Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06.
A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék Összesen 5-5,5 l vér plazma 55 % fehérvérsejtek vérlemezkék vörösvértestek 45 % - hematokrit érték
A vér Alakos elemek Vörösvértest 5 millió / mm 3 Vérlemezke 300 000/ mm 3 monocita limfocita eozinofil granulocita bazofil granulocita Fehérvérsejt 5-10 000/ mm 3 neutrofil granulocita
A vér vörösvértest vérlemezke neutrofil granulocita
A vörös csontvelő A vér alakos elemei a vörös csontvelőben képződnek. Előfordulása: lapos csontok: medencecsont, koponyacsontok, bordák, szegycsont csöves csontok epifízise (végrésze) csigolyák
A vérsejtek funkciói Vörösvérsejt: légzési gázok (oxigén és szén-dioxid), tápanyagok szállítása A vörösvérsejt hemoglobint tartalmaz, amely egy vas tartalmú fehérje és képes mind az oxigén, mind a szén-dioxid megkötésére. A szén-monoxid erősebben kötődik hozzá, mint az oxigén vagy a szén-dioxid, ezért veszélyes a magas szénmonoxid szint a levegőben. Hemoglobin molekula (a vashoz kötődik az oxigén) vas vörösvérsejt oxigén molekula
A vérsejtek funkciói Fehérvérsejtek: az ereket elhagyva különböző szövetekbe áramlanak és ott védekező szerepet töltenek be. monocita a legnagyobb alakos eleme a vérnek falósejtek:bekebelezik a kórokozókat limfocita nyiroksejtek, az immunrendszer fontos sejtjei T-limfocita sejtes immunitás ( a T limfociták megölik az antigéneket és mozgósítják az immunrendszer többi sejtjét) B-limfocita humorális immunitás ( ellenanyagot termelnek a B sejtek, amik az antigénekhez kötődve semlegesítik azokat) granulociták neutrofil falósejtek, baktériumok elleni védekezés eozinofil paraziták elleni védekezés bazofil allergiás reakciók Vérlemezkék: véralvadás
A véralvadás A véralvadás folyamata: ép falú ér 1. az ér összehúzódik 2. kitapadnak a vérlemezkék vérrög képződik 3. véralvadási kaszkád aktiválódik, így az oldható fibrinogénből oldhatatlan fibrin lesz 4. a fibrin az alakos elemekkel kialakítja a vérlepényt, ami elzárja a sérülést vérlemezkék sérült ér aktivált vérlemezkék vérlepény alvadék fibrin
A vércsoportok vörösvérsejt típus ellenanyag a plazmában antigén a vörösvérsejt felszínén
Vérerek Arteriola Kapilláris (gázcsere) Venula Artéria (a szívet elhagyó erek) Véna (a szívbe belépő erek) Szív endothel sejtek Szív simaizom simaizom
A test fő artériái
A test fő vénái
Vérerek ateroszklerózis (érelmeszesedés) normál falú artéria ateroszklerotikus plakk miatt beszűkült artéria zsírok, kalcium, elhalt sejtek
kapilláris szövetnedv Kapillárisok nyirokér szöveti sejt vörösvértest arteriola venula magas nyomás a plazma kiáramlik a kapillárisból alacsony nyomás a szövetnedv beáramlik a kapillárisba A kapillárisok területén van lehetőség a gázcserére: a kapillárisban áramló vörösvérsejtek hemoglobinja leadja az oxigént a sejtnek és felveszi a szén-dioxidot.
Kapillárisok
A szív
A szív
A szív aorta tüdőartéria bal pitvar jobb pitvar bal kamra jobb kamra
A szív A jobb pitvarba ömlenek a test oxigén-, és tápanyagszegény vérét összegyűjtő nagy vénák. Innen a vér a kamrák elernyedésekor (diastole)a jobb kamrába kerül. A kamra összehúzódásakor (systole) a vér a tüdőartériákon át a tüdőbe jut. A tüdőben megtörténik a belső gázcsere, a szén-dioxiddal telített vérből a szén-dioxid oxigénre cserélődik.
A szív Az oxigénnel telített vér a kamrák elernyedésekor (diastole) a tüdőből a tüdővénákon keresztül a bal pitvarba, majd innen a bal kamrába áramlik. Az igen vastag falú bal kamra összehúzódásakor (systole) a vér az aortán keresztül a test szövetei felé préselődik.
Keringés venula szöveti kapillárisok arteriola aorta NAGY VÉRKÖR véna artéria tüdőartéria tüdő tüdő KIS VÉRKÖR KIS VÉRKÖR tüdővéna véna artéria NAGY VÉRKÖR venula arteriola szöveti kapillárisok
Visszerek A vénákban billentyűk akadályozzák meg a vér visszaáramlását a gravitációval szemben. A vér a vénákban az izommunka segítségével áramlik a szív felé. Ha nincs megfelelő izommunka a vér pangani kezd a vénákban, a billentyűk gyengülnek, az erek kanyargóssá válnak. Normál véna véráramlás iránya visszér Visszér a billentyűk záródnak Visszér a billentyűk nem záródnak megfelelően
Mélyvénás trombózis Mélyvénás trombózis alakul ki, ha valamelyik mély vénában vérrög alakul ki. Okai: ülőmunka műtét ágynyugalom terhesség öröklött véralvadási zavar daganat dohányzás elhízás Veszélye: a trombus leválhat a véna faláról és a tüdőben embóliát okozhat
A szív ingerképző rendszere szinuszcsomó A szinuszcsomóban kb 70/perc-es frekvenciájú ingerület képződik, melyet a pitvar izomzata továbbvezet a pitvar-kamrai csomóra. Közben a pitvarok összehúzódnak (a vér a pitvarokból a kamrákba áramlik). Innen az ingerület tovább vztődik a kamrák falára, ezek a pitvarokhoz képest késleltetve húzódnak össze. A kamrák összehúzódásakor a vér a jobb kamrából a tüdőkbe, a bal kamrából az aortán keresztül a test szövetei felé áramlik. pitvar-kamrai csomó A szinuszcsomó frekvenciáját a vegetatív idegrendszer befolyásolja. A szimpatikus idegrendszer fokozza a szív összehúzódásának frekvenciáját, a paraszimpatikus idegrendszer (a bolygó idegen keresztül) lassítja a szívet.
Magas vérnyomás
Magas vérnyomás A szívet elhagyó nagy artériák falában (aorta és carotis communis) nyomásérzékelő baroreceptorok vannak. Magas vérnyomás esetén információt küldenek a központi idegrendszerbe, amely erre reagálva a paraszimpatikus tónust fokozza, ezáltal a szív frekvencia lassul, a nyomás csökken. Alacsony vérnyomás esetén ez pont fordítva történik. Magas vérnyomás betegség: Mikor a vérnyomás tartósan 140/80 Hgmm fölé emelkedik Okai: genetikai tényezők mozgásszegény életmód túlzott sófogyasztás túlzott alkohol és kávéfogyasztás fogamzásgátló szerek stressz elhízás dohányzás
Magas vérnyomás Jógaterápia magas vérnyomás esetén: relaxáció meditáció pránajáma ászanák: az előrehajló ászanákat a fejet alátámasztva végezzük Uttanászana Virászana Halászana Adho Mukho Svanászana Praszarita Padottanászana Szetu Bandha Szarvangászana
Nyirok A kapillárisok területén a plazma kiáramlik az erekből, ennek 90%-a áramlik csak vissza. A maradék szövetközti folyadék a nyirok, amit a nyirokkapillárisok vezetnek el. arteriola nyirokér kapilláris venula szövetnedv nyirok
A nyirokkapillárisok egyre nagyobb nyirokerekbe rendeződnek. Közben a nyirok megszűrődik a nyirokerek útjába kapcsolt nyirokcsomókban. A nyirokcsomókban a nyiroksejtek elpusztítják a kórokozókat. A nyirok végül a vénás rendszerbe ömlik. Nyirokkeringés
Legfontosabb nyirokcsomók hónalji nyirokcsomók: felső végtag, has felső része, mellkas (emlő!!) nyaki nyirokcsomók (az állkapocs alatt és a fejbiccentő izom mentén) fej, nyak nyirkát szűri lágyéki nyirokcsomók: alsó végtag, has alsó része, nemi szervek, végbél
Nyiroködéma Nyiroködéma: a nyirok keringési zavara miatt a szövetközti térben felszaporodó folyadékgyülem. Kialakulása: veleszületett nyirokkeringési rendellenesség nyirokcsomók és nyirokerek eltávolításával járó műtétek után égési sérülések traumás sérülések, törések visszeresség