Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció mint énvédő mechanizmus megóvja az egyént a számára megterhelő külső körülményektől, belső feszültségektől Nem minden esetben kóros autópálya hipnózis, monotónia következtében alakul ki Mi a disszociáció? A normális és a disszociált tudatműködés között nincs éles határ Katasztrófák Háborús körülmények Tartós kiszolgáltatottsággal járó helyzetek Ezek esetében a disszociatív jelenségek megszaporodnak Deperszonalizációs / derealizációs élmények Amnézia 1
A disszociatív zavarok formái Disszociatív identitászavar Disszociatív amnézia Disszociatív amnézia disszociatív fugával Deperszonalizációs / derealizációs zavar Egyéb specifikus disszociatív zavar (disszociatív transz, agymosás, szekták vagy terrorszervezetek általi intenzív befolyásolás) Disszociatív stupor (BNO-10) Ganser-szindróma (BNO-10) Disszociatív identitászavar Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete R.L. Stevenson Gyermekkori tartós traumatizáció gyakori Többségük nő (5:1-től 9:1-ig - nagyobb gyakoriság) Az amerikai pszichiátriai populációban 2-5%-ra becsülik arányukat A betegek felének kettőnél több személyisége van A kórlefolyás krónikus, felépülés ritka 2
Disszociatív amnézia Nem magyarázható KIR betegséggel, mérgezéssel vagy súlyos fizikai kimerültséggel Már elraktározott emlékanyag felidézésének időszakos, óráktól akár napokig tartó képtelensége Rendszerint traumatikus élményekre vonatkozik Lokalizált amnézia: egy bizonyos időszakra Generalizált amnézia: teljes élettörténet (Bourne rejtély) Ganser-szindróma Börtön, katonaság traumatizáció Melléválaszolás Regresszív, gyermeki viselkedés Percepciós zavarok, fluktuáló tudatborulás és konverziós tünetek lehetségesek Nem színlelés, hanem disszociatív jelenség Gyakran spontán oldódik, máskor terápia szükséges 3
A disszociatív zavarok etiológiája Első megközelítés: Külső traumatizáló eseményekre adott komplex reakció Második megközelítés: Olyan személyiségsajátosság, amely a disszociáció megjelenését elősegíti Nárcisztikus és borderline személyiségzavarban disszociatív jelenségek gyakoribbak Poszttraumás stresszzavarban is gyakoribb Fontos! differenciáldiagnózis! Szomatikus differenciáldiagnózis Fontos kizárni neurológiai betegségeket, amelyek hasonló tüneteket produkálhatnak Epilepszia, cerebrovaszkuláris betegségek (TGA), alkoholos amnesztikus szindróma, koponyatrauma (retrográd amnézia) Pszichiátriai differenciáldiagnózis Akut pszichózistól, szkizofréniától, rapid ciklusú és klasszikus bipoláris zavaroktól való elkülönítés Színlelés Disszociatív zavarok terápiája Pszichoterápia Szupportív, énerősítő, empatikus légkör Traumatikus események feltárása (álomelemzés, hipnózis) A disszociált emlékek, énrészek reintegrációja, a sérült identitásérzés helyreállítása Imaginatív terápiák (katathym képélmény) Gyógyszeres kezelés: antidepresszívumok, szorongásoldók 4
Traumával és stresszorral összefüggő zavarok A trauma olyan érzelmi válaszreakció, amit a személy egy súlyos esemény, pl. baleset, szexuális erőszak vagy természeti katasztrófa során ad. Az eseményt követően érzelmi megrázkódtatás és tagadás jelentkezik. Későbbi reakciók előre nem látható érzelmek, flash-back-ek, elidegenedés és testi tünetek, pl. fejfájás vagy hányinger lehetnek www.apa.org/topics/trauma Az átlagpopuláció 60-70%-a szenved el traumát élete során, de nem lesznek tünetei. A vietnámi veteránok között a PTSD prevalenciája 30-% Traumával és stresszorral összefüggő zavarok Reaktív kötődési zavar az anya-gyerek kapcsolat zavara, a gyermek kerüli a kapcsolatot Gátolatlan társas kapcsolati zavar a gyermek ismeretlen felnőttekkel gátlás nélkül létesít kapcsolatot, elmegy, elutazik velük minden félelem, szorongás nélkül Poszttraumás stressz zavar több mint egy hónapos tünetfennállás Akut stressz zavar három naptól egy hónapos tünetfennállás Alkalmazkodási zavar maximum hat hónapos tünetfennállás Poszttraumás stressz zavar Négy csoportra osztható tünettan 1.Betolakodó (intruzív) élmények flashback, rémálom 2.Traumás események, gondolatok, emlékek tartós kerülése 3.Kognitív és hangulati zavarok szégyenérzet, bűntudat, anhedonia 4.Fokozott éberség és reaktivitás ingerlékenység, harag, önkárosítás 5
Akut stressz zavar alkalmazkodási zavar Akut stressz zavar A tünetek hasonlóak a PTSD-hez, de spontán vagy segítség hatására egy hónapon belül megszűnnek Alkalmazkodási zavar A kiváltó életesemény enyhébb súlyosságú mint PTSD vagy akut stressz zavar esetén Depresszív, szorongásos vagy viselkedéstünetek A stressz kapcsán jelentkező tünetek jóval enyhébbek mint PTSD vagy akut stressz zavar esetén Traumával és stresszorral összefüggő zavarok kezelése Krízisintervenciós team-ek közvetlen a trauma után Szupportív, énerősítő, a beteg megküzdő mechanizmusait erősítő megközelítés Későbbiekben a trauma feldolgozásában pszichodinamikus és kognitív viselkedésterápiás szemléletű módszerek Gyógyszeres kezelés: SSRI vagy mirtazapin Benzodiazepineket gyakran adnak, azonban az ronthatja a pszichoterápia hatékonyságát ( maszkolja a megküzdési folyamatokat ) 6
Köszönöm a figyelmet! 7