A helyi élelmiszertermelés szabályozásának új megközelítése Dr. Kasza Gyula osztályvezetı Élelmiszer-feldolgozási Fıosztály Közkapcsolati Osztály
(Kasza 2010) 2
(Kasza 2010) 3
Feldolgozott élelmiszerek nettó külkereskedelmi forgalma(ksh, ÉFOSZ) Élemiszergazdaság, összesen 2003 Export Import Egyenleg 2 855 1 494 1 360 ebbıl: élelmiszerek 2 134 1 187 947 Élelmiszeripar részaránya összesenbıl, % 2007 74,8 79,4 69,6 Élemiszergazdaság, összesen 4 863 3 188 1 675 ebbıl: élelmiszerek 3 138 2 568 570 index 2007/2003 147,0 216,3 60,2 Élelmiszeripar részaránya összesenbıl, % 64,5 80,5 34,0 4
Élelmiszeripar részaránya a teljes élelmiszergazdasági kivitelbıl (KSH, ÉFOSZ) Ország Élelmiszeripar részaránya EU-15 75,8% ebbıl: Ausztria 88,8% Németország 87,6% Dánia 76,2% Franciaország 77,2% Olaszország 78,2% Csehország 81,6% Lengyelország 77,4% Szlovákia 78,9% Magyarország 64,5% 5
Élelmiszeripari termelés számokban Bruttó termelés értéke 2000-2008. mrd Ft 110 105 100 95 90 85 106,2 99,4 Bruttó termelés volumenindexe % (elızı év 100%) 102,3 98,8 96 98,3 100,7 95,3 92,7 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2500 2000 1500 1000 1921 1886 1885 1837 2081 1887 1930 1921 1609 KSH 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 6
Foglalkoztatás a hazai élelmiszergazdaságban, ezer fı 140 130 120 110 100 90 80 70 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 mezıgazdaság 121 112 108 101 98 94 90 87 élelmiszeripar 123 128 126 116 113 107 104 101 7
-Egy Együttm ttmőködés -Innov Innováci ció -Helyi élelmiszertermel lelmiszertermelés 8
A kereskedelmi láncok - árverseny - érdekérvényesítés a beszállítókkal szemben - foglalkoztatási hatások - fizetési viszonyok - partnerszelekció 9
A kistermelıi értékesítésben rejlı lehetıségek Helyi élelmiszerek megırzése Teljes értékő, biztonságos élelmiszerek elıállítása Környezeti fenntarthatóság Munkahelyek megtartása Versenyképes, élhetı vidék megteremtése Hagyományos ízvilág Gasztronómiai hagyományok újjászületése Közvetlen kapcsolat a termelı és a fogyasztó között 10
A kistermelıi termékek - Élelmiszerbiztonság - Minıség és íz - Hagyományırzés - Munkahelyteremtés, vidékfejlesztés 11
A helyi termékek piacra jutását támogató jogszabályi háttér A kistermelıi rendelet módosítása 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet a kistermelıi élelmiszer-termelés, -elıállítás és -értékesítés feltételeirıl szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelölésérıl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM- ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról A közbeszerzési törvény módosítása 2010. évi LXXXVIII. törvény a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról Jövedéki törvény módosítása A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása 12
A kistermelıi rendelet módosítása 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet a kistermelıi élelmiszer-termelés, -elıállítás és -értékesítés feltételeirıl szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelölésérıl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról Az átdolgozott jogszabály nagyobb mozgásteret biztosít a gazdáknak az élelmiszer-elıállításhoz, bıvíti a végezhetı szolgáltatások körét és az értékesítési helyszíneket, valamint csökkenti az adminisztrációs és költségterheket. 13
Uniós jogszabályi háttér Az Európai Unió higiéniai rendeletcsomagja 852/2004 EK rendelet az élelmiszer-higiéniáról 853/2004 EK rendelet az állati eredető élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról 854/2004 EK rendelet az emberi fogyasztásra szánt állati eredető termékek hatósági ellenırzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról A hagyomány és rugalmasság elvének megfelelıen a nemzeti kormányok engedményeket tehetnek a kisléptékő, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek tekintetében 14
A rendelet új elemei A kistermelı által végezhetı szolgáltatások körének szélesítése: magánszemély, valamint kistermelı részére húsfüstölés, terménytisztítás, zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-szárítás, -ırlés, -préselés lehetıvé tétele. A levágható állatok mennyiségének bıvítése Az értékesítési távolságok és körülmények racionalizálása 15
Végezhetı szolgáltatások A szolgáltatás megnevezése A szolgáltatás nyújtásának helye füstölés a szolgáltatást végzı kistermelı gazdaságának helye aszalás, szárítás, ırlés a szolgáltatást végzı kistermelı gazdaságának helye állat vágása és húsának feldolgozása megfelelıen kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befıtt, lekvár, pogácsa) megfelelıen kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén terménytisztítás a szolgáltatást igénybe vevı kistermelı gazdaságának helye olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása a szolgáltatást igénybe vevı kistermelı gazdaságának helye 16
A kis mennyiség 14/2006 (II.16.) FVM- EüM-ICSSZEM rendelet 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet sertés 4/hó 6/hét, 72/év malac 10/hét, 120/év juh 4/hó 6/hét, 72/év bárány 10/hét, 120/év kecske 4/hó 6/hét, 72/év gida 10/hét, 120/év szarvasmarha 2/hét, 24/év borjú 2/hét, 24/év strucc 6/hét, 72/év emu 6/hét, 72/év húskészítmény 50 kg/hétő 70kg/hét, 2600 kg/év tyúkféle 200/hét 200/hét víziszárnyas 100/hét 100/hét pulyka 100/hét 100/hét nyúlféle 50/hét 50/hét 17
A kis mennyiség 14/2006 (II.16.) FVM-EüM- ICSSZEM rendelet 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet tej 200 liter/nap 200 liter/nap tejtermék 200 liter tejbıl készített, de max. 40 kg/nap méz 5000 kg/év méhészeti termék 40 kg/nap összesen 5000 kg/év tojás 360 db/hét 500/hét, 20 000/év hal 6000 kg/év 6000kg/év növényi eredető alaptermék 20 000 kg/év 20 000 kg/év savanyúság 100 kg/hét növényei eredető, hıkezeléssel feldolgozott termék egyéb feldolgozott növényi eredető termék vadon termı betakarított, összegyőjtött termék 150 kg/hét, 5200 kg/év 20 kg/hét 50 kg/hét 50 kg/hét 50 kg/hét gomba 100 kg/hét 100 kg/hét 18
Értékesítési feltételek - nem állati eredető alaptermékeket, mézet, méhészeti terméket és élı halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén mőködı valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, - egyéb állati eredető alaptermékeket, általa levágott baromfit és nyulat, általa kifogott halat, általa megtermelt alaptermékbıl elıállított egyéb élelmiszert (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsának kivételével) saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétıl légvonalban számított 40 km távolságon belül mőködı piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, - saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságának helyén értékesítheti. 19
Egyéb értékesítési lehetıségek - kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétıl légvonalban számítva 40 km távolságon belül - házhozszállítással régión belül vagy a gazdaság helyétıl légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságon belül a piaci értékesítésre vonatkozó területi szabályok betartásával - falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül 20
A rendelet új elemei A falusi turizmus kiteljesedésének érdekében a falusi vendégasztal fogalmának módosítása és életszerőbb szabályozása. A házi disznóvágás, az ökörsütés, a birkapörkölt-készítés lehetıvé tétele a falusi vendéglátónál és a különféle rendezvényeken. 21
Kistermelıi tájékoztatófüzet Letölthetı a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról (Élelmiszeripar/Útmutatók, tájékoztatók menüpont) 22
A közbeszerzési törvény módosítása 2010. évi LXXXVIII. törvény a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról 2010. szeptember 15-tıl hatályos. Legfontosabb változtatás, hogy a közétkeztetést végzı intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelıtıl vásárolhatnak nyers húst, zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, mézet, tojást és gabonát. 23
A közbeszerzési törvény módosításának köszönhetıen - a kistermelık közvetlenül értékesíthetik termékeiket a közétkeztetésben - növekszenek a hazai gazdák által termelt minıségi termékek piacra jutásának lehetıségei - jelentıs mennyiségő energia takarítható meg a szállítási távolságok csökkenésével - kiszámítható, biztos kalkuláció és hatékonyabb kommunikáció valósítható meg a beszállítói és a vásárlói oldal között - a lánckereskedelem kiiktatásával széleskörő és közvetlen együttmőködési lehetıségek nyílnak meg a felek elıtt 24
A jövedéki törvény módosítása 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról A szabad pálinkafızés 2010. szeptember 27-tıl hatályos A Pálinkatörvény nem módosult! 25
A szabad párlatfızésre vonatkozó legfontosabb változtatások A 18. életévét betöltött magánszemély saját gyümölcsébıl vagy kipréselt szılı törkölyébıl legálisan fızhet párlatot Saját fogyasztásra szánt párlatfızés: - 50 liter gyümölcsszeszig nem kell jövedéki adót fizetnie, - a fızést nem kell elıre bejelentenie, - a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetnie. A regisztrált kistermelı saját gazdasága helyén folytatott falusi vendéglátás vagy szálláshely-szolgáltatás keretében zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálhat pálinkát vendégei részére. 26
Az élelmiszerlánc-felügyelet jogi szabályozása Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-elıállítással és - forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetıségrıl 27
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény 2008. szeptember 1-tıl hatályos Egységes élelmiszerlánc-felügyelet: SZÁNTÓFÖLDTİL AZ ASZTALIG elv alapján Talajvédelem Növényegészségügy és növényvédelem Takarmányozás Állategészségügy és állatgyógyászat Élelmiszerbiztonság és élelmiszerminıség 28
Másodlagos élelmiszer-vizsgálat 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-elıállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetıségrıl 29
A másodlagos élelmiszer-vizsgálat szükségességét indokolta Fogyasztók védelme Az import élelmiszerekkel kapcsolatos problémák Egy közvélemény-kutatás szerint a Kormányprogram külföldi élelmiszerek fokozott ellenırzésérıl szóló pontja 96%-os társadalmi támogatottságot élvez Rendelet célja: Nem biztonságos élelmiszerek kiszőrése Gyors hatósági intézkedés 30
Kockázat alapú hatósági ellenırzések A hatóság kockázatosnak ítélhet egy szállítmányt, ha: a származási hely és élelmiszer szerepel a RASFF rendszer riasztásai között, vagy ez alapján gyanú merül fel, hogy szennyezett a tétel (közremőködik a MÉBiH), az azonosítható jel alapján megállapítható, hogy a termék nem engedélyezett üzembıl származik a korábbi ellenırzések során probléma merült fel a ugyanazzal a szállítóval, termékkel kapcsolatban. 31
Az elsı betárolási helyként üzemelı vállalkozás köteles bejelenteni tevékenységét az MgSzH-nak Elsı magyarországi tárolási helynek számít: nagy- és kiskereskedelmi egységek elosztó központok hőtıházak elıállító létesítmények 32
Vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettsége a szállítmányokról A vállalkozók az alábbi adatokat kötelesek bejelenteni a hatóságnak: a jelentést tevı élelmiszer vállalkozás nevét, székhelyét, az elsı magyarországi tárolási hely telephelyét az élelmiszer megnevezését, a beérkezı szállítmány mennyiségét, a jelentési idıszak szerinti beszerzési árat, a származás helyét, állati eredető élelmiszer elıállító létesítmény azonosító jelét. 33
Élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatosnak ítélt szállítmányokat 2 nappal a szállítmány érkezése elıtt be kell jelenteni az illetékes hatóságnak Ilyen termékek: Élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt élelmiszerek (pl.: állati belsıség, nyesedék hús, fej vagy fejhús) Lejárathoz közeli minıség- vagy fogyaszthatósági idejő élelmiszerek A szállítmányonkénti tömeg alapján kockázatosabbnak minısülı élelmiszerek pl.: 20 tonna feletti élelmiszer-szállítmány Az ilyen termékeket rendszeresen felhasználó vagy forgalmazó vállalkozók esetében ez havi összesítı adatszolgáltatási kötelezettségre mérsékelhetı. 34
Augusztus-szeptember összesített eredmények Másodlagos élelmiszervizsgálati adatok Bejelentések Ellenırzések Szankciók figyelmeztetés Elsı magyarországi tárolási hely (élelmiszer elıállító, kereskedı, vendéglátó) Szállítmány Elızetes bejelentés 1985 868 45 4835 1223 18 Havi jelentés 6539 185 13 Összesen 13 359 2276 76 35
II. Az élelmiszer-kereskedelem aktualitásai Az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint elıállításának engedélyezésérıl, illetve bejelentésérıl szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet Válságadó 36
Az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint elıállításának engedélyezésérıl, illetve bejelentésérıl szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet 37
Az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint elıállításának engedélyezése A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte az üzletek mőködésének rendjérıl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletet megalkotásra került az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint elıállításának engedélyezésérıl, illetve bejelentésérıl szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet 38
Az élelmiszerek elıállításának engedélyezése Elıállító üzemek két típust különböztethetı meg: engedélyköteles létesítmények a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján Az engedélyköteles létesítmények azon élelmiszer forgalmazó helyek, ahol pl. állati eredető élelmiszer elıállítása is történik (hentesüzlet) a nem engedélyköteles, csupán bejelentési kötelezettséggel rendelkezı létesítmények tartoznak. 39
Az élelmiszerek forgalomba hozatalának engedélyezése A rendelet 2. mellékletében nem szereplı élelmiszerek árusítása bejelentéshez kötött, A 2. mellékletben szereplı élelmiszerek (pl.:hús, hal, tejtermék) árusítása külön engedélyhez kötött, melyet az MgSzH kerületi hivatala ad ki. Az élelmiszerek forgalmazásánál 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet elıírásait is be kell tartani. 40
Magyar Élelmiszerkönyv II. (emelt) szintő termék minıségét szabályozó elıírások 41
Magyar Élelmiszerkönyv II. (emelt) szintő termék minıségét szabályozó elıírások Célok: A magasabb hozzáadott értékő élelmiszerek tömegtermékektıl való megkülönböztetése Gyártók ösztönözése a magasabb minıségő termékek elıállítására Fogyasztói bizalom erısítése Önkéntes alapon mőködı rendszer! 42
Magyar Élelmiszerkönyv II. (emelt) szintő termék minıségét szabályozó elıírások Már elkészült: 2-100 számú irányelv; Megkülönböztetı minıségi jelöléssel ellátott mézfélék Elıkészítés alatt áll: a különleges lekvárokra és szörpökre vonatkozó irányelv A jövıben sor kerül a különleges tejtermékek, a sütıipari termékek, majd a húsok emelt szintő elıírásainak kidolgozására. 43
Minıségpolitika Közösségi oltalom alatt álló eredetmegjelölés: Szegedi (téli)szalámi (2007. december 14.) Hajdúsági torma (2009. október 21.) Makói (vörös)hagyma (2009. november 5.) Szegedi főszerpaprika-ırlemény (2010. november 3.) Közösségi oltalom alatt álló földrajzi jelzés: Budapesti téliszalámi (2009. április 21.) Csabai kolbász (2010. június 19.) Gyulai kolbász (2010. június 19.) 44
Minıségpolitika Közösségi oltalom alatt álló szeszes italok Békési szilvapálinka Gönc(z)i barackpálinka Kecskeméti barackpálinka Szabolcsi almapálinka Szatmári szilvapálinka valamint önmagában a pálinka és a törkölypálinka megnevezés Nemzeti oltalom alatt álló szeszes italok Újfehértói meggypálinka Göcseji körtepálinka Pannonhalmi törkölypálinka 45