Fogalomtár a Közgazdaságtan I.: Mikroökonómia c. tankönyvhöz

Hasonló dokumentumok
Előadó: Dr. Kertész Krisztián

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

Debreceni Egyetem AGTC

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

Termelői magatartás elemzése

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

A közgazdaságtan alapjai

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

1. feladat megoldásokkal

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

1. A vállalat. 1.1 Termelés

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Próbaérettségi január 18.

Termelési tényezők. Alapmodell

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

Közgazdaságtan - 6. elıadás

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 1. PROFITMAXIMALIZÁLÁS

Mikroökonómia - 5. elıadás

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

Mikroökonómia - 7. elıadás

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS

Bevezetés s a piacgazdaságba

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Piaci szerkezet és erõ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Makroökonómia. 8. szeminárium

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

Mikroökonómia - 6. elıadás

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 26. Termelés 2: Költség

Próbaérettségi január 22.

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

Piaci elégtelenségek. Az externáliák és a közjavak problémája

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Makroökonómia. 7. szeminárium

KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Átírás:

Fogalomtár a Közgazdaságtan I.: Mikroökonómia c. tankönyvhöz 1. fejezet Szűkösség (eng: scarcity): amikor valamilyen dologból kevesebb áll rendelkezésre, mint amennyire az adott körülmények között szükség van. Szabad javak (eng: free goods): amelyekből az adott körülmények között nincs szűkösség; több van belőlük, mint amennyire szükség van éppen. Termelési tényezők (eng: factors of production) (más néven erőforrások vagy inputok): munka, tőke, természeti tényezők és a vállalkozói képességek. Ceteris Paribus: minden egyéb változatlansága mellett, azaz egyetlen tényezőt változtatunk csak meg, és megnézzük, ennek milyen hatása lesz. Kereslet (eng: demand): megmutatja, hogy a fogyasztó a termék különböző árai esetén ceteris paribus mennyit kívánna vásárolni a termékből. Kínálat (eng: supply): megmutatja, hogy a termelő a termék különböző árai esetén ceteris paribus mennyit kívánna termelni a termékből. Piaci mechanizmus (eng: market mechanism): ahol a termék árának mozgása teremti meg valamilyen szűkös jószág keresletének és kínálatának az egyenlőségét. 2. fejezet Közömbösségi görbe (eng: indifference curve): azoknak a jószágkosaraknak az összessége, melyek bármelyikének választása a fogyasztó számára egy adott, egyforma szintű hasznosságot jelentene. Helyettesítési Ráta (RS) (eng: Rate of Substitution): megmutatja, hogy a fogyasztó egy közömbösségi görbéjén levő két tetszőleges jószágkosár között változatlan hasznossági szint mellett milyen arányban hajlandó elcserélni egymással a két terméket. Helyettesítési Határráta (MRS) (eng: Marginal Rate of Substitution): megmutatja, hogy a fogyasztó egy közömbösségi görbéjének egy tetszőleges pontjában változatlan hasznossági szint mellett milyen arányban hajlandó elcserélni egymással a két terméket. Határhaszon (MU) (eng: Marginal Utility): megmutatja, hogyan változik a fogyasztó által elért hasznossági szint, ha eggyel növeli a termék elfogyasztott mennyiségét. Költségvetési egyenes (eng: budget line/constraint): megmutatja, hogy a fogyasztó teljes jövedelme maradéktalan elköltésével mely jószágkosarakat tudná megvenni. 3. fejezet Optimális választás (eng: optimal choice): az a jószágkosár, amely a fogyasztó költségvetési egyenesének és a legmagasabban fekvő még elérhető közömbösségi görbéjének érintési pontjában van; ahol a két termék helyettesítési határrátája megegyezik a termékek árarányával. Normál jószág (eng: normal goods): a jövedelem növekedésével ceteris paribus a fogyasztó többet akar belőle vásárolni. (ellentéte: Inferior) Inferior jószág (eng: inferior goods): alsóbbrendű jószág, a jövedelem növekedésével ceteris paribus a fogyasztó kevesebbet kíván vásárolni belőle. Közönséges jószág (eng: ordinary goods): a termék árának ceteris paribus emelkedésével a fogyasztó kevesebbet akar venni a termékből. (ellentéte: Giffen)

Giffen jószág (eng: Giffen goods): a termék árának ceteris paribus növekedésével a fogyasztó növeli a vásárolni kívánt mennyiséget. Keresleti ár (eng: reservation price): amennyit a fogyasztó a termék egy adott mennyiségéért legföljebb hajlandó fizetni. Fogyasztói többlet (eng: consumers surplus): amennyivel többre értékeli(k) a fogyasztó(k) a termék megvásárolt mennyiségét annál, mint amennyit fizetniük kell érte. Árrugalmasság (eng: own price elasticity): azt mutatja meg, hogy ceteris paribus a termék árának 1%-os növelése hány százalékkal növeli a vásárolni kívánt mennyiséget. 4. fejezet Termelési függvény (eng: production function): megmutatja, hogy különböző mennyiségű termelési tényező felhasználásával mekkora a legnagyobb megtermelhető kibocsátás. Piaci időtáv (eng: very short run): az a közgazdasági időtáv, amely alatt a vállalat semelyik termelési tényezőjének felhasznált mennyiségén nem tud változtatni, mindegyik rögzített. Rövid táv (eng: short run): az a közgazdasági időtáv, amely alatt egy vállalat felhasznált különböző termelési tényezői között rögzített és változtatható mennyiségű egyaránt van. Hosszú táv (eng: long run): az a közgazdasági időtáv, amely alatt a vállalat által felhasznált valamennyi fajta termelési tényező mennyisége változtatható, semelyik sem rögzített. Határtermék (hozadék) (eng: Marginal Product): MP, azt mutatja meg, hogyan változik a kibocsátás, ha ceteris paribus megváltoztatjuk eggyel egy input felhasznált mennyiségét. Átlagtermék (eng: Average Product): valamely termelési tényező egy egységére jutó kibocsátásnagyság. 5. fejezet költségfüggvények (eng: cost functions): az output megtermeléséhez szükséges minimális (fix, változó, átlag, határ stb.) költséget rendelik hozzá az output különböző nagyságaihoz. C = f(q) fix költség (FC) (eng: Fixed Cost): a rövid távon rögzített mennyiségben felhasznált tényező felhasznált mennyiségének piaci áron vett értéke; nagysága a kibocsátástól független. változó költség (VC) (eng: Variable Cost): az output megtermeléséhez szükséges változtatható mennyiségű tényezők felhasznált mennyiségének piaci áron vett értéke a kibocsátás függvényében. teljes költség (TC) (eng: Total Cost): adott termelési szint mellett a fix és a változó költségek összege. határköltség (MC) (eng: Marginal Cost): megmutatja, hogy a kibocsátás egységnyi növelése mennyivel változtatja meg a vállalat teljes költségét. átlagköltség (AC) (eng: Average Cost): a termelés egy egységére jutó teljes költség, más néven darabköltség vagy egységköltség. teljes bevétel (TR) (eng: Total Revenue): a vállalat által megtermelt termékmennyiség és az eladási ár szorzata. teljes profit (T ) (eng: Total Profit): a bevétel és a teljes költség különbsége. 6. fejezet tökéletesen versenyző iparág (eng: perfectly competitive industry): egy olyan iparág, ahol minden vállalat egyforma terméket állít elő, a vállalatok száma nagy, egyenként a vállalatok a piac egészéhez képest kicsik, egyedül nem tudják az árat befolyásolni, ahol nincsenek ki- és

belépési korlátok, és az információ költségmentes. A vállalatok számára a határbevétel megegyezik az árral. határbevétel (MR) (eng: Marginal Revenue): megmutatja, hogy a kibocsátás egységnyi növelése mennyivel változtatja meg a vállalat bevételét. profitmaximalizálás (eng: profit maximization): egy tetszőleges vállalat számára a profit akkor lesz maximális, ha azt a mennyiséget állítja elő, ahol a határköltség és a határbevétel megegyezik. MR = MC fedezeti ár (eng: break-even price): az az ár, mely a tökéletesen versenyző vállalat számára a profitmaximumban éppen nulla profitot biztosít. Ennél alacsonyabb ár esetén a vállalat csak veszteséggel tud termelni. üzemszüneti ár (eng: shutdown price): az az ár, mely esetén a tökéletesen versenyző vállalat a profitmaximumban éppen a fix költségével megegyező veszteséget ér el. Ennél alacsonyabb ár esetén nem fog termelni. 8. fejezet Monopólium (eng: monopoly): olyan piacforma, amikor egy terméknek csak egyetlen eladója van, a piacra való be- és az onnan kilépés költséges, a vállalat egymaga határozza meg az árat is. Természetes monopólium (eng: natural monopoly): ha egy piacon a költség- és keresleti viszonyok miatt csak egyetlen vállalat van, és többnek nem is érdemes belépnie, még ha szabadon meg is tehetnék. Oligopol piac (eng: oligopol market): ha egy terméket csak néhány vállalat állít elő, akik mindegyike egyenként is képes befolyásolni a piacot, és negatív meredekségű keresleti függvénnyel szembesül. Holtteher-veszteség (eng: deadweight loss): a profitmaximalizáló monopólium a határköltségénél magasabb áron értékesít, így néhány olyan vásárló sem jut hozzá a termékhez, akik pedig többet lennének hajlandóak érte fizetni, mint amennyibe az előállítás kerül. Ez a társadalom jólétét csökkenti, ennek nagysága a holtteher-veszteség. 9. fejezet Bérleti díj (eng: rent/rental rate): a termelési tényező tulajdonosa (háztartás) által a termelési tényező bérbeadásáért a vállalattól kapott pénzösszeg. Transzferjövedelem (eng: transfer income): a termelési tényező bérbeadásának alternatív költsége a tulajdonos számára, az az összeg, amelynél kevesebbért az adott tényezőt nem hajlandó bérbe adni. Gazdasági járadék (eng: economic rent): a tényező bérbeadásáért kapott bérleti díjnak a transzferjövedelmen felüli része. Tényező-határköltéség (MFC) (eng: Marginal Factor Cost): megmutatja, hogy az adott inputtényező mennyivel járul hozzá a vállalat összköltségéhez, tökéletesen versenyző inputpiaci szereplő esetén a piac által diktált bérleti díj. Határtermék-érték (VMP) (eng: Value of Marginal Product): megmutatja, hogy az adott inputtényezőnek tulajdonítható többlettermelésnek piaci áron mekkora az értéke, tökéletesen versenyző inputpiaci szereplő esetén az adott inputtényező ennyivel járul hozzá a vállalat bevételeihez. Optimális tényező-felhasználás kritériuma (eng: condition for optimal input/factor usage): tökéletesen versenyző input- és outputpiaci szereplő akkor használ fel egy tényezőt optimális mennyiségben, ha a tényező-határköltsége egyenlő a határtermék-értékével, azaz MFC = VMP.

Tényezőkeresleti függvény (eng: factor demand function): megmutatja, hogy az adott termelési tényezőből mekkora bérleti díj mellett mekkora mennyiséget kívánnak bérbe venni. Tényezőkínálati függvény (eng: factor supply function): megmutatja, hogy egy termelési tényezőből mekkora bérleti díj mellett mekkora mennyiséget kínálnak fel bérbeadásra. 10. fejezet Nominális kamatláb (eng: nominal interest rate): azt mutatja meg, hogy a pénzünk egy év alatt hány százalékkal lesz több (a bankba téve, vagy befektetve). Reál kamatláb (eng: real rate of interest): azt mutatja meg, hogy a pénzünk vásárlóértéke egy év alatt hány százalékkal növekszik (bankba téve vagy befektetve). A pénz időértéke (eng: time value of money): egy adott pénzösszeg nem ugyanannyit ér a jelenben, mint később. Ha bevétel, akkor annál jobb, minél hamarabb kapom meg, ha költség annál jobb, minél később kell kifizetnem. Diszkontálás (eng: discounting): egy jövőbeli összeg jelenbeli értékének meghatározása, jelenérték számítás vagy más néven leszámítolás. Kamatos kamatszámítás (eng: compounding): egy jelenbeli összeg jövőbeli értékének meghatározása, jövőérték számítás vagy más néven felkamatolás. Tőkésített érték: egy befektetés hasznos élettartama alatti hozamai jelenértékének összege. Nettó jelenérték (Net Present Value): egy befektetéssel kapcsolatos összes pénzáramlás jelenértékének összege. 11. fejezet Alternatív költségek (eng: alternative costs): más néven haszonáldozati költségek. Megmutatják, hogy egy jószág megszerzéséért/megtermeléséért valamilyen másik jószág mekkora mennyiségének megszerzéséről/termeléséről kell lemondani. Abszolút előny (eng: absolute advantage): egy termék termelésében annak a szereplőnek van abszolút előnye, aki az adott terméket kisebb erőforrás-ráfordítással képes előállítani. Komparatív előny (eng: comparative advantage): két szereplő és két termék esetén az egyes szereplőknek azon termék termelésében van komparatív előnyük a másikkal szemben, amelyikben nagyobb az abszolút előnyük vagy kisebb az abszolút hátrányuk, másképpen: amelyik terméket kisebb alternatív költséggel képesek előállítani. Protekcionista kereskedelempolitika (eng: protectionist trade policy): az állam olyan beavatkozása a külkereskedelembe, melynek célja a hazai termelők védelme, előnyhöz juttatása a külföldi versenytársakkal szemben. Kvóta (eng: quota): valamilyen termék országból kivihető, országba behozható vagy megtermelhető mennyiségének szabályozása az állam által. Vám (eng: tariff): az állam által az országhatárt átlépő árukra kivetett adófajta. 12. fejezet Externália (eng: externality): egy gazdasági szereplő más piaci szereplőknek költségeket okoz vagy hasznokat szerez, melyeknek nincs piaci ellentételezése. Társadalmi határhaszon (MSB) (eng: Marginal Social Benefit): megmutatja, hogy a termék mennyiségének egységnyi növekedése a vevőnek és más érintett szereplőknek (tehát a társadalom egészének) összességében mekkora többlethasznot eredményez. Társadalmi határköltség (MSC) (eng: Marginal Social Cost): megmutatja, hogy a termék mennyiségének egységnyi növekedése a vevőnek és más érintett szereplőknek (tehát a társadalom egészének) összességében mekkora többletköltséget eredményez.

Társadalmi optimum (eng: Social optimum): a terméknek az a mennyisége, amely a társadalom számára ugyanakkora többlethasznot jelent, mint amekkora többletköltséget, vagyis ahol MSB = MSC. Közjavak (eng: public goods): olyan javak, melyek fogyasztásából nem zárhatóak ki a nem fizetők, és amelyből ha valaki fogyaszt, azzal nem csökkenti a többiek számára fogyasztható mennyiséget. Magánjavak (eng: private goods): olyan javak, melyek fogyasztásából a nem fizetők kizárhatóak, és amelyből az egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások számára fogyasztásra megmaradó mennyiséget. Potyautas magatartás (eng: free rider effect): ha valamilyen jószág esetében a nem fizetők kizárása költséges, a fogyasztók igyekeznek maximalizálni a fogyasztásból származó hasznot, és minél kevesebbet fizetni a jószágért.