VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Médianéző 2017-ben hat csatorna, az RTL Klub, a TV2, az M1, az ATV, a HírTV és az Echo TV legnézettebb esti híradóit elemezte kvantitatív és kvalitatív módszerrel. Ez összesen 2190 híradót és 1519 óra 26 perc 15 másodpercnyi műsoridőt jelent. A vizsgált hírműsorok a tavalyi évben összesen tudósítást sugároztak, amely nagyságrendileg megegyezik az előző év hírmennyiségével. A legkevesebb politikai hírt arányaiban és nominálisan is a két nagy kereskedelmi csatorna közölte, míg a hírcsatornák értelemszerűen többségében politikai vagy politikához köthető tudósításokat jelentettek meg. A magyar vonatkozású politikai híreket a pártpolitikai tudósítások dominálták, számuk a választásokhoz közeledve lényegesen megnőtt 2017-re az előző évhez képest. A híradókban az első 10 legtöbbet megszólaló politikus között a kormány és valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező párt egyaránt képviselteti magát, a legtöbb megszólalás Orbán Viktorhoz köthető. A kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenéseinek arányát három modellben (az ún. franciamodell-szerinti 1/3-1/3-1/3-os szabály, a parlamenti mandátumaik arányaihoz, valamint a közvéleménykutatásokban mért erőviszonyokhoz viszonyítva) is vizsgálva azonos az eredmény: az ellenzéki pártok összevonva és egyesével is felülreprezentáltak a vizsgált hírműsorokban. A kormány szempontjából vizsgálva a hírek tartalmát megállapítható, hogy bár jelentős a kormány szempontjából semleges tudósítások aránya, mégis a vizsgált médiumok hírműsorai összességében több nézőhöz, lényegesen nagyobb mennyiségben és nagyobb terjedelemben juttattak el kormánykritikus híreket, mint a kormány szempontjából kedvező tudósításokat. Sőt, az előző évhez képest 2017-ben még jelentősen nőtt is a kabinet szempontjából negatív hírek aránya. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált meghatározó csatornák hírműsorainak tartalma Magyarországon erősen plurális médiarendszer és szabad, sőt erősen kormánykritikus sajtó létét bizonyítja. 2

3 I. HÍRMENNYISÉG: PAPÍRFORMA Nem változott a tudósítási kedv A Médianéző által vizsgált hat közéleti csatorna (TV2, RTL Klub, M1, HírTV, ATV és ECHO TV) 2017-ben összesen tudósítást közölt legnagyobb nézettségű esti híradóiban (1. ábra). Ez nagyságrendileg megfelel az előző év hírmennyiségének (52204 darab), amely napi átlagok tekintetében azt jelenti, hogy míg 2017-ben átlagosan 140 hír látott napvilágot, addig 2016-ban átlagosan napi 143-at sugároztak a vizsgált hírműsorok. Az egyes csatornák híradóit vizsgálva látszik, hogy az M1-et és az RTL Klubot megelőzve 2016 után tavaly is a TV2 esti híradója közölte a legtöbb tudósítást (2. ábra). Mindemellett érdemes kiemelni, hogy az ECHO TV-n és az ATV-n jelentősen változott a hírek száma: előbbin egy év alatt a májustól megnövekedett adáshossznak köszönhetően 40 százalékkal nőtt, utóbbin viszont 20 százalékkal csökkent a tudósítások száma. 3

4 A hírcsatornák többet politizálnak A híradók tematikáját illetően nagyobb eltérések figyelhetők meg az egyes csatornák között: a két nagy kereskedelmi televízió hírműsorai arányaiban lényegesen kevesebb politikai jellegű tudósítást közöltek, nagyobb teret engedve a bulvár, baleseti és bűnügyi híreknek, míg a hírcsatornaként működő adók tudósításainak értelemszerűen legnagyobb részét a politikához köthető témák tették ki (3. ábra). 4

5 Hasonló tendenciát látunk, amennyiben a magyar vonatkozású politikai hírek arányait vizsgáljuk (4. ábra): abszolút értelemben az M1 esti híradójában jelent meg a legtöbb ilyen jellegű tudósítás (4512 darab, az összes tudósítás 43 százaléka), a legkevesebb pedig a TV2-n (1961 darab, az összes tudósítás 18 százaléka), de az RTL Klubon is meglehetősen kevés hasonló hír látott napvilágot (2481 darab, az összes tudósítás 25 százaléka). Összességében és a fentiek ismeretében elmondható, hogy elsősorban a hírcsatornák (M1, HírTV, ATV, ECHO TV) fogékonyak a politikai tartalmakra: az ATV esetében 52 százalék, a Hír TV-nél 50 százalék, az ECHO TV pedig 46 százalék a magyar vonatkozású hírek aránya. Utóbbi csatorna esetében érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi év során itt nőtt a legnagyobb mértékben az ezen hírcsoporthoz sorolható hírek száma: míg az első negyedévben 574 ilyen hírt láthattak a nézők, addig az utolsó negyedévben már 710-et, amely 23,7 százalékos növekedést jelent. Az egyes híradók politikai tartalmának aránya 100 percre kivetítve sokkal jobban szemléltethető (5. ábra). Itt látszik, hogy a hat csatorna átlagosan 41,5 percnyi magyar vonatkozású politikai híraránnyal rendelkezett 2017-ben. A legkevésbé a TV2 esti híradója volt politikaközpontú, átlagosan mindössze 15 percnyi magyar vonatkozású politikai hír jutott 100 percnyi híradóra. Ezt követte a másik kereskedelmi televízió, az RTL Klub, ahol ugyan már kétszer ennyi magyar politikai hír jelent meg, de még ez is jóval elmarad a hírcsatornák arányától. Az M1-en például 100 percnyi híradóban 43 perc szólt magyar politikai vonatkozású hírekről, míg az ATV, Hír TV, ECHO TV hármas esetében 50 perc fölötti volt ez a szám. A leghangsúlyosabban 56 percben az ECHO TV számolt be a magyar politikával kapcsolatos eseményekről. 5

6 A híradók követik a politikai uborkaszezont A magyar vonatkozású politikai hírek számának havi alakulása tavaly ugyan nagy szórást mutatott a vizsgált híradókban (6. ábra), de főszabály szerint leképezte a hazai belpolitika ritmusát: a nyári és a karácsonyi uborkaszezon visszatükröződik a politikai hírek mennyiségében. Az egész évet figyelembe véve két kiemelkedő hónap volt: májusban (1777 darab) és októberben (1773 darab) is feltűnően magas volt a Magyarországhoz köthető politikai hírek száma. A tavaszi csúcspont Botka László miniszterelnök-jelöltté választásának, a felsőoktatási törvény módosításának és a bevándorlás kérdésének volt köszönhető, míg az őszi magas megjelenésszámot a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció és Botka László visszalépése váltotta ki. 6

7 A pártpolitika dominál Amennyiben a magyar vonatkozású politikai híreket közelebbi vizsgálat alá vetjük, úgy hat nagyobb téma különíthető el (7. ábra). Ezek közül már 2016-ban is a pártpolitikai hírek emelkedtek ki a legnagyobb megjelenésszámmal, de a 2017-ben már minden kétséget kizáróan ezek a tudósítások domináltak: a 2018-as választási kampány egyértelműen rányomta a bélyegét a tavalyi évre. Míg 2017-ben 6518, addig 2016-ban még 4548 hír jelent meg a pártokhoz kötődően, amely 43 százalékos növekményt takar. Nem meglepő a külpolitikai hírek számának növekedése sem: 2017-ben számos külpolitikai relevanciával rendelkező kérdés került fel a hazai politikai napirendre, elég csak a német és az osztrák választás magyarországi következményeire, valamint a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi és európai eseményekre gondolnunk. 7

8 II. SZEREPLŐK: FELÜLREPREZENTÁLT ELLENZÉK Megszólaló politikusok: megfelelő arányok 2017-ben a három legtöbbet szereplő politikus egyaránt a kormány tagjai közül került ki (8. ábra). Közülük Orbán Viktor megszólalásai jelentek meg a legtöbbször a vizsgált csatornák esti hírműsoraiban. A miniszterelnököt aki 1089 megszólalással végzett az élen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (884 megszólalás) és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter (815 megszólalás) követte. Rajtuk kívül még két jelenlegi kormánytag került be a TOP10-be: Kósa Lajos 482 megszólalással a negyedik helyen végzett aki az év első kilenc hónapjában még a Fidesz frakcióvezetőjeként volt a hírműsorok megszólalója, míg Balog Zoltán 342 megszólalással a 10. helyen végzett a 2017-es évben. Az ellenzéki politikusok közül Szél Bernadettet szólaltatták meg legtöbbet a vizsgált híradók, az LMP társelnöke 429 megszólalással az 5. helyen végzett, akit a Jobbik elnöke Vona Gábor követ (398 megszólalás, 6. hely), majd az MSZP 2017-es miniszterelnök-jelöltje, Botka László (370 megszólalás, 7. hely) következik. Ugyanakkor érdekes, hogy Gyurcsány Ferenc csupán a kilencedik helyre fért fel, ugyanis a kereszténydemokrata Hollik István maga mögé utasította. Mindezek ismeretében megállapítható: a híradókban az első 10 legtöbbet megszólaló politikus között a kormány és valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező párt egyaránt képviselteti magát. Felülreprezentált ellenzéki pártok Hazánkban, de Magyarországon kívül is, rendszeresen felmerülő kérdés, hogy az adott ország belpolitikájának hagyományos intézményesített szereplői a kormány és a parlamenti pártok egymáshoz és politikai súlyukhoz viszonyítva is kiegyensúlyozottan jelennek-e meg a televíziók tudósításaiban. A kérdés jelentősége miatt különösen parlamenti választásokhoz közeledve a Médianéző három különböző módszerrel is megvizsgálta a kormány, a kormánypártok és az ellenzéki pártok megjelenéseinek arányát: az ún. franciamodell-szerinti 1/3-1/3-1/3-os szabály szerint, a parlamenti mandátumok arányaihoz, valamint a 8

9 közvélemény-kutatásokban mért erőviszonyokhoz mérve is. Mindegyik vizsgálat azonos eredményre jutott: az ellenzéki pártok összevonva és egyesével is felülreprezentáltak a vizsgált hírműsorokban. A francia-modell A Francia Média Tanács (CSA) 1994-ben kiadott rendelete szerint a választási kampányidőszakokon kívül, az ún. háromharmad elvének kell érvényesülnie, azaz a mindenkori köztársasági elnököt leszámítva a kormánynak, a kormánypárto(k)nak, valamint a parlamenti ellenzéknek ugyanakkora arányban kell szerepelnie a médiumokban. A francia-modell szerinti háromharmad elvének a vizsgált híradók közül ben leginkább a TV2 felelt meg, de messze nem teljes mértékben (9. ábra). A TV2 Tényekben a kormánypártokat alul, a kormányt pedig felülreprezentálták, ahogy kis mértékben az ellenzéki megszólalókat is. A francia-modell alapján az ATV esti híradója volt a legkevésbé kiegyensúlyozott: a csatorna esti híradójában 54,71 százalékban jelentek meg az ellenzéki szereplők; a kormánypártoknak mindössze 16,43 százalék jutott, de a kormány 28,86 százalékos megjelenési aránya is elmarad az elvárt szinttől. Általánosságban elmondható, hogy a kormánypártok valamennyi adó híradójának esetében messze elmaradtak a modell szerint meghatározott egyharmados megjelenési aránytól, de a kormány és kormánypártok együttvéve sem érték el egyik csatorna esetében sem az őket megillető 66 százalékot. A mandátum-arány A Médianéző második lehetséges megközelítésként összevetette a kormány és kormánypártok, valamint az ellenzéki pártok megjelenéseinek arányát a parlamenti mandátumainak arányával (a kormány megjelenéseit ezúttal a kormánypártokhoz sorolva, amely az ellenzéki pártok javára torzítja az arányokat). A 2014-es választások után felálló 199 fős országgyűlésben a kormánypártok 66, az ellenzéki pártok pedig 34 százalékos mandátumarányhoz jutottak. Ezzel összevetve a hat televíziós csatorna híradóinak belső arányait itt is a francia-modellhez hasonló következtetésre jutunk, azaz az ellenzéki pártokat az összes médium ebben az esetben is felülprezentálta (10. ábra). Leginkább a két kereskedelmi csatorna híradója közelített a

10 százalékos eloszláshoz, a TV2-n 65-35, az RTL Klubon pedig százalékos arányban jelentek meg a kormány és kormánypártok, valamint az ellenzéki pártok. Amennyiben az egyes pártokat és a kormányt is külön megjelenőként vizsgáljuk, úgy szintén hasonló eredményt kapunk: a Fidesz-KDNP tavaly a kormányzati megszólalók nélkül és a kormányzati megszólalókkal együtt is alulreprezentált volt a vizsgált híradókban (11. ábra). A kisebb támogatottsággal rendelkező pártok ugyanakkor 2017-ben minden esetben nagyobb arányban jelentek meg, mint a magasabb támogatottságú politikai erők. A Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Liberálisok, de még a Párbeszéd is jóval nagyobb mértékben szerepelt a hat csatornán összesítve, mint ami a mandátumarányukból következik. A kormány megjelenéseit is tartalmazó oszlop tanúsítja, hogy még az egyébként nagy médiafigyelmet kapó kormányzati megszólalásokkal kiegészített híradó-arány sem képes reprodukálni a parlamenti mandátumok megoszlásának arányait. Ez esetben ugyanis a kormány és a kormánypártok 54 százalékos arányt értek el, az ellenzékiek pedig 46 százalékos mutatóval bírtak, szemben a százalékos tényleges mandátumarányokkal. Az MSZP és a Jobbik ebben a kategóriában a parlamenti mandátumarányával közel megegyező mértékben jelent meg a híradókban (13,60 és 11,20 százalék), a kisebb pártok ugyanakkor a Párbeszéd kivételével már ebben a kategóriában is felülprezentáltak voltak: az LMP, a DK, az Együtt és a Liberálisok is jóval a mandátumarányukat meghaladó mértében szerepeltek a vizsgált híradókban. 10

11 A közvélemény-kutatások Harmadik mutatóként a Médianéző a Nézőpont Intézet havonta publikált, 2017-es adatait átlagolva a teljes népességre vonatkozó támogatottsági adatokat vette figyelembe (12. ábra). A kutatási eredmények a nem tudja, nem válaszolt kategóriát nem számolva, 100 százalékra kivetítve láthatók. Ezek szerint a kormánypártok 2017-ben átlagosan 32 százalékos támogatottsággal bírtak a teljes népességen belül (a pártválasztól esetében jóval magasabbal), a híradókban viszont a kormányzati megszólalásokat nem számolva mindössze 27,3 százalékos megszólalási arány jutott a Fidesz-KDNP-nek. A kormánypártok mellett ebben a kategóriában bár kisebb, elhanyagolható mértékben a Momentum volt alulreprezentált (1,8 százalékos kutatási átlagra 1,6 százalékos híradóarány jutott), viszont az összes többi ellenzéki pártot erősen felülprezentálták a vizsgát csatornák esti híradói. Az MSZP esetében például 6,5 százalékos kutatási átlagra 21,4 százalékos híradóarány jutott, a Jobbik pedig a 10,5 százalékos kutatási eredmény ellenére 17,6 százalékos arányt ért el. A kisebb pártokat vizsgálva az LMP-t 2,9-11,9, a DK-t 3,7-9,5, az Együttet 1,1-5,5, a Liberálisokat 1,0-1,4, a Párbeszédet pedig 1,0-3,8 százalék arányban prezentálták felül a vizsgált híradók. 11

12 12

13 III. TARTALOM: TÖBB ÉS NÖVEKVŐ KORMÁNYKRITIKA A kormány-ellenzék arányokhoz hasonlóan gyakran visszatérő kérdés, hogy mennyi, a kormányt támogató és a kormánnyal szemben kritikus hír jut el a nézőkhöz. Ezért a Médianéző 2017-ben is megvizsgálta, hogy az egyes híradókban megjelenő, magyar vonatkozású politikai hírek polaritása miként alakult a kormány szempontjából nézve. Összességében elmondható, hogy bár jelentős a kormány szempontjából semleges tudósítások aránya, mégis a vizsgált médiumok hírműsorai összességében több nézőhöz, lényegesen nagyobb mennyiségben és nagyobb terjedelemben juttattak el kormánykritikus híreket, mint a kormány szempontjából kedvező tudósításokat. Sőt, az is megállapítható, hogy az előző évhez képest 2017-ben még jelentősen nőtt is a kabinet szempontjából negatív hírek aránya (13. ábra): 2016-ban a tudósítások 24 százaléka bírálta a kormányt, addig 2017-ben már 10 százalékpontot növekedve 34 százalékra emelkedett a kritikus hírek aránya. A pozitív hírek aránya ezzel szemben mindössze 6 százalékponttal emelkedett 2016-hoz képest (8-ról 14 százalékra), a semleges hírek aránya viszont 14 százalékpontot csökkenve 48 százalékra mérséklődött. A hat csatorna esti híradóinak vizsgálata alapján tehát kijelenthető, hogy a kormány tavaly még az előző évinél is kritikusabb és elfogultabb médiakörnyezetben működött. Amennyiben az egyes csatornák híreinek belső megoszlását vizsgáljuk, úgy egyáltalán nem meglepő, hogy az ellenzéki csatornák (RTL Klub, HírTV, ATV) fogalmaztak meg több kritikát és ezeken a felületeken a 2016-os évhez képest lényegesen erősödött is a kormány bírálata (14. ábra). Tavaly a HírTV esti híradója volt a legkritikusabb: a magyar vonatkozású politikai híreket tekintve 10 tudósításból átlagosan 6 volt kedvezőtlen a kormányra nézve, míg 2016-ban csak 36 százalékot tett ki a negatív hírek aránya. Hasonlóképpen kritikus volt az RTL Klub is, ahol egy év alatt 45-ről 60 százalékra emelkedett a bíráló hangvételű bejátszások aránya, de az ATV esti híradójában is 35-ről 50 százalékra nőtt ez a mutató. A három egyértelműen ellenzéki csatorna tehát 13

14 átlagosan 57 százalékban kedvezőtlen híreket közölt a magyar kormányra nézve, s mindez 2016-hoz képest 18 százalékpontos növekedésnek felel meg. A legkevésbé kormánykritikus hírműsoroknak a TV2 és az ECHO TV híradói bizonyultak 2017-ben, de ezen csatornák voltak egyben a legobjektívabbak is: a TV2-n 73, az ECHO TV-n pedig 71 százalékot tett ki a semleges tudósítások aránya (mindez egyik kormánykritikus csatorna esti híradójánál sem érte el az 50 százalékos arányt). A közmédia hírműsorait szintén a többségében semleges tudósítások jellemezték a tavalyi év során. Ezen megállapításokat erősíti meg a tudósítások száma és azok időtartama alapján végzett elemzés is ( ábra). 14

15 15

16 MÓDSZERTAN Az éves híradóelemzés hat csatorna esti, fő híradóinak kvantitatív és kvalitatív elemzésére terjed ki a január 1. és december 31. közötti időszakban. A vizsgált híradók: TV2 Tények 18:00; RTL Klub: Híradó 18:00; M1: Híradó este 19:30; HírTV: Híradó 20:00, május 1-től Híradó 22 22:00; ATV: hétköznap: Híradó 21:00, hétvégén: Híradó 18:45; ECHO TV: Esti Híradó 22:00). Az ATV esetében a karácsonyi ünnepek (december 25-26), illetve a szilveszter (december 31) miatt az Esti Híradót (19:30), a HírTV esetében december 24-én a 19 órai, án a 20 órai, 31-én a 19 órai híradókat, valamint az ECHO TV esetében december 24 és 26 között a 20 órai híradót vizsgálta a Médianéző. A vizsgálat során csak a híradók törzstartalmát szemlézte a Médianéző, az azokhoz kapcsolódó, kiegészítő részeket (például: időjárás-jelentés, sporthírek, közlekedési hírek) nem. Ezek a kapcsolt részek nem képezik részét az időtartamra vonatkozó vizsgálatoknak sem. A híradókban szereplő headline-ok nem szerepelnek az elemzésben önálló tudósításként, ugyanakkor a híradók törzsidőtartamának részét képezik, ezért ott feltüntetésre kerültek. A híradóelemzésben tudósítások alatt minden tárgyszerű, pontos, feldolgozott információkat közlő és személyes tapasztalat alapján elkészült hírek értendőek. A vizsgálat során a hírműsorokban közölt bejátszások témáik szerint lettek kategorizálva. A besorolás a tudósítás megjelenített tartalma alapján történt. A következő kategóriák jelentek meg az elemzésben: Magyar vonatkozású politikai hírek: E kategóriába azok a tudósítások tartoznak, amelyek mindenki számára egyértelműen beazonosítható politikai tartalommal bírnak, olyan tartalommal, amely a magyar politikai térhez szorosan köthető, vagy a magyar politikai teret közvetlen érintő külpolitikai esemény, vagy olyan esemény, amelyen a magyar politikai élet jelentős szereplői megjelennek, megszólalnak. Ez a kategória további elemzéseken esett át. Baleset és bűnügy: Bűncselekményről, gyilkosságról, balesetről és büntetőeljárásról beszámoló belföldi és külföldi hírek politikai relevancia nélkül. Bevándorlással kapcsolatos hírek: Azok a bevándorlással kapcsolatos tudósítások, melyek magyar politikai vonatkozással nem rendelkeznek (külföldi események, politikai tartalommal nem rendelkező belföldi beszámolók). Ezen kívül, a magyar vonatkozású politikai híreken belül is található egy bevándorlás kategória, amely külön elemzés tárgyát is képezte. Bulvárhírek: Bulvártémákat feldolgozó tudósítások belföldi és külföldi témákban egyaránt. Gazdasági hírek: A gazdaság alakulásával kapcsolatos tudósítások, melyek nem rendelkeznek egyértelmű és közvetlen politikai tartalommal. Ide tartoznak jellemzően a benzin árának, vagy a valutaárfolyamok alakulása. Helyi ügyek: Olyan lokális eseményekről szóló tudósítások, melyek nem rendelkeznek egyértelmű és közvetlen politikai tartalommal. Ilyenek többek között azok az önkormányzati hírek, amelyeknek nem szereplői a helyi politikai vezetők, politikusok. 16

17 Időjárási, természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek: Az időjárással kapcsolatos és természeti katasztrófákról beszámoló (földrengés, tornádó stb.) politikai tartalom nélküli tudósítások, amelyek a híradók törzsanyagában kaptak helyet. Kultúra: A kulturális élet eseményeiről, az itt végbemenő változásokról és kulturális programokról beszámoló, nem politikai vonatkozású tudósítások. Külföldi hír: Külföldi eseményről, hírről szóló, akár politikai relevanciával bíró tudósítások. Sport: A sportélet eseményeiről, az itt végbemenő változásokról és a sporttal kapcsolatos eseményekről beszámoló, nem politikai vonatkozású tudósítások. Egyéb: Minden olyan hír, mely más egyéb kategóriába nem volt egyértelműen besorolható. A magyar vonatkozású politikai hírek az alábbi alkategóriákba lettek besorolva: Gazdaságpolitika: A gazdasági szektorban történt eseményekről, innen induló kezdeményezésekről, a gazdasági szereplők tevékenységeiről beszámoló hírek, amelyek kapcsolódnak magyar politikai szereplőkhöz, a magyar politikai élethez. Határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek: Az olyan hírek, amelyek a határon túl élő magyarság kérdéseivel foglalkoznak és ezzel párhuzamosan magyar politikai tartalmat is megjelenítenek. Külpolitika: Külpolitikai kérdésekkel, külföldi találkozókkal, kapcsolatokkal és államközi kapcsolatokkal foglalkozó hírek, melyek rendelkeznek magyar vonatkozással. Önkormányzati: Önkormányzatokhoz, polgármesterekhez kapcsolódó kérdésekkel, eseményekkel foglalkozó, politikai tartalommal bíró hírek. Pártpolitika: A pártpolitikai küzdelmekhez kapcsolódó, azokat jellemző konfliktusokról szóló tudósítások, illetve a pártok belügyeivel foglalkozó hírek. Szakpolitika: Egyes szakpolitikai területeket érintő tervezetekről, konferenciákról, döntésekről beszámoló hírek, amelyek egyes területeket szakmai szempontból közelítenek meg. Ide tartozik az adórendszer kérdése is, mint szakpolitikai terület. Egyéb: A többi kategóriába be nem sorolható, magyar politikai tartalommal rendelkező tudósítások. A magyar politikai vonatkozású hírekben megjelent álláspontok összegezve is bekerültek az elemzésbe. Állásponton az adott szereplőhöz kapcsolódó minden releváns megjelenést kell érteni, legyen az önállóan képviselt vagy beolvasott. Emiatt egy tudósításban akár az adott szereplőkategóriához tartozóan több megjelenés is kapcsolódhat (például: egymásnak ellentmondó álláspontok, kiegészítő érvek stb.). Mindig az adott szereplő megjelenésének témája lett figyelembe véve a kategorizálás során, valamint az adott időpontbeli pozíciója (például: ha képviselő és polgármester is a szereplő, akkor az adott megjelenés határozza meg, mely kategóriába került, illetve, ha egy egyértelmű pártkapcsolattal rendelkező önkormányzati politikus országos témában szólalt meg, akkor a párthoz kapcsolódik). Az alábbi szereplők jelentek meg a híradókban: Fidesz: A Fidesz, és a Fideszhez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. KDNP: A KDNP és a KDNP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. 17

18 MSZP: Az MSZP és az MSZP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. DK: A Demokratikus Koalíció, és a Demokratikus Koalícióhoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. Jobbik: A Jobbik, és a Jobbikhoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. LMP: Az LMP, és az LMP-hez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. Együtt: az Együtt A Korszakváltók Pártjához kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. P: A Párbeszédhez kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. Momentum: a Momentum párthoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. Liberálisok: a Magyar Liberális Párthoz kötődő politikusok álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. Kormány: a kormány, és a kormányhoz formálisan kapcsolódó személyek álláspontjai kerülnek ebbe a kategóriába. A szereplők kapcsán külön jelezve volt, hogy kik jelentek meg önállóan a magyar vonatkozású politikai tudósítások során. E kategória azokat a megjelenéseket tartalmazza, akik saját hanggal képviselhették álláspontjukat a politikai hírek kapcsán. Az elemzés a kormányzati, kormánypárti és ellenzéki szereplők megjelenéseinek vizsgálata során a franciamodellt és a BBC-normatívát is alkalmazta: Francia-modell: a francia modell alapján a kormányzati szereplők, a kormánypártok és az ellenzéki pártok azonos arányban (egyharmad) jelennek meg a politikai relevanciával bíró tudósításokban. Az elemzés kvalitatív szempontja az egyes tudósítások polaritásának meghatározása. A polaritás-elemzés a médiamegjelenés vélelmezett hatását mutatja a szereplő médiaképére. Ez esetben a vizsgált szereplő amelynek szemszögéből nézve értékelni kellett az adott megjelenést a magyar kormány volt. Az tudósítások értékelése három kategóriába sorolás alapján történt: Pozitív polaritású az a tudósítás, amelyik várhatóan kedvező képet alakít ki a médiafogyasztóban a magyar kormányról. Negatív polaritású az a tudósítás, amely esetén kedvezőtlen kép alakul ki a fogyasztóban a magyar kormányról. Semleges a tudósítás, ha nem tartalmaz pozitív vagy negatív megítélést. Nem megítélhető, ha a fenti három kategória egyikébe sem sorolható be a tudósítás. A és 16. ábrán látható nézettségi adatok egy esemény közönségének egy percre jutó átlagos számát (AMR) mutatják, a célcsoporton belül. A célcsoport a 18 éves, illetve annál idősebb korosztály volt. Az adatok több forrásból származnak: a TV2, RTL Klub, M1, ATV és ECHO TV esetében az Arianna (Nielsen), a Hír TV-t illetően ahol az előbbi adat nem állt rendelkezésre pedig a Médianéző Lakossági Médiafogyasztás Kutatásának felmérése a forrás. 18