Az állati és növényi eredetű élelmiszerek előállításának, forgalmazásának élelmiszerbiztonsági feltételei.

Átírás

1 Az állati és növényi eredetű élelmiszerek előállításának, forgalmazásának élelmiszerbiztonsági feltételei. Dr. Vincze Viktória Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály

2 178/2002/EK rendelet Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról Élelmiszer-biztonság: Annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti és fogyasztja. Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba! Forgalomba hozatal: Élelmiszer vagy takarmány készen tartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját. Nyomon követhetőség: Lehetőség arra, hogy nyomon követhető legyen egy élelmiszer, takarmány, élelmiszer előállítására szánt állat vagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takarmány előállításánál felhasználásra szánnak, illetve amelynél ez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában. Egy lépés előre, egy lépés hátra elv alkalmazása, ami termék visszavonáskor fontos. Előállító forgalmazó feladatai és a hatóság tájékoztatása.

3 852/2004/EK Az élelmiszerhigiéniáról Kötelező érvényű és közvetlenül alkalmazandó az összes tagállamban. Az I. melléklet az elsődleges termelésre, a II. melléklete valamennyi élelmiszeripari vállalkozóra vonatkozik. Nem vonatkozik a magánfogyasztásra és kis mennyiségű alaptermék végső fogyasztó vagy helyi kiskereskedelmi egység felé történő értékesítésre. Az általános higiéniai követelményeket tartalmazza. Rögzíti, hogy az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszer-ipari vállalkozó viseli; TEHÁT: aki beszállít, az szavatol! Az élelmiszer-biztonság szavatolására a teljes élelmiszerláncon keresztül szükség van, kezdve az elsődleges termeléstől. Az élelmiszer-ipari vállalkozók a HACCP alapelvein alapuló eljárást vezetnek be, alkalmaznak és tartanak fenn. A helyes gyakorlatról szóló útmutatók kidolgozása, terjesztése és használata. A vállalkozó HACCP elveken alapuló eljárásai szerint indokolja választását, és ehhez adódik pluszként a GHP(Jó Higiéniai Gyakorlat) A termék jellegétől függően a veszélyelemzés elvégzése után csak a GHP-t alkalmazhatja.

4 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról Állati eredetű alaptermékek feldolgozása, engedélyezett létesítmények esetében évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről keretjogszabály, mellette sok-sok uniós és nemzeti részletes szabályozás 57/2010. (V. 7.) FVM rendelete az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről Helyi marginális tevékenység esetében külön speciális nemzeti szabályozás alkalmazása is. pl. 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM rendelet az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer előállításának élelmiszerhigiéniai feltételeiről A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

5 3/2010. (VII. 5.) VM rendelete az élelmiszer-előállítással és forgalma-zással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről 5. (1) A nyomon követhetőség biztosítása érdekében minden forgalomba hozott, illetve forgalomba hozatalra szánt élelmiszer szállítmányt kísérő dokumentációnak egyértelműen tartalmaznia kell az adott élelmiszer tétel nyomon követését szolgáló azonosító jelölést. (2) A szállítmányt kísérő dokumentációnak vagy számla esetén a számlának a kezelő által hitelesített másolatát az élelmiszer forgalomba hozatalának helyén kell tartani folyamatosan és hatósági felszólításra azonnal be kell tudni mutatni. (3) A szállítmányt kísérő dokumentációt a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt követő egy évig meg kell őrizni.

6 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM rendelet 6. az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről A friss zöldség és gyümölcs forgalomba hozatala során alapanyagtárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási tevékenységet kizárólag regisztrált élelmiszer-vállalkozó végezhet. Nem regisztrációköteles a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer vállalkozó, ha a friss zöldség-gyümölcs forgalmazása az évi kg-ot nem haladja meg, kivéve ha nagybani piacon viszontértékesítőnek történő eladást végez. A nem regisztrációköteles kereskedők által forgalmazott termékeknek is meg kell felelniük a vonatkozó minőségi előírásoknak. A regisztrációt a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi osztály végzi A bejelentett adatokat megyei adatbázisban rögzíti, és egyidejűleg megküldi a Zöldség- és Gyümölcs Ellenőrzési Koordinációs Központnak.

7 hazaijogszabalyok/elelm_jogsz.html hazaijogszabalyok/takjog.html

8 noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok/hazaijogszabalyok noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok/eujogszabalyok

9

10 Mit jelent az elsődleges termelés, alaptermék, feldolgozott termék kifejezés? Elsődleges termelés: elsődleges termékek előállítása, termesztése vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig (az állat levágása nem). Ugyancsak ide tartozik a vadászat és a halászat, valamint a vadon élő termékek betakarítása. Az alaptermék az elsődleges termelésből származó termék. Közvetlenül termelik és nincs feldolgozva. növényi eredetű : nyers zöldség és gyümölcs, gomba, erdei gyümölcs, gyógynövény, méz állati eredetű : élő állat, elejtett vad, élő és élettelen hal, nyers tej, tojás

11 ELSŐDLEGES TERMELÉS (852/2004 EK) Néhány példa az elsődleges termelés és feldolgozás elkülönítésére: A növények termesztése és termelése, tárolása kezelése a termelés helyén, ha ez nem változtatja meg jelentősen azok jellegét pl. gabona fűszerek szárítása, válogatása még elsődleges termelés, de a szeletelése, darabolás, megőrlés már nem. Állati eredetű termékek esetében gazdaságban elsődleges termék a tej, tojás, élő állat. Az állat levágása már feldolgozás. (kiv. tojáscsomagoló!) Élő és friss élettelen hal elsődleges termék: hal esetében a vágása belezés, hűtés még elsődleges termelés, de már a filézés és vákuumcsomagolás feldolgozásnak minősül Feldolgozott termékek: a feldolgozatlan termékek előállításából származó élelmiszerek. Olyan kezelési folyamatokon esett át, mely az eredeti termék tulajdonságait lényegesen megváltoztatja pl. melegítés, füstölés, pácolás, érlelés, szárítás, marinírozás, kivonás. Néhány példa feldolgozott termékre: pasztőrözött tej, sajt, túró, vaj, kolbász, szalámi, gyümölcslé, lekvár, őrölt fűszerpaprika.

12 ELSŐDLEGES TERMELÉS (852/2004 EK) AZ ELDŐDLEGES TERMELÉS SORÁN VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK a) az alaptermékek szállítása, tárolása és kezelése a termelés helyén, feltéve, hogy ez lényegesen nem változtatja meg azok jellegét; b) élőállatok szállítása, c) növényi eredetű termékek, halászati termékek és vadak esetében levő olyan alaptermékek, amelyek jellege lényegesen nem változott, a termelés helyéről valamely létesítménybe történő eljuttatásának szállítási műveletei Nem engedélyköteles!

13 ELSŐDLEGES TERMELÉS (852/2004 EK) HIGIÉNIAI RENDELKEZÉSEK, ALAPELVEK AZ ÁLLATOK TARTÁSA ÉS A NÖVÉNYTERMESZTÉS SORÁN Az alaptermékek szennyeződéssel szembeni védelmének biztosítása. Be kell tartaniuk az elsődleges termelés és az ahhoz kapcsolódó műveletek során a fellépő veszélyek ellenőrzésére vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályi rendelkezéseket. Pl. létesítmények, berendezések, állatok tisztán tartása, a dolgozók egészségügyi megfelelőssége, ivóvíz, tiszta víz használata, hulladék, veszélyes anyagok kezelése, kártevők elleni védelem, járványvédelemi szabályok betartása, állatgyógyszer, takarmányadalék, növényvédőszerek, biocidek megfelelő használata stb..

14 ELSŐDLEGES TERMELÉS (852/2004 EK) Nyilvántartások vezetése: Az élelmiszer-ipari vállalkozás jellegével és méretével arányosan az élelmiszeripari vállalkozóknak nyilvántartásokat kell vezetniük, és meg kell azokat őrizniük. Kérésre az illetékes hatóságok, illetve az átvevő élelmiszer-ipari vállalkozók rendelkezésére kell bocsátaniuk az ezen nyilvántartásokban szereplő vonatkozó információt. Az élelmiszer-ipari vállalkozókat a nyilvántartások vezetésében más személyek, például állatorvosok, agronómusok és mezőgazdasági technikusok segíthetik.

15 ELSŐDLEGES TERMELÉS (852/2004 EK) Állatokat tenyésztő vagy állati eredetű alaptermékeket előállító a) az állatok etetésére használt takarmány jellege és eredete; b) az állatoknak adott állatgyógyászati készítmények vagy egyébkezelések, a beadás dátumai és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő; c) az állati eredetű termékek biztonságát esetleg befolyásoló betegségek előfordulása; d) az állatokból vett mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos, diagnosztikai célra vett mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei; és e) az állatokon vagy állati eredetű termékeken végzett vizsgálatokról szóló vonatkozó jelentések. Növényi termékeket előállító vagy betakarító a) a növényvédőszerek és biocidek használata b) a növényi eredetű termékek biztonságát esetleg befolyásoló kártevők vagy betegségek előfordulása; és c) a növényekből vett mintákon vagy más, az emberi egészség szempontjából fontos mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei.

16 ALAPTERMÉKEK FELDOLGOZÁSA Az elindulás. -Mit szeretnék előállítani? -Mennyit szeretnék feldolgozni? -Hova szeretném értékesíteni? -Mi a végső cél? A későbbi továbbfejlődés lehetőségét is vegyük figyelembe!

17 Az élelmiszer előállítás jogszabályi keretei -őstermelő, kistermelő bejelentés köteles regisztráció, ha üzletben akkor 210/2009. Korm r. szerint is -kereskedelemben végzett élelmiszer előállítás bejelentés köteles, regisztráció -növényi eredetű alaptermék feldolgozásabejelentés köteles, regisztráció -állati eredetű élelmiszer feldolgozása engedélyezési eljárás, működési engedély kiadása

18 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet szerinti növényi vagy állati eredetű (ováljeles) élelmiszer előállító üzem: -forgalmazás irányának nincs korlátja: unió és 3. ország - A kapacitása és az előállítható termékek köre függ a mérettől és a technológiától(gépek, berendezések, helyiségek), de nincs mennyiségi korlát - Járulékos helyiségek nem hagyhatók el (öltöző, mosogató, alapanyag és árukiadó, fűszerraktár), de térbeli és időbeli elkülönítés alkalmazható. -HACCP és önellenőrző rendszerek rendszer kötelező működtetése, folyamatos laborvizsgálatok (termék, ivóvíz, higiéniai) -gyártmánylap, Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak való kötelező megfelelés -előírt szakképesítés, szakember -munkaruha stb.

19 75/2011. (VII. 29.) VM rendelet a vágópontok működésének részletes szabályairól Az egyes állatfajok vágásának időbeni elkülönítése mellett éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertés, juh, kecske,20 darab szarvasmarha, évente legfeljebb darab baromfiféle, vágható úgy, hogy az patás állatfajok bármilyen kombinációja nem lehet több napi 4 állategységnél. a fedett karám, ugyanazon üzemrész, állatvágásra és darabolásra időbeli elkülönítéssel történő használata engedélyezhető, ha azt bizonyítottan és igazoltan a tevékenységek között takarítják és fertőtlenítik, vöröshús max 5 tonnánál több csontozott vagy darabolt húst, baromfi max 3 tonna darabolt hús egyetlen műveletben elegendő annyi eszköz csírátlanítása, sterilizálása, ami biztosítja, hogy a vágási műveletekhez szükséges mennyiségű tiszta eszköz rendelkezésre álljon, elegendő egy a vágóhíd vágókapacitásából származó hús hűtéséhez szükséges hűtőhelyiségnél kisebb hűtőhelyiséget biztosítani, és nem szükséges a vágásból származó hús teljes mennyiségét lehűteni, abban az esetben, ha a hús a vágást követően azonnal elhagyja a vágóhidat, és ha máshol (így kistermelői előállítás, kereskedelmi helyen történő élelmiszer-előállítás) ez biztosítható;

20

21 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről A kistermelő természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt és betakarított, összegyűjtött alapterméket és abból készült feldolgozott élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti. Kistermelő=őstermelő/egyéni vállakozó BT. KFT. alapítvány, nonprofit szervezet nem lehet kistermelő

22 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről-engedélyezés A tevékenység megkezdését köteles írásban bejelenteni a gazdasága, vagy lakóhelye szerinti Kormányhivatal területileg illetékes járási Állategész-ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalánál nyilvántartásba vétel céljából. Éves felügyeleti díj Ft. kérelem ( a kistermelő neve, címe,a gazdaság vagy élelmiszerelőállítás helye, az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezése) nyilvántartásba vétel, regisztrációs szám, 5 napon belül helyszíni ellenőrzés Ha a feltételek egyáltalán nem megfelelőek az élelmiszer előállítására, a nyilvántartásból törlik a kistermelőt. Hiányosság megállapítása esetén megfelelő határidő biztosítása mellett hiánypótlásra szólítják fel. Amennyiben a kistermelő a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, - saját üzletben kívánja értékesíteni termékét-úgy azt a 210/2009. Korm. rendelet szerint köteles bejelenteni.

23 Nem szükséges a nyilvántartásba vétel: nem állati eredetű alaptermék termelése és vadon termő alaptermék összegyűjtése és betakarítása (pl. zöldség, gyümölcs, gomba, gyógynövény) kivéve ha nagybani piacon értékesít! A kistermelő is élelmiszer vállalkozó, aki felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért. A nyilvántartott kistermelő ellenőrzése történhet a gazdaság telephelyén és az árusítás helyszínén. Szükség esetén a hatósági ellenőr mintát is vehet. Állati eredetű élelmiszer előállítása esetén, a folytonossághoz évente egy alkalommal a hatósági állatorvos ellenőrzés. Hatósági áo. bizonyítvány kiadása. Nem állati eredetű élelmiszert előállító kistermelőnél az ellenőrzés kockázatbecsléssel alapuló gyakorisággal történik. (nem meghatározott gyakorisága)

24 Milyen szankciókra számíthat a kistermelő, ha az ellenőrzésekor hiányosságot állapítottak meg? -Figyelmeztetés -vonatkozó előírásoknak nem felel meg, - a megengedett kis mennyiségeket túllépte, -nem bejelentett tevékenységet végez, -az élelmiszer-biztonságot érintő hiányosság tapasztalható, -Tevékenység felfüggesztése, korlátozása: -a hiányosság vagy mulasztás további fennállása esetén -életveszéllyel vagy súlyos egészségkárosodással fenyegető élelmiszerbiztonsági hiba -Tevékenység végzésétől való eltiltás: Amennyiben a kistermelő tevékenysége során a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság kerül megállapításra, a kistermelőt és a gazdaságot az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani Indokolt esetben jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezmények foganatosítása.

25 A kistermelői tevékenységgel kapcsolatos általános tudnivalók. 1. Milyen tevékenységeket végezhet a kistermelő? 1.Értékesítheti az általa termelt, összegyűjtött vadon termő alapterméket és általa kifogott halat. Természetesen a hal értékesítéséhez szükséges az egyéb engedélyek beszerzése. 2. Feldolgozott élelmiszert állíthat elő és forgalmazhatja. Növényi és állati eredetű alaptermékből 3. Szolgáltatásokat végezheti magánszemélyek és más kistermelők részére: füstölés, -aszalás, szárítás, őrlés, terménytisztítás, olajos magvak (olajütés), gyümölcsök és zöldségek préselése,pasztörizálása Falusi vendégasztalt üzemeltethet megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal vagy rendezvény helyén -állat vágása és húsának feldolgozása, -ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár), Fontos! -A kistermelő az állat vágása és húsának feldolgozása és ételkészítés szolgáltatási tevékenységet más kistermelőtől nem veheti igénybe. -A feldolgozatlan és feldolgozott állati eredetű élelmiszerek esetében, az előállítási részfolyamat működési engedéllyel rendelkező élelmiszer előállító létesítményben nem végeztethető. (ováljeles üzem)

26 Hol és hogyan értékesítheti a termékeit? saját gazdaságában helyben régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belül piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, valamint házhozszállítással beszállíthat kereskedelmi és vendéglátó létesítménybe régió: saját megye és Budapest eltérés: -nem állati eredetű alaptermékeket, mézet, méhészeti terméket és élő halat Magyarország egész területén értékesíthet engedélyezett helyen sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsa piacon nem értékesíthető Fontos! A piacon és vásáron történő értékesítés során a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló rendeletekben foglalt előírásokat is be kell tartania a kistermelőnek

27 Mit jelent a kis mennyiség kifejezés? Vágóhídon: hetente 6, évente legfeljebb 72 darab sertés, juh, kecske, strucc,emu hetente 10, évente legfeljebb 120 darab 50 kg alatti malac, 15 kg alatti bárány vagy gidát, hetente 2, évente legfeljebb 24 darab kifejlett vagy növendék szarvasmarha vagy borjú. Saját gazdaságban: hetente legfeljebb 200 darab házi tyúkféle, 100 darab vízi szárnyas vagy pulyka, 50 darab nyúlféle hetente 70 kg, évente legfeljebb 2600 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet. naponta maximum 200 liter tejet, 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet. évente összesen maximum 5 to mézet és méhészeti terméket értékesíthet. hetente 500, évente legfeljebb darab tojást értékesíthet. évente legfeljebb 6 to halat értékesíthet. évente maximum 20 to növényi eredetű alaptermék értékesíthet. hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg savanyúságot. növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott terméket értékesíthet. hetente legfeljebb 50 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű termék és vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet. Pl. aszalvány, hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet. A kistermelő a levágást megelőzően saját gazdaságában köteles nevelni legalább: -baromfi 3 hét, nyúlféle 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu 3 hónap

28 Mit, mennyit, mikor állított elő Mikor, mennyit értékesített. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani, és ezt a nyilvántartást, a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig meg kell őrizni.

29 A rovar rágcsálóirtást a kistermelő is végezheti közforgalomban levő szerek felhasználásával. Állati eredetű termék forgalomba hozatala esetén az állománynak, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt kell vennie a kötelezően előírt mentesítési programokban. Tejtermelő állomány esetében igazolt mentesség gümőkórtól és brucellózistól. Erről kérésre hatósági állatorvosi bizonyítványt állít ki a hatósági áo.

30 Kistermelő saját gazdaságában nevelt állatának levágásának feltételei: -Sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu levágására csak engedélyezett vágóhídon kerülhet sor. A hatósági vagy a jogosult állatorvos az elvégzett húsvizsgálatról hússzállítási igazolást állít ki, melyben igazolja, hogy az állatokat a levágást megelőzően, a húst a levágás után megvizsgálta, a trichinella vizsgálatot elvégeztette, és a vizsgált állatok húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak találta. Az igazolás a kiállítástól számított 3 napig érvényes. A levágott állatok húsának hűtését haladéktalanul, de a friss hús és a belsőség melegen történő szállítása esetén, legfeljebb a vágást követő 2 órán belül meg kell kezdeni. A friss húst 0 +7 C, a belsőségeket 0 +3 C közötti hőmérsékletre kell hűteni, és a feldolgozásig, illetve az értékesítésig a hűtőláncot folyamatosan fenn kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad!

31 Kistermelő saját gazdaságában nevelt állatának levágásának feltételei: Baromfi és nyúlfélék a tartás is helyén levághatók. ( fürj is) A levágásra (elvéreztetés, forrázás, kopasztás, nyúzás, zsigerelés) külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget kell biztosítani, amelynek megfelelő méretűnek, könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, hideg-meleg folyóvízzel ellátottnak kell lennie. A vágás előtti állományszintű, valamint a húsvizsgálatot a hatósági vagy az erre jogosult állatorvos végzi el és hússzállítási igazolást ad ki. A vágás utáni húsvizsgálatot nem kell elvégeztetni, ha a heti vágási szám a heti maximális mennyiség 25%-át nem haladja meg, és az értékesítés közvetlenül a végső fogyasztó részére történik a gazdaság helye szerinti településen. (pl. 50 házityúk a helyi piacon) A vágás időpontját azonban ez esetben is be kell jelenteni a hatósági vagy a jogosult állatorvosnak. A levágott baromfi és nyúlféle húsának vizsgálata ebben az esetben a gazdaság helye szerinti piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen történik. AHOL ERRE BIZTOSÍTOTTAK A FELTÉTELEK! (helyiség a a húsvizsgálat elvégzéséhez, folyamatos állatorvosi jelenlét, hűtés

32 Kistermelő saját gazdaságában nevelt állatának levágásának feltételei: A levágott baromfi húsának belső hőmérsékletét haladéktalanul 0 ºC és +4 ºC, belsőségeit pedig 0 ºC és +3 ºC közötti hőmérsékletre kell lehűteni, és ezt a hőmérsékletet folyamatosan fenn kell tartani a tárolás, szállítás és árusítás ideje alatt. A baromfihús festése, fagyasztása, darabolása tilos. A külön jogszabályoknak megfelelően kell végezni a toll és a vágási melléktermék gyűjtését, elszállítását, valamint a szennyvízkezelést. FONTOS! A kistermelő köteles a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 éven keresztül megőrizni. Kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítmény részére csak húsvizsgálaton átesett és hússzállítási igazolással rendelkező hús értékesíthető

33 Feldolgozott élelmiszerek előállítása. A kistermelőnek az alaptermékből előállított feldolgozott élelmiszerről adatlapot kell készítenie. Az adatlap egy olyan dokumentum, amelyet a kistermelő az alaptermékből előállított minden fajta élelmiszerről köteles elkészíteni és feltüntetni rajta a következő információkat: - a kistermelő neve, címe, - az élelmiszer-előállítás helye, - az élelmiszer megnevezése, - az összetevők csökkenő sorrendben való felsorolása, -fogyaszthatósági időtartam, illetve minőség megőrzési időtartam, - tárolási hőmérséklet. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretében előállított élelmiszerekről nem kell adatlapot vezetni.

34 Kell-e valamilyen jelölést feltüntetni a terméken? Csomagoltan történő kistermelői élelmiszer árusítása esetén, abban az esetben, ha a saját gazdaságában, lakóhelyén, piacon, vásáron, rendezvényen, ideiglenes árusítóhelyen történik az árusítás, a termék csomagolásán fel kell tüntetni: -a kistermelő nevét, címét, vagy gazdaságának címét, -a termék nevét, -a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időt, a szükséges tárolási hőmérsékletét, - a termék tömegét(kivéve, ha a csomagolt terméket a kistermelő a vevő jelenlétében méri le) Kiskereskedelmi létesítmény számára csomagoltan történő árusítás esetén: -az előállító nevét és címét. - a termék megnevezését (előtte a kistermelői vagy méz esetében termelői jelzőt) - a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időt, a szükséges tárolási hőmérsékletét -nettó mennyiségét, - összetevőit

35 Kell-e valamilyen jelölést feltüntetni a terméken? Csomagolatlan élelmiszer értésesítése esetén az árusítás helyén kereskedelmi vagy vendéglátóegységben és a kistermelő saját értékesítése esetén is-a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét és a termék nevét. A kereskedelmi vagy vendéglátóegységet tájékoztatni kell dokumentált módon (pl. számlán) a termék fogyaszthatósági határidejéről vagy minőség megőrzési időtartamáról, valamint a szükséges tárolási hőmérsékletről is. 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet: az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról A kistermelőkre is vonatkozik az allergénekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség, de nem kell pl. táblán kiírni, hogy erről kérhetnek tájékoztatást a vevők. Szóban is megadható az allergén információ, ha az információt haladéktalanul megkapja a fogyasztó az élelmiszer átadásának helyén, a vásárlást megelőzően és nem kell írásos dokumentumon alapulnia. Erről eljárásrendet sem kell készíteni.

36 A falusi vendégasztal és szabályai A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő a gazdaságába látogató turistákat vidéki környezetben házi élelmiszerekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül, miközben a gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatására, és az elkészített élelmiszerek helyben fogyasztásra kerülhet sor Milyen ételeket kínálhat fel a kistermelő a falusi vendégasztal szolgáltatás keretében? A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. Falusi vendégasztal keretében a kistermelő évente 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét, és 2 szarvasmarhát vághat le és dolgozhat fel a kistermelő által a vágóhídon levágható kereten belül. A kistermelő falusi vendégasztal keretében a hatósági állatorvosi igazolással rendelkező állományából származó sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, továbbá 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából készített ételeket is felszolgálhat a saját gazdaságába ellátogató vendégeknek.

37 A falusi vendégasztal és szabályai Milyen alapvető szabályok vonatkoznak a falusi vendégasztal keretében végzett állatvágásra és az így levágott állat húsából készített ételekre? -A kistermelőnek a vágást és az ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával írásban be kell jelentenie az illetékes kerületi hivatalnak. -A kötelező (Trichinella) vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig a húst tartalmazó ételek csak biztonságos hőkezeléssel elkészítve kínálhatóak fel. - A vágásból származó, Trichinella vizsgálaton kedvező eredménnyel átesett sertéshús le is fagyasztható. -A megmaradt, azaz el nem fogyasztott ételeket a kistermelő nem értékesítheti később, azokat vagy magánfogyasztásra használhatja fel, vagy megfelelő módon meg kell semmisítenie. Mit jelent a biztonságos hőkezelés? -az a hőkezelési eljárás (sütés, főzés), amely legalább 2 percen át tartó 72 C-os maghőmérsékletet, vagy az étel minden pontján legalább 75 C-t biztosít. Ennek mérésére hitelesített maghőmérőt kell beszerezni.

38 MIT? kistermelői sonkatök szeletelve, sütve búzacsíra lé, szárított/őrölt csíra házi készítésű tészta csomagolt aprósütemény értékesítés az egész ország területén és Ausztriába saját szőlőből szőlőlé, must csomagolva házi főzésű borlekvár fűszernövényekből szárítmányok, aszalt paradicsom őstermelő gyógynövény kertjében helyben főzött teakóstolót adna (pénzért) kistermelőként vásárolt tejből kézműves sajt, joghurt főtt és füstölt fürjtojás olíva olajban szalámi általa elejtett, és megvásárolt elejtett szarvasból májpástétom saját termesztésű fűszerekkel, ismerős által tartott sertés alapanyagból

39 valamennyi összetevő megtermelése nem életszerű nincs meghatározva a vásárolt alapanyagok köre a rendelet nem határozza meg az összetevők arányát az adott termékre jellemző, annak jellegét meghatározó, lényeges összetevő saját termelésből származzon (cukor, só, fűszer lehet vásárolt, hiszen saját termelése nem megvalósítható, illetve a saját liszt felhasználása sem tekinthető általánosnak) kistermelői sütemény: Másik kistermelőtől vásárolt alapanyag felhasználására nincs lehetőség (csak a falusi vendégasztalnál) Helyi kiskereskedelmi egységben vásárolt kistermelői termék szintén nem vehető igénybe, mert kistermelői élelmiszer kizárólag végső fogyasztónak értékesíthet Bon-bon Minden emberi fogyasztásra szánt csírát termelő létesítmény engedély köteles!!! 210/2013/EU

40 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól Ha kistermelő saját termelésű alapanyagából előállított sört, bort, pezsgőt, vagy egyéb alkoholtartalmú italt értékesít - jövedéki jogsértés, lefoglalás, jövedéki bírság Előállítása, illetve forgalmazása a jövedéki jogszabály szerint adóraktári engedély birtokában. Kistermelőt/őstermelőt nem különböztet meg, ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint egy előállító létesítménynek (Törley, Zwack). Kis mennyiségű sör, bor, pezsgő adómentes, adóraktári engedély nélküli előállítása lehetséges, de feltétel, hogy NEM LEHET ÉRTÉKESÍTENI. Őstermelőként szőlőbor előállítására és forgalmazására is a vámhatóság által kiadott egyszerűsített adóraktári engedélyre van szükség.

41 A párlat esetében a jövedéki jogszabály konkrétan szabályozza a kistermelői értékesítést évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 67. és 67/A évente max. 2 hl tiszta szesz mennyiségét (=400 liter 50 fokos párlat) állíthat elő értékesíteni legfeljebb 2 literes üvegben, zárjeggyel ellátva értékesítés helye: saját gazdaság (helyben fogyasztás) vásár, piac 40 km-en belül, ha más megyébe átnyúlik, bejelentési kötelezettség van jöv.tv (11) szerint (nincs helyben fogyasztás) Budapesten csak végső fogyasztónak értékesíthet, boltnak, vendéglátónak nem

42 Köszönöm a figyelmet!