Mongólia 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Mongólia Államforma parlamenti köztársaság Főváros Ulánbátor Terület 1 564 116 km 2 Népesség 3 121 772 fő (2018) Egy főre jutó GDP 3 913 USD (2018) Hivatalos nyelv mongol Hivatalos pénznem (kód) mongol tugrik (MNT) Magyarország export rangsorában való helyezése 101. (209 országból) MONGÓLIA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 6 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) S&P Szuverén minősítése B- STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése B3 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése B STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Mongólia országkockázati besorolása 6-os kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció eseti jelleggel finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Mongólia belpolitikáját mindig is meghatározták a szomszédos nagyhatalmak (Oroszország és Kína) politikai rendszerei. Az ország 1924-től 1989-ig Mongol Népköztársaság néven működött szocialista típusú tervgazdasággal és politikai rendszerrel. Mongóliát 1989-ben elérte a rendszerváltozás szele, melynek következtében, szabad parlamenti választásokat követően létrejött a Mongol Köztársaság. A rendszerváltozás óta a két legnagyobb politikai párt, a Mongol Demokrata Párt és a Mongóliai Néppárt felváltva irányítja az országot. A mongóliai politikai kockázatok közepesek. A 2016 júniusában tartott parlamenti választásokon a Mongóliai Néppárt abszolút győzelmet aratott, így a 76 parlamenti székből 65-öt megnyert, melynek következtében a belpolitika stabilitása erősödött. Az új kormány elkötelezett az üzleti környezet javítása érdekében, hogy ez által ösztönözze az országba érkező külföldi befektetéseket. Ennek érdekében csökkentenék a bürokratikus folyamatokat, egyszerűsítenék a cégek adózását, és számos nemzetközi jogvitát lezárnának. Az országban 2017 júniusában elnökválasztást tartottak, melynek győztese az ellenzék jelöltje lett a második fordulót követően, aki a választási programjában megígérte, hogy felülvizsgáltatja majd a külföldi vállalatok bányászati szerződéseit. Bár 2017 októberében a parlament új miniszterelnököt választott (az előző elnököt ért korrupciós vádak miatt), és a kormány népszerűségének csökkenéséhez vezetett az ellenzéki elnökkel való tárgyalássorozat, valamint a bevezetett fiskális megszorítások de várakozásaink szerint a jelenlegi kormányzat kitölti a 4 éves mandátumát a 2020-ban esedékes parlamenti választásokig. A biztonságpolitikai kockázatok alacsonyak, melyet főleg a jövedelmi különbségek és az intézményi korrupcióból kiinduló társadalmi konfliktusok veszélyeztethetnek. Mongólia legnagyobb regionális partnerei Oroszország és Kína. Mivel Mongólia legnagyobb exportpiaca Kína ezért annak gazdasági teljesítményétől való függősége kiemelt kockázatú tényezőként értékelhető. Mindemellett azonban igyekszik fejleszteni politikai kapcsolatait az USA-val, Kanadával és Japánnal is. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A mongol lakosság egyharmada a fővárosban él, mialatt a vidéki munkaerő 40 százaléka állattartó, ugyanakkor az éghajlatváltozás és az urbanizáció az évszázados nomád életmód folyamatos változását eredményezi. Az országot 70 évig meghatározó szovjet típusú pártállami rendszerrel
1990-ben hagyott fel Mongólia, ekkor kezdődtek el a politikai és gazdasági reformok. A demokrácia és privatizáció szabályait új alkotmányba foglalták, de a szovjet támogatások elmaradásának széles körű szegénység és munkanélküliség volt a következménye. Mongólia jelentős kiaknázatlan ásványi vagyonnal (réz, szén, molibdén, ón, volfrám, arany) rendelkezik, melyek exportja az ország főbb bevételeit adják. Az ország gazdasági kockázatai jelentősek. Mongólia gazdasága 2014-ig jelentősen növekedett, mely során 11% feletti GDP bővülés is megfigyelhető volt, azonban az országot lassuló növekedés jellemezte 2015-től, melynek a mélypontja 2016-ban 1,2% volt. A gazdaság 2017-ben újra erőre kapott (5,1%-os bővülés), amelyet főként az ásványkincsek exportjának felfutása és a gazdasági reformok eredményeztek. Középtávon 5-6%-osbővülés várható. Az ország gazdasági teljesítménye azonban nagymértékben függ erőforrásainak kiaknázásával és azok exportteljesítményével, valamint a szomszédos Kína keresletével is, mely a mongol exporttermékek legnagyobb felvevő piaca (az export 84%-a Kínába irányul). Az országban a munkanélküliek aránya 8% körül alakult 2017-ben. Mongólia jelenleg az IMF segítségével fejleszti az ország gazdasági struktúráját, igyekszik megalapozni a fenntartható növekedést, emellett a fiskális deficit és az államadósság csökkentésére törekszik, valamint újraépíti a korábban alacsony szinten lévő devizatartalékait. Ehhez 2017-ben az IMF-fel egy kibővített megállapodást (Extended Fund Facility) kötött, mely időtartama 3 évre szól, így 2020-ig segíti az amúgy ígéretes reformfolyamatokat. Az ország 2018 márciusáig teljesítette az összes az IMF által adott időszakra kitűzött célt, amelyhez nagy mértékben hozzájárult a kedvező külső környezet (növekvő nyersanyagárak) is. A monetáris politika kockázata magas. A teljes jegybanki függetlenség nem biztosított. Az országra nehezedő inflációs nyomás 2015-2016-ban alacsony volt a csökkenő nyersanyagárak miatt, azonban 2017-ben 7,2%-os volt az áremelkedés, amely szint várhatóan 2018-ban enyhén növekedni fog (7,8%). Az árfolyamkockázatok továbbra is jelentősek. Mongóliában lebegő árfolyamrendszert alkalmaznak, amely stabilizálására időnként a jegybank beavatkozik. A nemzeti valuta a választásokat követően többek között a rossz makrogazdasági adatokra reagálva 25%-kal leértékelődött, melyet követően Mongólia az IMF-hez fordult egy kibővített hitelkeret megállapodásért, amellyel jelentősen tudta növelni a devizatartalékait, így stabilizálva az árfolyamot is. A közpénzügyek kockázata magas, ugyanakkor enyhén javuló tendenciát mutat középtávon. Az államháztartás tartósan deficites (2016: -17,0% 2017: -1,9%; 2018e: -5,3%), mely várhatóan csökkeni fog a következő években, tekintve hogy az IMF megállapodás értelmében a kormány nekilátott a fiskális konszolidációnak, melyet jelenleg az ásványkincsek világpiaci ára is támogat. Az államadósság a jelenlegi trendek szerint csökkenhet (2016: 87,6%; 2017: 84,6%; 2018e: 81,7%), ugyanakkor jelentős kockázatot jelent - a fiskális egyenleg jelentős mértékben ki van téve a nyersanyagpiaci
eseményeknek. Az adósság több mint 70%-ban külföldi devizában denominált, amely a tartós ikerdeficittel együtt fokozza az ország sérülékenységét. Az üzleti és befektetési környezet Mongólia tekintetében jelenleg jelentős kockázatokat hordoz magában, melyek az átpolitizált és alacsony hatékonyságú intézményrendszerre, a korrupció magas szintjére, valamint a döntések és a szerződések időigényes végrehajtására vezethetőek vissza. A jogrendszer fejlesztése jelenleg is zajlik, azonban ennek folyamata lassú, az ellentételezés nélküli kisajátítás kockázata mérsékelt, jelentős transzferkockázatok azonosíthatóak. Az országot szélsőséges klíma és a szegényebb régiókban gyenge közlekedési infrastruktúra jellemzi. A fizetési kockázatok közepesek. A jelenlegi kormányzat eltökélt az üzleti környezet javítása mellett. Az országban jelenleg 10%-os az ÁFA, valamint 25%-os a társasági adó kulcsa. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata jelentős. Az országnak csak az IMF segítségével sikerült elkerülnie a fizetésképtelenséget, miután 2017 februárjában megállapodott a szervezettel egy 3 éves 440 M USD összegű hitelkeretről. Az IMF megállapodás rendkívül fontos volt az országnak, mivel 2017/2018-as költségvetési év során mintegy 1,8 Mrd USD kell törlesztenie a hitelezőinek. Az ország likviditási pozíciója a tavalyi év során jelentősen javult az IMF megállapodásnak és az export növekedésének köszönhetően. Az ország importfedezeti mutatója 2017-ben már 5,2 hónapot tettek ki, míg 2018-ban várhatóan már 5,5 hónapot tesznek majd ki. Mongólia magas a folyó fizetési mérleghiánnyal rendelkezik (2017: -8,8%; 2018e: -6,4%; 2019e: - 8,3%), amely strukturális eredetű (a réz és a szén világpiaci keresletének és árával együtt változhat). Utóbbit kiemelt kockázatnak tekintjünk. Mongólia elsődlegesen ásványi anyagokat, élő állatot, kasmírt, gyapjút, szenet, és kőolajat exportál, valamint gépeket, szállító eszközöket, üzemanyagot, gépjárműveket, ipari fogyasztási cikkeket, vegyipari termékeket, építőanyagot, és dohányt importál. Az ország főbb exportpartnerei: Kína és Svájc. Importpartnerei: Kína, Oroszország, Japán, Dél-Korea, Németország és az Egyesült Államok. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai rendkívül magasak. Az ország pénz- és tőkepiaca viszonylag fejletlen, bankrendszere törékeny. A 2008-as gazdasági visszaesés a bankszektort is súlyosan érintette, széleskörű állami beavatkozásra volt szükség annak életben tartásához. A nemteljesítő hitelek aránya 2017-ben 7,7% volt, valamint az eszközminőségre vonatkozóan a szabályozás rugalmassága miatt nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű adatok. A mongol kormány a már említett IMF megállapodásokkal összhangban igyekszik a bankszektort erősíteni, melynek egyik fontos pontja a 2018 januárban befejezett eszközminőség-felülvizsgálat. A bankok egy része jelenleg
tőkeemelést végez, valamint a hatóságok törvénybe iktatták, hogy miként támogathatja a központi költségvetés a bankszektor stabilitását. A jelenleg Mongóliában működő 13 kereskedelmi bank közül négy nagy bank van, amelyek többsége mongol és külföldi befektetők tulajdonában van. Ezek a bankok - a Golomt, a Khas, a Trade and Development Bank és a Khan Bank - együttesen a szektor eszközállományának mintegy 80%-ával rendelkeznek. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF MONGOLIA 50% 45,0% 40% 30% 20% 20,2% 15,2% 10% 7,8% 5,3% 0% Golomt Bank State Bank of Mongolia Ulaanbaatar City Bank Capital Bank Capitron Bank EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Trade and Development Bank of Mongolia, Khan Bank LLC, Development Bank of Mongolia, XacBank LLC.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 1,2 5,1 5,0 6,3 5,0 Éves átlagos infláció (%) 0,9 7,2 7,8 6,9 6,5 Államháztartás egyenlege (GDP %) -17,0-1,9-5,3-4,0-1,7 Bruttó államadósság (GDP %) 87,6 84,6 81,7 78,7 73,8 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -6,3-8,8-6,4-8,3-6,0 Nettó FDI (GDP %) -37,4 12,7 12,9 18,4 14,8 Importfedezeti mutató (hónap) 2,4 5,2 5,5 7,3 7,3 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Ásványi kincsekben rendkívül gazdag ország; Stabil kormányzat; A kormányzat eltökélt a befektetési környezet javítása mellett; Az IMF megállapodás lehetőséget ad a közpénzügyi helyzet javítására és a strukturális reformok végrehajtására. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Kicsi, és nem megfelelően diverzifikált gazdaság; Nyersanyagok világpiaci árától való függőség; Magas államháztartási hiány és államadóság; Fejletlen szabályozási környezet, túlbürokratizált közigazgatás és magas szintű korrupció jellemzi; Állandósult folyó fizetési mérleghiány, mely mellett túlzott függés alakult ki a kínai gazdaságtól; Alulfejlett és sérülékeny bankszektor.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE MONGÓLIA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-MONGOL ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 12,1 11,4 10,3 8,8 9,3 12,1 Import 0,0 0,0 0,1 0,1 0,1 0,5 Összes forgalom 12,1 11,4 10,4 8,9 9,4 12,6 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu