TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS KUTATÁS HÍREK AKTUÁLIS TÍZMILLIÁRD FORINTBÓL FEJLESZT SZAKKÉPZÉSI INFRASTRUKTÚRÁT AZ NGM A minőségi szakképzés alapja a korszerű oktatási környezet kialakítása, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium az elkövetkező 10 évre mintegy 10 milliárd forintos keretösszegből infrastruktúrafejlesztési programot indít a szakképző intézményeknél - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztus 31-én Szolnokon, a helyi műszaki szakképzési centrumban tartott országos szakképzési tanévnyitó ünnepségen. Az elképzelés szerint az ország minden szakképzési intézménye megújul, és 21. századi feltételeket nyújt. Varga Mihály változatlanul az egyik legfontosabb feladatnak nevezte a szakképzés rendszerének továbbfejlesztését, amely a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét hivatott - 1 - támogatni. A miniszter kitért arra, hogy a foglalkoztatásban már nem a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot, hanem a megfelelő végzettséggel és tudással rendelkező szakemberek számának gyarapítása. Hozzátette, hogy mivel a magyar gazdaság kiemelkedő ütemben bővül, minden eddiginél nagyobb szükség van a jó, gyakorlati tudással rendelkező szakemberekre. Elmondta, hogy főként azokat a készségeket kell erősíteni a diákokban, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a folyamatosan változó technológiai környezetben is megállják a helyüket. Varga Mihály a magyar gazdaság fejlődéséről szólva jelezte: 2010 óta több mint 700 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek aránya 4,2
százalékra csökkent, ami 25 éves rekordnak számít. A foglalkoztatottak száma folyamatosan nő, több mint négy és fél éve töretlen a reálbérek emelkedése is, amit a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás is kiemelkedően támogat. ország versenyképességét - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke augusztus 18-án, a győri Széchenyi István Egyetemen tartott Mi adjuk a sebességet című konferencián. Varga Mihály leszögezte, a szakképzés rendszerének továbbfejlesztése érdekében idén is olyan lépéseket tesz a tárca, amelyek a stabilan működő szakképzési intézményhálózatra építve tovább bővítik a szakképzést választók lehetőségeit, szélesítik, és még inkább a gazdaság igényeihez igazítják az elérhető ismeretek körét. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a kormánnyal való példamutató együttműködés eredményeként az úgynevezett duális képzés a közgondolkodás részévé vált. A szakképzés jobbításának további teendői közé sorolta a tananyagok fejlesztését, a digitális tudás bővítését, a világ felé nyitás kulcsaként az idegennyelv tanulás, valamint az életen át tartó tanulás ösztönzését. Mint mondta, az ország szakképzési törekvései elismerésének tartja, hogy 2018 őszén Magyarország rendezheti majd a szakmák európai versenyét, ahová fiatalok ezreit várják a kontinens államaiból. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere köszöntőjében a szakképzés fontosságát azzal a példával érzékeltette, hogy a Stadler svájci vonatgyártó cég egyebek mellett azért telepedett le a Tisza-parti város ipari parkjában, mert az egyik helyi szakképző iskola vállalta, hogy rövid idő alatt átáll alumínium-hegesztők képzésére, és ezt sikerrel teljesítette. VERSENYKÉPESSÉGI KONFERENCIA Az oktatási rendszernek, a közoktatástól a felsőoktatásig nagy a felelőssége abban, hogy megfelelő tudással rendelkező emberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra, növelve az - 2 - Az MKIK elnöke a Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének rendezvényén hangsúlyozta, hogy a kamara régóta szorgalmazza az oktatás és a gazdaság összekötését, a tudás alapú gazdaságot, mert hosszútávon így lehet fejlődni és versenyképesnek is maradni. Meglátása szerint ehhez az oktatás mind a négy szintjén változtatásra van szükség. A leginkább érintett területnek a felnőttképzést jelölte meg, amelyben "rengeteg a magánérdek, átláthatatlan, így nem igazodik a piaci igényekhez". Parragh László elmondta, hogy versenyképes gazdaság kutatás-fejlesztés és innováció nélkül sem érhető el, és ebben a felsőoktatási intézményeknek szerepe hangsúlyos. A kamara elnöke kiemelte, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció "gyenge Magyarországon, ebben jelentős előrelépésre van szükség". Jó példaként említette e szempontból a győri egyetemet, amely felismerte, hogy a gazdasági szereplőkkel való együttműködés révén versenyképes lehet az intézmény, a város és a régió is. Győrben már épül az ezt a célt is szolgáló Felsőoktatási és Ipari Együttműködések Központ, amely várhatóan jövő júliusra készül el. Az országban nyolc ilyen központ lesz a jövőben.
Horváth Vilmos, a Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének soros elnöke arról beszélt, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen a szakképzett munkaerő, amelyből ma hiány van. Példaként említette, hogy míg 14 évvel ezelőtt 26 ezer magyar dolgozott hivatalosan Ausztriában, addig ma már 88 ezer 200. Az ő tudásuk és munkájuk is hiányzik Magyarországról, különösen a nyugat-dunántúli régióból. kapacitáskihasználásra és a következő féléves termelési szintre vonatkozó várakozások kis mértékben romlottak az előző negyedévhez képest. KUTATÁS A GVI 2017. JÚLIUSI NEGYEDÉVES KONJUNKTÚRA-FELVÉTELÉNEK EREDMÉNYEI 1. Konjunktúra és Bizonytalansági mutató Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. júliusi adatfelvétel szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen nőtt: a GVI Konjunktúramutató az áprilisi 21 pontról 32 pontra emelkedett. Tehát a Konjunktúramutató az áprilisi zuhanás után visszatért a 2016 januárja óta megfigyelhető 30 pont körüli értékhez. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 34 pont volt.) A Bizonytalansági Mutató értéke 33 pontos szinten áll, amely érték két ponttal alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2017 áprilisában 35 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése egységesebbé vált. A Bizonytalansági Mutató értéke csupán a felmérés kezdete 2010 óta csak két alkalommal volt alacsonyabb a mostani értéknél (2013 októberében és 2014 januárjában) Ez a növekedés főként a jelenlegi helyzetértékelés javulásának köszönhető: a vállalkozások minden korábbi eredménynél pozitívabban ítélik meg jelenlegi jövedelmezőségüket, rendelésállományukat és üzleti helyzetüket. Csupán három, a jövőbeli kilátásokra vonatkozó mutató esetében történt enyhe visszaesés: a létszámra, a - 3 -
1. A Konjunktúramutató komponensei A GVI Negyedéves Konjunktúramutató kiszámításához tíz almutatót alkalmazunk, amelyek a vállalkozások aktuális helyzetértékelése mellett, jövőbeli várakozásaikat is figyelembe veszik. 2016 áprilisához képest olyan jelentősen javult a vállalkozások értékelése jelenlegi üzleti helyzetükre (59 pont), jövedelmezőségükre (52 pont), illetve rendelésállományukra (36 pont) vonatkozóan, hogy mindhárom mutató a felmérés kezdete 2010 óta óta mért legmagasabb értéket mutatja. Pozitívabban vélekednek a vállalkozások áprilishoz képest várható üzleti helyzetükről, várható jövedelmezőségükről és előző féléves termelési szintjükről. Kevésbé kedvező tendenciákat figyelhetünk meg több, a jövőbeli kilátásokra vonatkozó mutató esetében: beruházási aktivitásra vonatkozó várakozások csupán két ponttal javultak, a létszámra és termelési szintre vonatkozóak pedig enyhén csökkentek az előző negyedévhez képest. A várható kapacitáskihasználás mutatójának értéke pedig jelentősen romlott áprilishoz képest. 1.1. Az üzleti klíma indikátorainak alakulása Jelenlegi és várható jövedelmezőségi helyzet Várható beruházások Jelenlegi rendelésállomány Jelenlegi és várható üzleti helyzet - 4 -
Jelenlegi és várható termelési szint Várható létszámváltozás és kapacitáskihasználás Forrás: GVI 2017 HÍREK 2017. augusztus 18-án Parragh László, az MKIK elnöke részt vett a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Mindenkinek legyen egy ünnepi magyar viselete kézműves mozgalom megnyitóján a Budai Várban. A kamara elnöke nyitóbeszédében kiemelte, az erős nemzetek és gazdaságok polgárai büszkén viselik népviseleteiket, utalva itt az ausztriai, a bajor és skandináv hagyományokra. Elmondta, örül annak, hogy a kamarai rendszer összefogása képes volt Magyarországon is hozzájárulni ahhoz, hogy a hagyományok ötvözve a mai divat elvárásaival aktívan tovább éljenek a magyar öltözködéskultúrában. A Mindenkinek legyen egy ünnepi magyar viselete mozgalom ötletgazdája Katrics Krisztina, a HKIK kézműipari alelnöke kifejtette, a cél az, hogy a gazdaság részeként a kézművesség minél nagyobb levegőhöz jutva alkothasson és piacképesen jelen legyen az ország életében. A Mesterségek Ünnepe alatt tartott bemutató során a nézők olyan magyar kézműves alkotókat ismerhettek meg, akik a magyar hagyományos népviseletek jellemző motívumait, színvilágát felhasználva, a ma elvárásainak megfelelő, hordható ruhákat, cipőket, kiegészítőket készítenek, amelyeket minden korosztály viselhet egy-egy ünnepi esemény alkalmával. 2017. augusztus 21-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Áder János köztársasági elnök megbízásából elismeréseket adott át az államigazgatás, a tudományos és a gazdasági élet területén kimagasló teljesítményt nyújtó szakembereknek az előző napi nemzeti ünnep alkalmából. Az eseményen Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke és Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott. Varga Mihály elmondta, hogy az elismerésben részesültek nemcsak munkájukkal, hanem személyes példaadásukkal is hozzájárulnak Magyarország előrejutásához. 2017. augusztus 22-én került sor a Magyar Kézműves Remek pályázatra beérkezett pályaművek előzsűrizésére. Idén 90 kézműves nyújtotta be pályázatát, amelyből 78 jutott tovább a szeptember 15-i döntőbe. A 2017. évi Magyar Kézműves Remek díjnyertes, és kiállításra kerülő alkotásait a nagyközönség szeptember 20-24. között az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK) keretében tekintheti meg a Hungexpo A pavilonjában. Az idei zsűri elnöke Birinyi József népzenész, népzenekutató, a Hungarikum Szövetség elnöke. A társelnök Fekete Balázs, az MKIK kézműipari alelnöke, - 5 -
a Kézműipari Kollégium elnöke. A zsűri további tagjai között szerepelnek az MKIK Kézműipari Kollégiumának képviselői: Dávid Lajos, a Fejér Megyei KIK Kézműipari Tagozatának alelnöke és Tasi László, a Bács- Kiskun Megyei KIK kézműves alelnöke. Az MKIK Turisztikai Kollégiumának képviselői: Horváth Vilmos, az MKIK turizmusért felelős alelnöke, a Turisztikai Kollégium elnöke és Tarnóczi Lajos, a Nógrád Megyei KIK Kereskedelmi Tagozatának elnökségi tagja. Az országos kézműves szakmai szervezetek képviselői: Benkő Csaba Gyula, a Képző és Iparművészeti Lektorátus szakértője, Hubert Erzsébet, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Igyártó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Tankó Judit Munkácsy-díjas divattervező, ruhatervező iparművész, és Sánta Dóra, az Agrármarketing Centrum turisztikai szakértője. Szeretettel emlékezünk Simon Károlyra, aki sok éven keresztül volt a zsűri elnöke és idén márciusban hosszú betegség után elhunyt. Simon Károly, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, a Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetem nyugalmazott tanára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt, aki sokéves áldozatos szakmai munkájával hozzájárult a Magyar Kézműves Remek sikeréhez. - 6 -