Technikai értelemben is véget ért a lakossági devizahitelek kivezetése

Hasonló dokumentumok
Kicsák Gergely: Az EU-hitel utolsó részletének törlesztése egyszerre csökkentette az ország sérülékenységét és az adósságfinanszírozás költségét

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Az MNB javaslatának összefoglalása

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Forintosítás hogy is volt ez?

A lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetése: időzítés és keretrendszer*

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében

Baksay Gergely Kuti Zsolt 2017-ben sincs szükség piaci devizakötvény kibocsátására

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.

Csortos Orsolya Sisak Balázs: Nem is gondolnád, milyen sokat tesznek félre a magyarok 1. rész

A devizahitelezés kivezetésének hatása a bankrendszerre

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28.

Aktuális kihívások a monetáris politikában

A monetáris politika megújítása

A forintosítás időben elnyújtva csökkenti a jegybank mérlegét és így a forintlikviditást

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

Gór-Holecz Fatime Lakatos Melinda: A belföldi szereplők nagyobb aktivitása hosszabb távon is növelheti a hazai állampapír-piac

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

Sütő Zsanett. A renminbi mint világdeviza

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Koroknai Péter. A fenntartható növekedés záloga: a lakossági megtakarítás

Banai Ádám Fábián Gergely Nagy Tamás. Van még tér a széleskörű, egészséges szerkezetű hitelezésre

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Elnagyoltság helyett részletesebb elemzés szükséges

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.

Lamanda Gabriella március 31.

A magyar bakrendszer regionális vetületben. A magyar bankrendszer regionális vetületben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján

Boldizsár Anna Koroknai Péter: Nem is gondolnád, mi mindent tettek félre a magyarok (2. rész)

A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja április március

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

Pénzügyi stabilitási jelentés november

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A lakossági devizahitelezés kialakulásának és konszolidációjának rendszertani vázlata

Devizahitelek. Tényleg értem? A PSZÁF fogyasztóvédelmi tájékoztatója

Az MNB statisztikai mérlege a júniusi előzetes adatok alapján

Vezetői összefoglaló június 15.

Kuti Zsolt Koroknai Péter. Egyszer már sikerült hogyan duplázható meg a lakossági állampapír-állomány?

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Vezetői összefoglaló november 14.

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2005-BEN

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez április

éves JeLenTés 2011 J/6890.

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

A devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szabályozásának felülvizsgálata

Raiffeisen 2016 Kötvény Alap. Féléves jelentés 2011.

Dancsik Bálint Felcser Dániel Kollarik András: Fix vagy változó? Egy fontos szempont a lakossági hitelkamatoknál

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása december

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAMHOZ KÖTÖTT KÉTDEVIZÁS STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

Erős vs. gyenge forint

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ KÉTDEVIZÁS KAMATLÁBCSERE-MEGÁLLAPODÁS (CROSS CURRENCY INTEREST RATE SWAP, CIRS) ÜGYLETEKRŐL

Válságkezelés Magyarországon

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez május

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ

GKI Gazdaságkutató Zrt.

Iromány száma: H/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1D9VP7FG0001

1 Az ügyletkötés napját megelőző munkanapi EONIA-t tekinti egynapos futamidejű euro hozamnak az MNB.

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN december 28.

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

,50% 15,00% 13,30% 10,30% - 15,50% 13,70% 12,10% 9,00%

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

BÉT HAVI ELEMZÉS október. A devizahitelezés kockázati tényezoi, és ezek csökkentése tozsdei származékos termékekkel

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

Komlóssy Laura- Vadkerti Árpád: Az újraindított kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásai

Bankismeretek 1. előadás

Állunk a vártán Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank Közreműködött: Szigel Gábor és a PST munkatársai

Vezetői összefoglaló augusztus 11.

Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank. Fe le lős ki adó: Hergár Eszter Bu da pest, Sza bad ság tér 9. ISSN (nyomtatott)

Grafikonkészlet a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez január

Vezetői összefoglaló július 3.

Vezetői összefoglaló szeptember 18.

HITELEZÉSI FOLYAMATOK, AUGUSZTUS

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Az NHP harmadik szakasza deviza pillérének háttere

Gyorsjelentés a bankszektor első negyedévi fejlődéséről

Kékesi Zsuzsa Kuti Zsolt. Egyre hangsúlyosabb a jegybanki kamateredmény szerepe

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért

A forint-deviza FX-swap piac helyzete Készítette: Elemzési osztály október

Átírás:

Kolozsi Pál Péter A forintosításnak köszönhetően egy kiemelkedő stabilitási kockázattal számolt le Magyarország Technikai értelemben is véget ért a lakossági devizahitelek kivezetése A bankokkal kötött forintosítási devizaswap-ügyletek 2017 decemberi kifutásával technikai értelemben is véget ért a lakossági devizahitelek kivezetése Magyarországon. Az MNB célzott programja keretében 2014 és 2017 között összesen 9,7 milliárd eurót bocsátott a bankok rendelkezésére, ami lehetővé tette, hogy a devizahitelek forinthitelre váltása gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe. A kormányzat és a jegybank közös és koordinált fellépésével megvalósított forintosítás egy stabilabb, kiszámíthatóbb, a fenntartható gazdasági növekedést is érdemben előmozdító pénzügyi rendszer alapjait teremtette meg, magyar családok százezrei pedig a törlesztőrészletek drasztikus megugrását kerülték el. A kelet-közép európai régióban egyedül Magyarországon került sor a devizahiteles kérdés átfogó rendezésére. 2017 december 20-án lejárt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az érintett kereskedelmi bankok közötti utolsó, forintosításhoz kötődő devizaswap-ügylet, és ezzel technikai értelemben is véget ért a magyarországi lakossági devizahitelek kivezetése. A bankok a forintosítási program keretében összesen mintegy 9,7 milliárd euro értékben vettek devizát az MNB-től az utóbbi három évben, a 2017-es konverziók 1,1 milliárd eurót tettek ki. Magyarországon 2004-ben kezdődött a kiterjedt lakossági devizahitelezés időszaka, és a szektor nettó hitelfelvevő maradt egészen 2009-ig. A devizahitelezés felfutását az okozta, hogy a támogatott lakossági forinthitelek 2003-as kivezetése után a megnövekedett hitelkereslet és a lakossági forinthitelek kedvezőtlen kamatfeltételei, a megengedő szabályozás, illetve az árfolyamgyengülés veszélyeit és kockázatait elfedő erős forintárfolyam a kockázatos deviza- és deviza alapú hitelek felé terelték a magyar családokat. A magas devizaarány mellett az is pénzügyi stabilitási kockázatot

jelentett, hogy a bankok a devizahitelezés éveiben a kockázatosabb, kevésbé hitelképes ügyfeleknek is egyre szélesebb körben adtak hitelt, valamint hogy a szabályozói környezet hiányosságai lehetővé tették a bankok egyoldalú kamatemeléseit is. A válságot megelőzően felépült és a válság éveiben realizálódott gazdasági és társadalmi kockázatok indokolttá tették a lakossági devizahitelek kérdésének átfogó rendezését. A devizahitelek forintra váltására, és ezzel a devizahitelek kivezetésére az állomány nagy részét kitevő lakossági jelzáloghitelek esetében 2014 novemberében illetve a kisebb volument jelentő autóhitelek esetében 2015 második félévében - került sor. Az MNB ezzel az első jogilag lehetséges és a hazai kamatszint, a tartalékmegfelelés, illetve a makrogazdasági környezet szempontjából is megfelelően alátámasztott időpontban hajtotta végre a konverziót. Az árfolyam szempontjából semleges átváltás jegyében, illetve a Kúria 2014 nyarán hozott jogegységi határozatának megfelelően a jegybank a forintosításhoz kapcsolódó devizát a tenderek időpontjában érvényes MNB hivatalos árfolyamán biztosította a kereskedelmi bankoknak. Mivel a forintosításból adódó, nagyságrendileg 3000 milliárd forintos devizakereslet piacra áramlása jelentős forintgyengülést válthatott volna ki, az MNB részt vállalt a devizahitelek kivezetésében. A jegybanki program célja az volt, hogy a kivezetés gyorsan, rendezetten, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése mellett és a forint árfolyamára gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe, a jegybanki tartalékmegfelelés folyamatos biztosítása mellett. A célzott devizafelhasználás érdekében az MNB koordinált devizaeladási programot hirdetett, ami a gyakorlatban az alábbiakat jelentette: - Az MNB 2014. szeptember 23-án, azaz két hónappal a 2014. november 25-én elfogadott forintosítási törvény előtt döntött arról, hogy a bankrendszer számára biztosítja a lakossági devizahitelek kivezetéséhez szükséges deviza mennyiségét. A jegybanki döntés révén a bankok tudhatták, hogy nem kell a piacon fedezniük az elszámolásból és a forintosításból adódó devizaigényüket, hiszen azt rendezett formában az MNB-nél is megtehetik. - A forintosítási tendereken való részvételről 2014. november 9-én a jegybank minden érintett partnerbankkal formális szerződést, a Magyar Bankszövetséggel pedig keretmegállapodást kötött a forintosításhoz kapcsolódó ügyletek legfontosabb üzleti feltételeiről. 2/7

- Az MNB 16 tendert tartott, a jelzáloghitelek elszámolási szakaszának első tenderét 2014. október 13-án, az első forintosításhoz kapcsolódó tendert pedig 2014. november 10-én. - A megkötött feltételes és feltétel nélküli ügyletek 2014 december és 2017 december között jártak le, az egyes lejáratok 30 millió euro és 3 milliárd euro között szóródtak. Az MNB forintosítási tenderein megkötött devizaeladási ügyletek lejáratai és volumene Forrás: MNB Az MNB két jegybanki eszközt vezetett be: (i) egy rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött azonnali (spot) devizaeladási eszközt, valamint (ii) egy hosszabb futamidejű, feltételhez nem kötött devizaeladási eszközt, ami egy azonnali devizapiaci euroeladási ügylet és egy éven túl lejáró devizaswap kombinációja volt. Ez utóbbi eszköz esetében a bankok a fedezéshez szükséges devizát az árfolyampozíció nyílásakor megvették az MNB-től, de rögtön vissza is tették 1-3 évre a jegybankhoz egy swapügylet keretében. A 2014-ben végrehajtott forintosítás technikai értelemben épp azért fejeződhetett be 2017. decemberben, mert ekkor járt le az utolsó ilyen 3/7

swapügylet, azaz eddigre kapott meg minden bank minden konverziós devizát az MNB-től. A forintosítás esetében elvált egymástól a jogi és a közgazdasági konverzió. Jogi értelemben akkor történt meg a devizaváltás, amikor a bank a korábban devizában nyilvántartott hitelt immár forinthitelként tartja nyilván a könyveiben. Közgazdasági értelemben ugyanakkor egy fix árfolyamon rögzített devizahitel is forinthitelnek tekinthető, hiszen az állomány ezt követően forinthitelként viselkedik (hiszen nem hat az állomány nagyságára a devizaárfolyam változása). Közgazdasági értelemben a forintosítás a kormány és a bankok közötti megállapodás 2014. november 9-ei aláírásával, illetve a konverziós árfolyamok ebben történt rögzítésével, valamint az ezt követő fedezéssel történt meg, míg jogi értelemben 2015. március 31-ig kellett a bankoknak könyveiken átvezetni a konverziót. A forintosítás esetében nem csak a közgazdasági hatás és a jogi hatályosítás vált el egymástól, hanem a fedezési igény jelentkezése és a jegybanktól kapott deviza banki mérlegekbe kerülése, esetleges felhasználása is. A bankok árfolyampozíciója ugyanis a közgazdasági konverzióval egyidőben, azaz 2014. november 9-én kinyílt, amit a bankok a jegybanki tendereken jellemzően mérlegen kívül zártak, de a kapcsolódó devizaforrások visszafizetésére nem feltétlenül rögtön ezt követően került sor. Ez az időbeli szétválás tette lehetővé, hogy az MNB a feltétel nélküli eszköz esetében ne azonnal és egy összegben, hanem három évre elnyújtva, 2014 és 2017 decembere között bocsássa a bankok rendelkezésére a forintosításhoz kapcsolódó devizát. A devizanyújtó eszközök paraméterei, elsősorban lejárata a bankok lejárati szerkezetéhez, az alkalmazott finanszírozási modellekhez és a fedezési eszközök jellegzetességeihez illeszkedtek, ami rugalmasságot eredményezett, és ezzel érdekeltté tette a bankokat a forintosítási programban való részvételben. 4/7

A lakossági devizahitelek forintosításának sematikus ábrája (bankrendszeri mérlegek) Forrás: saját szerkesztés A svájci jegybank 2015. január 15-én, azaz alig több mint két hónappal a forintosítást követően a frank euróval szemben fenntartott árfolyamküszöbének eltörléséről döntött. Közvetlenül a lépés után a forint több mint 20 százalékot gyengült a svájci devizával szemben: az árfolyam 260 forint környékéről 320-330 forint környékére emelkedett. Néhány hónappal korábban ezek a fejlemények magyar családok százezreinek pénzügyi helyzetét rendítették volna meg. A megrázkódtatás ezúttal azonban elmaradt, a természetes fedezettel nem rendelkező lakosság devizaalapú, de forintban törlesztett jelzáloghiteleinek forintosításával ugyanis az árfolyamkitettség még a világ pénzpiacait megrázó svájci jegybanki döntés előtt kikerült a háztartások mérlegéből. A magyar gazdaság a lakossági devizahitelek kivezetésével nem csupán egy egyszeri jelentős árfolyamgyengüléstől menekült meg, hiszen konverzió híján a svájci jegybank döntéséből adódó sokk könnyen önmagát erősítő forintgyengülési hullámot indíthatott volna el. Könnyen egy negatív spirál alakulhatott volna ki, súlyos negatív visszacsatolásokkal a bankrendszer és a reálgazdaság között. Jelentős árfolyamgyen- 5/7

gülés esetén érdemben emelkedhetett volna a bankok mérlegében levő nem-teljesítő hitelállomány, ami visszahathatott volna a hitelezésre és ezáltal a növekedésre is. A deviza- és a swappiacon is érdemi pozíciózárások és nem-lineáris folyamatok indulhattak volna el, amelyek a sokszorosára növelhették volna a negatív sokkhatásokat. Összességében a bankokkal szembeni elszámolások elmaradása, az árfolyamkockázat fennmaradása és a külső sérülékenység magas szinten ragadása akár 70 százalékkal is megemelhették volna a devizahiteles ügyfelek havi törlesztőrészleteit, ami jelentős instabilitást okozhatott volna a magyar pénzügyi és gazdasági, illetve társadalmi rendszer egészében. A jegybanki devizaeladási program egyértelmű sikerének tekinthető, hogy a lakossági devizahitelek kivezetése, ez a történelmi léptékben és nemzetközi összevetésben is jelentős konverziós művelet piaci feszültségek nélkül tudott lezajlani. Ma már nem kérdéses, hogy a lakossági devizahitelek kivezetésével a magyar pénzügyi rendszer óriási lépést tett az egészségesebb mérlegszerkezet irányába. A lakossági devizahitelek kivezetése, kiegészítve a jövőbeli kamatváltoztatások átláthatóságát garantáló fair bank szabályokkal és a jegybank makroprudenciális szabályaival, egy stabilabb, kiszámíthatóbb, a hitelezésen keresztül a fenntartható gazdasági növekedést is érdemben előmozdító pénzügyi rendszer alapjait teremtették meg. A régiós országok közül Magyarország mellett a saját devizáját az euróval szemben kiemelkedően stabilan tartó Horvátországon, illetve a ténylegesen is fix árfolyamrendszert alkalmazó Bulgárián kívül Lengyelországra és Romániára volt jellemző jelentős devizahitel-állomány. Ezek az országok - hazánkkal szemben - érdemi lakossági árfolyamkitettséggel rendelkeztek a svájci jegybank 2015. januári árfolyamdöntésekor, és a devizahitelek hazai fizetőeszközre való átváltása hiányában a frank árfolyamának erősödése jelentős többletterhet rótt a hiteladósokra, illetve a megugró törlesztőrészletekre reagáló kormányzati intézkedésekből adódóan részben a bankszektorra. A régió devizahitelezésben érintett országaiban a devizahitelek állománya ugyan az utóbbi években fokozatosan csökkent, de aránya továbbra is magas, a bruttó hazai termék (GDP) 5-10 százalékra tehető, azaz továbbra is jelentős kitettséget és kockázatot jelent. 6/7

Háztartási devizahitelek a GDP arányában Forrás: MNB Magyarországon ezzel szemben a devizahitelek kivezetésével - ami nem lett volna megvalósítható a kormány és a jegybank közös és koordinált fellépése, illetve a bankrendszer együttműködése nélkül az egyik legnagyobb stabilitási kockázat kikerült mind a bankrendszer, mind a háztartások mérlegéből. A devizahitelek eltűnése egyértelműen a kockázatok jobb kézben tartottságát jelenti, hiszen az árfolyamkockázatnak kitett devizahiteleket az árfolyammozgásra közvetlenül nem reagáló, így biztonságosabb forinthitelek váltották fel. A forintkamatokhoz kötött hitelállomány emelkedése jelentősen javította a monetáris politika hatékonyságát, a monetáris transzmissziót is. A forintosítás gazdaságpolitikai jelentőségét mindezeken felül jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank külső sérülékenységet csökkentő Önfinanszírozási programja mellett a lakossági devizahitelek kivezetése volt az a program, amit a nemzetközi hitelminősítők tételesen kiemeltek 2016 őszén, amikor közel 5 év után sor került a magyar államadósság befektetési kategóriába való felminősítésére. Szerkesztett formában megjelent a Világgazdaság.hu oldalon 2018. február 22-én. 7/7