FÁBRI GYÖRGY AZ EGYETEM ÉRTÉKE Szakszerkesztés: Kasza Georgina Az ábrák elkészítésében Czirfusz Dóra működött közre. Lektorálás: Kiss Paszkál ISBN 978-963-284-834-1 Felelős kiadó: az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja Projektvezető: Sándor Júlia Felelős szerkesztő: Gaborják Ádám Nyomdai munkák: Multiszolg Bt. Tördelés: ElektroPress Stúdió A borítót tervezte: Csele Kmotrik Ildikó
TARTALOM 1. BEVEZETÉS: A ROSSZ KÉRDÉS ÉS A JÓ VÁLASZOK KERESÉSE... 9 2. HOGYAN LETTEK A RANGSOROK?... 13 a) Az agyonértékelt felsőoktatás... 13 b) A felsőoktatási rangsorolás története... 16 3. A RANGSOROK TOPOGRÁFIÁJA... 23 a) Rangsorok világszerte: nemzeti rangsorok egyre szélesedő térképe... 23 b) A globális rangsorok... 27 c) Rangsordimenziók bővülőben... 40 d) Milyen a világ felsőoktatása a globális rangsorok tükrében?... 49 4. A RANGSOROK REFLEXIÓJA... 59 a) A rangsorkritikák tematikája... 61 b) A globális rangsorok egyoldalúságai... 68 c).. A globális rangsorok háttere: a felsőoktatás nemzetköziesedése... 71 d) Az indikátorok világa... 76 e) Reputációs indikátorok... 81 5. MILYEN A MAGYAR FELSŐOKTATÁS A GLOBÁLIS RANGSOROK SZERINT?... 85 6. RANGSOROLÁS MAGYARORSZÁGON... 93 a) Az UnivPress Ranking karakterisztikája... 93 b) A hallgatói vélemények mint rangsorképző tényezők... 95 c) Az UnivPress Ranking alakulása... 99 d) Magyar rangsortérkép... 101 7. MILYEN A MAGYAR FELSŐOKTATÁS A RANGSOROK TÜKRÉBEN?... 105 a) Az UnivPress Ranking eredményei tízéves távlatban... 105 b) Rankingek és valódi versenyhelyzetek... 113 c) A kiválósági indikátorok ereje... 117 d) Magyar egyetemek a rangsorok mátrixában... 118 8. RANGSORFEJLESZTÉSI ESETTANULMÁNY: EGY ÚJ, KIVÁLÓSÁGI RANKING... 121 a) Nyolc év preferenciái... 123 b) Tendenciák... 126 c) Továbbtanulói minőség a reálrekrutációban, a fizetős képzésekben és az oktatói kiválósághoz viszonyítva... 130
9. A RANGSOROK ALKALMAZHATÓSÁGA ÉS ALKALMAZKODÁS A RANGSOROKHOZ... 135 a) Intézményi és felsőoktatás-politikai hatásuk - nemzetközi és hazai tapasztalatok... 135 b) Magyar előrelépési esélyek a globális rangsorokban... 144 c) Hogyan olvassuk a rangsorokat?... 145 10. A RANGSOROK MINT A FELSŐOKTATÁS MEDIALIZÁLT TÁRSADALMI PERCEPCIÓJÁNAK FORMÁI 151 a) Szétfoszló meritokrácia... 152 b) Az egyetem demokratizálódása és medializálódása... 154 c) A rangsorok képe és a presztízs szerepe a felsőoktatás társadalmi percepciójában... 157 d) A rangsorok értelmezése... 161 11. BEFEJEZÉS: A RANKINGEKEN TÚL, AVAGY LEHET-E ALTERNATÍVÁJA A RANGSOROKNAK?... 163
ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának szervezésétől az egyetemi oktatói, vezetői, elemzői, bloggerkedő tevékenységekig, vagyis az 1986-tól 2016-ig eltelt három évtized tapasztalatait és felsőoktatás-elméleti kutatásait mutatom be Az egyetem értelme című háromkötetes összeállításban. Társadalomfilozófia, egyetemfilozófia, felsőoktatás-szociológia, kommunikációelmélet, tudományfilozófia - ezek a diszciplináris megközelítések adják a szemléleti keretet és módszertant az elemzések számára. A munka egyik legfontosabb célja az volt, hogy a felsőoktatást módszeresen, tények alapján kutatható és ilyen kutatások alapján formálható intézményrendszerként, tevékenységként határozza meg. így lehet túllépni az egyetemi világot át- és átszövő szubjektív történetek, egyetemi mesék és partikuláris érvényű élmények túltengésén, amelyek nagyban motiválták a magyar felsőoktatás-politika kevéssé elvszerű és még kevésbé tárgyszerű vitáit. Ugyanakkor az összeállítás kötetei (I. Az egyetem értéke, II. A magyar felsőoktatás társadalmi percepciója, III. Egyetemi polgár) óhatatlanul magukon viselik szerzőjük személyes felsőoktatási szerepvállalásainak hatását. Reményeim szerint ezek inkább a tárgyismeret javára válnak, és legfeljebb az elkötelezettséget, nem pedig a túlzott vagy reflektálatlan elfogultságot jelenítik meg. A résztvevő megfigyelés" legnagyobb hozadéka azoknak a kollégáknak a megismerése, a velük végzett közös munka és különösképpen a tőlük való tanulás volt, akik köszönettel való említése meg kell előzze a tárgyi kifejtést. A felsőoktatásról kialakított felfogásom alakulására kezdettől fogva alapvető hatással voltak azok a meglátások, amelyeket Hunyady György, Kelemen János és Lajos Tamás professzor osztott meg velem. A tudományos tudás egyetemi jelenlétét, sajátosságait Nyíri Kristóf és Pléh Csaba professzor széles látókörű s egyben elmélyült filozófiai, tudományismereti meglátásai segítenek mindmáig átgondolni. Az egyetemi rangsorokkal Roberts Éva és Printzinger Péter bizalma révén kezdhettünk foglalkozni, a továbbtanulási tájékoztatást végző minisztériumi háttérintézmények keretében. Az UnivPress Ranking megvalósításában Fábri István, Szép Lilla, Horváth Tamás, Lévai Róbert, Pogány Csilla, majd később Czirfusz Dóra, Tóth Manna működött közre, s a Heti Világgazdaság Diploma-melléklete szerkesztőjeként Riba István észrevételei is nagy segítséget jelentettek. Az egyetem értéke kötetbe mindezen elemzések és közreműködések beépültek. Az ELTE Eötvös Kiadó készséges közreműködése, az ELTE PPK kiadást biztosító pénzügyi hozzájárulása és a rangsorkutatásokat támogató egyetemi-minisztériumi pályázatok forrásai tették lehetővé a kötet megjelenését. A felsőoktatás-politika negyedszázados kavargásaiban mindvégig orientáló maradt számomra szakmailag és személyesen is az a lelkesült s egyben koncepcionális igényű munka, amiben társam volt a hallgatói mozgalom elindításakor többek között Pikó András, Nagy Gabriella, Szócska Miklós, Gaál András Levente, Gilly Gyula, Székely Mózes, Kiss Paszkál, Béres István. A különféle státuszokban és helyzetekben tanulságos találkozásaim voltak vitapartnerek, szövetségesek, ellenfelek és munkatársak sorával. Itt külön is fontosnak tartom újra megemlíteni lassan három évtizede zajló beszélgetéseinket Hunyady György professzorral, amelyek nem csupán a kellő rálátást kínálják, hanem a realitások kezeléséhez szükséges, néhol ironikus reflexióval is segítenek.
Az egyetemi rangsorok, a felsőoktatás percepciója vagy a felsőoktatás-politikai folyamatok területén végzett munka (és elszenvedett kudarcok...) személyes feszültségeinek viselésében a kollegiális kapcsolatok és barátságok mindvégig támogatást nyújtottak, amiért legkevesebb, hogy köszönet illet minden érintettet. Mindezek között leginkább a feleségemet, Kerülő Tündét, akinek a kitartása mellettem és az ügyeink mellett nehezen indokoltható, ám annál inkább nélkülözhetetlen mindmáig.