Hálózatba kapcsolt és fenntartható városi mobilitás Zalai Önvezető Jármű Klaszter 2018. április 19. Előadó: Drescher László - Klasztermenedzser
Zalai Önvezető Jármű Klaszter 2018 munkaprogram - 2. terület: Zalai térség intelligens szakosodásának elősegítése 1. terület: Mobilitás Platform munkájának segítése Kapacitás építés és szervezet fejlesztés 3. terület: projekt generálás, hálózat építés és forrásszerzés a magyarországi hálózatba kapcsolt önvezető, és elektromobilitási kezdeményezések megvalósításához
Hálózatba kapcsolt mobilitás és 5G
Két trend V2V és/vagy V2X? V2V csak járművek beszélgetnek V2X Járművek beszélgetnek a városi infrastruktúrával, ehhez fejlett hálózat kell (pl.: 5G) Jelenleg: kb. 300 m
Mire jó az 5G - Szektorok
5G jármű User Case-ek User Cases KPIs 1 Automated Overtake 10 ms; 10-5 ; max error: 30 cm 2 Cooperative Collision Avoidance Trajectory handshake: 100 ms; 10-5 Status updates: 10 ms; 10-3 Positioning: max error: 30 cm 3 High Density Platooning 10 ms; 10-5 ; max error: 30 cm 4 See-Through 10 Mbit/s; 50 ms 5 Vulnerable Road User Discovery max error: 10 cm 6 Bird s Eye View 40 Mbit/s; 50 ms Vulnerable road user (VRU) discovery Collective knowledge through collective perception
2025-ig EU 27 tagállamában egyszerre kell kiépíteni az 5G hálózatot (városok & TEN-T) 5G penetráció 5G becsült éves EU szektor előnyök (2025) max. 113 mrd. /év-ig
Fenntartható városi mobilitás & klímapolitika
Városi mobilitás autó Városi mobilitás elemei Gyalogosok Magán/bér autók Bicikli, E-bicikli Tömeg közlekedés Parkolás, behajtás Közszolgáltatások Útjavítás, hulladék szállítás, jelzőlámpák, forgalom figyelés, stb. Tranzit teherforgalom Taxi, carsharing Áru feltöltés Jövő??? Drónok???
EU éghajlat politika CO 2 csökkentés minden ágazatban prioritás 100% 100% 80% Villamosenergia-ágazat Jelenlegi szakpolitika 80% 60% Lakossági felhasználás és szolgáltatások 60% Ipar 40% 40% Közlekedés 20% 20% Mezőgazdaság (nem szén-dioxid) Egyéb ágazatok (nem szén-dioxid) 0% 0% 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050
EU éghajlat-politika tervezett megvalósítási mechanizmusa A GAZDASÁG KORSZERŰSÍTÉSE AZ ENERGIAUNIÓ ÉS AZ ÉGHAJLAT-POLITIKA SZEREPE Energiaunió és éghajlat-politika Beruházási terv Új beruházások ösztönzése E-mobilitás Smart megoldások Készségfejlesztési program A munkaerő felkészítése Tőkepiaci unió Fenntartható finanszírozás biztosítása a tiszta energia számára 5G, V2V, V2X Innováció LCA/LCC Újonnan kifejlesztett technológiák piacra juttatása Körforgásos gazdaság Digitális egységes piac Erőforrás-hatékony, kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozása Lehetőségek a polgárok és a fogyasztók számára
EU éghajlat politika ETS és nem ESD szektorok 2020
EU éghajlat politika nem ESD eloszlása tagállamok szerint 2020
EU ESR 2030 CO 2 csökkentés Az üvegházhatású gázkibocsátások egyes tagállamok számára 2030-ig előírt csökkentései a 2005-ös szinthez képest a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban Belgium 35% Bulgária 0% Cseh Köztársaság 14% Dánia 39% Németország 38% Észtország 13% Írország 30% Görögország 16% Spanyolország 26% Franciaország 37% Horvátország 7% Olaszország 33% Ciprus 24% Lettország 6% Litvánia 9% Luxemburg 40% Magyarország 7% Málta 19% Hollandia 36% Ausztria 36% Lengyelország 7% Portugália 17% Románia 2% Szlovénia 15% Szlovákia 12% Finnország 39% Svédország 40% Egyesült Királyság 37%
Hasznok költések Ki fizesse a révészt privát cégek, vagy EU / államok EB EC MC MSC Privát cégeknek akkor érdemes beruházni, ha a határköltség MC (beruházás + működés) megegyezik a határ haszonnal MU (5G, V2X-ből származó bevétel), így q1 mennyiségű szolgáltatást tudunk értékesíteni. A privát cég döntése azonban nem veszi figyelembe, hogy egy ilyen tevékenységnek EB társadalmi hasznai, és EC társadalmi költségei vannak. q1 q2 MU MSU Hálózatba kapcsolt és fenntartható mobilitási szolgáltatások Ezért a társadalom számára optimális szolgáltatási szint MSC és MSU metszéspontja, vagyis q2 mennyiséget érdemes lenne szolgáltatni (ha ez nem történik meg, akkor társadalmi veszteség keletkezik, amit az ábrán a háromszög szimbolizál).
Hogyan lehet ezt meghatározni? Input adat a User Casekből Beruházási költség Működési költség Pótlási költség Termék/szolgáltatás bevételek Privát cégek pénzügyi megtérülései (vagyis MC & MU összehasonlítása) User Case 1 FNPV/C FNPV/K Cash-flow User Case 2 FNPV/C FNPV/K Cash-flow User Case 3 FNPV/C FNPV/K Cash-flow User Case 4 FNPV/C FNPV/K Cash-flow User Case FNPV/C FNPV/K Cash-flow Környezeti hasznok/ költségek elemzése Pénzzé konvertált külső hasznok (pl.: balesetek elkerülése, CO2 megtakarítás) Mik a User Case-ek megvalósításának külső, társadalmi hasznai? Pl.: LCA, LCC User Case 1 ENPV Mikor lenne pozitív? User Case 2 ENPV Mikor lenne pozitív? Környezeti költség-haszon elemzés User Case 3 ENPV Mikor lenne pozitív? User Case 4 ENPV Mikor lenne pozitív? User Case ENPV Mikor lenne pozitív? Kérdés: hogyan értelmezhetőek ezek a számítási eredmények?
User Case számítási eredmények értelmezése FNPV/K>0, ENPV>0 Privát befektetéseket szükséges ösztönözni FNPV/K<0, ENPV>0 Támogatást lenne szükséges folyósítani a projektek részére FNPV/K>0, ENPV<0 Akár hatósági fellépéssel is meg kell akadályozni a privát befektetéseket (háttér szabályozási környezet) FNPV/K<0, ENPV<0 Az adott gazdasági feltételek mellett a nem érdemes ebbe az irányba fejleszteni
Köszönjük a figyelmet! Kontakt: Drescher László Klasztermenedzser Zalai Önvezető Jármű Klaszter zonecluster@gmail.com