Tantárgy neve. Politikai földrajz és szociogeográfia I-II. Meghirdetés féléve 2-3 Kreditpont 2-2 Összóraszám (elm+gyak) 1+0

Átírás

1 Tantárgy neve Politikai földrajz és szociogeográfia I-II. Tantárgy kódja FDB1505; FDB1506 Meghirdetés féléve 2-3 Kreditpont 2-2 Összóraszám (elm+gyak) 1+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Gál András Tantárgyfelelős beosztása óraadó 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Politikai jelenségek földrajzi módszerekkel történő elemzését és földrajzi értelmezését végző tudományterület. Vizsgálja az államhatárok és az államok földrajzi jellemzőit, területi változásait, az államok belső közigazgatási felosztását, a régiók kialakításának területi kereteit, az egyes társadalmi csoportok politikai magatartását, az államok nemzetközi kapcsolatrendszerét, az államközi kapcsolatok földrajzi, geopolitikai hátterét, a nemzetközi integrációk kialakulását, s még számos politikai jelenség földrajzi vonását. A politikai földrajz kialakulásában mérföldkőnek számított Friedrich Ratzel ( ) német geográfus munkássága, akinek Politische Geographie (1897) című műve jelentős lökést adott a tudományterület létrejötte szempontjából. A 20. századi fejlődése során a politikai földrajz számos részterületre vált szét (pl. geopolitika, közigazgatási földrajz, választási földrajz, integráció-földrajz), amelyek önálló tudományterületté válása megindult. A politikai földrajz napjainkban a társadalomföldrajz egyik legdinamikusabban fejlődő, legszerteágazóbb részterülete. Megismertetni a hallgatókkal a politikai jelenségek térbeliségét, az államok, a határok, a közigazgatás földrajzát, a nemzetközi szervezetek és ország csoportok egymáshoz való viszonyának, a társadalom egyes csoportjai politikai magatartásának térbeli sajátosságait. 2. A tantárgy tartalma: A politikai földrajz átalakulóban lévő, igen sok problémát magában foglaló tudományterület. A kurzus elsősorban a politika térbeli szerveződéseinek kérdéseit tárgyalja. A tárgy időbeli korlátai lehetetlenné teszik egy teljes, átfogó kép nyújtását, mely minden klasszikus témát átölel. Ezért figyelembe véve, hogy a hallgatók érdeklődése elsősorban a politikai konfliktusok és nemzetközi kapcsolatok felé irányul, főleg ilyen kérdések vizsgálata kerül előtérbe. A politikai földrajz egyes tényezőinek megismertetése, a földrajzi adottságok, politikai állapotok, folyamatok és fejlemények, valamint összefüggések vizsgálata. A mikro-, mezo-,

2 makro térségi társadalmi és gazdasági összefüggések nemzeti, nemzetiségi, etnikai, vallásföldrajzi és politológiai oldalról történő megvilágítása és indoklása. A politikai, etnikai, vallásföldrajzi tényezők, társadalomföldrajzi szerepének megismerése, és a gyakorlati életben az ilyen jellegű különbségek kívánatos kezelésének elsajátítása. Bevezetés a politikai földrajzba. Államföldrajz: Állam nemzet nemzetállam. Az államok létrejötte. Az állam területe. Határok földrajza. Magterületek és fővárosok. Központosított, szövetségi és regionális államok. Különleges politikai területi egységek. Közigazgatás földrajza: A közigazgatás földrajz definíciója, kialakulása és fejlődése. Közigazgatási térfelosztás világszerte. Közigazgatási térfelosztás és változásai Magyarországon. Választási földrajz: A választási földrajz definíciója, kutatási előzményei. A választójog és a választási rendszerek fejlődése. A választási földrajz rendszermodellje. A magyar parlamenti választások földrajzi jellemzői ( ). Imperializmus, gyarmatosítás, dekolonizáció: Gyarmatbirodalmak létrejötte, felbomlása, utóélete. Geopolitika: A hatalom vizsgálata. Történeti koncepciók a geopolitikában. Napjaink geopolitikája. A háború és béke földrajza. Jelenlegi nemzetközi kapcsolatok: Nemzetközi jog. Nemzetközi kereskedelem. Gazdasági integráció. Globális kormányközi szervezetek. Regionális és szubregionális szervezetek. Land-locked ( szárazföldbe zárt ) államok. Tananyag: 1. Politikai földrajzi alapkategóriák, földrajzi tér, politikai helyzet, határok, régiók, megyék, politikai térbeliségének vizsgálata 2. A politikai történések idő- és folyamat jellege 3. A történetiség a politikai földrajzban 4. Jövőkutatás, a pártok szerepe a jövő formálásában 5. A földrajzi hatótényezők: természeti erőforrások, népesség, település, gazdaság, szolgáltatások, idegenforgalom, külkapcsolatok politológiai vizsgálata 6. A politikailag releváns geofaktorok értékelése 7. A Föld politikai felosztása kontinensekre és ország-csoportokra, gazdaságföldrajzi körzetekre, ország-tömörülésekre 8. Nemzetállamok kialakulása a gyarmatosítás alatt és után 9. Államhatár problémák, az ENSZ és a Népszövetség szerepe 10. A helyi konfliktusok, politikai és katonai kezelésének nemzetközi tapasztalatai

3 11. A tengerek és óceánok felségterület problémái az Antarktisz feloszthatósága 12. Az államszövetségek felbomlásának geopolitikai értelmezése /Osztrák-Magyar Monarchia, Török Birodalom, Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia stb. / 13. Európa politikai földrajzi térképe /az EGK az EFTA és a volt KGST országok köre 14. Politikai törésvonalak Európában 15. Pártszerkezet regionális típusai 16. Emberfajták, nyelvek, vallások a Földön 17. Nemzetiségi politika a kisebbségi lét politológiai tartalma 18. Vallási kisebbségek léte és politológiai megjelenése 19. A külföldi magyarság politikai földrajzi helyzete a Kárpát-medencében és azon kívül, főleg a tengerentúlon 20. A magyarországi nemzetiségi etnikai és vallási kisebbségek geopolitikai helyzete és hídszerepe a kisebbségek anyaországához 21. Vallási élmény és motiváció, vallásosság, az etika és kultúra kapcsolata a vallásokhoz 22. A vallások időbeli változásai /vallástörténet/ - vallás kialakulása, fejlődése a történelem előtti időben - ókori vallások - természeti népek törzsi vallásai - korunk vallásai /kínai vallások, sintoizmus, hinduizmus, dzsainizmus, buddhizmus, judaizmus, kereszténység, iszlám, alternatív vallások/ 23. Vallások térbeli változásai /vallásföldrajz/ - a vallások helyzete a különböző kontinenseken, vallásföldrajzi régiókban - jelenkori vallási irányzatok az iszlámban / siita konzervatizmus/, a kereszténységben /felszabadítás teológia/ 24. Nemzetközi politikai és gazdasági szervezetek, államszövetségek, közösségek 24. Az USA pártpolitikai helyzete 26. A II. Internacionálé szociáldemokrata pártjai és a liberális szövetség pártjai a különböző kontinenseken 27. Az európai országok pártpolitikai helyzete, kormányzó és ellenzéki pártok és irányzatok 28. Magyarország pártpolitikai helyzete, kormányzói és ellenzéki pártok és irányzatok az országos és helyi politikában 29. Ismerkedés a helyi önkormányzatok munkájával, községi, városkerületi, városi, megyei 30. Ismerkedés a régió irányítást ellenőrző köztársasági megbízotti hivatal munkájával 31. Az MTA RKK miskolci kirendeltség tevékenysége

4 32. A főbb politikai pártok Miskolc városi és megyei szervezeteinek megismerése 33. A politikai határok különbözősége a nemzetiségi, etnikai és vallási határoktól Európában, Ázsiában és Afrikában 34. Határmenti cserekapcsolatok Magyarország és Szlovákia, Magyarország és Ukrajna vonatkozásában, különös tekintettel az Alapszerződésekre 35. Magyarország és a szomszéd államok geopolitikai helyzetének változása Trianontól napjainkig 36. Magyarország etnikai és vallásföldrajzi képének változása Trianontól napjainkig 37. Választási kampánystratégiák földrajzi modellezése 3. Évközi ellenőrzés módja : zárthelyi dolgozat Tételsor 1. A politikai földrajz tárgya, kialakulása, fontosabb művelői. A magyar politikai földrajz. 2. Nemzet, állam, nemzetállam. Az állam jellemzői, kritériumai. A szuverenitás. 3. Nemzetiségek típusai. A nacionalizmus és tipizálásai. (Mező F o.) 4. Az államok keletkezése, szerepei. Az államok keletkezéséről alkotott elméletek. 5. Államforma, államszerkezet. (Bernek Á o.) 6. Az államok területe, a területszerzés és területvesztés típusai. 7. Határok típusai, kialakulásuk. Határviták. 8. A határ menti együttműködések, eurorégiók. 9. A különleges területi egységek. 10. Fővárosok és magterületek. 11. A választási földrajz általános kérdései, alapfogalmai. 12. Választási rendszerek típusai, a magyar választási rendszer. 13. A magyarországi választások földrajzi elemzése. 14. A nemzetközi szervezetek funkciói, típusai. Az ENSZ. 15. A NATO. Egyéb nemzetközi szervezetek (WTO, CEFTA, OPEC, stb.) 16. A geopolitika fogalma, vizsgálati területe. Kjellén munkássága. (Mező F o.) 17. Az angol és a francia geopolitikai iskola. (Mező F , Bernek Á , ill o.) 18. Az amerikai és a német geopolitikai iskola. (Bernek Á o.) 19. A civilizációk összecsapása Huntigtonnál. 20. A terrorizmus. Az iszlám és a nyugati világ.

5 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Bernek Á. (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. Hajdú Z.: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, Mező F.: A politikai földrajz alapjai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, o. Órai jegyzet Painter, J.: Politics, Geography and Political Geography Arnold, London, Taylor, P.J.: Political Geography, Longman, New York, A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása : projektor, térképek