A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52) 512 900/22064, Fax: (52) 512-945 E-mail: kerenyi@delfin.klte.hu
Fenntartható fejlődés Kevés olyan szakkifejezés van, amely annyira gyorsan elterjedt, mint a fenntartható fejlődés, és talán még kevesebb, amely a létezése óta eltelt rövid idő alatt olyan sokféle értelmezést ért meg, mint ez a fontos kifejezés. (Brundtland, 1987; Erdősi, 2000; Gyulai, 2002; Náray-Szabó 2003). A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségletei kielégítésének lehetőségétől. (Brundtland, 1987). A fenntartható fejlődést célszerű az emberiség olyan törekvéseként értelmezni, amely a gazdasági és társadalmi fejlődést kísérli meg összehangolni a globális környezet érdekeivel (Kerényi, 2002). A fenntartható fejlődés alappillérei: gazdasági tevékenységek, környezetvédelem, társadalmi-szociális intézkedések, intézményrendszer.
A fenntartható fejlődés keresztkapcsolatai a társadalomban
A környezeti alapprobléma Az ember fontosabb társadalmi tevékenységeinek hatásai az élettelen, az élő, az épített környezetre és az emberre mint biológiai lényre.
Környezetvédelmi mozgalmak A környezetvédelem fő tevékenységi területei a társadalmi munkamegosztás során Tudomány Oktatás és egyéb tudatformálás Gazdaság A társadalom irányítása Állami intézmények Ökológia Bányászat Törvényi szabályozás Energiaipar Földtudományok Gazdasági szabályozók Kémia Mezőgazdaság Politikai pártok Műszaki tudományok Közlekedés Népesedési folyamatok Közgazdaságtan stb. stb. stb.
A környezetvédelmi tevékenységek csoportosítása az elméleti és gyakorlati cselekvések túlsúlya szempontjából KÖRNYEZETVÉDELEM Szellemi szféra Tudomány Gyakorlati szféra Gazdasági tevékenységek Oktatás Fogyasztási tevékenységek Egyéb tudatformálás Népesség Irányítás-szervezés Környezetvédő mozgalmak
Minden embert élete során számos szisztematikus és véletlenszerű hatás éri, s ezek a hatások formálják egyéniségét. szisztematikus hatások pl. az iskolai nevelés során véletlenszerű hatások pl. az utcán, a barátok körében Számunkra most a szisztematikus hatások a fontosabbak, mert meggyőződésünk, hogy ezek vezethetnek leghatékonyabban arra az eredményre, hogy az egyének felnőtt korukban környezettudatosan fognak élni, s kialakul bennük a környezetvédelmi felelősségtudat.
Miért kerül a folyamat elejére a környezettudomány? Az oktatás-nevelés folyamatában a tudományok által megismert, bizonyított ismeretekre alapozunk. Környezettudomány Környezeti nevelés ismeretátadás és nevelés mint személyiségfejlesztés Környezettudatos egyén környezetvédelmi felelősségtudattal A valóság persze ennél sokkal bonyolultabb. Ezt próbálom meg a továbbiakban bemutatni.
A tudományok szerepe a környezetvédelemben FIZIKA KÉMIA ORVOSTUDOMÁNY BIOLÓGIA FÖLDTUDOMÁNYOK MATEMATIKA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK AGRÁRTUDOMÁNYOK KÖZGAZDASÁGTAN JOGTUDOMÁNYOK POLITOLÓGIA SZOCIOLÓGIA DEMOGRÁFIA környezettudományok nem környezetvédelmi kutatások környezetvédelmi kutatások az ismeretek mélysége környezettudomány az ismeretek szélessége környezettudomány (szintézis)
A környezettudomány a környezeti alapprobléma tudományos megoldására létrejött multidiszciplináris, szintetizáló tudomány. Vizsgálja a földi környezetben lejátszódó folyamatokat, melyeket a társadalmi tevékenységek módosítanak, s amelyek veszélyeztetik az élővilágot beleértve az embert is. Feltárja a károsító folyamatok gazdasági-társadalmi okait, és javaslatokat tesz ezek megelőzésére, mérséklésére és/vagy a bekövetkezett károk felszámolására. Nehezen tud tért hódítani a klasszikus tudományok rendszerében, a specialisták meghatározók maradtak a tudományos életben. Kutatócsoportok több tudományág közös kutatási projektje.
Nem tagadva az iskolán kívüli nevelés fontosságát, meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelés leghatékonyabb megvalósítása az iskolában lehetséges, mert szakképzett pedagógusok foglalkoznak a gyermekkel, a nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően történik, az oktatást szisztematikusan felépülő tantervek szerint valósítják meg, tudományosan igazolt ismereteket oktatnak, az ismeretanyagot rendszeresen számon kérik, s csak az elégséges szint elérése után haladhatnak tovább a tanulók, a megszerzett ismeretek alkalmazását is gyakorolják, a rendszeres pedagógiai ráhatás az egyéniségek formálásában mással nem helyettesíthető. Kiemelkedő tanáregyéniségek? Példamutatás! A környezeti nevelés során az érzelmi, az értelmi és a motorikus adottságok fejlesztése egyaránt fontos. Ezek aránya azonban a tanulók életkorától és egyéni adottságaitól függ.
csecsemők szülők, család egyházak, gyermekszervezetek kisgyermekek szülők, bölcsőde, óvoda spontán társadalmi hatások (+, -) környezettudósok kutatók felelőssége gyermekek szülők, közoktatás fiatalemberek felsőfokú környezeti képzés média (tudatos hatások) +, - részben környezettudatos felnőttek egyéni felelősség
környezettudósok kutatók felelőssége diplomások termelés, fogyasztás management felelőssége fiatalemberek felsőfokú környezeti képzés diplomás döntéshozók (állami szféra) társadalmi felelősség részben környezettudatos felnőttek egyéni felelősség érdekek, kényszerítő eszközök érdekek, kényszerítő eszközök a társadalom működésének szabályozása jog, közigazgatás, gazdasági szabályozás
Az ember felelőssége hatalmának növekedésével párhuzamosan nő Jonas, H. (1979) KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!