Nők. az Európai Parlamentben. Nemzetközi Nőnap március 8. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság

Átírás

1 Nők az Európai Parlamentben Nemzetközi Nőnap március 8. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság

2 Egyéb megjelölés hiányában: nők férfiak Az adatok forrása Az Európai Parlament és testületei: január 20-i állapot Az EP igazgatása: Streamline, január 15-i állapot Fényképek: Európai Parlament Felelősségi nyilatkozat: Az e kiadványban kifejtett vélemények nem szükségszerűen az Európai Parlament hivatalos álláspontját tükrözik. DG ITEC, EDIT Directorate Designed by CLIENTS AND PROJECTS OFFICE, Intranet Services Unit Printed by Printing Unit

3 Nők az Európai Parlamentben Tartalom Roberta Angelilli, az Európai Parlament alelnökének előszava... 5 Nők a politikai szinten Képviselők... 6 A nők képviselete az EP-ben és a nemzeti parlamentekben tagállamonként... 7 Az Elnökség... 8 A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport... 9 Képviselőcsoportok Parlamenti bizottságok Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság Parlamenti küldöttségek A nemek közötti egyenlőségről szóló uniós irányelvek Nők az igazgatási szinten Klaus Welle főtitkár előszava Az EP Főtitkárság Szervezeti felépítés: főigazgatók és igazgatók Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes hozzászólása Az EP Főtitkárság Vezetők Az EP Főtitkárság és a képviselőcsoportok titkárságai A munka és a magánélet közötti egyensúly az EP Főtitkárságán A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák az EP Főtitkárságán Cselekvési terv a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség elősegítésére az Európai Parlament Főtitkárságán ( ) A nemek közötti egyenlőséget előmozdító testületek Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 3

4

5 Nők az Európai Parlamentben Roberta Angelilli, az Európai Parlament alelnökének előszava A nemek egyenjogúsága melletti határozott elköteleződés jelentős eredményekkel járt, noha még mindig léteznek elfogadhatatlan egyenlőtlenségek. A nők és a férfiak között még mindig tekintélyes szakadék tátong, akár a legfelsőbb döntéshozatali szinten való képviseletüket, akár a jövedelemszint tekintetében meglévő eltéréseket szemléljük. A nők munkaerő-piaci helyzete nem tükrözi teljes mértékben azt az előrehaladást, amely például az oktatás és a kutatás területén következett be: a nők Európában az egyetemi oklevelet szerzők 60%-át teszik ki, de a férfiaknál átlagosan 17,5%-kal kevesebbet keresnek, és következésképpen a szegénység kockázatának jobban ki vannak téve. Az európai nők átlagosan 17%-át fenyegeti a szegénység, és ez az arány a 65 éven felüli nőknél a 35%-ot is elérheti. A fogyatékossággal élő személyek amellett, hogy a demokratikus folyamatban, a kultúra és a sport területén alulreprezentáltak még jobban ki vannak téve a szegénység kockázatának, és nehezebben férnek hozzá a munkaerőpiachoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz: Európában a fogyatékossággal élő személyek körében a szegények aránya 70%-kal haladja meg a szegények átlagos arányát, és a fogyatékossággal élő személyek 45%-ának nincs munkája. Ami a demokratikus és intézményi képviseletet illeti, érdemes megemlíteni, hogy a nők az európai népesség 51,2%-át teszik ki, de az európai parlamenti képviselői helyeknek csak 34%-át foglalják el. Mindazonáltal az Európai Parlament élen jár a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén. A nők által megszerzett képviselői helyek száma 1979-hez képest több mint kétszeresére nőtt, és a Parlament több mint 3000 nőt foglalkoztat, ami a teljes személyzet 58,5%-ának felel meg. Ennek ellenére az osztályvezetők között csak 23,6% a nő, noha az Elnökség által 2006-ban kitűzött cél az volt, hogy 2009-re el kell érni a 40%-os arányt. A Parlament mindig is nagy jelentőséget tulajdonított e kérdésnek, és létrehozta a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, amelyet jómagam vezethetek. A munkacsoport kitűnő eredményeket ért el, de a felsővezetői szinten a nők képviselete továbbra is csekély, és az egyenlőségre irányuló célt még nem értük el. Az Elnökség és a parlamenti bizottságok elnökségének közelmúltbeli megválasztása során sajnálatos módon némileg csökkent a megválasztott nők aránya. A parlamenti ciklus kezdetéhez képest a tizennégy alelnök között a nők száma hatról háromra, a huszonkét bizottsági elnök között pedig tízről nyolcra csökkent, míg az öt quaestor között két nő foglal helyet, csakúgy, mint 2009-ben. Az Európai Parlament elnöki tisztjét 1979 óta azonban csak két nő töltötte be: a legelső parlamenti ciklusban Simone Veil, majd 1999 és 2002 között Nicole Fontaine. A magas szintű munkacsoport elnökeként az lesz a feladatom, hogy a 2009 és 2013 közötti időre szóló, a nemek közötti egyenlőségre és a sokszínűségre vonatkozó cselekvési terv valamennyi célját szolgáló megfelelő, hatékony és konkrét intézkedéseket előmozdítsam. Már közelítünk a cél felé, de még sok mindent lehet és kell tennünk. Az Európai Unió mindig is jó példával járt elöl a nemek közötti egyenlőség előmozdítása tekintetében, és annak biztosítására törekszem, hogy az európai intézmények mindig is mintául szolgáljanak az egyenlőség terén. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 5

6 Nők az Európai Parlamentben Képviselők Az Európai Parlament hetedik jogalkotási ciklusában a nők által képviselt mintegy 34%-os arány magasabb, mint valaha. A nők Európai Parlamenten belüli megnövekedett képviselete emeli az uniós polgárok demokratikus képviseletének szintjét, és hozzásegíti a Parlamentet ahhoz, hogy munkájának minden területén jobban figyelembe vegye a nemek szempontjait, legyen szó akár jogalkotásról és az EU egészére vonatkozó politikákról, akár belső felépítéséről és testületeiről, a Főtitkárságot is ideértve. Amellett, hogy az EP-be beválasztott nők aránya összességében emelkedett, a hatodik és a hetedik parlamenti ciklus között a döntéshozói pozícióban lévő nők számában több változás is bekövetkezett. A tizennégy alelnök között a nők száma ötről háromra csökkent (a jogalkotási ciklus első felében hat női alelnökünk volt). A hatodik parlamenti ciklusban hat nő vezetett parlamenti bizottságot vagy albizottságot; a hetedik ciklus első felében számuk (a huszonnégyből) tíz volt, jelenleg pedig a huszonkét bizottsági elnök közül nyolc nő. A képviselőcsoportok elnökei között a nők száma ugyanakkor három társelnökről egy társelnökre csökkent. Az Európai Parlament képviselői ( ) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ,4% 68 16,6% ,4% ,6% Képviselők 1979-ben Képviselők ben 6 Nemzetközi Nőnap március 8.

7 Nők a politikai szinten A nők képviselete az EP-ben és a nemzeti parlamentekben tagállamonként 1 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% % Nők az Európai Parlamentben % Nők a nemzeti parlamentekben Finnország Svédország Észtország Franciaország Dánia Hollandia Ausztria Szlovákia Lettország Németország Belgium Magyarország Portugália Románia Spanyolország Bulgária Ciprus Egyesült Királyság Görögország Szlovénia Írország Litvánia Olaszország Lengyelország Csehország Luxemburg Málta A nők a világ népességének több mint felét teszik ki; a politikai folyamatban való részvételük és szerepvállalásuk fontos és szükséges, és emellett valójában alapvető jog is. A nők aránya az Európai Parlamentben a 2009-es választások után ismét emelkedett. Szerte az Európai Unió tagállamaiban Spanyolország (azonos arány), Belgium, Luxemburg, Csehország, Lengyelország, illetve Málta kivételével (amely egyetlen európai parlamenti képviselőnővel sem rendelkezik) az európai parlamenti képvise lői széket elfoglaló nők aránya magasabb, mint a tagállamok nemzeti parlamentjeiben. Finnország és Svédország európai parlamenti képviselői között pedig még több is a nő, mint a férfi. Észtország esetében tökéletesen egyenlő az arány. A hetedik parlamenti ciklusban a megválasztott nők aránya mintegy 34%, és ennek révén a nők képviselete az Európai Parlamentben csaknem kétszerese a nemzeti parlamentekbe beválasztott nőkre vonatkozó világátlagnak, amely jelenleg majdnem 20%. 1 A nemzeti parlamentekre vonatkozó adatok az alsóházakba képviselőként megválasztott nők számán alapulnak. Forrás: november 30-i állapot. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 7

8 Nők az Európai Parlamentben Az Elnökség Az Elnökség az Európai Parlament elnökéből, tizennégy alelnökből és öt, megfigyelői státussal rendelkező quaestorból áll; mindnyájukat a Parlament plénuma választja meg két és fél éves megújítható időszakra. Az Elnökség irányítja a Parlament belső működését, beleértve a költségvetési előirányzat-tervezést, az igazgatási, személyzeti és szervezeti kérdéseket. 3 alelnök Anni PODIMATA (EL S&D) Roberta ANGELILLI (IT EPP) Isabelle DURANT (BE Greens/EFA) 2 quaestor Lidia Joanna GERINGER de OEDENBERG (PL S&D) Astrid LULLING (LU EPP) Alelnökök Quaestorok 11 78,6% 3 21,4% 3 60,0% 2 40,0% 8 Nemzetközi Nőnap március 8.

9 Nők a politikai szinten A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport 3 75,0% 1 25,0% Elnök Roberta ANGELILLI (IT EPP) A magas szintű munkacsoportot az Európai Parlamenten belül a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítéséről szóló, március 13-i európai parlamenti állásfoglalás nyomán az Elnökség 2004-ben hozta létre, és feladata a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elősegítése és megvalósítása a Parlament tevékenységein, struktúráján és testületein belül. Az egyenlőség és a sokszínűség politikájának általános hatályával összhangban az Elnökség 2007 novemberében e munkacsoport nevét A nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoporttá módosította. A magas szintű munkacsoport horizontális, átfogó testületként jár el, és szorosan együttműködik az Európai Parlament egyéb testületeivel, különösen a Bizottsági és Küldöttségi Elnökök Értekezletével, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal. A hatodik parlamenti ciklusban a magas szintű munkacsoport számos fontos eredményt ért el: létrejöttek az európai parlamenti képviselők és a bizottságokban és küldöttségekben dolgozó EP-alkalmazottak hálózatai a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elősegítése érdekében, elfogadták a nemek szempontjából semleges nyelv parlamenti dokumentumokban, a kommunikáció és tájékoztatás területén való használatáról szóló iránymutatásokat, és előmozdították a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést. A fogyatékkal élők foglalkoztatása és integrációja tekintetében a magas szintű munkacsoport hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani az igényeikhez való ésszerű alkalmazkodás koncepcióját. A csoport hasonlóképpen hangsúlyozta a megfelelő belső és külső kommunikáció jelentőségét a tudatosságnövelés szempontjából, különösen egy általánosan hozzáférhető internetes honlap révén. A magas szintű munkacsoport hetedik jogalkotási ciklusra szóló megbízatása elsősorban a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség Európai Parlament Főtitkárságán történő elősegítésére irányuló, a 2009 és 2013 közötti időre szóló cselekvési terv végrehajtásának biztosítására irányul. A munkacsoportnak meg kell győződnie arról, hogy rendelkezésre állnak a szükséges igazgatási struktúrák a nemek közötti egyenlőségnek a Parlament tevékenységeibe (eljárásaiba és politikáiba) való integrálása érdekében. A magas szintű munkacsoport a munka és a magánélet közötti egyensúly jobbítását is szándékozik ösztönözni. A munkacsoport, amelynek elnöke Roberta ANGELILLI, a nemek közötti egyenlőségért és a sokszínűségért felelős alelnök, az alábbi tagokból áll: Mikael GUSTAFSSON, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke Luis YÁÑEZ-BARNUEVO, a Küldöttségi Elnökök Értekezletének elnöke Oldřich VLASÁK, az Európai Parlament alelnöke folyamán a magas szintű munkacsoport két ízben ülésezett, és munkáját annak a kérdésnek szentelte, hogy a nők és férfiak közötti jobb egyensúly megteremtése érdekében helyénvaló-e kvóták bevezetése az igazgatáson belül, valamint annak, hogy új fellépési módokat találjon a nemek közötti egyensúly középvezetői szinten történő előmozdítására. A munkacsoport bátorította a férfiak és nők közötti egyenlőséggel, valamint a fogyatékossággal élő személyek integrációjával kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeket. A munkacsoport úgy ítélte meg, hogy a 2010-es cselekvési terv ambiciózus volt és már jelentős eredményeket hozott; az elkövetkező években ugyanakkor meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket, amennyiben a cselekvési terv nagyratörő céljait maradéktalanul meg kívánjuk valósítani. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 9

10 Nők az Európai Parlamentben Képviselőcsoportok Az Európai Parlamentben a képviselők nem nemzetiségük szerint, hanem a politikai hovatartozásuk szerinti csoportokban foglalnak helyet. Jelenleg a Parlamentben hét képviselőcsoport működik, amelyeket elnök (vagy két társelnök) irányít. Rebecca Harms az egyetlen női társelnök, ő a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportját képviseli. Az egyetlen képviselőcsoporthoz sem csatlakozó képviselők külön titkársággal rendelkeznek, és a független képviselők csoportjához tartoznak. Képviselőcsoportok elnökei és társelnökei 8 88,9% 1 11,1% Rebecca HARMS (DE Greens/EFA) A nemek megoszlása a képviselőcsoportokban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% EPP S&D ALDE Greens/ EFA ECR GUE/NGL EFD NI EPP S&D ALDE Greens/EFA ECR GUE/NGL EFD NI Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének európai parlamenti képviselőcsoportja Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport Egységes Európai Baloldal Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport Független képviselők 10 Nemzetközi Nőnap március 8.

11 Nők a politikai szinten Parlamenti bizottságok Az Európai Parlament hetedik jogalkotási ciklusában jelenleg húsz parlamenti bizottság és két albizottság működik. A jogalkotási javaslatokról szóló jelentések és a saját kezdeményezésű jelentések kidolgozásával a bizottságok készítik elő a Parlament plenáris üléseinek munkáját. A bizottságok elnökei a bizottságok munkáját a Bizottsági Elnökök Értekezlete keretében hangolják össze. A huszonkettő bizottságból jelenleg nyolc elnöke nő. 8 bizottsági elnök Eva JOLY (FR Greens/EFA) Fejlesztési Bizottság (DEVE) Sharon BOWLES (UK ALDE) Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) Pervenche BERES (FR S&D) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) Amalia SARTORI (IT EPP) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) Danuta Maria HÜBNER (PL EPP) Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) Doris PACK (DE EPP) Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) Erminia MAZZONI (IT EPP) Petíciós Bizottság (PETI) Barbara LOCHBIHLER (DE Greens/EFA) Emberi Jogi Albizottság (DROI) Bizottsági elnökök 14 63,6% 8 36,4% Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 11

12 Nők az Európai Parlamentben Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság Elnök Mikael GUSTAFSSON (SV GUE/NGL) A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) a férfiak és nők közötti egyenlőséggel, valamint a nők jogaival kapcsolatos kérdések nyomon követéséért és az e területre vonatkozó jogalkotásért felelős parlamenti bizottság. A bizottság eredete arra a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Eseti Bizottságra nyúlik vissza, amelyet az Európai Parlament 1979-ben hívott életre, amely időszakban a nők jogai és az esélyegyenlőség a nemzetközi színtéren egyre nagyobb jelentőségre tett szert, és amely évben az ENSZ elfogadta a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt ben a bizottság állandó bizottság státuszt kapott, és azóta a FEMM a nemek közötti esélyegyenlőséget és a nők jogait előmozdító fő politikai szerv az EP-n belül. A Mikael Gustafsson által vezetett Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság hatásköre az alábbiakat foglalja magában: a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban, és a kapcsolódó közösségi intézkedésekben; a nők jogainak előmozdítása a harmadik országokban; esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét és az egyenlő munkahelyi bánásmódot; a nemi alapú megkülönböztetés valamennyi formájának eltörlése; a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése minden politika területén; a nők jogait érintő nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása; a nőket érintő tájékoztatáspolitika. A bizottság évi munkaprogramja a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének EP-n belüli megvalósítására és a nők munkaerő-piaci helyzetét középpontba állító kérdésekre így például A nők munkafeltételei a szolgáltatási ágazatban vagy A nők szerepe a zöld gazdaságban témákra helyezi a hangsúlyt. A bizottság által tárgyalt kérdések között szerepelnek a nemekhez kötődő sztereotípiák, az életkorral összefüggő betegségek megelőzése, valamint a fiatal lányok szexualizálódásának jelensége. Ami a külső kapcsolatokat illeti, a bizottság olyan kérdésekkel is foglalkozni fog, mint az észak-afrikai és a csatlakozásra váró balkáni országokban élő nők helyzete. Az Európai Parlament és a FEMM bizottság a 2012-es nemzetközi nőnapot egy különleges rendezvénnyel ünnepli meg, amelynek keretében március 8-án európai parlamenti és nemzeti parlamenti képviselők gyűlnek össze Az azonos feladatkörért járó bérezés egyenlősége téma megvitatására, amelyről a bizottság jelentést is készít Nemzetközi Nőnap március 8.

13 Nők a politikai szinten Parlamenti küldöttségek A küldöttségek ápolják és fejlesztik az Európai Parlament nemzetközi kapcsolatait. A küldöttségek tevékenységeinek célja az Európai Unió hagyományos partnerországaival való kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, és e tevékenységek hozzájárulnak az EU alapját képező értékek harmadik országokban való előmozdításához. Jelenleg harminchét küldöttség és négy multilaterális közgyűlés működik. A hetedik parlamenti ciklusban a harminchét küldöttség közül nyolcnak nő az elnöke, ugyanakkor a multilaterális közgyűlések elnökei között egyetlen nő sincs. Küldöttségi Elnökök Értekezlete 33 80,5% 8 19,5% 8 EP-küldöttségi elnök Hélène FLAUTRE (FR Greens/EFA) Törökország (D-TR) Maria MUÑIZ DE URQUIZA (ES S&D) Chile (D-CL) Monica Luisa MACOVEI (RO EPP) Moldova (D-MD) Angelika NIEBLER (DE EPP) Arab-félsziget (DARP) Tarja CRONBERG (FI Greens/EFA) Irán (D-IR) Emine BOZKURT (NL S&D) Közép-Amerika (DCAM) Jean LAMBERT (UK Greens/EFA) Dél-Ázsia (DSAS) Mara BIZZOTTO (IT EFD) Ausztrália és Új-Zéland (DANZ) Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 13

14 Nők az Európai Parlamentben A nemek közötti egyenlőségről szóló uniós irányelvek 1975: az egyenlő díjazásról szóló 75/117/EGK irányelv Előírja, hogy a díjazás minden szempontja tekintetében a nemi alapú megkülönböztetést fel kell számolni (hatályon kívül helyezte az átdolgozott 2006/54/EK irányelv). 1976: az egyenlő bánásmódról szóló 76/207/EGK irányelv Előírja, hogy a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, a képzés, a munkafeltételek, az előléptetés és az elbocsátás tekintetében tilos a közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés nemi alapon, illetve a családi állapotra vagy családi jogállásra történő hivatkozással. 1978: a szociális biztonságról szóló 79/7/EGK irányelv Előírja a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot a törvényileg szabályozott rendszerekben, amelyek betegség, rokkantság, idős kor, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések, munkanélküliség ellen nyújtanak védelmet. 1986: a foglalkoztatási szociális biztonságról szóló 86/378/EGK irányelv A nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmód megvalósítását célozta a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben. Módosították 1996-ban. 1992: a várandós munkavállalókról szóló 92/85/EGK irányelv Minimumintézkedéseket ír elő a várandós, gyermekágyas és szoptató nők munkahelyi biztonságának és egészségének javítása érdekében, ideértve a legalább 14 hetes kötelező szülési szabadságot is. 1996: a szülői szabadságról szóló 96/34/EK irányelv Előírja, hogy a tagállamok által meghatározott életkorú gyermekek bármely szülője legalább 3 hónapos szülői szabadságot, illetve egy eltartott betegsége vagy sérülése esetén bárki külön szabadságot vehessen ki. 1997: a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási teherről szóló 97/80/EK irányelv A tagállamok igazságszolgáltatási rendszereiben módosításokat írt elő azzal a céllal, hogy a bizonyítás terhe igazságosabban oszoljék meg azon esetekben, amikor a munkavállalók a munkaadójukkal szemben nemi alapú megkülönböztetés miatt tesznek panaszt. 2002: az egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás terén történő végrehajtásáról szóló 2002/73/ EGK irányelv Az egyenlő bánásmód elvéről szóló évi irányelvet módosítja, a közvetett megkülönböztetés, a zaklatás és a szexuális zaklatás fogalmára vonatkozó meghatározások beillesztésével, előírva a tagállamok számára, hogy esélyegyenlőségi testületeket hozzanak létre a nőkkel és férfiakkal szembeni egyenlő bánásmód elősegítése, elemzése, nyomon követése és támogatása érdekében. 2004: az árukról és szolgáltatásokról szóló 2004/113/EK irányelv A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogi szabályozást első alkalommal a foglalkoztatáson kívüli területre is kiterjeszti. 2006: az egyenlő bánásmód elvének a foglakoztatás és munkavégzés terén történő végrehajtásáról szóló 2006/54/EGK irányelv (átdolgozás) A jogszabályok átláthatóságának, egyértelműségének és összhangjának fokozása érdekében ezen irányelv egységes szövegbe foglalja az egyenlő díjazásra, a foglalkoztatási rendszerekre és a bizonyítás terhére vonatkozó meglévő rendelkezéseket. 2010: az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2010/41/EU irányelv (a 86/613/EGK irányelvet hatályon kívül helyezi) A férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét az önállói vállalkozói tevékenységet folytatókra is alkalmazza. A házastársak által végzett munkát jobban elismeri. Ez az irányelv új rendelkezéseket állapít meg a megkülönböztetés elleni fellépésre vonatkozóan a vállalkozások létrehozása, a szociális védelem és az anyaság terén. 14 Nemzetközi Nőnap március 8.

15 Nők az igazgatási szinten Klaus Welle főtitkár előszava A nemzetközi nőnap megfelelő alkalom arra, hogy intézményünk igazgatásában megvonjuk a nők és a férfiak közötti egyenlőség és egyensúly mérlegét. Ki kell emelni az elmúlt években az Európai Parlament által e téren megtett jelentős előrelépéseket, és e tekintetben elégedettségemnek adok hangot. Mindazonáltal annak érdekében, hogy az Európai Parlament Főtitkárságán megvalósuljon az egyensúly, további lépéseket kell tennünk. Ezért továbbra is határozott és eltökélt fellépésre van szükség. A Főtitkárságnak rendelkezésére állnak azok az eszközök és személyek, amelyek és akik révén a szakmai élet valamennyi vonatkozásában valódi egyenlőség érhető el a nők és a férfiak között. A Parlament elnöksége Az egyenlőségnek és a sokféleségnek az Európai Parlament titkárságán történő elősegítéséről szóló elvi nyilatkozat (2006) és A nemek közötti egyenlőség és sokszínűség elősegítésére szolgáló cselekvési terv (2009) elfogadásával határozott támogatásáról biztosította e folyamatot. Valamennyi, a Főtitkárságon e politikával foglalkozó szereplő a Személyzeti Főigazgatóság Egyenlőség és Sokféleség Osztálya, az Esélyegyenlőségi és Sokféleségi Bizottság, az egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó koordinátorok csoportja és a Személyzeti Bizottság erre törekszik, követvén a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó, jelenleg Roberta Angelilli vezette magas szintű munkacsoport által kijelölt utat. A nemek közötti egyenlőség politikájának végrehajtása átfogó jellegű, és intézményünk valamennyi projektjét és politikáját érinti, továbbá közvetlen kapcsolatban áll az egyenlőségi és sokféleségi politika egyéb szempontjaival. Olyan pozitív cselekvések tárgya is egyben, mint a vezetői tisztség betöltésére alkalmas nők egyedi képzési programja. E program első három ciklusán már nyolcvanhárom kollégánk vehetett részt, és huszonnégyüket már ki is nevezték osztályvezetővé. E program újabb ciklusa több mint húsz női kolléga részvételével jelenleg zajlik. E kezdeményezés sikerén felbuzdulva intézményközi kapcsolatokat alakítottunk ki annak megfontolására, hogy e tapasztalatok alapján a rendszert kiterjesszük-e a lehetséges női felsővezetők körére is. Mindenkor ügyelni kell arra is, hogy ahol még létezik, áttörjük az úgynevezett üvegplafont annak érdekében, hogy a nők valamennyi vezetői szinten egyenlő arányban képviseltessék magukat. A vezetői pozícióban dolgozó nők részarányára vonatkozó elnökségi célkitűzés a főigazgatók esetében már teljesült, mivel a 20% os célkitűzés mellett 33,3%-uk nő, az igazgatók esetében pedig hamarosan teljesül, mivel 31,8%-uk nő (a célarány 35%). Az osztályvezetők között ugyanakkor csupán 23,6% a nő, noha a cél a 40%-os arány elérése. A középvezetői pozícióban dolgozó nők és férfiak arányának kiegyensúlyozását célzó erőfeszítéseket tehát folytatni és fokozni kell. Az igazgatás mindemellett vitát folytat arról, hogy melyek a legmegfelelőbb eszközök arra, hogy az osztályvezetővé kinevezhető nőket jobban ösztönözzük e pozíciók megpályázására. A döntően női tisztviselőknek az EU közelmúltbeli bővítéseit követő felvétele e tekintetben esélyt jelent az elkövetkező évek számára. A nemek közötti egyenlőség minden szinten, minden alkalmazotti státusz esetében továbbra is kiemelt kérdés a Főtitkárság számára, és az elkövetkező években mindenki számára kihívást jelent. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 15

16 Nők az Európai Parlamentben Az EP Főtitkárság Szervezeti felépítés Főigazgatók és igazgatók FŐTITKÁR A Főtitkári Hivatal vezetője JOGI SZOLGÁLAT Jogtanácsos DG PRES Elnökség Főtitkárhelyettes DG I POL Belső politikák DG EXPO Külső politikák DG COMM Kommunikáció * DG PERS Személyzet DG INLO Infrastruktúra és logisztika DG TRAD Fordítás DG INTE Tolmácsolás és konferenciaszervezés ** DG FINS Pénzügyek DG ITEC Innováció és technológiai támogatás Jelmagyarázat ** Nők Férfiak január 31-i állapot * washingtoni iroda: egy férfi igazgató ** megbízott 16 Nemzetközi Nőnap március 8.

17 Nők az igazgatási szinten Francesca R. Ratti főtitkárhelyettes hozzászólása Büszke vagyok arra, hogy részese lehetek annak a hagyománynak, hogy az Európai Parlament minden év márciusában megünnepli a nemzetközi nőnapot. Immár több mint száz éve, hogy ezt a napot az európai kontinensen első ízben megünnepelték, és megtiszteltetés számomra az újbóli felkérés, hogy a Parlament kiadványába rövid előszót írjak. Az, hogy a kiadvány a nemzetközi nőnap Parlament általi megünneplésekor jelenik meg, lehetővé teszi, hogy közelebbről megvizsgáljuk az intézményünkön belül az egyenlőség irányába tett előrelépéseket. Az idei statisztikák azt mutatják, hogy továbbra is megtesszük a rendszeres előrelépéseket, de számos területen jelentősebb és gyorsabb javulásra van szükség. A személyzet bizonyos szegmenseiben már elértük az Elnökség által 2006-ban megállapított, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célokat; így jelenleg a főigazgatók egyharmada és a Parlament igazgatóinak közel egyharmada nő. A középvezetők körében ugyanakkor még nem beszélhetünk ilyen áttörésről: fontos adat, hogy az osztályvezetők között a nők aránya az egynegyedet sem éri el. Az osztályvezetői álláshelyekkel kapcsolatos kiválasztási eljárásokra vonatkozó legfrissebb adatokat vizsgálva kitűnik, hogy az e pozíciókra jelentkező férfiak száma sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a női jelentkezőké. Mely tényezők ösztönöznek egyes kollégákat arra, hogy nagyobb felelősségre törekedjenek, és melyek azok, amelyek másokat ezzel ellentétben visszatartanak attól, hogy a vezetői pozíciókért versenybe szálljanak? Vajon miért vonakodnak a nők attól, hogy nagyobb felelősségre törekedjenek, hiszen amennyiben pályáznak, a kiválasztási eljárás során férfitársaikhoz képest sokkal jobban teljesítenek? 2010-ben például az ilyen pozícióra jelentkező nők 35%-a járt sikerrel, míg a férfiaknál ez az arány csak 10%. Nyilvánvaló, hogy nagyon sok nő rendelkezik a középvezetői tisztséghez szükséges képesítéssel, a képességekkel és szakmai profillal. Így nagyobb erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy bátorítsuk őket e kihívások keresésére, és hogy tárjuk fel mindazokat a strukturális kérdéseket, amelyek a nőket arra indíthatják, hogy a háttérben maradjanak. Kétségkívül hasznos lenne közösen megvizsgálni a munka és a magánélet közötti egyensúly problémáját. A munkakörnyezet mára több lehetőséget nyújt a magánélet minőségének megőrzésére és a szakmai életút harmonikus fejlesztésére. Az elmúlt években komoly előrelépéseket értünk el, amelyeknek örülnünk kell, és amelyekre büszkének kell lennünk. Egyszersmind meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy munkahelyünk, az Európai Parlament példaként szolgáljon a nők és férfiak közötti, a szakmai életút valamennyi szakaszában megvalósuló esélyegyenlőség biztosítása tekintetében. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 17

18 Nők az Európai Parlamentben Az EP Főtitkárság Vezetők* Főigazgatók 8 66,7% 4 33,3% 4 főigazgató Francesca R. RATTI Főtitkárhelyettes, Elnökségi Főigazgatóság (DG PRES) Juana LAHOUSSE-JUÁREZ Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) Janet PITT Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD) Olga COSMIDOU Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság (DG INTE) Igazgatók Osztályvezetők 30 68,2% 14 31,8% ,4% 50 23,6% 40% 35% 30% 33,3% 31,8% 35,0% 40,0% Nők, január 31-i állapot 25% 20% 15% 20,0% 23,6% évi célok az Elnökség által 2006-ban meghatározottak szerint (Kaufmann-jelentés) 10% 5% 0% Főigazgatók Igazgatók Osztályvezetők * január 31-i állapot 18 Nemzetközi Nőnap március 8.

19 Nők az igazgatási szinten Az EP Főtitkárság és a képviselőcsoportok titkárságai Az EP Főtitkárságának személyzete Összes AD AST ,6% ,3% ,4% ,4% ,7% ,6% Az EP Főtitkárságának személyzete % 55% 50% 45% 40% 35% A képviselőcsoportok főtitkárai A képviselőcsoportok személyzete 4 57% 3 43% Összes AD ,1% ,6% ,9% ,4% AST ,8% ,2% Akkreditált parlamenti asszisztensek ,5% ,5% Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 19

20 Nők az Európai Parlamentben A munka és a magánélet közötti egyensúly az EP Főtitkárságán (2011. január december) Részmunkaidős alkalmazottak (a teljes személyzet arányában és csoportonkénti bontásban) ,1% ,3% Részmunkaidős alkalmazottak (a választott munkaidő szerinti bontásban) Például a férfiak az esetek 54,5%-ában 50%-os részmunkaidőt választottak (a nőknél ez az arány 39,3%). Amennyiben valamely személy 2011 során megváltoztatta a részmunkaidő arányát, az általa választott valamennyi kategóriában szerepeltettük ,6% ,8% AD ,2% 73 7,3% AST ,1% Összes ,3% ,1% % 54,5% ,3% 7 20,9% ,3% 8,1% 13,3% 50% 60% 75% 80% 90% AD AST Teljes idejű szülői szabadságon lévő alkalmazottak (csoportonkénti bontásban) 24 16,2% 51 31,5% ,8% ,5% Félidős szülői szabadságon lévő alkalmazottak (csoportonkénti bontásban) AD 26 26,8% 71 73,2% AST 18,4% 81,6% Szülői szabadságon lévő alkalmazottak (a teljes személyzet arányában) ,2% Teljes idejű szülői szabadságon lévő alkalmazottak (a teljes személyzet arányában, csoportonkénti bontásban) ,9% 9,7% Félidős szülői szabadságon lévő alkalmazottak (a teljes személyzet arányában, csoportonkénti bontásban) ,9% 9,7% 120 5,8% 51 4,7% 24 2,4% 26 4,7% 19 2,4% AD AST AD AST Teljes idejű, családi okokkal indokolt szabadságon lévő alkalmazottak (csoportonkénti bontásban) AD AST 5 38,5% 3 18,8% 13 81,3% 8 61,5% AD AST Félidős, családi okokkal indokolt szabadságon lévő alkalmazottak (csoportonkénti bontásban) 3 25% % 9 75% Személyes okokkal indokolt szabadságon lévő alkalmazottak (csoportonkénti bontásban) AD AST 7 14,9% 22 33,3% 40 85,1% 44 66,7% 2011-ben az alkalmazottaknak összesen 22,4%-a dolgozott részmunkaidőben (ideértve a részidős szülői szabadságon lévőket is), 10,2%-uk vett igénybe szülői szabadságot, 1%-uk családi szabadságot, és 2,3%-uk vett ki személyes okokkal indokolt szabadságot. 20 Nemzetközi Nőnap március 8.

21 Nők az igazgatási szinten A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák az EP Főtitkárságán Az egyenlőséggel kapcsolatos politikák mára teljes mértékben beépültek az EP Főtitkárságának célkitűzései közé. Az e területre vonatkozó elnökségi jelentések, valamint az Elnökség által november 13-án elfogadott, az egyenlőség és a sokféleség elősegítéséről szóló elvi nyilatkozat biztosítja a megfelelő politikai keretet azon az általános jogi kontextuson belül, amelyet az Alapjogi Chartát is felölelő Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megerősített. Az EP Főtitkársága a szervezeti felépítés minden szintjén a nemek közötti egyensúly elérésére törekszik óta az erőfeszítések elsősorban a középvezetésre összpontosítottak, ahol a nők alulreprezentáltsága a legszembeötlőbb ben a Parlament igazgatása pozitív intézkedésként egy kísérleti képzési és motivációs programot indított a potenciális női osztályvezetők számára. Azóta három képzési ciklus zajlott le, a negyedik pedig most zajlik. Elfogadták a nemek szempontjából semleges nyelvhasználatról szóló iránymutatásokat mind a belső, mind a külső kommunikációra vonatkozóan. Az egyenlőségi és sokféleségi képzés valamennyi alkalmazott számára elérhető. Tudatosságfokozó tevékenységekre például az Egyenlőség és Sokféleség Díj kiosztására, szemináriumokra, kerekasztal-beszélgetésekre, valamint 2009 és 2011 között az egyenlőség kérdésével foglalkozó filmek vetítésére is sor került. Az EP Főtitkárságán a nemek közötti egyenlőséget és a sokszínűséget elősegítő, az Elnökség által március 9-én elfogadott as cselekvési terv az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy az EP Főtitkárságán a 7. parlamenti ciklus során a gyakorlatban is megvalósuljon az egyenlőség, a sokszínűség és a megkülönböztetésmentesség elve. A cselekvési terv az elvi nyilatkozatban rögzített három cselekvési területen alapul, nevezetesen: A nők és a férfiak közötti teljes mértékű egyenlőség biztosítása a szakmai élet valamennyi vonatkozásában; A fogyatékkal élők teljes esélyegyenlőségének garantálása, valamint teljes mértékű részvételük és integrációjuk támogatása; A fajon, bőrszínen vagy etnikai hovatartozáson alapuló mindennemű potenciális hátrányos megkülönböztetés, illetve a munkaerő-felvételt gátoló akadályok kiküszöbölése. Emellett két keresztirányú célkitűzést tartalmaz: A vezetői kvalitások és a felelősség megerősítése az egyenlőség és sokféleség terén; Nyitott és befogadó munkakörnyezet kialakítása. Horizontális és átfogó jellegénél fogva a cselekvési terv végrehajtása az EP Főtitkárságának valamennyi érdekeltjére kiterjed majd. A folyamatban lévő és a 2012-ben megkezdendő tevékenységek az egyenlőség és sokféleség különböző területeit érintik: különös figyelmet fordítunk például a nemek közötti egyensúly minden szinten való megteremtésére, valamint a nemek közötti egyenlőség valamennyi belső politikába és eljárásba való beépítésére. Elsőbbséget élvező intézkedések foglalkoznak majd a munka és a magánélet egyensúlyával, a munka során biztosított méltósággal és az egyének tiszteletben tartásával, ideértve a zaklatás megelőzésére és leküzdésére irányuló politikákat is (a Személyzeti Szabályzat 12a. cikke). Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 21

22 Nők az Európai Parlamentben Cselekvési terv a nemek közötti egyenlőség és sokszínűség elősegítésére az EP Főtitkárságán ( ) I. CSELEKVÉSI TERÜLET A nők és a férfiak közötti teljes mértékű egyenlőség biztosítása a szakmai élet valamennyi vonatkozásában KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK I.1. A nők és férfiak kiegyensúlyozott képviseletének támogatása valamennyi foglalkoztatási típusban és kategóriában (különösen azokra a területekre összpontosítva, ahol egyensúlyhiány tapasztalható) és így a karrierfejlesztési lehetőségek biztosítása INTÉZKEDÉSEK a. az információhoz való hozzáférés megkönnyítése és a tudatosság fokozása valamennyi alkalmazott esetében a karrierfejlesztési, valamint a horizontális és vertikális mobilitási lehetőségek, a kiválasztási eljárások tekintetében, ideértve a részmunkaidőben dolgozó vagy a személyzeti szabályzat alapján szülői vagy családi okokkal indokolt szabadságon lévő alkalmazottakat b. annak biztosítása, hogy az álláshelyek megüresedéséről szóló közlemények a nemek közötti egyenlőség szempontjából semlegesek legyenek c. a nemek szerint lebontott statisztikák javítása, elemzése és közzététele I.2. A kötelezettségek férfiak és nők közötti kiegyensúlyozott megosztására való törekvés valamennyi szinten a. a tudatosság fokozása a vezetés valamennyi szintjén arra irányulóan, hogy a vezetők felelőssége a feladatok a nemi esélyegyenlőség szempontjából kiegyensúlyozott elosztása b. a nők középvezetői állásokra történő kinevezésének, valamint az azokra felkészítő képzések támogatása c. a nők és férfiak kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása a tanácsadó bizottságokban és hatósági szervekben, felvételi bizottságokban stb. I.3. A nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételének biztosítása a Főtitkárság vezetésében a. az Elnökség által meghatározott, a nők és férfiak vezetői állásokban való képviseletére vonatkozó számszerűsített célkitűzések megvalósítása b. az ismeret- és képességmegosztás, valamint a legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzése I.4. Nemi szempontú költségvetés a. a nemi szempontú költségvetésre vonatkozó intézkedések meghozatalának és ellenőrzésének integrálása II. CSELEKVÉSI TERÜLET A fogyatékkal élők teljes esélyegyenlőségének garantálása, valamint teljes mértékű részvételük és integrációjuk támogatása KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK II.1. A fogyatékossággal kapcsolatos intézményen belüli kultúra fejlesztésének ösztönzése II.2. Az intézményközi együttműködés előmozdítása a fogyatékossággal kapcsolatos kezdeményező és összehangolt megközelítés kialakítása érdekében II.3. Pozitív intézkedések bevezetése/megvalósítása a fogyatékkal élők alkalmazásának előmozdítására II.4. A fogyatékkal élők karrierfejlesztésének és munkába állásának elősegítése II.5. Az épületek, munkahelyek megközelíthetőségének és az információ elérhetőségének biztosítása INTÉZKEDÉSEK a. a személyzet figyelmének ráirányítása a fogyatékosság kérdéskörére, valamint a fogyatékosság kérdésével kapcsolatos tudatosság fokozásának beépítése a vezetői képzések anyagába b. a fogyatékosság dimenziójának beépítése a már meglévő, például a személyzeti szabályzat alkalmazásáról, az ülések megszervezéséről, a humán erőforrások igazgatásáról, a projektirányításról szóló képzési programokba c. konkrét egyszeri események szervezése e témában és a fogyatékosság kérdésének beépítése a kommunikációs tevékenységekbe, amikor csak lehetséges d. a fogyatékosság dimenziójának beépítése a humán erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi folyamatba a. az intézményközi hálózatok aktiválása a vélemények, az információ és a legjobb gyakorlatok rendszeres cseréjének céljával b. az EPSO-val együttműködve annak mérlegelése, hogy milyen módon támogassák a fogyatékkal élők felvételét a. a fogyatékkal élők gyakornoki programjának folytatása és átdolgozása b. pozitív intézkedések meghozatala a fogyatékkal élők CEOS-alkalmazottként történő felvételére c. annak tanulmányozása, hogy szükséges-e a fogyatékkal élők felvételét érintő kvóták vagy célkitűzések létrehozása a. a méltányos munkahelyi körülmények koncepciójával kapcsolatos belső szabályok elfogadása és bevezetése b. a fogyatékossá vált személyek alkalmazotti státuszban maradását biztosító valamennyi intézkedés áttanulmányozása (egyéni karriertanácsadás, feladatkörök felülvizsgálata, a munkakörülmények kiigazítása) a. valamennyi épület akadálymentesítésségének biztosítása és annak garantálása, hogy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás elvét automatikusan alkalmazzák az építkezések vagy az épületek átalakítása során b. annak biztosítása, hogy az internetes (Europarl) és az intranetes (Inside) oldalak fejlesztése és tartalma megfeleljen a Web-hozzáférhetőségi Kezdeményezés (WAI) iránymutatásainak 22 Nemzetközi Nőnap március 8.

23 Nők az igazgatási szinten III. CSELEKVÉSI TERÜLET A fajon, bőrszínen vagy etnikai hovatartozáson alapuló mindennemű potenciális hátrányos megkülönböztetés, illetve a munkaerő-felvételt gátoló akadályok kiküszöbölése KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK III.1. Az intézmény etnikai-kulturális sokszínűséggel kapcsolatos kultúrája fejlesztésének ösztönzése INTÉZKEDÉSEK a. az etnikai-kulturális sokszínűséggel kapcsolatos tudatosságot fokozó kezdeményezések kialakítása, például nemzetközi intézmények és szervezetek közötti csereprogramokon keresztül III.2. Az intézményközi együttműködés előmozdítása az etnikai-kulturális sokszínűséggel kapcsolatos kezdeményező és összehangolt megközelítés kialakítása érdekében a. az intézményközi hálózatok aktiválása a vélemények, az információ és a legjobb gyakorlatok rendszeres cseréjének céljával 1. KERESZTIRÁNYÚ CÉLKITŰZÉS A vezetői kvalitások és a felelősség megerősítése az egyenlőség és sokféleség terén KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK 1.1. Annak biztosítása, hogy az egyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos kérdésekre minden szinten, de különösen vezetői szinten odafigyeljenek 1.2. Annak biztosítása, hogy az egyenlőség és sokszínűség központi értékeket képviseljenek az Európai Parlament Főtitkárságán 1.3. A vezetés egyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos felelősségének hangsúlyozása INTÉZKEDÉSEK a. képzési modulok kialakítása a vezetők számára az egyenlőség és a sokféleség témakörében b. az egyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos főbb kérdések rendszeres megemlítése a főigazgatósági szintű megbeszéléseken c. valamennyi főigazgatóságon a sokszínűséggel kapcsolatos feladatokat tegyék az esélyegyenlőségi kapcsolattartók megbízatásának részévé a. az egyenlőség és sokszínűség támogatása a Főtitkárság éves célkitűzéseiben, amelyeket aztán megfelelő formában valamennyi főigazgatóság alkalmazni fog b. az előrehaladás értékelése, valamint az eredmények nyilvánosságra hozása és terjesztése a. az egyenlőség és sokszínűség kezelésének a vezetői képességek közé való felvétele, a vezetésben részt vevő alkalmazottak által elért pozitív eredmények elismerése 2. KERESZTIRÁNYÚ CÉLKITŰZÉS Nyitott és befogadó munkakörnyezet kialakítása KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK 2.1. Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 1. cikkének d) pontjában említett bármely alapon történő lehetséges hátrányos megkülönböztetés felszámolása INTÉZKEDÉSEK a. a megkülönböztetés és zaklatás valamennyi formájával szembeni zéró tolerancia kultúrájának megteremtése b. a zaklatás megelőzésére és leküzdésére vonatkozó politika létrehozása (a személyzeti szabályzat 12a. cikke), illetve a személyzet figyelmének felhívása a zaklatás elleni tanácsadó bizottság hatáskörére és tevékenységére c. a nemi szempontból semleges, megkülönböztetéstől mentes nyelvhasználat bevezetése és fejlesztése 2.2. A munka és a családi élet közötti egyensúly javítására vonatkozó további intézkedések meghozatala a. a munka és a családi élet közötti egyensúly javítását célzó intézkedésekkel kapcsolatos tudatosság fokozása az összes vezetői szinten b. annak támogatása, hogy a férfiak és a nők egyaránt használják ki a munka és a családi élet közötti egyensúlyra vonatkozó intézkedéseket c. olyan munkakörnyezet megteremtése, amely nyílt azon alkalmazottak számára, akik élnek a munka és a családi élet közötti egyensúlyra vonatkozó intézkedésekkel 2.3. Azzal a három célkitűzéscsoporttal (pillérrel) összhangban álló felvételi eljárások támogatása, amelyek megerősítik az Európai Parlamentről mint befogadó munkaadóról kialakult képet a. a felvételi bizottsági tagok egyenlőséggel és sokszínűséggel, így a nemek közötti egyenlőséggel, a fogyatékossággal és az etnikai-kulturális sokszínűséggel kapcsolatos tudásának növelése b. a nemek közötti egyensúly és a sokszínűség erősítése a felvételi bizottság összetételében c. az egyenlőség és sokszínűség politikája valamennyi szempontjának beépítése a kiválasztási és felvételi eljárásokba Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 23

24 Nők az Európai Parlamentben A nemek közötti egyenlőséget előmozdító testületek Az EP igazgatásán belül számos testület és struktúra foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel. Az elmúlt években e struktúrák közül többet is átszerveztek és megerősítettek. Noha eltérő szerepekkel és feladatokkal rendelkeznek, az általuk folytatott szoros együttműködés alapvetően fontos tényező az esélyegyenlőségi menetrend előmozdítása és az eredmények elérése szempontjából. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya (EDU) a személyzeti főigazgatónak tartozik beszámolni. Feladata az egyenlőségi és sokféleségi politikáknak az Európai Parlament Főtitkárságán való kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése. Az osztály különösen az alábbi feladatokat látja el: A Parlament Elnöksége által meghatározott egyenlőségi és sokféleségi politika nyomon követése és végrehajtása, különösen a EP Főtitkárságán a nemek közötti egyenlőséget és a sokszínűséget elősegítő as cselekvési terv végrehajtása. Alberto ROSSETTI osztályvezető Annak biztosítása, hogy az Európai Parlament humánerőforrás-politikája tükrözze az esélyegyenlőség és a sokféleség tiszteletben tartásának elveit; a nemek közötti egyenlőség a humánerőforrás-politika valamennyi vonatkozásába való beépítésének felügyelete. A fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó bevált gyakorlatok magatartási kódexének előmozdítása, összehangolása és értékelése; a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékű részvételét és integrációját célzó projektek kidolgozása és összehangolása. Tanulmányok és jelentések kidolgozása; nemi szempontú statisztikák összeállítása és elemzése; fellépések a Személyzeti Szabályzat 1d. cikkével összhangban a megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzésére és felszámolására. A nyitott és befogadó munkakörnyezet megteremtésének elősegítése; a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését lehetővé tevő projektek kidolgozása és összehangolása; részvétel a munka során biztosított méltóságra irányuló politika kidolgozásában és alkalmazásában, a munkahelyi zaklatás minden formájának felszámolása érdekében. Tudatosságfokozó rendezvények és képzési tevékenységek szervezése; segítségnyújtás a személyzet számára az egyenlőséget és sokféleséget érintő kérdésekben. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya támogatást és segítséget nyújt a magas szintű munkacsoport elnöki tisztjét betöltő, a nemek közötti egyenlőségért és a sokféleségért felelős alelnök számára. Tanácsot ad és segítséget nyújt továbbá a kinevezésre jogosult hatóságnak, a COPEC-nek és egyéb belső testületeknek az egyenlőség és a sokféleség EP Főtitkárságán való előmozdításával kapcsolatos kérdésekben. Az osztály összefogja a főigazgatóságok egyenlőségi és sokféleségi koordinátorainak csoportját, és ösztönzi az információk és bevált gyakorlatok intézményközi partnereivel való megosztását. 24 Nemzetközi Nőnap március 8.

25 Nők az igazgatási szinten Egyenlőségi és sokféleségi koordinátorok A főigazgató minden egyes főigazgatóságon két egyenlőségi és sokféleségi koordinátort nevez ki. Feladatuk az, hogy segítsék az EP Főtitkársága egyenlőségi és sokféleségi politikájának főigazgatósági szinten való végrehajtását. A koordinátorok tanácsokat adnak a vezetésnek és kollégáiknak, valamint rendelkezésre bocsátják szakértelmüket az egyenlőségi és sokféleségi kérdésekben. Elkötelezetten fellépnek mindennemű megkülönböztetés ellen a párbeszéd javítása és a tudatosság fokozása révén, egy nyitott és befogadó munkakörnyezet előmozdítása érdekében. A koordinátorok az Egyenlőség és Sokféleség Osztályával (EDU) szoros együttműködésben dolgoznak. Az egyenlőségi és sokféleségi koordinátorok csoportja (amely a koordinátorokból és az EDU-ból áll), rendszeresen ülésezik, és dokumentumokat, feljegyzéseket és javaslatokat készíthet a főtitkár és a főigazgatók számára a hatáskörébe tartozó, általános érdekű, fontos ügyekben. Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya biztosítja a csoport számára a koordinációt és a titkárságot. Esélyegyenlőségi és Sokféleségi Bizottság (COPEC) A COPEC-et az Európai Parlament főtitkára hozta létre 1987-ben. A COPEC közös testület, egy elnökből, az igazgatás által kijelölt négy tagból és a Személyzeti Bizottság által kijelölt négy tagból áll. A COPEC általános feladata, hogy javaslatot tegyen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedésekre az EP Főtitkárságán, valamint hogy ezeket nyomon kövesse. A COPEC megfigyelőket küld több, az emberi erőforrásokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozó bizottságba. Az igazgatás rendszeresen konzultációt folytat a COPEC-kel a személyzeti politikát érintő, a Személyzeti Szabályzat alapján alkotott szabályzatokkal és végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban, és ezen ügyekben véleményt nyilvánít. A Személyzeti Bizottság A Személyzeti Bizottság a Parlamenttel való kapcsolatuk során a személyzet érdekeit képviseli. Állandó kapcsolatot tart fenn a Parlament és annak személyzete között, és hozzájárul a Parlament szervezeti egységeinek harmonikus működéséhez. A évi választások nyomán a Személyzeti Bizottságban jelentősen (27,6%-ról 44,8%-ra) nőtt a nők aránya, és jelenleg is egy nő irányítása alatt áll ,2% 13 44,8% Az Egyenlőség és Sokféleség Osztálya Személyzeti Főigazgatóság 25