AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS MÉRTÉKÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK 2009. október 15. Sugár Dániel CMC simentat Kft., vezetı tanácsadó 1
Az állami szerepvállalás megállapításához kapcsolódó elméleti keretek definiálása A hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó érzékenységvizsgálat eredményeinek bemutatása Az állami szerepvállalás mértékét befolyásoló tényezık és az ahhoz kapcsolódó összefüggésrendszer áttekintése Kérdések és válaszok
Az állami hozzájárulás explicit megjelenése a hálózathozzáférési díjak meghatározásában A pályahálózat mőködtetésére vonatkozó hosszú távú szerzıdések hiányában egyedi döntés (állásfoglalás) A döntés elıkészítése érdekében hatásvizsgálat - A PHD emelésének várható hatásai a teljesítmények alakulására - A piaci szereplık tőrıképességének vizsgálata - Az állami szerepvállalás mértékét befolyásoló egyéb tényezık - A rendelkezésre álló idı rövidsége szőkre szabta a vizsgálat fókuszát
A piac szereplıi, az állami szerepvállalás fajtái A pályavasúti költségek fix részének aránya cca. 90% A pályahálózat-mőködtetık költségeit a személyszállító VV-k, az árufuvarozó VV-k és az állam téríti meg de ténylegesen piaci bevétele csak az árufuvarozó vasutaktól származik Az állami szerepvállalás minimumát meghatározza a vasúti árufuvarozás versenyhelyzete és az árufuvarozó vasúti társaságok teherbíró képessége
Közvetlen vagy közvetett állami szerepvállalás Trade-off az egyes támogatási formák között a veszteség is megengedett? A támogatási forma meghatározásának szempontjai - A DM szabályrendszere által meghatározott minimum - Természetes monopólium vs. piaci szereplı támogatása - Mekkora eltérés lehet a tehervonatok és a személyvonatok díjszintje között - A személyszállítási többletteljesítményekhez kapcsolódó pótlólagos költségek tisztább megjelenítése
A díjképzési rendelet nem engedi meg, hogy a pályavasúti költségek fedezetlenül maradjanak. Ezért a minimálisan szükséges állami szerepvállalás elmaradása az árufuvarozásban egy növekvı árak és csökkenı teljesítmények jellemezte negatív spirált indít be a személyszállításban a közszolgáltatási szerzıdés keretében nyújtott támogatás növelését vagy a veszteség miatt az államháztartási hiány emelkedését indukálja a pályavasutat veszteségessé teszi, amit a tulajdonosnak kell rendeznie
A vizsgálat kiterjedése - A vizsgálatba bevont szereplık (pályavasúti társaságok, vállalkozó vasúti társaságok, minisztériumi szakemberek) - A változónak tekintett paraméterek Az információgyőjtés metodikája - Viszonyítás a jelenleg fizetendı díjszintekhez képest - A teljesítmények megbontása viszonylatok (tranzit, export/import, belföld) és más szállítási ágakkal szembeni versenyképesség szerint - Az alap-, járulékos- és kiegészítı szolgáltatások díjarányainak vizsgálata Az adatok alapján keresleti függvények meghatározása
Az adatszolgáltatáshoz figyelembe vett tényezık - PHD aránya az összköltségen belül - Az esetleges díjnövekedés átháríthatósága (vevık, viszonylatok, árufajták, versenyhelyzet, stb.) - A nem áthárítható PHD növekedés várható hatása (rövidebb hazai szakasz vagy teljes kiesés) - Szállítási feladatokhoz kapcsolódó technológia kiválasztása - Kiegészítı pályavasúti szolgáltatások kiválthatósága Az adatszolgáltatás kontrollja - Az adatszolgáltatás belsı konzisztenciájának vizsgálata - Kínálati oldali (pályavasúti) kontroll
A személyszállító vasúti társaságok teljesítménye független a hálózat-hozzáférési díjak nagyságától Az árufuvarozó társaságok összes költségein belül a hálózat-hozzáférési díjak aránya hasonló, cca. 30% Az egyes szállítási szegmensek árrugalmasságai eltérnek - Külföldi pályahálózatokkal való verseny erıssége - Közúttal való verseny erıssége Eltérı árrugalmasságok az egyes társaságoknál, de a trendforduló pontok viszonylag szők sávban szóródnak
A vasúti társaságok becslései alapján a pályahálózatmőködtetık piaci bevétele maximum 15%-kal növelhetı ez az összbevétel cca. 4%-át teszi ki A díjstruktúra változtatása egyes szállítási szegmenseket jobb helyzetbe hozhat (közlekedéspolitika!), de a PV-k összbevételét érdemben nem növelheti A próbaszámítások adatait figyelembe véve a minimálisan szükséges pótlólagos állami hozzájárulás 48 mrd Ft, az árufuvarozás felé megjelenı díjszintek változatlansága 52,5 mrd Ft többlettámogatással érhetı el A minimális közvetlenül nyújtandó támogatás 7-13 mrd Ft
Csökkenı teljesítmények, csökkenı profitszintek A fix költségek fajlagos értékének növekedése Az erıforrások hatékony mőködtetése nehezebbé válik Kihasználatlan kapacitások növekedése Az egyes vasúti társaságokra gyakorolt hatások függenek a jelenlegi jövedelmezıségtıl, versenyhelyzettıl, a meglévı tartalékoktól és a tulajdonosok jövıképétıl Magas belépési korlátok
A pályavasúti társaságok indokolt költségei A pályahálózat hossza, a megvalósuló fejlesztések Vasúti társaságok egyéb költségei Kereszt-árrugalmasságok A központi költségvetés egyéb ágaival való kapcsolat Uniós szabályozás várható változásai (MC, eurovignette) Egyéb tényezık (piaci koncentráció, jegyárbevételek)
Köszönöm a figyelmet! Kérdések, felvetések Sugár Dániel Tel.: +361 336-1490 E-mail: sugar.daniel@simentat.com
Pályavasúti társaság összes költsége Pályavasúti társ. indokolt költségei Állami költségtérítés Hozzáférésre jogosultak által megfizetendı költségtömeg Hozzáférésre jogosultak tervezett teljesítménye Hálózathozzáférési díjak
ÁLLAM Fuvaroztató megrendelık Fuvardíj Adók, járulékok Mőködtetéshez kapcsolódó költségtérítés (pályamőködtetési szerzıdés) Mőködtetéshez kapcsolódó költségtérítés (közszolgáltatási szerzıdés) Fejlesztésekre nyújtott állami támogatás Fogyasztói árkiegészítés Fizetı utasok Jegyárbevételek Árufuvarozó vállalkozó vasúti társaságok Hálózathozzáférési díj Pályavasúti társaságok Hálózathozzáférési díj Személyszállító vállalkozó vasúti társaságok Mőködési költségek Mőködési költségek Mőködési költségek Tulajdonosi hozzájárulás (esetleges)
TC, TR (Ft) Pályahálózat-mőködtetıi (indokolt) költségek (az enyhe csökkenés a visszaesı ÁFU teljesítményeket és a változó költségek ~10%-os arányát hivatott megjeleníteni) Minimálisan szükséges állami hozzájárulás (SZESZA, közvetlen állami költségtérítés) Az ÁFU vasúti társaságoktól maximálisan beszedhetı PHD PHD
TR 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 0% Várható PHD bevételek a díjváltozás függvényében (%) 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% 20% 22% 24% 26% 28% 30% 32% Tranzit Export / Import Belföld 34% 36% 38% 40% p