HU HU HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 12.1.2009 COM(2008) 902 végleges A BIZOTTSÁG ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti fenntartható egyensúly elérése érdekében 2007-ben tett tagállami erőfeszítésekről (előterjesztő: a Bizottság) HU HU
A BIZOTTSÁG ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti fenntartható egyensúly elérése érdekében 2007-ben tett tagállami erőfeszítésekről HU 2 HU
TARTALOMJEGYZÉK A BIZOTTSÁG ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti fenntartható egyensúly elérése érdekében 2007-ben tett tagállami erőfeszítésekről... 2 1. Bevezetés... 4 2. A tagállamok éves jelentéseinek összefoglalói... 4 2.1. A flották ismertetése a halászati tevékenységek vonatkozásában... 5 2.2. Az erőkifejtés-csökkentési rendszerek hatása a kapacitásra... 8 2.3. A be-/kilépési rendszernek és a referenciaszinteknek való megfelelés... 10 3. A halászati kapacitásgazdálkodási szabályoknak való megfelelés. Az eredmények összegzése... 10 3.1. A kontinentális flottára (a legkülső régiókban lajstromozott hajókat kivéve) vonatkozó eredmények... 10 3.2. A legkülső régiókban lajstromozott flották eredményei... 11 4. A Bizottság következtetései... 11 HU 3 HU
1. BEVEZETÉS A tagállamoknak minden év május 1-jéig jelentést kell küldeniük 1 a Bizottságnak a flottakapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek fenntartható egyensúlyának elérése érdekében az előző év során tett erőfeszítéseikről. A tagállamok jelentései elérhetőek az Europa weboldalon. 2 E jelentések és a közösségi halászflotta-nyilvántartásban szereplő adatok alapján a Bizottság összefoglalót készített 2007-re vonatkozóan, amelyet a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) és a halászati és akvakultúraágazati bizottság elé terjesztett. E bizottsági jelentés a Tanács és az Európai Parlament elé terjeszti a tagállamok jelentéseinek említett összefoglalóját, valamint egy technikai mellékletet (I. melléklet), és a fenti bizottságok véleményét (II. melléklet). A melléklet részletes megjegyzéseket fűz a kapacitásgazdálkodáshoz 3, valamint bemutatja az EU halászflottáját érintő átfogó tendenciákra, és a tagállamoknak a belépési/ kilépési rendszernek való megfelelésére vonatkozó táblázatokat és grafikonokat. Ezen felül az Europa weboldalon a következő információ érhető el angol nyelven: az egyes tagállamok általi megfelelés részletes eredményei; a Közösség egyes legkülső régióinak eredményei; a tagállamok jelentései. 2. A TAGÁLLAMOK ÉVES JELENTÉSEINEK ÖSSZEFOGLALÓI Ebben az évben mindössze 13 tagállam nyújtotta be időben a jelentését; nyolc jelentés két héttől két hónapig terjedő késéssel érkezett. E jelentés megszövegezésekor az Egyesült Királyság még nem küldte meg jelentését a Bizottságnak. E késedelmek ellenére a Bizottság 2008. július 31-én a fent említett bizottságok elé terjesztette az összefoglaló jelentést. Hozzá kell tenni, hogy jóllehet számos tagállam követte a 1438/2003 rendelet 13. cikkében megállapított pontokat, az átadott információ minősége nem mindig felelt meg e jelentés céljainak. E jelentés összefoglalja a halászflották tagállamok általi ismertetését, a halászati erőkifejtés csökkentésére szolgáló meglévő rendszerek hatását, a tagállamok be-/kilépési rendszereknek való megfelelését, valamint a flottakezelési rendszereik hiányosságait és erősségeit. Annak érdekében, hogy segítsen a tagállamoknak a flottájuk és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly összehangolt és jól megalapozott elemzésében, a Bizottság felkérte a HTMGB-t, hogy adjon ki iránymutatást a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly jobb elemzéséhez. A Bizottság ezt megküldte a tagállamoknak, és felkérte őket arra, hogy a kapacitást a HTMGB által javasolt különböző mutatók alapján értékeljék. Egyes tagállamok nem alkalmazták az iránymutatást azzal az indokolással, hogy e feladat teljesítéséhez nem rendelkeztek elegendő idővel vagy adattal. A rövid határidő 1 2 3 A 2371/2002/EK rendelet 14. cikkének és a 1438/2003/EK rendelet 12. cikkének megfelelően. http://ec.europa.eu/fisheries/fleet/index.cfm?method=fm_reporting.annualreport. A 2002 decemberében elfogadott közös halászati politikával összhangban, a halászflottákat azon általános szabálynak megfelelően kezelik, hogy a flottához adott új kapacitás űrtartalomban és teljesítményben kifejezve nem lehet nagyobb, mint az abból kivont kapacitás. HU 4 HU
ellenére egyes tagállamok ugyanakkor elvégezték a javasolt mutatók némelyikével vagy mindegyikével kapcsolatos számításokat. 2.1. A flották ismertetése a halászati tevékenységek vonatkozásában Belgium: 2007-ben csekély mértékű űrtartalom-csökkentésre került sor állami támogatással, míg a teljes teljesítmény csak nagyon kis mértékben csökkent. A belga jelentés a merevítőrudas vonóhálóval ellátott szegmensre alkalmazta az iránymutatást, amely a belga flotta legfontosabb szegmense. Az alacsony kapacitás-kihasználás és a negatív befektetési hozam (a 2006-os adatok alapján) bizonyos fokú többletkapacitásra utal. A 2007 2013 közötti EHA programozási időszak tekintetében további selejtezést irányoznak elő, de az érintett kapacitás mennyiségét nem konkretizálták. Bulgária: A bolgár flotta többnyire kishajókból áll: a 2 536 hajóból csak 105 hossza haladja meg a 12 m-t. A bolgár flottára vonatkozó első jelentés a halászati kapacitás csekély (kb. 1%- os) növekedését mutatja 2007-ben. A jelentés kiterjed egyes, az iránymutatásban javasolt, a kapacitás egyensúlyára vonatkozó mutatók kiszámítására is, de a flotta mérete tekintetében nem von le következtetést. Dánia: A 2003-tól benyújtott korábbi jelentésekhez hasonlóan gazdasági modellt (EIAA) alkalmaztak, hogy kiszámítsák a kiosztott kvóták lehalászásához szükséges halászhajók legkisebb számát az adatgyűjtési rendeletnek 4 megfelelően kategorizált 12 flottaszegmensben. A tengeren tölthető napok számát e hajók tekintetében a lehető legnagyobb éves számnak vették. Ez a modell a többletkapacitás különböző fokait tárta fel valamennyi szegmensben, tekintettel az állományok aktuális állapotára. E modell szerint az aktív hajók jelenlegi száma egyensúlyban van a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel. Az aktív hajók száma megközelítőleg 3%-kal csökkent 2006-hoz képest. Több, mint 800, összesen 7,143 BT űrtartalomnak és 33 456 kw teljesítménynek megfelelő hajó volt inaktív 2007-ben. Állami támogatással nem került sor kapacitás-csökkentésre 2007-ben. Ez jelzi a többletkapacitás mértékét is. Németország: A német jelentésben nem alkalmazták az iránymutatást. Ehelyett a biológiai minőségi módszert alkalmazták a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek egyensúlyának flottaszegmensenkénti vizsgálatára. A flottaszegmensek a TOP IV-ben meghatározott szegmensek voltak. A jelentés azt vizsgálta, hogy az egyes flottaszegmensek kapacitási tendenciái összhangban vannak-e az érintett főbb állományok mennyiségére és halászatának szintjére vonatkozó tendenciával. 2007-ben állami támogatás nélkül került sor kisebb kapacitás-csökkentésre a passzív halászeszközzel ellátott szegmensben, az északi-tengeri vonóhálós halászhajók és a merevítőrudas zsákhálós halászhajók tekintetében. Növekedett a távolsági flotta kapacitása. Egy nagy vonóhálós halászhajó belépése e szegmensbe azt eredményezte, hogy a német flotta összkapacitása is nőtt (11% BT-ben, 3% kw-ban kifejezve). Észtország: Az észt jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyt. A flottát három szegmensbe szervezik, a hossz, a halászeszközök és a halászterületek alapján. Az észt flottára alkalmazni kell a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó teljes kifogható mennyiségekkel kapcsolatos 4 A 1639/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 222., 2001. augusztus 17. 53 115. o.) HU 5 HU
szabályokat és a NAFO helyreállítási tervét. 2007-ben nem vezettek be új, többéves gazdálkodási és helyreállítási tervet a Balti-tenger és a NAFO szabályozási térségében. Görögország: A görög jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyt. 2007-ben továbbra is állami támogatásból finanszírozták a kapacitáscsökkentést, amelynek eredményeként 1 528 BT-t és 8 264 kw-ot vontak ki a forgalomból. A görög halászflotta nagy része kis parti halászhajókból áll, amelyek sokféle passzív halászeszközt használnak. Spanyolország: A spanyol jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyt. Spanyolország továbbra is állami támogatásból finanszírozta a kapacitáscsökkentést; több mint 9 000 BT-t és 21 000 kw-ot selejteztek le, de a jelentésben nem részletezték az e kivonással érintett halászterületeket és flottaszegmenseket. A flottát különböző szegmenseken keresztül irányítják, amint az a TOP IV szerint is volt. Franciaország: A francia jelentést túl későn nyújtották be, ezért azt nem lehetett belefoglalni ebbe a dokumentumba. Írország: Az ír jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyt. Arról számoltak be azonban, hogy számos célállomány a biztonságos biológiai határokon kívül található. A kvóták és kirakodások sokkal nagyobb ütemben csökkennek, mint a halászati kapacitás. 2007-ben nem került sor kivonásra, de 2008-ra tervbe vették a fehérhúsú halra szakosodott flotta egy jelentős részének kivonását. Olaszország: Az olasz flotta kapacitása tovább csökkent az állami támogatással finanszírozott selejtezés révén. 2007-ben 177, összesen 9 422 BT és 38 372 kw motorteljesítményű hajót vontak ki a forgalomból. Az olasz jelentés tartalmazta az iránymutatásban ajánlott egyensúlyi mutatók némelyikének kiszámítását. Az olasz halászhajók átlagos aktivitása folyamatosan csökken, 2007 tekintetében 131 nap/hajó értéknek felelt meg. A BTxnapban mért egységnyi erőkifejtésenkénti fogások is mérsékelten csökkentek. Ciprus: A ciprusi jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyt. A ciprusi flotta kapacitása 2007-ben állami támogatás nélkül 3%-kal csökkent az űrtartalmat tekintve, és 9%-kal a teljesítményt tekintve. A ciprusi jelentés kiemeli, hogy a flotta kapacitása növekedni fog 2008-ban, mivel a kis halászhajók státusza a szabadidősről a professzionálisra változik. Lettország: A lett jelentés nem alkalmazta az iránymutatást a kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly értékelésére. A nyílt tengeri szegmens (8 hajó) tekintetében azonban a jelentés szerint a flottakapacitás egyensúlyban van a rendelkezésre álló kvótákkal. A balti szegmens 70 hajójának és a kisméretű hajók szegmense 110 hajójának kivonását tervezik a 2007 2013 közötti időszakra, hogy a kapacitást a rendelkezésre álló kvótákhoz igazítsák. 2007-ben 17, összesen 950 BT és 2 228 kw összkapacitású hajót vontak ki állami támogatással. Litvánia: A litván jelentés tartalmazta az iránymutatásban ajánlott mutatók némelyikének kiszámítását, de a flotta méretére vonatkozóan nem vont le következtetést. A javasolt mutatók értékei mindazonáltal a balti flotta többletkapacitására utalnak. 2007-ben tizenegy, összesen 1 173 BT és 1 893 kw összkapacitású hajót vontak ki állami támogatással. HU 6 HU
Málta: A máltai jelentés tartalmazza az iránymutatásban ajánlott egyensúlyi mutatók kiszámítását. A flotta kapacitása arányosnak ítélhető a rendelkezésre álló erőforrásokkal, és nem terveznek csökkentést. A flotta állandó és részidős hajókból áll. A szabadidős célú hajókról is tettek jelentést, jóllehet, ezek nem kereskedelmi halászhajók, és nem tartoznak a közös halászati politika alkalmazási körébe. A flotta főként 12 m alatti kishajókból áll, ezek teszik ki a flotta 99%-át. 2007-ben a máltai flotta kapacitása változatlan maradt a korábbi évekhez képest, és nem jelentették a halászati erőkifejtés növekedését egyik halászterületen sem. Hollandia: A holland jelentés alkalmazta a Bizottság által javasolt iránymutatást. A jelentés azonban megjegyezte, hogy nehéz megítélni a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúlyt, mivel nehézkes a helyes elemzéshez szükséges, és az érintett flottaszegmensre vonatkozó részletes adatok előállítása. A holland jelentés úgy véli, hogy az iránymutatásban alkalmazott mutatók nem megfelelőek a nyílt tengeri szegmens szempontjából, tekintettel arra, hogy az nemzetközi vizek felé irányul. E mutatók a merevítőrudas zsákhálós flotta többletkapacitását mutatják. Az év végéig végrehajtott kivonási rendszer segítségével 15%-os kapacitáscsökkenésre került sor, de ez csak a 2008 elejére vonatkozó számadatokban fog tükröződni. 2007-ben a nyílt tengeri vonóhálós hajók szegmensének kapacitása űrtartalomban kifejezve 7%-kal, míg teljesítményben kifejezve 12%-kal növekedett a 2006-ban kivont kapacitás pótlása után. Lengyelország: A lengyel jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a halászati lehetőségekhez viszonyított flottakapacitást. A balti flotta 2005-ös és 2006-os igen nagymértékű csökkentését követően további, de jóval kisebb csökkentésre került sor 2007- ben; 24, 700 BT-nek és 2 600 kw-nak megfelelő hajót vontak ki állandó jelleggel ebből a flottából állami támogatással. Portugália: A portugál jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a halászati lehetőségekhez viszonyított flottakapacitást. A portugál kontinentális flotta összkapacitása mindössze 0,4%-kal csökkent 2007-ben, e csökkentés főként állami támogatás eredménye. Szlovénia: A szlovén jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a halászati lehetőségekhez viszonyított flottakapacitást. A szlovén flotta kapacitása csekély mértékben csökkent 2007-ben, állami támogatás nélkül. A flotta strukturális problémákkal küzd, nevezetesen régi hajókkal és elavult halászeszközökkel. A Földközi-tenger térségéről szóló rendelet rendelkezéseinek megfelelően kidolgozott gazdálkodási terv a kapacitáskiigazításra és a fenékvonóhálós halászat csökkentésére koncentrált. Finnország: A finn jelentés nem alkalmazta az iránymutatást, és nem értékelte a halászati lehetőségekhez viszonyított flottakapacitást. A hajók száma és a finn flotta kapacitása kis mértékben csökkent 2007-ben, de nem került sor állami támogatásból fedezett kivonásra. A 2003. január 1-jei kiindulóponthoz képest BT-ben kifejezve 19%-os, kw-ban kifejezve 12%- os csökkenésre került sor. Svédország: A svéd jelentés tartalmazta az iránymutatás szerinti egyensúlyi mutatók értékelését. Az eredmények azt mutatják, hogy néhány állományt túlhalásztak, a flotta nagy részének aktivitása igen alacsony, és gazdasági teljesítménye nem kielégítő. Ezek a többletkapacitás egyértelmű jelei, és ezt a jelentés is elismeri; a fenékhalászó-szegmens kapacitásának 50%-ig terjedő csökkentését, és a nyílt tengeri szegmens kapacitásának 30%-os csökkentését tervezik a 2007 2013 közötti időszakban. HU 7 HU
Egyesült Királyság: E jelentés megszövegezésekor nem érkezett be jelentés az Egyesült Királyságból. 2.2. Az erőkifejtés-csökkentési rendszerek hatása a kapacitásra A tagállamok különböző, 2007-ben alkalmazandó helyreállítási intézkedésekről és erőkifejtéscsökkentési rendszerekről tettek jelentést. A tagállami jelentések általában nem mutattak rá egyértelműen, hogy a halászati erőkifejtési rendszerek hatékony eszköznek bizonyultak-e vagy fognak-e bizonyulni a kapacitás és az erőforrások közötti fenntartható egyensúly eléréséhez. A Bizottság úgy véli, hogy a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló rendszereknek a flotta méretében kifejezett átfogó eredményei csekélyek, és több erőfeszítésre van szükség. Belgium: A halászflotta a II. melléklet 5 szerinti rendszer és a nyugati vizek rendszerének alkalmazási körébe tartozott. A tengeren tölthető napok teljes számát a teljes flotta egészét tekintve nem haladták meg, mivel néhány hajó nem használta ki a neki kiosztott kvótát. A tengeren tölthető napok számának korlátozása mindazonáltal nem eredményezte a rendelkezésre álló kvóták kihasználatlanságát. A fésűkagylóra vonatkozóan rendelkezésre álló halászati lehetőségeket majdnem teljes mértékben kiaknázták. Az ICES VIII övezetben ugyanakkor a halászati erőkifejtések elosztása elégtelen volt, és kvótacsere, valamint erőkifejtés-csere vált szükségessé Hollandiával. Dánia: A dán flottára a II. mellékletben foglalt intézkedések vonatkoznak, a tőkehalra vonatkozó helyreállítási terv részeként. A II. melléklet alkalmazásának legfontosabb következménye, hogy a halászati erőkifejtés a 2003-as szinthez képest átlagosan 47%-kal csökkent. A halászattal töltött napok teljes száma 49%-kal csökkent. A halászattal töltött napok száma átadásának, és az átruházható egyéni kvóták 2007-es megvalósításának eredményeként a fennmaradó erőkifejtés sokkal kevesebb hajóra összpontosult, míg a flotta egy része nagyon csekély aktivitást mutatott, vagy egyáltalán nem üzemelt 2007-ben. Németország: Mint 2006-ban, az erőkifejtés-csökkentési rendszer csekély főleg a Baltitengeren mutatkozó hatást gyakorolt a flottára. Ezt a tényt nem számszerűsítették. Észtország: A balti-tengeri észt flottára nem alkalmaztak erőkifejtés-csökkentési rendszert, de a flotta a balti-tengeri közönséges tőkehalra vonatkozó helyreállítási intézkedések alkalmazási körébe tartozott. Ugyanakkor a jelentés nem értékelte ezen intézkedések hatásait. Görögország: A görög flottára nem alkalmaztak a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló rendszereket. Spanyolország: A flottára erőkifejtés-csökkentési intézkedéseket alkalmaztak a déli szürke tőkehal és norvég homár (IIB. melléklet), valamint a mélytengeri fajok és a NAFO-térségen belüli erőforrások tekintetében. Továbbra is nemzeti gazdálkodási tervek vonatkoztak a Földközi-tenger, a Cádizi-öböl és a Kanári-szigetek vizeire. A mélytengeri fajok tekintetében 12%-os tényleges erőkifejtés-csökkentésről számoltak be, amely névlegesen egy 10%-os maximális erőkifejtés-csökkentésnek felel meg. Ezzel szemben, a tényleges erőkifejtés növekedett a szürke tőkehalra és a norvég homárra vonatkozó terv szerint, amely esetekben további napokat ítéltek oda az érintett flottaszegmensnek 2007-ben, a hajók leselejtezésére tekintettel. A jelentés nem fejti ki, hogy a mintegy 100 hajót és 9 000 BT-t kitevő állami 5 Az 51/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 2006. január 20., 1-183. o.) HU 8 HU
támogatással megvalósított állandó kapacitáscsökkenés milyen mértékben köthető az erőkifejtés-csökkentési rendelkezésekhez. Franciaország: A francia jelentést túl későn nyújtották be, ezért azt nem lehetett belefoglalni ebbe a dokumentumba. Írország: Az ír flottára mind a teljes kifogható mennyiségről szóló rendelet és a kvóta-rendelet II. mellékletben elfogadott halászati erőkifejtés-csökkentési rendszereket, mind a nyugati vizekre vonatkozó rendszert alkalmazni kell, jóllehet, ezek nem jártak következménnyel a halászflotta kapacitására 2007-ben. Az állományok helyreállítására irányuló tervek alkalmazási körébe tartozó halászterületek (az ICES VIa és VIIa övezet) igen vegyesek. Az ír hatóságok ezért nehézkesnek találták, hogy lemérjék az erőkifejtés-csökkentési rendszerek hatásait. Olaszország: Az olasz flottára nem alkalmaztak a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló rendszereket. Ciprus: A ciprusi halászterületekre nem alkalmaznak kötelező erőkifejtés-csökkentési rendszereket. Lettország: A lett flottára a balti-tengeri közönséges tőkehal tekintetében elfogadott helyreállítási intézkedéseket kellett alkalmazni, de nem utaltak ezen intézkedéseknek a halászati erőkifejtésre gyakorolt hatására. A tőkehal-állományok rossz állapota, az elavuló hajók, és a növekvő üzemanyag-költségek arra kényszerítették a hajótulajdonosokat, hogy kivonási támogatást kérelmezzenek. Litvánia: A litván flottára a balti-tengeri közönséges tőkehal tekintetében elfogadott helyreállítási intézkedéseket kellett alkalmazni, de nem utaltak ezen intézkedéseknek a halászati erőkifejtésre gyakorolt hatására. 2007-ben folytatódott e flotta állami támogatással történő csökkentése, és leselejtezték a legöregebb és legkevésbé hatékony hajókat. A flotta kapacitás 2005 2006-os csökkentése pozitív hatást gyakorolt a gazdasági teljesítményre (2006-os adat), mivel növekedett a hajónkénti fogások száma. Málta: A máltai flottára nem alkalmaztak a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló rendszereket. Hollandia: A flottára a tengeren tölthető napokkal kapcsolatos korlátozást alkalmazzák az Északi-tengeren (II. melléklet szerinti rendszer). Ezek az intézkedések nem eredményezték a merevítőrudas zsákhálót alkalmazó flotta összkapacitásának jelentős csökkentését; az összteljesítmény 2,9%-kal, míg az űrtartalom 0,5%-kal csökkent. A 2007-ben a közönséges nyelvhalra és a sima lepényhalra alkalmazott halászati erőkifejtés a helyreállítási területeken 6%-kal növekedett 2006-hoz képest, jóllehet, elmaradt a 2005-ös szinttől. Ennek egyik oka a halászeszközök megváltozása és a napok számának ezzel egyidejű növelése volt. A IIA. melléklet végrehajtása során Hollandia az adott szabályok korlátain belül a lehető legnagyobb rugalmasság alkalmazása mellett döntött: engedélyezték a napok hajók közötti és gazdálkodási időszakok közötti átadását. Lengyelország: A halászati erőkifejtés-csökkentési program eredményeként 2007-ben a balti flotta által halászattal töltött napok száma mintegy 44%-kal csökkent 2004-hez képest, és majdnem 70%-kal a 24 40 méteres egyárbocos hajók esetében. A 2004 és 2007 közötti időszakban a tőkehal-halászattal töltött napok száma 56%-kal csökkent. HU 9 HU
Portugália: 2007-ben továbbra is alkalmazni kellett a szürke tőkehalra és a norvég homárra vonatkozó helyreállítási tervet (a teljes kifogható mennyiségről szóló rendelet IIB. melléklete), de nem számoltak be ennek eredményeként beálló kapacitáscsökkenésről. A jelentés megjegyzi azonban, hogy az érintett hajók jelentős erőfeszítéseket tettek, beleértve a műveletek leállítását, hogy megfeleljenek a tengeren tölthető napoknak. Mindazonáltal a tényleges összes erőkifejtés növekedett 2006-hoz képest. A NAFO-területen töltött napok száma 2007-ben tovább csökkent. A halászati erőkifejtést korlátozó nemzeti intézkedések a mélytengeri fajokra vonatkoznak. Szlovénia: A szlovén flottára nem alkalmaztak a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló rendszereket. Finnország: A finn flottára 2007-ben nem alkalmaztak a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló rendszereket. A 2003 2006-os időszakban bekövetkező jelentős kapacitáscsökkenés ellenére a finn flotta összes halászati erőkifejtése emelkedő tendenciát mutat 2005 óta, és 2007-ben 10%-kal magasabb volt, mint 2003-ban. A halászi erőkifejtés növekedésére a nyílt tengeri halászterületeken került sor. A tőkehalra irányuló rögzített halászeszközök szegmense fokozatosan csökkentette erőkifejtését 2007-ben, és e szegmens nem fejtett ki aktivitást az eresztőhálóra vonatkozó tilalom miatt. Svédország: A flottára a IIA. melléklet vonatkozik, és a halászati erőkifejtést fokozatosan csökkentették a kisebb teljes kifogható mennyiségek és a kevesebb tengeren töltött nap eredményeként. 2007-ben engedték utoljára meg az eresztőhálós halászatot. Az eresztőháló jövőbeni betiltása miatt tíz eresztőhálós hajót selejteztek le állami támogatással. 2007-ben egyéni kvótákat vezettek be a nyílt tengeri fajok tekintetében. Egyesült Királyság: E jelentés megszövegezésekor nem érkezett be jelentés az Egyesült Királyságból. 2.3. A be-/kilépési rendszernek és a referenciaszinteknek való megfelelés A 2008. július 22-én rendelkezésre álló CFR-adatok szerint 2007 végén minden tagállam a flottakapacitási felső határon belül volt. Az EU flottakapacitásának átfogó tendenciája határozott csökkenést mutatott. Valamennyi érintett tagállam megfelelt a kontinentális flottára vonatkozó referenciaszinteknek. 3. A HALÁSZATI KAPACITÁSGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE 3.1. A kontinentális flottára (a legkülső régiókban lajstromozott hajókat kivéve) vonatkozó eredmények A CFR szerint a 2003 2007-ig terjedő ötéves időszakban a két, egymást követő bővítés ellenére a közösségi flotta összkapacitása körülbelül 197 000 BT-vel és 720 000 kw-tal csökkent, ami megközelítőleg 11 %-os nettó csökkenésnek felel meg űrtartalomban kifejezve. Az EU-15 flotta hozzájárulása e csökkenéshez 207 000 BT és 788 000 kw volt, összehasonlítva az EU-10 flottából kivont 71 000 BT-vel és 152 000 kw-tal. Az EU-10 flotta csökkenése a csatlakozás időpontjától viszonylag nagyobb volt, mint az EU-15 flottáé a 2003 2007 közötti időszakban (26%, szemben a 11%-kal, motorteljesítményben). A 2003 2007-ig terjedő ötéves időszakban az EU-flottából (a legkülső régiókat kivéve) HU 10 HU
megközelítőleg 198 000 BT-t és 638 000 kw-ot vontak ki állami támogatással, amiből 2007- ben 25 000 BT és 81 000 kw kivonására került sor. Általában elmondható, hogy az EU-flotta méretének nettó csökkenése még mindig elégtelennek tűnik figyelembe véve a kapacitáscsökkentés hatásait semlegesítő folyamatos technológiai fejlődést és a legtöbb közösségi halászterület rossz állapotát, különös tekintettel a tengerfenéken élő fajokra, amelyek esetében a halászati erőkifejtés drasztikus csökkentésére van szükség. Az e jelentés mellékletében szereplő 1. és 2. táblázat összefoglalja a tagállamok 2007. december 31-ei állapot szerinti nmegfelelését a be-/kilépési rendszereknek és a referenciaszinteknek. Valamennyi tagállam megfelelt ezeknek a szabályoknak. A tagállamok flottakapacitási tendenciáival kapcsolatos részletesebb adatok (táblázatok és grafikonok) elérhetőek az Europa weboldalon. 6 3.2. A legkülső régiókban lajstromozott flották eredményei A legkülső régiókban lajstromozott flották kapacitását és annak 2003. január 1-je és 2007. december 31-e közötti változását az e jelentés mellékletében foglalt 4. táblázat mutatja be. Az eredmények azt mutatják, hogy a Spanyolország és Portugália legkülső régióiban lajstromozott flotta mind az űrtartalom, mind a teljesítmény tekintetében jelentősen csökkent. Franciaország tengerentúli megyéiben kis mértékben csökkent a hajók teljes száma és az űrtartalom, a motorteljesítmény pedig növekedett. 2007 végén a legkülső régiókban a flotta 17 szegmenséből mindössze egy lépte túl a referenciaszintet. A kérdéses szegmens a CA2 (12 méternél hosszabb, a Kanári-szigeteken lajstromozott, és közösségi vizeken halászó hajók). 4. A BIZOTTSÁG KÖVETKEZTETÉSEI A tagállami jelentések minősége a 2003. évre vonatkozó első jelentés benyújtása óta folyamatosan javult, de még mindig sok a tennivaló. Csakúgy, mint a korábbi években, a jelentések többsége nem ismertette a tagállami flottákat a halászati erőforrások vonatkozásában, amint azt a 1438/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, oly módon, hogy az a Bizottság számára lehetővé tegye a halászflotta-kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly elérése érdekében tett erőfeszítések elemzését a 2371/2002/EK rendelet 14. cikkének megfelelően. Ehelyett a tagállamok a végrehajtott nemzeti flottakezelési rendszerekre és a be-/kilépési rendszerhez viszonyított flottakapacitási tendenciákra helyezték a hangsúlyt. A halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly értékelésére szolgáló iránymutatás alkalmazása a jó irányba tett lépésnek tekinthető, de sok tagállam nem élt ezzel az eszközzel. A Bizottság elismeri, hogy az ezen iránymutatás alkalmazására nyitva álló rövid határidő és az iránymutatás meglehetősen műszaki jellege nehézségek elé állított néhány tagállamot. További erőfeszítéseket kell tenni ebben az évben, hogy az iránymutatást teljes mértékben alkalmazzák a 2008-as jelentésben. 6 http://ec.europa.eu/fisheries/fleet/index.cfm?method=fm_reporting.annualreport. HU 11 HU
A jelentések többségét úgy állították össze, hogy nem állapítható meg egyértelmű kapcsolat az erőkifejtés-szabályozási intézkedések és a flottakapacitás kiigazítása között, és a jelentések nem elemezték kritikai módon a tényleges erőkifejtés tendenciáit. Általában elmondható, hogy a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló intézkedéseknek a flottakapacitásra gyakorolt hatása korlátozott. Egyes esetekben a flottakapacitás csökkentésének fő mozgatórugója a flotta csekély gazdasági teljesítménye és a közösségi vagy nemzeti források rendelkezésre állása. Ez részben annak köszönhető, hogy több halászterület tekintetében nincs erőkifejtés-szabályozási rendszer, vagy a meglévő rendszerek (II. melléklet, nyugati vizek, mélyvízi halászat, egyes nemzeti rendszerek, stb.) hatékonysága korlátozott. 2007-ben az EU-flotta halászati kapacitása továbbra is lassan, de biztosan csökkent, évi 2 3% közötti mértékben. A mellékletben található 3 5. ábra azt mutatja, hogy ez volt az általános tendencia az elmúlt 16 évben, jóllehet, a tendencia nem annyira egységes az egyes tagállamokra vetítve. Ez a tény megkérdőjelezi a közös halászati politika keretében alkalmazott kapacitáskiigazítási intézkedések hatékonyságát. A tudományos értékelés azt mutatja, hogy azon állományok 30%-át, amelyek tekintetében adatok állnak rendelkezésre, a biztonságos biológiai határértéket meghaladó mértékben halásszák, és 80%-uk halászata meghaladja a legnagyobb fenntartható hozamot. Ugyanakkor a flotta nagy része tekintetében a kapacitást nem használják ki, azaz a halászattal töltött napok száma elmarad a megengedett maximumtól, és csekély gazdasági teljesítmény tapasztalható, amely tovább súlyosbodott 2008-ban. E megfontolások fényében az elért kapacitáscsökkentések elégtelennek tekinthetők ahhoz, hogy fenntartható egyensúlyt érjenek el a kapacitás és a halászati lehetőségek között rövid távon. Ezen felül, a technológiai fejlődés, amely egyes becslések szerint ugyanolyan nagyságrendű, mint a megfigyelt kapacitáscsökkentések, azzal a kockázattal jár, hogy semlegesíti e csökkentések hatásait. A Tanács 2008. július 22-én konkrét ideiglenes intézkedéseket fogadott el az EU halászflottájának szerkezetátalakítására, és ezzel lehetőséget adott annak végrehajtására, amely lehetőséget nem szabad elmulasztani. HU 12 HU