Mezőörs Szabályozási terv módosítás 2017. július Jóváhagyott tervdokumentáció Egyszerűsített eljárás TH-17-02-04 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Borosné Kovács Marina építészmérnök Közlekedéstervező: Közműtervező: Tájrendezési tervező: Bogár Zsolt K-1d-1/08-0102 Horváth Ervin TE-T 18-0033 TV-T 18-0033 Szűcs Gábor TK/1 05-0480 1
Tartalomjegyzék 1 TERVEZÉSI FELADAT... 3 1.1 ELŐZMÉNYEK... 3 1.2 A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA... 4 1.2.1 A szabályozási terv módosítás által érintett területek... 4 1.2.2 A szabályozási terv módosításának célja... 4 1.3 MELLÉKLETEK... 4 1.3.1 A véleményezési eljárás dokumentumai... 4 1.3.2 A záró szakmai véleményezési eljárás dokumentumai... 5 2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ... 6 3 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV... 6 4 A SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA... 7 4.1 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK... 7 4.1.1 TH-17-02-04 sz. dokumentáció... 7 4.1.2 Rendelet... 7 4.2 LEÍRÁS... 11 4.2.1 A szabályozás alapelvei... 11 4.2.2 A szabályozási terv módosítás várható hatásainak bemutatása... 11 4.2.3 A szabályozási terv módosítás önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai... 11 4.3 KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK... 12 4.3.1 Tájrendezési javaslat... 12 4.3.2 Környezetalakítási javaslat... 13 4.3.3. Közlekedésfejlesztési javaslat... 15 4.3.4. Közműfejlesztési javaslat... 15 4.3.5. Elektronikus hírközlés... 15 4.4. EGYÉB ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK... 15 4.4.1. Örökségvédelem... 15 5. MELLÉKLETEK... 16 2
1 TERVEZÉSI FELADAT 1.1 ELŐZMÉNYEK Mezőörs község önkormányzata 2001-2002 évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a községre vonatkozó településrendezési tervet, melynek településszerkezeti tervét a 224/2004 (XII.16.) számú önkormányzati határozattal, helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét a 16/2004. (I.30.) számú önkormányzati rendelettel hagyott jóvá. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a településrendezési terv előzményeként az önkormányzat képviselő testülete a 75/2003. (IV.29.) számú határozatával elfogadta a település fejlesztési koncepcióját. A településrendezési terv jóváhagyása óta eltelt időben két kisebb szabályozási terv módosítás történt: a 81. sz. főút felújításával kapcsolatos területbiztosítások érdekében, ez a 9/2014. (IX.1.) számú önkormányzati rendelettel került jóváhagyásra, valamint a 039/9 hrsz.-ú ingatlan felhasználásával kapcsolatban a konkrét fejlesztési igény ismeretében elkészült a terület szabályozása, amely a 12/2015. (X.2.) számú önkormányzati rendelettel került jóváhagyásra. A jelenlegi szabályozási terv módosítás célja: A község XVIII. számú szabályozási tömbjében lévő Lf-9 övezetben kívánja megvalósítani az önkormányzat a pályázati források igénybe vételével építendő új többfunkciós közösségi létesítményét. A tervezett épület elhelyezhetősége érdekében több ingatlan összevonásra kerül. A tervezett telekalakítás megvalósíthatósága érdekében szükséges az érintett területre vonatkozóan a szabályozási terv módosítása, új övezet kijelölése. A korábban elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek a tervezett módosítás megfelel, így nincs szükség a településfejlesztési koncepció módosítására. A tervezési feladat a tervmódosítás elkészítése, a szükséges szakági munkarészekkel együtt. A HÉSZ módosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Jelen terv készítésénél figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) és módosítása Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Terve 2010. Mezőörs Rendezési Terve és hatályos módosítása Jelen dokumentáció a szabályozási terv módosítás 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 41. szerinti egyszerűsített eljárás keretén belüli záró véleményezési szakaszhoz elkészített anyaga. A véleményezési eljárás során beérkezett véleményeket figyelembe vettük. 3
1.2 A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA 1.2.1 A szabályozási terv módosítás által érintett területek A tervezett módosítás az alábbi ingatlanokat érinti: Tervezési terület: A Mezőörs község XVIII. számú szabályozási tömbjében lévő 196/4, 196/5, 196/6, 196/7, 196/8 hrsz.-ú területek 1.2.2 A szabályozási terv módosításának célja A Mezőörs község XVIII. számú szabályozási tömbjében lévő Lf-9 övezetben kívánja megvalósítani az önkormányzat a pályázati források igénybe vételével építendő új többfunkciós közösségi létesítményét. A tervezett épület elhelyezhetősége érdekében több ingatlan összevonásra kerül. A tervezett telekalakítás megvalósíthatósága érdekében szükséges az érintett területre új övezet kijelölése. A telekalakításra vonatkozóan a 16/2004.(2005.I.30.) számú önkormányzati rendelet 7. (3) bekezdése úgy szabályoz, hogy "a falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méter telekszélességig lehet", ezért olyan övezet létrehozása szükséges, amelyre ez az előírás nem vonatkozik, annak érdekében, hogy a közösségi funkciójú tervezett épületek a területen belül elhelyezhetők legyenek. Településszerkezeti terv: nem módosul Szabályozási terv: módosul HÉSZ: módosul 1.3 MELLÉKLETEK 1.3.1 A véleményezési eljárás dokumentumai 4
1.3.2 A záró szakmai véleményezési eljárás dokumentumai 5
2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Mezőörs község képviselőtestülete a 75/2013. (IV.29.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el a község településfejlesztési koncepcióját, amely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a Győr-Moson- Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került meghatározásra. Jelen tervdokumentációban megfogalmazott szabályozási elemek a településfejlesztési koncepcióban rögzített fő fejlesztési célkitűzésekkel nem ellentétesek. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések módosítására nem volt szükség. 3 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A településszerkezeti terv nem módosul. 6
4 A SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA 4.1 JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 4.1.1 TH-17-02-04 sz. dokumentáció 4.1.2 Rendelet 7
8
9
10
4.2 LEÍRÁS 4.2.1 A szabályozás alapelvei A HÉSZ módosítás célja a tervezési területen az önkormányzat számára többfunkciós, közösségi célú épület megvalósításának építésjogi hátterének biztosítása, a meglévő területfelhasználásnak megfelelően. Mivel a település területén a közösségi funkciójú épületek eddig is úgynevezett L-int lakóintézményterületbe voltak besorolva, ezen a kategórián belül kerül meghatározásra egy új övezet: L-int3 övezet. A szabályozási paraméterek a területen nem változnak, a beépítési mód oldalhatáron állóról szabadon állóra módosul. Ezeken az intézményi jellegű lakóterületeken belül a telkek korlátlanul összevonhatók. Mivel ez a terület a sportpálya tömbjében található, ebben a tömbben a tervezett közösségi épület eltérő léptéke nem bontja meg kialakult utcakép ritmusát, új beépítés alakul ki. A sportpálya mellett településképileg kedvezőbb is, hogy nem lakótelkek hátsókertjei néznek a sportterületre, hanem közösségi használatú térként tud az egész tömb funkcionálni. 4.2.2 A szabályozási terv módosítás várható hatásainak bemutatása A beépítésre szánt területek nagysága a településen nem változik. A tervezési területen a tervezett telekalakítás engedélyezhetővé válik, ezáltal a sportpálya melletti területen az önkormányzat által építendő közösségi épület megvalósítható lesz. 4.2.3 A szabályozási terv módosítás önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai A HÉSZ módosításának hatályba lépésével az önkormányzatnak pénzügyi kötelezettségvállalása nem keletkezik. 11
4.3 KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.3.1 Tájrendezési javaslat A hatályos településrendezési terv Tájrendezési javaslat fejezetében részletesen ismertetésre kerültek a terület természeti adottságai, tájképi értékei. Külön felhívjuk a figyelmet a növényalkalmazásra vonatkozó javaslatok jelen módosítás során való érvényesítésére is. A tervezési terület a hatályos településszerkezeti és szabályozási tervben már beépítésre szánt területként lakó területfelhasználási kategóriában van, csak az övezeti besorolás módosítása tervezett. A szabályozási terv módosítás tájrendezési változással nem jár. Mivel a tervezési terület övezetében építendő épületek szervesen kapcsolódnak a szomszédos különleges sportterületen lévő sportpályához, a két terület határán eddig tervezett védőfásítás szerepe megszűnik, sőt a két funkciónak kapcsolódnia kell egymáshoz, ezért ezen a szakaszon a kötelező védőfásítást megszüntetjük. Mivel a módosítás során újonnan beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a biológiai aktivitás érték szintentartását igazoló számítás nem szükséges. A megvalósítandó épületek körüli növényzettelepítésnél a zöldfelület-alakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos, kerülendő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendő növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani. A növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), vagyis a zöldfelület területének minden 150 m 2 -ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi, nem burkolt területre gyep vagy talajtakaró kerüljön. A növényzet a helyi klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló legyen, igazodjon a területen levő növényekhez, tartalmazzon magas díszítőértékkel rendelkező fajokat is. A telepítendő növényeknél a tájban honos fajok használatát, valamint a kultúrfajokat előnyben kell részesíteni más exótákkal szemben. A díszítő értékük miatt használt igényesebb fajok a teljes növényhasználat 10%-át ne haladják meg. A gyümölcsfák, a gyenge, könnyen törő ágrendszerű, a mérgező levélzettel rendelkező, a szúrós, tövises növények használatát itt is kerülni kell. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a megjelenés gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. Cserjék közül az alábbi fajok alkalmazása javasolt: galagonyák, vadrózsa, fagyal, veresgyűrű som, húsos som, mogyoró, továbbá lehet még: Euonymus europaeus (csíkos kecskerágó)viburnum lantana (ostormén bangita), Philadelphus x coronarius (közönséges jezsámen), Spiraea x vanhouttei (közönséges gyöngyvessző) Hibiscus syriacus (mályvarózsa) Lavandula angustifolia (fás levendula) Forsythia x intermedia (aranyvessző) Hydrangea arborescens (fás hortenzia) Paeonia lactiflora suffruticosa (fás bazsarózsa) Potentilla fruticosa (cserjés pimpó) Salvia officinalis (zsálya) Spiraea sp. (gyöngyvessző) Syringa vulgaris (orgona) A zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását. Javasolt fák: tölgy, kőris, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, házi berkenye, vagy barkóca berkenye, fehéreper, dió. A mérgező részeket tartalmazó növények, allergén növények, a kártevők által gyakran károsított, átlagosnál több ápolási és fenntartási munkát igénylő növények mellőzendők. 12
Országos és helyi jelentőségű védett természeti terület A tervezési terület nem érint országos vagy helyi jelentőségű védett területet. Nemzeti ökológiai hálózat részét képező területek A tervezett beavatkozás Natura 2000 területet nem érint, de a Nemzeti Ökológiai Hálózat - ökológiai folyosó kategóriájával határos. Az érintettség különösebb természetvédelmi intézkedést, beavatkozást önmagában nem indokol. Az igénybevett területeken a fa- és cserjekivágásokat március 1. és szeptember 1. közötti időszakon kívül javasolt elvégezni. A módosítás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természeti-és tájvédelmi érdeket nem sért. 4.3.2 Környezetalakítási javaslat 4.3.2.1. Víz A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében: érzékeny. A terület vízgazdálkodását nem befolyásolják negatívan a módosítás alapján megvalósítható építmények elhelyezése. Vízbázisok A módosítás vízbázis védőterületét nem érinti. Felszíni vízfolyások, állóvizek A tervezési terület a Bakony-érrel határos. A tervezési terület felszíni vízminőségi szempontból a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 4. Általános védettségű területek befogadói kategóriába tartozik, ahol a felszíni vízbe való közvetlen bevezetésre vonatkozó határértékek az alábbiak: ph 6 9,5 összes lebegőanyag 200 mg/l szerves oldószer extrakt 10 mg/l KOIk 150 mg/l A szennyvíz kezelése, valamint a hulladék folyamatos elszállítása és feldolgozása esetén a területen környezetszennyező anyagok nem maradnak vissza. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése zárt, fedett térben zárt edényzetekben történjen. A felszín alatti víz (talajvíz) szennyezettségéről nincs tudomásunk. Kármentesítésre, különleges műszaki beavatkozásra a területen nincs szükség. A tervezési területen belül elhelyezhető létesítmények havária esetén is alacsony kockázati szintűek. A csapadékvíz elvezetésénél műtárgyak (olaj- és hordalékfogó) beépítésével gondoskodni kell, hogy szennyező anyag ne juthasson a talajba. 4.3.2.2. Levegő 13
Jogszabályok A levegőtisztaság-védelmi előírásokat a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A légszennyezettségi határértékeket a levegőterhelési szint határértékeiről, és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet határozza meg. A tervezett módosítás a levegő minőségére nincs negatív hatással. 4.3.2.3. Föld- és talajvédelem A tervezési terület felszíni szennyeződésre érzékeny, ezért különös figyelmet kell fordítani a hulladék, és a szennyvízkezelés környezetkímélő megoldásaira. A területen a megfelelő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés kialakítása, a hulladéktárolás, illetőleg a burkolt felületek kialakítása kellő biztosítékot szolgáltatnak a talajszennyezés kizárására. A talajra, mint környezeti elemre gyakorolt hatás a tervezett létesítmények esetében semlegesnek minősíthető. A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény és a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény továbbá 46/1997. (XII.29) KTM rendelet értelmében a tervezési területeken a kivitelezés és a használat során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. Kivitelezési munkák esetén a kialakítandó objektumok mellett nagy tömegű munkagépek elhaladásával, ennek következtében kedvezőtlen mértékű talajtömörödéssel kell számolni. A munkák befejezését követően, a munkaterület átadását megelőzően el kell végezni az érintett területek rekultivációját, a talaj fellazításával, korábbi állapotának helyreállításával. Mindennemű beruházás megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a szennyeződésmentes termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A humusz felhasználásáról a tervezett fejlesztések megvalósítása során humuszgazdálkodási tervet kell készíteni, és erről talajtani szakvéleményt kérni az illetékes hatóságtól. 4.3.2.4. Klíma, éghajlati viszonyok A tervezett módosítás a terület klímájában változást nem okoz. 4.3.2.5. Élővilág A tervezett módosítás a terület élővilágára nincs hatással. 4.3.2.6. Épített környezet A tervezett módosítás védelem alatt álló műemléket, műemléki környezetet nem érint. 4.3.2.7. Zaj és rezgésvédelem A területen kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendeletben foglaltak betartandóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket kell figyelembe venni. 14
A tervezett módosítás zajvédelem szempontjából változást nem okoz. 4.3.2.8. Hulladékgazdálkodás A tervezett módosítás hulladékgazdálkodás szempontjából változást nem okoz. 4.3.3. Közlekedésfejlesztési javaslat A terület megközelítését a Hunyadi János utca biztosítja. A tervezett módosítás közlekedésfejlesztési igénnyel nem jár, a meglévő utca a tervezett közösségi épület kiszolgálását megfelelően biztosítani tudja. A tervezett épülethez szükséges jogszabály által előírt gépjármű elhelyezéséről telken belül kell gondoskodni. 4.3.4. Közműfejlesztési javaslat A tervezett módosítás közműfejlesztési igénnyel nem jár. 4.3.5. Elektronikus hírközlés A tervezési terület a távközléssel illetve műsorszórással összefüggő infrastrukturális elemeket nem érint. 4.4. EGYÉB ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 4.4.1. Örökségvédelem A tervezett módosítással érintett terület közvetlenül nem érint épített örökségi értékeket. A tervezési terület környezetében műemlék nem található. A tervezési területek nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érintenek. Az építéssel összefüggő földmunkák során, az eddig feltárt és az ezután az építés során előkerülő, régészeti lelőhelyek feltárásáról és védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik. Irodalomjegyzék Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk.: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve VÁTI OTrT VÁTI 15
5. MELLÉKLETEK Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 30 000 SZ-1/K Szabályozási terv - Kivonat M 1: 2 000 SZ-1/M Szabályozási terv - Módosítás M 1: 2 000 Változási vázrajz M 1: 1 000 Tervezett klubház helyszínrajza M 1: 1 000 16