Nők az Európai Parlamentben 2010 Nemzetközi Nőnap HU március 8. 2010 Egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztály
Tartalom Nők a politikai szinten Silvana Koch-Mehrin, az EP alelnökének előszava... 3 Nők az Európai Parlamentben... 4 Az Elnökség... 6 A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport... Képviselőcsoportok... 9 Parlamenti bizottságok... 10 A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság... 11 A nemek közötti egyenlőségről szóló uniós irányelvek... 12 Küldöttségek... 14 Nők a nemzeti parlamentekben (EU-27)... 15 Nők az igazgatási szinten Az EP főtitkársága Szervezeti felépítés Főigazgatók és igazgatók... 16 Francesca R. Ratti, főtitkár-helyettes előszava... 17 Nők az Európai Parlamentben A Főtitkárság... 18 Nemek szerinti megoszlás az EP-ben A Főtitkárság... 19 Nemek szerinti megoszlás az EP-ben A képviselőcsoportok titkársága... 20 A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák az EP titkárságánál... 21 A nemek közötti egyenlőség és a sokféleség előmozdítására vonatkozó cselekvési terv... Az EP főtitkársága a nemek közötti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek... A Személyzeti Bizottság... 27 7 23 25 Ellenkező utalás hiányában a kiadvány egészében a színek a következőket jelentik: nők férfiak Az adatokhoz felhasznált források: az Európai Parlament és szervei: www.europarl.eu, a 2010. január 20-i állapot szerint az EP igazgatása: Streamline, a 2010. január 20-i állapot szerint Jognyilatkozat: Az e kiadványban kifejtett vélemények nem tükrözik szükségszerűen az Európai Parlament hivatalos álláspontját. 2
Silvana Koch-Mehrin, az EP alelnökének előszava Nem, még nem tartunk ott! Még nem valósult meg az Európai Parlamentben a férfiak és nők közötti egyenlőség. Noha az európai lakosság 53%-a nő, a parlamenti képviselői helyeknek mindössze 35%-át töltik be. És jóllehet a Parlament személyzetének nagy része nőkből áll, felsővezetői pozíciókban a nők száma még mindig elkeserítően alacsony. A politikát továbbra is a férfiak uralják, még Európában is. Így állnak a dolgok a 2010. évi nemzetközi nőnapon. Az ember hajlik arra, hogy egyetértsen a Bizottság alelnökével, Viviane Redinggel, aki két évvel ezelőtt azon az alapon szólított fel a nemzetközi nőnap eltörlésére, hogy ha egy ilyen eseményről külön meg kell emlékeznünk, ez annyit jelent, hogy még mindig nem értük el az egyenlőséget. Ha azonban fellapozzuk ezt a kiadványt, figyelmesen olvasva nyilvánvalóvá válik, hogy véleményem szerint miért túlságosan pesszimista az effajta reakció. Az elmúlt pár évben számos pozitív változás következett be. Ha az ember a tényeket nézi, azt látja, hogy az Európai Parlament élen jár az egyenlőség érvényesítése terén. Csaknem minden tagállamban több nőt választottak meg az Európai Parlamentbe, mint a nemzeti parlamentekbe. A nők által elnyert képviselői helyek aránya pedig több mint kétszeresére nőtt 1979 óta. Ez azt jelzi, hogy jóllehet a célt még nem sikerült elérnünk, a helyes irányba tartunk. Az út azonban mint a politikában mindig hosszú és fáradságos lesz. Az Európai Parlament nagy jelentőséget tulajdonít az egyenlőségnek, az Elnökség ezért is hozta létre a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportot. E munkacsoport elnökeként fő feladatomnak tartom annak biztosítását, hogy az uniós intézmények példaként szolgáljanak ezen a területen. Nem fordulhat elő, hogy egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet hirdetnek, majd pedig épp ők azok, akik nem tartják tiszteletben ugyanezen elveket. Mindenekelőtt az EU-n belüli felsővezetői pozícióknak kell egyformán hozzáférhetővé válniuk a nők és férfiak számára. Idővel majd kiderül, hogy egy napon lehetségessé válik-e az, hogy minden ilyen álláshely 50%-ára nőket nevezzenek ki. A legfőbb feladat, hogy ne veszítsük szem elől célunkat. Meggyőződésem, hogy elérjük azt. Az egyenlőség többé már nem vágyálom, hanem magától értetődő gyakorlat lesz, a nemzetközi nőnap pedig inkább az ünneplést, semmint a megemlékezést szolgálja majd. 3
Nők az Európai Parlamentben A maga 34,9%-ával az Európai Parlament 7. parlamenti ciklusában a nők százalékos aránya magasabb, mint korábban bármikor. Az Európai Parlamentben a női képviselők fokozott jelenléte növeli az uniós polgárok demokratikus képviseletének szintjét, és elősegíti a Parlament számára, hogy jobban integrálja a nemi dimenziót valamennyi tevékenységi területébe, legyen szó akár az EU egészét érintő jogszabályokról és politikákról, akár saját belső struktúrájáról és szerveiről, a titkárságot is ideértve. Az EP-be megválasztott nők százalékos arányának átfogó, 4,7%-os növekedése mellett a 6. és 7. parlamenti ciklus között a döntéshozatali pozíciókban lévő nők számában is több esetben növekedés állt be. A női alelnökök száma 5-ről 6-ra nőtt a 14-ből, míg a parlamenti bizottságok és albizottságok elnöki tisztségét betöltő nők száma 50%-kal 6 női elnökről 9-re nőtt a 23-ból. A képviselőcsoportok elnöki tisztségét betöltő nők száma azonban 3 társelnökről 1 társelnökre csökkent. Európai parlamenti képviselők 1952-től 2010-ig 4
Nők az Európai Parlamentben Európai parlamenti képviselők, 1979 Európai parlamenti képviselők, 2010 342 83,4% 68 16,6% 479 65,1% 257 34,9% Az európai parlamenti képviselők nemek szerinti megoszlása tagállamonként 2010-ben Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5
Nők az Európai Parlamentben Az Elnökség Az Elnökség tagjait az Európai Parlament elnöke, 14 alelnök és megfigyelői státuszban 5 quaestor alkotja, akiket a közgyűlés két és fél éves megújítható időszakokra választ. Az Elnökség irányítja a Parlament belső működését, beleértve a költségvetési becsléseket, valamint az összes adminisztratív, személyzeti és szervezeti kérdést. 6 alelnök Rodi KRATSA- TSAGAROPOULOU (EL - EPP) Dagmar ROTH- BEHRENDT (DE - S&D) Isabelle DURANT (BE - Verts/ALE) Roberta ANGELILLI (IT - EPP) Diana WALLIS (UK - ALDE) Silvana KOCH- MEHRIN (DE - ALDE) 2 quaestor Lidia Joanna GERINGER DE OEDENBERG (PL - S&D) Astrid LULLING (LU - EPP) Alelnökök Quaestorok 8 57,1% 6 42,9% 3 60,0% 2 40,0% 6
A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport Elnök Silvana KOCH-MEHRIN (DE - ALDE) Alelnök Roberta ANGELILLI (IT - EPP) A magas szintű munkacsoportot az Elnökség 2004-ben hozta létre a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítéséről szóló, 2003. március 13-i európai parlamenti állásfoglalás nyomon követéseként, azzal a feladattal, hogy előmozdítsa és végrehajtsa a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését a parlamenti tevékenységeken, struktúrákon és szerveken belül. Az egyenlőségre és sokféleségre vonatkozó politika általános hatályával összhangban az Elnökség ezen munkacsoport nevét 2007 novemberében a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportra módosította. A magas szintű munkacsoport horizontális, több területen átívelő testületként működik, és szorosan együttműködik más európai parlamenti testületekkel különösen a bizottsági és a küldöttségi elnökök értekezletével, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal. A 6. parlamenti ciklus során a magas szintű munkacsoport számos fontos célt ért el: az európai parlamenti képviselők és az európai parlamenti személyzet hálózatainak bizottságokban és küldöttségekben történő létrehozása a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének megvalósítása érdekében, a parlamenti dokumentumokban, közleményekben és tájékoztatásokban a nemi szempontból semleges nyelvezet alkalmazásával kapcsolatos iránymutatások elfogadása, valamint a költségvetés kidolgozásakor a nők és férfiak közötti egyenlőség figyelembevételének előmozdítása. Ami a fogyatékkal élők foglalkoztatását és integrációját illeti, a magas szintű munkacsoport hangsúlyozta annak szükségességét, hogy végrehajtsák a méltányos munkahelyi körülmények koncepcióját. A munkacsoport emellett hangsúlyozta a megfelelő mind külső, mind pedig belső kommunikáció fontosságát a tudatosság növelése érdekében, különösen egy teljes mértékben hozzáférhető internetes honlap kialakítása révén. A munkacsoport 7. parlamenti ciklusra vonatkozó megbízatását 2010 februárjában fogadták el. A magas szintű munkacsoport mindenekelőtt az EP titkárságán a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség előmozdításáról szóló cselekvési terv (2009 2013) végrehajtását biztosítja majd. Továbbá a nemek közötti egyenlőségnek a parlamenti tevékenységekbe (eljárásokba és politikákba) történő integrálásához szükséges adminisztratív struktúrák meglétéről is gondoskodik. A magas szintű munkacsoport a munka és a magánélet közötti megfelelőbb egyensúlyt is ösztönözni kívánja. A magas szintű munkacsoport elnöke Silvana KOCH-MEHRIN, az egyenlőségért felelős alelnök, összetétele pedig a következő: Roberta ANGELILLI, a magas szintű munkacsoport alelnöke, valamint (Roth-Behrendt asszonnyal együttműködésben) a személyzeti és orvosi szolgálatért felelős alelnök Dagmar ROTH-BEHRENDT, (Angelilli asszonnyal együttműködésben) a személyzeti és orvosi szolgálatért felelős alelnök SCHMITT Pál, alelnök Eva-Britt SVENSSON, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke Klaus-Heiner LEHNE, a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke Luis YANEZ-BARNUEVO, a Küldöttségi Elnökök Értekezletének elnöke Lidia Joanna GERINGER DE OEDENBERG, quaestor Astrid LULLING, quaestor 3 33,3% 6 66,7%. 7
Nők az Európai Parlamentben Képviselőcsoportok Az Európai Parlamentben a képviselők politikai irányultságuk, nem pedig állampolgárságuk alapján foglalnak helyet. Jelenleg 7 képviselőcsoport működik a Parlamentben, amelyet az elnök (vagy két társelnök) vezet. Egy női társelnök van Rebecca Harms személyében, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja képviseletében. A képviselőcsoportok elnökei és társelnökei 6,7% 1 társelnök Rebecca HARMS (DE - Verts/ALE) 93,3% A nemek közötti megoszlás a képviselőcsoportokban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EPP S&D ALDE Greens/EFA ECR GUE/NGL EFD NI EPP az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportja S&D Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport ALDE Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport Verts/ALE a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja ECR Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport GUE/NGL az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja EFD a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport NI Független képviselők 8
Nők az Európai Parlamentben Parlamenti bizottságok Az Európai Parlament a 7. parlamenti ciklusban 20 parlamenti bizottsággal, két albizottsággal és egy különbizottsággal rendelkezik. A bizottságok jogalkotási javaslatokról szóló jelentések és saját kezdeményezésű jelentések kidolgozása révén előkészítik a Parlament plenáris üléseinek munkáját. A bizottsági elnökök a Bizottsági Elnökök Értekezletének keretében hangolják össze a bizottságok munkáját. A 23 bizottság közül jelenleg 9-nek van női elnöke. 9 bizottsági elnök Eva JOLY (FR - Verts/ALE) Fejlesztési Bizottság (DEVE) Danuta Maria HÜBNER (PL - EPP) Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) Sharon BOWLES (UK - ALDE) Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) Carmen FRAGA ESTÉVEZ (ES - EPP) Halászati Bizottság (PECH) Pervenche BERES (FR - S&D) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) Doris PACK (DE - EPP) Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) Eva-Britt SVENSSON (SV - GUE/NGL) Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) Erminia MAZZONI (IT - EPP) Petíciós Bizottság (PETI) Heidi HAUTALA (FI - Verts/ALE) Emberi Jogi Albizottság (DROI) Bizottsági elnökök 14 60,9% 9 39,1% Beleértve a CRIS különbizottságot, valamint a DROI és a SEDE albizottságokat is. 9
FEMM A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) a férfiak és nők közötti egyenlőséggel, valamint a nők jogaival kapcsolatos kérdések nyomon követéséért és az ezekre irányuló jogalkotásért felelős parlamenti bizottság. Elnök Eva-Britt SVENSSON (SV - NGL/GUE) A bizottság eredete egy, az Európai Parlamentben 1979-ben létrehozott nőjogi és esélyegyenlőségi ad hoc bizottságra nyúlik vissza, amikor is a nők jogai és az egyenlőség egyre fokozódó jelentőségre tett szert a nemzetközi színtéren, az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig ugyanazon évben fogadta el a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló (CEDAW) egyezményt. A bizottság jogállása 1984-ben állandó bizottságra változott, és azóta a FEMM bizottság a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdításáért felelős legfőbb testület az Európai Parlamentben. Az Eva-Britt Svensson elnöklése alatt működő Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság feladatkörébe a következők tartoznak: az Unióban a nők jogainak meghatározása, előmozdítása és védelme, valamint a kapcsolódó közösségi intézkedések; a nők jogainak harmadik országokban való előmozdítása; esélyegyenlőségi politikák, beleértve a férfiak és nők közötti egyenlőséget a munkaerő-piaci lehetőségek és a munkahelyen alkalmazott bánásmód tekintetében; a nemen alapuló megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolása; a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi szakpolitikai ágazatban; a nők jogaival foglalkozó nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása; a nőkkel kapcsolatos tájékoztatási politika. A bizottság (2009. szeptembertől 2010. decemberig terjedő) munkaprogramja az EP-ben a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatban folytatott munkára összpontosít, és kiterjed a további lépések megtervezésére, valamint a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új uniós ütemterv kulcsfontosságú elemeire; a pénzügyi és gazdasági válság nemi dimenzióira vonatkozó tanulmány és szeminárium lebonyolítására, valamint az EP-nek a Peking +15 az ENSZ cselekvési platformja a nemek közötti egyenlőségért" elnevezésű rendezvényen történő képviseletére. A 7. parlamenti ciklus első öt hónapjában a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tevékenységei a következőket ölelték fel: A nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unióban 2009" című éves jelentés elfogadása, amely a plenáris ülés által 2010. február 10-én ebben a témában elfogadott állásfoglalás alapjául szolgált; A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új uniós stratégia felé" címmel megrendezett nyilvános meghallgatás; a szülési szabadságról szóló irányelv módosításainak megvitatása, valamint a munkahelyi és családi jogok és kötelezettségek összeegyeztethetősége tekintetében biztosítandó esélyegyenlőség támogatására irányuló uniós intézkedésekről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadása. http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/homecom.do?language=en&body=femm 10
A nemek közötti egyenlőségről szóló uniós irányelvek 1975: Az egyenlő díjazásról szóló 75/117/EGK irányelv Ez az irányelv előírja, hogy a díjazás valamennyi szempontját illetően meg kell szüntetni a nemen alapuló megkülönböztetést (a 2006/54/EK átdolgozott irányelv hatályon kívül helyezte). 1976: Az egyenlő bánásmódról szóló 76/207/EGK irányelv Ez az irányelv előírja, hogy nem létezhet nemen alapuló sem közvetlen, sem közvetett, sem pedig a családi állapotra és a családi jogállásra történő hivatkozással érvényesített megkülönböztetés a munkavállalás, a képzés, a munkafeltételek, az előmenetel vagy az elbocsátás terén. 1978: A szociális biztonságról szóló 79/7/EGK irányelv Az irányelv a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot ír elő a betegség, rokkantság, öregség, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések, valamint a munkanélküliség elleni védelemre szolgáló, törvény által szabályozott rendszereken belül. 1986: A foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekről szóló 86/378/EGK irányelv Az irányelv célja a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód végrehajtása a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben. Az irányelvet 1996-ban módosították. 1986: Az önálló vállalkozói tevékenységről szóló 86/613/EGK irányelv Az irányelv a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvét az önálló vállalkozókra alkalmazza többek között a mezőgazdaság területén, és előírja az önálló vállalkozó nők terhesség és anyaság során való védelmét. 1992: A várandós munkavállalókról szóló 92/85/EGK irányelv Az irányelv minimumintézkedéseket követel meg a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítása érdekében, beleértve a legalább 14 hetes szülési szabadsághoz való törvényes jogot is. 1996: A szülői szabadságról szóló 96/34/EK irányelv Az irányelv előírja, hogy a tagállamok által meghatározott életkorú gyermekek bármely szülője számára legalább 3 hónapos szülői szabadságot, valamint az eltartott betegsége vagy sérülése esetén a munkából való távolmaradást kell biztosítani. 1997: A nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási teherről szóló 97/80/EK irányelv Az irányelv változásokat követelt a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereiben, amelyek nyomán a bizonyítási teher igazságosabban oszlik meg az olyan ügyekben, amikor a munkavállalók a munkáltatóikkal szemben nemi alapon történt hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokkal éltek. 2002: A munkavállalás terén az egyenlő bánásmódról szóló 2002/73/EK irányelv Az irányelv az egyenlő bánásmódról szóló 1976. évi irányelvet módosítja oly módon, hogy azt kiegészíti a közvetlen megkülönböztetés, a zaklatás és a szexuális zaklatás fogalommeghatározásaival, a tagállamokat pedig arra kötelezi, hogy a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód előmozdítására, elemzésére, nyomon követésére és támogatására hozzanak létre egyenlőséggel foglalkozó testületeket. 2004: Az árukról és szolgáltatásokról szóló 2004/113/EK irányelv Az irányelv a nemek közötti egyenlőséget első alkalommal terjeszti ki a foglalkoztatás területén kívüli jogalkotásra. 2006: A foglalkoztatás és munkavégzés területén az egyenlő bánásmódról szóló 2006/54/EK irányelv (átdolgozás) Az átláthatóság, az egyértelműség és a jogi egységesség fokozása érdekében ez az irányelv az egyenlő díjazásra, a foglalkoztatási rendszerekre, valamint a bizonyítási teherre vonatkozó már meglévő rendelkezéseket egyetlen szövegbe foglalja. 11
Nők az Európai Parlamentben Küldöttségek A küldöttségek fenntartják és fejlesztik a Parlament nemzetközi kapcsolatait. A küldöttségi tevékenységek célja az olyan államok parlamentjeivel meglévő kapcsolatok fenntartása és elmélyítése, amelyek hagyományosan az Európai Unió partnerei, valamint hozzájárulnak az EU alapjául szolgáló értékek harmadik országokban történő előmozdításához. Jelenleg 35 küldöttség és 5 többoldalú közgyűlés létezik. A 7. parlamenti ciklusban a 35 küldöttségi elnök közül 8 nő, a többoldalú közgyűlések esetében azonban jelenleg nincs női elnök. A Küldöttségi Elnökök Értekezlete 32 80,0% 8 20,0% Az európai parlamenti küldöttségek 8 elnöke Hélene FLAUTRE (FR - Verts/ALE) Törökország (D-TR) Maria MUNIZ DE URQUIZA (ES - S&D) Chile (D-CL) Monica Luisa MACOVEI (RO - PPE) Moldova (D-MD) Angelika NIEBLER (DE - PPE) Arab-félsziget (DARP) Barbara LOCHBIHLER (DE - Verts/ALE) Irán (D-IR) Emine BOZKURT (NL - S&D) Közép-Amerika (DCAM) Jean LAMBERT (UK - Verts/ALE) Dél-Ázsia (DSAS) Mara BIZZOTTO (IT - EFD) Ausztrália és Új-Zéland (DANZ) 12
Nők a nemzeti parlamentekben (EU-27) A világ lakosságának több mint fele nő, a politikai folyamatban való részvételük és az ahhoz való hozzájárulásuk pedig egyszerre fontos és szükséges, sőt alapvető joguk. Az Európai Parlamentben a nők százalékos aránya a 2009. évi választásokat követően ismét megemelkedett. Az Európai Unió tagállamainak körében az Európai Parlamentben képviselői hellyel rendelkező nők aránya immáron magasabb, mint a tagállamok nemzeti parlamentjében helyet foglaló nők aránya, kivéve Spanyolországot (azonos arány), valamint Máltát és Luxemburgot. Finnországnak és Svédországnak több megválasztott női európai parlamenti képviselője van, mint férfi. Azáltal, hogy a 7. parlamenti ciklusban a megválasztott nők aránya elérte a 34,9%-ot, a nők európai parlamenti képviselete világviszonylatban csaknem kétszerese a nemzeti parlamentekben megválasztott nők átlagának, ami jelenleg 18,6%. A nemzeti parlamentekben és az Európai Parlamentben képviselői hellyel rendelkező nők százalékos arányának összehasonlítása tagállamonként 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% % Nők a nemzeti parlamentekben % Nők az Európai Parlamentben Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság Nemzeti parlamentekre vonatkozó adatok az alsóházba megválasztott nők száma alapján. Forrás: www.ipu.org, a 2010. január 19-i állapot szerint. 13
14 Főtitkárság - A főtitkár kabinetjének vezetője - A képviselőcsoportokkal való kapcsolattartásért felelős igazgatóság Key Nő Férfi DG PRES Elnökség Főtitkár-helyettes DG INLO Infrastruktúra és logisztika DG IPOL Belső politikák DG TRAD Fordítás Jogi Szolgálat Jogtanácsosok DG EXPO Külső politikák DG INTE Tolmácsolás és Konferenciaszer vezés DG COMM Kommunikáció DG FINS Pénzügy Betöltetlen 2010. március 1-jei állapot DG PERS Személyzet DG ITEC Innováció és Technológiai Támogatás Az EP főtitkársága Szervezeti felépítés Főigazgatók és igazgatók
Francesca R. Ratti főtitkár-helyettes előszava Szeretnék köszönetet mondani az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztálynak, amiért a nemzetközi nőnapra készülve lehetőséget kaptam arra, hogy észrevételeket fűzzek a nők által az intézményünkben betöltött szerephez, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos stratégiák terén végbement fejlődéshez. És mindezt csupán egy héttel azután, hogy az Európai Parlament főtitkár-helyetteseként hivatalba léptem, és ily módon az első nő lettem, aki ezt a pozíciót betölti. Nőként tudatában vagyok azzal, hogy mindez milyen komoly feladatokkal jár. Annak tényét sem kívánom alábecsülni, hogy a főtitkár-helyettes egyúttal az Elnökségi Főigazgatóság főigazgatójaként ezen igen fontos főigazgatóság vezetője (a belső struktúránk 1. helyén álló főigazgatóság), amellyel kapcsolatban minden, karrierjét előmozdítani kívánó tisztviselőt arra bátorítanék, hogy ott is töltsön el egy kis időt. Az ezen komoly felelősséggel járó pozíciókra való kinevezésemmel számomra megszavazott bizalom amelyért ezúton is szeretnék nyilvánosan köszönetet mondani az Elnökségnek mind tisztviselőként, mind pedig nőként megtiszteltetés számomra, és egyúttal megerősíti elkötelezettségemet intézményünk iránt, amelyet immáron 30 éve örömmel szolgálok. Az utóbbi 10 évben hatalmas előrelépések történtek a Parlamentben a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség terén. Az igazgatás és a politikai szervek fáradhatatlan, együttes erőfeszítésének köszönhetően fontos mérföldköveket sikerült elérni, nemcsak számokban mérve (lásd az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztály legutóbbi jelentését, akiknek ezúton is szeretnék gratulálni kiváló minőségű munkájukért és állhatatosságukért), hanem mindenekelőtt az intézményünk részéről ezen kihívással szemben tanúsított hozzáállás és attitűd terén végbement gyökeres változások szempontjából is. Mára az Európai Parlament lett az az intézmény, amely a legnagyobb érzékenységről tesz tanúbizonyságot, és amely a leginkább kézzelfogható változásokat érte el. Amikor 2004-ben főigazgatóvá neveztek ki, én voltam az egyetlen nő, aki ilyen pozíciót töltött be, de alig hat évvel később, 2010-ben már négy női főigazgató van. Mindemellett a vezetői álláshelyekre történt legfrissebb kinevezések is azt jelzik, hogy ez a tendencia még hangsúlyosabbá vált. Ez pedig a Parlament-szerte tapasztalható fokozott tudatosságból ered, amelynek gyümölcsei a mindennapi gyakorlatban nyilvánulnak meg. A nők által a titkárságon játszott szerepet illetően tapasztalható pozitív tendencia a politikai testületeinkben végbement változásokat tükrözi, ahol az évek során fokozatosan emelkedett a női parlamenti képviselők száma. E pozitív fejlemények azonban nem adnak okot arra, hogy a babérjainkon üljünk. Ahelyett, hogy elsiklanánk felette, hangsúlyoznunk kell, hogy a nőknek mindig egy kicsit többet kell tenniük, mint férfi kollegáiknak, mivel és ez óriási szerencse egyszerre kell különféle szerepeket játszaniuk: nőként, anyaként, tisztviselőként. Csak a női európai parlamenti képviselők és tisztviselők részéről kifejtett szakadatlan, közös erőfeszítés képes biztosítani, hogy egyszer reményeim szerint valamikor a közeljövőben a nemek közötti egyenlőségre és az esélyegyenlőségre végre elavult fogalmakként tekinthessünk egy olyan társadalmi közegben, ahol a férfiak és a nők azonos lehetőségeket élveznek, és mindenkit kizárólag érdemei alapján ítélnek meg. 15
Nők az Európai Parlamentben A Főtitkárság Főigazgatók 7 63,6% 4 36,4% 4 Főigazgató Francesca RATTI főtitkár-helyettes Elnökségi Főigazgatóság (DG PRES) Juana LAHOUSSE- JUÁREZ Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) Janet PITT Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD) Olga COSMIDOU Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság (DG INTE) 21 67,7% Igazgatók* 10 32,3% Osztályvezetők 150 78,1% 42 21,9% 40% 35% 36,4% 35,0% 40,0% % A nők aránya a 2010. március 1-jei állapot szerint 30% 32,3% 25% 20% 20,0% 21,9% Az Elnökség által 2006-ban meghatározott 2009-re vonatkozó célkitűzések (Kaufmann-jelentés) 15% 10% 5% 0% Főigazgatók Igazgatók Osztályvezetők A 2010. március 1-jei állapot szerint. 16
A nemek közötti megoszlás az Európai Parlamentben A Főtitkárság Az EP személyzete 2029 41% 2909 59% Adminisztrátorok (AD) Asszisztensek (AST) 1036 48,0% 1124 52,0% 993 35,7% 1785 64,3% Az EP személyzete 1957-2010 http://persluxsweb/statistics/data/2010-1/femmes_hommes_grade.htm, a 2010. február 1-jei állapot szerint. 17
A nemek közötti megoszlás az Európai Parlamentben A képviselőcsoportok titkárságai Főtitkárok 5 62% 3 38% A képviselőcsoportok titkárságainál foglalkoztatott személyzet Adminisztrátorok (AD) 64% 36% Asszisztensek (AST) 28% 72% Ideértve a független képviselők koordinátorát (férfi). 18
A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák az EP titkárságánál Az egyenlőségre vonatkozó politikáknak mára szilárdan kialakult helyük van az EP titkárságának célkitűzései között. Az Elnökség e területen jelentéseket készít, az egyenlőség és a sokféleség előmozdításának elveiről szóló, az Elnökség által 2006. november 13-án elfogadott nyilatkozat pedig azt a vonatkozó politikai keretet biztosítja az általános jogi kereten belül, amelyet az Alapjogi Chartát elismerő Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével erősítettek meg. Az EP titkárságának célja, hogy szervezeti felépítésének minden szintjén elérje a nemek közötti egyensúlyt. 2007 óta az erőfeszítések különösen a középvezetői szintre irányulnak, ahol a leginkább érzékelhető a nők alulreprezentáltsága. 2007-ben az igazgatás pozitív cselekvési intézkedésként kísérleti képzési és motivációs programot indított az osztályvezetői pozícióra potenciálisan pályázó nők számára. Azóta három képzési programra került sor. A nemi szempontból semleges nyelvezet használatáról szóló iránymutatásokat mind a belső, mind pedig a külső kommunikáció vonatkozásában jóváhagyták. Az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos képzés a személyzet számítógépes menüjében hozzáférhető, az adott munkakörtől függően. Emellett figyelemfelkeltő tevékenységeket szerveznek, mint például az éves esélyegyenlőségi és sokféleségi díjak kiosztása, szemináriumok és kerekasztal-beszélgetések, illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó filmvetítések. Az EP titkárságán belül a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség előmozdítására irányuló, az Elnökség által 2009. március 9-én elfogadott cselekvési terv (2009 2013) az egyik legfontosabb eszköz annak biztosítására, hogy az egyenlőség, a sokféleség és a megkülönböztetésmentesség elvei a gyakorlatban is megjelenjenek az EP titkárságának munkájában, a Parlament 7. parlamenti ciklusa során. A cselekvési terv alapja a következő három, az elveket rögzítő nyilatkozatban szereplő cselekvési irányvonal: - a nők és a férfiak közötti teljes mértékű egyenlőség biztosítása a szakmai élet valamennyi vonatkozásában; - teljes körű esélyegyenlőség garantálása a fogyatékkal élők részére, valamint teljes körű részvételük és integrációjuk támogatása; - a fajon, bőrszínen vagy etnikai származáson alapuló mindennemű potenciális hátrányos megkülönböztetés, illetve a munkaerő-felvételt gátoló akadályok kiküszöbölése; valamint a két következő horizontális célkitűzés: - az egyenlőség és a sokféleség tekintetében a vezetői szerep és az elszámoltathatóság megerősítése; - a nyílt és befogadó munkakörnyezet előmozdítása. A cselekvési terv végrehajtásában horizontális és átívelő jellegének köszönhetően részt fog venni az EP titkárságán működő valamennyi érdekelt fél. A már folyamatban lévő, valamint a 2010-ben elindítandó intézkedések az egyenlőség és a sokféleség különböző területeit fedik le: különös figyelmet fordítanak például valamennyi szinten a nemek közötti egyensúlynak, valamint a nemek közötti egyenlőség minden belső politikában és eljárásban való érvényesítésének. A prioritást élvező intézkedések a munka és a magánélet közötti egyensúlyra összpontosítanak, valamint a munkahelyi méltóságra és az egyén tiszteletben tartására, beleértve a zaklatás megelőzésére és az azzal szembeni küzdelemre irányuló politikákat is (a személyzeti szabályzat 12a. cikke). 19
CSELEKVÉSI TERV az EP titkárságán a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség előmozdításáról (2009 2013) I. CSELEKVÉSI IRÁNYVONAL A nők és a férfiak teljes körű egyenlőségének biztosítása a szakmai élet valamennyi vetületében EGYEDI CÉLKITŰZÉSEK I.1. Valamennyi foglalkoztatási típusban és kategóriában (különösen az olyan területekre összpontosítva, ahol egyensúlyhiány tapasztalható) a nők és férfiak kiegyensúlyozott képviseletének ösztönzése, ezáltal pedig szakmai előmeneteli lehetőségek biztosítása I.2. Minden szinten a feladatok nők és a férfiak közötti kiegyensúlyozott megosztásának ösztönzése I.3. A titkárság vezetésében a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételének biztosítása I.4. A költségvetés kidolgozásakor a nők és férfiak közötti egyenlőség figyelembevétele INTÉZKEDÉSEK a. a személyzet egésze számára ideértve a részmunkaidőben dolgozó vagy a személyzeti szabályzat alapján szülői vagy családi okokkal indokolt szabadságon lévő alkalmazottakat az információhoz való hozzáférés megkönnyítése és a tudatosság javítása, a szakmai előmenetelt és a (horizontális és vertikális) szakmai átjárhatóságot, valamint a kiválasztási eljárást illetően b. annak biztosítása, hogy a megüresedésekre vonatkozó tájékoztatások a nemek közötti egyenlőség szempontjából semlegesek legyenek c. a nemek szerint lebontott statisztikák bővítése, elemzése és közzététele a. a vezetés valamennyi szintjében a feladatoknak a nemek szerinti kiegyensúlyozottabb megosztására irányuló felelősség tudatosítása b. a nők középvezetői álláshelyekre való kinevezésének ösztönzése, és erre irányuló képzésük megkönnyítése c. a nők és férfiak kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása a tanácsadó bizottságokban és hatósági szervekben, felvételi bizottságokban stb. a. a vezetői pozíciókat betöltő nőkkel és férfiakkal kapcsolatos, az Elnökség által megállapított számszerűsített célkitűzések elérése b. az ismeret- és készségmegosztás, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzése a. a nemi szempontú költségvetésre vonatkozó intézkedések meghozatalának és ellenőrzésének beépítése II. CSELEKVÉSI IRÁNYVONAL A teljes körű esélyegyenlőség garantálása a fogyatékkal élők részére, valamint teljes körű részvételük és integrációjuk előnyben részesítése EGYEDI CÉLKITŰZÉSEK II.1. Az intézmény fogyatékossággal szembeni helyes attitűdje kialakításának ösztönzése II.2. Az intézményközi együttműködés megerősítése a fogyatékossággal szembeni proaktív és koordinált megközelítés elérése érdekében II.3. A fogyatékkal élők foglalkoztatásának előmozdítása céljából pozitív megkülönböztetést szolgáló intézkedések elindítása és folytatása II.4. A fogyatékkal élők munkába állásának és szakmai előmenetelének megkönnyítése II.5. Az épületekhez, munkaterekhez és tájékoztatáshoz való hozzáférhetőség biztosítása INTÉZKEDÉSEK a. a személyzet valamennyi tagja tudatosságának növelése a fogyatékosság kérdését illetően, és a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság-növelés integrálása a vezetői képzési programokba b. a fogyatékossági dimenzió beépítése a meglévő képzési programokba (pl. a személyzeti szabályzat alkalmazása, az ülések szervezése, a humánerőforrás-gazdálkodás, projektgazdálkodás) c. különleges, egyszeri rendezvények szervezése a fogyatékosság tárgyában, és e témának a kommunikációs tevékenységekbe való beépítése, amikor csak lehetséges d. a fogyatékossági dimenzió beépítése a humánerőforrás-vetülettel rendelkező valamennyi folyamatba a. a rendszeres eszme- és információcserére, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjére irányuló intézményközi hálózatok beindítása b. az EPSO-val együttműködve annak mérlegelése, hogy milyen módon támogassák a fogyatékkal élők felvételét a. a fogyatékkal élők gyakornoki programjainak folytatása és kiigazítása b. a fogyatékkal élőknek az egyéb alkalmazottként történő felvételére irányuló, pozitív cselekvési intézkedések életbe léptetése c. annak tanulmányozása, hogy szükséges-e a fogyatékkal élők felvételét érintő kvóták vagy célkitűzések létrehozása a. a méltányos munkahelyi körülmények koncepciójára vonatkozó belső szabályok elfogadása és életbe léptetése b. a fogyatékossá vált személyek alkalmazotti státuszban maradását biztosító valamennyi intézkedés áttanulmányozása (egyéni karriertanácsadás, feladatkörök felülvizsgálata, a munkakörülmények kiigazítása stb.) a. valamennyi épület akadálymentesítésének, valamint annak biztosítása, hogy a felhasználó számára alkalmas kialakítás elvét automatikusan az építkezések vagy az épületek átalakítása során b. annak biztosítása, hogy az internetes (Europarl) és az intranetes (Inside) oldalak fejlesztése és tartalma megfeleljen a Web-hozzáférhetőségi Kezdeményezés (WAI) iránymutatásainak 20
CSELEKVÉSI TERV az EP titkárságán a nemek közötti egyenlőség és a sokféleség előmozdításáról (2009 2013) III. CSELEKVÉSI IRÁNYVONAL A fajon, bőrszínen vagy etnikai hovatartozáson alapuló mindennemű potenciális hátrányos megkülönböztetés, illetve a munkaerő-felvételt gátoló akadályok kiküszöbölése EGYEDI CÉLKITŰZÉSEK INTÉZKEDÉSEK II.1. Az intézmény etnikai-kulturális sokféleséggel szembeni helyes attitűdje kialakításának ösztönzése III.2. Az intézményközi együttműködés megerősítése az etnikai-kulturális sokféleséggel szembeni proaktív és koordinált megközelítés elérése érdekében a. tudatosságnövelő kezdeményezések kidolgozása az etnikai-kulturális sokféleségre vonatkozóan, beleértve a nemzetközi intézmények és szervezetek közötti csereprogramokat is a. a rendszeres eszme- és információcserére, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjére irányuló intézményközi hálózatok beindítása 1. HORIZONTÁLIS CÉLKITŰZÉS Az egyenlőség és a sokféleség tekintetében a vezetői szerep és az elszámoltathatóság megerősítése EGYEDI CÉLKITŰZÉSEK 1.1. Annak biztosítása, hogy az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatban felmerülő kérdések tekintetében minden szinten különösen a vezetésben tudatosság tapasztalható. 1.2. Az egyenlőségnek és sokféleségnek az EP titkárság központi értékeivé tétele 1.3. A vezetőség egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos felelősségének hangsúlyozása INTÉZKEDÉSEK a. az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos képzési modulok kidolgozása a vezetők számára b. rendszeres emlékeztetők biztosítása az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos kérdéseket illetően a főigazgatósági szintű üléseken c. minden főigazgatóságon az esélyegyenlőségi kapcsolattartók megbízatásának a sokféleségi portfolióval való kiegészítése a. az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos kérdések előmozdítása a titkárság éves célkitűzéseinek keretében, amelyeket azután minden egyes főigazgatóság megfelelő formában vesz át b. az elért előrehaladás mérése, valamint az eredmények közzététele és terjesztése a. az egyenlőség és sokféleség kezelésének felvétele a vezetői készségek körébe, valamint a vezetők által elért pozitív eredmények elismerése 2. HORIZONTÁLIS CÉLKITŰZÉS A nyílt és befogadó munkakörnyezet előmozdítása EGYEDI CÉLKITŰZÉSEK 2.1 A bármely alapon alkalmazott megkülönböztetés megelőzése, az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának 1d. cikkében meghatározottaknak megfelelően. 2.2 További intézkedések életbe léptetése a munka és a magánélet közötti egyensúly javítására 2.3 Az olyan munkaerő-felvételi eljárások előmozdítása, amelyek megfelelnek a három cselekvési irányvonalnak (pilléreknek), megerősítve az EP-ről mint integráló munkáltatóról alkotott képet INTÉZKEDÉSEK a. a megkülönböztetés és a zaklatás valamennyi formájával szembeni zéró tolerancia légkörének megteremtése b. a zaklatás megelőzése és az azzal szembeni küzdelem politikájának kidolgozása (a személyzeti szabályzat 12a. cikke), valamint a személyzet tudatosságának növelése a zaklatással foglalkozó tanácsadó bizottság hatáskörét és munkáját illetően c. a nemi szempontból semleges és megkülönböztetésmentes nyelvezet használatának bevezetése és fejlesztése a. minden szinten a vezetők tudatosságának növelése a munka és a magánélet egyensúlyának fokozására irányuló intézkedések tekintetében b. a munka és a magánélet egyensúlyára irányuló intézkedések mind férfiak, mind pedig nők általi alkalmazásának előmozdítása c. olyan munkakörnyezet megteremtése, amely nyílt azon alkalmazottak számára, akik kihasználják a munka és a családi élet közötti egyensúlyra vonatkozó intézkedéseket a. felvételi bizottsági tagok egyenlőséggel és sokszínűséggel így a nemek közötti egyenlőséggel, a fogyatékossággal és az etnikai-kulturális sokszínűséggel kapcsolatos tudatosságának és szakértelmének növelése b. a felvételi bizottságok összetételében a nemek közötti egyensúly és a sokféleség előmozdítása c. az egyenlőségre és a sokféleségre vonatkozó politika valamennyi szempontjának beépítése a kiválasztási és felvételi eljárásokba 21
Az EP Főtitkársága a nemek közötti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek Az EP Igazgatásán belül számos olyan testület és struktúra működik, amely a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozik. Az elmúlt években néhány ilyen struktúrát újból meghatároztak és megerősítettek. Noha ezek szerepe és feladatai eltérőek, egyre szorosabb együttműködésük kulcsfontosságú tényező az esélyegyenlőségre vonatkozó menetrend előmozdításában és az eredmények elérésében. Az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztály Az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztály (EDU) a Személyzeti Főigazgatóság főigazgatója felé tartozik elszámolási kötelezettséggel. Megbízatása kiterjed az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos politikáknak az Európai Parlament főtitkárságán belüli megtervezésére, végrehajtására és nyomon követésére. Az osztály különösen a következő feladatok ellátásáért felelős: Rosa BRIGNONE Osztályvezető A Parlament elnöksége által meghatározott egyenlőségi és sokféleségi politika nyomon követése és végrehajtása, különösen az Európai Parlament titkárságán a nemek közötti egyenlőség és sokféleség előmozdítására irányuló cselekvési terv (2009 2013) végrehajtása. Annak biztosítása, hogy az Európai Parlament humánerőforrás-politikái tükrözzék az esélyegyenlőség és a sokféleség tiszteletben tartásának elveit; a nemek közötti esélyegyenlőségnek a humánerőforrás-politika valamennyi vetületében történő érvényesítésének felügyelete. Tanulmányok és jelentések kidolgozása; a nemi dimenzióra vonatkozó statisztikák gyűjtése és elemzése; a személyzeti szabályzat 1d. cikkével összhangban a megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzése és felszámolása. A fogyatékkal élőkre vonatkozó etikai kódex érvényesülésének előmozdítása, koordinálása és értékelése; olyan projektek megtervezése és koordinálása, amelyek elősegítik a fogyatékkal élők teljes körű részvételét és integrációját. A nyílt és befogadó munkakörnyezet megteremtésének elősegítése; olyan projektek megtervezése és koordinálása, amelyek elősegítik a munka és a magánélet egyensúlyát; a munkahelyi méltóságra irányuló politika kialakításában és alkalmazásában való részvétel, a munkahelyi zaklatás valamennyi formájának felszámolása céljából. A tudatosság növelésére irányuló rendezvények és képzési programok megszervezése; az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos kérdésekben segítségnyújtás a személyzet számára. Az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztály támogatást és segítséget nyújt az egyenlőségért felelős alelnöknek, valamint a magas szintű munkacsoport elnökének. Támogatást és segítséget nyújt továbbá az AIPN-nak, a COPEC-nek, és az EP titkárságán belül az egyenlőség és a sokféleség előmozdításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó más belső testületeknek. Az osztály koordinálja az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó, főigazgatóságokon belül működő koordinátorok munkacsoportját, valamint ösztönzi az információk és a helyes gyakorlatok intézményközi partnerekkel történő cseréjét. 22
Az EP főtitkársága a nemek közötti egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek Az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó koordinátorok A főigazgató minden főigazgatóságon két-két, egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó koordinátort nevez ki. Feladatuk, hogy főigazgatósági szinten segítsenek végrehajtani az EP titkárságának az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos politikáját. A koordinátorok a vezetőket és kollegáikat látják el tanácsokkal, és felkínálják számukra az egyenlőséggel és sokféleséggel kapcsolatos kérdések terén meglévő szakértelmüket. Elkötelezetten küzdenek a megkülönböztetés bármely formája ellen azáltal, hogy javítják a párbeszédet és növelik a tudatosságot annak érdekében, hogy előmozdítsák a nyitott és befogadó munkakörnyezetet. A koordinátorok szoros együttműködésben dolgoznak az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztállyal (EDU). Az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó koordinációs munkacsoport (amely a koordinátorokból és az EDU-ból áll) rendszeresen ülésezik, és a főtitkárnak, valamint a főigazgatóknak címzett dokumentumokat, feljegyzéseket és javaslatokat dolgozhat ki a feladatkörébe tartozó, általános érdekű és lényeges témákban. Az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztály biztosítja a munkacsoport számára a koordinációt és a titkárságot. Az esélyegyenlőségi vegyes bizottság (COPEC) A COPEC-et 1987-ben hozta létre az Európai Parlament főtitkára. Olyan vegyes testületről van szó, amely az elnökből, az igazgatás által kijelölt négy tagból, valamint a Személyzeti Bizottság által kijelölt négy tagból áll. A COPEC általános feladata az EP titkárságán a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos javaslatok előterjesztése és ezen intézkedések nyomon követése. A COPEC több, humán erőforrással kapcsolatos kérdésekkel (pl. jelentések, előléptetések, szakmai fejlődés, gyakornoki program, munkahelyi megelőzés és védelem) foglalkozó bizottságban rendelkezik megfigyelőkkel, valamint egy megfigyelője helyet kap a vezető tisztviselők kinevezésével foglalkozó tanácsadó bizottságban is. Az igazgatás rendszeren konzultál a COPEC-kel a személyzeti szabályzaton alapuló, a személyzeti politikára vonatkozó szabályokról és végrehajtási intézkedésekről, és e kérdésekről a COPEC véleményeket is készít. A Személyzeti Bizottság A Személyzeti Bizottság képviseli a személyzet érdekeit a Parlamenttel való kapcsolatokban. Állandó kapcsolatot tart fenn a Parlament és annak személyzete között, és elősegíti a parlamenti osztályok zökkenőmentes működését azáltal, hogy lehetővé teszi a személyzet véleményének kifejezésre juttatását. 21 72,4% 8 27,6% 23
Egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó osztály Európai Parlament, elnökségi épület, 37B avenue J.F Kennedy, L-1855 Luxembourg Tel.: 00 352 4300 23715 E-mail: egalitedeschances@europarl.europa.eu Honlap: http://persluxsweb/uec Intranet: http://www.epintranet.ep.parl.union.eu/intranet/ep/lang/fr/content/administrative_life/personnel