Pázmándfalu Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2016. augusztus Véleményezési tervdokumentáció TH-16-02-03 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1 08/0065 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Borosné Kovács Marina építészmérnök Közlekedéstervező: Közműtervező: Tájrendezési tervező: Bogár Zsolt K-1d-1/08-0102 Horváth Ervin TE-T 18-0033 TV-T 18-0033 Szűcs Gábor TK/1 01-5078 1
Tartalomjegyzék 1 Tervezési feladat... 3 1.1 Előzmények... 3 1.2 A tervezési feladat meghatározása... 4 1.2.1. A településrendezési tervmódosítás által érintett területek... 4 1.2.2. A településrendezési terv módosításának célja... 4 1.3. Mellékletek... 5 1.3.1. Az előzetes tájékoztatási eljárás dokumentumai... 5 2. Településfejlesztési koncepció... 7 3. TelepülésSzerkezeti terv... 7 3.1. Jóváhagyandó munkarészek... 7 3.1.1. Településszerkezeti tervmódosítás M=1:8 000 felbontású... 7 3.1.2. Határozattervezet... 7 3.2. Leírás... 7 3.2.1. A módosítással érintett tervezési területek településszerkezeti és területfelhasználási vonatkozásai... 8 3.2.2. A rendezési terv készítése során figyelembe vett magasabbrendű területfejlesztési dokumentumok... 8 Országos területrendezési terv (OTrT)... 8 Megyei területrendezési terv... 3.2.3. A tervezési terület biológiai aktivitás értékének változása... 13 4. A Helyi építési szabályzat és Szabályozási Terv Módosítása... 14 4.1. Jóváhagyandó munkarészek... 14 4.1.1. TH-13-02-20 sz. dokumentáció... 14 4.1.2. Rendelet tervezet... 14 4.2. Leírás... 17 4.2.1. A szabályozás alapelvei... 17 4.2.2. A szabályozási terv módosítás várható hatásainak bemutatása... 17 4.2.3. A szabályozási terv módosítás önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai... 17 4.3. Kötelező alátámasztó szakági munkarészek... 20 4.3.1. Tájrendezési javaslat... 20 4.3.2. Környezetalakítási javaslat... 21 4.3.3. Közlekedésfejlesztési javaslat... 23 4.3.4. Közműfejlesztési javaslat... 24 4.3.5. Elektronikus hírközlés... 24 4.4. Egyéb alátámasztó szakági munkarészek... 24 4.4.1. Örökségvédelem... 24 5. Tervjegyzék... 23 2
1 TERVEZÉSI FELADAT 1.1 ELŐZMÉNYEK Pázmándfalu község önkormányzata 2001-2002 évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a községre vonatkozó településrendezési tervet, melynek településszerkezeti tervét a 84/2002 (X.17.) számú önkormányzati határozattal, helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét a 9/2002. (X.17.) számú önkormányzati rendelettel hagyott jóvá. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a településrendezési terv előzményeként az önkormányzat képviselő testülete a 99/2001. (XI.21.) számú határozatával elfogadta a település fejlesztési koncepcióját. Az azóta eltelt időben két alkalommal került sor a településrendezési terv módosítására, amelyeket a 42/2008.(IX.02.) képviselő-testületi határozattal, és a 7/2008.(IX.02.) számú önkormányzati rendelettel, valamint a 29/2014.(VIII..29.) képviselő-testületi határozattal, és a 7/2008.(IX.02.) számú önkormányzati rendelettel hagyott jóvá a képviselő testület. A fenti dokumentációkat cégünk a Tér-Háló Kft. készítette. A legutóbbi módosítás óta eltelt időben a településen három kisebb módosítási igény fogalmazódott meg, melynek következtében a képviselő testület úgy döntött, hogy a településrendezési tervet módosítani kívánja. A korábban elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek a tervezett módosítások megfelelnek, így nincs szükség a településfejlesztési koncepció módosítására. A tervezési feladat a településszerkezeti- és szabályozási tervmódosítás elkészítése, a szükséges szakági munkarészekkel együtt. A településszerkezeti és szabályozási terv módosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Jelen terv készítésénél figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) és módosítása Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Terve 2010. Pázmándfalu Rendezési Terve és hatályos módosítása Az érintett államigazgatási szervek a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti előzetes tájékoztatási eljárás során megtették észrevételeiket melyeket figyelembe vettünk. Jelen dokumentáció a településrendezési tervmódosítás 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési szakaszhoz elkészített anyaga. 3
1.2 A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA 1.2.1. A településrendezési tervmódosítás által érintett területek A tervezett módosítás az alábbi ingatlanokat érinti: I. sz. tervezési terület: 889/8, 889/7, 889/3, 889/4, 737/24, 737/25, 737/29. hrsz.-ú ingatlanok II. sz. tervezési terület: 335, 336, 337, 338/1, 338/4, 339, 340 hrsz.-ú ingatlanok, illetve az ingatlanokat tartalmazó tömb. III. sz. tervezési terület: 431, 432, 433, 434/1, 434/2, 435, 436, 437, 438, 439, 440/1, és 440/2. hrsz.-ú ingatlanok 1.2.2. A településrendezési terv módosításának célja I. sz. tervezési terület Pázmándfalu Pázmándhegy településrészén a jelenleg hatályos településrendezési tervben a 890/1, 890/2, 889/9 hrsz.-ú és a 891/3 hrsz.-ú ingatlanok jelenleg is különleges lovarda terület övezetébe tartoznak, amely ingatlanokon az egykori Integrál Zrt. lovardája, illetve a hozzá kapcsolódó létesítmények állnak. A területet és a környező telkek egy részét új tulajdonosok kívánják tovább fejleszteni, ennek érdekében a tulajdonukba került további ingatlanokat kívánnak a különleges lovarda területhez csatolni az egységes használhatóság érdekében. Ezek az ingatlanok a következők: 889/8, 889/7, 889/3, 889/4, 737/24., 737/25., 737/29. hrsz-ú telkek. Településszerkezeti terv: módosul Szabályozási terv: módosul HÉSZ: módosul. II. sz. tervezési terület A Pázmándfalu központjában lévő 337 és 340 hrsz.-ú ingatlanokon jelenleg az általános iskola és a kultúrház épülete áll, mindkettő erősen leromlott állagú épület, melyek a mai kor követelményeit semmilyen formában nem elégítik ki. Az általános iskola jelenleg már nem üzemel, a helyi gyerekek a szomszédos települések iskoláiba járnak. A kultúrház sem alkalmas jelenlegi formájában funkciójának ellátására. Az önkormányzat a két ingatlan egyesítésével egy olyan faluközpontot és többfunkciós közösségi épületet kíván megvalósítani, amely tér és tömegalakításánál fogva a templommal szemben egy térfalakkal körülvett agórát, közteret is képez. Ezáltal a jelenleg hiányzó templom előtti tér is biztosítva lesz, valamint a templom feltárulása is kedvezőbbé válik a templom tengelyében elhelyezkedő gyalogos útvonal felől. A tervezett beépítés koncepcióját mellékeltük. E koncepció megvalósítása érdekében a két ingatlant közös övezetbe kívánja vonni az önkormányzat, a jelenleg közötte kiszabályozott gyalogút pedig közforgalom számára megnyitott telken belüli be nem építhető sávként töltené be a továbbiakban a funkcióját, azaz a gyalogos forgalom levezetését a Kertalja utca felé. A fenti cél mellett az önkormányzat kérte még a 335 hrsz.-ú telek hátsó részének szóban forgó övezettel való egyesítését is. 4
A tervezett beépítési paraméterek az intenzitási mutatók tekintetében nem változnak, a jelenlegi lakóterületi övezetekre meghatározott mutatók megfelelőek. Az építménymagasság meghatározásánál a két teljes értékű szint kialakíthatósága a cél a tervezett településközpont funkciónak megfelelően. Településszerkezeti terv: módosul Szabályozási terv: módosul HÉSZ: módosul, új településközpont vegyes övezet kerül meghatározásra III. sz. tervezési terület A Pázmándfalu belterületének északi részén lévő 430 hrsz.-ú Rákóczi telepi út jelenleg egyoldali beépítésű. Az önkormányzat a gazdaságos területfejlesztés szempontját figyelembe véve szeretné biztosítani a már kialakult utca kétoldali beépíthetőségét. Ennek érdekében a Fő utca és a Rákóczi telepi utca közötti Fl-1-es lakóövezet övezeti paramétereinek módosítása, illetve a terület új övezetbe sorolása szükséges a telkek megoszthatóságának érdekében. A tervezett beépítési paraméterek az intenzitási mutatók tekintetében nem változnak, a javasolt minimális telekméretek az új övezetben a következők lesznek: szélesség 18 m, mélység 30 m, terület 500 m 2. Településszerkezeti terv: nem módosul Szabályozási terv: módosul HÉSZ: módosul, egy új falusias lakó övezet kerül meghatározásra 5
1.3. MELLÉKLETEK 1.3.1. Az előzetes tájékoztatási eljárás dokumentumai 6
2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Pázmándfalu község képviselőtestülete a 99/2001. (XI.21.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el a község településfejlesztési koncepcióját, amely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a Győr-Moson- Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került meghatározásra. Jelen tervdokumentációban megfogalmazott módosítások illetve szabályozási elemek a településfejlesztési koncepcióban rögzített fő fejlesztési célkitűzésekkel nem ellentétesek. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések módosítására nem volt szükség. 3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 3.1. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 3.1.1. Településszerkezeti tervmódosítás M=1:4 000 felbontású 3.1.2. Határozattervezet Pázmándfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének / ( ) Ök. sz. Határozat tervezete a 84/2002 (X.17.) számú önkormányzati határozattal jóváhagyott Pázmándfalu Településszerkezeti Terv módosításáról. Pázmándfalu község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13. (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet módosítja a TH-16-02-03 számú T-1/M terv szerint. 7
3.2. LEÍRÁS 3.2.1. A módosítással érintett tervezési területek településszerkezeti és területfelhasználási vonatkozásai I. sz. tervezési terület Pázmándfalu Pázmándhegy településrészén a jelenleg hatályos településrendezési tervben a 890/1, 890/2, 889/9 hrsz.-ú és a 891/3 hrsz.-ú ingatlanok jelenleg is különleges lovarda terület övezetébe tartoznak, amely ingatlanokon az egykori Integrál Zrt. lovardája, illetve a hozzá kapcsolódó létesítmények állnak. A területet és a környező telkek egy részét új tulajdonosok kívánják tovább fejleszteni, ennek érdekében a tulajdonukba került további ingatlanokat kívánnak a különleges lovarda területhez csatolni. Ezek az ingatlanok a következők: 889/8, 889/7, 889/3, 889/4, 737/24., 737/25., 737/29. hrsz.-ú telkek. Az érintett ingatlanok falusias lakó területfelhasználási kategóriából különleges lovarda terület területfelhasználási kategóriába kerülnek. A különleges lovarda terület tervezett bővülésével a területen tervezett fejlesztések egy szerves egységbe tartozó területen valósíthatók meg úgy, hogy a környező területekhez hasonló intenzitási mutatók maradnak érvényben továbbra is a területeken. II. sz. tervezési terület A tervezett faluközpont létrehozása, valamint a jelenlegi általános iskola, és a kultúrház telkének összevonhatósága érdekében a 337, 338/1, 338/4, 340 hrsz.-ú ingatlanok, valamint a 335, 336, 339 hrsz.-ú ingatlanok egy része falusias lakó, illetve közlekedési területből településközpont vegyes területbe kerül. Az érintett terület egy közös övezetbe sorolásával megteremtődik a lehetősége a védett templom környezetét is méltóképpen figyelembe vevő egységes építészeti koncepció alapján történő faluközpont létrehozásának. III. sz. tervezési terület A településszerkezeti terv nem módosul. 3.2.2. A RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT MAGASABBRENDŰ TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK 3.1. Az OTrT által meghatározott övezetek közül a tervezési területeket illetve környezetét az alábbiak érintik: Országos vízminőség-védelmi terület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Országos ökológiai hálózat övezete 8
OTRT Övezetei Országos vízminőség-védelmi terület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 9
Országos ökológiai hálózat övezete 3.2. A Győr-Moson Sopron Megyei Területrendezési Terv, által meghatározott övezetek közül a tervezési területeket illetve környezetüket az alábbiak érintik: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Ökológiai folyosó övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezet 10
GYMS MEGYEI TRT Övezetei Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Ökológiai folyosó övezete 11
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Vízeróziónak kitett terület övezete 12
Széleróziónak kitett terület övezete A tervezett módosítások közül az I. sz. tervezési terület érintett az OTrt és a Megyei Területrendezési terv övezetei által. A módosítás szempontjából releváns az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezet és Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. A tervezett különleges lovarda terület bővítése a fenti övezetekre vonatkozó előírásokkal nem ellentétes, táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért.. A II. és III. sz. tervezési terület az OTrT és a Megyei Területrendezési terv övezetei által nem érintettek. 3.2.3. A TERVEZÉSI TERÜLET BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem csökkenthet. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.) A településrendezési terv módosítása során új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, ezért biológiai aktivitás érték számítás nem szükséges. 13
4. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA 4.1. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 4.1.1. TH-16-02-03 sz. dokumentáció SZ-1/M számú Szabályozási terv M=1:2 000 felbontású 4.1.2. Rendelet tervezet Pázmándfalu község Önkormányzatának képviselőtestülete / ( ) Ök. sz. Rendelet tervezete a 9/2002. (X.17.) számú rendelettel jóváhagyott Pázmándfalu Helyi Építési szabályzata és a Szabályozási Terv módosításáról. Pázmándfalu község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13. (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el: 1. A HÉSZ 1. (3) bekezdés szerinti SZ-1 jelű Szabályozási terv az SZ-1/M jelű tervlap szerint módosul, amely jelen rendelet melléklete. 2. A HÉSZ 5. (1) az alábbiak szerint módosul: Megnevezés: Beépítésre szánt területek: lakóterület falusias lakó vegyes településközpont gazdasági kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület üdülő hétvégi házas terület különleges terület sport és szabadidős tevékenység területe lovarda temető területe kispuskás lőtér Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közműterületek Rajzi jel: FL Vt KG HÜ KÜ SP KÜ L KÜ T KÜ K 14
közmű terület-vízműkút állami másodrendű főút településközi út települési gyűjtőút lakóút, kiszolgáló út gyalogút zöldterület közpark erdőterületek gazdasági célú erdő védő erdő közjóléti erdő mezőgazdasági területek szántó terület rét, legelő terület gyümölcsös terület kert terület vízgazdálkodási területek általános vízgazdálkodási terület KÖv K M K T K GY K K GYA KP E EV EK M SZ M R M GY M K VT A HÉSZ 15. az alábbiak szerint egészül ki: 3. Lf-31 O 30/50 4,5 18/30/500 0,5 jelű építési övezet Megengedett használat Nem valósítható meg A közművesítettségre vonatkozó előírások Személygépkocsi várakozás és tárolás A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A telek legkisebb méretei Szélesség: 18 m Mélység: 30 m Terület: 500 m 2 Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság Maximum: 4,5 Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely Teljes közművesítettség Az OTÉK 4. számú mellékletben felsorolt járműelhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. 15
4. A HÉSZ kiegészül az alábbiak szerint: Vegyes területek 15/B. /1/ A Településközpont vegyes területen belül telek be nem építhető része jellel jelölt területen minimum 3 m szélességű közforgalom számára megnyitott gyalogoskerékpáros utat kell kialakítani. /2/ A Településközpont vegyes területre vonatkozó részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Vt O 30/50 7,0 16/50/800 0,5 jelű építési övezet Megengedett használat OTÉK 16. szerint Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely A közművesítettségre vonatkozó előírások Teljes közművesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 4. számú mellékletben felsorolt járműelhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A telek legkisebb méretei Szélesség: 16 m Mélység: 50 m Terület: 800 m 2 Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság Maximum: 7,0 m, maximum 2 terepszint feletti szint építhető 5. A HÉSZ 18. az alábbiak szerint módosul: KÜ L (Lovarda) jelű építési övezet Megengedett használat 16 Lovagláshoz, lovas turizmushoz, állattartáshoz kapcsolódó létesítmények Takarmánytároló létesítmények A pihenést a sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények Szálláshely szolgáltató létesítmények
Egyéb rendelkezés A közművesítettségre vonatkozó előírások Személygépkocsi várakozás és tárolás A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A beépítési mód A telek legkisebb méretei Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 20 % A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épületre) A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás A terület fenntartásához kapcsolódó létesítmények A területen csak a kis létszámú állattartó telepnek megfelelő számú haszonállat tartható (max. 30 ló) Részleges közművesítettség Az OTÉK 4. számú mellékletben felsorolt járműelhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. Szabadon álló Előkert mélysége: min. 5 m Oldalkert mélysége: min. 5 Hátsókert mélysége: min. 6 m Szélesség: 50 m Mélység: 80 m Terület: 4 000 m 2 Minimum 3,5 m Maximum 9,5 m Hatálybalépés 6. /1/Jelen rendelet az elfogadás napjától számított 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Pázmándfalu község képviselőtestületének 9/2002. (X.17.) számú rendelete a település helyi építési szabályzatáról módosul. /2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult, valamint a folyamatban lévő eljárásokban kell alkalmazni. (3) Az SZ-1/M Szabályozási tervlapon szabályozott területre vonatkozóan az SZ-1 jelű Szabályozási terv hatályát veszti....... jegyző polgármester A rendelet kihirdetésre került: Pázmándfalu, 2016...... jegyző 17
4.2. LEÍRÁS 4.2.1. A szabályozás alapelvei I. sz. tervezési terület A különleges lovarda terület területfelhasználáson belül a tervezett övezeti besorolás és övezeti paraméterek a jelenlegi lovarda területen meghatározottakhoz képest minimálisan változnak. A terület tervezett maximális megengedett beépítése 20 % lesz a jelenlegi 15% helyett, a többi paraméter változatlan marad, a minimális kialakítandó zöldfelület 50 %, maximális megengedett épületmagasság 9,5 m. A zöldfelületeket a telken belül intenzív, háromszintű zöldfelületként javasoljuk kialakítani. HÉSZ: módosul II. sz. tervezési terület A tervezett településközpont vegyes terület övezeti paraméterei intenzitás tekintetében nem térnek el a környező lakóterületek mutatóitól. A területen tervezett maximális megengedett beépíthetőség 30 % lesz, a minimális kialakítandó zöldfelület 50 %. Az építménymagasság meghatározásánál a tervezett agóra térfalainak építészeti kialakítása érdekében, a két teljes szint közösségi-szolgáltató funkcióknak megfelelő belmagassággal történő megvalósíthatóságát szem előtt tartva 7,0 m-t határoztunk meg, kikötve a maximum két terepszint feletti szint kialakíthatóságát. Meghatároztuk az utcai építési vonal helyét a szomszédos épületek utcai homlokzatához igazítva, valamint meghatároztuk a gyalogút területén a telek be nem építhető sávját, amelyet közforgalom számára nyitottan kell kialakítani a gyalogos-kerékpáros forgalom és összeköttetés biztosítása érdekében. HÉSZ: kiegészül az új övezet előírásaival III. sz. tervezési terület A Pázmándfalu belterületének északi részén lévő 430 hrsz.-ú Rákóczi telepi út kétoldali beépíthetőségének érdekében a Fő utca és a Rákóczi telepi utca közötti Fl-1-es lakóövezetet új övezetbe (Lf-31) soroltuk a telkek megoszthatóságának érdekében. A tervezett beépítési paraméterek az intenzitási mutatók tekintetében nem változnak, megegyeznek a többi központi belterületen lévő lakóövezetével, a javasolt minimális telekméretek a következők lesznek: szélesség 18 m, mélység 30 m, terület 500 m 2. HÉSZ: módosul, egy új falusias lakó övezet kerül meghatározásra 4.2.2. A szabályozási terv módosítás várható hatásainak bemutatása A beépítésre szánt területek nagysága a településen nem változik. 18
Az I. sz. tervezési területen biztosított lesz az érintett ingatlanok egységes koncepció alapján történő beépíthetősége a település hegyi részén jellemző lakóterületi beépítési paraméterekhez hasonló feltételekkel. A II. sz. tervezési területen a településközpont vegyes övezet létrehozása lehetővé teszi a hiányzó települési főtér megvalósítását, illetve biztosítja annak építésjogi kereteit. A tervezett szabályozás illetve beépítés a védett templom műemléki környezetét is egyértelműen pozitívan befolyásolja. A III. sz. tervezési területen a tervezett szabályozás biztosítja az érintett lakótömbben a telkek megoszthatóságát. 4.2.3. A szabályozási terv módosítás önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai A szabályozási terv módosításának hatályba lépésével az önkormányzatnak pénzügyi kötelezettség-vállalása nem keletkezik. 19
4.3. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.3.1. Tájrendezési javaslat A hatályos településrendezési terv Tájrendezési javaslat fejezetében részletesen ismertetésre kerültek a terület természeti adottságai, tájképi értékei. Külön felhívjuk a figyelmet a növényalkalmazásra vonatkozó javaslatok jelen módosítás során való érvényesítésére is. Az I. sz. tervezési terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, de része az OTrT-ről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének. A tervezett módosítás táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, az ökológiai övezetre vonatkozó előírásokkal a fejlesztési cél nem ellentétes. A tervezett módosítás érdemi tájrendezési változással nem jár, a terület minimum 50%- a továbbra is zöldfelületként funkcionál. A területen az épületek körül kialakítandó növényzet egyrészt térhatároló, tértagoló szerepű, díszítő értékű, másrészt kondicionáló hatású legyen. A növényzettelepítésnél a zöldfelület-alakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos, kerülendő a merev fasorok alkalmazása, a növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani. A növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), vagyis a zöldfelület területének minden 150 m 2 -ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi, nem burkolt területre gyep vagy talajtakaró kerüljön. A növényzet a helyi klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló legyen, igazodjon a területen levő növényekhez, tartalmazzon magas díszítőértékkel rendelkező fajokat is. A telepítendő növényeknél a tájban honos fajok használatát, valamint a kultúrfajokat előnyben kell részesíteni más exótákkal szemben. A díszítő értékük miatt használt igényesebb fajok a teljes növényhasználat 10%-át ne haladják meg. A gyümölcsfák, a gyenge, könnyen törő ágrendszerű, a mérgező levélzettel rendelkező, a szúrós, tövises növények használatát itt is kerülni kell. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a megjelenés gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. Cserjék közül az alábbi fajok alkalmazása javasolt: galagonyák, vadrózsa, fagyal, veresgyűrű som, húsos som, mogyoró, továbbá lehet még: Euonymus europaeus (csíkos kecskerágó)viburnum lantana (ostormén bangita), Philadelphus x coronarius (közönséges jezsámen), Spiraea x vanhouttei (közönséges gyöngyvessző) Hibiscus syriacus (mályvarózsa) Lavandula angustifolia (fás levendula) Forsythia x intermedia (aranyvessző) Hydrangea arborescens (fás hortenzia) Paeonia lactiflora suffruticosa (fás bazsarózsa) Potentilla fruticosa (cserjés pimpó) Salvia officinalis (zsálya) Spiraea sp. (gyöngyvessző) Syringa vulgaris (orgona) A zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását. Javasolt fák: tölgy, kőris, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, házi berkenye, vagy barkóca berkenye, fehéreper, dió. 20
A II. és III sz. tervezési területen tervezett módosításnak tájrendezési szempontból nincs hatása a jelenlegi állapothoz képest. A II. és III sz. tervezési terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, valamint nem része az OTrT-ről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózatnak sem. Mivel a módosítás során újonnan beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a biológiai aktivitás érték szinten tartását igazoló számítás nem szükséges. 4.3.2. Környezetalakítási javaslat A hatályos településrendezési eszközökben közöttük a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) - megfogalmazott környezeti feltételek jelen módosítás során is betartandók, a fejezet csak kiegészíti a módosításra vonatkozóan azokat. 4.3.2.1. Víz A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében: érzékeny. A település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint a nitrátérzékeny területek listáján szerepel. A területek vízgazdálkodását nem befolyásolják negatívan a szabályozási terv alapján megvalósítható építmények elhelyezése. A szennyvíz kezelése, valamint a hulladék folyamatos elszállítása és feldolgozása esetén a területen környezetszennyező anyagok nem maradnak vissza. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése zárt, fedett térben zárt edényzetekben történjen. A felszín alatti víz (talajvíz) szennyezettségéről nincs tudomásunk. Kármentesítésre, különleges műszaki beavatkozásra a területen nincs szükség. A tervezési területen belül elhelyezhető létesítmények alacsony kockázati szintűek. A csapadékvíz elvezetésénél amennyiben jogszabály előírja műtárgyak (olaj- és hordalékfogó) beépítésével gondoskodni kell, hogy szennyező anyag ne juthasson a talajba. 4.3.2.2. Levegő A tervezési területeken belül a szabályozási terv által lehetővé tett beruházások a klímaviszonyokat nem módosítják. A területen jelenleg nincs jellegzetes, a lokális levegőminőséget dominánsan meghatározó légszennyező (ipari) pontforrás. A területen a domináns közlekedési eredetű légszennyező anyagokkal jellemezhető levegőminőség átlagos értékei megfelelő tartalékkal rendelkeznek, kritikus, határérték közeli összetevő nincs. A tervezett módosítás számottevő mértékben nem növelik a terület forgalmát. 4.3.2.3. Föld- és talajvédelem A tervezési területek felszíni szennyeződésre fokozottan érzékenyek, ezért különös figyelmet kell fordítani a hulladék, és a szennyvízkezelés környezetkímélő megoldásaira. 21
A területen a megfelelő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés kialakítása, a hulladéktárolás, illetőleg a burkolt felületek kialakítása kellő biztosítékot szolgáltatnak a talajszennyezés kizárására. A talajra, mint környezeti elemre gyakorolt hatás a tervezett létesítmények esetében semlegesnek minősíthető. A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény és a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény továbbá 46/1997. (XII.29) KTM rendelet értelmében a tervezési területeken a kivitelezés és a használat során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. Kivitelezési munkák esetén a kialakítandó objektumok mellett nagy tömegű munkagépek elhaladásával, ennek következtében kedvezőtlen mértékű talajtömörödéssel kell számolni. A munkák befejezését követően, a munkaterület átadását megelőzően el kell végezni az érintett területek rekultivációját, a talaj fellazításával, korábbi állapotának helyreállításával. Mindennemű beruházás megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a szennyeződésmentes termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A humusz felhasználásáról a tervezett fejlesztések megvalósítása során humuszgazdálkodási tervet kell készíteni, és erről talajtani szakvéleményt kérni az illetékes hatóságtól. 4.3.2.4. Klíma, éghajlati viszonyok A tervezett módosítás a terület klímájában változást nem okoz. 4.3.2.5. Élővilág A tervezett módosítás a terület élővilágára nincs jelentős hatással. 4.3.2.6. Épített környezet A tervezett módosítás az épített környezetet nem befolyásolja kedvezőtlen módon. A II. számú tervezési területen tervezett módosítás a védett római katolikus templom műemléki környezetének építészeti megjelenését, a templom feltárulását kedvező módon elő tudja segíteni. 4.3.2.7. Zaj és rezgésvédelem A tervezési területeken kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM- EüM rendeletben foglaltak betartandóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket kell figyelembe venni. A tervezett fejlesztéseknél fellépő építési munkák közben az építés idején zajjal és porral lehet számolni, de ez viszonylag rövid ideig tart, lokális és időszakos jellegű. 4.3.2.8. Hulladékgazdálkodás A tervezési területeken belül építési beruházások megvalósítása, valamint a működés során a következő táblázatban felsorolt, EWC kódszámú és megnevezésű (a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján) hulladékokkal kell számolni jelentősebb mennyiségben: 22
15 01 02 papír és karton csomagolási hulladékok 15 01 02 műanyag csomagolási hulladékok 15 01 03 fa csomagolási hulladékok 15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok 16 06 02* nikkel kadmium elemek 16 06 03* higanyt tartalmazó elemek 17 Építési és bontási hulladékok teljes spektruma 19 08 09 olaj-víz elválasztásából származó zsír - olaj keverékek 20 01 01 papír és karton 20 01 02 üveg 20 01 08 biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladék 20 01 27* veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták 20 01 28 festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek 20 01 27*-től 20 03 01 egyéb települési hulladékok 20 03 07 lom hulladék 20 03 09 közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék A keletkező veszélyes hulladékok kezelését a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2002 (X.18,) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. A keletkező települési hulladékok kezelését a 213/2001. (XI.14.) a települési hulladékokkal kapcsolatos Korm. rendelet szerint kell végezni. A keletkező hulladékok nyilvántartása a 164/2003. (X.26.) Korm. rendelet előírásai szerint történjen. A veszélyes hulladékok kezelése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyűjtőhelyek kialakítására, a gyűjtőeszközök kiválasztására, a szállításra és az ártalmatlanítása vonatkozó rendeletek betartására. A hulladékkezelést teljes körű szelektivitással kell végezni. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok azok szállítását és ártalmatlanítását csak arra jogosult, engedéllyel rendelkező vállalkozások végezhetik. 4.3.3. Közlekedésfejlesztési javaslat Az I. sz. módosítás és a III. sz. módosítás közlekedési szempontból változást nem okoz, a módosítással érintett területek továbbra is a határos utakról kerülnek kiszolgálásra, a tervezett szabályozási szélességek változatlanok, a módosítás által felmerült igényeket is kielégítik. A II. számú tervezési területen a tervezett települési főtér, agóra kialakíthatósága érdekében a jelenleg gyalogútként közlekedési területbe sorolt 339 hrsz.-ú ingatlan területe a továbbiakban az egységes településközponti övezet részét képezi. A gyalogos közlekedés biztosítására a közforgalom számára megnyitott telken belüli be nem építhető sáv került kijelölésre. Ezen belül minimum 3 m szélességű gyalogos kerékpáros utat kell kialakítani, ez biztosítja a gyalogos-kerékpáros forgalom levezetését a Kertalja utca felé. 23
4.3.4. Közműfejlesztési javaslat Az I. sz. tervezési terület teljes közműellátása a települési közműhálózatokra való rákötéssel biztosítható. A 915 hrsz.-ú úton lévő NA 100 KM-PVC ivóvíz vezetékről a tervezett fejlesztések kiszolgálhatók. Szennyvízcsatorna hálózat a területen nincs kiépítve, ezért a szennyvízelbánást zárt szennyvíztisztítóval vagy más korszerű közműpótló megoldással pl. biológiai szennyvíztisztítás kell megoldani. Az elektromos energia ellátás a 915 hrsz. útról szintén megoldott. A II. sz. területen történő módosítás esetében az ingatlanok tervezett egyesítése illetve közös használata a Pannon-Víz által üzemeltetett NA 80 ac. ivóvíz vezetéket, NA 200 KG-PVC gravitációs szennyvízcsatorna vezetéket, és egy D 63 KPE szennyvíz nyomóvezetéket kisátemelővel érint. Az érintett vezetékek szolgalmi jogát be kell jegyezni, valamint az érintett vezetékek 2-2 m-es védőtávolságán belül épület nem építhető. A tervezett létesítmények, illetve ingatlanok elektromos energia és gázellátása a községi hálózatról biztosítható, illetve biztosított. A III. sz. területen történő módosítás esetében az érintett ingatlanok ellátása a meglévő NA 80 ac. ivóvíz vezetékről biztosítható. A szennyvízelvezetést jelenleg egy NA 200 KG- PVC gravitációs szennyvízcsatorna vezeték és egy D 63 nyomóvezeték biztosítja az utca végén lévő szennyvízátemelővel. A jelenleg üzemelő hálózat a meglévő igényekre lett méretezve, ezért a tervezett fejlesztés által indukált többletigények esetén a nyomott hálózatot át kell tervezni, és szükség esetén vízjogi engedélyezési tervek alapján felbővíteni. Az érintett ingatlanok elektromos energia és gázellátása a községi hálózatról biztosítható. 4.3.5. Elektronikus hírközlés A tervezési területek a távközléssel illetve műsorszórással összefüggő infrastrukturális elemeket nem érintenek. 4.4. EGYÉB ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.4.1. Örökségvédelem A tervezett módosítással érintett területek közül az I. és III. számú módosítások közvetlenül nem érintenek épített örökségi értékeket. A tervezési területek környezetében műemlék nem található. A II. számú tervezési terület a védett római katolikus templom műemléki környezetében van. A tervezett módosítás a templom környezetét, annak feltárulását kedvezően befolyásolja. A tervdokumentációban a római katolikus templom és református templom műemléki környezetének határát módosítottuk, az elmúlt időben történt telekosztásoknak, és a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatásának megfelelően A tervezési területek nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érintenek, a település területét érintő régészti lelőhelyekre vonatkozó adatszolgáltatást szintén a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ biztosította. 24
Az építéssel összefüggő földmunkák során, az eddig feltárt és az ezután az építés során előkerülő, régészeti lelőhelyek feltárásáról és védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik. Irodalomjegyzék Magyarország Vármegyéi és Városai, Győr Vármegye, szerk. Dr. Borovszky Samu én. Budapest Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk.: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI 2001, Győr Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve VÁTI OTrT VÁTI 5. TERVJEGYZÉK Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 50 000 Alaptérkép M 1: 2 000 T-1/M Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből és annak M 1: 4 000 módosítása SZ-1/M Szabályozási terv 1. terület Kivonat és módosítás M 1: 2 000 SZ-2/M Szabályozási terv 2. terület Kivonat és módosítás M 1: 2 000 SZ-3/M Szabályozási terv 3. terület Kivonat és módosítás M 1: 2 000 Beépítési koncepció Lovarda területének beépítési vázlata 25