NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI

Hasonló dokumentumok
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország január - március

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország július - szeptember

MUKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország október - december

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország április - június

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország január - március

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

máj dec jan. szept.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország október - december

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország január - március

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. negyedév

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése II. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) BUDAPEST FŐBB EREDMÉNYEI

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. nov. dec jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése I. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye I. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország április - június

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye I. negyedév

T Á J É K O Z T A T Ó

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése III. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye III. negyedév

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

Munkaerő-gazdálkodási felmérés megyei elemzése IV. negyedév. Győr-Moson-Sopron megye

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév)

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

Átírás:

Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. január március Létszámnövelési várakozások B.-A.-Z. megyében 2011. március végére Gönc Edelény Sátoraljaújhely Putnok Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 5% alatt (12 körzet) 6-10% között (1 körzet) 10% felett (1 körzet) Csökkenés: 10% felett (1 körzet) MISKOLC, 2011. február 28.

TART ALOM JEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. A felmérés makro-, és mikrogazdasági környezete 4 3. A munkaerő-piaci helyzet bemutatása 5 4. A felmérés tapasztalatai 7 5. A munkaerő-kereslet várható alakulása 2011. I. negyedévben 9 6. A munkaerő-kereslet várható alakulása 2011. IV. negyedév végén 12 7. Vélemények a pályakezdőkkel kapcsolatban 14 8. Módszertan 15 9. Mellékletek 17 2/16. oldal

1. BEVEZETÉS 2011. januárjában huszonharmadik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerőpiac folyamatairól. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. január 5-24. között zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a 2010. december 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 3,9%-os, míg egy év távlatában 2,8%-os mérsékelt létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók. 3/16. oldal

2. A FELMÉRÉS MAKRO-, ÉS MIKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE A KSH munkaerő-felmérése 1 szerint 2010. IV. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.266,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 41,5 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 55,5%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.804,3 ezer fő volt, 21,5 ezer fővel, 0,6%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 20 ezer fővel, 462,1 ezer főre emelkedett, így arányuk 10,8% lett, 0,4 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3416,9 ezer fő volt, 42,2 ezer fővel mérséklődött 2009. negyedik negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2010. IV. negyedév Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország Megnevezés 2010. IV. negyedév Változás 2010-2009. ezer főben %-ban, illetve %- pontban* 2010. IV. negyedév Változás 2010-2009. ezer főben %-ban, illetve %- pontban* 2010. IV. negyedév Változás 2010-2009. ezer főben %-ban, illetve %- pontban* Foglalkoztatottak ezer fő 221,1-1,3-0,6 395,8-2,1-0,5 3 804,3 21,5 0,6 Munkanélküliek ezer fő 44,8 1,9 4,4 73,2 3,0 4,3 462,1 20,0 4,5 Gazdaságilag aktívak ezer fő 265,9 0,6 0,2 469,0 0,9 0,2 4 266,4 41,5 1,0 Gazdaságilag inaktívak ezer fő 251,6-6,2-2,4 441,4-9,8-2,2 3 416,9-42,2-1,2 Aktivitási arány* % 51,4-0,7 51,5-0,6 55,5-0,6 Foglalkoztatási ráta* % 42,7-0,2 43,5-0,2 49,5-0,3 Munkanélküliségi ráta* % 16,9-0,8 15,6-0,6 10,8-0,4 *A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján Az észak-magyarországi régióban 2010. IV. negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma, 469,0 ezer fő, aránya 51,5% az egy évvel korábbihoz képest épphogy emelkedett, az inaktívak létszáma pedig 9,8 ezer fővel 441,4 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 395,8 ezer fő volt, 2,1 ezer fővel, 0,5%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 43,5%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 73,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 15,6%-nak felelt meg. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2010. IV. negyedévében a 15-74 évesek 51,4%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,7%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 16,9% volt, ami magasabb az észak-magyarországi régió átlagánál (15,6%), s a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az - uniós viszonylatban egyébként rendkívül alacsonynak számító - országos arányszámoktól is. 1 Gyorstájékoztató, Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21012.pdf 4/16. oldal

3. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET BEMUTATÁSA 2011. január végén országosan 684,3 ezer fő álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek. Az előző hónaphoz képest az álláskeresők létszáma 15,7%-kal (93 ezer fővel) nőtt, 2010. év első hónapjához hasonlítva ennél jóval mérsékeltebb ütemű, 4,8%-os (31,3 ezer fős) emelkedést figyelhetünk meg. Észak-Magyarországon január végén a nyilvántartott álláskeresők száma decemberhez képest 17,4%-kal (közel 19 ezer fővel) 128,2 ezer főre emelkedett. A régión belül Nógrádban volt a legerőteljesebb a bővülés (20,2%-os, 3,9 ezer fős), míg abszolút értékben B.-A.-Z. megyében (11,6 ezer fős, 16,9%-os). Hevesben a létszámemelkedés 3,4 ezer főt, 16,2%-ot tett ki. Az éves szinten mért változást tekintve, régiónkban az országos növekedés alatti értéken, 4,2%-kal (5,1 ezer fővel) több a nyilvántartott álláskereső, mint 2010. januárban. Borsodban 5%-kal (3,8 ezer fővel), Hevesben mindössze 0,7%-kal (179 fővel), Nógrádban 5,1%-kal (1,1 ezer fővel) nőtt éves összehasonlításban a nyilvántartott álláskeresők száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. január végén 80.242 regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, mely az előző hónaphoz képest 16,9% (11620 fős) növekedést mutatott. A létszámemelkedés üteme a megyében alatta maradt a régiósnak (17,4%), ám meghaladta az országos (15,7%-os) hasonló jellegű arányszámot. Az álláskeresők számának lassú emelkedése 2010. októbertől kezdődött és elsősorban a nem pályakezdők beáramlásának volt tulajdonítható. A 2011. januári létszámnövekedéshez is döntően ez a kör járult hozzá 14,2 ezer fővel (létszámuk majdnem kétszeresére nőtt), míg a beáramló pályakezdők száma néhány fő híján ezer fő tett ki, 31%-kal többet, mint decemberben. Az előző hónapokhoz viszonyított jelentős létszámnövekmény most is élénk munkaerő-piaci mozgások eredőjeként jött létre. 2011. január hónap folyamán 15,2 ezer álláskereső lépett be a nyilvántartásba, közel kétszer annyian (7,2 ezer fővel többen), mint az előző hónapban, és mint egy évvel korábban (7,4 ezer fővel). A belépők 98%-a már szerepelt korábban az álláskereső-nyilvántartásban, és alig 2%-nyi részt képviseltek az új (első ízben) belépők. A régióban beáramlók (24,9 ezer fő) 61%-a kérte B.-A.-Z. megyei kirendeltségeinken nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásból egyelőre még kevesebben kerültek ki azzal együtt is, hogy közülük többen helyezkedtek el, mint egy hónappal korábban. Januárban 3,5 ezer fő léptek ki a nyilvántartott álláskeresők közül (a régióban 4,2 ezren), ami 14,2%-kal kevesebb az előző havi kiáramlástól, ám az egy évvel korábban kilépettek létszámát az átmeneti közhasznú támogatás, a leghátrányosabb helyzetű térségekben zajló téli és az országos közfoglalkoztatási programok révén 7,7%-kal meghaladta. 5/16. oldal

jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés fő 90 000 85 000 80 000 75 000 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009. január - 2010. december 2009 2010 2011 70 000 65 000 60 000 55 000 50 000 Januárban a megye mind a 15 munkaügyi körzetében nőtt a regisztrált álláskeresők száma, a legnagyobb arányban azokban a térségekben, ahol a foglalkoztatáson belül a közösségi célú munkavégzés nagy súlyt jelent. Ilyen volt a sátoraljaújhelyi (38%-kal), a putnoki (29%-kal), a tokaji (26,2%), az encsi (26%-kal), a szerencsi (23%-kal), a mezőcsáti (21,3%) és a sárospataki (20%) körzet, ahol 20% feletti mértékben növekedett az állástalanok száma. Ettől kisebb ütemben ugyan, de számosságát tekintve lényeges megemlíteni még Miskolc és Kazincbarcika körzeteit, ahol a hónap végén álláskeresőként 1,3-1,3 ezer fővel (rendre 7, illetve 17%-kal) többen szerepeltek a regiszterben. Éves összehasonlításban 3 körzet kivételével (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd) valamennyi munkaügyi körzetben kisebb-nagyobb mértékben emelkedett a nyilvántartottak száma, a legintenzívebben a mezőcsáti (18,5%), a gönci (17,7%), az encsi (16%) és a putnoki (15,7%) kirendeltségen. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve a B.-A.-Z. megyei 27,1%-os, az országos átlagot 11,7%-ponttal meghaladó mutatójával az ország második legsúlyosabb munkaerő-piaci helyzetben lévő megyéje. Az egyes körzetek közti területi különbségek továbbra is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya csak a tiszaújvárosi és a miskolci körzetben nem éri el a 20%-ot, ugyanakkor 11 körzetben a 30%-ot, ebből 6 körzetben pl. Encs,Gönc, Edelény - térségében az 40%-ot is meghaladja. A megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2011. január végén 7.794 főt tett ki, 6,2%-kal (454 fővel) többet, mint decemberben, míg az egy évvel korábbi létszámhoz képest az alig 1%-os (77 fős) növekedés gyakorlatilag stagnálást jelent, miközben országosan 7,1%-os emelkedés tapasztalható. A 2011. január végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 9,7%-át tették ki (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 8,8% volt). Egy év alatt a pályakezdő álláskeresők összetétele alig módosult. Változatlanul a legfeljebb 8 általánost végzettek teszik ki a pályakezdők közel felét, (47%-át, 3.631 főt) és legtöbbjük (70%-uk, 5.424 fő) 20 és 24 év közötti. 6/16. oldal

4. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2011. januárjában a megye 628 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (2011. január - március, illetve december) vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérdőívünkre 519 cég, a megkeresett munkáltatók 82,6%-a válaszolt. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Mikro 1-9 fő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közép Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 13 8,4 28 13,0 12 9,5 2 8,3 55 10,6 ipar 28 18,2 78 36,3 55 43,7 6 25,0 167 32,2 építőipar 20 13,0 18 8,4 4 3,2 1 4,2 43 8,3 kereskedelem, javítás 42 27,3 37 17,2 10 7,9 3 12,5 92 17,7 vendéglátás 12 7,8 10 4,7 1 0,8 0 0,0 23 4,4 szállítás, posta, távközlés 3 1,9 6 2,8 2 1,6 2 8,3 13 2,5 p.ü. közvetítés, gazdasági szolgáltatás 19 12,3 12 5,6 2 1,6 0 0,0 33 6,4 közigazgatás 7 4,5 10 4,7 9 7,1 1 4,2 27 5,2 oktatás 2 1,3 3 1,4 10 7,9 1 4,2 16 3,1 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,6 5 2,3 15 11,9 5 20,8 26 5,0 egyéb közösségi szolgáltatás 7 4,5 8 3,7 6 4,8 3 12,5 24 4,6 Összesen (db) 154 100,0 215 100,0 126 100,0 24 100,0 519 100,0 Összesen (%) 29,7 41,4 24,3 4,6 100,0 Kis 10-49 fő 50-249 fő Nagy 249 fő felett A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2010. december 31-re vonatkozó létszáma 33.505 fő volt. Ez a szám a KSH adatai alapján 2 2010. év IV. negyedévében a megyében alkalmazásban állók létszámának 26,6%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben Válaszadói kör B.-A.-Z. megye 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Építőipar Közigazgatás Egészségügy Ipar Kereskedelem, javítás Oktatás Egyéb ágak 2 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Forrás: http://statinfo.ksh.hu/statinfo/haviewer.jsp 7/16. oldal

A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a közigazgatási, az oktatási és az egészségügyi tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, a kereskedelmi, javítási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Magyaro. 24,7% 43,3% 26,2% 5,8% ÉM-régió 26,3% 42,9% 25,5% 5,3% B.-A.-Z. megye 29,7% 41,4% 24,3% 4,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közép (50-249) Nagy (250 felett) Ahogyan azt a fenti diagramon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 41,4% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 29,7%-a a mikro-, és 24,3%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 4,6%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, régiós-, országos megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro-, és kisvállalkozások a régiós és az országos megoszláshoz képest egyaránt nagyobb, míg a közép-, de még inkább a nagyvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 70%-ot is meghaladja, miközben ez az arány a régióban és az országban (előbbi 1,9 utóbbi 3,1%-kal) alacsonyabb. 8/16. oldal

5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011. I. NEGYEDÉVBEN Három hónapon belüli létszámváltozás Gönc (2,2 Sátoraljaújhely Edelény Putnok Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Növekedés: Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát 5% alatt (12 körzet) 6-10% között (1 körzet) 10% felett (1 körzet) Csökkenés: 10% felett (1 körzet) A felmérésben résztvevő szervezetektől beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a megyében ez év első negyedévében a foglalkoztatás terén 3,9%-os bővülésre lehet számítani, országosan mérsékeltebb 2,1%-os emelkedés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 1.319 fős növekedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 2.344 fő várható alkalmazása és 1.025 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A 2010. december 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 7,0%-os felvétel és 3,1%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 10,1%-át, mintegy 3.369 főt fognak ily módon érinteni. Hat kirendeltség területén várható 100 fős létszámot meghaladó belépés, ezek közül a legjelentősebb: Ózd (682 fő), Kazincbarcika (571 fő), Miskolc (327 fő), Sárospatak és Tiszaújváros (179-179 fő), valamint Edelény (129 fő) körzete. Ezzel párhuzamosan öt kirendeltség területén a munkáltatók 100 fő fölötti kilépést jeleztek Ózd (462 fő), Tiszaújváros (129 fő), Miskolc (107 fő), Kazincbarcika és Sárospatak (egyaránt 103 fő) vonatkozásában. Láthatjuk, hogy a következő időszak jelentősebb munkaerő mozgása (a be- és kilépők létszámát vizsgálva) egy kivételtől eltekintve ugyanazon körzetben valószínűsíthető. A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb emelkedést várhatunk, ezek közül a legjelentősebb: Kazincbarcika (468 fő), Miskolc és Ózd (egyaránt 220 fő), Edelény (97 fő), Sárospatak (76 fő), Szerencs (66 fő), valamint Tiszaújváros (50 fő) térségében. Mindösszesen egy kirendeltség (Gönc) területéről jeleztek negatív mérleget, mely összesen 13 fő elbocsátását jelenti. 9/16. oldal

Vállalati méret szerint mindegyik csoport növekedést vár. A legnagyobb arányú bővülésre a mikrovállalkozások körében számítanak a válaszadóink, esetükben ugyanis a változás mértéke 49,4%, mely 376 fő alkalmazását jelenti. A középvállalkozások körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, a növekedés még így is 445 főt jelent. A nagyvállalkozásoknál 327 fős, míg a kisvállalkozásoknál mérsékeltebb 171 fős bővülés várható. Munkaerő-felvétel és leépítés az elkövetkező 3 hónap során, ágazatok szerint 2011. január - március Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-, szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás -3,3% -3,2% -1,0% -3,0% -1,3% -1,9% -0,7% -2,4% 15,4% 12,1% 7,4% 4,2% 3,8% 2,8% 3,8% 0,0% 3,8% 8,2% 5,2% 1,3% 0,0% 6,6% 4,6% 1,4% 0,7% 4,7% 2,4% 35,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi-, szociális ellátás Egyéb közösségi-, személyi szolgáltatás -17,5% -8,3% -5,1% -1,0% -2,8% 4,1% 3,4% 0,6% 7,1% 26,8% 24,7% -20% -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. Az adatok értékelése szempontjából meg kell jegyezni, hogy a felmérésben részt vevők nem reprezentálják a megyei gazdaság ágazati összetételét, valamint azt is, hogy szerepelnek benne a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámmozgások is. Legnagyobb arányú bővülést a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (26,8%, 380 fő); a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás (12,1%, 311 fő); valamint az egyéb közösség-, személyi szolgáltatás (7,1%, 138 fő) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A feldolgozóiparban összességében 436 fő belépése és 113 fő kilépése mellett 323 fős növekedést prognosztizáltak, ez a jelenleg foglalkoztatott létszám 2,8%-a. Az építőipar (5,2, 66 fő); a villamos energia-, gáz- és vízellátás (3,8%, 36 fő); illetve az egészségügyi-, szociális ellátás (0,6%. 29 fő) területén mérsékeltebb bővülésre lehet számítani. A be-, és kilépések egyenlege csak az oktatásban negatív, a felmérésben részt vett szervezetek együttesen 21 fős csökkenést jeleztek a negyedév végére. 10/16. oldal

Létszámmozgásra vonatkozó várakozások B.-A.-Z. megyében a válaszadók körében 2011. I. negyedév Foglalkoztatási főcsoport Belépő Kilépő Egyenleg fő szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 1300-617 683 ipari és építőipari foglalkozások 298-77 221 gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 261-72 189 mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 203-94 109 egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 139-92 47 szolgáltatási jellegű foglalkozások 72-35 37 irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 24-11 13 egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 32-20 12 törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői 15-7 8 Összesen 2344-1025 1319 A táblázatból jól látható, hogy leginkább a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások; az ipari és építőipari foglalkozások; a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők; és a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások esetén nő jelentősen a létszám, ugyanakkor mindegyikük jelentős fluktuációt is takar. A legnagyobb létszámmozgást szintén a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetén figyelhetjük meg (esetükben az elmúlt negyedévben 426 fős negatív mérleget rögzítettünk), mivel ez a terület szorosan kapcsolódik a közfoglalkoztatáshoz. Az év első negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (részletesen lásd a 3. számú mellékletben): A leginkább pozitív mérleggel záruló egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: 683 fő (érintett: 1 916 fő) erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: 111 fő (érintett: 111 fő) vas- és fémipari foglalkozások: 102 fő (érintett: 172 fő) feldolgozóipari gépek kezelői: 76 fő (érintett: 124 fő) egyéb helyhez kötött gépek kezelői: 65 fő (érintett: 91 fő) A leginkább negatív mérleggel záruló egészségügyi foglalkozások: -10 fő (érintett: 36 fő) szakképzett pedagógusok: -6 fő (érintett: 18 fő) mezőgazdasági foglalkozások: -2 fő (érintett: 186 fő) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző kereskedelmi-, vendéglátó-ipari foglalkozások: 13 fő (érintett: 63 fő) pedagógus foglalkozások: 4 fő (érintett: 64 fő) egyéb ügyintézők: 3 fő (érintett: 25 fő) A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében a közfoglalkoztatás, illetve az egyéb közösségi célú programokban lezajló változások okozzák a jelentős kiáramlást. 11/16. oldal

6. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011. IV. NEGYEDÉV VÉGÉN A kérdőívünket kitöltő munkáltatók 2011. januári válaszai alapján megállapítható, hogy megyénkben a 2011. január - március között várható 3,9%-os bővülés, az év végére 2,8%-ra mérséklődik. Országosan ennél alacsonyabb, 1,6%-os növekedésre számítanak 2011. végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 946 fős bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás Gönc (2,2 Sátoraljaújhely Edelény Putnok Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika Szerencs Tokaj Miskolc Mezőkövesd Tiszaújváros Mezőcsát Növekedés: 5% alatt (12 körzet) 6-10% között (3 körzet) áé Az éves létszámmozgás közel ezer munkahelybővítést vetít előre, ami 2,8%-os létszámbővülésnek felel meg a felmérésben résztvevő munkáltatók körében. Az egy évvel ezelőtti felmérésben csupán 1,3%-os emelkedést jeleztek a munkáltatók. Előremutató, hogy valamennyi vállalkozás esetében kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámbővülést a miskolci (308 fő), a kazincbarcikai és az ózdi (egyaránt 167 fő), a tiszaújvárosi (75 fő), illetve a mezőcsáti (69 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. A fennmaradó tíz körzetben átlag 16 fős mérsékelt emelkedést jeleztek a megkérdezettek. Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett előre. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében több új munkahelyre 332 főt érintően a nagyvállalatok esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Kisebb létszámú, de ehhez mérten jelentősebb arányú (32,7%- os, 249 főt érintő) növekedést prognosztizáltak a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások. A felmérésben résztvevő kisvállalkozásoknál összesen 119 fős létszámtöbblet várható, míg a középvállalkozásoknál ennél nagyobb volumenű, 246 fővel nagyobb létszámú foglalkoztatást valószínűsítenek a megkérdezettek a január eleihez képest. A mikro- 32,7%-os, a nagy- és kisvállalkozások egyaránt 2,4%-os, míg a középvállalkozások 1,8%-os létszámemelkedést várnak éves távlatban. 12/16. oldal

A 2011. IV. negyedév végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozások Nemzetgazdasági ág Várható változás 2011. IV. negyedév végéig (%) gép berendezés gyártása 184 12,7 közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 183 12,9 villamosgép, műszer gyártása 175 7,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 85 3,2 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 69 21,2 építőipar 65 5,1 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 59 3,0 oktatás -89-4,2 egészségügyi, szociális ellátás -25-0,5 A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mértékű felvételt több feldolgozóipari ágazat (gép, berendezés gyártása; villamosgép, műszer gyártása; fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása; bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása); a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; az építőipar; valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatással foglalkozó szervezetek várnak. Visszaesést 2011. negyedik negyedévének végére az oktatási és az egészségügyi, szociális területen tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 13/16. oldal

7. VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATBAN Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezdők alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen előnyök jelentkeznek, milyen ösztönző elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A pályakezdőkkel kapcsolatban megfogalmazott attitűdök, illetve az azokra adott vélemények megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti 1 2 3 4 5 6 7 8 10 Egyetért-e az alábbi állítással? azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk betanításuk sok időt vesz el olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 9 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni hosszú távon nem lehet rájuk számítani Terület Igen (%) Nem B.-A.-Z. 49,71 50,29 Ország 41,32 58,68 B.-A.-Z. 14,07 85,93 Ország 16,76 83,24 B.-A.-Z. 21,77 78,23 Ország 25,12 74,88 B.-A.-Z. 34,87 65,13 Ország 35,02 64,98 B.-A.-Z. 5,78 94,22 Ország 7,04 92,96 B.-A.-Z. 13,10 86,90 Ország 9,13 90,87 B.-A.-Z. 28,52 71,48 Ország 28,95 71,05 B.-A.-Z. 19,85 80,15 Ország 19,82 80,18 B.-A.-Z. 10,02 89,98 Ország 11,39 88,61 B.-A.-Z. 12,33 87,67 Ország 13,27 86,73 A táblázatban összefoglalt tíz állításból öt a pályakezdők pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A munkáltatók válaszaiból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal - három ilyen szerepel a lista élén - értenek egyet. Régiónk nehéz gazdasági helyzetét jól példázza az a tény is, hogy az állami támogatás fontossága majdnem minden második válaszadó említette 8,4%- ponttal meghaladja az országos átlagot, és az egy évvel ezelőtti felméréshez képest is 2,4%-ponttal emelkedett. Szintén növekedés (2,6%-pont) figyelhető meg, egy másik, ugyancsak a gazdaságossági kérdések közé sorolható kérdés esetében is, miszerint a pályakezdők olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. Sajnálatos azonban, hogy csak minden tízedik válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezdők képesek önállóan feladatokat ellátni. Egy évvel ezelőtt is feltettük ugyanezeket a kérdéseket a munkáltatóknak és megállapítható, hogy valamelyest javult azóta a pályakezdők szakmai felkészültségéről alkotott vélemény. Az állítások többségében ez minimális elmozdulást mutat, azonban két negatív kijelentés esetében tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük; hosszú távon nem lehet rájuk számítani ez 3,7 és 1,2%-pont emelkedést jelent. 14/16. oldal

8. MÓDSZERTAN 1. Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. KSH lakossági munkaerő-felmérés (KSH) A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 15/16. oldal

A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult; 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; 5. maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; 6. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; 7. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 16/16. oldal

9. MELLÉKLETEK Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet Kirendeltség/Megye/Régió/Ország válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ 81 10 202 10 422 2,2 10 510 3,0 Encsi Kirendeltség 27 969 988 2,0 998 3,0 Kazincbarcikai Kirendeltség 62 3 918 4 386 11,9 4 085 4,3 Tiszaújvárosi Kirendeltség 29 1 076 1 126 4,6 1 151 7,0 Mezőkövesdi Kirendeltség 26 1 590 1 636 2,9 1 600 0,6 Ózdi Kirendeltség 67 5 905 6 125 3,7 6 072 2,8 Sárospataki Kirendeltség 43 2 106 2 182 3,6 2 139 1,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség 34 2 307 2 311 0,2 2 316 0,4 Szerencsi Kirendeltség 41 1 521 1 587 4,3 1 534 0,9 Edelényi Kirendeltség 35 1 511 1 608 6,4 1 530 1,3 Szikszói Kirendeltség 20 879 900 2,4 896 1,9 Tokaji Kirendeltség 20 275 285 3,6 293 6,5 Putnoki Kirendeltség 10 398 400 0,5 409 2,8 Gönci Kirendeltség 8 100 87-13,0 101 1,0 Mezőcsáti Kirendeltség 16 748 781 4,4 817 9,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 519 33 505 34 824 3,9 34 451 2,8 Észak-Magyarország 958 69 384 71 031 2,4 70 704 1,9 Magyarország 6 701 522 179 533 026 2,1 530 640 1,6 Vállalati méret Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás 154 761 1 137 49,4 1 010 32,7 Kisvállalkozás 215 5 039 5 210 3,4 5 158 2,4 Középvállalkozás 126 13 990 14 435 3,2 14 236 1,8 Nagyvállalkozás 24 13 715 14 042 2,4 14 047 2,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 519 33 505 34 824 3,9 34 451 2,8 Észak-Magyarország 958 69 384 71 031 2,4 70 704 1,9 Magyarország 6 701 522 179 533 026 2,1 530 640 1,6

2. számú melléklet Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT válaszadók száma (db) jelenlegi létszám +3 hó múlva várható létszám változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám változás +12 hónap múlva (%) mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 55 2 571 2 882 12,1 2 613 1,6 egyéb ásványbányászat 4 190 198 4,2 184-3,2 élelmiszer, ital, dohány gyártása 43 1 594 1 627 2,1 1 618 1,5 textília, textiláru gyártása 13 734 773 5,3 776 5,7 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 3 325 359 10,5 394 21,2 fafeldolgozás 9 92 98 6,5 101 9,8 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység 7 448 456 1,8 441-1,6 vegyi anyag, termékek gyártása 6 529 541 2,3 541 2,3 gumi műanyag termékek gyártása 5 238 255 7,1 255 7,1 nemfém ásványi termékek gyártása 8 432 435 0,7 425-1,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 38 2 687 2 733 1,7 2 772 3,2 gép berendezés gyártása 9 1 446 1 511 4,5 1 630 12,7 villamosgép, műszer gyártása 8 2 387 2 440 2,2 2 562 7,3 járműgyártás 1 158 158 0,0 158 0,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar 8 403 410 1,7 432 7,2 villamos energia, gáz és vízellátás 5 943 979 3,8 980 3,9 építőipar 43 1 272 1 338 5,2 1 337 5,1 kereskedelem, javítás 92 2 977 2 978 0,0 2 971-0,2 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 23 366 383 4,6 384 4,9 szállítás, raktározás, posta, távközlés 13 2 675 2 695 0,7 2 700 0,9 pénzügyi közvetítés 2 44 44 0,0 44 0,0 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 31 420 431 2,6 431 2,6 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 27 1 419 1 799 26,8 1 602 12,9 oktatás 16 2 121 2 100-1,0 2 032-4,2 egészségügyi, szociális ellátás 26 5 096 5 125 0,6 5 071-0,5 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 24 1 938 2 076 7,1 1 997 3,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 519 33 505 34 824 3,9 34 451 2,8 Észak-Magyarország 958 69 384 71 031 2,4 70 704 1,9 Magyarország 6 701 522 179 533 026 2,1 530 640 1,6

3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. januárjában adott munkáltatói előrejelzések alapján FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Foglalkozási csoportok (FEOR) +3 hó múlva várható létszám belépő kilépő egyenleg egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások 1 299-617 682 erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások 111 0 111 vas- és fémipari foglalkozások 137-35 102 feldolgozóipari gépek kezelői 100-24 76 egyéb helyhez kötött gépek kezelői 78-13 65 építőipari foglalkozások 62-9 53 mobil gépek kezelői 83-35 48 könnyűipari foglalkozások 71-27 44 szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások 49-12 37 nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások 32-9 23 háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások 20-3 17 kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 38-25 13 irodai jellegű foglalkozások 20-10 10 gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 16-9 7 gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 12-5 7 műszaki és természettudományi foglalkozások 8-1 7 egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 9-3 6 technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 12-7 5 élelmiszeripari foglalkozások 8-3 5 pedagógus foglalkozások 34-30 4 egyéb ügyintézők 14-11 3 gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások 5-2 3 ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 4-1 3 egyéb magasan képzett ügyintézők 4-1 3 közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások 2-1 1 egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 1 0 1 területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet 1 0 1 kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások 1 0 1 gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői 2-2 0 kulturális, sport, művészeti, vallási - felsőfokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások 0-1 -1 mezőgazdasági foglalkozások 92-94 -2 szakképzett pedagógusok 6-12 -6 egészségügyi foglalkozások 13-23 -10 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2 344-1 025 1 319 Észak-Magyarország 3294-1647 1647 Magyarország 21064-10217 10847