170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 55. -ának (2) bekezdésében és a 134. -ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztárak) tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályok, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírások tárgyában a következőket rendeli el: I. Rész A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya az Mpt. 2. -ában megjelölt pénztárakra, szervezetekre, szervekre és természetes személyekre terjed ki. Fogalmak 2. E rendelet alkalmazásában: a) jelenérték: valamely jövőben esedékes kifizetés(sorozat) meghatározott feltételek melletti teljesíthetőségének a számítás időpontjára vonatkozó értéke, b) megállapítás: az az eljárás, amelynek során az Mpt. alapján pénztári szolgáltatásra jogosulttá váló tag vagy kedvezményezett javára fizetendő szolgáltatás mértékét és esedékességét a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg nagysága, a választott szolgáltatás sajátosságai, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a pénztár szolgáltatási szabályzatában foglaltak szerint meghatározzák, c) indexált járadék: olyan járadék, amelynek egymást követő tagjai előre meghatározott mérték és ütemezés, vagy előre meghatározott eljárás szerint változnak, d) bruttó járadék: a megállapítás és a folyósítás költségeinek figyelembevételével meghatározott járadék, e) halandósági tábla: valamely populáció halálozási okból történő kiválási adatait tartalmazó táblázat, f) technikai kamatláb: az a kamatláb, amit az aktuárius a szolgáltatás nagyságának vagy egy szolgáltatás jelenértékének meghatározása során alkalmaz, g) indexálási ráta: az a ráta, amelynek alapján az indexált járadék egymást követő tagjai változnak,
h) óvatos becslés: a szolgáltatás vagy a szolgáltatás jelenértéke nagyságának megállapításához alkalmazott paramétereknek elsősorban a jogosan elvárható szolgáltatás biztonságos teljesíthetőségét szem előtt tartó megválasztása. II. Rész A pénztárak szolgáltatási szabályzata 3. (1) A pénztár szolgáltatási szabályzatában meg kell határozni az Mpt. 27. (2) bekezdésében meghatározott járadékok közül a pénztár által folyósítani vagy vásárolni kívánt típusokat, azok paramétereit, és ki kell térni az Mpt. 28. b) pontja szerinti egyösszegű kifizetés eljárási szabályaira. (2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a) azt a legkésőbbi időpontot, amikor a pénztár a tag öregségi nyugdíjára vonatkozó, az Mpt. 4. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott korhatár előtt köteles a tagot tájékoztatni a pénztárban választható szolgáltatásoknak a tag részére várható összegéről, b) azt a legkorábbi időpontot, amikor a tag a pénztár szolgáltatása igénybevételének várható, a jogszabályok előírásaival összhangban álló időpontja előtt írásos tájékoztatást kérhet a választható szolgáltatások részére várható összegéről, c) azt a legkésőbbi időpontot, amikor a pénztár a tag b) pontban meghatározott írásos megkeresésének kézhezvételét követően köteles a kért tájékoztatást írásban megadni. (3) Az Mpt. 32. (3) bekezdésében meghatározott pénztár (a továbbiakban: járadékszolgáltató pénztár) esetében a pénztár szolgáltatási szabályzata tartalmazza az egyes szolgáltatások megállapításához szükséges adatok és eljárások leírását, ideértve a) a pénztár által szolgáltatandó járadékok nagyságának és jelenértékének meghatározására szolgáló eljárásokat, képleteket, b) az alkalmazandó halandósági tábla meghatározását, c) az alkalmazandó technikai kamatláb nagysága meghatározását, d) a képletekben használt költségtényezők nagysága meghatározásának módszerét. (4) Az egyéni számla nagysága alapján megállapított szolgáltatás nagyságának meghatározásakor költségtényezőként a) a szolgáltatás megkezdéséhez kapcsolódó egyszeri eljárás, b) a szolgáltatási tartalékok befektetésének, c) a járadék folyósításának költségét lehet figyelembe venni és a szolgáltatási számlával szemben elszámolni. (5) A járadékszolgáltató pénztárban alkalmazott technikai kamatláb a tárgyévre meghatározott társadalombiztosítási nyugdíj indexálásából adódó kamatlábnál legfeljebb 1,5%-kal lehet nagyobb. (6) Járadékszolgáltató pénztár szolgáltatási szabályzatában rendelkezni kell arról, hogy az aktuáriusi értékelésben meghatározott többletből miképpen kerül sor a szolgáltatások növelésére. (7) Járadékszolgáltató pénztár esetében a szolgáltatás megkezdése előtt legalább egy évvel meg kell határozni a (3) bekezdésben felsoroltak pontos értékét. A szolgáltatás megállapításának biztosításmatematikai szabályai
4. (1) A szolgáltatás megállapítása során a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját. (2) A szolgáltatás megállapítása előtt a tag egyéni számláján jóvá kell írni a fedezeti tartalék portfóliója értékelési különbözeti tartalékának a tag egyéni számlájára eső hányadát. (3) Ha a tag igényli, akkor a szolgáltatás megállapítása előtt a tag egyéni számlájának egyenlegét csökkenteni kell az Mpt. 28. b) pontja alapján teljesíthető egyösszegű kifizetéssel. A normafedezet kétszeresének meghatározásánál a 22. -ban meghatározott módon kell eljárni. (4) A szolgáltatás megállapítása előtt az egyéni számla 0,3%-ának megfelelő összeget a pénztár demográfiai tartalékába kell átvezetni. (5) A szolgáltatás nagyságát a tag egyéni számlája egyenlegének, mint a jövőbeli szolgáltatások bruttó jelenértékének alapján kell megállapítani. A szolgáltatás értékének megállapítása egyebekben a pénztár szolgáltatási szabályzatában foglaltak szerint történik. (6) A szolgáltatás megállapítása során az egyéni számla egyenlegét össze kell vetni az Mpt. és a 22. rendelkezései alapján adódó normafedezettel. Amennyiben az egyéni számla egyenlege kisebb, mint a normafedezet, akkor a Pénztárak Garanciaalapja (a továbbiakban: Alap) az Mpt. 89. (3) bekezdésének b) pontja szerint a tag egyéni számláját a normafedezet mértékéig kiegészíti. (7) A szolgáltatást úgy kell megállapítani, hogy a pénztár által folyósított járadék legalább a társadalombiztosítási nyugdíjjal azonos mértékben kerüljön indexálásra. 5. A pénztár szolgáltatási szabályzatának rendelkeznie kell arról, hogy amennyiben a szolgáltatás megkezdése esedékességének időpontjára a szolgáltatás nem állapítható meg, akkor a pénztár a tag részére mekkora nagyságú előzetes járadék folyósítását kezdi meg, valamint azt, hogy miképpen és milyen határidőn belül rendezik a szolgáltatás megállapítása után a megállapított és az előzetes járadékból adódó különbözetet. 6. (1) A járadékszolgáltató pénztárnak az Mpt. 32. (1) bekezdésében meghatározott halandósági tábláját, valamint a 16. (2) bekezdésében használandó halandósági tábláit a pénztár aktuáriusának a szolgáltatásban részesülő pénztári tagság demográfiai viszonyait figyelembe véve kell a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett halandósági táblákból kiválasztania vagy azokból elkészítenie. (2) A járadékszolgáltató pénztár halandósági tábláinak a megváltoztatására a pénztár a tagság demográfiai viszonyainak, a pénztár tényleges és várható szolgáltatási kötelezettségeinek megváltozása és más pénztárak tapasztalatai alapján az aktuáriusi értékelésben tehet javaslatot. 7. Járadékszolgáltató pénztár az aktuáriusi értékelésben a szolgáltatásokban részesülő pénztári tagság halandósága alapján javaslatot tehet a 4. (4) bekezdésében meghatározott és ezzel összhangban a 10. (3)-(4) bekezdésében alkalmazott mérték megváltoztatására. A szabályozás megváltoztatásához a Pénztárfelügyelet jóváhagyása szükséges. Szolgáltatás vásárlása biztosítótól 8. (1) Pénztár kizárólag az Mpt. 33. -ban leírtaknak megfelelő, a biztosító által kizárólag pénztári tagság részére kidolgozott és forgalmazott terméket vásárolhat. (2) A pénztár és a biztosító között létrejött szerződésben rendelkezni kell a biztosító adatszolgáltatásáról, ami a pénztár tagjairól történő nyilvántartás elkészítéséhez szükséges.
(3) Az egyéni számla egyenlegének a 4. (2)-(3) bekezdésében meghatározott módosításait a pénztárnak a szolgáltatás biztosítótól történő vásárlása esetén is el kell végeznie. (4) A biztosítótól vásárolt járadékra vonatkozóan a pénztárban semmilyen tartalékot nem lehet képezni. III. Rész Egyes pénztári tartalékok képzésének és felhasználásának szabályai 9. A hozamkiegyenlítési tartalék feltöltésének és felhasználásának szabályozását a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet tartalmazza. 10. (1) Ha egy naptári év során a pénztár valamelyik szolgáltatási számláján szereplő tagok tényleges halandósága nagyobb, mint ami a pénztár által használt halandósági tábla alapján várható, akkor a pénztár demográfiai tartalékát az erre az évre vonatkozó aktuáriusi értékelésben meghatározott mértékben a szóban forgó szolgáltatási számláról fel kell tölteni. (2) Ha egy naptári év során a pénztár valamelyik szolgáltatási számláján a tényleges halandóság kisebb, mint ami a pénztár által használt halandósági tábla alapján várható, akkor a pénztár demográfiai tartalékából az erre az évre vonatkozó aktuáriusi értékelésben meghatározott mértékben a szóban forgó szolgáltatási számlát fel kell tölteni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti átcsoportosítások eredményeképpen a demográfiai tartalék nagyobb, mint a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a, akkor a pénztár a demográfiai tartalékból a szolgáltatási számlákra mindaddig átcsoportosíthat, amíg a demográfiai tartalék nagyobb, mint a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a. A visszatöltés a szolgáltatási számlák nagyságának arányában azokra a számlákra történik, amelyekről a demográfiai tartalék az (1) bekezdés szerint feltöltésre került. (4) Ha a szolgáltatási számlák feltöltésének eredményeképpen a demográfiai tartalék a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a alatt van, akkor a demográfiai tartalékot a saját tevékenységi tartalékból kell feltölteni erre a szintre, vagy a saját tevékenységi tartalék nagyságából adódó szintre, ha ez utóbbi a kisebb. 11. (1) Igénybe vett értékelési különbözetre képzett tartalék nem haladhatja meg a fedezeti számlák portfóliója értékelési különbözetének 2%-át. (2) A pénztár a pénztárban tapasztalt és várható, illetve tervezhető kilépések következményeként az aktuáriusi értékelésben tartalmazott elemzésben tehet javaslatot az (1) bekezdésben meghatározott mérték megváltoztatására. A mérték megváltoztatásához a Pénztárfelügyelet jóváhagyása szükséges. 12. A pénztár a szolgáltatások növekedésére tekintettel az aktuáriusi értékelésben javaslatot tehet a saját tevékenységi tartaléknak az Mpt. 58. (2) bekezdésében meghatározott mértékének a növelésére. A javaslat megvalósulásához a Pénztárfelügyelet jóváhagyása szükséges. IV. Rész A pénztár pénzügyi terve 13. (1) A pénzügyi terv kiindulási adatait a terv készítését megelőző évre vonatkozó beszámoló, a terv készítése évének tapasztalatai, negyedéves jelentései és a megelőző évek aktuáriusi értékelései alapján kell megállapítani.
(2) Az éves pénzügyi tervet a tervet elfogadó közgyűlést követő év végéig terjedő időszakra kell elkészíteni. (3) A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell, hogy egy adott időszakban a tagdíjbefizetések legalább mekkora hányada kerül a tagok egyéni számláira, illetve legfeljebb mekkora hányad kerül egyéb, a jogszabályok előírásaival összhangban álló felhasználásra. (4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéktől csak a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében lehet eltérni. A tagdíjbefizetésből az eltérés következtében nem kerülhet az egyéni számlára a tagdíjbefizetés kisebb hányada, mint a (3) bekezdésben meghatározott mértékből adódó hányadok különbsége. (5) A hosszú távú pénzügyi terv első éve megegyezik az éves tervet elfogadó közgyűlést követő naptári évvel, további időszaka az azt követő kilenc naptári év. (6) A pénzügyi tervben foglalt számítások és az alkalmazott feltételezések megalapozottságát, a pénzügyi terv jogszabályoknak megfelelő tartalmát a pénztár aktuáriusa záradékkal igazolja. (7) Ha a közgyűlés nem fogadja el az éves pénzügyi tervet a terv tárgyévét megelőző év december 31. napjáig, akkor a pénztárnak erről a Pénztárfelügyeletet 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell. Ebben az esetben az éves pénzügyi terv elfogadásáig az érvényes hosszú távú pénzügyi terv vonatkozó adatait kell alkalmazni. (8) A pénzügyi terv elkészítéséhez ajánlott formanyomtatványra, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé. Az aktuáriusi értékelés 14. (1) Az aktuáriusi értékelésnek tartalmaznia kell a) a jövőre vonatkozóan a pénztár kötelezettségeinek megállapítását és összehasonlítását a pénztár e célra rendelkezésére álló eszközeivel, a pénztári szolgáltatások teljesítésének, illetve a pénztár működőképességének biztosítása céljából, b) a múltra vonatkozóan a tervezett és tényleges eredmények összehasonlítását, az eltérések elemzését, c) az aktuárius a) és b) pontokban meghatározott elemzésein alapuló megállapításait és a pénztár ezekből adódó javaslatait. (2) Az aktuáriusi értékelés elkészítésekor a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját. 15. (1) A pénztár aktuáriusának az aktuáriusi értékelést egy naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészítenie. (2) Az aktuáriusi értékelés melléklete a biztosításmatematikai statisztikai jelentés. (3) A pénztárnak az aktuáriusi értékelést és a biztosításmatematikai statisztikai jelentést két példányban, az éves beszámolóval együtt kell a Pénztárfelügyeletnek eljuttatnia. (4) Az aktuáriusi értékelés egyes részeinek ajánlott formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé. 16. (1) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusi értékelésében a pénztár aktuáriusának a jövőre vonatkozóan szolgáltatási számlánként, a számláról szolgáltatásban részesülő tagok, illetve kedvezményezettek adatai alapján meg kell határoznia a pénztár korábban vállalt szolgáltatásainak jelenértékét, és elemeznie kell a szolgáltatási számlák és a saját tevékenységi tartalék befektetéseinek megfelelőségét abból a szempontból, hogy a pénztár szolgáltatási
számláinak és a saját tevékenységi tartaléknak a befektetéseit elégségesnek tartja-e a pénztár korábban vállalt szolgáltatásai teljesítéséhez. (2) A szolgáltatások jelenértékének meghatározásakor a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának figyelembe kell vennie a szolgáltatásban részesülő tagok, illetve kedvezményezettek nemét, és az ennek megfelelő saját pénztári halandósági táblákat kell alkalmaznia. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott összehasonlításból adódó többlet vagy hiány meghatározása előtt a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának figyelembe kell vennie a hozamkiegyenlítési tartalék és az egyéni és szolgáltatási számlák közötti, a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben, a demográfiai tartalék és a szolgáltatási számlák között a 18. (2) bekezdésében meghatározott átcsoportosítások eredményeit, beleértve ebbe a demográfiai tartalék 10. (4) bekezdésében elrendelt feltöltését is, valamint a pénztárnak az Alappal szemben fennálló, az Mpt. 90. (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségét. (4) Az (1) bekezdés összehasonlításának eredményei alapján a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának meg kell határoznia, hogy az aktuáriusi értékelés tárgyévét követő naptári évben a pénztár szolgáltatási és saját tevékenységi, ezek következtében esetleg a pénztár demográfiai és hozamkiegyenlítési tartalékai között milyen átcsoportosításokat, ezen tartalékok milyen feltöltését látja szükségesnek, beleértve a szolgáltatások esetleges növelését, illetve az Alapnak az Mpt. 89. (3) bekezdésének c) pontja szerinti esetleges igénybevételét is. Az elemzés során az aktuáriusnak ki kell térnie az indexálás kezelésének, az indexálásra vonatkozó korábbi feltételezéseinek teljesülésére is. (5) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának az aktuáriusi értékelésben számításokat kell végeznie arra vonatkozóan, hogy az aktuáriusi értékelés tárgyévét követő öt naptári évben a Garanciaalapnak az Mpt. 89. -a (3) bekezdésének c) pontja szerinti igénybevételét milyen mértékben látja szükségesnek, illetve valószínűnek. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott előrejelzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek. 17. (1) A pénztár aktuáriusának értékelésében az egyéni számlák alapján számításokat kell végeznie annak megállapítására, hogy a következő tíz évben a normafedezet biztosításához sor kerülhet-e az Alapnak az Mpt. 89. (3) bekezdésének b) pontja szerinti igénybevételére, és ha igen, akkor milyen mértékben. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek. 18. (1) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának értékelésében elemeznie kell a szolgáltatási számlák tervezett és tényleges alakulásának a különbségét. Szolgáltatási típusonként meg kell határoznia, hogy a különbség mekkora része tekinthető a pénztártagi halandóság nem várt alakulása következményének, mekkora része tekinthető a szolgáltatási számlák befektetéseivel kapcsolatban tervezett és ténylegesen elért hozamok különbsége következményének, és mekkora része tekinthető a szolgáltatási költségek tervezett és tényleges nagysága különbsége következményének. (2) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményei alapján kell javaslatot tennie a demográfiai tartalék és a szolgáltatási számlák közötti, a 10. (1)-(2) bekezdésekben elrendelt átcsoportosításra. (3) Az aktuáriusi értékelésben a pénztár aktuáriusának elemeznie kell az egyéni számláknak a pénztár pénzügyi terve alapján tervezhető és tényleges alakulásának a különbségét. Meg kell határoznia, hogy a különbség mekkora része tekinthető a pénztár taglétszámának a várttól eltérő
alakulásával, mekkora része tekinthető az egyéni számlák befektetéseivel kapcsolatban tervezett és ténylegesen elért hozamok különbsége következményének, és mekkora része tekinthető a működési költségek tervezett és tényleges nagysága közötti különbség következményének. (4) A (3) bekezdésben meghatározott elemzés eredményeit figyelembe kell venni a pénztár pénzügyi terveinek kialakításakor, illetve az aktuáriusnak a pénzügyi tervek záradékolásánál. (5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott elemzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek. 19. (1) Járadékszolgáltató pénztár esetén az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a) a pénztárnak a használt halandósági táblák megváltoztatására vonatkozó javaslatát. Az értékelésnek tartalmaznia kell a javaslathoz kapcsolódó statisztikai vagy egyéb próbákról történő beszámolót, a jövőben használni javasolt halandósági táblákat és meghatározásuk módszerét, b) a pénztárnak a 4. (4) bekezdésében meghatározott mérték megváltoztatására irányuló javaslatát, c) a pénztárnak a szolgáltatások változó volumene miatt a saját tevékenységi tartalékba vagy az abból történő átcsoportosításra vonatkozó javaslatát. (2) Járadékszolgáltató vagy járadékszolgáltatást tervező pénztár esetén az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a 3. (3) bekezdésének c) és d) pontjában szereplő tényezők értékének meghatározására, illetve megváltoztatására irányuló javaslatát, utóbbiaknál figyelembe véve a 18. (1) bekezdésében elrendelt elemzés eredményeit is. (3) Az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a 11. (1) bekezdésében elrendelt szabályozás és a saját tevékenységi tartalék mértékének a 12. alapján történő megváltoztatására vonatkozó javaslatát, előbbinél figyelembe véve a 18. (3) bekezdésében elrendelt elemzés eredményeit is. (4) Járadékszolgáltató pénztár esetén az aktuárusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a pénztár által szolgáltatott járadékok indexáláson felüli növelésére vonatkozó javaslatát, amely annak a 16. -ban meghatározott többletnek alapján történhet, amennyivel a pénztár szolgáltatási és saját tevékenységi tartalékai meghaladják a pénztár korábban vállalt szolgáltatásainak jelenértékét. A növelés meghatározásánál figyelembe kell venni és a javaslatnak tartalmaznia kell a szolgáltatási és saját tevékenységi, valamint a demográfiai és hozamkiegyenlítési tartalékok között a megnövelt szolgáltatások miatt esetleg szükségessé váló átcsoportosításokat. (5) A pénztárnak meg kell tennie a (4) bekezdésben megfogalmazott javaslatot, ha az aktuáriusi értékelésben a többlet nagysága meghaladja a többlet alapjául szolgáló szolgáltatási számlák összegének 5%-át. 20. Ha az aktuárius az aktuáriusi értékelésben arra a következtetésre jut, hogy a pénztár szolgáltatásainak biztosításához az Alap pénzeszközeinek az Mpt. 89. (1) bekezdés a) és c) pontjának bármelyikében meghatározott igénybevételére kerülhet sor, akkor haladéktalanul köteles ezt a Pénztárfelügyeletnek külön, írásban jelenteni. Ugyancsak köteles a pénztár aktuáriusa a Pénztárfelügyeletnek haladéktalanul írásban jelenteni, ha olyan tényről szerez tudomást, ami alapján a pénztár biztonságos működését veszélyeztetve látja. A biztosításmatematikai statisztikai jelentés 21. (1) A biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente, az előző naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni. A jelentést az aktuáriusi értékelés mellékleteként kell benyújtani. A biztosításmatematikai statisztikai jelentésben foglalt számítások és adatok helyességét, a jelentés kitöltése jogszabályoknak megfelelő voltát a pénztár aktuáriusa aláírásával igazolja.
(2) A biztosításmatematikai statisztikai jelentés a pénztári tagdíjfizetők és járadékszolgáltató pénztár esetén a szolgáltatást igénybe vevők számának és a számok változásokonkénti megoszlását mutatja be korévenként és nemenként. (3) A biztosításmatematikai statisztikai jelentés ajánlott formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé. A normafedezet meghatározásához kapcsolódó biztosításmatematikai számítások 22. (1) A normafedezet meghatározásakor a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját. (2) A normafedezet a pénztártag bruttó társadalombiztosítási nyugdíja jelenértékének 25%-a. (3) A pénztár a normafedezet megállapításához írásban megkéri az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes igazgatási szervétől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásának várható, az Mpt. 30. (2) bekezdésének figyelembevételével megállapított induló összegét. Ha a pénztártag már részesül társadalombiztosítási nyugellátásban, akkor az annak megállapításakor kiszámított, az Mpt. 30. (2) bekezdésének figyelembevételével korrigált tényleges értéket kell az illetékes igazgatási szervnek közölnie. (4) A normajáradék a normafedezetből a pénztártag vagy a kedvezményezett által a pénztár szolgáltatási szabályzata alapján választott pénztári szolgáltatásnak megfelelő járadék. (5) A pénztár aktuáriusa a normajáradék meghatározásakor a továbbiakban a szolgáltatási szabályzatban egyéb járadékok meghatározására előírt eljárást követi. (6) A pénztártagra vonatkozó egyedi számításokon fel kell tüntetni a paraméter értékeket, azok forrását, valamint a pénztártag adatait. A pénztártagok tájékoztatását szolgáló számítások 23. (1) A felhalmozási időszakban lévő pénztártag részére a pénztár által legalább éves gyakorisággal adott tájékoztatásnak tartalmaznia kell az egyéni számlája alapján, a járulékalap esetleges emelkedését is figyelembe vevő, a törvény szerinti nyugdíjkorhatárnál előre láthatólag igénybe vehető járadék nagyságát. (2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eredmény származtatásánál használt összes tényező magyarázatát és nagyságát. V. Rész Záró rendelkezések 24. (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A pénztár aktuáriusának első alkalommal az 1998. évről kell aktuáriusi értékelést készítenie.