Bevezetés a kritikai geopolitikába
A geopolitika rendszere és a kritikai geopolitika Geostratégia angolszász Klasszikus geopolitika Organikus államelmélet - német Mahan Mackinder Ratzel Kjellen Regionalista irányzat/ Realpolitik Spykman Seversky Kennan Cohen Kissinger Haushofer Kritikai geopolitika Francia geopolitika (Hérodote isk.) Változó világ - globalizáció Poszt strukturalista francia filozófia pl.: Foucault (nagy elméletek tagadása; a világ komplex; irracionalitás, érzelmek szerepe; ellentétpárok, állandó struktúrák tagadása; több nézőpont )
A (neo-)klasszikus geopolitika Nagyon 20. századi történet (de vannak előzmények: egy állam politikája földrajzában rejlik ) A 2. vh után diszkreditálódik (főleg a keleti blokkban) Kissinger hozza vissza a hétköznapok fősodrába ma akár trendinek is nevezhetnénk Erőegyensúly elve (Kissinger) hidegháború geopolitikája v.ö. 18-19. sz.-i brit politika Ahány művelő annyiféle definíció ~ globális, államközi, verseny, hatalom, földrajz Lényege, hogy a nemzetközi politikában a földrajz szerepe megkerülhetetlen (Brzezinski, Gray ) v.ö. Mackinder
Miért népszerű a geopolitika? A világ hatalmi viszonyairól és a globális veszélyekről szól, melyek a politikai elitek és az iskolázott közvélemény számára fontosak DE Melyek a ránk leselkedő veszélyek? Kik a mi ellenfeleink és szövetségeseink? Mit kell tenni a sikerünkhöz? a geopolitika nem független a világ folyamataitól, hanem része, alakítója annak
Miért népszerű a geopolitika? Egyszerű válaszokat ígér bonyolult kérdésekre Egy olyan analitikai keretrendszer, mellyel helyi eseményeket lehet a globális big picture -höz kapcsolni egyszerűen DE Emiatt szükségszerűen szimplifikálja a világot, felcímkéz nagy területeket (Iszlám Világ, a Dél, Civilizált Nyugat, Non Integrating Gap )
Miért népszerű a geopolitika? Bepillantást ígér a világ jövőbeli állapotába: Hogy fog kinézni a holnap világa? Hol és miért vívják majd a jövő háborúit? Profetikus diskurzusnak mutatja magát nagyon vonzó Huntington: Clash of civilizations Friedman: The next 100 years Kaplan: The coming anarchy KGP szerint ezek fikciók, a klasszikus geopolitika csak egy a lehetséges ideológiák/diskurzusok közül DE
Átalakuló globális környezet Hidegháborús egyértelmű szembenállás vége Új szereplők a nemzetközi porondon Globalizáció Deterritorializáció Interdependencia Individualizáció Tér-idő kompresszió helyek jelentőségének átalakulása Klasszikus (hidegháborús) geopolitika eszköztára már nem alkalmas a világ leírására
Alternatív válaszok Megindul az új modellek kialakítása: Fukuyama Huntington Luttwak Kritikai geopolitika (Dalby, Ó Tuathail) Majd jön a Bush adminisztráció és a neokonzervatívok: 21. századi Pax Americana
Kritikai geopolitika születése 1980-as években jelentkezik, a politikai földrajz és a nemzetközi kapcsolatok metszetében Nem egységes elméletrendszer még ma sem, folyamatosan alakul A (neo-)klasszikus geopolitika kritikájaként fogalmazódik meg, azt gyakorlati és elfogult tevékenységnek tartva, mely nacionalista és imperialista célokat követ A geopolitikát társadalmi konstrukciónak, diskurzusnak tartja, amely rendkívül sokféle lehet. A klasszikus csak egy ezek közül Fő célja a klasszikus geopolitika megdöntése, rámutatni elfogultságára és hibáira, többek között azzal, hogy történelmi kontextusba helyezi
KGP és a globalizált világ GWOT hogyan háborúzol egy módszer ellen? Hogy lehet, hogy tizenöt sniccerrel felfegyverkezett ember ekkora kárt tud okozni a világ egyetlen hiperhatalmának? És erre a megfelelő válasz megtámadni két territoriális államot? A klasszikus geopolitika nem képes megfelelően leírni a helyzetet paradigmaváltás kell
A KGP a klasszikus geopolitikáról A világ nem bináris (É-D, K-Ny, centrum-periféria, heartland-rimland, szárazföldi hatalom-tengeri hatalom, mi és ők ), hanem sokkal összetettebb a nemzetállam egyeduralkodó szerepének vége, új szereplők jelennek meg Nincsenek mindenható elméletek (erőegyensúly, aki uralja a magterületet ) és mindentudó szakértők A geopolitika SOHA nem lehet objektív a szembenállások, szereplők, tétek és érdekek dinamikusan változnak Sőt, mindezt a róluk szóló diskurzusokkal a hatalom és egyéb szereplők változtatják, azaz a tudomány része, alakítója a vizsgált jelenségnek
A kritikai geopolitika jellemzői A geopolitika egy diskurzus terméke ezért diskurzuselemzéssel kutatható Verbális, írott, képi/tárgyi, szimbólumok, rituálék, meg nem történt kommunikáció, hétköznapi gyakorlatok mind részei a diskurzusnak A tér percepciója, a helyek ábrázolása, így a földrajz is a diskurzus része, így mindez a geopolitikában kritikus fontosságú Így nem csak leír, hanem konstruál is (azáltal, hogy valamiről beszél valamiről nem; azáltal, hogy mit tart értékesnek, kívánatosnak és mit nem; azáltal, hogy szembeállít dolgokat ) Három nagy kérdés: Mit gondolunk hogyan működik a geopolitika? Mit is értünk geopolitika alatt? Hogy működik a hatalom rendszere ami egyes geopolitikai diskurzusokat mások fölé emel?
Realpolitik Kissinger óta a geopolitikáról legtöbbeknek a realpolitik, a hatalmi politika jut eszébe: Az államközi rendszer anarchikus ezért az államoknak versengeniük kell egymással, az állam végső célja így a nemzet túlélésének biztosítása Amihez hatalomra van szüksége Ebben a rendszerben a stabilitást az erőegyensúly tudja biztosítani A hatalomért folytatott küzdelem a rendszer normális állapota, amit el kell fogadni. Aki másképp gondolja az naiv vagy idealista
Kritika Az államok valóban versengenek és háborúznak, de együtt is működnek és képesek békében is élni. Az EU pl. nehezen magyarázható meg a politikai realizmus eszközeivel Egyoldalú, kizárólagos és leegyszerűsítő magyarázatát adja a világnak Függetlennek gondolja a világot és az eseményeit magától. Kívülállóként tekint magára, aki nem befolyásolja a vizsgálat tárgyát Ezzel szemben nem tudjuk olyan magyarázatát adni a világnak amit ne befolyásolnának konvencióink (nyelvi, történelmi, földrajzi, kulturális hátterünk)
Geopolitika mint diskurzus Következésképpen amit tehetünk az annyi, hogy tisztában vagyunk vele, hogy minden geopolitikai elemzés szubjektív, érdek- és kultúrakötött. Mindennek, a szemlélő háttere függvényében, számos narratívája lehet. A geopolitika így diskurzusokból épül fel, mely maga is alakítja a diskurzus tárgyát, azaz a diskurzus sem semleges, hanem a vizsgálat tárgya konstruálásának része Így a földrajz is a diskurzus része A realista geopolitika egy ezen diskurzusok közül, a világ magyarázatának egyik módja a rengeteg közül
A földrajz mint diskurzus
A geopolitika beágyazottsága Általános gondolkodás: a geopolitika elitista tevékenység Ezzel szemben a geopolitikát gyakorlatilag mindenki műveli a politikusok beszédeit pl. szövegírók írják, akik a társadalom részei, ugyanazokból az iskolákból hozzák a tudásukat, azonos metaforákat használnak, azonos képekkel dolgoznak, ugyanazokat a filmeket nézik, könyveket olvassák nem lehetnek függetlenek a környezetüktől a geopolitikai diskurzusok így társadalmilag mélyen beágyazott értékek mentén zajlanak, megértésükhöz elengedhetetlen a kontextualizáció
Akadémiai tanulmányok, jelentések doktrínák Politikusi beszédek, állami lépések, diplomáciai és jogi gyakorlatok Média kultúra, állami rituálék, közvélemény Geopolitikai diskurzusok Formális geopolitika Gyakorlati geopolitika Hétköznapi geopolitika Geopolitikai kultúra Geopolitikai tradíció 1 Geopolitikai tradíció 2 Geopolitikai képzetek Geopolitikai tradíció 3 Geopolitikai államrendszer Államstruktúrák (a világ geopolitikai térképe) Történelem, földrajz, identitás, államigazgatás és hatalmi hálózatok
Akadémiai tanulmányok, jelentések doktrínák Politikusi beszédek, állami lépések, diplomáciai és jogi gyakorlatok Média kultúra, állami rituálék, közvélemény Geopolitikai diskurzusok Formális geopolitika Gyakorlati geopolitika Hétköznapi geopolitika Geopolitikai kultúra Euro(atlanti) iskola: HUN Európa része (modernizáció, veszternizáció) Orientalista iskola: HUN keleti gyökerei (tradicionális, keleti nyitás ) Közép európaiság (V4, ütközőzóna ) Európai, finnugor, türk közösségek, határon túli magyarok; barátaink a lengyelek, de nem szeretjük a románokat, szlovákokat. A németeket igen, de tudjuk ez egyenlőtlen kapcsolat, az oroszoktól tartunk. szalonantiszemitizmus, idegenellenesség Geopolitikai államrendszer Közép-Európa; Kárpát-medence; 1000 év Európa közepén; szlávok, németek tengerében; Szt. Korona; Trianon; centralizált állam
Hatalmi hálózatok és geopolitikai diskurzusok Nem minden geopolitikai diskurzus kap azonos figyelmet Vannak amiket fontos állami intézmények indítanak és központi jelentőségűek, de vannak, amiket civil mozgalmak és kisebb hatásuk van Gyakoriak az államapparátussal kapcsolatban álló független think-tank-ek által kezdeményezett diskurzusok Think tank-hadiipar-államapparátus-média összefonódása az USA-ban
hatalom Négy típus: Politikai (territoriális államok vezetése, erőforrásainak allokálása) Ideológiai (egy társadalom értékeinek, normáinak rítusainak befolyásolása, tág értelemben vett kultúrpolitika) Gazdasági (termelés, elosztás, kereskedelem rendszerei. politikai berendezkedéstől függhet, hogy kinek a kezében van) Katonai (hadsereg és egyéb fegyveres szervezetek)
Hatalmi hálózatok A fenti hatalmi központok egymással szoros kapcsolatban állnak Egymás érdekeit támogathatják, melyek sok esetben geopolitikai diskurzusokká is válnak Pl. Amerikai vasháromszög Hadianyagszállítók-kongresszusi képviselőkhadügyminisztérium
A kritikai geopolitika öt kulcskérdése 1. hogyan képzeljük el és hogyan mutatjuk be a globális teret? 2. hogyan osztjuk fel a teret meghatározó zónákra/régiókra? 3. hogyan fogjuk fel, hogyan értelmezzük a globális hatalmat? 4. hogyan lehet a globális veszélyeket területiesíteni és a lehetséges válaszokat meghatározni? 5. hogyan befolyásolják a főszereplők a fentiekben meghatározott geopolitikát?
Négy fontos téma Tér Elveti a klasszikus geopolitika szimpla okozatiságát földrajz és geopolitika között Helyette a tér értelmezését, megjelenítését és társadalmi konstrukcióját vizsgálja (érdekkötött!) Pl. a 2. vh. utáni brit geopolitika megértéséhez nem az szükséges, hogy GBR szigetország, hanem az, hogy társadalma ekként tekint önmagára és így viselkedik Identitás Nem magától értetődő, hanem konstruált, újra és újra, társadalmi diskurzusokon keresztül, a térben, a tér segítségével: mi és ők Vízió Objektivitást és semlegességet hazudó szimplifikált világkép elutasítása Államiság Geopolitika az államiság szolgálója, ezért fontos vizsgálni, hogy ki és milyen kontextusban csinál geopolitikát
A KGP kritikája Elméletben működhet, de nem képes gyakorlati problémák megoldására Nem koherens elmélet Nem kiforrott
Házi feladat A saját kutatási témájának 3-5 oldalas kritikai geopolitikai szemléletű bemutatása.
irodalom Ó Tuathail 2006: Thinking critically about geopolitics. In: Ó Tuathail- Dalby-Routledge (eds): The Geopolitics Reader. 2nd ed. Routledge, pp. 1-14 Ó Tuathail 2003: Understanding critical geopolitics: Geopolitics and risk security. In: Gray-Sloan (eds.): Geopolitics, geography and strategy. Frank Cass, pp. 107-124. Szilágyi 2013: Geopolitika. Publikon Ó Tuathail 2005: Critical geopolitics. Routledge Mamadouh: Geopolitics in the 2000s http://www.exploringgeopolitics.org/publication_mamadouh_virginie_geopolitics_in_the_2000s_geostrategy_geoeconomics_post_structuralistic_subversive_feminist_neo_marxist_pol itical_geography/ Jones-Sage 2009: New directions in critical geopolitics: an introduction. GeoJournal, Volume 75, Issue 4, pp. 315 325 Klinke 2009: Five minutes for critical geopolitics: A slightly provocative introduction, http://www.exploringgeopolitics.org/publication_klinke_ian_five_minutes_for_critical_geopolitics_a_slightly_provocative_introduction/