PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI SZAK III II. ÉVFOLYAM 5-6.. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS
Tartalomjegyzék Bevezető...1 A kreditrendszer néhány alapelve...2 A 2006/2007. tanév időbeosztása...3 Az 5-6. szemeszter ajánlott tanterve...4 Órarendek...6 5. szemeszter Az immunológia alapjai (OGOIMM)...8 Élettan 1. (OGOEL2)...10 Mikrobiológia 1. (OGOMI1)...15 Farmakognózia 1. (OGGFG1)...18 Gyógyszerészi kémia 1. (OGGGK1)...21 Gyógyszertechnológia 1. (OGGGT1)...24 63. szemeszter Élettan 2. (OGOEL2)...26 Mikrobiológia 2. (OGOMI2)...33 Farmakognózia 2. (OGGFG2)...38 Gyógyszerészi kémia 2. (OGGGK2)...41 Gyógyszertechnológia 2. (OGGGT2)...44 Szakmai gyakorlat 2. (OGRSG2)...46
Általános információk Az oktatási programfüzetek az adott tanév Tanrend című kiadványának az egyes évfolyamokra vonatkozó kiegészítő részei. Tartalmazzák a tanév időbeosztását, a tanterv és az órarend mellett mindkét szemeszterre az évfolyamon oktatott kötelező tárgyak speciális tanulmányi követelményeit, az előadások és gyakorlatok időrendbe szedett tematikáját és a vizsgakérdéseket, az érvényes tanterv szerinti sorrendben. Utóbbiakról esetleg szükséges további információk az egyes tanszékeken kérhetők. A tanszékek címjegyzéke, az oktatók névsora, a nyelvoktatás tudnivalói, az intézetek és klinikák által TDK munkálkodásra, kidolgozásra felkínált tudományos témák valamint a szakok tantervei és órarendjei az évi Tanrend kiadványban találhatók meg. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 1
A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Gyógyszerész szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont ebből 10 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az Alapozó, a Biológiai és orvosi elméleti ismeretek, a Szaktudományi ismeretek és a Szigorló modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő 2006. előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OGAHA1 = gyógyszerész (OG) szakon alapozó (A) modulban (kötelező) Anatómia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, O = biológiai és orvosi elméleti ismeretek, G = gyógyszerészi szaktudományi ismeretek, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. GM06AHA1 = gyógyszerész szakon (G) magyar nyelven (M) a 2006. tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint az Anatómia 1 (HA1). 2
A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Gyógyszerész szak Szorgalmi időszak: I. félév I-IV. évfolyam 2006. szeptember 04. 2006. szeptember 08. (iratkozási hét) 2006. szeptember 11. 2006. december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév I - IV. évfolyam 2007. február 05. 2007. május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév I IV. évfolyam 2006. december 18. 2007. február 02. (7 hét) II. félév I-III. évfolyam 2007. május 21. 2007. június 29. és 2007. augusztus 21. 2007. augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: GYSZ I-III. évf. 2007. júl. 02. 2007. júl. 27. ill. 2006. júl. 30. 2007. aug. 24. Tavaszi szünet: 2007. április 02. 06. (Húsvét előtti hét) 1. félév 2006. szeptember 04. 08. iratkozási hét 1. hét 2006. szept. 11. 15. 2. hét 2006. szept. 18. 22. 3. hét 2006. szept. 25. 29. 4. hét 2006. okt. 02. 06. 5. hét 2006. okt. 09. 13. 6. hét 2006. okt. 16. 20. 7. hét 2006. okt. 23. 27. 8. hét 2006. okt. 30. nov. 03. 9. hét 2006. nov. 06. 10. 10. hét 2006. nov. 13. 17. 11. hét 2006. nov. 20. 24. 12. hét 2006. nov. 27. dec. 01. 13. hét 2006. dec. 04. 08. 14. hét 2006. dec. 11. 15. 2. félév 2007. április 02. - 06. tavaszi szünet 1. hét 2007. febr. 05. 09. 2. hét 2007. febr. 12. 16. 3. hét 2007. febr. 19. 23. 4. hét 2007. febr. 26. márc. 02. 5. hét 2007. márc. 05. 09. 6. hét 2007. márc. 12. 16. 7. hét 2007. márc. 19. 23. 8. hét 2007. márc. 26. 30. 9. hét 2007. ápr. 09. 13. 10. hét 2007. ápr. 16. 20. 11. hét 2007. ápr. 23. 27. 12. hét 2007. ápr. 30. máj. 04. 13. hét 2007. máj. 07. 11. 14. hét 2007. máj. 14. 18. 3
Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 5. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 OGOIMM Az immunológia alapjai Dr. Németh Péter BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL Immunológiai és Biotechnológiai Intézet félévi órazám ea gyak szem Σ vizsga kredit OGOBK2 OGALAT OGAMB2 28 0 0 28 koll 2 OGOEL1 Élettan 1. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OGOBK2 OGOHA2 70 28 0 98 koll 7 OGOMI1 Mikrobiológia 1. Dr. Pál Tibor OGGFG1 Farmakognózia 1. OGGGK1 Gyógyszerészi kémia 1. Dr. Szabó László Gy. Dr. Perjési Pál OGGGT1 Gyógyszertechnológia 1. Dr. Dévay Attila Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet OGOBK2 OGALAT OGAMB2 28 0 0 28 koll 2 SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL Farmakognóziai Intézet OGAGNT OGALAT 28 42 0 70 koll 5 Gyógyszerészi Kémiai Intézet Gyógyszertechnológiai Intézet OGAMUA OGASK2 OGOBK2 28 56 0 84 koll 6 OGAFK2 OGAKD2 OGALAT 28 70 0 98 koll 7 29 4
Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Gyógyszerész szak 6. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 BIOLÓGIAI ÉS ORVOSI ELMÉLETI ISMERETEK MODUL félévi órazám ea gyak szem Σ vizsga kredit OGOEL2 Élettan 2. Dr. Lénárd László Élettani Intézet OGOEL1 70 28 0 98 szig 7 OGOMI2 Mikrobiológia 2. Dr. Pál Tibor Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet OGOMI1 28 28 0 56 koll 4 SZAKTUDOMÁNYI ISMERETEK MODUL OGGFG2 Farmakognózia 2. Dr. Szabó László Gy. OGGGK2 Gyógyszerészi kémia 2. Dr. Perjési Pál OGGGT2 Gyógyszertechnológia 2. Dr. Dévay Attila Farmakognóziai Intézet OGGFG1 28 42 0 70 szig 5 Gyógyszerészi Kémiai Intézet Gyógyszertechnológiai Intézet OGGGK1 OGGGT1 28 56 0 84 koll 6 OGAFB2 OGGGK1 OGGGT1 28 70 0 98 koll 7 KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYEK OGRSG2 Szakmai gyakorlat 2. Dr. Mayer Klára Gyógyszertechnológiai Intézet nincs 0 160 0 160 aláírás 0 29 5
6
7
Az immunológia alapjai Immunológiai és Biotechnológiai Intézet - Dr. Németh Péter egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az immunrendszer felépítésének, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A citokinek, monoklonális és poliklonális antitestek valamint a védőoltások előállításának, felhasználási területeinek gyógyszerészeti szempotjai. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel a gyógyszerészeti szempontból fontos molekuláris elemekről. További cél alapokat adni a későbbiekben tanulandó betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezők és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utak megismeréséhez. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: Biológiai és orvosi elméleti ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGOIMM 5. szemeszter csak őszi félévben OGAMB2, OGALAT, OGOBK2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology Janis Kuby: Immunology Jan Klein: Immunology Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Bevezetés, történeti áttekintés, az elméleti és a gyakorlati immunológia és immunbiológia jelentősége, haszna 2. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek és szövetek. Elsődleges, másodlagos nyirokszervek 3. A természetes (veleszületett) és adaptív (szerzett) immunválasz sajátosságai, kapcsolata. A főbb résztvevő sejtes és molekuláris elemek 4. Az immunrendszer sejtjeinek kialakulása. A T és B limfociták alcsoportjainak főbb sajátságai. A klónszelekció elmélete 5. Az antigén fogalma, sajátságai, dózisa, alkalmazásának módja (immunizálás) 6. Monoklonális és poliklonális ellenanyag jellemzői, előállítása, felhasználása. Antigén antitest reakciók 7. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I: az ellenanyagok és a B sejt antigén receptor. Az ellenanyagok osztályai, szerkezete, funkciója 8. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II: T sejt receptorok molekuláris szerkezete, a T sejtek antigén felismerése 9. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei III: az MHC szerkezete, funkciója, genetikája. Nem klasszikus MHC-szerű molekulák 8
10. Antigén bemutatás molekuláris mechanizmusa, MHC restrikció. Az antigén bemutató sejtek 11. Adhéziós molekulák és szerepük a sejtek kölcsönhatásában, és recirkulációban 12. Citokinek jellemzése, csoportosítása, citokin receptorok 13. T-sejt differenciálódás, és szelekció a thymusban. Mikrokörnyezeti hatások 14. T sejt receptor kifejeződése, génjeinek szerveződése, T sejt receptor génátrendeződés 15. B-sejt differenciálódás: környezet és citokinek szerepe 16. A B sejt receptor kifejeződése, az Ig gén átrendeződés 17. A természetes immunitás sejtes és molekuláris elemeinek jelentősége. Komplement rendszer 18. Az immunválasz lefolyása. Az elsődleges és másodlagos immunválasz közti lényeges különbségek (az antigén, antigén prezentáló sejtek, citokinek szerepe) 19. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, CD45 szerepe. Az apoptózis szerepe az immunrendszer kialakulása és működése során 20. B sejt csoportok, antigén függő B sejt aktiváció, jelátviteli folyamatok. Az izotípus váltás szabályozása 21. Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Th1-Th2 irány kialakulása 22. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, CD45 izoformák. A T és B sejt memória sajátosságai 23. Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC, IgE mediálta immunreakciók) 24. Az effektor funkciók és szabályozásuk II: celluláris effektor funkciók. Makrofágok és aktivációjuk, NK-és citotoxikus T sejtek (DTH) 25. A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája 26. Az immunválasz szabályozása: Az antigének szabályozó hatása, az antigén prezentáló sejtek szerepe. A citokinek szerepe a T-sejt aktivációban és szuppresszióban (Th1-Th2 irány) 27. Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása 28. Az immunológiai tolerancia, tolerancia indukció. Fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus A félév elfogadásának kritériumai: maximum 3 hiányzás. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: egyéni konzultáció alapján. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: vizsgakérdések a tematika alapján. 9
Élettan 1. Élettani Intézet - Dr. Lénárd László egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 5 modul: Biológiai és orvosi elméleti ismeretek félévi 70 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: szóbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 98 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGOEL1 5. szemeszter csak őszi félévben OGOBK2, OGOHA2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyv: Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest, 1998 Gyakorlatos segédtananyag: az Élettani Intézet oktatói által összeállított Élettani gyakorlatok című jegyzet, Pécs, 1992 A fentiek mellett használható még: Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest, 1986 Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest, 1996 Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Foglalkozások témája és oktatója: 14*5 óra előadás Hét Téma 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban Folyadékterek. A vér A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége Haemoglobin. Vasforgalom Véralvadás 2. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. Vércsoportrendszerek I. Vércsoportrendszerek II. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés 10
3. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben Electrocardiogram I. Electrocardiogram II. Szívhangok. A szív alakváltozása Perctérfogat. A szív munkája 4. Haemodinamikai alapfogalmak Vérnyomás, pulzus Capillaris-keringés Vénás-keringés Nyirokkeringés 5. Kisvérköri keringés. Agyi keringés A máj, bőr és az izom keringése A szív-érrendszeri idegi és humorális szabályozása A szív és keringésrendszeri homeostasis A légzés mechanikája 6. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói Gázcsere a tüdőben és a szövetekben A légzés kémiai szabályozása O 2 és CO 2 transzport, ph reguláció A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai 7. Akklimatizáció A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai A gyomor emésztési folyamatai Duodenum és epehólyag Emésztés és felszívódás a vékonybélben 8. A vastagbél szerepe. Székletképződés Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők Tápanyagok sorsa a szervezetben Vitaminok A májműködés élettana I. 9. A májműködés élettana II. A glomerulus működése. A clearance fogalma A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció Vesekeringés Renin-angiotensin rendszer 10. Tubularis folyamatok Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció Volumenreguláció A vizeletürítés mechanizmusa A szervezet ph szabályozása I. 11. A szervezet ph szabályozása II. Energiaforgalom. Metabolizmus A helyes táplálkozás alapelvei Testhőmérséklet. Láz A testhőmérséklet perifériás szabályozása 12. A testhőmérséklet központi szabályozása A hypothalamo- hypophysealis rendszer A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. 13. A női nemi működés szabályozása Terhesség Laktáció Férfi nemi működések Erectio, ejaculatio, coitus 14. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása Pubertas, climacterium Pajzsmirigy I. Pajzsmirigy II. A hypophysis hátsólebeny hormonjai 11
14*2 óra gyakorlat Hét Téma 1-2. Ismerkedés a laboratóriummal Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok A vér vizsgálata I. 3-4. A vér vizsgálata II. 5. A vér élettana. Beszámoló 6-7. Élettani mérőállomások és kezelésük A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 8-9. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 10. A szív és a keringés élettana. Beszámoló 11-12. A légzés vizsgálata Az emésztés vizsgálata Beszámoló 13-14. Vizeletvizsgálat Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen Beszámoló A félév elfogadásának kritériumai: a TVSZ-ben foglalt általános követelmények teljesítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai 6. Thrombocyták élettani jelentősége 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai 9. Véralvadás 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok 11. A vér ph szabályozása 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG) 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők 24. Artériás és vénás pulzusgörbe 25. A capilláris - keringés jellegzetességei 26. A nyirokkeringés jellegzetességei 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése 12
33. A szívműködés idegi szabályozása 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában 38. A vérkeringés reflex-szabályozása 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek) 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség 47. Nyál, nyálelválasztás 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése 52. A vékonybél és a vastagbél működése 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata 54. A zsírok emésztésének folyamata 55. A fehérjék emésztésének folyamata 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei 60. A vese koncentráló és hígító működése 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: camp, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás 82. Pubertás és climax 83. Vasopressin és oxytocin 13
Gyakorlatos vizsgakérdések. 1. Prothrombin idő meghatározása 2. A haematokrit- érték meghatározása 3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása 4. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata 5. A vörösvértestszám meghatározása 6. A fehérvérsejtszám meghatározása 7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC) 8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata 9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása 10. Az Rh vércsoport meghatározása 11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven 12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio 13. Elektrocardiographia (EKG) 14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex 15. Keringés vizsgálata béka nyelvén 16. A pulzus vizsgálata 17. Vérnyomás mérése emberen 18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás 20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet 21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO 22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata 23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása 24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása 25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége 26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát? 27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből 28. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben 29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből 30. A vizeletüledék vizsgálata 31. Energiaforgalom meghatározása emberben 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon 14
Mikrobiológia 1. Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet - Dr. Pál Tibor egyetemi tanár A tematika rövid leírása: bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia kertében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia fatorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. A tananyag arányos elosztása érdekében e félévben néhány részletes bakteriológiai előadás is szerepel A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk a gyógyszerész hallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a gyógyszerészi ismeretek elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: Biológiai és orvosi elméleti ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 2 gyakorlat heti 0 félévi 0 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli vagy szóbeli félévi Σ óraszám 28 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGOMI1 5. szemeszter csak őszi félévben OGALAT, OGAMB2, OGOBK2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ádám É.: Gyógyszerészi mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, 2001 Gergely L.: Orvosi Mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003 Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina, Budapest, 2001 Ternák G. (szerk): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK Falus A.: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1998 Nagy E. (szerk.): Klinikai mikrobiológiai esetismertetések, Medicina, Budapest, 2001 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Bevezetés. A mikrobiológia tárgya, feladata 2. A baktériumok felépítése, állandó alkotóelemeik 3. A baktériumok járulékos alkotóelemei 4. A baktériumok energianyerése, táplálkozása és szaporodása 5. Baktérium genetika I. Fenotípus és genotípus. A mutáció és reverzió 6. Baktérium genetika II. A rekombináció fajtái. Rekombináns DNS technika alkalmazása a gyógyszerek és oltóanyagok előállításában 7. Sterilezés és dezinficiálás 8. Gyógyszerkészítmények mikrobiológiai ellenőrzése. Pirogenitási vizsgálatok 9. Antibiotikumok. Bevezetés. Farmakodinámiás és farmakokinetikai szempontok 10. A sejtfal szintézisre ható antimikrobás szerek 11. Fehérjeszintézist gátló antimikrobás szerek 15
12. Egyéb hatásmechanizmusú antimikrobás szerek 13. Az antimikrobás szerek elleni rezisztencia mechanizmusai 14. Anti-Mycobacterialis szerek 15. Antimikotikumok 16. Parazita ellenes szerek 17. Pathogenitás és virulencia. Virulencia faktorok 18. Fertőző betegségek immunológiája I. 19. Fertőző betegségek immunológiája II. 20. Fertőző betegségek immunológiája III. 21. Fertőző betegségek Immunológiája IV. 22. Immunotherápia I. 23. Immunotherápia II. 24. Vakcinológia I. 25. Vakcinológia II. 26. Gennykeltők I. 27. Gennykeltők II. 28. Gennykeltők III. A félév elfogadásának kritériumai: a mikrobiológia első féléves oktatása előadások keretében történik. Az előadások látogatása ajánlatos, mert a vizsgakérdések olyan ismereteket is feltételeznek, amelyek csak az előadások anyagából sajátíthatók el. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: távolmaradás pótlására lehetőség nincs. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek. Szóbeli vizsgára való jelentkezést csak olyan hallgatótól fogadunk el, aki írásbeli vizsgán már megjelent és a vizsgalapokat ki is töltötte. Írásbeli vizsgára történt feliratkozás és meg nem jelenés ez alól felmentést nem ad. További vizsga mind írásbeli, mind szóbeli vizsga formájában teljesíthető. A kollokvium anyaga az előadások és gyakorlatok anyaga. Fontos, hogy a szükséges ismeretek gyakran nem lelhetők fel tankönyvekben, illetve kézikönyvekben. A hallgatók a csatolt témakörökből összeállított kérdésekre válaszolva adnak számot felkészültségükről. Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll. A szóbeli vizsga kérdései az alábbiak: 1. A baktériumok esszenciális sejtalkotói 2. A baktériumok járulékos sejtalkotói 3. A gram-negtív sejtburok szerkezete 4. A lipopoliszaharida molekula szerkezete 5. A baktériumok osztódása, növekedési görbéje, generációs idő 6. Genotípus és fenotípus 7. Mutáció és rekombináció 8. A plazmidok általános tulajdonságai, rezisztencia plazmidok 9. Pathogenitás és virulencia, virulencia faktorok 10. Az endotoxin biológiai hatásai, az endotoxin shock 11. Az exotoxinok tulajdonságai, szerkezetük, szerepük, hatásmódjuk (példákkal) 12. A dezinficiálást és sterilizálást befolyásoló tényezők 13. Antiszepszis és aszepszis az orvosi gyakorlatban 14. Sterilizálás száraz hővel 15. Sterilizálás nedves hővel (gőzzel) 16. Dezinficiálás savakkal és lúgokkal 17. Dezinficiálás alkoholokkal és alkiláló szerekkel 18. Dezinficiálás halogénekkel 19. Dezinficiálás higany sókkal 20. Dezinficiálás ezüst sókkal 21. Dezinficiálás oxidáló anyagokkal 22. Sterilizálás gázokkal és sugárzással 23. A bőr és a kéz dezinficiálása 24. Exkrétumok dezinficálására szolgáló vegyszerek 16
25. Konzerválás. Gyógyszerkészítmények tartósítása 26. A gyógyszerkészítményekkel szembeni mikrobiológiai követelmények 27. A mikroba-ellenes therápia laboratóriumi ellenőrzése 28. Antibiotikum rezisztencia, mechanizmus, genetikai kód 29. Az antimikrobás szerek kombinálása 30. Sulphonamidok, Trimethoprim 31. Quinolonok 32. Penicillinek 33. Cephalosporinok 34. Carbapenemek 35. Aminoglycosidok 36. Chloramphenicol és Tetracyclinek 37. Makrolid antibiotikumok 38. Polipeptid antibiotikumok 39. Gombaellenes szerek 40. Mukózális immunitás, siga 41. A placentán keresztül, illetve a kolosztrum és anyatej révén kialakuló maternális immunitás 42. A makrofágok szerepe a pathogének elleni védekezésben (fagocitózis, respirációs burst, oxygén gyökök, makrofág aktiváció, antigén prezentáció, fagocita defektusok) 43. A T sejtes válasz a pathogének elleni védekezésben (antigén prezentáció, az antigén felismerése a TCR által, T sejt repertoár, a helper és cytotoxikus T sejtes válasz jellemzői) 44. A B sejtek szerepe a pathogének elleni védekezésben (az antigén felismerése, thymus dependens és independens aktiváció, bakteriális szuperantigének, T-B kooperáció, az MHC szerepe, B sejtes memória és repertoár) 45. Védekezés a vírusok ellen (fizikai határok, interferon, fagocitózis, NK aktivitás, komplement, humorális és sejt-közvetített immunitás, a vírusok immunitást megkerülő stratégiái) 46. Védekezés a baktériumok ellen (fizikai határok, a szekrétumok védőhatása, fagocitózis, gyulladás, opszonizáció, védőhatású antibakteriális antitestek, toxin neutralizáció, az adhézió gátlása, intracelluláris baktériumok) 47. A passzív immunizálás szerepe a megelőzésben és therápiában 48. Aktív immunizálás, a vakcinák osztályozása az antigén természete szerint 49. Géntechnológiával előállított immunterápiás készítmények és vakcinák 50. Kötelező és ajánlott védőoltások, utazók számára javasolt vakcinák 51. Az anafilaxiás reakció mechanizmusa, atópia, IgE tesztek 52. Citotoxikus reakciók 53. Immun-komplex reakciók 54. Késői túlérzékenységi reakciók, granulómás reakciók, a késői típusú túlérzékenység kimutatása 55. Akut fázis reakciók és homeosztázis, az akut fázis reakciók mechanizmusa 17
Farmakognózia 1. Farmakognóziai Intézet - Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a farmakobotanikai alapismeretek birtokában a hallgatóknak meg kell ismerniük a hazai és külföldi farmakoterápiában (ezen belül különösen a fitoterápiában) és prevencióban alkalmazott gyógynövényeket, ill. drogokat. Fel kell ismerniük a legfontosabb, Magyarországon forgalmazott teadrogokat és erős hatású drogokat, de megfelelő tájékozottságot kell mutatniuk az import drogok vagy drogfrakciók (illóolajok, zsíros olajok), kivonatok kémiai és minőségi jellemzőiről is, továbbá minden hivatalos drog legalapvetőbb felhasználási területeiről. Szükséges tudniuk a gyógynövényekre vonatkozó általános ismereteket (pl. ipari alkalmazás, kutatás, természetgyógyászat és homeopathia kritikai értékelése, termesztés és fajtakérdés, géntechnológia, fitoterápia lehetőségei), továbbá megfelelő jártasságot kell tanusítaniuk az alapvető, gyakorlati foglalkozásokon elsajátított vizsgálati módszerek alkalmazásáról és a praxisban felmerülő kérdések megoldási készségéről (különös tekintettel a szakirodalmi és internetes tájékozódásra). A két féléves tárgy 1. félévében az általános ismeretek tárgyalására kerül sor. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves farmakognózia 1. félévének a feladata a növényi anyagok és drogok általános ismereteinek elsajátítása, a részletes drogismeret megalapozása. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 3 félévi 42 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 70 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGFG1 5. szemeszter csak őszi félévben OGAGNT, OGALAT A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Szőke Éva, Kéry Ágnes: Farmakognózia, gyakorlati jegyzet, SOTE Gyógyszerésztudományi Kar, Budapest (mindenkori legújabb kiadás) Tóth László: Gyógynövény- és Drogismeret (Farmakognózia), jegyzet, Debreceni Tudományegyetem, Debrecen (a mindenkori legújabb kiadás) Dános Béla: Farmakobotanika Gyógynövényismeret 3., egyetemi tankönyv, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1998 Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövény-ismereti tájékoztató, segédlet, könyv, Pécs, 2005 Előadáson vagy gyakorlaton kiosztott, sokszorosítható kiegészítések Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Gyógynövények tudományos és magyar neve, drogok gyógyszerészi neve, etnobotanikai alapok 2. A fotoszintézis és kapcsolata hatóanyagok képződésében 3. A nitrát- és szulfát-redukció szerepe hatóanyagok képződésében 4. Szénhidrátok képződése, szerepe, felhasználása 5. Lipidek képződése, szerepe, felhasználása 6. Terpenoidok bioszintézise 7. Aminosavak és fehérjék bioszintézise, speciális fehérjék és aminosavak szerepe 8. Alkaloidok és fenoloidok általános jellemzése 18
9. Vadontermő, védendő és termesztett gyógynövények, gyógynövény-nemesítés, növényi biotechnológia, géntechnológia 10. Teadrogok, primér feldolgozás, kivonatok 11. Ipari gyógynövények 12. Gyógynövények minősítése, fitokémiai értékelése 13. Fitoterápia, aromaterápia, homeopathia 14. Gomba és állati eredetű drogok 14*3 óra laboratóriumi gyakorlat előadó: Dr. Farkas Ágnes egyetemi adjunktus 1. Az érvényes Ph.Hg. gyógynövényekre vonatkozó vizsgálati módszerei 2. Szénhidrát tartalmú drogok. Keményítők mikroszkópos megkülönböztetése, keményítő és inulin citokémiai kimutatása 3. Szerves és szervetlen savakat tartalmazó drogok. Equiseti herba mocsári zsurló szennyezettségének kimutatása epidermisz-vizsgálattal és egyéb morfológiai bélyegek alapján 4. Illóolaj tartalmú drogok I. Lamiaceae. Menthae piperitae folium, Thymi vulgaris herba és Serpylli herba azonosítása mirigyszőrők alapján 5. Illóolaj tartalmú drogok II. Apiaceae. Anisi vulgaris fructus, Carvi fructus, Foeniculi fructus, Coriandri fructus azonosítása hisztológiai bélyegek alapján, drogatlasz használatával. Lupuli strobulus et glandula vizsgálata 6. Illóolaj tartalmú drogok III. Asteraceae. Chamomillae anthodium gyógyszerkönyvi vizsgálata. Solidaginis (giganteae) herba és Virgaureae herba megkülönböztetése mikromorfológiai bélyegek alapján 7. Iridoidok, diterpének, triterpén szaponinok. Valerianae radix és Primulae radix hisztológiai összehasonlítása 8. Alkaloid tartalmú drogok I. Solanaceae. Belladonnae folium és Stramonii folium összehasonlítása derített készítmények alapján 9. Alkaloid tartalmú drogok II. 10. Aminosavak, peptidek, fehérjék. Phaseoli pericarpium azonosítása kalcium-oxalát prizmák diagnosztizálásával 11. Szteroid tartalmú drogok. Avenae herba vizsgálata. Szívglikozidok. Digitalis purpureae folium és Digitalis lanatae folium jellemzése 12. Fenoloidok I. Hyperici herba morfológiai és hisztológiai vizsgálata. Sennae folium és fructus hisztológiai jellemzése 13. Fenoloidok II. Cotini folium szövettani jellemzése hisztokémiai reakciókkal. Juglandis folium derített készítmény vizsgálata 14. Morfológiai értékelő beszámoló dolgozat A félév elfogadásának kritériumai: e félév sikeres lezárásának feltétele, hogy a hallgató minden gyakorlati foglalkozáson résztvegyen. A gyakorlatokon legalább 2 alkalommal tudást jelző, rövid dolgozat megírása kötelező. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: egy hiányzás pótlására lehetőséget nyújtunk. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Az első félévet szóbeli kollokvium zárja, ennek tananyaga az I. félév tematikája. Felismerendő drogok Agar-agar Allii ursini herba Aloë capensis Althaeae radix Amylum solani Anethi fructus Anisi stellatis fructus Anisi vulgaris fructus Artemisiae vulgaris herba Aurantii pericarpium Aveae herba Belladonnae radix Betulae folium Calami rhizoma Calendulae flos Cannabis sativae fructus Cardamomi fructus Cardui benedicti herba Cardui mariae fructus Carvi fructus Caryophylli flos Cerasi stipes Chamomillae anthodium Chamomillae cribratum Cichorii radix Cinnamomi cassiae cortex Cinnamomi cassiae cortex pulvis Coriandri fructus Cotini folium Crataegi fructus Crataegi summitas Cucurbitae semen Cynosbati pseudofructus c. seminibus Cynosbati pseudofructus s. seminibus Dulcamarae stipes et fructus Ephedrae herba Equiseti herba Farfarae folium Foeniculi fructus Frangulae cortex Gentianae radix et rhizoma Ginkgo folium Ginseng radix Graminis rhizoma Hederae helicis folium Helianthi annui flos Hippocastani semen Humuli lupuli strobulus Ipecacuanhae radix et rhizoma Juniperi galbulus Lavandulae flos Lichen islandicus Lini semen Liquiritiae rhizoma et radix Malvae mauritii flos Menthae piperitae folium Origani vulgaris herba -Papaveris caput Phaseoli legumen 19
Podophylli radix et rhizoma Populi gemma Quercus cortex Robiniae pseudoacaciae flos Rosmarini folium Salicis cortex Salviae folium Sambuci flos Sambuci fructus Saponariae albae radix Secale cornutum Senna folium Sennae fructus Sinapis albae semen Solidaginis herba Sophorae flos Tagetes flos Tanaceti flos Tragacanthae gummi Uvae ursi folium Valerianae rhizoma et radix Visci stipes Schmidt-féle gyűjtemény: Absinthii herba Agrimoniae herba Artemisiae herba in toto Bursae pastoris herba Callunae herba - Chamomillae romanae anthodium Centaurii herba in toto Cichorii herba Epilobii herba Eupatorii herba in toto Fragariae folium in toto Galegae herba Galii veri herba Hibisci sabdariffae flos Hyperici herba Juglandis folium Malvae arboreae flos Millefolii herba Ononidis radix Plantaginis lanceolatae folium Pruni spinosae fructus Rubi fruticosi folium Saturejae herba in toto Spiraeae herba Serpylli herba in toto Taraxaci folium Thymi herba Tiliae flos Tiliae argenteae flos in toto Urticae herba in toto Tételek 1. Szénhidrát származékokat tartalmazó drogok 2. Nyálkaszerű szénhidrátokat tartalmazó drogok 3. Aspecifikus immunstimuláns szénhidrátokat tartalmazó drogok 4. Poláros, apoláros növényi zsírok, zsíros olajok, viaszok 5. Illóolaj-tartalmú drogok 6. Illóolajok 7. Iridoidokat tartalmazó drogok 8. Szeszkviterpéneket tartalmazó drogok 9. Diterpéneket és triterpéneket tartalmazó drogok 10. Adaptogén triterpéneket, szterolokat és szaponinokat tartalmazó drogok 11. Bufadienolidokat és kardenolidokat tartalmazó drogok 12. Speciális aminosavakat, aminosav- és amin-származékokat tartalmazó drogok 13. Ornitinből és lizinből keletkező alkaloidokat tartalmazó drogok 14. Fenilalaninból keletkező alkaloidokat tartalmazó drogok 15. Triptofánból keletkező alkaloidokat tartalmazó drogok 16. Purinvázas hatóanyagokat tartalmazó drogok 17. Terpenoid-vázas alkaloidokat tartalmazó drogok 18. Cianogén glikozidokat és izotiocianát-származékokat tartalmazó drogok 19. Floroglucin- és terpenofenol-származékokat tartalmazó drogok 20. Fenol- és fenilpropánsav-származékokat tartalmazó drogok 21. Kinon- és antrakinon-származékokat, naftokinon- és diantron-származékokat tartalmazó drogok 22. Kumarinokat és furokumarinokat, lignánokat és flavanolignánokat tartalmazó drogok 23. Flavonoidokat tartalmazó drogok 24. Cserzőanyagokat, polifenolokat tartalmazó drogok 20
Gyógyszerészi kémia 1. Gyógyszerészi Kémiai Intézet - Dr. Perjési Pál egyetemi docens A tematika rövid leírása: a tananyag a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott szervetlen vegyületek előállításával, gyógyszerkönyvi azonosításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával. A gyógyszervegyületek fő- és mellékhatásainak molekuláris mechanizmusaival, metabolikus átalakulásaival, és a központi idegrendszerre ható vagyületek néhány hatástani csoportjához tartozó gyógyszervegyületek előállításával, azonosításával, tisztaságvizsgálatával, mennyiségi meghatározásával, a vegyületek hatásaiban szerepet játszó kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságok elemzésével, valamint a vegyületek tárolása, gyógyszerré történő formulázása és gyógyszerként történő alkalmazása során bekövetkező kémiai természetű változásaival foglalkozik. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tantárgy elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai keretében a hallgatók megismerkednek a gyógyszerként és gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek kémiai és fizikai-kémiai sajátságaival, gyógyszerkönyvi vizsgálatainak módszereivel, valamint biológiai hatásaival, azok szerkezet-hatás összefüggéseivel. A tananyag elsajátítása alapjául szolgál a molekuláris szemléletű farmakológiai ismeretanyag és gyógyszertechnológiai eljárások megértésének. Ugyanakkor a hallgatók integrált ismereteket kapnak a gyógyszergyártás folyamata kémiai hátteréről, a vegyületek szerkezetvizsgálatának, tisztaságvizsgálatának és mennyiségi meghatározásának gyógyszerkönyvi módszereiről, tárolásuk és gyógyszerré történő formulázásuk során fontos szerepet játszó fizikai-kémiai tulajdonságairól, valamint a szervezetben történő átalakulásuk molekuláris szintű ismereteiről. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: gyógyszerészi szaktudományi ismeretek félévi 28 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 84 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OGGGK1 5. szemeszter csak őszi félévben OGAMUA, OGASK2, OGOBK2 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Ajánlott irodalom: Szász György, Takács Mihály, Végh Antal: Gyógyszerészi Kémia I-II, Medicina, Budapest, 1990 Magyar Gyógyszerkönyv I-IV, VII. kiadás, Medicina, Budapest, 1986 Magyar Gyógyszerkönyv I-II, VIII. kiadás, Medicina, Budapest, 2002, 2005 Takácsné Novák Krisztina, Józan Miklós, Mazák Károly: Gyógyszerészi kémiai gyakorlatok I. Gyógyszervegyületek vizsgálata, Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004 D. A. Williams, T. L. Lemke (eds.): Foye s Principles of Medicinal Chemistry, 5 th edition, Lippincott Williams&Wilkins, Philadelphia, 2002 21
Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás, 14*4 óra gyakorlat 1. hét: Ea: A gyógyszerészi kémia tárgya. A gyógyszerkönyvek. A gyógyszerkönyvekben szereplő vegyületek általános leírása, jellemzése. A Ph. Hg. VII. és a Ph. Hg. VIII. nevezéktana - Dr. Aponyi Ildikó Gy: Laboratóriumi rendszabályok, balesetvédelem, jegyzőkönyvvezetés, felszerelés átvétele. A gyógyszerkönyvi nevezéktan. A gyógyszerkönyvi cikkelyek. A mérési eredmények kiszámítása 2. hét: Ea: Gy: 3. hét: Ea: Gy: 4. hét: Ea: Gy: A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei I. Fizikai és fizikai-kémiai vizsgálatok. Az oldódás és a kémhatás vizsgálata - Dr. Aponyi Ildikó Acidum hydrochloridum dilutum, Natrii chloridum, Chlorogenium (Ph. Hg. VII) A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei II. Kémiai vizsgálatok. Tisztaságvizsgálat kémiai módszerekkel - Dr. Aponyi Ildikó Szervetlen gyógyszervegyületek I: Halogéncsoport. Iodum, Natrii bromidum, Kalii iodidum, Kalii bromidum, Ammonii bromidum, Kalii chloridum A gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerei III. Vizsgálatok UV-VIS- és IR-spektroszkópiai, valamint VRK és HPLC módszerekkel - Dr. Perjési Pál Szervetlen gyógyszervegyületek II: Oxigéncsoport. Aqua destillata (Ph. Hg. VII), Aqua purificata (Ph. Hg. VIII), Hydrogenii peroxidum conc. 30%, Natrii hydroxidum 5. hét: Ea: A gyógyszerek sorsa a szervezetben. Transzportfolyamatok. A receptorelmélet. A receptorok típusai - Dr. Perjési Pál Gy: 6. hét: Ea: Szervetlen gyógyszervegyületek III: Alkálifémek. Natrii thiosulfas, Natrii metabisulfis, Natrii sulfas, Sulphur ad usum externum A biológiai hatást befolyásoló fizikai-kémiai és szerkezeti paraméterek. Szerkezet-hatás összefüggések - Dr. Perjési Pál Gy: Szervetlen gyógyszervegyületek IV: Nitrogéncsoport. Ammoniae solutio 10%, Ammonii chloridum, Natrii nitris, Kalii nitras, Bismuthi subnitras 7. hét: Ea: A gyógyszerek metabolikus átalakulásai: Fázis 1 és Fázis 2 metabolikus transzformációk - Dr. Perjési Pál Gy: 1. félévközi dolgozat. Calcii hydrogenophosphas, Tricalcii phosphas, Natrii dihydrogenophosphas, Dinatrii phosphas, Arzenum trioxydatum (Ph. Hg. VII) 8. hét: Ea: Az általános érzéstelenítők gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: Szervetlen gyógyszervegyületek V: Széncsoport. Carbo activatus (Ph. Hg. VII), Calcii carbonas, Calcium oxidatum (Ph. Hg. VII), Natrii carbonas, Natrii hydrogenocarbonas 9. hét: Ea: A szedatohipnotikumok gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: Szervetlen gyógyszervegyületek VI: Alkáli földfémek. Magnesii sulfas, Magnesii subcarbonas, Magnesii oxydum, Magnesii trisilicas 10. hét: Ea: A kábító fájdalomcsillapítók gyógyszerészi kémiája I. - Dr. Perjési Pál Gy: Szervetlen gyógyszervegyületek VII: Földfémek. Silica, colloidal hydrated, Acidum boricum, Borax, Aluminii sulfas 11. hét: Ea: A kábító fájdalomcsillapítók gyógyszerészi kémiája II. - Dr. Perjési Pál Gy: Szervetlen gyógyszervegyületek VIII: Átmeneti fémek. Aluminium hydroxydatum (Ph.Hg. VII), Alumen, Zinci oxydum, Zinci chloridum, Hydrargyrum chloratum amidatum (Ph. Hg. VII) 12. hét Ea: Az antiepileptikumok gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: Szervetlen gyógyszervegyületek IX: Átmeneti fémek. Cupri sulfas, Ferrosi sulfas, Ferri chloridum, Kalii permanganas, Barii sulfuras 13. hét Ea: Az antipszichotikumok gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: 2. félévközi dolgozat. Paraffinum liquidum (Ph. Hg. VII), Vaselinum album (Ph. Hg. VII), Chloroformium (Ph. Hg. VII), Ethanolum (96 per centum), Alcoholum dilutum 70% (Ph. Hg. VII) 22
14. hét: Ea: Az anxiolitikumok gyógyszerészi kémiája - Dr. Perjési Pál Gy: Szerves vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. Alcohol benzylicus, Alcoholum cetylstearylicum (Ph. Hg. VII), Glycerolum, Mannitolum A félév elfogadásának kritériumai: a félév elismerésének feltételét a PTE TVSZ-a szabályozza. Egy félévben orvosi igazolással maximum három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás megengedhető. A félév során elvégzett kvantitatív meghatározások legalább 50 százalékának elfogadhatónak kell lennie. A hallgatók mindkét félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A megírt dolgozatok mindegyikének 50%-on felüli minősítésűnek kell lennie. Az előadáson elhangzó, a jegyzetekben nem szereplő témák is a vizsgaanyag részét képezik. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 50% alatti teljesítményt értek el, elégtelenre kell értékelni. A félév során megírt írásbeli dolgozatok átlageredménye maximum 15, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 10 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak. 23