Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2007
A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE I. Preambulum az Alapító Okirat szerint... 4 II. Az intézmény filozófiája... 5 III. Az intézmény szervezeti felépítése működési rendjének bemutatása... 9 - Szervezeti ábra - Munkaközösségek munkája és működése - Működési rend IV. Az intézmény alapfeladatainak és nevelési céljainak meghatározása pedagógiai modulonként... 13 1. Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai... 13 A) Szakszolgálat a. Korai Fejlesztés b. Logopédiai ellátás c. Gyógytestnevelés B) Nevelési Tanácsadó a. Logopédiai diagnosztika és terápia b. Hallásfejlesztés c. Nyelv- és beszédfejlesztés d. Alapozó terápia e. Pszichodráma f. Drámapedagógia g. Mentálhigiénés-foglalkozás h. Mozgásnevelés 2. Óvodai nevelés... 33 3. Alapfokú nevelés-oktatás 1 8. osztályig... 34 a. Tanulásban akadályozottak b. Értelmileg akadályozottak Az iskola tanulói részére napközis, tanulószobai ellátás és szervezett iskolai étkeztetés. 4. Középfokú nevelés-oktatás... 39 2
a. Speciális Szakiskolában i. Pályaorientációs képzés szakmai előkészítő 9. 10. évfolyamon ii. OKJ-s szakmai képzés 11. 12. évfolyamon Varrómunkás Lakástextil varró, javító Szőnyegszövő Sütőipari munkás Parkgondozó Dísznövénytermesztő b. Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában: Szőnyegszövő Konyhai munkás, konyhai kisegítő Parkápoló Dísznövénytermesztő modulokban V. Neveléssel-oktatással kapcsolatos egyéb rendelkezések... 58 1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba... 58 2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái... 61 3. A tankönyvrendelés szabályai... 63 4. Környezeti és egészség nevelés... 63 5. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység... 64 VI. Az intézmény személyi, tárgyi feltételei... 68 VII. Az intézmény minőségirányítási programja... VIII. Legitimációs záradék... 3
I. PREAMBULUM Az intézmény neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Az intézmény rövid neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Székhelye: 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Telefon/fax: 96/261-467 Telephely: 9300 Csorna, Arany János u. 19. Telefon: 96/260-821 E-mail címe: titkar@server.aranyj-csorna.sulinet.hu Típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Alapításának éve: 1981. Alapító szerv: Csorna Városi Tanács Működési területe: Győr-Moson-Sopron Megye (szülői kérésre egyéni mérlegelés alapján Vas megyéből is fogadunk tanulókat) Felügyeleti szerv: Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés 9021 Győr, Árpád u. 32. Fenntartó szerv: Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés 9021 Győr, Árpád u. 32. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Alapító Okirat száma: 133/2007. (VI.8.) KH 4
II. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA, FILOZÓFIÁJA 1. Helyzetkép: Intézményünk 1981-ben nyitotta meg kapuját. Az azóta eltelt 25 évben Csorna városának több területén különböző épületekben folyt az oktatás és nevelés. A 2000. 2001-es tanévtől az intézmény fenntartója a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a régi épületek teljes újjáépítésével biztosította számunkra az európai normáknak megfelelő iskolai nevelés és oktatás lehetőségét. 2004. február 15. óta a két új épületben közel 5.000 m 2 alapterületen folyik az óvodai nevelés, alapfokú oktatás, a speciális szakiskolai képzés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, kibővülve a pedagógiai szakszolgálati és nevelési tanácsadással, melynek keretén belül több terápiás eljárást vezettünk be. (Korai fejlesztés, logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés). Modern, jól felszerelt iskolánkban tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be Csorna városából és az egész Rábaköz területéről. Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy intézményünkben csak sajátos nevelési igényű gyerekek tanulnak. Nevelési-oktatási céljaink meghatározásánál a következőket vettük figyelembe: - A NAT - A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - A kerettantervi segédlet az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyaihoz és tantervi moduljaihoz Általános irányelvként fontosnak tartjuk: - A sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus személyiségfejlődését, olyan környezet biztosítását amelyik, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja. - A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja. Gyermekeink egyes területeken kiemelkedő 5
teljesítményre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. - Gyermekeinknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk; a nevelés hatására a sérülés arányában náluk is ki kell alakulnia az alkalmazkodókészségnek, akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. - Az oktatás-nevelés során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. - A sajátos nevelési igényű gyermek oktatásának nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a kiscsoportos vagy egyéni formában történő foglalkozás. Ennek érdekében a sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges és indokolt. Ezek mellett a speciális eszközök használatára, elfogadtatására is gondot fordítunk. - A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzoriális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamtatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését; Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Az iskola tanulóinak 60%-a bejáró, 40%-a csornai gyermek. A tanulók jelentős része a rossz szociokulturális környezet, a hátrányos helyzet miatt fogyatékosságától függetlenül is megsegítésre szorul. Szüleik közül az alacsony iskolázottság miatt sokan munkanélküliek, vagy a létminimum határán élő rokkant-nyugdíjasok, kisnyugdíjasok. Ritka a biztos munkahellyel rendelkező, rendezett körülmények között lévő családban élő tanulónk. Intézményünkben gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, aki munkájával próbálja enyhíteni a nehéz helyzetben lévő családok gondjait. Kiemelten kezeljük a roma etnikumból érkező tanulók nyelvi hátrányaiból fakadó beilleszkedési problémáiknak megsegítését és átvezetését az iskoláztatással összefüggő elvárások, szokásrendszerek elfogadására. Mindemellett teret biztosítunk kultúrájuk és hagyományaik ápolásának. 6
2. Az intézmény filozófiája Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó filozófiájának bemutatását Petőfi Sándor: Az Apostol c. művének részletével kívánom kezdeni: A szőlő is csak a napsugaraktul érik Míg édes lett, hány napsugár Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár? A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem napsugárai, hanem Az embereknek lelkei Intézményünk térségi gyógypedagógiai szolgáltató centrumává nőtte ki magát. A két évtized után végre a gyógypedagógiai oktatáshoz, fejlesztésekhez méltó helyet kapott az intézmény. Az új épületben a gyógypedagógiai munka megkezdése nem volt könnyű feladat, de örömteli időszak volt. Minden korban, óriási teher nehezedett a gyermek érdekét mindenek fölé helyező, jövőépítő családok vállaira. Ott sem könnyű, hol egészségesek a gyermekek, ám ahol valamilyen gyermeki sérüléssel, hátránnyal is birkózniuk kell a szülőknek, ott igazán nagy a teher. Intézményünk célja és feladata, hogy ezt a terhet enyhítse. Ez olyan komplex feladat, amely a sérült gyermek születésétől az óvodai nevelésen át, az iskolakezdésig tartó időszakot, az iskoláskor szakaszait, továbbá a szakképzés lehetőségeit is egy intézményen belül kínálja a rászorulóknak. Két egyforma ember, illetve gyermek nincs. Innen a sajátos nevelési igényű elnevezés. Gyógypedagógiai munkánk minden gyermek részére biztosítja az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A komplex fejlesztő és feladatterápiákat minden életkorban a gyermek meglévő mozgás játék és értelemszintjéhez igazítjuk. A szülőkkel való kapcsolattartás is a legfontosabb célok és feladatok közé tartozik. Nagy figyelmet fordítunk az anya-gyermek kapcsolat elmélyítésére szolgáló fejlesztő tevékenységrendszerekre, a gyermek és ifjúságvédelem prevenciós munkájára is. Fontos, hogy a szülők idejében felismerjék a problémákat, kerüljenek be a gyógypedagógiai ellátó rehabilitáló, - habilitáló rendszerbe. 7
III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BEMUTATÁSA A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó vezetése és hatáskörei Intézményvezető Egységes Gyógypedagógiai Gazdasági vezető Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola Óvoda, Általános Iskola, Intézményvezető-helyettese Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó - Speciális szakiskolai - gazdasági ügyintéző - Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusok - Asszisztensek - Karbantartó - Nevelési tanácsadás - Általános iskolai oktatás - Iskolai pedagógusok - iskolai tanulószoba, napközi - gyermek és ifjúságvédelem - pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - portások - iskolatitkár 8
(9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.) Az Intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése Óvoda Iskola Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Általános Iskola Speciális Szakiskola Logopédiai ell. Korai fejl. Gyógytestn. Hallás fejlesztés Nyelv- és beszédf. Tan. ak. Ért. ak. Tan. ak. Ért. ak. Alapozó terápia Pszichológiai vizsg 1-4. oszt. 1-4. oszt. 9-10. évf 9.-10. évf Drámapedagógia 5-8. oszt. 5-8. oszt Varrómunkás; Szőnyegszövő; Pszichodráma Lakástextil varró, Konyhati munkás, Mentálhigiénés fogl javító; konyhai kisegítő; Mozgásnevelés Szőnyegszövő; Parkápoló; Sütőipari munkás; Dísznövény termesztő; Parkgondozó; Dísznövény termesztő;
Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES GAZDASÁGI VEZETŐ INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES Közvetlenül irányítja az Erzsébet Felelős az egész intézmény Közvetlenül irányítja az Arany János királyné úti épületben a gazdasági vagyongazdálkodásáért. úti épületben a gazdasági vezető vezető kivételével a pedagógusok, kivételével a pedagógusok, a pedagógiai a pedagógiai munkát segítők munkát segítők tevékenységét, tevékenységét, és a technikai és a technikai dolgozók munkáját dolgozók munkáját.. MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza, ill. az SZMSZ 4., 5., 6., oldalán található!
Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény nyitvatartási rendje modulonként: Óvoda: 7.00-16.00 Általános Iskola: 7.00-16.00 Speciális Szakiskola: 7.00-16.00 Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat: 8.00-19.00 Porta szolgálat: 06.00-22.00 - Ellátja az intézmény vagyonfelügyeletét - Alkalmazkodik az intézményt bérbevevő partnereihez 2. Az intézmény zárva tart: Szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. 3. A tanítás kezdete: Reggel 7 óra 55 perckor kezdődik. (a bejáró tanulók utazásához igazodva) 4. A gyermekek hazautaztatása: A gyermekek hazautaztatása 3 csoportban történik, amelyeknek rendje az autóbuszok menetrendjéhez igazodik. Munkaközösség vezetők: Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó intézményi feladatok megvalósítását. Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit a KJT. szabályozza. Munkaszervezési kérdéseket a részletes Munkaköri leírások tartalmazzák Megbízásos feladatkörök esetén szintén a részletes munkaköri leírások tartalmazzák a munkaszervezéseket. 11
IV. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK, EZEK NEVELÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA 1. A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai A) Pedagógiai Szakszolgálat Alapfeladatai: - Korai fejlesztés (0 5 év korig) - Logopédiai ellátás (A Fenntartó által köttetett a mindenkor érvényben lévő Együttműködési Megállapodás alapján, Csorna városában, és a Rábaköz településein) - Gyógytestnevelés Korai fejlesztés és gondozás: A korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. A korai fejlesztés, gondozás a tanév rendjéhez igazodik, mely év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építve valósítjuk meg. Célcsoport: Célja: Feladata: a 0-5 éves korú különböző sérülésekkel élő sajátos nevelést, fejlesztést igénylő gyermekek. az eltérő sérülésben szenvedő gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, amely minél több kisgyermek integrációját teszi lehetővé a helyi óvodákban, iskolákban - Intenzív nagymozgás fejlesztés - Koognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés - Érzékelés észlelés fejlesztése - Sindelar program - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. 12
Ayres-terápia Eszközei: Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, Sindelar-teszt, tanulást segítő és fejlesztő eszközök. Logopédiai ellátás: Az ellátottak köre: A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a védőnők, a pedagógusok, ill. a szülők logopédiai vizsgálatra javasolnak; valamint a tanév eleji területi -logopédus általi- szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít - 18 éves korig. A logopédiai terápia célja: Biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Leghatékonyabb formája a megelőzés: a szülők, nevelők felvilágosítása, a veszélyeztetettek korai kiszűrése; előzetes fejlesztéssel az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédése. A vizsgálat a terápia egész folyamatát érinti. A terápia a szakemberek széles körű, összehangolt team-munkáját igényli. A széles körű program, eszköz alkalmazása, a célirányos fejlesztés, a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás alkalmazása elengedhetetlen a beszédhiba javításában. A terápia hatékonyságát, az egyén zavartalan beilleszkedését a társadalomba (főként súlyos beszéd- és nyelvi zavarok esetében) az utógondozás szolgálja. A logopédiai tevékenység: A terápia megválasztása a kóroki tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedése, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet, az integráció lehetőségének érvényesítése alakítja. A logopédiai tevékenység színtere: mobil színtér, ami optimálisan alkalmazkodik az ellátásra szoruló egyén szükségleteihez. 13
A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciái: A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek hátrányainak megelőzésére, vizsgálatára és felismerésére, más beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülés specifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember. Kötelező óraszáma a gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza. A logopédus feladata: az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése; a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata; szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése; egyes esetekben logopédiai vizsgálati vélemény készítése; a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése; a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése; a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata; a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása; a fejlesztő beavatkozás dokumentálása; kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel. Beszédzavarral, beszédhibával küzdő gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus maga állapítja meg és szervezi meg a szükséges vizsgálatokat, és ezek lebonyolításában a szülőnek segítséget nyújt. A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás alapján tanácsot tud adni a szülőnek, hogy hová forduljon, vagy a megfelelő szakemberrel maga is felveszi a kapcsolatot. Sok esetben nemcsak vizsgálat, hanem párhuzamos terápia vagy egyéb segítség miatt javasolja mások bevonását. Kezdeményezésére és irányításával a gyermek/tanuló intézményen kívüli szolgáltatásokat igényelhet. A gyermekek/tanulók egy része a közoktatási intézményen belül működő fejlesztéseken vehet részt. Az iskolai tanév időtartamát tekintve a szorgalmi időszak első két hetében a gyermekek/tanulók szűrését végzi és kialakítja a tanév munkarendjét, az utolsó két hétben 14
pedig a tanévben logopédiai ellátásban részt vevők fejlődését minősíti. Módja van arra, hogy szakaszonként mérje és mérlegelje beavatkozása eredményességét. Az esetenkénti egyéni fejlesztési terv készítésének szabályai megegyeznek a pedagógiai munka tervezésének általános szabályaival. A logopédus a gyermek állapotára és egyéni szükségleteire figyelve tervezi a beavatkozás általános célját és a ciklusban kijelölt célterületeket, a feldolgozandó anyag tartalmát, az illeszkedő módszert és eszközt, a felhasználható időt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait és a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. A logopédiai fejlesztés tervezését nehezíti, hogy ahány gyermek/tanuló vesz részt a foglalkozáson, annyiféle cél, eszköz és módszer kerül megjelölésre, nincs ugyanis két egyforma nyelv- és beszédprobléma. A logopédiai fejlesztés alapelvei A beszédhibák javításában, illetve a beszéd rendellenességeinek korrekciójában alkalmazott módszereknek, eljárásoknak minden esetben összhangban kell lenniük a beszédjavítás alapelveivel. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermek/tanuló fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen. A beszéd állapotának felmérésétől, a diagnózis és prognózis felállításától a terápiás terv megválasztásán át a módszerek/eljárások kiválasztásáig, majd a folyamatba épített mérési, értékelési metódusok alkalmazásában is a tudatosság és a tervszerűség domináljon. A módszerek célszerű megválasztásának elve megköveteli a logopédiai gyakorlatban az életkor, a pszichikai sajátosságok, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a terápia adott szakaszának figyelembevételét. A terápia során figyelembe kell venni a beszédfejlődés szakaszait. Tudni kell, hogy az adott gyermeknél/tanulónál hogyan érvényesülnek és miben jelentkeznek a beszédfejlődési szakaszokon belül az egyéni sajátosságok, amelyek messzemenően befolyásolhatják a módszerek megválasztását. A logopédiai fejlesztő munkában meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. A kinesztéziás, a hallási, a látási és a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. 15
A beszédjavító munka fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A különböző beszédműveletek számos azonos elemből épülnek fel, ezért az átviteli megoldások alkalmazása eredményesebbé teszi a fejlesztést. A beszédhibás/beszédfogyatékos gyermekek/tanulók hatékony fejlesztése során a csoportra irányuló munka folyamatában kell kialakítani az egyénre szabott terápiás programok megvalósításának a módját. A beszédhibás tanuló fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása pedig a beszédhiba típusának és súlyosságának függvénye. A logopédusnak motiválnia kell a gyermeket/tanulót beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később együtt tudjon élni. A beszédjavításban alkalmazott módszerek és eljárások hatékonyságát befolyásolhatja a gyermek/tanuló szűkebb és tágabb környezete (család, óvoda, iskola). A logopédus szakszerű irányítása alapján szükséges a szülők és a gyermekkel/tanulóval kapcsolatba lévő pedagógusok (óvónő, tanító) aktív részvétele. Munkaformák: - Egyéni terápia - Csoportterápia - Egyéniesített csoportterápia Terápiák eszközei: - Az adott terápia hatékonyságát növelő terápiás eszközök Terápiás programok - A beszédészlelés és beszédmegértés zavara - Megkésett beszédfejlődés - Pöszeség - Orrhangzós beszéd, ajak- szájpadhasadék - Beszédritmus zavara (dadogás, hadarás) - Diszfónia - Dyslexia - dysgráfia dyscalculia esetén prevenció; reedukáció - A gyermekkori afázia 16
A gyermekek értékelése, minősítése: A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - Tünetmentes - Lényegesen javult - Részben javult - Keveset javult - Nem javult - Nem minősíthető - Kimaradt A logopédus egyes esetekben szöveges értékelést alkalmaz. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés célja és feladata A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához. A lehetőségekhez mérten segítse elő a gyermekek egészséges testi fejlődését, fokozza edzettségüket, teljesítőképességüket és a betegségekkel szembeni ellenálló-képességüket. Keltse fel igényüket az egészségi állapotuknak megfelelő testmozgás és sportolás iránt, járuljon hozzá a testmozgás, a sport megkedveltetéséhez, s alakítsa ezzel kapcsolatos szokásaikat. Fejlessze a gyermekek általános mozgásműveltségét, és készítse fel elváltozásuk fokozódásának megakadályozására, állapotuk javítására. Járuljon hozzá a pozitív személyiségvonások kialakításához. A gyógytestnevelés részterületei A tartó- és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése, (gerinc- mellkasi-, alsó végtag deformitásai) 17
Belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése. (szívbetegség, juvenilis hipertónia, tüdőasztma, kóros kövérség, csökkentlátás, vegetatív disztóniások) A gyógytestnevelés módszerei és eszközei A gyógytestnevelés alapvető eszközei a testmozgások és a testgyakorlatok.(gimnasztika, futás, játékos feladatok, mobilizáló gyakorlatok, izomerősítő eljárások, légzési gyakorlatok stb.) Speciális módszerek: - a mozgásformák sajátos módosításai, - a terhelés intenzitásának és terjedelmének adekvált megválasztása és adagolása. A gyógytestnevelésen való részvétel feltétele: szakorvos diagnózisa, besorolási javaslata. A gyógytestnevelés színterei: gyógytestnevelési óra Gyógytestnevelés értékelése: szöveges értékelés személyre szabottan B) Nevelési tanácsadó Pszichológiai vizsgálatok Nevelési tanácsadás Színtere: Célcsoportja: Győr-Moson-Sopron Megye egész területe 3 évtől 18 éves korig Célja és feladata: A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével ill. iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos problémáinak feltárása, feladatok meghatározása. Ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása, a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az 18
óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéb adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Felülvizsgálat: a nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek és tanuló fejlődését- a fejlesztő foglalkozás fennállása alatt- az első vizsgálatot követő 2. évben, ezt követően 3 évenként felülvizsgálja. Módszerei: Szűrés, prevenció, anamnézis készítése, beszélgetés, tesztek felvétele Eszközei: Pszichológiai tesztek Hallásfejlesztés Ellátottak köre: Diagnosztizált, átmeneti vagy tartós hallássérülés esetén. A fejlesztés célja: Az egyéni hallásfejlesztés eszközeivel a hallási figyelem, az észlelés, az emlékezet fejlesztése; az artikulációs zavarok csökkentése, a kifejezőkészség és a grammatizmus kialakulásának elősegítése. A szurdopedagógus feladata, kompetenciája: - A logopédiai szolgálat által kiszűrt, és az audiológiai állomásokon diagnosztizált gyermekek terápiás fejlesztése-18 éves korig - Szájról olvasási készség kialakítása - Hangtanítás - Hallásritmus fejlesztése - Aktív-passzív szókincstartomány bővítése - Megfelelő beszédpélda nyújtása 19
Munkaformák: - Egyéni terápia - Csoportterápia - Egyéniesített csoportterápia Terápia eszközei: - Szájparaván - Beszédlottó-képanyagok - Hangkeltő-zörejkeltő játékok - Varázsdoboz-szoftver - Más képességfejlesztő szoftverek, játékok, könyvek, munkafüzetek A gyermekek értékelése, minősítése: A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - Tünetmentes - Lényegesen javult - Részben javult - Keveset javult - Nem javult - Nem minősíthető - Kimaradt A szurdopedagógus egyes esetekben szöveges értékelést alkalmaz. Nyelv- és beszédfejlesztés Az ellátottak köre A közoktatás területén az alapvégzettségnek megfelelő színtereken a beszéd- és nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek különböző csoportjai. Valamennyi olyan gyermek, akiknél az anyanyelvi képesség gyengébb színvonala, az olvasás, írás, helyesírás nehézsége és zavara a kortárscsoportban történő továbbhaladást akadályozza. 20
A fejlesztés célja - a beszélt és írott nyelv elsajátításának és használatának elősegítése - problémák megelőzése, enyhítése, illetve megszüntetése A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus feladata, kompetenciája (a logopédiai hálózattal együttműködve) A kiejtés eltérésének esetén, a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben - beszédszervi mozgást fejlesztő gyakorlatok végzése - a beszédhangok differenciálása - a már kialakult hangok játékos automatizálása, begyakorlása - általános képességfejlesztés A nyelvelsajátítási nehézségek és zavarok esetén - a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben szókincsfejlesztés, játékos begyakorlás - szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi fejlesztése - beszédgyenge, nem beszédhibás gyermekek anyanyelvi fejlesztése Olvasás, írás- helyesírás tanulási problémák megelőzése esetén - általános képességfejlesztés testsémafejlesztés az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése nyelvi képesség fejlesztése - figyelem és emlékezetfejlesztés Olvasás, írás- helyesírási nehézségek és zavarok esetén - általános képességfejlesztés testsémafejlesztés az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése nyelvi képesség fejlesztése 21
- figyelem- és emlékezetfejlesztés - az összeolvasás és a folyamatos olvasás képességének fejlesztése - az önálló olvasóvá nevelés elősegítése a gyakorlás különböző formáinak felhasználásával A folyamatos beszéd eltérése és zavara esetén - a logopédussal és más szakemberrel egyeztetett feladatok ellátása - fokozott egyéni bánásmód alkalmazása - a gyermek beilleszkedésének elősegítése az adott szociális környezetben - játékos lazító gyakorlatok végzése gyermekcsoportban - általános képességfejlesztés A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógiai diagnosztikai kompetenciája - a logopédus/okkal egyeztetett módon szűrővizsgálatok végzése - javaslat további (logopédus, szakorvos, pszichológus közreműködésével történő) szakirányú vizsgálat elvégzéséhez - egyéni ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermekek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása - a szülő irányítása a szakellátás megfelelő intézményeibe - a gyermek aktuális nyelvi fejlettségéről és egyéb esetleges problémáiról speciális fejlesztőpedagógiai vélemény készítése, nevének aláírásánál a szakképzettség feltüntetése Az alábbi szűrővizsgálati eljárások alkalmazása: a gyermek teljesítményének leírása megfigyelés alapján anamnézis és jelen állapot felvétele artikuláció vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) Juhász- Bittera- féle megkésett és akadályozott beszédfejlődés vizsgálat alkalmazása GMP- teszt felvétele verbális emlékezet vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) a reláció szókincs vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) Goodenough-féle rajzvizsgálat alkalmazása Inizan-teszt alkalmazása a Kassai- Kovács féle szóanalízis és verbális emlékezet vizsgálata 22
DPT-teszt alkalmazása az íráskészültség vizsgálata a (Prefer-teszt részpróbájával) figyelem- és lateralitás vizsgálatok végzése olvasás-, írás- és helyesíráskészség felmérése Terápia eszközei: A nyelv- beszédfejlesztés hatékonyságát elősegítő fejlesztő játékok, terápiás programok, szoftverek, informatikai eszközök, könyvek, munkafüzetek. A tanulók értékelése, minősítése A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - tünetmentes - lényegesen javult - részben javult - keveset javult - nem javult - nem minősíthető - kimaradt Alapozó terápia A terápia fő célja: a mozgáskoordináció fejlesztése, a harmónikus mozgás kialakítása, a rosszul szerveződött agyi struktúrák újrahuzalozásával,a tudatosan felépített terápiával az önkorrekció lehetősége nyíljon meg. Az ellátottak köre az alábbi felsorolásban szereplő részképesség hiányok illetve egy lassúbb fejlődési tempó miatti kortól elmaradott fejlettségi szint miatti fejlesztésre szoruló gyermekek: Nagymozgásokban való ügyetlenség. Rugalmasságban, egyensúlyban való ügyetlenség. Finommotorika gyengesége. Mozgásos játékokban való ügyetlenség. 23
Térben való bizonytalanság. Oldaliságban való tájékozódási képtelenség. Testismeret gyengesége. Fejletlen grafomotorika, íráskészség elmarad a korától. Időbeli tájékozódás súlyos zavara. Szerialitás gyengesége. Beszédbeli problémák. Dyslexia gyanúja. Pszichés problémák. Családi háttér rendezetlensége miatti problémák. Túlzott érzelmi függőség illetve elutasítás. A terápia a humán nagymozgásokon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. Miután a mozgáskoordinációs képességek a mozgás-végrehajtás minőségében, a gazdaságos, csiszolt mozgásban és a cselekvés/tanulás eredményességében jutnak kifejezésre, a mozgáskoordináció fejlesztésével a gyereket megtanítjuk uralni saját mozgását, és testének mozgástervezését. A mozgáskoordinációs képességek: a külső környezetből (látás, hallás, irány, mélység, térérzékelés, ritmus) és a belső környezetből (izület, izom, helyzetérzés, mozgásérzékelés) nyert információ finom elemzése, ezért a magasabb rendű idegrendszeri funkciókkal, mint amilyen az anyanyelvi készség szoros összefüggést mutat. A koordinációs képességek a mozgások szabályozását teszik lehetővé. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy a gyerekben van egy előre elképzelt mozgásprogram a mozgás meghatározott jellemzői mentén (irány, ritmus, dinamikai összetevők, stb.) és ez azonosságot fog mutatni a végrehajtott cselekvéssel. Ha a kettő között eltérés van, az érzékszervekből érkező visszajelentés alapján képesek vagyunk javítani. Ez a külső-belső környezetből nyert információ, majd az állandó korrekció a végrehajtás során, ez maga az érzékszervi tanulás modellje. A mozgás-észlelés befolyásolja és szabályozza a mozgást, a mozgás szabályozza az észlelési folyamatot. Mindez fejleszti az összerendező képességet. A gyermek a gimnasztika során megtanulja összerendezni a külső és a belső információkat, kiválasztja azokat az ingerületeket, amelyek bizonyos helyzetben meghatározóak és elutasítja 24