1.1 A CSOMÓPONTI ALAPESETEK GEOMETRIAI ELRENDEZÉSE

1 1.1 A CSOMÓPONTI ALAPESETEK GEOMETRIAI ELRENDEZÉSE 1.1.1 Külterületi csomópontok Alapvető megállapítások Külterületi csomópontok esetén a nagyobb sebességek miatt megkívánt forgalomtechnikai egységesség csak kisszámú alapeset alkalmazását preferálja. Kerülendő a kanyarodó sávok, szigetek, saroklekerekítések és kerékpáros létesítmények sokféle kombinációja. Ez az egységesség, egyszerűség fontos a forgalombiztonság szempontjából, továbbá ésszerűvé teszi a tervezést, építést és fenntartást. A csomóponti terveket célszerű 1:200-1:500 méretarány közötti, hivatalos, aktualizált alaptérképre készíteni. Az útépítési terven ábrázolandók a forgalmi sávok, a gyalog- és kerékpárutak, a tömegközlekedési létesítmények, a szükséges szigetek, egyéb jelzések, a fák, a zöldfelületek, a földalatti vezetékek, a csatlakozó utak lényeges elemei vízszintes és magassági értelemben, a táj és térstruktúra, a vízelvezetés berendezései. A tervezéssel párhuzamosan ki kell dolgozni a jelzőlámpa, a jelzőtábla és az útburkolati jeltervet a csomópont forgalomtechnikai tervén az üzem egységességének biztosítására. Főbb tervezési elvek Beépített területen kívül az alapesetekre az alábbiak érvényesek: A főútról balra kanyarodó járműveket különösen nagy sebességeknél védeni kell. Az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ágakban ha nincs világítás általában forgalom elől elzárt területek alkalmazandók szigetek helyett. Az alárendelt csomóponti ágakban, keresztezések esetén, az elsőbbségadást pályaelválasztó elemmel (szigettel) is hangsúlyozni kell. A megszakítás nélküli útszakaszon a meglévő kerékpárutakat a csomópont tervezésébe be kell vonni. Egypályás utak (I., IV., V. alapesetek) Kétsávos utak esetén ha nem szükséges balra kanyarodó sáv, akkor becsatlakozásra és keresztezésre a 2-8. ábrán látható alkalmazási formák javasolhatók. A keresztezések az alárendelt csomóponti ágban pályaelválasztóval (cseppalakú szigettel) rendelkeznek. Céljuk az elsőbbségadási kötelezettség kihangsúlyozása. A sziget mellett csak egy felálló sávot szabad kialakítani. A sziget elhagyható, ha az alárendelt útvonalról csak helyi autósok és lassú járművek érkeznek, vagy a betorkolló utak 4,50 m-nél keskenyebbek és egyidejűleg a forgalmuk nagyon kicsi (csúcsórában kisebb, mint 20 jármű/óra). Ilyen esetekben a betorkolló út burkolatának minősége eltérő legyen. Amennyiben két becsatlakozás van egymáshoz képest eltolva, akkor a szükséges távolság a becsatlakozó utak tengelyei között legalább 30 m. Amennyiben kétsávos utak csomópontjainál balra kanyarodó sávok vagy a balra kanyarodók számára felállási felületek szükségesek, akkor az 2-9. 2-11. ábrán látható alkalmazási formák javasolhatók. Becsatlakozás

2 Keresztezés 2-8. ábra: A külterületi kétsávos utak becsatlakozásai és keresztezései balra kanyarodó sáv nélkül

3 1. Becsatlakozás felállási felülettel 2. Becsatlakozás balra kanyarodó sávval Cseppalakú sziget nélkül is 2./1. Változat kijárati ékkel 2./2. Változat jobbra kiváló sávval Háromszög alakú szigettel is 2./3. Változat több célú, vegyes sávval 2./4. Változat nyíltan bevezetett balra kanyarodó sávval 2-9. ábra: A külterületi kétsávos utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávval

4 Háromszög alakú sziget nélkül is 1. Változat jobbra kiváló sávval Háromszög alakú szigettel 2. Változat jelzőlámpás forgalomirányítással Jobbra kiváló sáv és háromszög alakú sziget nélkül is 2-10. ábra: Külterületi kétsávos utak keresztezései balra kanyarodó sávval

5 2-11. ábra: Külterületi kétsávos utak keresztezése balra kanyarodó sávval és kerékpárúttal Jelzőlámpával nem szabályozott csomópontok esetén az alárendelt csomóponti ágakat általában egy sávosra kell kialakítani azért, hogy a várakozó járművek egymást ne akadályozzák a főútra történő rálátásban (látóháromszög). Ha a sebesség V m < 70 km/h, akkor két felállósáv is tervezhető. Jelzőtáblás forgalomirányítású keresztezések esetén a megfelelő sávfelosztással (vegyes-sáv az egyenesen továbbhaladó és balra kanyarodó járművek számára, valamint felálló-sáv a jobbra kanyarodók számára) biztosítható, hogy a balra kanyarodók és az egyenesen továbbhaladók ne álljanak fel egymás mellé. Kettőnél több felálló-sáv általában csak jelzőlámpás forgalomirányítás esetén alkalmazható. A pályaelválasztó elemek (cseppalakú szigetek) az elsőbbségadás hangsúlyozására szolgálnak és nagyobb forgalom esetén szerepük van a kanyarodó, valamint az egyenesen továbbhaladó járművek felállásának szabályozásában (jelzőlámpa). Háromszögalakú szigetek alkalmazása a nagyobb sebességű utak esetén célszerű. A környezeti adottságok kényszerítő körülményei esetén becsatlakozásoknál lehetséges a háromszög és a cseppalakú szigetek, keresztezéseknél pedig a háromszög alakú sziget elhagyása. Lapos hajlásszögű becsatlakozásoknál kivételesen egy többlet, jobbra fekvő háromszög alakú sziget alkalmazása is célszerű lehet. Amennyiben egy kétsávos út keresztezését a IV. alapeset szerint alakítják át, akkor általában az 2-12. ábrán látható forma adódik. Mindkét becsatlakozásnál a keresztező utak kapcsolati jelentőségétől függően különböző elrendezés választható. Amennyiben a terepviszonyok, vagy a már meglévő utak nem határozzák azt meg, hogy melyik út legyen felül és melyik alul vezetve, akkor általában az alárendelt, illetve kisebb forgalmú út magassági viszonyait célszerű változtatni. Azért, hogy a felül vezetett úton, a kanyarodók számára elegendő rálátás legyen biztosítható, célszerű a becsatlakozást az elméleti keresztezéstől hátrébb húzni. Amennyiben az alul vezetett úton lévő becsatlakozásnál rálátási problémák adódnak, akkor biztonsági és átbocsátóképességi okok miatt a híd támfalait hátrább kell helyezni. A rámpát a becsatlakozás előtt közelítően egyenesen és vízszintesen kell vezetni. A becsatlakozás szöge 70-110 között legyen. Az összekötő ív minimális sugara R min = 35 m. Az emelkedés nagysága legfeljebb 6 %.

6 2-12. ábra: Külterületi utak IV. alapeset szerint kialakított keresztezése Rövid rámpáknál javasolható a betorkollásoknál lévő cseppalakú szigetek összekapcsolása egy mintegy 1,50 m széles irányelválasztó sávval. A keletkező egyirányú pályák szélessége ne legyen 4,50 m-nél keskenyebb. Ha a választott szélesség ennél nagyobb (például 6,00 m), akkor az irányelválasztó sávot a cseppalakú szigetnél jelzőlámpával nem szabályozott forgalmú becsatlakozásoknál úgy kell kialakítani, hogy a felállási szakaszon a pályaszélesség 4,50 m legyen. Ha kétsávos utak az V. alapesetnek megfelelően eltolva keresztezik egymást, akkor a 2-13. ábrán látható megoldás a célszerű. Jobbra eltolás egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávokkal akkor célszerű, ha a becsatlakozások távolsága hosszabb, mint a két balra felálló sáv együttes hossza. Az egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávok között mintegy 1,50 m széles forgalom elöl elzárt terület jelölendő ki.

7 1. Jobbra eltolás Jobbra kiváló sávval is és háromszög alakú sziget nélkül 1./1. Változat egymás mellett fekvő balra eltolt lekanyarodó sávokkal Balra eltolás Háromszög alakú szigettel és kijárati ékkel is 2-13. ábra: Külterületi kétsávos utak eltolt keresztezése balra lekanyarodó sávokkal Jobbra eltolás egymás mellett fekvő balra lekanyarodó sávokkal akkor választandó, ha a becsatlakozási távolság nem elég ahhoz, hogy egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávokat létesítsenek, de oldalirányban elegendő hely áll rendelkezésre. Ha a becsatlakozások között igen kis távolság van, akkor kivételesen olyan jobbra eltolás is kialakítható, melynél a balra kanyarodó sáv túlnyúlik a becsatlakozáson. Ebben az esetben azokat a járműveket, melyek az elsőbbséggel rendelkező útvonalat keresztezni akarják az alárendelt csomóponti ágban megfelelő előjelzővel tájékoztatni kell arról, hogy közvetlenül a kanyarodás után, a főútvonalon, a balra kanyarodó sávban kell elhelyezkedniük. Ha a két balra kanyarodó sáv között kiemelt pályaelválasztó elem (ferde szegéllyel) kerül kialakításra, úgy ezt ki kell világítani. A balra eltolás kijárati ékkel és háromszög alakú szigettel történő kialakításához a csatlakozó utak tengelyei között 60 m-es távolság szükséges. Kijárati ék és háromszög alakú sziget nélkül elégséges a 40 m. A 2+1 sávos keresztmetszetű utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávval a 2-14. ábrán láthatók.

8 elhúzási szakasz az előzési szakasz végén hossza: ~200 m elhúzási szakasz az előzési szakasz végén hossza: ~200 m Változat jobbra kanyarodó sávval elhúzási szakasz az előzési szakasz végén hossza: ~200 m 2-14. ábra: A külterületi 2+1 sávos utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávokkal Szomszédos csomópontok alkalmazási formáit az alapformákból kell összetenni. Kialakításuknál az eltolásoknál leírtak értelemszerűen érvényesek. A felismerhetőséget és a felfoghatóságot gondosan tervezett útburkolati jelekkel és jelzőtáblákkal kell alátámasztani. Az alkalmazási formákra, szomszédos csomópontok esetén példák az 2-15. ábrán láthatók.

9 Valamennyi részcsomópont kijárati ék és háromszög alakú sziget nélkül is tervezhető Felállási felülettel is 2-15. ábra: Külterületi kétsávos utak szomszédos becsatlakozásai és keresztezései balra lekanyarodó sávokkal Becsatlakozások kialakítása kanyarodó főutak esetén lakott területen kívül a 2-16. ábra szerint történik. A megoldás lényege, hogy az elsőbbségadási kötelezettség és az áthaladási elsőbbség erőteljesen kihangsúlyozásra kerül. Az osztályozás emellett alárendelt jelentőségű.

10 Eredeti állapot A eset B eset Az alárendelt csomóponti ág ráhajlítása a kanyarodó főútra Az alárendelt csomóponti ág ráhajlítása a kanyarodó főútra. A csomópont balra kanyarodó sávval, cseppalakú és háromszög alakú szigettel létesül. 2-16. ábra: Külterületi kétsávos utak becsatlakozásának megoldása a fölérendelt út kanyarodása esetén Kétpályás utak (II., III., VI., VII. alapesetek) Ha egy csomópont egypályás utat kapcsol össze kétpályás úttal, akkor a 2-17. ábrán látható kialakítási módok lehetségesek keresztezés és becsatlakozás esetén. Valamennyi elrendezéshez jelzőlámpás forgalomirányítás ajánlott, a megengedett sebesség 70 km/h-ra történő mérséklése mellett az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ágban balra kanyarodó sávok tervezendők. Az alárendelt csomóponti ágba a cseppalakú sziget és a két felálló sáv általában szükségesek. Keresztezések esetén a cseppalakú szigetek az alárendelt út tengelye mellett mindkét irányból úgy alakítandók ki, hogy a balra fordulók egyidejűleg szabad jelzést kaphassanak. Amennyiben a jobbra kanyarodók forgalma jelzőlámpával nem szabályozott, úgy a jobbra kanyarodó sávot rendszerint kijárati ék helyettesíti. Két kétpályás út keresztezése esetén általában a 2-18. ábrán feltüntetett megoldás (a IV. alapesetnek megfelelően) célszerű.

11 1. Becsatlakozás A jobbra kanyarodók gyakran jelzőlámpa nélkül is haladhatnak 2. Keresztezés A jobbra kanyarodók gyakran jelzőlámpa nélkül is haladhatnak 2-17. ábra: Külterületi egypályás és kétpályás utak becsatlakozása illetve keresztezése

12 2-18. ábra: Külterületi kétpályás utak IV. alapeset szerinti keresztezésének alkalmazási formája Külterületi csomópontok elemeinek részlettervei Pályaszélesítések elhúzások A csomóponti felállások miatt szükséges elhúzások kialakításánál a 2-19. és 2-20. ábrák alapján járunk el. 2-19. ábra: A burkolatszélek vezetése közbenső egyenessel

13 A 2-20. ábra alapján: ( s / 2) 2 s = R, 2 2n 2-20. ábra: Sávszélesítés inflexiós ellenívekkel S = 4Rs. (Megjegyzés: R értékét a tervezési sebesség vagy belterületen a megengedett sebesség alapján kell megválasztani.) Saroklekerekítések A jobbra kanyarodást segítő saroklekerekítések az egyszerű körív mellett háromrészes kosárívvel az alábbi sugárarányok betartásával tervezendők. R R : R 2 :1: 3. 1 : 2 3 = Az R 1 előív és az R 3 utóív független a teljes irányváltozási szögtől. Az ezekhez tartozó középponti szög mindig o α és 1 = 16 o α. 3 = 20 A 2-21. ábrán szerkesztési példa látható saroklekerekítésre, hármas kosárív esetén. Ha nincs jobbra kiváló sáv vagy kijárati ék a sugár a 2-5. táblázatból választandó α 70 90 110 2-5. táblázat: Külterületi utak saroklekerekítésének adatai R 2 főkörív sugár Jobbra bekanyarodás [m] Jobbra lekanyarodás [m] Interpolálás megengedett. R 2 < 7 m nem alkalmazható. * R 2 = 15 m, csak akkor, ha van cseppalakú sziget. 8 8 8 12 12(15)* 8 2-6. táblázat: Külterületi utak saroklekerekítésének sugarai háromszögalakú sziget esetén α 70 90 110 Interpolálás megengedett. A méretek a minimális méretű háromszögalakú szigetet adják. R [m] főkörív sugár 20 25 25

14 R R 1 = R2 2 = R2 0,0375 0,1236 y y 1 = R2 2 = R2 0,0750 0,1854 x m 1 = R2 x m 2 = R2 0,2714 0,6922 x x 1 = R2 2 = R2 0,5428 1,0383 β 0,0861 β 0,0861 T 1 = R 2 0,2714 + 1,0375 tan + T 2 = R 2 0,6922 + 1,1236 tan + 2 sin β 2 sin β Megjegyzés: Nem kiszélesített becsatlakozás esetén (ha nincs pályaelválasztó) β azonos az α becsatlakozási szöggel 2-21. ábra: Szerkesztési példa saroklekerekítésre hármas kosárív esetén Jobbra lekanyarodás és a háromszögsziget A főútról jobbra fordulók különböző vezetését a 2-22. és a 2-23. ábrán látható megoldások alapján lehet megtervezni. A háromszögalakú szigetek létesítése a szélek hosszának előre történt megadása nélkül Ebben az esetben az alább részletezett szerkesztés javasolható (2-22. ábra): 1. Az M LA középpontú és R LA + 6,00 m + 0,50 m sugarú segédkörív felvétele. 2. A cseppalakú sziget egyenes szélének végén elhelyezkedő középpontú, R = 5,50 m sugarú segédkörív felvétele. (Ez az egyenes szél érintőlegesen csatlakozik a R LA sugarú körívhez. Az érintési pont a cseppalakú sziget hátsó lekerekítő sugarának kezdete.) 3. Kijárati ék esetén az elsőbbséggel rendelkező út szélével párhuzamosan R = 3,50..5,00 m távolságra, a jobbra kanyarodó sáv szélességének megfelelő egyenes felvétele. 4. Az R RA sugarú, a 2-6. táblázatból választott ív beillesztése a saroklekerekítés kialakítására. Ez az ív a 2. pont szerinti segédkört és a 3. pont szerinti párhuzamos egyenest érinti. 5. Az M RA középpontú segédkör meghúzása, sugara R RA + 5,50 m. Ennek az ívnek az 1. pont szerinti segédkörrel alkotott metszéspontja, a középpontja a hátsó szigetfej R = 0,50 m sugarú körív lekerekítésének. 6. Az R ü átmeneti ív beillesztése a 4. pont szerinti körív és az alárendelt útvonal pályaszéle közé. 7. a) Összekötő egyenesek húzása a hátsó szigetefej lekerekítő ívének középpontja, valamint az M LA és M RA középpontok között. Ezek az egyenesek metszik a hátsó szigetfej lekerekítő ívét. (R = 0,50 m sugarú lekerekítőív kezdetének és végének meghatározása.) b) Ezekből a pontokból a háromszögalakú sziget oldalainak, mint érintőknek meghúzása. (Kivétel keresztezések esetén: a cseppalakú sziget mellett lévő háromszögsziget oldalának igazítása a keresztező forgalmi sávhoz.)

15 8. A háromszögalakú szigetnek az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ág szélétől távolságot tartó egyenes meghúzása (a szegély külső szélének megszerkesztése) 0,50 m külterületi utaknál, ha nincs vegyes, többcélú sávhasználat, 0,00 m, ha a sávhasználat vegyes, 0,00 m a belterületi utaknál. 9. Lekerekítések szerkesztése a 7.b) pont szerinti érintők és a 8. pont szerinti egyenes között R = 0,50 m-es sugárral. 10. a) Az M RA középpontú és R RA + 5,50 m sugarú körív húzása. b) A 10.a. pont szerinti első baloldali szigetfej és az elsőbbséggel rendelkező útvonal széle mellett lévő forgalom elől elzárt terület megszerkesztése. 11. A kijárati nyílás hosszának felvétele a 10. pont forgalom elől elzárt területének csúcsától lo = 35,0 m kijárati ék esetén, illetve hosszirányú kijárati nyílás felvétele jobbra kiváló sáv esetén. 12. A 11. pont szerint meghatározott, a pálya szélén fekvő metszéspont összekötése az R RA sugarú körívvel kijárati ék esetén egyenessel, illetve jobbra kiváló sáv esetén a kijárati nyílás kezdetén elhúzással kialakított pályaszél csatlakoztatása. 2-22. ábra: A baloldali háromszögalakú sziget szerkesztése kijárati ék esetén; a sziget befogó hosszai előre nem adottak A háromszög alakú szigetek létesítése a szélek hosszának előre történő megadásával Ebben az esetben a következő szerkesztés javasolható (2-23. ábra) 1. Az M LA középpontú és R LA + 6,00 m + 0,50 m sugarú segédkörív felvétele. 2. A cseppalakú sziget egyenes szélének végén elhelyezkedő középpontú, R = 5,50 m sugarú segédkörív felvétele. (Az egyenes szél érintőlegesen csatlakozik az R LA sugarú körívhez. Az érintési pont a cseppalakú sziget hátsó lekerekítő sugarának kezdete.) 3. Az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ág széleivel párhuzamosan egyenest kell húzni kijárati ék esetén R = 3,50..5,00 m távolságra, illetve jobbra kiváló sáv esetén, sávszélességre.

16 4. a) Párhuzamos egyenest kell húzni az elsőbbséggel rendelkező út szélével olyan távolságra, amely közelítően megfelel a háromszögalakú sziget előre megadott hosszának. b) Meg kell szerkeszteni ennek a párhuzamos egyenesnek a metszéspontját az 1. pont szerinti segédkörrel. Ez megadja a hátsó szigetfej R = 0,50 m sugarú lekerekítésének a középpontját. c) Segédkör rajzolandó a 4.b. pont szerint megszerkesztett kör középpontjából R = 5,50 + 0,50 m sugárral. 5. Érintő körívet kell illeszteni (sugara nem lesz kerek) a 3. pont szerint meghúzott egyeneshez, valamint a 2. és 4.c. pont szerint megszerkesztett körívekhez. A körív sugara feleljen meg a 2-6. táblázat előírásainak is. 6. Az R ü átmeneti ív beillesztése az 5. pont szerinti körív és az alárendelt út pályaszéle közé. 7. A továbbiakban a megelőző eset 7 12. pontjában leírtak az érvényesek. 2-23. ábra: A baloldali háromszögalakú sziget szerkesztése a főútról jobbra kiváló sáv esetén; a sziget befogó hosszai előre adottak Pályaelválasztó cseppalakú szigetek a külterületi főutak alárendelt csomóponti ágaiban Előzetes megállapítások A cseppalakú szigetek szerkesztése általában az alárendelt út tengelyéből indul ki. Ha az alárendelt csomóponti ágak betorkolásai két forgalmi sávosak és a bal felálló sávban a balra bekanyarodó járművek tartózkodhatnak, akkor a cseppalakú szigetek szerkesztéséhez a két egymással szembenfekvő csomóponti ág tengelye helyett egy a tengellyel párhuzamos egyenest kell választani, amely a cseppalakú szigetek tengelyének mintegy 3,00 m-es jobbra eltolását jelenti. A szerkesztési eljárások az alábbiakban tekinthetők át. Kis cseppalakú szigetek Csomópont ágak az α = 70-110 becsatlakozási szög között Ebben a szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-24. ábra). 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyének meghatározása. 2. A fölérendelt út szélétől 10 m távolságban a tengelyen egy pont meghatározása. 3. Ettől a ponttól a tengelyhez 5 -kal jobbra hajló cseppalakú szigettengely megrajzolása. 4. Két segédegyenes megrajzolása a cseppalakú sziget tengelyével párhuzamosan 1,50 m-re jobbra és balra.

17 5. A főútról balra kanyarodók és az alárendelt útról balra kanyarodók forgalmi sávja szélének megrajzolása R = 12 m sugarú ívvel. Ezek a körívek érintik az elsőbbséggel rendelkező út középvonalát és a 4. pont alatti segédegyenesek egyikét. Ha α < 90, akkor a balra kanyarodók sugara R = 8 m-re csökkenthető, hogy a megfelelő cseppalakú szigetformát elnyerjék. 6. Az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m sugarú körívvel. 7. Két egyenes megrajzolása, melyek részben a kanyarodó sávok belső szélét érintik, részben a cseppalakú sziget tengelyét metszik 20 m-re az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. 8. Ezen egyenesek közé R = 0,75 m sugarú hátsó szigetfej-lekerekítés rajzolandó. 9. A forgalmi sáv lehatárolásának megrajzolása, amely az alárendelt csomóponti ág tengelyéből indul és a cseppalakú szigethez csatlakozik. 2-24. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése, alárendelt út tengelye α =70-110 esetén

18 Csomóponti ágak az α < 70 becsatlakozási szög esetén Ebben a szögtartományban a 2-25. ábrán bemutatott szerkesztés javasolható. 2-25. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése α < 70 esetén 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egy cseppalakú sziget szélességgel egymáshoz képest úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). 2. A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes meghúzása a ráhajlított tengely és a burkolatszél metszéspontjától balra 3 m-re. 3. A főútról balra kanyarodó, illetve az alárendelt útról balra kanyarodó járművek forgalmi sávja belső szélének meghúzása R = 12 m sugarú körívvel. A körívek érintik a fölérendelt út középvonalát. Az alárendelt útról balra kanyarodók forgalmi sávjának belső széle érinti a ráhajlított tengelyvonalat, a főútról balra kanyarodók sávjának belső éle pedig a 2. pont szerinti egyenest. 4. A 3. pont alatti két körív között az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugárral. 5. Olyan egyenes húzása, amely egyrészt a balra lekanyarodók sávjának belső szélét (az R = 12 m sugarú körívet) érinti, másrészt az alárendelt út ráhajlított tengelyét 20 m-re metszi az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. 6. Az 5. pont szerinti egyenes és a ráhajlított úttengely között lévő hátsó szigetfej lekerekítése R = 0,75 m sugarú ívvel. 7. A forgalmi sáv lehatárolás megrajzolása a ráhajlított tengelyben.

19 Csomóponti ágak az α > 110 becsatlakozási szög esetén Ebben a szögtartományban a 2-26. ábrán bemutatott szerkesztés javasolható. 2-26. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése α > 110 esetén 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy vannak eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). 2. A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes elhúzása balra 3 m-re a ráhajlított tengely és a burkolatszél metszéspontjától. 3. A főútról balra kanyarodó, illetve az alárendelt útról kanyarodó járművek sávja belső szélének meghúzása R = 12 m sugarú körívvel. A körívek érintik a fölérendelt út középvonalát. A balra kanyarodók forgalmi sávjának belső széle érinti a ráhajlított tengelyvonalat, a főútról balra kanyarodók sávjának belső széle a 2. pont szerinti egyenest. 4. A 3. pont alatt lévő két körív között az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugárral. 5. Olyan egyenes húzása, mely a főútról balra kanyarodók sávjának belső szélét (az R = 12 m sugarú körívet) érinti, másrészt az alárendelt út ráhajlított tengelyét 20 m-re metszi az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. 6. Az 5. pont szerinti egyenes és a ráhajlított úttengely között a hátsó szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugarú ívvel. 7. Forgalmi sáv lehatárolás megrajzolása, amely az alárendelt út ráhajlított tengelyében fekszik és a cseppalakú szigethez csatlakozik. Az α > 110 becsatlakozási szög esetén a cseppalakú sziget szerkesztésénél a kielégítő optikai vezetésre különösen ügyelni kell.

20 Nagy cseppalakú szigetek Csomóponti ágak az α =70-110 becsatlakozási szög között Ebben a szögtartományban az alábbi szerkesztés javasolható (2-27. ábra). 2-27. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α = 70-110 esetén 1. Az elsőbbséggel rendelkező út tengelye és az alárendelt út tengelye metszéspontjának meghatározása. 2. Az alárendelt út csomóponti ágának tengelyével párhuzamos, attól jobbra fekvő egyenes szerkesztése a 2-28. ábrából leolvasható távolságban.

21 2-28. ábra: A párhuzamos távolsága az alárendelt csomóponti ág tengelyétől 3. A balra bekanyarodó járművek forgalmi sávja belső szélének megrajzolása R j körívsugárral. Ez az ív részben a 2. pont szerinti párhuzamos egyenest az alárendelt irányban érinti, másrészt érinti az elsőbbséggel rendelkező útvonal azon forgalmi sávjának belső szélét, ahová a bekanyarodás történik. Becsatlakozásoknál a kanyarodási sugár a 2-29. ábrából választandó, keresztezéseknél a balra kanyarodó mozgások között szükséges távolság betartására a 2-7. táblázat használandó. 2-29. ábra: Az alárendelt csomóponti ág becsatlakozó sugara becsatlakozás esetén 4. 2 m-rel nagyobb sugárral, a 3. pont szerinti középpontból körív rajzolandó. 5. A kör középpontjának összekötése azzal a ponttal, amely úgy keletkezik, hogy a 4. pont szerint szerkesztett ív az elsőbbséggel rendelkező pálya szélét metszi. Ezután jelölni kell azt a pontot, ahol ez az egyenes az ábrán jelölt 2 m széles sáv bal szélét metszi. 6. Olyan körív szerkesztése, amely az 5. pont szerint szerkesztett ponton átmegy és belülről érinti az átmenő főpálya azon sávját, ahonnan a lekanyarodás történik. Ez az ív és a 2 m széles sáv belső széle a szigetfej egy részét alkotja. Ennek az ívnek a sugara becsatlakozásoknál általában olyan nagy, mint az R j kanyarodási sugár (2-27. ábra). Mindenesetre úgy kell kialakítani, hogy a szigetfej a körívek között ne legyen 1,50 m-nél keskenyebb és 5,00 m-nél szélesebb. Keresztezéseknél a lekanyarodási sugár a 2-7. táblázat alapján választandó. A 4-6. pontokat 2 m-es szerkesztésnek nevezik. 2-7. táblázat: Bekanyarodó, lekanyarodó ív sugara és cseppalakú szigeteltolás keresztezéseknél A fölérendelt út szélesség Keresztezés szöge Jelzőlámpa nélkül/ lámpával Bekanyarodó ív sugara R j Bekanyarodó ív sugara Eltolás jobbra Eltolás balra

22 [m] [ ] - [m] [m] [m] [m] Jelzőlámpa nélkül 10 20 0 0 70 Jelzőlámpával 10 20 0 0 10,25 Jelzőlámpa nélkül 15 13 0 0 90 Jelzőlámpával 15 13 3,0 0 Jelzőlámpa nélkül 20 10 0 0 110 Jelzőlámpával 20 10 3,0 0 Jelzőlámpa nélkül 10 18 0 0 70 Jelzőlámpával 10 18 1,0 0 11,50 Jelzőlámpa nélkül 15 15 0 0 90 Jelzőlámpával 15 15 3,0 0 Jelzőlámpa nélkül 20 11 0 0 110 Jelzőlámpával 20 11 3,0 0 7. A szigetfejek lekerekítése R > 0,75 m-es sugárral oly módon történjék, hogy a szigetfej legalább 2 m-rel, de legfeljebb 4 m-rel hátrább kerüljön az elsőbbséggel rendelkező útvonal burkolatszélétől. 8. Két egyenes szerkesztése, amelyek a balra lekanyarodó, illetve balra bekanyarodó forgalmi sáv belső szélét érintik és metszik az alárendelt csomóponti ág tengelyét 40 m távolságra a fölérendelt út pályájának szélétől. 9. Ezen egyenesek között egy 2,50 m széles, az alárendelt csomóponti ágra merőleges távolságot kell keresni. A tengelytől jobbra fekvő egyenestől ezen a merőlegesen 1,00 m-t vissza kell mérni. Ebből a pontból új egyenest kell húzni, amely érinti a 2,0 m-es sávot határoló belső körívet. A megmaradó 1,50 m széles szigetfejet R = 0,75 m-es sugarú körívvel kell lekerekíteni. 10. A nem szigetként megmaradó felületet, amely a 8. pont szerint szerkesztett egyenesek között helyezkedik el, forgalom elől elzárt területként kell jelölni.

23 A 2-30. ábra α 70 és α 110 esetén mutatja a csomópont képét. A 90 -os becsatlakozástól eltérő esetek tárgyalása az alábbiakban tekinthető meg. a., α < 70 b., α = 70 c., α = 110 d., α > 110 2-30. ábra: Az I. alapeset becsatlakozásának kialakítása különböző α szögek esetén Az α < 70 szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-31. ábra). 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). 2. A balra kanyarodó belső sáv szélének megszerkesztése R j sugarú körrel (a 2-27. ábra, illetve a 2-7. táblázat alapján választva). Ez a körív részben érinti az alárendelt csomóponti ág ráhajlított tengelyét, részben a fölérendelt út azon sávjának belső szélét, ahová a bekanyarodás történik. 3. A nagy cseppalakú sziget α = 70..110 közötti szögre vonatkozó leírás 4. 7. pontja szerinti szerkesztés végrehajtása. 4. A cseppalakú sziget hossza mintegy 25 m legyen. A hátsó szigetfej ott mintegy 1,00 m-rel a ráfordított tengelytől balra eltolt helyzetű és R = 0,75 m-es körívsugárral lekerekített. 5. Két egyenes megrajzolása, melyek egyrészt a balra kanyarodók, illetve a főirányból balra kanyarodók sávja belső szélét, másrészt az 5. pontban említett szigetfej lekerekítést érintik. 6. Olyan körív szerkesztése, amely egyrészt az alárendelt csomóponti ág tengelyét, másrészt az 5. pont szerinti bal egyenest úgy érinti, hogy közötte és a ráfordított tengely között mintegy 15,0 m hosszú terület alakul ki a cseppalakú sziget előtti forgalom elől elzárt terület részére.

24 2-31. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α < 70 esetén Az α > 110 szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-32. ábra). 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el). 2. A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes húzása 2,50 m távolságban jobbra a ráhajlított tengely és a fölérendelt út metszéspontjától. 3. A főútról balra kanyarodók forgalmi sávja belső szélének megszerkesztése R j sugarú körrel, azt a 2-27. ábra, illetve a 2-7. táblázat alapján választva. Ez a körív részben érinti a 2. pont szerint megrajzolt egyenest, és részben érinti az elsőbbséggel rendelkező útvonal azon forgalmi sávjának bal szélét, ahonnan a balra kanyarodás történik. 4. Az alárendelt csomóponti ágból balra bekanyarodók által igénybevett terület megszerkesztése a fentiekben már ismertetett 2 m-es szerkesztés -en alapszik. Azon kör középpontja, amelynek köríve a balra befordulók mozgását belülről határolja, a 2-30. ábrán felrajzolt sablon segítségével határozható meg: a körsablon középpontja az elsőbbséggel rendelkező út azon forgalmi sávjának baloldali határvonalával párhuzamosan eltolt, ahová be akarnak kanyarodni. A sablon C pontja a pálya szélén, B pontja a 3. pont szerint szerkesztett köríven fekszik. 5. A szigetfej lekerekítése egy R > 0,75 m sugarú ívvel olymódon, hogy a szigetfej legalább 2,0 m-re és legfeljebb 4,0 m-re kerüljön az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. 6. Egy ív szerkesztése (R = 30 m), amely részben a főútról balra kanyarodók forgalmi sávjának belső szélét, részben az alárendelt csomóponti ág tengelyét érinti. 7. A cseppalakú sziget mintegy 25 m hosszú legyen. A hátsó szigetfej R = 0,75 m sugarú körrel kerekítendő le. 8. Egyenes megrajzolása, a 2 m-es sáv belső széle és a 7. pont szerinti szigetfej lekerekítése közé. 9. Körív szerkesztése, amely részben az alárendelt csomóponti ág tengelyét, részben a 8. pont szerint meghúzott egyenest olymódon érinti, hogy kör és az alárendelt csomóponti ág tengelye között mintegy 15 m hosszú forgalom elöl elzárt terület legyen felfesthető.

25 1.1.2 Belterületi csomópontok 2-32. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α > 110 esetén