4-6. gyakorlat: Magassági kitőzések elve és végrehajtása Magassági kitőzések elve és végrehajtása Magassági kitőzéskor ismert ú alappontból kiindulva, valamely megadott szintet a követelményeknek megfelelıen ki kell jelölni, vagy elıre megjelölt pontok át kell a szintezés során meghatározni. A i kitőzés mérési mozzanatait megelızi a kijelölt szintezımőszer vizsgálata. Rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a szintezımőszerünk igazított-e, illetve az igazítatlanság értékének meghatározása. Az utóbbi esetben a kitőzési méreteket az igazítatlanságból adódó javítással helyesbítjük. A szintezımőszer igazítottsága azért fontos, mert a i kitőzésekkor azt a szintezési szabályt, miszerint a léc-mőszer távolságnak egyenlınek kell lenni, nagyon sokszor nem lehet megvalósítani. (a szintezımőszer vizsgálatának végrehajtásához széleskörő szakirodalom áll rendelkezésre) A i kitőzés elvégzéséhez csaknem ilyen fontos a kiinduláshoz használt, ismert ú alappont mozdulatlanságának ellenırzése. Az alappontok között vezetett szintezési vonalak segítségével gyızıdhetünk meg azon mozdulatlanságairól. Magassági kitőzést csak mozdulatlan alappontból kiindulva végezhetünk. A i kitőzés két mérési mőveletbıl áll. Az egyik a pontok kitőzésébıl és megjelölésébıl, a másik pedig a kitőzés ellenırzésébıl, azaz a kitőzött pontok és valamely ismert pont különbségeinek meghatározásából tevıdik össze. A kitőzés elve az, hogy az elıírásszerően felállított szintezımőszer horizontját ismert ú pontra tett lécleolvasásból kiszámítjuk és összehasonlítjuk a kitőzendı pont ával. A kitőzendı érték a két különbsége, melyet a kivonás eredményétıl függıen vagy a mőszerhorizont fölé, vagy pedig alá jelölünk ki. A létesítmény egyes pontjainak ai a kitőzéshez rendszerint helyi i rendszerben adottak. Mivel a helyi rendszerben az alapszint a padlószint gyakran szerepelnek negatív ok is, a kitőzendı értékeknek, célszerően nem adunk elıjelet, hanem vagy jelet írunk a jegyzıkönyvbe, a mőszerhorizonthoz képest végzett kitőzésnek megfelelıen. A mőszerhorizont (M hor ) számítását legegyszerőbb esetben egyetlen lécleolvasás után elvégezhetjük: ahol: M A h M hor = M A + h az alappont a, az alappontra állított lécre végzett hátra leolvasás. Az ilyen esetben a kitőzendı pont (pontok) olyan közel van valamely ismert ú alapponthoz, hogy annak kitőzése egyetlen mőszerállásból elvégezhetı. Abban az esetben, ha a kitőzendı pontok távolabb helyezkednek el, az ismert módon vonalszintezést végzünk a nevezett pontokig, úgy, hogy a kötıpontok és a mőszerhorizontok át folyamatosan számítjuk. Így a kitőzéshez felhasználásra kerülı mőszerhorizont értéke a kitőzéshez szükséges lécleolvasások számításának kezdetekor már kiszámítható. A kitőzés ellenırzésekor a megjelölt pontok át kell meghatározni szokásos szintezési eljárásokkal és ezeket az értékeket hasonlítjuk össze a kívánt elméleti okkal. 2-1
Óravázlat a Mérnökgeodézia gyakorlataihoz A különbségek nem haladhatják meg a megengedett elhelyezési vagy szerkezeti eltérést. 2-2
4-6. gyakorlat: Magassági kitőzések elve és végrehajtása Feladat: A 1743 és a 620 tárcsa között vezetett szintezési vonal mentén, adott ú pontok kitőzése a BME kerítésének meghatározott oszlopain, majd a kitőzések ellenırzése szintezéssel. Kiindulási adatok: 1743 tárcsa a: 104,8306 m Bf. 620 tárcsa a: 104,4655 m Bf. Az építés ±0,000 szintjének a: 108,000 m Bf. Kritériumok: A kitőzés megengedett pontjelölési középhibája: A kitőzés megengedett pontjelölési középhibája: ± 1,0 mm ± 4,0 mm Az oda-vissza szintezés kilométeres középhibája: ± 20,0 t mm A kitőzendı pontok: I. -2.050 II. -2.050 III. -2.100 IV. -2.150 V. -2.150 VI. -2.100 VII. -2.100 VIII. -2.150 IX. -2.150 X. -2.200 XI: -2.200 Beadandó: Jegyzet: Mőszaki leírás o Feladat megfogalmazása o Alapadatok o Megoldás o Szintezési jegyzıkönyv (kitőzési, bemérési) o és bemért ok közötti eltérések kimutatása - Bánhegyi István Dede Károly: Segédlet a mérnökgeodéziai gyakorlatokhoz c. jegyzet, 139-145. oldalig (J.sz.: 91238) 2-3
Óravázlat a Mérnökgeodézia gyakorlataihoz Szintezett pont Lécleolvasások Magasságkülönbség Hátra Középre Elıre + - KITŐZÉS Mőszerhorizont Magasság [helyi] eltérése [kell-van] Távolság [m] 1743 1408 104,831 8,4 1. kp. 1376 1458 0050 106,157 104,781 13,3 I. 0207 105,950-2,050 II. 0207 105,950-2,050 III. 0257 105,900-2,100 2. kp. 1349 1484 0108 106,022 104,673 13,8 IV. 0172 105,850-2,150 V. 0172 105,850-2,150 VI. 0122 105,900-2,100 VII. 0122 105,900-2,100 3. kp. 1416 1380 0031 106,058 104,642 14,3 VIII. 0208 105,850-2,150 IX. 0208 105,850-2,150 X. 0258 105,800-2,200 XI. 0258 105,800-2,200 4. kp. 1249 1483 0067 104,575 20,0 620 1358 0109 104,466 6798 7163 139,6 dm van = -0365 0365 dm kell = -0,365 m ( )= (+ 0 mm) 2-4
4-6. gyakorlat: Magassági kitőzések elve és végrehajtása Szintezett pont Lécleolvasások Magasságkülönbség Hátra Középre Elıre + - BEMÉRÉS Mőszerhorizont Magasság [m B.f.] [m B.f.] [helyi] eltérése [kell-van] [mm] Távolság [m] 620 1373 104,466 20,0 4. kp. 1509 1263 0110 (+1) 106,086 104,577 14,3 XI. 0286 105,800-2,200 0 X. 0285 105,801-2,199-1 IX. 0235 105,851-2,149-1 VIII. 0235 105,851-2,149-1 3. kp. 1444 1453 0056 (+0) 106,077 104,633 13,8 VII. 0175 105,902-2,098-2 VI. 0176 105,901-2,099-1 V. 0227 105,850-2,150 0 IV. 0227 105,850-2,150 0 2. kp. 1483 1369 0075 (+0) 106,191 104,708 13,3 III. 0291 105,900-2,100 0 II. 0239 105,952-2,048-2 I. 0239 105,952-2,048-2 1. kp. 1458 1410 0073 (+0) 104,781 8,4 1743 1408 0050 (+0) 104,831 7267 6903 (átlag: -0.9) 139,6 dm van = 0364 0364 dm kell = 0,365 m ( )= (+ 1 mm) 2-5
Óravázlat a Mérnökgeodézia gyakorlataihoz Szintezett pont Lécleolvasások Magasságkülönbség Hátra Középre Elıre + - Mőszerhorizont Magasság [helyi] eltérése [kell-van] [mm] Távolság [m] 2-6