Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.105/2017/8 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/184 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2017.10.12. Iktatószám: 14465/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi 10.K.27.105/2017/8. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Smaraglay Ügyvédi Iroda (1023 Budapest, Daru u. 3.) által képviselt Középülettervező Zrt. (1023 Budapest, Lublói u. 2.) felperesnek - dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen, közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság az alperes D.16/10/2017. sz. határozatát megváltoztatja azzal, hogy az ajánlattevőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntése jogszabálysértő a határozat szerinti 2. és 3. érvénytelenségi okból is, ezért azt megsemmisíti. A bíróság megsemmisíti az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntést követően hozott döntéseit is. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 15 napon belül 200.000,-(kettőszázezer) forint + ÁFA perköltséget. A feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz elektronikusan benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellen pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti. A 1
határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja a fellebbezést, ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik vagy csak az ítélet indokolás ellen irányul. Indokolás A Semmelweis Egyetem, mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatott a Tömő u. 25-29. szám alatti épület, Neurológiai Klinika, Balassa János Kollégium, Markusovszky Lajos Kollégium energetika korszerűsítéséhez szükséges tervezői szolgáltatás beszerzése tárgyban. A közbeszerzés tárgya ténylegesen a fent meghatározott épületek energetikai korszerűsítéséhez szükséges tervezői szolgáltatások beszerzése volt. Az ajánlati kiírás szerint a közbeszerzési eljárás - az épületekhez igazodóan - 4 részből állt, azokra külön-külön is lehetett ajánlatot tenni. A felhívás III. 1.3.pont M2 a-c) pontjai a közbeszerzés tárgya 1-3. részeire, míg a 4. részre az M2 a).pont írt elő szakmai alkalmasságot. A dokumentáció IV. fejezete tartalmazza az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot (a továbbiakban: EEKD), amelynek VI.része a zárónyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő és az alvállalkozók hozzájárulnak a megjelölt szakaszoknál az egyes igazolások ellenőrzéséhez szükséges adatbázisokhoz való hozzáféréshez. Az ajánlattételi határidőre az MG Építész Kft. és a kérelmező (felperes) mind a négy részre, a NAVARAN Kft. csak a 4. részre nyújtott be ajánlatot. A kérelmező az ajánlatának 5-6. oldalain csatolta a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberekre vonatkozó nyilatkozatát, miszerint az M2 c) pontban előírt alkalmassági feltétel igazolására az 1.,2.,3. részben M.A. szakembert kívánja a teljesítésbe bevonni. Az ajánlat 16-18. oldala tartalmazza M.A szakember önéletrajzát, aki a személyes adatok között hivatkozott az M2 b) pont alkalmassági minimum feltételre. Csatolta a villamosmérnöki végzettségére vonatkozó dokumentumokat, illetve villamosmérnöki szakmai tapasztalatait részletezte. Az ajánlat 48-62. oldalai a kizáró okok és alkalmassági feltételeknek való megfelelés előzetes igazolására kitöltött EEKD, ennek 62. oldala a VI. rész, a záró nyilatkozat. (A közbeszerzési dokumentáció iratmintákat is tartalmazott. Ezen belül a szakmai önéletrajzra vonatkozó minta nem volt kötelezően csatolandó irat, az önéletrajzot külön szövegezésű beadvánnyal is lehetett teljesíteni. Ugyanakkor az iratmintán a személyes adatok között szerepel az alkalmassági minimum követelmény rovat is. Az ajánlatkérő elfogadta azt a szakmai önéletrajzot is, amelyben a szakember az alkalmassági minimum követelményre vonatkozóan nem nyilatkozott. M.A. szakember a szakmai önéletrajzot az ajánlatkérői mintán nyújtotta be és alkalmassági minimum követelményként az M2 b) pontot jelölte meg.) Az ajánlatkérő 2016. december 7-én hiánypótlási felhívást bocsátott ki a kérelmező felé is. Egyebek között azt a hiányt kérte pótolni, hogy a kérelmező és a kapacitást biztosító szervezet által benyújtott EEKD-k záró nyilatkozatainak utolsó bekezdésében az EEKD megfelelő része/szakasza/pontja nem került megjelölésre és hiányzik az ezen szakaszok adatbázisaihoz való hozzáférés engedélyezése. Felvilágosítást kért továbbá a nem egyértelmű kijelentés miatt M.A. szakember szakmai önéletrajzában az M2 b)pont alkalmassági minimum követelmény megjelölésére, ami eltért az ajánlat 5. oldalán csatolt ajánlattevői nyilatkozattól a minimum követelményeknek való megfelelés körében. Megjelölte a hiánypótlás határidejét és módját. Annak értelmében a hiánypótlás határideje 2016. 2
december 12. 14 óra. A benyújtás személyes átadással lehetséges, a megjelölt helyszínen. A kérelmező a hiánypótlást 2016. december 12-én 13.50 órakor az ajánlatkérőnek e-mail útján megküldte, majd személyesen 14.05 órakor azt adta át. Az ajánlatkérő 2016. december 19-én értesítette a kérelmezőt, hogy ajánlatát közbenső döntésével érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 73. (1) bekezdés c) pontja alapján. Az érvénytelenségnek a per szempontjából releváns egyik indoka a szakmai minimum követelményre vonatkozó adatok ellentmondása, valamint az EEKD záró nyilatkozatában nem kerültek megfelelően megadásra az EEKD azon szakaszai, amelyben megadott információkhoz való hozzáféréshez a nyilatkozatot tevő hozzájárul. Valamennyi érvénytelenségi oknál az ajánlatkérő rögzítette, hogy az adat pótlására, vagy az ellentmondás feloldására kért felvilágosítást, hiánypótlást a kérelmező határidőben nem teljesítette. A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelynek során az ajánlatkérő a közbenső döntésben megjelölt első érvénytelenségi ok tekintetében a kérelmező kérelmének helyt adott. Az ajánlatkérő ezt követően az MG Építész Kft-től is hiánypótlást kért, amit az határidőben teljesített. A jogorvoslati eljárás megkezdésekor az ajánlatkérő az eljárást lezáró összegzést még nem készítette el. A jogorvoslati eljárás lényegében két kérelmi elemen alapult. Az 1. kérelmi elemben a kérelmező vitatta, hogy a hiánypótlás teljesítése elkésett volna. A 2. kérelmi elem az ajánlata érvénytelenné nyilvánításának jogszerűségét vitatta. Az érvénytelenségi okok közül figyelemmel arra, hogy a négyből egy oknak helyt adott az előzetes vitarendezési során az ajánlatkérő, három érvénytelenségi ok maradt fenn. A kérelmező 1.kérelmi elemét a Döntőbizottság elutasította. Álláspontja szerint a Kbt. 41. (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő előírhatta a kapcsolattartás formáját a közbeszerzési eljárásban. A hiánypótlás során az ajánlatkérő élt ezzel a lehetőséggel és a hiánypótlás módját személyes benyújtással írta elő, megjelölve a határidőt. Miután a hiánypótlás a megadott határnapon 14 óráig volt személyesen teljesíthető, a kérelmező 14.05 órakor személyesen benyújtott hiánypótlása elkésett. A határidőben e-mailben benyújtott hiánypótlás pedig nem volt elfogadható, tekintettel a személyes teljesítés előírására. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 69. (1) bekezdését akkor, amikor az ajánlat bírálata során a határidőben nem előterjesztett hiánypótlás, illetve felvilágosítás tartalmát nem vette figyelembe. A 2. kérelmi elem keretein belül vizsgálta, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására jogszerűen került-e sor. Ebben a körben a 4. és 5. érvénytelenségi ok esetében megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el. A Döntőbizottság a 2. érvénytelenségi ok tekintetében úgy foglalt állást, hogy az EEKD hiányos kitöltése miatt az ajánlat nem felelt meg a jogszabály és a 7/2016. Európai Bizottság előírásainak, ezért a 73. (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségi jogcím alkalmazására jogszerűen került sor. Az EEKD-nak a hozzáférés ellenőrzési célú engedélyezésével kapcsolatos nyilatkozat, illetőleg a felhatalmazás hiánya alapította meg az érvénytelenséget. Kifejtette, hogy az EEKD célja a kizáró okok és az alkalmassági feltételeknek való megfelelés igazolása, és e cél érdekében az ajánlattevő kötelezettsége pontosan/értelemszerűen kitölteni az adatlapot. A Kbt. 67. (2) bekezdése kiemeli, hogy a Kbt. 69. (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot - amennyiben szükséges - tartalmaznia kell az ajánlatnak. A hozzájáruló zárónyilatkozat aláírásra került a gazdasági szereplők által, de se az ajánlattevő, se a kapacitásait 3
rendelkezésre bocsátó szervezet esetében nem szerepel benne, hogy a hozzájárulás az EEKD mely része/szakasza/pontja tekintetében került megadásra. A 3. érvénytelenségi oknál a Döntőbizottság is azt állapította meg, hogy a felperes ajánlata ellenmondásos volt. Az ajánlattevő által M.A. szakember vonatkozásában az M2 c)pont került megjelölésre a minimum követelmény tekintetében, M.A. szakember a kötelezően benyújtandó önéletrajzban viszont az M2 b) pontot tüntette fel. Ezt az ellentmondást kellett volna tisztázni a hiánypótlással, de az elkésett. Emiatt az ajánlat nem felelt meg a jogszabályoknak és a közbeszerzési dokumentumnak, mert nem volt egyértelműen megállapítható, hogy M.A. szakembert melyik alkalmassági követelmény igazolásába kívánták bevonni. Jogszerűen alkalmazta tehát az ajánlatkérő a Kbt. 73. (1) bekezdés e)pontja szerinti érvénytelenséget. A jogorvoslati eljárás lezárásával hozta meg a Döntőbizottsága D. 16/10/2017. számú határozatát, amellyel fentiek szerint a Középelettervező Zrt. (kérelmező,felperes) jogorvoslati kérelmét elutasította. A határozat indokolásában hivatkozott a Pécsi Törvényszék 1.Kf.20.376/2013/8. számú ítéletére, miszerint amennyiben az ajánlatkérő több okból állapítja meg valamely ajánlat érvénytelenségét, az ajánlat érvénytelen marad, ha a több érvénytelenségi ok közül legalább egy jogszerűnek minősül. A felperes keresetet nyújtott be az alperes D.16/10/2017. számú határozata felülvizsgálatára, jogszabálysértésre hivatkozással. Kérte, hogy a bíróság a határozat megváltoztatásával állapítsa meg, hogy ajánlatkérő a felperes ajánlatát valamennyi rész tekintetében jogsértően nyilvánította érvénytelenné és ezzel megsértette a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontját, valamint a Kbt. 69. (1) és (2) bekezdését. Kérte továbbá a Kbt. 165. (3) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbeszerzés döntésének megsemmisítését, valamint az ajánlatkérő ezt követően hozott döntései megsemmisítését és az alperes perköltségben marasztalását. A hiánypótlás határidőben történő teljesítése körében (1. kérelmi elem) tévesen jutott az alperes arra a következtetésre, hogy az e-mail útján benyújtott hiánypótlást nem lehetett figyelembe venni. Hivatkozott a Kbt. 47. (2) bekezdésére, miszerint az előírt dokumentumok benyújtása egyszerű másolatban is benyújtható, ennek alapján pedig az e-mailben, illetőleg faxon benyújtott hiánypótlást el kellett volna fogadnia az ajánlatkérőnek. Nem vitatta, hogy az ajánlatkérő a személyes benyújtást írta elő, azonban nem zárta ki az e-mail útján benyújtást. Előadta, hogy amennyiben a hiánypótlást nem teljesítette határidőben, akkor annak a jogkövetkezménye a Kbt. 71. (10) bekezdése alapján nem az ajánlat érvénytelensége, hanem az eredeti ajánlat elbírálása, ami álláspontja szerint nem volt érvénytelen. Keresete a továbbiakban a 2. kérelmi elem (ajánlata érvénytelensége) 2., 3. érvénytelenségi okaira vonatkozott. Az EEKD hiányosságaival kapcsolatban hivatkozott a Kbt. 67. (2) bekezdésére, miszerint a nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot. Előadta, hogy az EEKD-ban megjelölte azokat a szerveket, amelyek jogosultak a kizáró okok hiányának igazolására, egyben megjelölte ezen szervek elektronikus elérhetőségét. Nyomatékosította, hogy a megjelölt elektronikus nyilvántartások kizárólag olyan nyilvántartások, amelyekhez való hozzáféréshez külön hozzájárulásra nincs szükség. A Kbt. 67. (2) bekezdésében meghatározott szükség esetén" esete nem áll fenn, így külön hozzájárulás megadására nem volt szükség. Kitért arra is, hogy végül is az alperes maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felhatalmazás megadásától el lehet tekinteni, ha a felhatalmazás megadása nem szükséges, ilyen esetben viszont arra kell nyilatkozni, 4
hogy a hozzájárulás nem szükséges. Ez az álláspont súlyosan jogsértő és téves, a Kbt. nem ír elő ilyen külön nyilatkozatot. A továbbiakban rámutatott, hogy a zárónyilatkozat egy általános felhatalmazást ad az adatbázisokhoz való hozzáféréshez, abban semmilyen korlátozás nem szerepel. Kiemelte, hogy az elmúlt évek joggyakorlata abba az irányban mozdult el, hogy elősegítse az ajánlatok érvényességét. Teljesen abszurd lenne, ha egy ajánlat érvénytelenségét meg lehetne állapítani azon az alapon, hogy nem pontos hivatkozási adatokkal került megadásra egy olyan hozzájárulás, amely hozzájárulás megadása nem is szükséges. A 3. érvénytelenségi ok körében, ami M.A. szakember vonatkozásában az alkalmassági minimumkövetelmény igazolásának ellentmondására vonatkozott, egyrészt előadta, hogy az alkalmassági minimum követelményre az ajánlattevőnek kell nyilatkozni. A nyilatkozat a helyes M2 c) jelöléssel (villamos mérnök) szerepel az ajánlat 5-6. oldalán, továbbá az ajánlat 2. és 4. oldalán csatolt felolvasó lapon is az a 205 hónap villamos mérnöki szakmai tapasztalat került feltüntetésre, ami az M2 c) pont szerinti szakember tekintetében mindhárom rész vonatkozásában előírás volt. Tény, hogy M.A. villamosmérnök az ajánlat 16-19. oldalain csatolt önéletrajzában az alkalmassági feltételnek való megfelelést az M2 b) pontra (gépész mérnök) jelölte meg, azonban ez egy nyilvánvaló elírás, mert minden csatolt dokumentum a villamosmérnöki végzettségét igazolta és a szakmai előélet igazolása is kifejezetten a villamosmérnöki tapasztalatokra vonatozott. Ennek megfelelően minden iratból és az ajánlat összességéből is egyértelmű, hogy M.A. villamosmérnök szakember az M2 c) pont szerinti alkalmassági feltételnek felelt meg. Az alperes nyilatkozatában a felperes keresetének elutasítását kérte. Jogi álláspontját a határozatban foglaltakkal egyezően tartotta fenn. A kitűzött tárgyaláson az alperes képviselője úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati kiírás kifejezetten előírta, hogy a szakmai önéletrajzban az alkalmassági minimum követelményt is meg kell jelölni. A felperes ezt vitatta, az ajánlati kiírásnak ilyen előírása nem volt. s 1 A bíróság az alperes határozatának jogszerűségét a Pp. 339/A. értelmében a fennálló, tények, és a határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján vizsgálta felül. A felperes keresete részben megalapozott. A A kereset alapján a bíróságnak először abban kellett állást foglalnia, hogy helyes volt e az alperes azon döntése, hogy a felperes 2016. december 12-én személyesen benyújtott hiánypótlása elkésett. Az alperes álláspontja jogalapjaként hivatkozott a Kbt. 41. (2) bekezdés a) pontjára, miszerint a kapcsolattartás formája közvetlen kézbesítés is lehet. Az ajánlatkérő a 2016. december 12-i 14 órai hiánypótlási határidő mellett a hiánypótlás benyújtását személyes átadással jelölte meg. A felperes határidőben csupán e-mailben és faxon teljesítette a hiánypótlást. A személyes átadásra 2016. december 12-én 14.05 órakor került sor, vagyis határidő után, így egyértelműen elkésett a hiánypótlás. Mindezek alapján helyesen állapította meg az alperes, hogy az ajánlatkérő jogszerűen rögzítette az érvénytelenségre vonatkozó közbenső döntésében, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget. A felperes ide vonatkozó kifogása, miszerint a hiánypótlás személyes benyújtása mellett az ajánlatkérő nem zárta ki az e-mailben való hiánypótlást, és miután azt határidőben teljesítette, így arról tudomása volt, a bíróság - egyezően az alperessel - nem fogadta el. Az ajánlatkérő szóban forgó 2016. december 7-i hiánypótlási felhívása egyértelműen tartalmazza, hogy: a hiánypótlás és felvilágosítás benyújtásának határideje: 2016. december 12. 14 óra. 5
A benyújtás személyes átadással lehetséges az alábbi helyszínen (...) zárt borítékban, feltüntetve: (...) Hiánypótlás." Előírta még, hogy az iratokat 1db. papír alapú példányban, valamint 1 darab, a papír alapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati (CD, vagy DVD) példányban kell benyújtani. A hiánypótlás előírásának módja, nevezetesen a zárt boríték, a papíralapú, illetve az elektronikus másolati példány egyértelművé tette, hogy a hiánypótlást - azon túl, hogy ez kifejezetten is rögzítésre került csak személyesen lehetett benyújtani. Teljesen szükségtelen lett volna feltüntetni, hogy a hiánypótlás e-mailben, vagy faxon nem teljesíthető, miután nyilvánvalóan a meghatározott papíralapon, CD-én, vagy DVD-én való teljesítési előírásnak nem lehet e-mailben, illetőleg faxon eleget tenni. Mindezek alapján helyesen utasította el az alperes a felperes jogorvoslatának 1. kérelmi elemét. Továbbiakban a 2. kérelmi elemből a keresettel támadott két érvénytelenségi okot vizsgálta a bíróság a felperes eredeti ajánlata szerint. A 2. érvénytelenségi ok az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) záró nyilatkozatának hiányossága volt. A Kbt. 67. (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplők az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot kötelesek tenni. A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és - szükség esetén -hozzájáruló nyilatkozatot. A Kbt. 69. (11) bekezdése értelmében nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő ingyenes elektronikus adatbázisba belépve, közvetlen hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz (...) A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendők az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának e-certis rendszerben való közzétételéről a közbeszerzési hatóság gondoskodik. A felperes az EEKD-ben az igazolások tekintetében ingyenes elektronikus adatbázisként tüntette fel - egyebek mellett - az e cégjegyzéket; a gvh.hu; közbeszerés.hu/eltiltott ajánlattevők; a nav.gov.hu nyilvántartásokat. A zárónyilatkozatot mind az ajánlattevő, mind a kapacitást nyújtó szervezet képviselője eredetben aláírta. A zárónyilatkozat ugyan valóban nem jelölte meg az EEKD azon szakaszait; amelyekben megadott információkhoz való hozzáféréshez a nyilatkozatot tevő hozzájárul de az érintett igazolásokra vonatkozó szakaszok olyan adatbázisokra hivatkoztak; amelyek a Kbt 69. (11) bekezdése értelmében ingyenes (elektronikus) adatbázisok, ezért nem volt szükség az ajánlattevők részéről sem külön igazolás becsatolására. A jogszabályhely alapján továbbá éppen a közbeszerzési hatóság gondoskodik ezen nyilvántartások e-certis rendszerben való közzétételéről, így arról is hivatalból van tudomása, hogy ezek ingyenesen és az adatbázisba belépve közvetlenül hozzáférhetők, vagyis nincs szükség külön felhatalmazás megadására. Erre utal a Kbt. 67. -ának idézett (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, hogy szükség esetén kell a hozzájáruló nyilatkozatot megadni. Ennek megfelelően az ajánlattevő által felsorolt adatbázisokhoz sem volt szükséges a felhatalmazás megadása. Tévedett tehát az alperes, hogy ezen okból jogszerű lett volna az érvénytelenség megállapítása, illetve azon következtetés levonása is alaptalan volt, hogy amennyiben a hozzájárulásra nem volt szükség, úgy arról kellett volna nyilatkozni. A Kbt. 2. (7) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, 6
amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. vagy végrehajtási rendeletei minden esetben rögzítik, amikor külön nyilatkozat becsatolására szükség van. Jelen esetben az alperes nem jelölte meg, hogy mire alapítja ezen megállapítását. Fentiek értelmében a felperes ajánlata a 2. okból sem volt érvénytelen, az EEKD kifogásolt hiányossága nem állt fenn. A 3. érvénytelenségi okként a szakmai alkalmassági minimum követelmény ellentmondásosságát kellett megítélni. A bíróság egyetértett a felperes azon érvelésével, hogy a szakmai alkalmassági minimum követelményről az ajánlatkérőnek kell nyilatkozni. Ezen álláspont alapja a Kbt. 65. (7) bekezdése, miszerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet, vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban azt a szervezetet (személyt) és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására támaszkodik. Az ajánlattevő az ajánlata 5. oldalán nyilatkozott a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberekre. Abban a közbeszerzési eljárás 1., 2., 3. részére M.A. villamosmérnököt a felhívás III.1.3.M2 c) minimumkövetelmény teljesítésére jelölte meg. A közbeszerzés tárgya 1., 2., 3. rész felolvasó lapja 9-es pontjában a felhívás III.1.3.M2 c) alpontjában előírt szakember szakmai tapasztalatánál az M.A. villamos mérnök által teljesített 205 hónapot jelölte meg. Az ajánlati felhívás a minimumkövetelmények teljesítésébe bevont szakemberek önéletrajzára vonatkozóan azt írta elő, hogy az önéletrajzot olyan részletességgel kell elkészíteni, amelyből az alkalmassági minimumkövetelmények teljesítése kétséget kizáróan megállapítható." A felperes ajánlata 16. oldalán került csatolásra M.A. villamosmérnök szakmai önéletrajza. Az önéletrajz az ajánlatkérő által ajánlott mintán készült, ahol az alkalmassági minimumkövetelménynek is volt rovata. A szakember itt tévesen tüntette fel az M2. b)pontot, vagyis azt a minimumkövetelményt, amelyre a szakértelmét igazolni kívánják. Ugyanakkor a szakmai önéletrajzban a szakmai tapasztalatok ismertetésénél kizárólag épületvillamossági munkákat tüntetett fel (szemben az M2 b) pontban előírt gépészmérnöki szakmai tapasztalattal és képesítéssel) és villamosmérnöki végzettségét igazoló oklevelet csatolta. Az ajánlati felhívás szerint tehát az önéletrajzban a szakembernek konkrétan nem kellett megjelölnie, hogy milyen minimumkövetelmény teljesítésére kívánják igénybe venni a szakértelmét. Az önéletrajzból annak kellett kétséget kizáróan megállapíthatónak lennie, hogy az ajánlattevő által megjelölt alkalmassági minimumkövetelmények teljesítésére kétség kívül megfelel. Miután az ajánlatkérőnek az ajánlatot kellett elbírálnia és a felperes ajánlatában a szakember tekintetében az M2 c) alkalmassági minimumkövetelmény igazolásánál nem volt ellentmondás - a szakember betű elírása nem tehette kétségessé, hogy milyen szakmai minimumkövetelmény teljesítésére kívánják igénybe venni, ezért alaptalan volt e körben a jogorvoslat elutasítása. Mindezek alapján az alperes a Kbt. 67..(2), 69..(11) és a 65..(7) bekezdését tévesen értelmezve utasította el a felperes jogorvoslati kérelmét a kifogásolt érvényességi pontok tekintetében. Az alperes téves jogértelmezése okán a bíróság az alperes határozatát a Kbt. 172. (3) bekezdése alapján megváltoztatta és alkalmazta a 165. (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat. Ezen belül is az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntését megsemmisítette. Továbbá, miután az alperes tárgyalási nyilatkozata szerint a közbeszerzési szerződések megkötésére még nem került sor, ezért az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét kimondó közbenső döntését követően hozott döntéseit is megsemmisítette. 7
Az alperes a per érdemében pervesztes lett, a Pp. 78. (1) bekezdése alapján neki kell viselni a perköltséget. A feljegyzett eljárási illeték az alperes alanyi illetékmentessége folytán az állam terhén marad. A bíróság a pertárgy értékét a közbeszerzés tárgyának 1., 2., 3. része vonatkozásában 44.484.950 Ft-ban állapította meg. Erre figyelemmel a felperes perköltségét a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. (2) bekezdés b) pontja, és (6) bekezdésében foglaltak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozta meg. Figyelembe vette egyrészt, hogy az első kérelmi elem tekintetében a kereset nem volt alapos, továbbá - bár a bírósági felülvizsgálat tétje a felperes ajánlatának érvényessége volt a perben elbírálandó érvénytelenségi kérdések nem voltak bonyolultak. Székesfehérvár, 2017. április 26. Müllerné dr. Hradszky Erzsébet s.k. törvényszéki bíró Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Kf. 15/2017/5. szám A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a Smaraglay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Smaraglay Gábor ügyvéd, 1023 Budapest, Daru u. 3.) által képviselt Középület Tervező Zrt. (1023 Budapest, Lublói u. 2.) felperesnek,- dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.105/2017/8. sorszám alatt meghozott ítéletével szemben az alperes által 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet Az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntését követően hozott döntéseit megsemmisítő rendelkezését hatályon kívül helyezi. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 100.000,-(Egyszázezer) Ft másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Ezen ítélettel szemben további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes D. 16/10/2017. számú határozatát megváltoztatta azzal, hogy az ajánlattevőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntése jogszabálysértő a határozat szerinti 2. és 3. érvénytelenségi okból is, ezért azt megsemmisítette. 8
Megsemmisítette az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntést követően hozott döntéseit is. Kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 15 napon belül 200.000,-Ft + Áfa perköltséget, míg rendelkezett arról, hogy a feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, másodlagosan annak megállapítását, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött valamennyi kereseti kérelemről, a perköltség összegének megállapítására ebből következően jogsértően került sor, és ugyancsak jogsértő a döntés az ajánlat érvénytelenségét megállapító közbenső döntést követő valamennyi ajánlatkérői döntés megsemmisítése vonatkozásában. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság jogsértő módon értelmezte a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 67. (2), 69. (11) és 73. (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseket. A Kbt. 67. (2) bekezdés utolsó mondata szerint az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) nyilatkozatnak szükség esetén tartalmaznia kell a Kbt. 69. (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és hozzájáruló nyilatkozatot. Az EEKD hozzájárulást tartalmazó részében kellett megjelölni, hogy a hozzájárulás a EEKD mely részéhez kapcsolódik. Az EEKD tartalmát, formáját az Európai Bizottság 7/2016. számú rendelete rögzíti, a dokumentum vonatkozó részét a felperes a jogszabályi előírás ellenére kitöltetlenül hagyta, ezért az ajánlatkérő helyesen állapította meg, hogy a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlat érvénytelen, a jogszabálynak nem felel meg. Tévesnek találta az elsőfokú döntést a szakember alkalmasságának igazolására vonatkozóan is. Szerinte az ajánlatot az ajánlatkérő oldaláról kell megvizsgálni. Az ajánlatkérő helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az ajánlat M.A. szakember alkalmassági minimum követelményét illetően ellentmondásos volt, mivel az ajánlattevőnek a szakember szakmai alkalmasságára vonatkozó nyilatkozata, valamint a szakembernek az alkalmassági követelményről az önéletrajzban megjelölt nyilatkozata ellentmondásos volt. Az ellentmondás következtében az ajánlatkérő kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, az adott szakember milyen alkalmassági követelménynek felel meg, az ellentmondást pedig a felperes felhívás ellenére nem oldotta fel. Az ajánlatot ebben a körben ezért az ajánlatkérő helyesen tekintette érvénytelennek Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján. Érvelése szerint a Kbt. 69. (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek az ajánlat egészére tekintettel kell meghozni az alkalmassági követelményeknek való megfelelés tárgyában a döntést, ennek során az ajánlatban elhelyezett valamennyi iratra figyelemmel kellett lennie, így adott esetben a szakember önéletrajzára is. Másodlagos kérelem körében utalt a Kbt. 3. 16. pontjában foglalt fogalommeghatározásra, amelynek megfelelően az alperesnek két kérelmi elemről kellett döntenie. Az egyik kérelmi elem tekintetében arról, a felperes határidőben teljesítette-e az ajánlatkérő által kiadott hiánypótlást, és az ajánlatot a hiánypótlás figyelembevételével kellett volna-e elbírálni. Ebben a körben az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részében a Pp. 3. (2) bekezdésében és a Pp. 213. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével nem hozott döntést, ezért az ítélet rendelkező része kiegészítésre szorul, a keresetet részben el kell utasítani, így nem tekinthető teljes egészében pervesztesnek. A fenti álláspont következtében tévesnek találta az elsőfokú döntést a perköltség tárgyában, arról helyesen a Pp. 81. (1) bekezdése alapján pernyertesség/pervesztesség arányában kellett volna rendelkezni. 9
A felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntést követően hozott döntései megsemmisítésére vonatkozó elsőfokú rendelkezést pedig azért találta jogsértőnek, mert a jogorvoslati eljárás során jutott tudomására, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően, 2017. április 12. napján az ajánlatkérő a jelen per tárgyát képező közbeszerzési eljárás alapján szerződést kötött, ezért a Kbt. 165. (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az elsőfokú ítéletben kifejtett indokokkal maga is egyetértett, szerinte az elsőfokú ítélet jogszerű és megalapozott. Vitatta az alperes álláspontját a részleges pernyertesség körében. Hangsúlyozta, hogy egy keresetet nyújtott be, melyben az alperes határozatának a megváltoztatását kérte, mert szerinte az ajánlat érvénytelenségét jogsértően állapította meg. Kérelmében két okra hivatkozott, egyrészt állította, hogy a hiánypótlásnak határidőben eleget tett, másrészt vitatta az alperesi határozatot az érvénytelenség vonatkozásában érdemben is. Az elsőfokú bíróság keresetének helyt adott, és az alperes határozatát megváltoztatta, így teljes mértékben pernyertes lett. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalakor még nem tudott arról, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban szerződést kötött, ennek következtében az elsőfokú ítélet megváltoztatásának nincs helye, vagy ha igen, kizárólag ebben a körben. A fellebbezés túlnyomó részt nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból túlnyomórészt helyes jogi következtetésre jutott. A jogszabályokat helyesen értelmezte. Helyesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy az alperes által felhozott okok miatt a felperes ajánlatát nem lehetett érvénytelennek tekinteni, így sem az EEKD hiányos kitöltése miatt, sem pedig M.A. szakember vonatkozásában az alkalmassági minimum követelmények igazolásának ellentmondásossága miatt. A törvényszék az elsőfokú bíróságnak az e körben kifejtett álláspontjával teljes mértékben egyetértett, azokra maga is hivatkozik. A másodlagos fellebbezési kérelem körében nem megalapozott az alperes hivatkozása arra nézve, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött teljes körűen a kereseti kérelemről. A felperes a bírósághoz egy keresetet terjesztett elő, amelyben a határozat megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő a felperes ajánlatát jogsértően nyilvánította érvénytelenné, kérte továbbá az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbeszerzési döntésének megsemmisítését, valamint az ajánlatkérő ezt követően hozott döntései megsemmisítését. A jogsértés mibenlétére két indokot hozott fel, egyrészt arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő hiánypótlásának határidőben eleget tett, ezért a hiánypótlás figyelembevétele mellett kellett volna elbírálni az ajánlatát, másrészt szerinte ajánlata a hiánypótlás teljesítése nélkül sem volt érvénytelennek tekinthető az alperes által megállapított okokból sem. Az elsőfokú bíróság a kereset tárgyában hozott döntést. Az egyik érvelést nem tartotta megalapozottnak, a másik érvelést azonban elfogadta és a kereseti kérelemnek megfelelően az alperes támadott határozatát megváltoztatta. Erre tekintettel nem volt olyan kereseti kérelem, amelynek az elutasításáról kellett volna rendelkezni, az elsőfokú bíróság a keresetet a bírósági peres eljárásra alkalmazandó Pp. szabályai szerint (Pp. XX.fejezet 324., Pp.213. (1) bekezdés) teljes körűen elbírálta. A Kbt. 3. (16) pontjában foglalt rendelkezés a közbeszerzési eljárásra, ennek keretében hozott határozatokra vonatkozik. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, ezért a felperes teljes mértékben pernyertes lett, így az elsőfokú bíróság a perköltségről helyesen rendelkezett. 10
Téves azonban az elsőfokú rendelkezés az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét megállapító közbenső döntését követően hozott döntéseinek a megsemmisítéséről, mivel az ajánlatkérő az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően a szerződést a perbeli közbeszerzési eljárásban megkötötte. Ennek következtében a Kbt. 165. (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta, ezért az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásának volt helye akként, hogy a téves elsőfokú rendelkezést a törvényszék hatályon kívül helyezte, egyebekben pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta (Pp. 324. (1) bekezdés, Pp. 253. (2) bekezdés). Az alperes a másodfokú eljárásban túlnyomórészt pervesztes lett, ezért a felperes másodfokú perköltségét az alperes köteles viselni (Pp. 324. (1) bekezdés, Pp. 239., Pp. 78. (1) bekezdés). A felperes másodfokú perköltsége az ügyvédi munkadíj, melynek mértékét a törvényszék a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (2) és (5) bekezdése alapján állapította meg. Az alperest a Pp. 5. (1) bekezdése alapján személyes illetékmentesség illeti, ezért a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. (1) bekezdés, 14. ). Székesfehérvár, 2017. szeptember 5. Gieszné dr. Boda Orsolya sk. a tanács elnöke dr. Soósné dr. Steffler Györgyi sk. előadó bíró dr. Tóth Andrea sk. bíró 11