MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI MÉDIAKÉPE 2018-BAN MÉDIANÉZŐ KÖZPONT

Átírás

1 1

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Médianéző Központ immár hagyományosan feldolgozta a legmeghatározóbb 120 nyomtatott és online nemzetközi sajtótermék Magyarországhoz kapcsolódó politikailag releváns megjelenéseit. A kutatás 18 országra, 15 nyelvterületre terjedt ki és a január 1. és december 31. közötti közléseket vizsgálta ban a nemzetközi sajtó lényegesen többet foglalkozott hazánkkal, egy év alatt mintegy 13 százalékkal nőtt az egy sajtótermékre eső megjelenések száma, a legnagyobb érdeklődés értelemszerűen az országgyűlési választásokat övezte. A világsajtó Magyarországgal szembeni elfogultsága gyakorlatilag nem változott, a kritikus hangvételű cikkek aránya nagyságrendjében haladja meg a kedvező megjelenésekét (36%-3%). Viszont az írások többsége értéksemlegesnek tekinthető (61%). A legnagyobb figyelem Kelet-Közép-Európából irányult az országra, míg az ehhez képest kevesebb megjelenéssel rendelkező nyugati országok felületei jóval ellenségesebben léptek fel Magyarországgal szemben: a regionális médiumokban mindössze 19 százalék a negatív polaritású cikkek aránya, addig a nyugati sajtó 47 százalékban bírálta hazánkat. A legobjektívebben a V4-es országok számoltak be hazánkról (85% semleges megjelenés). A 2018-as év nemzetközi sajtómegjelenéseit a kormány témái uralták (Soros, migráció, Ukrajna). A legsemlegesebb beszámolók egy jól körülhatárolható témában, a magyar-ukrán konfliktusban születtek, míg a legtöbb bírálat az általánosításra lehetőséget adó, megfoghatatlan illiberális/populista/autoriter-vádak formájában érte Magyarországot. A legtöbbet szereplő politikus 2017-hez hasonlóan ismét Orbán Viktor volt, aki ezúttal több mint háromszor annyi megjelenést generált, mint az utána következő kilenc politikus együttvéve. A köztársasági elnök mellett további hét kormánypárti és két ellenzéki szereplő került fel a top10-es listára ban a nyomtatott Der Standard (osztrák) és az online sme.sk (szlovák) foglalkozott legtöbbet Magyarországgal, a legkritikusabbnak pedig a Financial Times (brit) nyomtatott kiadása és a lemonde.fr (francia) online portál bizonyult. A legobjektívebb írásokkal a Lidové noviny (cseh) lapban találkozhattak az olvasók, az interneten pedig a tanjug.rs (szerb) közölte arányaiban a legtöbb semleges cikket. 2

3 FÓKUSZBAN - NEMZETKÖZI HÍRAKTIVITÁS ÉS POLARITÁS A Médianéző Központ 18 ország nyomtatott és online médiumát szemlézi napi rendszerességgel és készít havi elemzéseket Magyarország nemzetközi médiaképéről. Jelen elemzés az előző évekhez hasonlóan a teljes 2018-as év nemzetközi megjelenéseinek áttekintését végzi el azt vizsgálva, hogy a különböző sajtótermékek hol, hány alkalommal és milyen kontextusban közöltek híreket Magyarországról 2. Többet írt Magyarországról a nemzetközi sajtó Az egy médiumra eső, Magyarországgal kapcsolatos megjelenések száma 2018-ban elérte a 114 írást, mely 20 százalékkal magasabb, mint 2017-ben, amikor 95 megjelenés jutott egy sajtótermékre. (2018-ban a vizsgált 120 médiumra Magyarországgal kapcsolatos megjelenés jutott, addig 2017-ben ez a szám, az akkor vizsgált 115 felület esetén volt) (1. ábra). 1.ábra 1 Ausztria, Csehország, Egyesült Államok, Franciaország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna 2 A kutatás nem vizsgálta a rádiókat és televíziókat. Az egyes szereplők esetében egy publikáció egy megjelenésnek minősül, függetlenül attól, hogy az adott írásban hány alkalommal kerültek megemlítésre. Az elemzés a megjelenések vizsgálatakor a kvantitatív megközelítésen túl kvalitatív szempontokat (polaritás) is figyelembe vesz attól függően, hogy azok milyen képet alkotnak Magyarországról: kedvező, semleges vagy kedvezőtlen hatással bírnak. Tekintettel arra, hogy a vizsgált médiumok száma az előző évi elemzéshez képest emelkedett (2017: 115, 2018: 120 sajtótermék), ezzel a megjelenések összesített, abszolút számainak összevetése némileg torzított eredményre vezetne, így a kutatás elsősorban az egy médiumra eső átlagos megjelenésszámokat valamint az egyes megjelenés-típusok arányait veszi alapul és hasonlítja össze. 3

4 Mindez azt jelenti, hogy 2018-ban átlagosan napi 37, heti 263 és havi 1138 publikáció jelent meg Magyarországról. A legaktívabb médium a nyomtatott sajtók piacán az osztrák Der Standard volt 317 cikkel, míg az online hírportálok közül a Magyarországgal kapcsolatos legtöbb megjelenést a szlovákiai sme.sk közölte, összesen 646 darabot. Természetesen a világsajtó aktivitása követte a 2018-as év Magyarországhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeit, így híraktivitás szempontjából az első kiemelkedő hónap április, amely egyben az országgyűlési választások miatt az egész év legtöbb médiamegjelenését eredményezte (1839 megjelenés). Az országgyűlési választásokat követően mérséklődött a nemzetközi sajtó tudósítási kedve, így újabb kiemelkedő megjelenésszámot csak a Sargentini-jelentés és az e körül kialakult nemzetközi média-visszhang okozott szeptemberben (1507 megjelenés). (2. ábra). 2.ábra 2018-ban Magyarország szempontjából legaktívabbnak a szlovák sajtótermékek bizonyultak (átlagosan 321 cikk), melyeket az osztrák (233) és román (201) médiumok követtek. (E tekintetben 2017-ben még Ausztria vezetett Szlovákiával szemben, míg a dobogó harmadik fokán akkor Spanyolország állt.) A lista végén az előző évhez hasonlóan Izrael található, ahol a szemlézett médiumok átlagosan mindössze 34 cikket közöltek Magyarországról (3.ábra). 4

5 3.ábra 5

6 TOVÁBBRA IS ELLENSZÉLBEN: VÁLTOZATLAN A NYUGATI SAJTÓ KRITIKUS HOZZÁÁLLÁSA A 2017-es évvel összehasonlítva nem történt érdemi változás a Magyarországról megjelenő hírek polaritásában. Az ország számára kedvezőnek tekinthető hírek aránya mindössze egy százalékkal nőtt, míg a kedvezőtlennek tekinthető hírek aránya ugyanennyivel csökkent (4. ábra). Megfigyelhető, hogy a megjelent írások döntő többsége továbbra is semlegesnek értékítéletet nem tartalmazónak tekinthető, viszont a publikációk bő egyharmada továbbra is negatív polaritású, míg gyakorlatilag továbbra is elenyésző a Magyarország szempontjából pozitív megjelenések száma. 4.ábra A havonkénti polaritást tekintve megállapítható, hogy mind darabszámban, mind arányaiban az országgyűlési választások hónapjában volt a legkritikusabb a külföldi sajtó hazánkkal. Az ekkor megjelent 884 negatív polaritású hír a megjelenések közel 50 százalékát tette ki (5. ábra). Jól jellemzi ezt az időszakot Marc Santora írása a New York Times hasábjain, aki szerint a kampány egyszerűen a migrációval kapcsolatos félelmekre és tudatlanságra épít: On thousands of billboards and posters, Viktor Orban s campaign for a fourth term as Hungary s leader in elections on Sunday uses a photo showing a long line of migrants hiking through the countryside. On the image is one simple message, a red sign: STOP. 6

7 The poster is in keeping with a campaign that has been rife with dirty tricks, false news stories, vicious personal attacks, conspiracy theories and perceived enemies all around. 3 A vasárnapi választásokon Orbán Viktor a negyedik ciklusára kampányol, több ezer óriásplakáton és szórólapon, mint Magyarország vezetője, egy olyan fotót használ, amelyen migránsok hosszú sora vándorol vidéken. A képen egy egyszerű üzenet pirossal kiemelve: STOP A plakát összhangban van azzal a kampánnyal, amely bővelkedik piszkos trükkökben, hamis hírekben, személyes támadásokban, összeesküvéselméletekben és vélt ellenségekben. Ugyanebben a cikkben a demokrácia általános állapotáról is negatív színben ír a szerző, a magyar ellenzék narratíváját hangoztatva: Political opponents and Western critics say it could lead to the end of a state built on the rule of law, a free press, civil society and a vibrant political discourse. A politikai ellenfelek és a nyugati kritikusok azt mondják, a jogállamiságra, a szabad sajtóra, a civil társadalomra és az élénk politikai diskurzusra épülő állam végéhez vezethet (a mostani kormányzat a szerk.). A negatív hírek arányát tekintve említésre érdemes még szeptember hónap, amikor az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést. Ekkor látott napvilágot ismét jelentős mennyiségű Magyarországot kedvezőtlen színben feltüntető írás (606 darab), melyek aránya a hónap teljes híraktivitásának több mint 40 százalékát tette ki. Ekkor a nemzetközi sajtóban újabb lendületet vett az a Magyarország-kritika melyet Alastair Macdonald Reuters tudósítása jól illusztrál: Since sweeping to power in 2010, Orban has pressured Hungary s courts, media and non-governmental groups, as well as refusing to take in asylum seekers arriving in Europe. Though the European Union has often protested, it has largely failed to stop what his critics decry as his growing authoritarianism. 4 A 2010-es elsöprő erejű hatalomra kerülése óta Orbán nyomást gyakorolt a magyar bíróságokra, médiára valamint NGO-kra és visszautasítja, hogy Európába érkező menedékkérőket fogadjon be. Habár az EU gyakran tiltakozott, nagyrészt nem tudta megállítani azt, amit a kritikusai növekvő tekintélyelvűségének neveznek. Az év többi hónapjának médiaképe jórészt egyenletesen alakult, mind megjelenésszám, mind polaritás tekintetében. Nem voltak jelentős ingadozások, kiemelendő viszont, hogy a semleges

8 polaritású hírek aránya az egész évet tekintve mindössze júniusban, azaz a politikai uborkaszezonban érte el a 70 százalékot, így ez a hónap eredményezte Magyarország legobjektívebb nemzetközi médiaképét 2018-ban. 5.ábra Mind a 18 országot külön vizsgálva, kijelenthető, hogy bár jórészt semleges polaritású írások jelentek meg Magyarországgal kapcsolatban, ám arányait tekintve elsöprő a negatív megjelenések dominanciája a pozitív közlésekkel szemben ban öt országban is meghaladta az összes megjelenés felét a hazánkat bíráló cikkek száma: a német (60 százalék), a francia (58), az izraeli (57), az olasz (55), és a svájci (55) sajtó volt 50 százalék feletti arányban kritikus. Beszédes, hogy 2017-ben szintén Németország és Franciaország médiumai vezették ugyanezen listát. A pozitív hírek tekintetében a tavalyi évhez hasonlóan kiemelkedik Szerbia hisz itt a Magyarországot érintő hírek 16 százaléka tekinthető az ország szempontjából kedvezőnek. A legobjektívabb médiakép Csehországban és Szlovákiában alakult ki. A cseh sajtó ezen hozzáállása külön is kiemelendő, hisz a hazánkról szóló hírek 92 százaléka volt értéksemleges 2018-ban. (6.ábra). 8

9 6.ábra Ugyanezen két országban jelentősen csökkentek a Magyarország szempontjából kedvezőtlen hírek: Csehország esetében 21 százalékponttal csökkent a negatív hírek aránya, amellyel párhuzamosan a semleges polaritású megjelenésekben történt 24 százalékpontos emelkedés. A szlovák sajtóban ugyancsak jelentős átrendeződés figyelhető meg: a pozitív és a negatív hírek egyaránt 5, illetve 12 százalékponttal csökkentek a semleges polaritású megjelenések javára (7.ábra). 7.ábra 9

10 Oroszország esetében a semleges és negatív megjelenések nagy része egyaránt a magyar-ukrán konfliktushoz kapcsolódik, míg az angolszász államok a magyar kormány Európa- és migránspolitikájának, és a Soros Györgyhöz köthető intézmények költözésének, valamint a személyéhez kapcsolódó kampánynak szentelték bíráló cikkeik döntő részét. A legmarkánsabb változások a csökkenő tendenciát mutató országok esetében Csehországnál (-21 százalékpont), a növekvő tendenciát mutatóknál pedig az Egyesült Államoknál (+17 százalékpont) Svájcnál (+15 százalékpont), Oroszországnál és Nagy-Britanniánál (+13 százalékpont) valamint Ukrajnánál (+11 százalékpont) azonosíthatóak (8.ábra). 8.ábra (*A pozitív értékkel rendelkező országoknál az adott értéknek megfelelő mértékben nőtt a kedvezőtlen megjelenések aránya, a negatív értékeknél pedig ugyanilyen módon csökkent.) 10

11 KRITIKUS NYUGATI SAJTÓ OBJEKTIVITÁSRA TÖREKVŐ KÖZÉP-EURÓPA A 2017-es évre vonatkozó elemzéséhez hasonlóan a Médianéző Központ ismét megvizsgálta, miként mutatják be a magyarországi történéseket a nyugati és a kelet-közép-európai országok médiumai. A 2017-es tapasztalat azt mutatta, hogy az egy sajtótermékre eső Magyarországról szóló cikkek átlaga nagyjából azonos volt az országok ezen két csoportja között ( ), addig 2018-ra a régiós országok már valamivel többet foglalkoztak hazánkkal ( ). A megjelenések színezete azonban érdemben nem változott az előző évhez képest, hiszen a 8 nyugat-európai ország médiumai jóval kritikusabbak voltak 2018-ban, mint a 9 kelet-középeurópai országé. Amíg ugyanis Nyugat-Európa 8 országában átlagosan médiumonként évi 53 negatív, 3 pozitív és 64 semleges cikk jelent meg, addig Kelet-Közép-Európa 9 országában 28 negatív, 6 pozitív és 105 semleges. A vizsgált médiumokkal súlyozott híraktivitás szerint tavaly Szlovákia, Ausztria és Románia volt a három legaktívabb ország (9.ábra). Az első két helyezett megegyezik a 2017-es évvel, mikor szintén Ausztria és Szlovákia fordította a legnagyobb figyelmet hazánk felé. Tavaly Szlovákiában átlagosan 321, Ausztriában 233, Romániában pedig 201 Magyarországról szóló beszámoló jutott egy médiumra. A sajtóorgánumonkénti 100 darab átlagos hírközlési határt 5 nyugati és 7 régiós ország lépte át. 9.ábra 11

12 Ahogy a megelőző évben, úgy 2018-ban is a nyugat-európai országok sajtótermékei festettek jóval negatívabb képet Magyarországról, mint a kelet-közép-európai országok médiumai, sőt három százalékponttal még emelkedett is a bíráló cikkek száma. Amíg ugyanis az előbbi országokban az összes megjelenés 50 százaléka semleges, 47 százaléka negatív, 3 százaléka pedig pozitív polaritású volt, addig a kelet-közép-európai országok médiumai esetében a cikkek 77 százaléka semlegesnek, 19 százaléka negatívnak, 4 százaléka pedig pozitívnak számított. Az előző évhez képest Kelet-Közép-Európában viszont szinte nem tapasztalható változás. (10.ábra). 10.ábra A kelet-közép-európai régión belül külön vizsgálat alá vetve a Visegrádi Négyek országait megállapítható, hogy ezen országokban alakult ki a leginkább objektív kép hazánkról: a megjelenő hírek 2 százaléka pozitív, 85 százaléka semleges és mindössze 13 százaléka negatív. Mindez azt jelenti, hogy a Visegrádi országokban átlagosan médiumonként évi 22 negatív, 3 pozitív és 141 semleges cikk jelenik meg (11. ábra). 12

13 11.ábra 13

14 KORMÁNYZATI DOMINANCIA TÉMÁK ÉS SZEREPLŐK 2018 vezető témáit döntően a kormányzati cselekvés befolyásolta, különösen pedig a magyar kormány témái váltották ki a legtöbb nemzetközi reakciót. Ebbe a kategóriába sorolható a migráció kérdése, amely az országgyűlési választásokat leszámítva különálló, jól lehatárolható témaként kiemelt figyelmet érdemelt, hasonlóan az Ukrajnával felvállalt konfliktushoz, vagy a Soros György törekvéseiről szóló kérdésekhez. Azonban a Magyarországgal szembeni kritikus hozzáállás mégis abba a nemzetközi trendbe illeszkedik, amelyik a korábbiakban bevett fősodratú politikával (vagy politikákkal) szembe helyezkedő kormányokat nemes egyszerűséggel populistaként és illiberálisként próbálja megbélyegezni. Érdekesség, hogy a Sargentini-jelentés annak ellenére került a vezető témák közé, hogy az összes vele foglalkozó publikáció többsége egyetlen hónapban jelent meg. Végül a belföldi politikai ellenzék egyetlen önálló témája a Munka törvénykönyvének módosításához kapcsolódó tiltakozások arányaiban meglehetősen kevés figyelmet kapott. (12.ábra). 12.ábra A MAGYAR-UKRÁN KONFLIKTUST TÁLALTA LEGOBJEKTÍVEBBEN A VILÁGSAJTÓ A tavalyi évben összességében a tíz vezető témából kilencben semleges polaritású cikkek voltak többségben ezek közül is egy jól körülhatárolható kérdés, a magyar-ukrán konfliktus generálta a legtöbb értékítélettől mentes, semleges megjelenést (88 százalék) (13.ábra). 14

15 Jól példázza ezt Pavel Polityuk, Matthias Williams írása a Reutersnek az ukrán hadgyakorlatokról: Part of those exercises took place on the Hungarian border, which caused consternation in Budapest. Ukraine and Hungary have become embroiled in a series of diplomatic rows over the use of Hungarian in Ukrainian schools and Hungary issuing passports to ethnic Hungarians across the border. 5 Ezen hadgyakorlatok egy része a magyar határ közelében zajlott, ami megrökönyödést okozott Budapesten. Ukrajna és Magyarország egy sor diplomáciai vitába keveredett a magyar nyelv ukrán iskolákban történő használata és amiatt, hogy Magyarország útlevelet ad a határon túl élő magyar állampolgároknak. A legtöbb pozitív hír arányaiban a migrációs válság kapcsán jelent meg: az összes megjelenés 5 százaléka foglalkozott elismerően Magyarországgal. Ide sorolható például Chris Tomlinson írása a breitbart.com-on arról, hogy Nyugat-Európából egyre többen költöznek Magyarországra a migránsok elől: German television station ZDF spoke to a German couple who had made the move to Hungary. Valentin and Jennifer Duräder, a couple in their 20s, explained that they were afraid to raise their then unborn child in a post-migrant crisis Germany. 6 A német ZDF televízió megszólaltatott egy házaspárt, akik, Magyarországra költöztek. A 20-as éveikben járó Valentin és Jennifer Duräder azzal magyarázták, hogy félnek egy migránsválság utáni Németországban felnevelni az akkor még meg sem született gyermeküket. Az egyetlen témakör, amelyben markánsan túlsúlyba kerültek a negatív polaritású írások egy általánosításokkal teli, nehezen definiálható ebből kifolyólag leginkább nem is pontosított kérdéskör volt 2018-ban, melyeket a Magyarországot illiberális, populista és autoriter vádakkal illető cikkek halmaza alkot. Ebben viszont általánosak voltak az olyan jellegű írások, mint Angela Dewan-é a cnn.com számára: Hungary, a member of the European Union and NATO, is no autocracy, but after eight years of Orban's rule, its political system has begun to resemble Russia's. 7 Magyarország, az Európai Unió és a NATO tagja, nem autokrácia, de Orbán uralmának nyolc éve után politikai rendszere Oroszországéhoz kezd hasonlítani

16 13.ábra 16

17 ORBÁN VIKTOR MEGŐRIZTE VEZETŐ SZEREPÉT 2018-ban a nemzetközi sajtóban legtöbbet szereplő politikusok listáján hat kormánypárti és három ellenzéki politikus, illetve a köztársasági elnök kapott helyet. A TOP10 politikus összesen 6302 alkalommal szerepelt a nemzetközi médiában. A megjelenések 97 százaléka kormánypárti politikusokhoz kötődött, ebből Orbán Viktor szereplése 4976 alkalmat tett ki. A miniszterelnök önmagában több mint háromszor annyi megjelenést generált, mint az őt követő kilenc politikus együttvéve. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter második helye nemcsak az aktív magyar külpolitika miatt tekinthető érthetőnek, hanem a Magyarország és Ukrajna közötti feszült helyzet kapcsán is az ő személye generálta a legtöbb megjelenést. Szintén az egyre aktívabb nemzetközi kapcsolatokkal magyarázható Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár harmadik helyezése. Ellenzéki oldalon kizárólag Vona Gábor volt képes megtartani jelenlétét ezen a listán, viszont új szereplőként megjelent Karácsony Gergely (mint miniszterelnök-jelölt) és Gyurcsány Ferenc (14.ábra). 14.ábra Kormányzati oldalon visszaesett Lázár János megjelenéseinek száma, Trócsányi László és Gulyás Gergely viszont felkerült az első tíz legtöbbet szereplő listájára. Minderre természetesen, magyarázatul szolgál az országgyűlési választások után felálló kormány megváltozott 17

18 összetétele és feladata, Lázár János kormányzati szerepének megszűnése és Gulyás Gergely miniszteri pozíciója. Ellenzéki oldalon Karácsony Gergely előtérbe kerülése egyértelműen a választási évhez köthető, hiszen személye miniszterelnök-jelöltként - fontos szerepet töltött be azokban az írásokban, amelyek az ellenzék választási esélyeivel foglalkoztak. 18

19 MÉDIATÍPUSOK NYOMTATOTT SAJTÓ: NAGYFOKÚ ELLENSZENV 2018-ban a nyomtatott sajtótermékek a Magyarországgal foglalkozó hírekből 2835-at közöltek, ami a teljes sajtómegjelenés 21 százaléka ban a Der Standard közölte a legtöbb írást Magyarországról (317). Második helyre a román Evenimentul Zilei került 252 megjelenéssel. (15.ábra) 15.ábra A Magyarországgal foglalkozó nyomtatott publikációk polaritásait tekintve kijelenthető: Abszolút számban és arányaiban is a már említett román Evenimentul Zilei tett közzé a legtöbb, Magyarország szempontjából pozitív híreket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pozitív polaritású hírei jellemzően a magyar gazdaságot méltatták, míg a Lidove noviny írásai leginkább pártpolitikaiak. Négy olyan nyomtatott sajtótermék volt a szemlézett médiumok között, amelyekben a negatív polaritású hírek aránya meghaladta a hatvan százalékot, de arányaiban a brit Financial Times, míg abszolút számban az osztrák Der Standard közölte a legtöbbet. Arányait tekintve a cseh Lidove noviny volt a legsemlegesebb, míg abszolút számokban a Der Standard jelentette meg a legtöbb semleges polaritású hírt (16.ábra). 19

20 16.ábra AZ ONLINE HÍRPORTÁLOK KEVÉSBÉ ELLENSÉGESEK A szemlézett online felületeken hír jelent meg 2018-ban, ami az összes megjelenés 79 százalékát képezi. Az online felületek között az osztrák Der Standard elveszítette vezető helyét, hisz 2018-ban 646 megjelenéssel a szlovák sme.sk foglakozott a legtöbbet Magyarországgal. (17.ábra). 20

21 17.ábra Az online felületek a nyomtatott sajtónál lényegesen elfogulatlanabbak voltak. Mindössze egy olyan portált találni a francia lemonde.fr ahol a negatív hírek meghaladták az 50 százalékot. Ki kell emelni a szlovák pravda.sk-t és a spanyol lavanguardia.com-ot, ahol viszont a semleges hírek 90 százalék felett jelentek meg. A tanjug.rs és a lefigaro.fr közölte mind abszolút számban, mind arányaiban a legtöbb pozitív hírt 2018-ban. (18.ábra). 18.ábra 21

22 MÓDSZERTAN A Médianéző Központ, mint Magyarország legnagyobb médiafigyeléssel- és elemzéssel foglalkozó cége 2018-ban is megvizsgálta, hogy a főbb nemzetközi sajtóorgánumok hol, hány alkalommal és milyen kontextusban közöltek híreket Magyarországról. A hazánkkal kapcsolatos hírek nemzetközi sajtóban való megjelenésének vizsgálata azért fontos, mert a közzétett cikkek jelentős hatást gyakorolhatnak az adott ország közvéleményére, így Magyarország nemzetközi megítélésére. A nemzetközi szemlézésnek köszönhetően egy átfogó és teljes képet kaphatunk az aktuális magyarországi események sajtóképéről hiszen az egyszerű kvantitatív elemzésen, azaz a megjelenések puszta számain túl az egyes írások kvalitatív vizsgálata azt is megmutatja, hogy mennyire volt kritikus (esetleg támogató) egy-egy ország sajtója hazánkat illetően. A Médianéző Központ e kérdésekre választ keresve elemezte Magyarország 2018-as évre vonatkozó nemzetközi médiaképét, melyhez 18 ország (Ausztria, Csehország, Egyesült Államok, Franciaország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), 120 nyomtatott és online sajtótermékének napi szintű szemlézése teremtette meg az alapot. A rádiókat és televíziókat nem érintette a kutatás. Az elemzésben szereplő képek forrása: kormany.hu, origo.hu, lokal.hu, wikipedia.hu. (A vizsgált sajtótermékek országokra bontott, teljes listája a módszertani fejezet után található.) Az elemzési alapegység a médiamegjelenés volt. A vizsgálat tárgya a szemlézett nemzetközi médiumok Magyarországot érintő megjelenései voltak. A tárgyidőszak 12 hónap volt, január 1. és december 31. között. Tekintettel arra, hogy a vizsgált médiumok száma az előző évi elemzéshez képest emelkedett (2017: 115, 2018: 120 sajtótermék), ezzel a megjelenések összesített, abszolút számainak összevetése némileg torzított eredményre vezetne, így a kutatás elsősorban az egy médiumra eső átlagos megjelenésszámokat valamint az egyes megjelenés-típusok arányait veszi alapul és hasonlítja össze. Az elemzés kvalitatív szempontja az egyes cikkek, publikációk polaritásának meghatározása. A polaritás-elemzés a médiamegjelenés vélelmezett hatását mutatja a szereplő médiaképére. Ez esetben a vizsgált szereplő amelynek szemszögéből nézve értékeljük az adott megjelenést Magyarország volt. Az egyes cikkek és megjelenések értékelése három kategóriába sorolás alapján történt: Pozitív polaritású az a megjelenés, amelyik várhatóan kedvező képet alakít ki a médiafogyasztóban Magyarországról. (Értek: +1) Pl.: Negatív polaritású az a megjelenés, amely esetén kedvezőtlen kép alakul ki a fogyasztóban Magyarországról. (Érték: -1) pl.: Semleges megjelenések nem módosítják a vizsgált szereplő megítélését. (Érték: 0) pl.: Az elemzésben szereplő, százalékban kifejezett adatok kerekített értékek. 22

23 A VIZSGÁLT SAJTÓTERMÉKEK LISTÁJA Ausztria Der Standard Derstandard.at Die Presse Diepresse.com Kurier Kurier.at Csehország Lidovénoviny.cz Lidov noviny Mdfnes.cz Mladá Fronta Dnes Novinky.cz Egyesült Államok Bloomberg.com Cnn.com International.nytimes.com Nytimes.com The International New York Times The New York Times The Wall Street Journal The Washington Post Washingtonpost.com Wsj.com Franciaország Le Figaro Le Monde Lefigaro.fr Lemonde.fr Lexpress.fr Libération Liberation.fr Horvátország Index.hr Jutarnji.hr Vecernji.hr Izrael Haaretz.co.il Jpost.com The Jerusalem Post Ynet.co.il Maariv Lengyelország Do Rzeczy Gazeta Wyborcza Sieci Rzeczpospolita Wp.pl Wprost Nagy-Britannia BBC.com Breitbart.com Financial Times ft.com Newsweek Politico.eu Reuters.com Telegraph.co.uk The Economist The Guardian Theguardian.com The Spectator The Times Németország Berliner-zeitung.de Bild Bild.de Der Spiegel Die Tageszeitung Die Welt Die Zeit Faz.net Frankfurter Allgemeine Zeitung Frankfurter Rundschau Fr-online.de Handelsblatt Handelsblatt.de Heute.de Spiegel.de Sueddeutsche.de Süddeutsche Zeitung Tagesschau.de Tagesspiegel.de Taz.de Welt.de Zeit.de Olaszország Corriere della Sera Corriere.it La Repubblica Lastampa.it Osservatoreromano.va Repubblica.it Oroszország Izvestia.ru Kommersant.ru Kommerszant Lenta.ru Ng.ru Nyezaviszimaja Gazeta Rg.ru Ria.ru Rosszijszkaja Gazeta Vedomosti.ru Vedomosztyi Románia Adevarul.ro Evenimentul Zilei Evz.ro Jurnalul.ro 23

24 Spanyolország ABC.es Elmundo.es Elpais.com Lavanguardia.com Svájc Neue Zürcher Zeitung Nzz.ch Tages Anzeiger Tagesanzeiger.ch Szerbia Kurir.rs Novosti.rs Tanjug.rs Szlovákia Hnonline.sk Pravda.sk SME Sme.sk Szlovénia Delo.si Rtvslo.si Vecer.com Ukrajna Day.kyiv.ua Komszomolszkaja Pravda Unian.ua v Ukrainye Zerkalo Nyegyeli 24