A koponyalékeléstől a kémiai kényszerzubbonyig

Hasonló dokumentumok
A pszichiátria története

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium. Kritikai pszichológia műhelykurzus / TAVA S Z I F É L É V

Rehabilitáció a pszichiátriában

Az orvosi pszichológia és az egészséglélektan helye az orvoslásban. Az orvoslás szemléleti modelljei

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Tartalomjegyzék. Előszó 9

A pszichiátria története a klasszikusoktól a jelenkor pszichiátriájáig, fı irányzatok

A pszichiátria története a klasszikusoktól a jelenkor pszichiátriájáig, fı irányzatok

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A pszichiátria útja. A kórházi pszichiátriai ellátástól a közösségi ellátás felé. Custodialis rendszer XIX-XX. sz. Philippe Pinel

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

Az ördögűzéstől a Prozacig

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9),

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Út a teljesség felé. avagy a természetgyógyászat helye és szerepe a modern orvoslásban

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

A pszichopatológia egyes kérdései

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010

Természetgyógyászati Klinikum

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL*.4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.4 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

Klasszifikáció, nozológia a pszichiátriában. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Pedagógia - gyógypedagógia

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

A pszichológia mint foglalkozás

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Szerző: Bieliczky Edit Szerkesztette: Hal Melinda Lektorálta: Prof. Dr. Kurimay Tamás A Szent János Kórház Egészségfejlesztési Irodájának kiadványa

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

A NEVELÉSI TANÁCSADÓK TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI

Karl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]

A mentális zavarok történeti háttere, fogalma és osztályozása

Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)

EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA

III. A szociológia története

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

orvoslásban Az ember környezet modell Purebl György Semmelweis Egyetem

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Kristóf Andrea SE-IBOI

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Általános rehabilitációs ismeretek

TARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság február 14-i ülésére

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL október 13. KPSZTI Gianone András

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

Dr. Kollár János Egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Központ Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kutatás-fejlesztés, innováció

Statisztika az orvoslásban, amikor élőlény és személy is vagyunk egyszerre

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

MI A KLINIKAI PSZICHOLÓGIA? Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam

SZTE ÁOK PSZICHIÁTRIA KLINIKA től SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGA. (Könyvek, könyvfejezetek, egyetemi jegyzetek, disszertációk)

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Átírás:

A koponyalékeléstől a kémiai kényszerzubbonyig Pszichiátriai szociológia Bacsák Dániel 2017. október 15. 1

2

Egy különös orvosi diszciplína I. Ki a pszichiátriai beteg? nozológia (figyelemzavaros, extrém személyiségjegyekkel rendelkező, hallucináló, lábfetisiszta, lehangolt stb.?) Mi a pszichiátriai betegség? etiológia (szervi betegség, lelki probléma, öröklött tulajdonság, megszállottság, életvezetési probléma stb.?) Kit kell kezelni, mit kell kezelni, hogyan kell kezelni? terápia (egyáltalán: gyógyítani vagy büntetni kell?) két dolog biztos: a pszichiáter léte és a szenvedő léte (Bánfalvi 2013: 67) 3

Egy különös orvosi diszciplína II. paradigmák találkozása Egyszer volt egy bolondok városa (2010) 4

Egy különös orvosi diszciplína III. Az alapvető kérdésekre adott válaszok a gyógyításon túl a mindenkori társadalomszerveződés szempontjából is jelentőséggel bírnak: a pszichiátria maga is áthatolhatatlan határvonalat húz(hat) a normalitás és az abnormalitás társadalmilag konstruált világai közé. A pszichiátria tehát társadalmi aktor. 5

Egy különös orvosi diszciplína IV. Thomas Szasz: a pszichiátria mint társadalmi cselekvés 1) a pszichiáter mint elméleti tudós: a pszichiátria a társadalomtudomány egyik ága ismernie kell az embert, mint társadalmi lényt 2) a pszichiáter mint társadalomszervez : kiosztja a szerepeket (pl. ki lehet katona, ki nem; kit kell bezárni, kit nem) 3) a pszichiáter mint az emberi er források társadalmi manipulátora: a páciens idomítása egy társadalmilag elfogadott szerephez (pl. sokkterápia, pszichoterápia, farmakoterápia) (Szasz 2002) 6

Egy különös orvosi diszciplína V. A pszichiátria a medicina legtöbb ágával szemben sokkal jobban kiszolgáltatott a társadalmi viszonyoknak és elvárásoknak, hiszen akárhogy is nézzük, mégiscsak az intézményes választ képviseli a társadalom egy >>deviáns<< csoportjával szemben, és ez a válasz nemcsak a betegek, de a társadalom vagy a politika szükségleteit is leképezi. (Harangozó et al. 2001: 575) 7

Egy különös orvosi diszciplína VI. k engem neveztek rültnek, én meg ket neveztem rülteknek és a fene egye meg őket, kisebbségben maradtam! (Nathaniel Lee, drámaíró, 1653-1692) 8

Szociálpszichológiai kísérletek I. David Rosenhan (1973) szimulánskísérlete 8 önkéntes, 12 ideg- és elmegyógyintézet felvétel oka: hanghallás, tartalma szerint az életem üres és sivár kórházi tartózkodás: 7-52 napig eredmény: valamennyi esetben skizofrénia vagy javult skizofrénia diagnózis ismétlés: előre tájékoztattak a szimulánsok érkezéséről eredmény: 193 felvett páciensből 41-nél gyanakodtak szimulálásra (miközben valójában senkit nem küldtek) 9

Szociálpszichológiai kísérletek II. Schmidt & Fonda (1956) diagnóziskísérlete alorvosok és főorvosok diagnózisállításait nézték egyezés csak az általános diagnosztikai kategóriáknál: organikus zavar (92%), elmebetegség (80%), pszichopátia (71%) tizenegy kórisme-kategória esetén az egyezés már csak 55%-os volt Beck és munkatársai (1962) diagnóziskísérlete négy képzett klinikus, egyetemi pszichiátriáról, előzetesen egyeztetett diagnosztikai kritériumok diagnózistól függően 40-63%-os egyezés 10

A pszichiátria előtörténete: a kezdetek a téboly egyidős az emberiség történetével: különösképpen a skizofrénia, az epilepszia, a gyengeelméjűség, a paranoid zavarok már a kőkorszakból vannak leletek trepanációról (koponyalékelésről) 11

A pszichiátria előtörténete: az ókor 1) 2) egyszerre volt jelen a vallásos-mágikus és az orvosipszichológiai értelmezése a tébolynak természetfeletti erők (démonok, szellemek) szállják meg a lelket, vagy isteni harag eredménye => zeneterápia, nyugtató gyógyszerek, imádkozás, akupunktúra, szelleműzés Kr. e. VI. századtól a görög filozófusok (pl. Platón, Szókratész) a lélek összetevőit vizsgálták, Hippokratész pedig az organikus okokat fedezte fel a nedvtanban => érvágás, életmódváltás (munka, étrend, sport) ismert betegségek: melankólia, mánia, demencia, hisztéria, téveseszmék, hallucináció 12

13

A pszichiátria előtörténete: a középkor I. a vallásos-mágikus értelmezés került előtérbe az emberi nemet számbelileg mérhetetlenül felülmúlják a másvilági spirituális lények istenek és angyalok és szentek, az eltávozottak lelkei, a sátán és minden szövetségese (Porter 2002: 27) a Szentlélek és a Sátán küzdelme az ember lelkéért => jó téboly (szentek, próféták, látnokok) és rossz téboly (boszorkányok, eretnekek, vallási túlbuzgók) ennek megfelelően a terápiás eszközök: Biblia-olvasás, zarándoklat, ördögűzés, elégetés, DE voltak egyházi és szerzetesrendi gyógyhelyek, kórházak is! therapeuta kifejezés (jelentése: Isten szolgálói): egy Alexandria környékén a II. században élő zsidó közösség, amelyik lelki tanácsadással foglalkozott 14

A pszichiátria előtörténete: a középkor II. tarantizmus/nyavalyatörés lycantropia/farkasember 15

A pszichiátria előtörténete: a középkor III. H. Bosch: Bolondok hajója (1490-1500) M. Foucault (2004): a bolond a liminaritás jelképe átkelés az evilágról a túlvilágra, majd (jó esetben) vissza a közelgő apokalipszis hírnöke 16

A pszichiátria előtörténete: a középkor IV. Már nem az idők és a világ vége jelzi majd utólag, hogy őrültség volt nem gondolni rá, hanem az egyre nagyobb méreteket öltő, a mindent alattomban elárasztó rület mutatja, hogy a világ közel áll a végs katasztrófához, amelyet az emberiség tébolya vált ki és tesz elkerülhetetlenné. (Foucault 2004: 30) 17

A pszichiátria előtörténete: a középkor V. Dante Isteni színjátékában a Pokol nyolcadik körének tizedik bugyra a hamisítóké, kuruzslóké, színlelőké és hazugoké, akiknek a büntetése a lepra, a vízkór és az rület. Az rület a meztelenség, az erőszak, az elállatiasodás, de mindenekfelett: a bűn következménye. Mindezekben pedig a civilizációs teljes tagadását jelenti. (Scull 2017: 89) 18

19

A pszichiátria előtörténete: a reneszánsz I. Johann Weyer (1515-1588): a modern pszichopatológia atyja boszorkányság belgiumi Gheel: a közösségi ellátás előfutára pacifikálódik a tébolyult ember: elveszíti a végítélet hírnökének szerepét, előtérbe kerül a bölcs bolond 20

A pszichiátria előtörténete: a reneszánsz II. Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete (1509) 21

A pszichiátria előtörténete: a reneszánsz III. A bolondság a dolgok és az emberek kell s közepén foglal helyet; ironikus jelként összekeveri a valóság és a káprázat ismertetőjegyeit, miközben a nagy tragikus fenyegetések emléke majdnem teljesen elmosódott körülötte. Inkább zavarossá, semmint aggasztóvá teszi az életet, nevetséges kavarodásokat idéz el a társadalomban, és mozgékonyságot kölcsönöz az értelemnek. (Foucault 2004: 67) 22

A pszichiátria előtörténete: összefoglalás a vallásos-mágikus értelmezés a jellemző a bolondságnak szakrális jellege van: valamit tud a tébolyult ember: a világ végének eljövetelét (középkor) az igazságot (reneszánsz) megkülönböztetett szerep illeti meg: megsemmisítés (középkor) felemelés (reneszánsz) 23

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század I. Robert Burton: A melankólia anatómiája (1660) a pszichiátria kifejezés megalkotása (Johann Christian Reil, 1759-1813) felvilágosodás, ipari forradalom, polgárosodás kora => racionalitás (racionális emberkép indeterminizmus): az ember szabadon dönt jóról és rosszról, tehát felelős önmagáért törés (vita) a pszichiátriatörténeti és a kritikai megközelítés között a vita tétje: milyen körülmények között és céllal fogant meg a pszichiátria? (a hatalom eszközeként vagy gyógyító diszciplínaként?) 24

25

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század II. kitekintés: a klasszikus büntet politika ideológusok: Beccaria, Bentham alapelv: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, ezért mindenki egyenlő a törvény előtt, és csak a tett számít tisztes osztály versus bűnös szegények: bűnözők, szegények, bolondok, akik nem tudtak élni a szabadságukkal megoldás: morális korrekció a börtönökben 26

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század III. Michel Foucault és a nagy elzárás elmélete az ÉRTELEM és a NEM-ÉRTELEM élesen különválik egymástól, melynek egyik legfontosabb attribútuma a munkaképesség Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Luther: a munka Istentől kapott feladat (hivatás) Kálvin: a fáradhatatlan munkavégzés Istennek tetsző ( üdvözülési szorongás ) /a hívek így értelmezték az eleve elrendeltetésről szóló tanítást/ a nyomor egy büntetendő erkölcsi magatartássá válik, a bolondság így kerül a szegénység, a bűnözés és a nemi betegségek mellé a bolondság ettől fogva a bűnösség holdudvarában van 27

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század IV. a nem-értelem társadalmi csoportjait többek között a megüresedett lepramenhelyekbe száműzik => elidegenítés (aliénation): másnak stigmatizálás erkölcs és orvoslás: büntetés és gyógymód összeolvadása az azilumokban tehát már a XVII. században megkezdődik az elzárás, Pinel és társai csak másfél évszázaddal később találnak rá a bolondokra a falak között majd ott is hagyják őket összefoglalva: elzárták a problémásnak ítélt személyeket, majd ennek ideológiai igazolásaként kés bb kialakították a tébolyult elme koncepcióját 28

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század V. a nagy elzárás elméletének kritikái: inkább csak Franciaországra jellemz a XVII. században (az abszolutizmus központosította az értelem hiányára adott válaszokat) Franciaországon kívül el bb jöttek létre a magán-asylumok, csak a XIX. században lépett be az állam nem annyira állami intézkedés eredménye, mintsem az alakuló fogyasztói társadalom egyik szolgáltatása (melyre kereslet volt a társadalom családok, helyi közösségek, elöljárók részéről, ld. királyi elfogatóparancs kérvényezése) az elmegyógyintézetek a tapasztalás és az újítások helyszínei is lettek, nem csak a kínzásoké a XVIII. század végétől egyre több országban törvényben szabályozták az elmegyógyintézetek működését és ellen rzését 29

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század VI. a közösségi vagy magánellátás mellett az első állami azilumok, tébolydák, jótékonysági menhelyek létrehozása Bethlehem Royal Hospital Bedlam 1676 30

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század VII. Szent Lukács Kórház 1751 31

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század VIII. az első és legnagyobb francia népkórház 1656-ban épült Salpêtrière néven, ahol 1790-ben már több mint 10.000 főt tartottak elzárva de csak az egytizedük volt elmebeteg! hol volt az elmebetegek többsége? üzleti alapon működő magán-asylumokban börtönökben vagy szegényházakban vallási intézményekben utcán családoknál 32

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század IX. A reneszánsz, majd a felvilágosodás korának szellemi átalakulása kihatással volt az elmebetegek társadalmi megítélésére is. [ ] Az elmebetegek sorsát az orvosi szemlélet, valamint a társadalom önvédelmi reflexe határozta meg. [ ] A XIX. század folyamán Európaszerte hatalmas, mind külsejükben, mind belülr l a börtönökre emlékeztet zárt intézetek létesültek. E tébolydákban a betegeket kezdetben embertelen körülmények között tartották, nemegyszer rögzítve, sőt, láncra verve. Már a XIX. század elején megindult egy mozgalom, amely az elmebetegekkel való emberi bánásmódot tűzte ki célul. (Tringer 2010: 23) 33

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század X. Esquirol (1838): elmegyógyintézetek nemzeti rendszere minden megye építsen közköltségen elmegyógyintézetet magánintézményt csak kormányengedéllyel lehet működtetni a kórházakat orvosigazgatóknak kell vezetniük hasonló törvény Angliában (1845), a politikai széttagoltság miatt Németországban, Olaszországban és az USA-ban lassabb és kevésbé központosított volt a folyamat Scull (2017): a XIX. században jött létre az elmegyógyintézetek birodalma, de éppen az elmebetegeket bezáró különféle intézetek rémségeire válaszul az elmegyógyintézetek a kezelés új instrumentumai lettek intézményesülés: folyóiratok és társaságok alakulása, melyben a főigazgatók játszottak központi szerepet 34

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XI. morális terápia (moral treatment): humánus bánásmód, testi-lelki szükségletek biztosítása az őrültek a modernizálódó civilizáció áldozatai Philippe Pinel, Vincenzo Chiarugi, William Tuke 35

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XII. kitekintés: a pozitivista büntet politika ideológusok: Comte alapelv: a természeti törvényekhez hasonló törvények működnek a társadalomban is (társadalmi-biológiai determinizmus) a formális törvény előtti egyenlőség nem számol az eltérő szociális háttérrel és egyéni képességekkel megoldás: büntetések individualizációja az alkalmi elkövetők büntetése, a javíthatatlanok izolációja, a javulásra szorulók nevelése 36

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XIII. - infrastrukturális válság Ha az őrület a jövőben is úgy növekedne, mint ma, akkor az elmebetegek kerülnének túlsúlyba, és miután kiszabadítanák magukat, az épelméjűeket küldenék az elmegyógyintézetekbe. (The Times, 1877) 37

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XIV. - legitimiációs válság Ha az őrületnek nincs fizikai alapja, ha az eredete is, a kezelése is a társadalom és a pszichológia birodalmához tartozik, mi szavatolja, hogy az elmezavar eseteit átadják az orvosok kezébe? (Scull 2017: 231) 38

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XV. a morális terápia bukása: túlzsúfoltság az intézményekben (10-15 ezer fő) túlzott erőforrásigény, magas költségek terápiás hatékonyság megkérdőjeleződése a társadalmi előítéletek felerősödése pesszimizmus a századfordulón: a pszichiátria csupán a rend őre lenne, gyógyítani pedig nem is képes? (ld. Hollós 1990 [1927]: 103-105) a pszichiáterek mindennek a szakértői, kivéve a diagnózist, a patológiát és az elmebetegek kezelését (Edward Spitzka, new yorki neurológus, 1878) 39

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XVI. a pszichogén megközelítés megjelenése: alapja a hipnózis, melyet Friederich Anton Mesmer alkalmazott először a XIX. század elején hisztériára (mesmerizmus) => tehát lelki okai vannak Joseph Breuer (XIX. század vége): a hipnózis alatt a múltban elszenvedett traumák is előjöhetnek Breuer tanítványa volt Sigmund Freud => pszichoanalízis, mely a tudattalan konfliktusokat helyezte előtérbe a pszichoanalízisnek azonban nem volt jelentős hatása az elmegyógyintézetekben ápolt súlyos betegek sorsára a depresszióval és neurózissal küzdő felső társadalmi réteg privilégiuma maradt 40

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XVII. a biomedikális megközelítés előfutárai: William Griesinger: az elmebetegségek az agy betegségei (1845) frenológia: bemélyedések és dudorok áltudománya degeneracionizmus: Krafft-Ebing, Morel, Lombroso => az őrület a bűn ára (~ középkor) Emil Krapelin: az első osztályozó rendszer létrehozása (tünetcsoport, szervi okok, várható lefolyás) => dementia praecox és mániás depresszió Eugen Bleuler megalkotja a skizofrénia kifejezést 41

A pszichiátria intézményesülése: a 17-19. század XVIII. áttörés: Julius von WagnerJauregg a progresszív paralízist (a szifilisz/vérbaj kései, idegrendszeri stádiuma) maláriás fertőzéssel gyógyította az elmegyógyintézetekben élők 15-20 százalékát érintette az elme betegsége mégis a testben gyökerezik? Nobel-díjat is kapott érte 1927ben 42

43

A pszichiátria intézményesülése: összefoglalás rendészeti és medikális (kisebb részben pszichológiai) megközelítés váltja fel a vallási értelmezéseket a tudást felváltja a nem-értelem deszakralizálódás: a tébolyult ember elveszíti kitüntetett szerepét végleg kiszorul a társadalomból (szimbolikusan és fizikailag egyaránt) intézmények kialakulása 44

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század I. a biológiai pszichiátria : a XX. század első felében, a 30-as évektől radikális (invazív) terápiás módszerek jelentek meg hidroterápia inzulinkóma (Manfred Sakel, 1933) lobotómia (Egas Moniz, 1935) elektrosokk (Cerletti és Bini, 1938) 45

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század II. hidroterápia 46

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század III. lobotómia (leukotómia) 47

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század IV. elektrosokk (ECT) (elektrokonvulzív terápia) 48

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század V. Mosolyogni próbáltam, de a bőröm megmerevedett, mint a pergamen, Dr. Gordon két fémlapot illesztett a fejemre kétfelől. Pánttal rám erősítette őket, a pánt vágta a homlokomat. Majd egy drótot nyújtott oda, hogy vegyem a számba. Lehunytam a szemem. Rövidke csend támadt, mint egy visszafojtott lélegzet. Akkor valami lehajolt fölém, megragadott és rázni kezdett, mintha a világ vége jött volna el. Vii-ii-ii-ijj! süvített a hang a szikráktól ropogó, kékes levegőben, és minden egyes villámcsapás iszonyú erővel vágott belém, úgyhogy azt hittem, összetöri a csontjaim, és minden éltető nedvet kifacsar belőlem, akár egy kettétépett növényből. Miféle szörnyű bűnt követhettem el? Sylvia Plath (2005): Az üvegbura (146.o.) 49

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század VI. az 1950-es években kémiai forradalom: antipszichotikumok (klórpromazin, 1952), antidepresszánsok, szorongásoldók, nyugtatók a gyógyszerek hatására nő az ambuláns kezelés súlya, DE elsősorban financiális okok miatt sorvadnak el az elmegyógyintézetek (Scull) geriátriai intézetek, bentlakásos intézetek hajléktalanság közösségi gondozás börtön! a különböző (csaknem 400!) pszichoterápiás módszerek inkább csak kiegészítő terápiaként vannak jelen 1952: DSM-I (100 oldal) 2000: DSM-IV-TR (943 oldal) 2013: DSM-V 50

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század VII. a biológiai pszichiátria kritikája: még mindig nem találták meg a kórokokat! a diagnózisok megbízhatósága és érvényessége kérdéses a diagnózisoknál nem vesz tudomást a kulturális különbségekről ( etnopszichiátria) a viselkedés alapján diagnosztizálnak, melynek értékelése szubjektív a gyógyszerhez rendelik a betegséget, és nem fordítva => a gyógyszeripar túlzott befolyást szerzett (ld. konferenciák) túlzott medikalizálása a különböző életjelenségeknek gyógyszerek mellékhatásai és függőségokozása stigmatizálja a betegeket a hagyományos orvosi modell fenntartásában érdekelt 51

Az intézményesült pszichiátria: a 20. század VIII. alternatív irányzatok: szociálpszichiátria (Buda Béla, Harangozó Judit): az egyén megértésében a társadalmi hatásokat is hangsúlyozza és közösségi megoldásokat keres => biopszichoszociális emberkép antipszichiátria (Thomas Szasz, Ronald Laing): a biomedikális kategóriák nem léteznek, senkit nem lehet kezelésre kötelezni, minden személy felelős döntéseiért => a biomedikális szemlélet antitézise demokratikus pszichiátria (Franco Basaglia): a pszichiátriának korlátozástól, kényszertől, hatalmi aszimmetriától mentesnek kell lennie => deinstitucionalizáció 52

A mentális betegségek értelmezési modelljei 1. vallásos-mágikus modell: testtől elkülönült lélek, amely meghasonul (démon, szellem, ördög) => imádkozás, ördögűzés, elégetés, koponyalékelés 2. tudományos-technikai modell: a lélek a test/agy működésének terméke => gyógyszeres terápia 3. pszichoszociális modell: a szociális és a pszichés faktorok is szerepet játszanak => gyógyszeres terápia, pszichoterápia, szociális munka 4. szociokulturális (kritikai szociológiai) modell: Thomas Szasz és Michel Foucault (Pikó Bettina 2002: 101-105) 53

54