üzletet, az ellenértékét azonban egy nappal később, januárban utalta tovább. 3.3.3 Értékpapírok Az értékpapírok állománya bekerülési értéken számítva 18%-kal emelkedett. Az OBA a működéséhez szükséges likviditási tartalékon felüli vagyonát állampapírokban köteles tartani. A mérleg fordulónapján a magyar államkötvények és diszkont állampapírok állománya nettó beszerzési értéken 43 027 923 E Ft-ot tett ki. Az értékpapírok állományának piaci értéke ugyanekkor 44 291 752 E Ft volt, amely a nettó beszerzési értéken felül tartalmazza a felhalmozott kamatok összegét is. 3.3.4 Pénzeszközök A pénzeszközök állománya viszonylag jelentősen, több mint négyszeresére nőtt. A mérleg fordulónapján 11 866 E Ft összegű pénzeszközzel rendelkeztünk, ebből 123 E Ft volt a házipénztárban lévő összeg, 11 743 E Ft pedig a bankszámláinkon lévő pénzállomány Országos Betétbiztosítási Alap 26
összevont egyenlege. A viszonylag magas pénzeszköz állomány oka az, hogy egy nagy összegű számla fizetési határideje január első munkanapjára esett, erre december utolsó munkanapján tudtunk a lekötésből pénzt feloldani, ami beérkezés után, a mérleg fordulónapján a bankszámlánkon volt. 3.4 Aktív időbeli elhatárolások A tárgyévi eredményünket növelő aktív időbeli elhatárolás összege 1 275 421 E Ft, melynek megoszlása a következő: Adatok E Ft-ban Megnevezés 2002.12.31 2003.12.31 Változás (% ) Tárgyévet követő évet terhelő költségek és ráfordítások Tárgyévet illető, nem realizált bevételek időarányos része Állampapírok felhalmozott kamatának időarányos része 8 649 10 610 23% 15 382 997-94% 869 769 1 263 814 45% Összesen 893 800 1 275 421 43% Az aktív időbeli elhatárolások összege az előző évinek csaknem másfélszeresére nőtt. Ezt jórészt a legnagyobb részarányt képviselő, a mérleg fordulónapján tulajdonunkban levő állampapírok felhalmozott kamata időarányos részének növekedése okozza. A felügyeleti bírság IV. negyedévre vonatkozó (következő negyedévben befolyt) összege csökkent az előző évihez képest. A tárgyévet követő évet terhelő kiadások elhatárolt összege 23%-kal nőtt. Országos Betétbiztosítási Alap 27
4. A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A mérlegben szereplő forrásaink megoszlását, valamint változásukat az előző évhez képest mutatja be az alábbi táblázat: Adatok E Ft-ban Megnevezés 2002.12.31 2003.12.31 Változás (% ) Saját tőke 42 726 387 44 491 919 4% Kötelezettségek 60 321 142 496 136% Passzív időbeli elhatárolások 10 357 8 675-16% FORRÁSOK ÖSSZESEN 42 797 065 44 643 090 4% 4.1 A saját tőke megoszlása: A saját tőke összege 4%-kal nőtt és evvel azonos mértékben növekedett a forrásaink összesen sora is. A forrásokon belül a saját tőke elemeinek megoszlását, és az egyes saját tőke elemek 2002. évihez mért változását szemlélteti a következő táblázat: Saját tőke fajtája 2002.12.31 2003.12.31 Adatok E Ft-ban Változás (% ) Jegyzett tőke 837 582 861 082 3% Tartalék 34 854 823 41 888 805 20% Mérleg szerinti eredmény 7 033 982 1 742 032-75% Saját tőke 42 726 387 44 491 919 4% A jegyzett tőke a 2003-ban két csatlakozó tagintézet által fizetett csatlakozási díj mértékével nőtt, ez 3%-os emelkedést okozott. Felhalmozott tartalékaink értéke 20%-kal nőtt, itt tartjuk nyilván halmozottan az előző évek mérleg szerinti eredményeit. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény az előző évinek mintegy negyedére csökkent, ennek okait, összetevőit a 7.3. alfejezet ismerteti. 4.2 Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása A rövid lejáratú kötelezettségek 136%-kal, az előző évi 60 321 E Ft-ról 142 496 E Ft-ra nőttek, aminek legfőbb oka az egyéb betétbiztosítási kötelezettségek megjelenése volt. Egyéb betétbiztosítási kötelezettségként számoltuk el azt a pénzösszeget, amelyet a Realbank Rt. felszámolója a jövőben várható betétkifizetésekre, valamint az ennek kapcsán várhatóan Országos Betétbiztosítási Alap 28
felmerülő járulékos költségekre utalt át. Az 51 078 E Ft szállítókkal szembeni kötelezettségek legnagyobb részét a portfoliókezelőknek fizetendő díjak teszik ki, melyek kiegyenlítésére a portfoliókezelésről szóló éves beszámolóik elfogadása után, 2004-ben került sor. További rövid lejáratú kötelezettségeinkből 13 973 E Ft a decemberi munkabérek utáni, januárban esedékes adó- és járulékkötelezettség, 77 445 E Ft pedig az egyéb betétbiztosítási kötelezettségek összege, melynek alapján a jövőben érkező jogos betétesi kártalanítási igényeket fogjuk kielégíteni. 4.3 Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások állománya 16%-kal kevesebb, mint az előző évben volt. Ilyen címen a tárgyévi mérlegben 8 675 E Ft-ot számoltunk el, amely teljes egészében 2004-ben kifizetett, a 2003. évet terhelő ráfordítások összege. Országos Betétbiztosítási Alap 29
5. Az eredmény-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések 5.1 Bevételek alakulása Bevételeink összességében 3,1 milliárd Ft-tal csökkentek az előző évihez képest, ami részben a tagintézetek által befizetett díjbevételeink 60%-os, 1,8 milliárd Ft-ot kitevő csökkenésére, részben pedig a pénzügyi műveletek bevételeinek 0,8 milliárd Ft-os csökkenésére vezethető vissza. A bevételeink kedvezőtlen alakulását befolyásoló okokra kitér a 7.3 pont is. A tárgyévi bevételeink megoszlását mutatja be a következő táblázat: Megnevezés 2002. 2003. Adatok E Ft-ban Változás (% ) Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek 3 071 612 1 239 437-60% Egyéb betétbiztosítási bevételek 609 985 153 450-75% Betétbiztosításból eredő bevételek összesen 3 681 597 1 392 887-62% Egyéb bevételek 26 974 964-96% Pénzügyi műveletek bevételei 4 095 223 3 256 885-20% ÖSSZESEN 7 803 794 4 650 736-40% Az egyéb betétbiztosítási bevételeink alakulását szemlélteti a következő táblázat: Adatok: E Ft-ban Megnevezés 2002. 2003. Változás % PSZÁF bírságok OBA része 70 400 25 799-63% Tárgyi eszközök értékesítésének bevétele 0 52 381 nem értelmezhető Követelésekből befolyt bevétel 362 159-56% Értékvesztések visszaírása 539 223 75 111-86% Egyéb betétbiztos ítás i bevételek 609 985 153 450-75% A PSZÁF a hitelintézetekre kirótt bírságok 80 %-át utalja át az OBA-nak, ez 63%-kal csökkent 2003-ban. Az értékesítésre átvett tárgyi eszközök közül eladott telek 52 381 E Ft értékben bevétel- és eredménynövelő volt, ilyen címen előző évben nem számoltunk el bevételt. A követelésekből befolyt bevételek az Iparbankház Rt.-től átvett munkáltatói kölcsöntartozásokból származnak, ezek 56%-kal csökkentek, és további folyamatos csökkenésük várható, összhangban azzal, ahogy ezek a hitelek törlesztésre kerülnek. Az értékvesztések visszaírását részletesen a következő, 5.2 pont ismerteti. Egyéb bevételeink 964 E Ft-os összegre zsugorodtak a 2003-ben elszámolt 26 974 E Ft-hoz képest. Ennek oka az, hogy az előző évben 20 760 E Ft kötbér bevételünk volt a kifizető rendszer szoftver késedelmes átadása miatt, valamint 4 442 E Ft személygépkocsi Országos Betétbiztosítási Alap 30
értékesítésből származó bevételünk volt, ezek a tárgyévben természetszerűleg nem merültek fel. A pénzügyi műveletek bevételei 20%-kal csökkentek, ez a növekvő értékpapír-állomány mellett az állampapír hozamok 2003 év végén bekövetkezett példátlan csökkenésének tudható be. 5.2 Értékvesztések visszaírása A felszámolók tájékoztatása alapján a kártalanítási kifizetés következtében az Alapra átszállt követelésekre és a kifizetés járulékos költségei miatti hitelintézetekkel szembeni egyéb követelésekre korábban elszámolt értékvesztéseket a mérlegkészítéskor felülvizsgáltuk. A Rákóczi Hitelszövetkezettel szemben fennálló követeléseink megtérülési kilátásai a felszámoló tájékoztatása alapján javultak, ezért a korábban elszámolt értékvesztésből visszaírtunk 69 772 E Ft-ot. A Realbank Rt.-vel szembeni, elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelésünk 2003 elején teljes egészében megtérült. A felszámoló tájékoztatása alapján a betétkifizetés járulékos költségei vonatkozásában fennálló követeléseinkre további megtérítés várható, így az erre a követelésünkre korábban elszámolt értékvesztést a várható megtérítés összegében, 5339 E Ft értékben visszaírtuk. Adatok E Ft-ban Megnevezés Követelés teljes összege Érték-vesztés összege 2002.12.31. Mérleg szerinti érték 2002.12.31. Követelés összegének növekedése 2003-ban 2003-ban megtérített követelés 2003-ban elszámolt értékvesztés 2003-ban visszaírt értékvesztés Mérleg szerinti érték 2003.12.31. Heves és Vidéke Takarékszövet-kezettel szembeni betétkifizetés következtében átszállt követelés 262 127 262 127 0 0 0 0 0 0 Iparbankház Rt.-vel szembeni követelés összege Rákóczi Hitelszövetkezettel szembeni követelés összege 727 255 727 255 0 0 0 0 0 0 303 423 198 756 104 668 17 0 1 69 771 174 455 Realbank Rt.-vel szembeni betétkifizetés következtében átszállt követelés halmozott összege 5 077 672 0 5 077 672 0 5 077 672 0 0 0 Betétkifizetés járulékos költségei miatt Realbank Rt.-vel szemben felmerült követelés halmozott összege 58 302 6 989 51 313 0 51 313 0 5 339 5 339 Összesen 6 428 779 1 195 127 5 233 653 17 5 128 985 1 75 110 179 794 Országos Betétbiztosítási Alap 31