VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az elemzés 18 ország 115 nyomtatott és online sajtótermékének Magyarországról szóló 2017-es megjelenéseit vizsgálta ezen médiumokat a Médianéző az év minden napján szemlézi. 2017-ben az előző évhez képest a sajtótermékek azonos köre kevesebbet írt Magyarországról. A Médianéző 2016-ban összesen 13.261, míg 2017-ben 10.966 cikket regisztrált, ami 21 százalékos csökkenést jelent. Átlagosan az osztrák, a szlovák és a spanyol médiumok publikálták a legtöbb magyar vonatkozású írást, míg a legkevesebb figyelmet Oroszország, Olaszország és Izrael sajtótermékei szentelték Magyarországnak. A kevesebb megjelenés mellett a nemzetközi sajtó 2016-hoz képest kritikusabb volt hazánkkal szemben. Mind arányaiban (29 százalékról 37 százalékra), mind abszolút értelemben emelkedett a bíráló cikkek száma (3825-ről 4015-re). Azonban a megjelenések többsége (61 százaléka) tényszerűen tudósított Magyarországról. Összességében a nyugati sajtó lényegesen kedvezőtlenebb képet festett Magyarországról, mint a régiónk, Közép-Kelet-Európa médiumai. Az egész év tekintetében a kormány témái dominálták a nemzetközi sajtót: a migráció mindent vitt, amely téma több megjelenést eredményezett, mint a második (felsőoktatási-törvény módosítása) és harmadik helyezett (Soros György Magyarországgal kapcsolatos említései) együttvéve. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az ellenzék saját témával érdemben egyáltalán nem tudott megjelenni a nemzetközi médiatérben, mindössze a kormány lépéseire adott reakciókra futotta tőlük. A nemzetközi sajtóban 2017-ben Orbán Viktor volt a messze legtöbbet szereplő magyar politikus: több mint dupla annyi megjelenést generált, mint az utána következő kilenc (!) politikus együttvéve. A top 10-es listára a köztársasági elnök mellett hét kormánypárti és mindössze két ellenzéki politikus fért fel, ami azt jelzi, hogy az ellenzéki politikusokra a nemzetközi médiumok sem fordítottak túl nagy figyelmet. 2
KEVESEBB, DE KRITIKUSABB NEMZETKÖZI HÍRAKTIVITÁS ÉS POLARITÁS KEVESEBBET ÍRT MAGYARORSZÁGRÓL A NEMZETKÖZI SAJTÓ 2017-ben 10 966 Magyarországgal kapcsolatos média-megjelenést regisztrált a Médianéző a 18 vizsgált ország 115 nyomtatott és online médiumában. Ez az összesített, abszolút megjelenésszámokban jelentős eltérést mutat 2016-hoz képest, hiszen: az előző évben 13 261 megjelenés született hazánkkal kapcsolatban, így 2017-ben 21 százalékkal kevesebbszer foglalkoztak Magyarországgal a szemlézett sajtótermékek (1. ábra). Ez átlagosan naponta 30, hetente 211 és havonta 914 publikációt jelentett hazánkról. Egy-egy sajtóorgánumra 95 megjelenés jutott, a legaktívabb médiumnak pedig a nyomtatott és az online felületeken egyaránt az osztrák Der Standard számított. 2016-hoz hasonlóan 2017-ben is az online médiumok publikálták a hírek túlnyomó többségét, 8 910-et, ami 81 százalékos aránynak felel meg. A nyomtatott sajtóban az összes hír 19 százaléka, szám szerint 2 056 említés jelent meg (2. ábra). 3
Tavaly az év elejére esett a nemzetközi médiafigyelem legintenzívebb időszaka (3. ábra). 2017 első három hónapjában folyamatosan emelkedett a megjelenések száma, és az év legmagasabb értéke is erre az időszakra tehető (március: 1 362 megjelenés). Vlagyimir Putyin februári látogatása, a jogi határzár szigorítása, valamint a felsőoktatási-törvény módosítása egyaránt átlag feletti híraktivitást eredményezett. Az első negyedév magas híraktivitását követően mérséklődött a vizsgált sajtóorgánumok tudósítási kedve. Mindössze Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatása, valamint az Európai Bíróság kvótaperben hozott Magyarország számára kedvezőtlen ítélete számított olyan meghatározó eseménynek, ami jobban Magyarországra irányította a nemzetközi médiumok figyelmét. 4
Míg 2017-ben havonta átlagosan 914 cikket publikáltak, addig egy évvel korábban 1 105 írást jelent meg Magyarországgal kapcsolatban. 2017-ben kevesebb olyan kiemelt hírértékkel bíró téma és ügy került fel a hazai - és nemzetközi politikai napirendre, melyek kiugróan megnövelhették volna a híraktivitást. Ennek eredményeként míg 2016-ban két hónapban is 1 600 felett volt az országról megjelent cikkek száma, addig 2017-ben a márciusi 1 362 számított a legmagasabb értéknek (4. ábra). 5
2017-ben arányait tekintve az osztrák, a szlovák, valamint a spanyol sajtóorgánumok jelentették meg a legtöbb cikket Magyarországról. A vizsgált médiumok számával súlyozott cikkek eloszlása alapján az osztrák sajtótermékekben átlagosan 238 hírt közöltek 2017-ben, a szlovákoknál 180-at, a spanyoloknál pedig 162-t. A lista végén az izraeli lapok alacsony érdeklődését mutatja, hogy egy év alatt átlagosan mindössze 15 cikket jelentettek meg, ahogy Olaszországban és Oroszországban sem volt sokkal nagyobb a tudósítási kedv: az olaszoknál szemlézett lapokban átlagosan 34 publikáció látott napvilágot, Oroszországban pedig 45 (5.ábra). FOKOZÓDÓ MÉDIANYOMÁS: KRITIKUSABB LETT A NYUGATI SAJTÓ A 2016-os évhez képest a média-megjelenések polaritása is változott: a vizsgált médiumok 2017- ben ugyan kevesebbszer, de kritikusabban számoltak be a magyarországi eseményekről, mint az előző évben. A 10 966 megjelenésnek mindössze 2 százaléka volt pozitív (279 darab) Magyarország szempontjából, 61 százaléka semleges (6 671 darab), 37 százaléka pedig negatív (4 015 darab) képet mutatott (6. ábra). Összevetve a 2016-os évvel jól látszik, hogy a kritikus megjelenések aránya 8 százalékponttal emelkedett 29-ről 37 százalékra, de abszolút értelemben is növekedett a bíráló cikkek száma, 3825-ről 6
4015-re. Ezzel szemben az objektív megjelenések arányszáma 68-ról 61 százalékra, az ország számára kedvezőnek tekinthetőké pedig 3-ról 2 százalékra csökkent. A polaritások eloszlásából jól látszik, hogy bár továbbra is a semleges értékítéletet kevésbé tartalmazó, objektív cikkek túlsúlyát tapasztaljuk a nemzetközi médiatérben, de a Magyarországot bíráló cikkek arányszáma jelentősen emelkedett az előző évhez képest. Ami a havi bontást illeti, a legkedvezőtlenebb médiakép 2017 áprilisában alakult ki Magyarországról: 652 negatív megjelenésre 597 semleges, és mindösszesen 13 pozitív cikk jutott (7. ábra). Az áprilisi médiakép még a 2016-os év legtöbb negatív megjelenést produkáló hónapjával összevetve is kifejezetten kritikusnak számít: míg 2016 októberében az összes havi megjelenés 38 százalékát kitéve 639 bíráló cikk született, addig 2017 áprilisában 652. Ez utóbbi az összes havi megjelenés 52 százalékának felel meg, s tavaly egyedül ebben a hónapban emelkedett 50 százalék fölé a negatív hírek aránya. Mindez a felsőoktatási törvény módosításával magyarázható. A magyar kormány 2017. március 28-án módosító javaslatot nyújtott be a felsőoktatási-törvényhez melyet bírálói csak Lex CEU-ként emlegettek, s áprilisban a vizsgált médiumok kritikus hangvételű cikkeinek csaknem fele (304 darab) zt a témát érintette. A további hónapok médiaképének alakulása egyenletes volt: a cikkek darabszámának változásán túl egy olyan időszak sem volt, amely áprilishoz hasonló, kirívó eltolódásokat mutatna a megjelenések polaritásának arányait tekintve. 7
A 18 vizsgált ország hazánkkal kapcsolatos médiaképéről általánosságban elmondható, hogy a legtöbb országban a semleges, tényszerű cikkek voltak többségben (8. ábra), a legobjektívebb médiakép pedig Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban alakult ki. Az orosz médiumok semlegességét külön is érdemes kiemelni, hiszen itt az összes megjelenés 96 százaléka alapult tényszerű megállapításon. A pozitív híreket illetően Szerbia és Izrael emelkedik ki: előbbi esetében 15, utóbbinál pedig 10 százalékot tett ki a Magyarország szempontjából kedvező hangvételű hírek aránya. A legkritikusabb országok körét egyértelműen Németország, Franciaország és Olaszország alkotta. 8
A német, a francia és az olasz sajtóra jellemző kritikus hozzáállás már 2016-ban is megfigyelhető volt, 2017-ben azonban tovább fokozódott a Magyarországra nehezedő médianyomás (9. ábra). Tavaly a vizsgált német médiumokban megjelent cikkek 70 százaléka számított negatív polaritásúnak szemben a 2016-os 60 százalékkal, Franciaországban 51-ről 66 százalékra, Olaszországban pedig szintén 51-ről 63 százalékra nőtt a bíráló cikkek aránya. Fontos megjegyezni, hogy míg a németországi 60 százalékos mutató messze a legkritikusabbnak számított 2016-ban, addig 2017-ben már három ország is felmúlta ezt az arányt. A vizsgált országokban kialakult 2016-os és 2017-es médiaképet elemezve elmondható, hogy bár tavaly is többségben voltak a semleges megjelenések, a legtöbb ország esetében nőtt a negatív polaritású cikkek aránya. A pozitív megjelenések mindössze Csehország, Szlovákia és Svájc médiumaiban nőttek, a részlehajlás mentes cikkek aránya pedig Izrael, Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Szerbia és Spanyolország sajtóorgánumaiban volt magasabb, mint 2016-ban. A legkritikusabb médiaközeg mindkét évet figyelembe véve Németországban alakult ki, és 2016 után 2017-ben is Oroszország sajtótermékei voltak a legobjektívebbek. 9
Mindemellett 2016-hoz képest csaknem minden országban csökkent a megjelenések száma (10. ábra). A német sajtó híraktivitásának mérséklődését jól mutatja, hogy 2017-ben 564-gyel kevesebb hír jelent meg, mind 2016-ban. Arányait tekintve Szlovákiában csökkent a legnagyobb mértékben a Magyarországot érintő tudósítások száma: 729 alkalommal kevesebbszer említettek magyar eseményeket, mint korábban. Voltak azonban olyan országok is, ahol nőtt a híraktivitás: Ukrajnában például közel 50 százalékkal több hírt tettek közzé a vizsgált médiumok. 10
Az előző évvel összehasonlítva megállapítható, hogy Spanyolországon kívül minden nyugati országban nőtt a Magyarországgal szembeni kritikus hangvételű írások aránya, a legmarkánsabb módon Ausztriában és Svájcban, 30 illetve 28 százalékponttal, valamint Franciaországban 16 százalékponttal. Az Egyesült Államokban közölt cikkek polaritása is eltolódott negatív irányba. Több közép-kelet-európai országban ugyanakkor csökkent a hazánkkal szembeni kritikus hozzáállás: Lengyelországban 11, Oroszországban 3, Szerbiában és Izraelben pedig 1-1 százalékponttal (11. ábra). 11
(*A pozitív értékkel rendelkező országoknál az adott értéknek megfelelő mértékben nőtt a kedvezőtlen megjelenések aránya, a negatív értékeknél pedig ugyanilyen módon csökkentek.) NYUGAT VS. KÖZÉP-KELET-EURÓPA: LETÁMADÁS NYUGATRÓL A fenti tapasztalatokból kiindulva a Médianéző megvizsgálta, miként tálalták a magyarországi híreket a nyugati, valamint a közép-kelet-európai médiumok. A 8 nyugati állam médiumai jóval kritikusabban számoltak be a magyarországi eseményekről, hiszen átlagosan médiumonként évi 45 negatív, 1 pozitív és 52 semleges cikk jelent meg. Ezzel szemben a 9 közép-kelet-európai országban vizsgált sajtótermékek sokkal objektívebbek voltak, hiszen átlagosan médiumonként évi 18 negatív, 5 pozitív és 72 semleges polaritású cikket jelentettek meg, vagyis két és félszer kevesebb kritikus, ötször több kedvező, és 38 százalékkal több objektív írás jelent meg a közép-kelet-európai országokban, mint a nyugatiakban. A vizsgált médiumokkal súlyozott híraktivitás szerint tavaly Ausztria, Szlovákia, Spanyolország és Lengyelország volt a négy legaktívabb ország (12. ábra). Ausztriában átlagosan 238, Szlovákiában 180, Spanyolországban 162, Lengyelországban pedig 159 Magyarországról szóló hír jutott egy médiumra. A sajtóorgánumonkénti 100 darab átlagos hírközlési határt 3 nyugati és 5 keleti ország lépte át. 12
A nyugati országok sajtótermékei összességében lényegesen negatívabb képet festettek Magyarországról, mint a közép-kelet-európai országok médiumai (13. ábra). Míg az előbbi országokban az összes megjelenés 55 százaléka semleges, 44 százaléka negatív, 1 százaléka pedig pozitív polaritású volt, addig a közép-kelet-európai országok médiumai esetében a cikkek 76 százaléka semlegesnek, 19 százaléka negatívnak, 5 százaléka pedig pozitívnak számított. 13
Az összes országra lebontva hasonló képet mutat az egy sajtóorgánumra jutó, negatív polaritású megjelenések alakulása is (14. ábra). A kritikus hangvételű tudósítások leginkább Ausztriában, az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Németországban voltak jellemzők. A lista első tíz helyén 7 nyugati és 3 közép-kelet-európai ország szerepel. Érdekes adat, hogy a lista elején és végén szereplő államok közötti különbség 100-szoros, hiszen amíg tavaly Ausztriában és az USA-ban 100 kritikus cikk jutott 1 sajtótermékre, addig Oroszországban és Ukrajnában mindössze 1. 14
15
KORMÁNYZATI TEMATIKA ÉS DOMINANCIA TÉMÁK ÉS SZEREPLŐK A MIGRÁCIÓ MINDENT FELÜL ÍRT A tavalyi év Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi megjelenéseit szinte teljes mértékben a kormányzat témái uralták, azon kérdéskörök, melyek a legtöbb külföldi reakciót generálták, egyike sem minősíthető a belpolitikai ellenzék saját témájának. A vizsgált médiumok a 2017-es évben összesen 318 különböző témát érintve írtak Magyarországról. Ezek közül 3 374 megjelenés azaz az összes megjelenés 31 százaléka 7 vezető témakörhöz kapcsolódott. A cikkek további 69 százaléka 311 különböző témában született, melyekre átlagosan 24 hír jutott, ezzel szemben a hét fő témát átlagosan 482 alkalommal érintették. A 2016-os évhez hasonlóan 2017-ben is a migrációhoz kötődő megjelenések voltak többségben. (15. ábra). A migráció, és az ahhoz kapcsolódó kormányzati intézkedések, csaknem három éve folyamatosan kiemelt figyelmet kapnak a nemzetközi sajtóban. Tavaly összesen 1 297 hír érintette közvetlenül ezt a témát, amely több megjelenést eredményezett, mint a második (felsőoktatási-törvény módosítása) és harmadik helyezett (Soros György Magyarországgal kapcsolatos említései) téma együttvéve. A migrációt illetően a legnagyobb híraktivitás az Európai Bíróság kvótaperben hozott jogerős ítélete következtében szeptemberre esett. Ekkor összesen 306 hír jelent meg a témában, vagyis az 1 297 hír csaknem egy negyede erre a hónapra esett. 16
PAKS 2 NEM VERTE KI A BIZTOSÍTÉKOT A hét kiemelt téma polaritását illetően elmondható, hogy némileg meglepő módon - a paksi atomerőmű bővítésének médiaképe volt a legkedvezőbb 2017-ben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a paksi beruházást mind jogi, mind politikai értelemben legitimálta az Európai Bizottság (EB) márciusi döntése, amelyet követően 32 hírt közöltek a vizsgált országokban. Ugyan ezek egyike sem volt pozitív, de mindössze 4 negatív megjelenés született, 28 cikk pedig objektíven közelített a kérdéshez. A fenti hét téma többségéről (négyről) elmondható, hogy jórészt semleges cikkek jelentek meg róluk a nemzetközi sajtóban. (16. ábra). A paksi-bővítésnél 86, Orbán Viktor miniszterelnök megszólalásainál 57, a civil-törvénynél 52, a migrációhoz kapcsolódó ügyeknél pedig 51 százalékot tett ki az objektív megjelenések aránya. A további 3 téma médiaképét azonban a kritikus hangvételű cikkek uralták, melyek aránya 50 és 63 százalék között mozgott. Emellett 3 százalékkal a magyar kormányfő szereplései hozták arányosan a legtöbb pozitív hírt is. 2017-ben a legkritikusabb médiakép a kötelezettségszegési eljárások témáját kísérte. Összesen 283 hírt közöltek ezekben az ügyekben: 0 pozitívat, 177 negatívat, és 106 semlegeset. A felsőoktatásitörvény módosítása is többségében bírálatokra épülő médiaképpel járt: 617 megjelenésből mindössze 3 bírt pozitív polaritással, míg 327 a negatív, 287 pedig a semleges kategóriába volt sorolható. A Soros Györggyel kapcsolatos plakátkampány, valamint az amerikai milliárdos tevékenységéhez köthető 17
politikai állásfoglalások (Soros György Magyarországgal kapcsolatos említései) szintén kritikus hangvételű nemzetközi médiavisszhangot eredményeztek: az egész évi 510 megjelenésből 6 pozitív, 255 negatív, 249 pedig semleges polaritású volt. HAVI MEGJELENÉSEK: A FELSŐOKTATÁSI-TÖRVÉNY ÉS A KVÓTAPER KIEMELKEDETT 2017-BEN 2017-ben minden hónapban eltérő téma generálta a legtöbb megjelenést. Külön vizsgálva az egyes hónapokat uraló témákat (17. ábra) elmondható, hogy 2017-ben az Európai Bíróság kvótaperben hozott szeptemberi ítélete váltotta ki a legnagyobb médiaérdeklődést a vizsgált országok médiumaiban (306 megjelenés szeptemberben), épphogy megelőzve a felsőoktatási-törvény módosítását övező médiavisszhangot (304 megjelenés szeptemberben). A kvótaperhez kapcsolódó cikkek szeptemberben a megjelenések 31,3 százalékát tették ki, a felsőoktatási-törvény módosításával kapcsolatos hírek pedig az áprilisi híraktivitás 24,1 százalékát uralták. A kvótaperben született 306 megjelenésből 115 németországi sajtóorgánumokhoz kötődött, melyek 0 pozitív polaritású cikk mellett 100 negatív, és 15 semleges publikációt közöltek. Kiemelkedtek még a brit és amerikai lapok is: előbbiek 32 alkalommal, utóbbiak 29-szer írtak ebben a témában. Összesen 1 pozitív, 148 negatív és 157 semleges polaritású cikk született a kvótaperhez kapcsolódóan. 18
Mint ahogy korábban láttuk, a felsőoktatási-törvény módosítását 304 megjelenés követte áprilisban. Csakúgy, mint a kvótaper esetében, ezúttal is a német sajtó mutatta a legnagyobb érdeklődést: a 304 megjelenés 20 százaléka (60 cikk) német orgánumokban jelent meg, és a cikkek kivétel nélkül negatív polaritásúak voltak. Hasonlóan kritikus volt a francia sajtó is, ahol ugyan mindössze 8 megjelenést generált a téma, de mind a 8 kedvezőtlen volt Magyarország szempontjából. A németek mellett az osztrák, és ismételten a brit lapok bírtak nagyobb tudósítási kedvvel ez ügyben. Az osztrák sajtóban 46, a britben pedig 41 alkalommal írtak a felsőoktatási-törvény módosításáról. Pusztán megjelenésszámok alapján a harmadik legjelentősebb ügynek Vlagyimir Putyin februári budapesti látogatása bizonyult. Nem meglepő módon mindez elsősorban az orosz sajtó érdeklődésének volt köszönhető, mivel összesen 43 orosz cikk született a témában. Az oroszokat a német (32 cikk) és a lengyel (18 cikk) sajtó követte. A látogatás nemzetközi médiavisszhangja nem alakult kedvezően. A 170 megjelenésből egyetlen egy sem volt pozitív polaritású, ellenben 39 negatív és 131 objektív cikk született. A leginkább részrehajló hozzáállást a francia sajtó esetében láthattuk: a témában írt cikkek 100 százaléka kritikus hangvételű volt. Külön érdemes kiemelni az orosz sajtó semleges hozzáállását, bár igaz, hogy 2017-ben minden magyarországi témát illetően az oroszok bizonyultak a legobjektívebbeknek. ORBÁN VIKTOR MINDENT VITT 2017-ben a nemzetközi sajtóban a legtöbbet említett magyar politikusok 10-es listáján 7 kormánypárti és 2 ellenzéki politikus mellett a köztársasági elnök kapott helyet. Ahogy a vezető témák esetében, úgy ez is azt mutatja, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak profitálni a nemzetközi sajtóorgánumok kormánnyal szemben erősödő kritikus hozzáállásából. Ahogy korábban láttuk, a nemzetközi sajtót ugyanis magyar szempontból a kormány témái uralták 2017-ben, az ellenzéki kezdeményezésekről pedig csak elenyésző mértékben számoltak be a külföldi médiumok. Az ellenzéki politikusok alacsony megjelenési számai is azt mutatják, hogy a magyar ellenzék csak elvétve képes átütni a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. A TOP 10 szereplő tavaly összesen 5 234 alkalommal szerepelt a vizsgált médiumokban, amely megjelenések 95 százaléka kormánypárti politikusokhoz kötődött. Orbán Viktor 3 617 alkalommal megjelenéssel végzett a képzeletbeli dobogó első helyén, sőt a magyar miniszterelnök több mint dupla annyi megjelenést generált, mint az utána következő kilenc (!) politikus együttvéve (1. táblázat). Ezzel szemben az ellenzéki politikusok mindössze 2,3 százaléknyi szereplési arányt értek el ebben a kategóriában: Fekete-Győr Andrást 61, Vona Gábort pedig mindössze 60 cikkben említették. 19
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter második helyezése papírformának tekinthető: a korábban azonosított témák nagy részében aktív szereplőként szólalt fel, hiszen azok külpolitikai relevanciával is bírtak. Végezetül Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előkelő, 3. helyét elsősorban a Kormányinfóknak biztosított médiafigyelemnek köszönheti. Az ellenzéki politikusok közül a Momentumot vezető Fekete-Győr András megjelenéseinek 50 százalékát egy ügynek köszönhette: a budapesti olimpiai pályázat elleni fellépésének, vagyis a NOlimpia-kampánynak. Vona Gábor szereplései a nemzetközi sajtóban ugyanakkor ad hoc jellegűek voltak. A politikai szereplők országonkénti híraktivitását tekintve is Orbán Viktor áll az élen (2. táblázat). A magyar kormányfőről mind az abszolút, mind pedig az átlagolt megjelenésszámok alapján a német nyelvű lapok tudósítottak a legtöbbet. A német sajtóban 2017-ben 775 alkalommal hivatkoztak a miniszterelnökre, aki egy médiumra lebontva átlagosan az osztrák sajtóban szerepelt a legtöbbször. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert az orosz lapok idézték a legtöbbet, a szemlézett lapokkal átlagolva pedig az ukrán sajtóban jelent meg legtöbbször. Vona Gábor egész éves megjelenéseinek közel 25 százalékát az osztrák, Fekete-Győr Andrásét pedig a német sajtó generálta. 20
21
FORRÁSOK ÉS MÉDIATÍPUSOK A Magyarországról szóló cikkek sajtóműfajok szerinti csoportosítását tekintve a hírösszefoglalók domináltak: a 10 966 megjelenés túlnyomó többsége, az összes megjelenés 67 százaléka esett ebbe a kategóriába (18. ábra). 2016-ban is ugyanez a sajtóműfaj volt a leggyakoribb közlési forma a külföldi cikkeknél (68 százalékos aránnyal). Csökkent a riportok száma: 2016-hoz képest 143-mal kevesebb ilyen jellegű cikket közöltek. Az olvasói levelek és blogbejegyzések száma stagnált, és kis mértékben ugyan, de az interjúk száma is mérséklődött. 22
NYOMTATOTT SAJTÓ: OSZTRÁK ÉS NÉMET ÖSSZTŰZ A nyomtatott sajtótermékekben 2 056 Magyarországgal kapcsolatos megjelenés szerepelt 2017- ben, ami az összes cikk 19 százalékát tette ki, - 2016-ban még 2 481 megjelenés jutott a szemlézett nyomtatott lapokra. A legtöbb alkalommal az osztrák Der Standardban közöltek cikkeket hazánkról, 309 darabot. (19. ábra). A második legaktívabb hírközlő szintén egy osztrák lap, a Die Presse volt 214 hírrel, a harmadik helyre pedig a német Frankfurter Allgemeine Zeitung fért fel 178 megjelenéssel. A tíz legtöbbet publikáló nyomtatott sajtótermékből 1-1 amerikai és francia, a többi német nyelvű lap volt. A legaktívabb nyomtatott lapok közül háromnál nőtt 2016-hoz képest a tudósítási kedv: a Der Standard esetében 28 százalékkal, a svájci Neue Zürcher Zeitungnál 22 százalékkal, és a szintén svájci Tages Anzeigernél 13 százalékkal. A legjelentősebb híraktivitás-visszaesés a szlovák SME-nél volt megfigyelhető, ahol a korábbi adatokhoz képest 72 százalékkal csökkentek a megjelenések. Minden nyomtatott lapot figyelembe véve, egy év alatt 17 százalékkal csökkent a Magyarországgal kapcsolatos média-megjelenések száma. 2016-hoz képest kritikusabb lett az összesített médiakép (20. ábra). 2016-ban minden szemlézett nyomtatott sajtóterméket figyelembe véve 2 százalék volt a pozitív megjelenések részesedése, 40 a kedvezőtleneké, 58 pedig a semlegeseké. 2017-ben még nagyobb teret nyert a Magyarországot 23
bíráló cikkek számaránya a nyomtatott lapokban. Az összes megjelenés 52 százaléka volt negatív Magyarország szempontjából, ami 12 százalékos növekedést jelent. A kedvező cikkek aránya 1 százalékkal csökkent, a tényszerű híradásoké 11-gyel. Arányait tekintve a legtöbb kedvező cikk a brit The Times-ban jelent meg, a legtöbb kritikus írás pedig a német Süddeutsche Zeitung-ban (21. ábra). Hasonló módon kritikus volt a német Franfurter Rundschau és a francia Libération szerkesztősége is. A semleges publikációkat figyelembe véve látható, hogy a lengyel Rzeczpospolita, az egyesült államokbeli The New York Times, és a svájci Tages Anzeiger voltak a legkevésbé részrehajlók. 24
AZ ONLINE HÍRPORTÁLOKON KÖZÖLTÉK A MAGYARORSZÁGRÓL SZÓLÓ HÍREK NÉGYÖTÖDÉT A szemlézett online felületeken 8 910 hír jelent meg 2017-ben, ami az összes hír 81 százalékát teszi ki. 2016-ban még 10 780 hírt tettek közzé a vizsgált honlapokon, azaz 2016-hoz képest 17 százalékkal csökkent a megjelenésszám. Nem meglepő, hogy tavaly 477 megjelenéssel az osztrák derstandard.at hírportál volt a legaktívabb online felület (22. ábra), hiszen a nyomtatott lapok esetében is ez a médium volt a legaktívabb. 25
Az online cikkek esetében is a kritikus média-megjelenések felfutása volt jellemző 2017-ben. A webes cikkek 34 százaléka bírt negatív polaritással, 64 százaléka semleges, 2 százaléka pedig pozitív volt. A 2016-os adatokhoz képest 8 százalékkal nőtt a Magyarországgal szemben állást foglaló cikkek aránya, valamivel kisebb mértékben, mint a nyomtatottak esetében (23. ábra). A kedvező és semleges kategóriába sorolt megjelenések számarányának változása nem tért el markánsan egymástól. 26
A legpozitívabb online médiaképet a szerb tanjug.rs hírportál közvetítette Magyarországról. 41 kedvező megjelenésre 19 negatív, és 229 semleges írás jutott. Az objektív cikkek arányának túlsúlyát figyelhettük meg a két lengyel portál, az rp.pl, és a wyborcza.pl esetében is, a negatívak aránya pedig egyik esetben sem érte el a 20 százalékos határt (24. ábra). A német sueddeutsche.de megjelenései viszont ezúttal is a legelutasítóbbak voltak. 1 pozitív megjelenésre jutott 152 negatív, és 40 semleges hír. Nominálisan ugyan az osztrák derstandard.at oldalon jelent meg a legtöbb negatív hír, de arányait tekintve most is a sueddeutsche.de honlapon. 27
28
MÓDSZERTAN A Médianéző, mint Magyarország legnagyobb médiafigyeléssel- és elemzéssel foglalkozó cége 2017-ben is megvizsgálta, hogy a főbb nemzetközi sajtóorgánumok hol, hány alkalommal és milyen kontextusban közöltek híreket Magyarországról. A hazánkkal kapcsolatos hírek nemzetközi sajtóban való megjelenésének vizsgálata azért fontos, mert a közzétett cikkek jelentős hatást gyakorolhatnak az adott ország közvéleményére, így Magyarország nemzetközi megítélésére. A nemzetközi szemlézésnek köszönhetően olyan átfogó és teljes képet kaphatunk az aktuális magyarországi események sajtóképéről hiszen az egyszerű kvantitatív elemzésen, azaz a megjelenések puszta számain túl az egyes írások kvalitatív vizsgálata azt is megmutatja, hogy mennyire volt kritikus (esetleg támogató) egy-egy ország sajtója hazánkat illetően. A Médianéző e kérdésekre választ keresve elemezte Magyarország 2017-es évre vonatkozó nemzetközi médiaképét, melyhez 18 ország, 115 nyomtatott és online sajtótermékének napi szintű szemlézése teremtette meg az alapot. Az elemzési alapegység a médiamegjelenés volt. A vizsgálat tárgya a szemlézett nemzetközi médiumok Magyarországot érintő megjelenései voltak. A tárgyidőszak 12 hónap volt, 2017. január 1. és 2017. december 31. között. Az összehasonlítások alapjául a 2016-os év adatbázisa szolgált, amely ugyanazon médiumokra terjed ki, mint a 2017-es évben vizsgáltak. Az internetes és nyomtatott sajtótermékekre terjedt ki, a nyomtatott sajtótermékek esetében az internetes megfelelőjük is megjelenik az adatbázisban. Az elemzés kvalitatív szempontja az egyes cikkek, publikációk polaritásának meghatározása. A polaritás-elemzés a médiamegjelenés vélelmezett hatását mutatja a szereplő médiaképére. Ez esetben a vizsgált szereplő amelynek szemszögéből nézve értékeljük az adott megjelenést Magyarország volt. Az egyes cikkek és megjelenések értékelése három kategóriába sorolás alapján történt: Pozitív polaritású az a megjelenés, amelyik várhatóan kedvező képet alakít ki a médiafogyasztóban Magyarországról. (Értek: +1) Negatív polaritású az a megjelenés, amely esetén kedvezőtlen kép alakul ki a fogyasztóban Magyarországról. (Érték: -1) Semleges megjelenések nem módosítják a vizsgált szereplő megítélését. (Érték: 0) Az elemzésben szereplő, százalékban kifejezett adatok kerekített értékek. A vizsgált sajtótermékek országokra bontott, teljes listája a módszertani fejezet után olvasható. 29
A VIZSGÁLT SAJTÓTERMÉKEK LISTÁJA Ausztria Der Standard Derstandard.at Die Presse Diepresse.com Kurier Kurier.at Wirtschaftsblatt.at Csehország Idnes.cz Lidovky.cz Mladá Fronta Dnes Novinky.cz Egyesült Államok Bloomberg.com Cnn.com International.nytimes.com Nytimes.com The International New York Times The New York Times The Washington Post Washingtonpost.com Wsj.com The Wall Street Journal Franciaország Le Figaro Le Monde Lefigaro.fr Lemonde.fr Lexpress.fr Libération Liberation.fr Nouvelobs.com Horvátország Index.hr Jutarnji.hr Vecernji.hr Izrael Haaretz.co.il Jpost.com The Jerusalem Post Ynet.co.il Lengyelország Rp.pl Rzeczpospolita Wp.pl Wyborcza.pl Nagy-Britannia Bbc.com The Economist Financial Times Ft.com Reuters.com Telegraph.co.uk The Times Thetimes.co.uk Economist.com The Guardian Theguardian.com The Observer Observer.theguardian.com Németország Heute.de Handelsblatt Süddeutsche Zeitung Die Tageszeitung Frankfurter Allgemeine Zeitung Frankfurter Rundschau Die Zeit Berliner-zeitung.de Tagesschau.de Die Welt Der Spiegel Welt.de Fr-online.de Zeit.de Tagesspiegel.de Handelsblatt.de Spiegel.de Faz.net Sueddeutsche.de Taz.de Bild Bild.de Olaszország Corriere.it Repubblica.it La Repubblica Lastampa.it Osservatoreromano.va 30
Oroszország Ria.ru Rosszijszkaja Gazeta Kommerszant Lenta.ru Rg.ru Nyezaviszimaja Gazeta Vedomosti.ru Ng.ru Kommersant.ru Vedomosztyi Izvestia.ru Románia Adevarul.ro Jurnalul.ro Evz.ro Spanyolország Elpais.com Lavanguardia.com Elmundo.es ABC.es Svájc Neue Zürcher Zeitung Tages Anzeiger Nzz.ch Tagesanzeiger.ch Szerbia Tanjug.rs Kurir.rs Novosti.rs Szlovákia Hnonline.sk Pravda.sk Sme.sk SME Szlovénia Delo.si Rtvslo.si Vecer.com Ukrajna Unian.ua Kp.ua Day.kiev.ua 31