4. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 3. fejezet
Makroökonómia előadások magyar nyelven 2 (2018. tavaszi félév) Szerda: 9:50-11:20 Dátum E. fsz. I. ea. Témakör Mankiw (1999) fejezet 1 2018. február 7. Alapfogalmak I. - GDP 1-2. 2 2018. február 14. Alapfogalmak II. - Áralakulás, munkanélküliség 2. és 5. A gazdaság hosszú távon 3 2018. február 21. Vállalat, háztartás 3. 4 2018. február 28. Állam 3. 5 2018. március 7. Pénz és infláció 6. 6 2018. március 14. Solow I. 7 2018. március 21. Solow II. 4. A gazdaság rövid távon 8 2018. március 28. Rövid és hosszú táv 8. 2018. április 4. Nincs oktatás 9 2018. április 11. Árupiaci egyensúly és az IS - LM görbe. 9. 10 2018. április 18. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és 18. 11 2018. április 25. IS - LM II. és az aggregált kereslet 10. és 18. 12 2018. május 2. Aggregált kínálat 12. 13 2018. május 9. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.
3 A mai óra vázlata 1)Ismétlés és kiegészítések 2)Az állam szerepe a hosszú távú növekedési modellben
4 Eddig a modellépítésben idáig jutottunk el: Háztartások és vállalatok, munka és tőke (S, D). Fogyasztás, megtakarítás és beruházás.
5 A jövedelem eloszlása Ismétlés!!! Százalékos formában: Y = (1- α) + α 100 % = (1- α)% + α%
6 Hihető az, amit a gazdasági profitról tanultunk? Magyarul: gazdasági profit Ha 1) a termelési függvényünk állandó mérethozadékot feltételez, 2) a szereplők maximalizálják jövedelmeiket, 3) tökéletes a verseny, ezért 4) a termelési tényezőket a határtermékük szerint fizetik, akkor a gazdasági profit 0 lesz.???????????
7 Megoldás A legtöbb vállalat (vállalkozó) tulajdonosa és nem bérlője a tőke javaknak. A gyakorlatban a profit magában foglalja a gazdasági profitot és a tőke hozadékát (reálkamatát) is. Számviteli profit = gazdasági profit + (MPK x K)
Határtermékek szerinti jövedelemelosztás II. Állandó mérethozadék esetén a munkások és tőkések jövedelme éppen kimeríti az összterméket (nincsen vállalkozói nyereség vagy veszteség). Termelés Y 1 Termelési függvény Y = F(K,L) Kibocsátás = összes reálbér + összes tőkejövedelem 0 Munka határterméke Reálbér L Összes tőkejövedelem Összes reálbér MPL 0 L 1 Munkakínálat L
9 Vannak-e történelmi tények, amelyek alátámasztják a neoklasszikus elosztáselméletet? IGEN! Fekete halál: 1347-1351 A három termelési tényező (tőke, munka, föld) közül csak egyet érintett.
10 Angliában is és Nyugat-Európában is a népesség fele-harmada meghalt a bubópestis járvány nyomán.
11 Mi van ilyenkor? 1) L csökken, MPL nő, W/P (reálbér) nő. 2) Nyilván csak azoknak az életszínvonala (reálbére) nőtt kb. 2-szeresre, akik túlélték a járványt. Mellesleg akik túlélték, és azok leszármazottai még hosszú évtizedekig immunisak voltak a búbópestis baktériuma ellen. Ezt persze senki sem tudta-értette a kortársak közül. 3) A föld mint harmadik termelési tényező értéke is csökkent, mert csökkent a föld határterméke. Ennek nyomán a reálbérleti díjak Nyugat- Európában 50%-kal csökkentek, vagyis a földesurak nagyon rosszul jártak.
Első megközelítésben tárgyaljuk a pénz fogalmát is! 12 Tk. 3-1. ábra Szereplők Piacok
13 Tőkekeresleti függvény Ismétlés!!! Már láttuk, hogy r K = kamat.
A vállalat számára mindegy, hogy miből ruház be: 14 1) Saját alaptőkéjéből, 2) a korábbi időszak már megtermelt profitjából vagy 3) hitelből. Vajon miért? mert a cég bankba is tehetné a pénzét!
15 Hány féle kamat van? Ismétlés!!! Nominális kamat Betéti kamat, hitel kamat Reálkamat Alapkamat Prime rate Szabályozott kamat. Ezek a kamatok dinamikában nem nagyon térnek el egymástól. Hasonló tartalmú szakkifejezések: Pénzpiacok = Financial markets = Kölcsönforrások piaca = Markets of loanable funds
16 A kamatok világszerte hasonlóan alakulnak Kulcsszó: arbitrázs Ár- vagy árfolyam különbségekből adódó, kockázatmentes nyereség kihasználására számító viselkedés a tőzsdéken.
17 Beépítjük a modellbe az állam -ot* Új fogalom: költségvetési (fiskális) politika. Első közelítésben csak G és T nagysága (változása) számít! G-t és T-t exogén változónak tekintjük a hosszú távú modellben. G = G és T = T * helyesebben a kormányzatot (government)
18 Azt fogjuk vizsgálni, hogy a fiskális politika miként hat az endogén változókra (C, I és r), melyeket a modellen belül határozunk meg. Ez a meghatározás azt jelenti, hogy egyenleteinket C, I és r változókra kell megoldanunk.
A bővülés eredménye 19
20 Egyensúly az áruk és szolgáltatások piacán Makroökonómiai (aggregált) kereslet: Y = C + I +G C = C(Y-T) I = I(r) (1) GDP definíciója felhasználási oldalról (2) fogyasztási függvény (3) beruházási függvény G = G T = T Makroökonómiai (aggregált) kínálat: Y = F(K, L) = Y
21 (folyt.) Az (1) egyenletbe behelyettesítjük a fogyasztási és beruházási függvényt, akkor Y = C(Y-T) + I (r) + G Mivel G és T exogén (a gazdaságpolitikától, vagyis a fiskális politikától függ), a kibocsátás (Y, GDP, output, termelés) szintjét pedig a termelési tényezők rögzített kínálata és a termelési függvény határozza meg Y = C(Y - T) + I (r) + G r -en múlik, hogy a kereslet = kínálat egyenlőség az árupiacon érvényesüljön, hiszen minden más exogén változó.
22 (folyt.) Mivel G és T exogén, Y-t pedig a termelési tényezők és a termelési függvény határozza meg: Y C(Y - T) G = I (r) Ha Y, G és T rögzített, akkor a (nemzet)gazdasági vagy nemzeti megtakarítás (S) is adott. Megint azt az eredményt kapjuk, hogy a pénzpiaci egyensúly is a kamatlábtól (r) függ.
23
24
25 Mi számít kormányzati kiadásnak? Csak az, ha az állam a pénzt saját magára költi. A transzferek nem számítanak. Pl. gazdagok szegények, vállalatok támogatása Mi a helyzet a nyugdíjjal, oktatással, egészségüggyel?
26 Régebben a katonai kiadások voltak a legfontosab bak. És ma???
27
28
De makroökonómiai szempontból csak ezek az összefüggések fontosak: 29 G/GDP T/GDP G T és ezen változók éves változásai.
A kormányzati deficit és az államadósság kapcsolata 30
31
32
33 Hogyan hat a fiskális politika? Ha nőnek a kormányzati kiadások, attól sem a kínálat (L,K), sem a kereslet (L,K) nem változik, ezért a GDP sem és a tényezőárak sem. Egyetlen dolog változik: a kormányzati megtakarítások csökkenni fognak. de ebben az esetben az összes megtakarítás (S) is csökken. Mivel S = I Csökkenni fognak a beruházások. Miért is?
Mi történt a megtakarításokkal? 34
35 Ha csökkennek az adók Ha T csökken, attól sem a kínálat (L,K), sem a kereslet (L,K) nem változik, ezért a GDP sem és a tényezőárak sem. Két dolog viszont változik: 1) A háztartások rendelkezésre álló jövedelme nőni fog, s emiatt a fogyasztás is nő. 2) A kormányzat bevétele csökken, ezért az S G is csökkenni fog. (Persze: csak ceteris paribus esetén!!)
a teljes hatás: 36
de még mindig nincs vége: 37
38 Ezek nem kedvező következmények. Milyen esetben várhatjuk, hogy a beruházások (I) növekszenek? A gazdaságpolitika tud hatni a beruházásokra azáltal is, hogy az adók szerkezetét változtatja. A támogatás negatív adóként is értelmezhető. De ezt majd csak később fogjuk tárgyalni.
Miért folytat a legtöbb ország aktív fiskális politikát? 39 Politikai (választási) ciklusok. Többnyire kiadás növelés történik nő a deficit, és emiatt nő az adósság-állomány is.
40 Mindig sikeres-e a fiskális politika? Sokszor nem! Ennek több oka is van: 1) Késleltetések (time lag). A döntés is és a hatás megjelenése is lassúbb lehet, mint tervezték. 2) Azonosítási probléma. A klasszikus modellben r I. A statisztika ezt nem mindig igazolta. Miért? Mert a változók közötti kapcsolatok több irányúak: Például: Tudjuk, hogy ΔS r, azaz, ha változnak a megtakarítások, változnak a kamatok és a beruházások is. De azt is tudjuk, hogy a technológia változása hat a beruházásokra, ilyenkor megéri magasabb kamatok mellett is növelni a beruházásokat.
Az azonosítási probléma (mi változik?) 41
42 J. M. Keynes nagy felfedezése Az ún. keynesi közgazdasági elmélet egyik nagy felismerése (persze sokan vitatják), hogy I S de az alkalmazkodás logikája ez: I S, 1883-1946 vagyis nem a kölcsönözhető pénzek mennyisége (S) határozza meg a beruházásokat, hanem fordítva.
43 Köszönöm a figyelmet. Ezzel a tankönyv 3. fejezetét lezártuk.