TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG KUTATÁS HÍREK PARRAGH LÁSZLÓ: MILLIÁRDDAL JAVULT A VÁLLALKOZÓK POZÍCIÓJA AZ IDÉN

Átírás

1 TARTALOM FÓKUSZ NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG KUTATÁS HÍREK ú FÓKUSZ PARRAGH LÁSZLÓ: MILLIÁRDDAL JAVULT A VÁLLALKOZÓK POZÍCIÓJA AZ IDÉN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére a kormány 2014-ben több olyan intézkedést is hozott, amelyek együttesen milliárd forinttal javítják a vállalkozói szféra helyzetét, és ez kedvezően befolyásolja a évi kilátásait - mondta Parragh László elnök az MTI-nek az idei év kamarai tevékenységét értékelve. Az MKIK elnöke úgy látja, hogy az MKIK erős, befolyásos köztestületté vált az elmúlt évek során, véleményére, álláspontjára figyelnek a gazdaság szereplői, a politikai döntéshozók, és ha ez az állapot tartós marad, akkor szerinte európai kamarai rendszerről lehet beszélni Parragh László a kamara évi eredményei között említette, hogy sikeresen léptek fel a kormánynál a Szép-kártya tervezett megadóztatásának enyhítéséért, a felsőoktatás átalakításáért, a készülő közbeszerzési törvény egyszerűsítéséért. Az év második felében nyolc állami szervezettel kötöttek megállapodást adatbázisok átadásáról az üzleti élet biztonságát erősítő egységes információs rendszer létrehozása érdekében. Az elnök stratégiai jelentőségűnek értékelte a kamara duális képzésben elért eredményeit: a szakmunkásképzők már áttértek, a felsőoktatási intézmények pedig fokozatosan vezetik be a gyakorlatorientált képzést. Egyebek között ennek is köszönhető, hogy a

2 magyar fiatal szakmunkások eredményesen szerepelnek a nemzetközi szakmai versenyeken - jegyezte meg, hozzátéve: nemzetközi siker, hogy Magyarország rendezheti meg a térség országai közül elsőként 2018-ban a Fiatal Szakemberek Európa Bajnokságát, az EuroSkills versenyt. Parragh László kiemelte, hogy a kormány elfogadta a kamara álláspontját az európai uniós források felhasználására, és a as időszakban a keret 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja, fókuszba állítva a növekedést, a foglalkoztatás, a termelőkapacitások bővítését, a fenntarthatóságot, mert ez szolgálja a gazdaság, az ország érdekeit. Az uniós források kihelyezésében, a vállalkozások finanszírozásában a kamara a KAVOSZ Zrt. által gondozott Széchenyi Kártya Programban is aktívan vesz részt - emlékeztetett Parragh László évi tevékenységének fontos területe volt az is, hogy hozzájárult a vitás kérdések rendezésében a Békéltető Testületek és a Választottbíróság működtetésével. A kamara külgazdasági tevékenysége erősödött az idén, az MKIK képviselője meghívást kap minden kétoldalú gazdasági vegyesbizottsági ülésre, a külföldre utazó kormányzati delegációkba - mutatott rá Parragh László. Szólt arról is, hogy az MKIK és a Nemzetgazdasági Minisztérium között ben létrejött támogatási szerződés alapján a kamara évről évre pályázatot ír ki külföldi megjelenés támogatására. Az idén 183 pályázatot fogadtak el, 21 területi kamara, valamint 12 viszonylati tagozat 278 millió forint támogatást kapott, ezzel 5 ezer vállalkozás részvételét segítették nemzetközi rendezvényeken. Az MKIK folyamatosan bővíti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat segítő tagozati rendszerét is, legutóbb német tagozatot hoztak létre. A magyar gazdaság teljesítményét értékelve Parragh László kiemelte, hogy 2014-ben a makrogazdasági mutatók jók, jelentősen növekedett a foglalkoztatás, a beruházás, a belső fogyasztás, az export, és defláció van. Jövőre kedvező esetben a GDP növekedése meghaladhatja a évi válság előtti szintet, azaz a "visszatérés" éve lesz. A biztató folyamatok mellett ugyanakkor felhívta a figyelmet az ukrán és az orosz helyzet bizonytalansága miatti kockázatokra. NEMZETKÖZI MAGYAR-TÖRÖK GAZDASÁGI FÓRUM Az MKIK Magyar- Török Tagozata december 1-jén magyar- török gazdasági fórumot rendezett a budapesti Presindent Hotelben. A mintegy nyolcvan résztvevőt Rév András, a tagozat elnöke köszöntötte. Szabó László, külgazdaságért és külügyekért felelős miniszterhelyettes előadásában elmondta, hogy a KKM a külképviseletek átalakításával a külgazdasági attasék révén erősíti a külgazdasági vonalat. Törökországban a korábbi egy helyett jövőre négy KGA fog működni. Eredményként értékelte az egységes külgazdasági hálózat létrejöttét. A külképviseletek és a KKM irányítása alá került három pillér (Nemzeti Befektetési Ügynökség, Nemzeti Kereskedőház, EXIM) szorosan együttműködnek a külgazdasági stratégia megvalósítása, a vállalatok piacra jutásának segítése érdekében. Szőcs Gábor, az EXIM ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta, hogy az exporthitel programjuk keretösszege három év alatt 150 millió euróról 1 Mrd euróra, export lefedettsége 1 százalékról 3,5 százalékra növekedett. Jövőre új mikrohitel és a nemzetközi versenyképességet segítő hitelkonstrukció bevezetését, kilenc vidéki városban képviseleti iroda létesítését tervezik. Török bankokkal 100 millió eurós vevőhitel keretet és 50 millió eurós közös befektetési alapot hoznak létre. A Magyar Nemzeti Kereskedőház szerepéről szólva Wittek András igazgatóhelyettes elmondta, hogy a külföldi kereskedőházak számát a jelenlegi 19-ről ez év végéig 25-re, a későbbiekben fokozatosan 50- re növelik. Kiss Gábor, Magyarország ankarai nagykövete kiemelte, hogy Törökország, amely jelenleg a világ 16. legnagyobb gazdasága, 2023 ig a 10. helyre szeretne emelkedni. Az egy főre jutó GDP-t egy évtized alatt a

3 jelenlegi USD-ről USD-re növelik. Az erőművi kapacitást évente MW-tal bővítik, km vasútvonal, km autópálya építését tervezik. A magyar vállalatok elsősorban az energetika, az élelmiszeripar és mezőgazdaság, a gép-és gépjárműgyártás, a hulladék- és vízgazdálkodás, a környezetvédelem, az informatika területén érhetnek el piaci sikereket és bekapcsolódhatnak a törökországi privatizációba. MAGYAR-INDIAI GAZDASÁGI FÓRUM december 2-án az MKIK az Európai Üzleti és Technológiai Központtal együttműködve magyar-indiai gazdasági fórumot szervezett. A rendezvényen bemutatták az indiai piac által kínált üzleti lehetőségeket, az előadók tájékoztatást adtak az országban végbemenő gazdasági folyamatokról, illetve az uniós támogató intézmények által nyújtott szolgáltatásokról. A fórumon Kárpáti György, az MKIK Nemzetközi Kollégiumának alelnöke és Shri Malay Mishra, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete köszöntötték a jelenlévő magyar cégeket. Káli Attila, a KKM Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának vezetője a magyar-indiai gazdasági kapcsolatokról tartott előadást. Vijay Khanduja, a nagykövetség első titkára részletes tájékoztatót adott az indiai gazdaság aktualitásairól, a fejlődési tendenciákról és az üzleti lehetőségekről. Az Európai Üzleti és Technológiai Központot (EBTC) és az együttműködési lehetőségeket Joel Fernandes, regionális igazgató mutatta be. A rendezvényen több mint 40 magyar, az indiai piac iránt érdeklődő cég vett részt VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG HÚSZ ÉVE LÉPETT HATÁLYBA A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI TÖRVÉNY december 13-án lépett hatályba a választottbíráskodásról szóló évi LXXI. sz. törvény, amely az egyik - és talán a legfontosabb - alternatív vitarendezési mód szabályait foglalja magában. A törvény az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) által 1985-ben elfogadott, a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló mintatörvény szabályozási rendszerét követi, attól csak a magyar jogrend sajátosságainak érvényesítése érdekében tér el. A mintatörvény a nemzetközi választottbíráskodás meghatározó, általánosan elfogadott dokumentuma, ezt mutatja, hogy 67 állam választottbírósági szabályozásának alapjául szolgál. A választottbíráskodás szerződésen alapuló, az államot és a bírósági szervezetet mellőző vitarendezési mód, amely elsősorban a gazdasági életben, a kereskedelemben felmerülő viták eldöntésére szolgál. Éppen ezért hagyományosan a gazdasági kamarák által nyújtott szolgáltatás. Erre utal a törvény is, amely prioritást biztosít a gazdasági kamarák számára állandó választottbíróság alapítására, illetve kiköti, hogy csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság járhat el nemzetközi ügyekben. A nemzetközi szabályozáson alapuló választottbírósági törvény és a köztestületi formában működő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ugyanabban az évben jöttek létre. Az eltelt húsz év alatt több mint 6500 ügy érkezett a Választottbíróságra, ebből a nemzetközi ügyek száma 964 volt. Idegen nyelven 153 ügy került lebonyolításra. A jogviták között a kkv-k vitái mellett jelentős számban fordultak elő nagyberuházásokkal kapcsolatos jogviták is. A Választottbíróság

4 tevékenységének elismertségét mutatja, hogy százhoz közelít azoknak a jogvitáknak a száma, ahol az ügy pertárgyértéke meghaladta az egymilliárd forintot. KUTATÁS AZ MKIK GVI OKTÓBERI NEGYEDÉVES KONJUNKTÚRA- FELVÉTELÉNEK EREDMÉNYEI olyan felmérés, ami 400 vállalat üzleti és konjunkturális helyzetét vizsgálta. Összességében megállapíthatjuk, hogy a mutatók szerint az üzleti bizalom szintjének 2014 januárja óta tartó javuló tendenciája októberben megtört. A GVI Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll, úgy mint a jelenlegi és várható üzleti, illetve jövedelmezőségi helyzet, valamint termelési szint, a jelenlegi megrendelések és a várható beruházások, létszámváltozás és kapacitáskihasználás. E tíz elemi indikátor időbeli változása alapján megállapíthatjuk, hogy a GVI Negyedéves Konjunktúramutató visszaesése annak köszönhető, hogy valamennyi elemi mutató értéke csökkent az előző negyedévhez képest. A legjelentősebben a várható beruházási aktivitás (22 pontos csökkenés), a várható üzleti helyzet (13 pontos csökkenés), a jelenlegi üzleti helyzet (12 pontos csökkenés), illetve a jelenlegi rendelésállomány (10 pontos csökkenés) mutatója esett vissza. A októberi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje jelentősen romlott az előző negyedévben tapasztalthoz képest: a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója a júliusi 18 pontról 10 pontra csökkent, azonban még így is meghaladja az egy éve mért szintet (2013 októberében 5 ponton állt a mutató). A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték azonos a júliusban mérttel. Ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 35 pontos szint meghaladja az egy évvel korábbi értéket (2013 októberében 31 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra enged következtetni, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010 óta minden negyedévben elvégzi konjunktúraelemzését. Célja, hogy eseti jellegű kutatási témák felmérése mellett a vállalatok üzletiés konjunkturális helyzetét vizsgálja. A negyedik negyedévi adatfelvétel volt a HÍREK december 2-4. között az MKIK innovációs konferenciát és munkamegbeszélést tartott Pécsen, melyen részt vettek a Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégium tagjai és a területi kamarák innovációs munkatársai. A megbeszélés központi gondolata a reálgazdaság érdekében történő kamarai innovációs tanácsadói rendszer folyamatos fejlesztése volt.

5 2014. december 5-én a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Karácsonyi készülődés címmel kézműves vállalkozók és népi iparművészek vásárát rendezte meg Salgótarjánban, a két napon át tartó eseményt Rabi József, az MKIK kézműipari alelnöke nyitotta meg december 8-án tartotta meg közgyűlését az ICC Hungary Mosonyi György elnök vezetésével. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta az egyesület jogutód nélküli végelszámolás útján történő - megszüntetését december 31-i hatállyal december 8-án az MKIK Kisvállalkozás-fejlesztési Kollégiuma tartott ülést, ahol Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár tartott előadást az adózáshoz kapcsolódó jogszabályi változásokról. Az ülés végén Dr. Kiss Zoltán, a kollégium elnöke tájékoztatást adott a évi kollégiumi feladatokról december 9-én Kecskeméten, a Bács- Kiskun Megyei KIK tartotta meg a közjogi kamara megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megrendezett küldöttgyűlését, amelyen Gaál József elnök ismertette a területi kamara által elért eredményeket, majd az MKIK részéről Dunai Péter főtitkár tartott tájékoztatót a kamarai rendszer elmúlt években elért eredményeiről december 9-én Békéscsabán, a Békés Megyei KIK tartotta a közjogi kamara megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi küldöttgyűlését, amelyen az MKIK részéről Dunai Péter főtitkár mondott köszöntőt, majd Hódsági Tamás, a kamara elnöke adott tájékoztatást a területi kamara elmúlt 20 évének legfontosabb eseményeiről december 12-én Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KIK tartotta a közjogi kamara megalakulásának évfordulójára alkalmából megrendezett ünnepi küldöttgyűlését, amelyen az MKIK részéről Dunai Péter főtitkár mondott köszöntőt, majd Pekó László, a kamara elnöke foglalta össze az elmúlt 20 év eredményeit december 16-án Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár és Parragh László, az MKIK elnöke közösen tartottak sajtótájékoztatót a felsőoktatás területén bevezetendő duális képzésről december 17-én Parragh László elnök A közjogi kamara múltja és jelene Magyarországon címmel tartott előadást a Pest megyei és Érd Megyei Jogú Városi KIK ünnepi küldöttgyűlésén december 17-én Parragh László elnök részvételével az MKIK Felsőoktatási Szakkollégiuma tartott ülést, amelyen részt vett Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár december 17-én Orosz Tivadar elnök vezetésével az MKIK Ellenőrző Bizottsága tartott ülést, amelyen megvitatták és elfogadták az MKIK évi előzetes költségvetését december 18-án tartotta ünnepi évzáró ülését az MKIK Elnöksége, melynek első napirendi pontja az elmúlt időszak fontosabb kamarai eseményeiről tartott beszámoló volt. Parragh László elnök elmondta, hogy az elmúlt hónapokban több megyei kamara ünnepi küldöttgyűlést tartott a közjogi kamarák megalakulásának 20. évfordulója alkalmából és kiemelte azt is, hogy a kamara és a Turizmus Zrt. a két szervezet szakmai együttműködéséről tartott egyeztető megbeszélést. Beszámolt a miniszterelnök által vezetett delegáció munkájáról és tapasztalatairól a Koreai Köztársaságban, továbbá beszélt a Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral a felsőoktatás területén bevezetendő duális képzésről közösen megtartott

6 sajtótájékoztatóról. Ezt követően az MKIK kollégiumainak, kétoldalú tagozatainak, valamint a vegyeskamarák évi tevékenységéről szóló beszámolóit hallgatta meg és hagyta jóvá a testület. Dunai Péter főtitkár javaslatot tett az MKIK évi előzetes költségvetésére az Elnökség az előterjesztést elfogadta. Az ünnepi program kitüntetések átadásával folytatódott: Juhász Péter (Dunaújvárosi KIK) és Tóth Kálmán (Sopron KIK) Kamarai Díjat kapott, Török István (Hajdú-Bihar megyei KIK) pedig Elnöki Aranyéremben részesült. A program Parragh László elnöki évértékelőjével zárult