TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Bécs AUSZTRIA Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2008
Tartalom Vezet i összefoglaló... 2 Gazdasági politikai háttér... 4 Demográfia... 4 Egészségügyi rendszer... 5 Társadalombiztosítás... 5 A kötelez betegbiztosítás szolgáltatásai... 8 A kötelez egészségbiztosítás forrásai... 10 Egészségügyi szolgáltatások... 11 Alapellátás és járóbeteg-szakellátás... 11 Fekv beteg-ellátás... 13 Egészségügyi dolgozók... 17 Gyógyszerpiac... 17 Reformok... 18 Az egységes tervezés, koordináció és finanszírozás kialakítása... 19 Források... 29 1. sz. melléklet... 30 1
AUSZTRIA 2008 Vezet i összefoglaló A 8,3 millió lakosú Ausztriában az egészségügy rendszere társadalombiztosításon alapul. Az országban 22 szociális (nyugdíj, baleset, betegbiztosítás) biztosító közül 19 foglalkozik betegbiztosítással, ezek területi és foglalkoztatási kategóriába tartozás alapján szervezettek. Minden tartomány rendelkezik egy területi biztosítóval, rajtuk kívül a közalkalmazottaknak, a vállalkozóknak (ipari és kereskedelmi), a mez gazdaságban dolgozó vállalkozóknak valamint a bányászoknak és vasutasoknak van önálló biztosítójuk, valamint 6 vállalati biztosító is m ködik még az országban. A biztosítók között nincs verseny. Egyes csoportok: pl. az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek stb., kiléphetnek a kötelez betegbiztosítás rendszeréb l. A törvény által el írtak szerint a lakosok foglalkozásuk vagy lakóhelyük szerint kerülnek besorolásra a biztosítóhoz. Az egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi hatóság között. A kormány felel s az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felel ssége az alaptörvényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellen rzése. Az állami és a magánszektor egyaránt részt vesz a szolgáltatásokban. 2005-ben az egészségügyi kiadások a GDP 10,2%-át tették ki 1. Az országban az egészségügy finanszírozása több forrásból ered. 2004-ban a társadalombiztosítás az összes egészségügyi kiadás körülbelül 45%-át adta, adóból (szövetségi kormány, tartományi és helyi önkormányzatok) finanszírozták a kiadások 25%-át, és a magánkiadások is 25%-ot tettek ki. (A fennmaradó kb. 5% a beruházásokat jelentette, f ként állami forrásból.) A kórházon kívüli ellátás szerepl i a társadalombiztosítókkal szerz dnek. (A kereteket szerz désben az Osztrák Társadalombiztosítás F szövetsége és az orvosi kamarák tartományi szervezetei határozzák meg; szabályozzák a honoráriumokra, a szolgáltatások mennyiségére, a szolgáltatók számára és az orvosi szolgáltatások díjazására vonatkozó feltételeket. Amennyiben nem születik megállapodás, a reformtervek szerint a jöv ben ilyen esetekben egyedi szerz dések köthet k.) A kórházak finanszírozása részben (mintegy 50%) a tartományi alapokon keresztül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain (40%) kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket (kb. 10%) tartalmaznak. Ebben a formában a biztosítók által nyújtott finanszírozást a szövetségi kormány és a tartományok között kötött megállapodások szabályozzák úgy az állami kórházak, mint az ellátásban résztvev magánkórházak számára. Ez az összeg a 9 tartományi alapon keresztül jut el a kórházakhoz, a teljesítményelv kórház-finanszírozási rendszer alapján. A teljesítményelv kórház-finanszírozási rendszer keretében a magánkórházak (szanatóriumok) meghatározott eseteinek, illetve szolgáltatásainak finanszírozását is a társadalombiztosítás végzi a Magánkórházak Finanszírozási Alapjába történ befizetés révén. Itt olyan szolgáltatások térítésér l van szó, amelyek a kötelez betegbiztosítás hatáskörébe tartoznak. A kórházak költségvetésének fennmaradó 50%-ából 40% a tulajdonosok hozzájárulása (beruházási és fenntartási költségek), 10% magánbiztosítás vagy önrész. Ezek az összegek közvetlenül a kórházakhoz 1 Egyes korábbi források (pl. WHO-HFA) még más számítási elv alkalmazásával képzett mutatókat közölnek, ezek szerint ez az érték 7-8% körül alakult. 2
kerülnek. A finanszírozási rendszerben a helyi autonómia következtében tartományonként jellemz ek a különbségek. A lakossági önrész a járóbeteg-ellátásban részben az e-card éves költsége (a lakos tehát itt nem a szolgáltatás igénybevételekor, és nem a szolgáltatónak, hanem a társadalombiztosításnak fizet), részben meghatározott biztosítóknál százalékban kifejezett kezelési hozzájárulás (közalkalmazottakat, vállalkozókat tömörít biztosítók esetében 20%, vasutasok és bányászok biztosítói esetében 14%). Szintén a járóbeteg-ellátásban a nem szerz dött orvos felkeresése esetében a szerz dött orvos díjának csak 80%-át térítik a biztosítók. További önrész fizetend a kórházi ellátásban napidíj formájában és a hozzátartozó családtagok ellátásánál 10%-os mértékben. Rehabilitáció és preventív célú ellátás esetében (pl. gyógyfürd ) szintén napidíjat kell fizetni. Gyógyszerekért receptdíjat, gyógyászati segédeszközökért százalékos díjat (10%) számolnak fel. Az önkéntes magánbiztosítás, amellyel a lakosság harmada rendelkezik, legnagyobb arányban a jobb kórházi elhelyezés külön felszámított költségeit finanszírozza, valamint napi juttatást nyújt a kórházi tartózkodás idejére. A reformoknak köszönhet en tartományi szinten kilenc egészségügyi platformot hoztak létre, illetve szövetségi szinten egy Szövetségi Egészségügyi Irodát a szektorokat átfogó egységes tervezés és finanszírozás megvalósításáért a kórházon belüli és a kórházon kívüli területeken. Az egészségügyi platformok a kórházak és a letelepedett orvosok területeinek ellátását tervezik és irányítják, illetve e két terület koordinációját végzik. A tartományi egészségügyi platformokban, ahol az egészségügy szervezése és finanszírozása részletes tervének kidolgozása folyik, az egészségügy minden fontos szerepl je helyet kapott. Ezzel els ízben valósul meg a társadalombiztosító és a tartományok közös felel ssége a teljes egészségügyi ellátás finanszírozása és a szektorokat átfogó tervezés és irányítás felett, kiegészít intézmények létrehozása nélkül. A létrehozott Szövetségi Egészségügyi Iroda végrehajtó szerve a Szövetségi Egészségügyi Bizottság, amelyben szavazati jogokkal a szövetségi kormányzat, a tartományok, a társadalombiztosítók, a városok és önkormányzatok érdekképviseleti szervei, betegjogi szervezetek az orvosi kamara és kórházak kapnak helyet, végzi az egységes tervezést mind a kórházak szükségleteire, mind a letelepedett orvosi ellátás szükségleteire vonatkozóan. A minden területre vonatkozó integrált, egységes szolgáltatástervezés alapja a 2006-os Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv, ami 2006. január 1-én váltotta fel az addig érvényes 2003-as kórházakra és nagy érték berendezésekre vonatkozó tervet. A szolgáltatásokra vonatkozó tervezés a 2004-es állapotot alapul véve 2010-ig kerül kidolgozásra. A reformnak köszönhet en a szövetség és a tartományok között az egészségügyi szolgáltatások tervezése integrált regionális ellátási terv 4 ellátási zóna és 32 ellátási régió keretében történik. Jelenleg az Osztrák Egészségügyi Strukturális Tervben 32 régióban koordinálják a kórházak, az ambulanciák és letelepedett orvosok által nyújtott szolgáltatásokat, a rehabilitációs, az ápolási és szociális területeteket, ezek egymás közötti kapcsolatát, ami a koordináció, a kooperáció és a kommunikáció javítására irányul. A Health Consumer Powerhouse (HCP) kutatóintézet 2005 óta készíti el az Euro Health Consumer Indexet amely a fogyasztó szemszögéb l rangsorolja az európai egészségügyi rendszereket. 2007-ben 3
29 országban 27 indikátor (beteginformáció és betegjogok, várakozási id k, teljesítmény, az egészségügyi rendszer b kez sége és a gyógyszerek) vizsgálatát végezték el, Ausztria kapta a legjobb helyezést. Gazdasági politikai háttér Az osztrák gazdaság 2007-ben az el rejelzéseknek megfelel en dinamikusan fejl dött és a GDP növekedése 3,4%-ot ért el. Az egy f re jutó GDP folyó áron számolva 32 790 EUR. A gazdasági élénkülés hatására az országban a munkanélküliek arányában 2005-t l (2005: 5,2%) fokozatos csökkenés figyelhet meg. Arányuk 2007-ben 0,4%-kal 4,4%-ra csökkent 2006-hoz viszonyítva. A prognózisok szerint 2008-ban további csökkenés (0,1%) várható. Ausztria 2007-ben a szigorú költségvetési politikájának köszönhet en teljesítette a Maastrichti konvergencia kritériumokat. 2007-ben a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány 0,5%-ra mérsékl dött (2006: 1,5%). A bruttó államadósság mértéke ekkor a GDP százalékában kifejezve 59,1% (2006: 61,8%). Az inflációs nyomás az el z évekhez képest némileg fokozódott. 2007-ben a fogyasztói árak 2,2%-kal növekedtek (2006:1,7%). Ausztria gazdaságpolitikájában nagy hangsúlyt fektet a versenyszféra er sítésére, az állami tulajdon és az állami vállalatok támogatásának fokozatos csökkentésére, a tartományok és a szövetség közötti pénzügyi kapcsolatok fokozatos átrendezésére, valamint a nyugdíj- és adórendszer reformjára. Államformáját tekintve a kilenc tartományból álló szövetségi állam két kamarás parlamenttel rendelkez demokratikus köztársaságként m ködik. A váratlan fordulatot hozó 2006 októberében megtartott parlamenti választásokon újra nagykoalíciós, azaz SPÖ (Szociáldemokrata Párt) és ÖVP (Osztrák Néppárt) szövetségi kormány alakult SPÖ vezetéssel. Az új kormány január 11-én tette le a hivatali esküt. Az SPÖ lemondott az Osztrák Néppárt javára a kül- és a belpolitikai tárcáról, valamint a pénzügyminisztérium irányításáról, az SPÖ ugyanakkor megkapta a hadügyminisztériumot. Az SPÖ adhatta a kancellárt, s hat tárcát irányít, az ÖVP hét minisztert (közéjük tartozik az egészségügyi miniszter is) ad a kabinetbe. A választások eredményeképpen az ellenzékhez a BZÖ (Bündnis Zukunft Österreich), az FPÖ (Szabadelv Párt), és a Zöldek tartoznak. A koalíciós megállapodás alapján 16 évre szállították le a választói korhatárt, ami a kancellár véleménye szerint az ifjúság iránti bizalom jeleként értend. Új ösztönz rendszer kerül bevezetésre a gyermekvállalási kedv növelése érdekében, valamint a célkit zések között szerepel még a szociális támogatások rendszerének átalakítása. Demográfia Ausztria népessége 2007-ben 8,302 millió f volt. Az utóbbi két évtizedben a lakosság növekedési aránya alacsonyabb a korábbinál. A születési arányszámokat a 70-as évekt l folyamatos csökkenés jellemzi, 2005-ben az 1000 f re jutó élveszületések száma 9,5. A halálozási arány az 1970-es évekt l folyamatosan csökken tendenciájú. 2005-ben az 1000 f re jutó halálozási ráta 9,13. 1989-ig a természetes szaporodás mutatója negatív el jel volt. A halálozási arány csökkenésének tulajdoníthatóan a fogyás azonban megsz nt, 1990-t l a természetes szaporodás kedvez bb irányt vett. 4
Ausztriában a népesség öregedési folyamata figyelhet meg. A fiatalabb korcsoportok aránya csökken, a 60 éven felülieké pedig növekedést mutat. El rejelzések szerint a 15-60 éves keres képes lakosság száma a jöv ben tovább csökken, 2041-re a 60 éven felüliek várható száma 2,85 millió, mintegy 1,13 millióval lesz magasabb, mint 2001-ben. A születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál és n knél egyaránt növekv (2006: 82,93 év n k, 77,31 év férfiak). A születéskor várható átlagos élettartam a 90-es években az EU átlaga körül mozgott, 2001-ben már meghaladta azt. Az eredményeket kedvez en befolyásolta, hogy az utóbbi 30 évben kimagasló javulást értek el a csecsem halálozás területén. Ehhez nagymértékben hozzájárult a terhes n k és a gyermekek magas színvonalú ellátása. Az osztrák lakosság körében 2004-ben az összes halálozás száma 74 292. A vezet halálokok a kardiovaszkuláris megbetegedések, melyek aránya 2004-ben 43,7%-ot tett ki (a halálozási ráta 2004- ben férfiak körében 326,2/100 ezer azonos nem lakos; n k esetében 464,6/100 ezer azonos nem lakos). A vezet halálokok között második helyen szerepelnek 25,9%-os aránnyal a daganatos betegségek (a halálozási ráta 2004-ben férfiak 253,1/100 ezer azonos nem lakos; n k 218,7/100 ezer azonos nem lakos). E két halálok együttesen a halálozások közel háromnegyedéért felel s, mindkett rátájában csökkenés tapasztalható, összességében a daganatos megbetegedések terén az utóbbi évtizedben 14,2%-os csökkenés volt megfigyelhet. A légz szervi megbetegedések száma 2000-t l 2003-ig 32,89/100 ezer f r l 40,34-re n tt, 2004-ben ismét csökkenés volt tapasztalható, ekkor a 100 ezer lakosra jutó megbetegedések száma 34,71-re csökkent. Az összes halálozáshoz viszonyítva 2004-ben a légz szervi megbetegedések aránya 6% körül alakult, az emészt szervi megbetegedéseké 4,5%-ot tett ki. Egészségügyi rendszer A társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi hatóság között. A kormány felel s az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felel ssége az alaptörvényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellen rzése. Az állami és a magánszektor egyaránt részt vesz a szolgáltatásokban. Ausztriában önálló egészségügyi minisztériumot el ször 1972-ben hoztak létre. Azóta több átszervezés történt. 2007-t l az egészségügy irányítását a Szövetségi Egészségügyi, Család és Ifjúságügyi Minisztérium látja el. Az egészségügy finanszírozása is több forrásból ered. 2004-ben a társadalombiztosítás az egészségügyi kiadások kb. 45%-át adta, adóból (szövetségi kormány, tartományi és helyi önkormányzatok) finanszírozták a kiadások 25%-át, a magánkiadások 25%-ot tettek ki. (A fennmaradó kb. 5% a beruházásokat jelentette, f ként állami forrásból.) Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás magában foglalja a betegbiztosítás, balesetbiztosítás és nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait, a munkanélküliek ellátását. Az ausztriai társadalombiztosításnak a XIX. század második felében létrejött rendszere kezdett l fogva az önkormányzatiság elve alapján szervez dik: a 5
biztosítottak és a munkaadók képvisel i végzik a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek intézését és az állam felügyeleti joggal bír. A társadalombiztosítás alapelvei a szolidaritás, a kötelez jelleg, nem létezik kockázati mérlegelés, a társadalombiztosítás nem nyereségorientált. Ausztriában a betegbiztosítás 2007-ben mintegy 8,2 millió lakosra (a népesség 98,7 százalékára), a balesetbiztosítás (munkahelyi balesetek és foglalkozásból ered betegségek eseteire) 5,7 millió f re, a nyugdíjbiztosítás 5,2 millió személyre terjed ki. 2000-t l néhány foglalkozási kategória tagjai, mint pl. az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek stb. kiléphetnek a kötelez biztosításból, ha ezt választják, magánbiztosítással kell megoldaniuk egészségbiztosítási fedezetüket. 2007-ben a betegbiztosítás összbevétele 12,823 milliárd eurót tett ki, ebb l a biztosítottak és a munkáltatók által fizetett járulékok nagysága 10,708 milliárd euró, az egyéb bevételek 2,115 milliárd eurót (receptdíjból származó bevételek 0,393 milliárd, állami költségvetési hozzájárulás 1,137 milliárd euró, t kehozam 0,086 milliárd euró, kockázatkiigazítási alapból származó pénzeszközök (strukturális kiigazító hozzájárulások) 0,167 milliárd euró, e-card díj 0,034 milliárd euró stb.). 2006-hoz viszonyítva ez 4,1%-os növekedést jelent. A betegbiztosítás összkiadása 13,178 milliárd eurót tett ki. A betegbiztosítás legnagyobb kiadási tételei: a kórházi ellátás 3,753 milliárd euró, az orvosi ellátás 3,228 milliárd euró és a gyógyszerek 2,820 milliárd euró. Az adminisztrációs költségek mértéke 381 millió euró (a betegbiztosítás kiadásainak 3%-a). 2006- hoz viszonyítva a kiadások 6,4%-os növekedése volt megfigyelhet. A 2007. évi el zetes adatközlés szerint tehát az osztrák betegbiztosítók az évet 0,355 milliárd eurós deficittel zárták. A betegbiztosítás 2007. évi bevételeinek és kiadásainak alakulását (összehasonlításban 2006-tal és 1997-tel) egyes szolgáltatási tételek szerinti bontásban a következ ábra szemlélteti. 6
Az országban 22 szociális biztosító közül 19 biztosító foglakozik betegbiztosítással (2008), közülük három biztosító balesetbiztosítást és nyugdíjbiztosítást is kínál. Egy biztosító balesetbiztosításra, kett nyugdíjbiztosításra szakosodott. A biztosítók területi alapon, illetve foglalkozási csoportonként szervez dnek. A biztosítók között nincs verseny, a lakosok biztosítójukat nem választhatják meg szabadon. A törvény által el írtak szerint a lakos foglalkozás (pl. egy Alsó-Ausztriában lakó személy a Bécsi területi betegbiztosítónál kerül biztosításra, ha a munkáltató telephelye Bécsben található, vagy a foglalkozás szerinti kategóriájának biztosítójánál, ha ilyen létezik) és lakóhely szerint kerül besorolásra (pl. nyugdíjasok az illetékes területi betegbiztosítóhoz) az illetékes biztosítóhoz. 7
Betegpénztárak és biztosítottak Betegpénztárak Biztosítottak aránya %-ban Megnevezés Számuk Jogosultak Járulékfizet k 65 év felettiek Területi 9 75,9 77,3 67,1 betegbiztosítók 2 Üzemi betegbiztosító 6 0,8 0,8 1,6 Közalkalmazottak Biztosító Intézete Osztrák Vasutasok és Bányászok Biztosító Intézete Osztrák Kereskedelmi és Ipari Társadalombiztosítási Intézet Mez gazdasági Dolgozók Társadalombiztosító Intézete 1 8,5 7,6 9,7 1 3,4 3,2 6,5 1 6,8 6,7 6,6 1 4,6 4,5 8,6 Összesen 19 100 100 100 Forrás: Bundesministerium für Gesundheit, Familie und Jugend A kötelez betegbiztosítás szolgáltatásai A kötelez betegbiztosítás az alábbi szolgáltatásokat kínálja: Általános és szakorvos által nyújtott egészségügyi ellátás a járóbeteg ellátás keretében, beleértve a fizikoterápiát, foglalkozás egészségügyet, beszédterápiát, pszichoterápiát, klinikai pszichológusok által nyújtott diagnosztikai szolgáltatásokat, massz rök szolgáltatásait, Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, Fogászati kezelés és fogászati protézis Kórházi ellátás, Otthoni ápolás, 2 A területi betegbiztosítók taglétszámának alakulása (2005-ös éves átlag): Vorarlberg: 210 641, Trirol: 380 219, Salzburg: 301 941, Steiermark: 633890, Kärnten: 292 365, Oberösterreich: 809 124, Burgenland: 134 150, Niederösterreich: 802 547, Bécs: 1096 024 Forrás: http://www.ooegkk.at 8
Táppénz, Anyasági juttatások, Orvosi rehabilitáció, Egészségvédelem és betegségmegel zés (gyógyfürd ), Korai betegség felismerés, sz rés, egészségfejlesztés, Utazási kiadások. Ausztria 2008 Mindezekb l a szolgáltatásokból a biztosító által finanszírozott rész változó, a finanszírozás kiegészül az adóból származó bevételekkel, a lakossági önrészfizetéssel és a magánbiztosítók finanszírozásával. Az adóból történ finanszírozás jellemz területe a kórházi szektor, az aktív ellátás és a tartós ápolás, a krónikus ellátás, aránya e területek finanszírozásában 40% körüli. A tartományok, a kórházak tulajdonosai finanszírozzák a fejlesztéseket, beruházásokat, fenntartást, de a szövetségi kormánnyal együtt, megállapodás alapján hozzájárulnak a m ködési költségekhez is. Az oktatókórházak a szövetségi kormánytól a kutatási és oktatási kiadásaik finanszírozására kapnak m ködési költségkiegészítést. A lakossági önrész a járóbeteg ellátásban részben az e-card éves költsége, részben meghatározott biztosítóknál százalékban kifejezett kezelési hozzájárulás (közalkalmazottakat, vállalkozókat tömörít biztosítók esetében 20%, vasutasok és bányászok biztosítói esetében 14%). Szintén a járóbeteg ellátásban a nem szerz dött orvos felkeresése esetében a szerz dött orvos díjának csak 80%-át térítik További önrész fizetend a kórházi ellátásban napidíj formájában és a hozzátartozó családtagok ellátásánál 10%-os mértékben. Rehabilitáció és preventív célú ellátás esetében (pl. gyógyfürd ) szintén napidíjat kell fizetni. A kórházi költséghozzájárulás díját a betegek a kórházban az ott nyújtott ellátásért (elszállásolás, élelmezés stb.) térítik. A hozzájárulás mértéke 2008-ban (Bécs) 10,47 euró/nap (csökkentett díj:8,27 euró). A díj évente maximum 28 napig térítend. A díj fizetése alól a mentességet élveznek a receptdíj fizetése alóli mentességet élvez k, szervadományozók és a terhes n k. A kórházi költséghozzájárulás mértéke a területi betegbiztosítóknál biztosítottak hozzátartozói számára magasabbak, napi 15,60 eurót (2007) tesz ki. A díj éves szinten az esetükben is maximálisan 28 napig térítend. Gyermekek kórházi kezelése esetén egy Bécs városában el kísér személy elszállásolásnak kórházi költségeit a gyermek életkora szerint a következ képpen alakul: 0-3 éves kor: térítésmentes (krónikus megbetegedés esetén vagy olyan esetben, ha id sebb gyermek a kísér személy segítségére szorul). 3-6 éves kor: 10,49 euró 7-10 éves kor: 21,00 euró 11-15 éves kor: 29,75 euró 15 év felett: 35 euró Az élelmezésért a kísér személy részér l a kórházban térítend további 13,50 euró díj. A díjak éves szinten maximum 14 napig kerülnek felszámolásra és az áfa-t nem tartalmazzák Gyógyszerekért receptdíjat (4,8 euró), gyógyászati segédeszközökért százalékos díjat számolnak fel (10%). 9
Természetesen többfajta önrészfizetés alól léteznek mentességek szociális rászorultság vagy krónikus betegség esetén. Az önkéntes magánbiztosítás, amellyel a lakosság harmada rendelkezik legnagyobb arányban a jobb kórházi elhelyezés külön felszámított költségeit finanszírozza, valamint napi juttatást nyújt a kórházi tartózkodás idejére. A kötelez egészségbiztosítás forrásai A népesség körülbelül egyharmada kiegészít magán betegbiztosítással rendelkezik, amely els sorban a jobb kórházi elhelyezést fedezi, és a szabad orvosválasztásra ad lehet séget. A magánbiztosítás mértéke az egészségügyi összkiadás százalékában 7,3%-ot tesz ki. A kötelez biztosítást társadalombiztosítási járulékokból finanszírozzák. A járulékokat törvény határozza meg, a fizetend járulék mértéke a jövedelemt l függ, 2008-tól minden foglakozási csoport számára egységes alapjárulék került bevezetésre. A betegbiztosítási járulék együttes mértéke 2008-tól a bruttó kereset 7,65%-át teszi. A fizetend járulék megoszlásának aránya az egyes foglalkozási csoportokban a munkaadó és munkavállaló között eltér 3. Az alapjárulékon kívül térítend további 0,5% kiegészít járulék a kórház ellátás megoszlása a munkaadó és munkavállaló között egyenl arányú, valamint a munkavállaló részér l további 0,1%-os kiegészít járulék a balesetekb l ered szolgáltatások finanszírozására. A járulékalap fels határa havi 3930 eurós jövedelem (2008). 2008-tól az önfoglalkoztatók és a mez gazdászok szintén 7,65%-os járulékot térítenek (amely már magába foglalja a 0,5% kiegészít biztosítást és a 0,1%-os kiegészít járulékot a balesetekb l ered szolgáltatások finanszírozására). A járulékalap fels határa az esetükben 4585 euró (2008). Az egészségügy szolgáltatók finanszírozását többszerepl s modell jellemzi. Míg a kórházon kívüli ellátás szerepl i a társadalombiztosítókkal szerz dnek (a kereteket tárgyalásokon meghatározva az Osztrák Társadalombiztosítás F szövetsége és az orvosi kamarák tartományi szervezetei szabályozzák a honoráriumokra, a szolgáltatások mennyiségére és a szolgáltatók számára vonatkozóan), a kórházak finanszírozása részben ún. tartományi alapokon keresztül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket is tartalmaznak. Ebben a formában a biztosítók által nyújtott finanszírozást a szövetségi kormány és a tartományok között kötött megállapodások szabályozzák úgy az állami kórházak, mint az ellátásban résztvev magánkórházak számára. Ausztriában az egészségügyi kiadások a 90-es évek végét l a GDP 9,4-9,6%-a körül mozogtak, 2005- ben az egészségügyi kiadások a GDP 10,2%-át tették ki 4. Az EU-15 átlagát tekintve az osztrák arány tehát magasabb (2003-ban EU15: 9,21%). 2005-ben az egy f re jutó egészségügyi kiadások mértéke 3046 EUR. A kiadások magánfinanszírozásának nagyobbik része lakossági kifizetés. A lakosok fizettek egyebek mellett a három hónapig érvényes betegkártyákért, 2006-tól helyette e-card-ot térítenek, amely az ellátás igénybevételének igazolására szolgál, fizetnek a kórházi ellátásért naponként, a felírt gyógyszerekért receptdíjat, önrész vállalás kíséri a gyógyfürd szolgáltatások, a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét, a gyógyászati segédeszköz felírásokat. 3 Foglalkozási csoportonkénti megoszlás: alkalmazottak (munkáltató 3,83, munkavállaló 3,82% ), fizikai állományú dolgozók (munkáltató 3,7, munkavállaló 3,95% ), köztisztvisel k (munkáltató 3,55, munkavállaló 4,10% ). 4 Egyes korábbi források (pl. WHO-HFA) még más számítási elv alkalmazásával képzett mutatókat közölnek, ezek szerint ez az érték 7-8% körül alakult. 10
Az e-card szolgáltatás éves díja a betegek részére 10 EUR 5. A biztosítóval szerz désben álló kórházakban napi mintegy 10 euró (tartományonként változó összeg 6 ) térítési díj fizetése az el írt, melyet évente legfeljebb 28 napos kórházi tartózkodás idejére kell téríteniük a betegeknek. A hozzátartozók kórházi ellátás esetén a járulékos költségekhez (szállás, étkezés stb.) 10%-os kórházi költséghozzájárulást térítenek, melyre szintén érvényes a 28 napos korlát. Egészségügyi szolgáltatások Az egészségügyi ellátórendszer mutatószámai szerint Ausztria az EU tagállamok viszonylatában a vezet k között helyezkedik el. 2005-ben az EU-15 országaiban a 10 ezer f re jutó kórházi ágyak számának átlaga 56,4 Ausztriában 2006-ban 76,5 volt; a 10 ezer f re jutó háziorvosok száma az EU-15 átlagában 10,3 (2005), Ausztriában 14,8/(2006) volt. Alapellátás és járóbeteg-szakellátás A járóbetegek ellátását els sorban az önálló praxisukban háziorvosként tevékenyked magánorvosok végzik. 2004-ben a háziorvosok száma 11 757, egy háziorvosra átlagosan 690 lakos jutott. A szakorvosok száma 2004-ben 16 532. Az orvosok két kategóriába tartoznak aszerint, hogy szerz désben állnak-e a társadalombiztosítással vagy sem. A betegek szabadon választhatják meg orvosukat (vonatkozik ez a háziorvosokra és a szakorvosokra egyaránt). A szerz déses orvosok a megkötött szerz désük alapján a kötelesek a kötelez betegbiztosítottak ellátására. A szerz désessel nem rendelkez orvosokra nem vonatkozik ellátási kötelezettség. A költségtérítés alakulása magánpraxist folytató nem szerz déses orvos (választott orvos)/választott csoportpraxis igénybevétele esetén Ausztriában az orvosok mintegy harmada nem szerz déses orvosként praktizál. A biztosítottak számára lehet ség nyílik nem szerz déses orvos/választott csoportpraxis felkeresésére, ilyen esetekben a kötelez betegbiztosítás a szerz déses keretek között rögzített honorárium 80%-os arányában téríti meg a felmerül költségeket. A gyakorlatban a betegek tehát a teljes összeget térítik, majd a biztosítójukhoz benyújtott eredeti számla ellenében történik meg számukra a visszatérítés. A honorárium fennmaradó 20%-os részét, ill. a szolgáltatás tényleges ára közötti különbözetet a betegek direkt módon önrész térítésével vagy kiegészít biztosítás megkötésével tudják finanszírozni. Magánorvos választására a háziorvosi ellátás és a szakellátás keretében nyílik lehet ség. Amennyiben a honoráriumrendeletben elszámolási korlátozások vannak el irányozva (limitálás, esetkorlátozás, átalányok, degresszív honorárium, mennyiségi kedvezményekre vonatkozó szabályozások) a költségtérítés a pénztárak alapszabályzatához mellékelt függelékekben meghatározott pont- és euró értékek 80%-ában történik (pénztáranként eltér szabályozások vannak). 5 Háziorvosi ellátás esetén 2006-ig a pácienseknek negyedévente kellett téríteniük az ún. betegjegy 3,63 eurós díját, illetve amennyiben a beteg nem beutalóval kereste fel a szakorvost, negyedévente három alkalommal volt térítend a 3,63 EUR díj. 6 Vorarlberg tartományban az önrész megoszlása a következ : 7,82 EUR (5,45 EUR csökkentett hozzájárulás a szociálisan rászorulók részére) költség hozzájárulás és 1,45 EUR finanszírozási hozzájárulás, mindkét összeg az illetékes Tartományi Egészségügyi Alap számlájára kerül átutalásra. A 0,73 EUR hozzájárulás a tartományilag illetékes Betegek-Kártalanítási Alapjához (Patienten-Entschädigungsfonds) folyik be. 11
A költségtérítésnek azonban nem szabad a választott orvosnál/választott csoportpraxisnál ténylegesen térített honoráriumot meghaladnia. Amennyiben nincs összehasonlítható szerz déses-csoportpraxis, a pénztár által nyújtott költség-hozzájárulás mértéke: 1. 80%-a a honorárium rendelet szerint egy összehasonlítható szerz déses orvos számára el irányzott térítés díj 10%-kal csökkentett értékének 2. 80%-a a mellékletben egy összehasonlítható szerz déses orvos számára meghatározott pontés euró érték 10%-kal csökkentett értékének Az utóbbi években a direkt költség-hozzájárulás fokozódott és a betegbiztosítás csaknem minden szolgáltatása esetében megjelenik. A direkt költség-hozzájárulásból 2004-ben legnagyobb arányban a választott orvosi szolgáltatásokra (47%) és a receptdíjra (20%) költöttek a betegek. Az Osztrák Társadalombiztosítás F szövetségének közlése szerint évente átlagosan 85 millió eurót költenek a betegbiztosítók a magánorvosoknál a fenti formában igénybevett szolgáltatásokra. (Ez becslésünk szerint a betegbiztosítók bevételeinek 1%-a) Olyan szolgáltatások, amiket egy hasonló szerz déses orvos sem számolhatna el, a választott orvos esetén sem kerülhet térítésre. Költségtérítésre csak olyan esetekben kerülhet sor, ha egy konkrét betegség vagy annak gyanúja fennáll. Rutinvizsgálatok vagy sz rés rendszerint nem kerül térítésre. Mivel a választott orvosok nem kötöttek a szerz déses orvosok esetében érvényes gazdaságossági irányelvekhez, ezért amennyiben egy szolgáltatás nagyobb intenzitással kerül igénybevételre, annak szükségességét ellen rzik és ha az orvosilag nem indokolt, szintén nem térítik. Nincs költségtérítés olyan esetekben sem, ha azonos negyedévben egy beteg ugyanazon biztosítási esettel keres fel egy választott általános vagy szakorvost és egy szerz déses általános vagy szakorvost. A korlátozások alól kivételt képeznek az ún. anya-gyermek-vizsgálatok. A járóbetegek szakellátásában az orvosi praxisokon kívül mintegy 900 szakrendel, egészségügyi központ (2003), valamint számos kórházi ambulancia vesz még részt. Az ambuláns ellátás orvosai vegyes finanszírozásban részesülnek, az alapszolgáltatások fix díja mellett szolgáltatásonkénti díjat kapnak. Az elszámolás alapját 2006. január elsejéig a betegkártya (Krankenschein) képezte. 2006-tól a betegkártya megsz nt, azt felváltotta az e-card. Az e-card bevezetése negatív hatással járt a háziorvosokra. Csökkent kapu ri szerepük, tovább súlyosbodott anyagi helyzetük. F ként városi területeken mintegy tíz százalékkal csökkent a háziorvosi konzultációk száma, melynek legf bb oka a szakorvosok közvetlen felkeresése. Habár 2006-tól a szakorvos beutaló nélküli külön térítés mentes felkeresését (fogorvost is beleértve) három alkalomra korlátozták, azonban err l a betegek nem informáltak, és az is kérdéses, hogy alkalmazzák-e a térítést a negyedik szakorvos felkeresése esetén. 7 Ez a 10 százalékos csökkenés a jelenleg praxisonként átlagosan nyilvántartott 906 beteget alapul véve sok háziorvos számára már elviselhetetlen gazdasági nehézségeket okoz. A háziorvosok esetében további bevételkiesést eredményez a telefonon keresztül történ orvosi konzultációk egyre növekv száma. Korábban ilyen esetben a betegek kés bb elküldhették az orvosnak az elszámoláshoz szükséges betegjegyet, ma az e-carddal a betegeknek személyesen kellene felkeresniük orvosukat, amit azonban sokan kényelmi okból nem tesznek meg. 7 Szakorvosi ellátás esetén lehetséges a szabad orvosválasztás, de a beutalóval történ igénybevétel a kívánatos. 2006 el tt a szakorvosi ellátás igénybevételekor, ha a beteg beutaló nélkül kereste fel szakorvosát, negyedévente három alkalommal köteles volt téríteni az ún. betegjegy díját (3,63 EUR). 12
Fekv beteg-ellátás A kórházi ellátást a Szövetségi Kórháztörvény szabályozza, amely elvi keretszabályozás. Minden tartomány és az azonos jogállású f város saját kórháztörvényeket ad ki. A lakosság fekv betegellátásáért túlnyomórészt a tartományi hatóságok felel sek. 2005-ben 264 kórház volt az országban, ekkor az ágyak száma 63 248 (2006-ban 264 kórházban 63 354 ágy volt). 2005-ben az ágyak többsége köztulajdonban vagy nonprofit magántulajdonban található: a 264 kórház 60,1 százaléka (161 kórház 46350 ággyal) van köztulajdonban, ami az ágykapacitás mintegy 73,3 százaléka. A köztulajdonban lév kórházak 67%-a (108 kórház, 40211 ágy) közhasznú, non-profit érdekeltség. A köztulajdonban lév kórházak egy része un. nyilvánossági joggal nem rendelkez intézmény, melyek aránya a köztulajdonban lév kórházakon belül 33% (53 kórház, 6139 ágy). Magántulajdonban összesen 103 kórház m ködik 16 898 ággyal, ami az ágykapacitás 26,7 százaléka. Közülük az ágykapacitás 11%-a non-profit érdekeltséggel (23 kórház, 7056 ágy), 15%-a profitérdekelt magántulajdonban m ködik. A 90-es évekt l kezd d en 2005-ig az országban több mint tízezerrel csökkent a kórházi ágyak száma (1990: 75 068). A kórházak és ágyak számának megoszlása fenntartók szerint Fenntartó Kórházak száma Ágyszám Szövetség (katonai és börtönkórházak) 10 588 Tartományok, tartományi társaságok 85 32756 Önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, önkormányzati társaságok Társadalombiztosítás, szociális gondozó szövetségek 26 7049 40 5957 Egyház 42 10946 Magánszemélyek, magán társaságok, egyesületek, alapítványok 61 5952 Összesen 264 63248 A fekv beteg-intézmények között megtalálhatók általános kórházak (számuk az összes kórházon belül 2005-ben 106, 41531 ággyal), szakkórházak (gyermekkórház, ortopédia, tüd kórház, belgyógyászat, rehabilitációs központok (ezek száma 2005-ben összesen 102, 15785 ággyal), krónikus betegápolóotthonok (számuk 2005-ben 12, 1930 ággyal) és szanatóriumok (ezek magas színvonalú ellátást biztosító magánintézmények, melyek az aktív szektorban általános ellátás nyújtanak, illetve aktív és nem aktív szakellátást, számuk 2005-ben 44, 4002 fenntartott ággyal). A kórházak átalakítása korábban kórháztervek és nagyberendezésekre vonatkozó tervek alapján, ma a 2006-os Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv (Österreichischer Strukturplan Gesundheit) szerint történik, amiben meghatározzák a szükséges osztályokat, ágyakat, orvostechnikai nagyberendezéseket a szövetségi kormány és a tartományok közös megállapodása alapján. 13
Az ágyellátottság eloszlásában el fordulnak egyenl tlenségek (Burgenlandban 58, Steiermark tartományban 87 ágy jut 10 ezer lakosra). Mivel a kórházak Ausztriában is a legdrágább egészségügyi intézmények, mind a kormányzat, mind a biztosítók f szövetsége keresi a megoldást az átlagos ápolási id optimálisra való leszorítására. Az utóbbi években - a kórházak igen magas m ködtetési költségei miatt - ágycsökkentéseket hajtottak végre. Az aktív kórházakban jelent sen lerövidült az ápolási id : 1995-ben 7,2, 2000-ben 6,31 és 2005-ben 5,8 nap volt. Kórház-finanszírozás Az állami kiadások (társadalombiztosítás; szövetségi, tartományi, helyi önkormányzati adóbevételek megállapodásban rögzített meghatározott hányada) a kórházak bevételeinek 50%-át képezik. Ez az összeg a 9 tartományi alapon keresztül jut el a kórházakhoz, a teljesítményelv kórház-finanszírozási rendszer alapján (LKF - Leistungsorientierte Krankenanstalten-Finanzierung). 2005-ben ezen a módon 136 intézményt finanszíroztak összesen 48 958 ággyal. A teljesítményelv kórház-finanszírozási rendszer keretében további 44 szanatórium (ezek ún. magánkórházak, összesen 4026 ágy) meghatározott eseteinek, illetve szolgáltatásainak a finanszírozását végzi a társadalombiztosítás a Magánkórházak Finanszírozási Alapjába (Privatkrankenanstalten-Finanzierungsfonds - PRIKAF) történ befizetés révén. Itt olyan szolgáltatások térítésér l van szó, amelyek a kötelez betegbiztosítás hatáskörébe tartoznak. A kórházak költségvetésének fennmaradó 50%-ából 40% a tulajdonosok hozzájárulása (beruházási és fenntartási költségek), 10% magánbiztosítás vagy önrész. Ezek az összegek közvetlenül a kórházakhoz kerülnek. Egyébként a finanszírozási rendszerben a helyi autonómia következtében tartományonként jellemz ek a különbségek. 14
Az Osztrák Társadalombiztosítás F szövetségnek 2008-as adatai szerint a társadalombiztosításból a kórházak finanszírozásra fordított összeg 2007-ben 4,766 milliárd eurót tett ki. Az egyes szerepl k hozzájárulásával kapcsolatos részleteket a következ ábra tartalmazza. Kórházüzemeltet Társaságok A Vorarlbergi Kórházüzemeltet Társaság A kórházak üzemeltetése többnyire gazdasági társaságok vagy kórházakból alakult szövetségek formájában történik. Az els kórházüzemeltet az osztrák Vorarlberg tartományban jött létre. A kórházüzemeltet társaság (KHBG) megalapítását el segítette, hogy a legtöbb önkormányzati kórháztulajdonos jelent s adósságokat halmozott fel. Vorarlberg tartományban a KHBG mára a legnagyobb egészségügyi ellátóvá vált, 80%-os piaci részesedéssel. Irányítása alá tartozik 5 tartományi kórház (Feldkirch, Rankweil, Bregenz, Hohenems, Bludenz), 3300 alkalmazottal, mintegy 1700 ággyal, ahol évente körülbelül 210 000 beteget látnak el. Ezek közül a legnagyobb az LKH Feldkirch egyetemi oktatókórház, mely a Rankwili Tartományi Kórházzal együtt súlyponti kórházként üzemel. A KHBG küls cégeket szerz dtet a kisegít szolgáltatások végzésére, mint mosoda, étkeztetés, karbantartás, és részben az IT. A KHBG 2006-ban 243,8 millió euró nagyságú forgalmat bonyolított, ami az el z évhez képest 8,4 millió eurós (3,6%-os) növekedést jelent. 15
Az elmúlt évtizedben ez a koncepció a kórház átalakítás legfontosabb modelljévé vált Ausztriában, és a 9 tartományból 7 hozott létre üzemeltet társaságokat. Bécsi Kórházszövetség (Wiener Krankenanstaltenverbund) Bécsi Kórházszövetséghez 13 kórházból és 11 geriátriai központból áll, ahol éves szinten 32 ezer foglalkoztatott lát el 400 ezer fekv beteget. A kórházszövetség költségvetése évi 2,4 milliárd eurót tesz ki, melynek 42 százalékát Bécs, a többit a Társadalombiztosítók F szövetsége fizeti. A Kórházszövetség 2002 óta m ködik gazdasági társaságként, melyhez négy alvállalat tartozik. Az igazgatóság feladata a koordináció, a szolgáltatások biztosítása, a betegellátásban ténylegesen szerepet játszó három alrészleg munkájában jelentkez átfedések megszüntetése. A három alvállalat a bécsi kórházak, a bécsi ápolási intézmények és az Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien), ami mérete és jelent sége miatt külön besorolást kap. A kórház ugyanis Közép-Európa legnagyobb kórháza, ami 27 egyetemi klinikát, 8 intézetet, 49 klinikai osztályt, 61 általános és 323 speciális ambulanciát foglal magában. A közkórházak mellett Bécsben további 24 magánkórház, számos magánklinika és szanatórium m ködik, tulajdonosai magánpénztárak, egyházak, magáncsoportok vagy humanitárius szervezetek. Az itt nyújtott szolgáltatásokat a betegek maguk fizetik vagy kiegészít biztosítással fedezik. Fels -Ausztria: GESPAG Fels -Ausztriában a GESPAG nev vállalat 2002-ben alakult és 50%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Mint a tartomány legnagyobb egészségügyi ellátója, 8500 munkavállalót alkalmaz, 12 kórházat üzemeltet 16 különböz körzetben ezek közül 9 általános kórház, 3 egyprofilú szakosodott kórház. Létrehozása több változáshoz vezetett a fels -ausztriai kórházi színtér szerkezetében és kapacitásában. A többi tartomány tapasztalatát követve a hálózat néhány kórháza megsz nt, az ágyakat áthelyezték megfelel bb helyekre, ami a hatékonyság javulásához és jelent s költségmegtakarításhoz vezetett, f ként a menedzsment költségeket illet en. Az üzemeltet -vagyonkezel szervezetbe való egyesítés lehet vé tette a gyorsabb döntéshozást és a rugalmasabb menedzsmentet. A különálló kórházakhoz képest a források hatékonyabban kezelhet ek, ami szinergiához és a t kebefektetés kockázatának megosztásához vezet. Emellett a földrajzi régió kórházai bizonyos területekre specializálódhatnak, így a többletkapacitás és az átfedések elkerülhet ek, ami további költségmegtakarítást eredményez. 16
Az újonnan létrejött társaságok kevés saját alkalmazottal rendelkeznek, többnyire csak a menedzsment testületet tartalmazzák. A korábbi közalkalmazotti státuszokat eltörölték benne speciális jogokkal, mint rugalmas munkaid, védelem az elbocsátástól és helyette a magánjogi szabályozás lépett életbe. Az üzemeltet e szerint vehet fel és küldhet el embereket. Ennek eredményeként a személyzet kiválasztása jóval rövidebb és rugalmasabb, tisztes távolságban a politikai befolyástól. A rendelkezésre álló adatok ez idáig azt mutatják, hogy Ausztria átalakított kórházi ágazata elérte kit zött céljait. A kórházak egyesítése, együtt más reformokkal, mint új fizetési rendszerek, a forrás menedzsment javulását, a szolgáltatások jobb min ségét és a költségek csökkenését eredményezte. Egészségügyi dolgozók Az orvosok száma Ausztriában 1960 óta folyamatosan n, 2005-ben 39 750 orvos dolgozott Ausztriában. Az utóbbi tíz évben hasonló növekedés figyelhet meg a szakorvosok (az összes orvos 52,5%-a), a háziorvosok (20,8%), valamint a fogorvosok (25,4%) számának alakulásánál is. Az orvosellátottságban azonban különbségek vannak az egyes tartományok között (pl. Bécsben 67, Tirolban 48, Burgenlandban 30 orvos jut 10 ezer lakosra). 2004-ben a kórházakban 19 009 kórházi orvos és 74 992 szakdolgozó (n vér, szülészn, asszisztens, technikus stb.) gondoskodott. Átlagosan 3,4 ágyra jutott egy orvos, egy szakdolgozó pedig 0,87 ágyért felelt. A kórházi dolgozók esetében jellemz az alkalmazotti státusz, továbbá jellemz a befektet orvosok intézménye. Gyógyszerpiac 2007-ben a gyógyszerekre fordított kiadások összege 2,820 milliárd eurót tett ki (ebb l az el z évekhez hasonlóan 14%-ot tesz ki a receptdíjból (2007: 0,393 milliárd euró) befolyt összeg), a kiadások 7%-kal (2004:3,4%) voltak magasabbak, mint a megel z évben. 2008 els negyedévében további növekedés volt megfigyelhet, amikor is a növekedés már elérte a 10%-ot. A növekv kiadások fékentartása érdekében els ízben 2004-ben született megállapodás a betegbiztosítók, gyógyszerészek, gyógyszergyártók és nagykeresked k között a gyógyszertárak árrésének 20,7%-ra (1996: 25,2%) csökkentésér l. A 2008 és 2013 között érvényes megállapodás egy új aut-idem szabályozást irányoz el (a gyógyszertárak kötelezése azonos hatóanyagcsoport esetén a kedvez bb áru termék eladására), melynek oka a 2007-ben és 2008 els negyedévében tapasztalt növekedés. Ez alól a szabályozás alól kivételt képeznek a krónikus betegek és az allergiások. A Salzburgban elvégzett gyógyszer-biztonságiöv pilótaprojekt tapasztalataira támaszkodva az új megállapodás értelmében várhatóan megtörténik a gyógyszertárak és orvosok egységes hálózatba tömörítése, aminek célja a betegek körében a gyógyszerszedés biztonságának fokozása, illetve a bevett gyógyszerek mennyiségének csökkentése. 2007 januárjában 1202 állami gyógyszertár m ködött, 2007 júniusában 963 háziorvos által fenntartott patikát jegyeztek az országban. Jellemz a gyógyszertárak számának csökkenése. A gyógyszerek engedélyezését a BMGF alá rendelt AGES PharmaMed Austria végzi. A minisztérium határozza meg a társadalombiztosító által térített készítmények listáját (ún. Erstattungskodex EKO: http://oertl.at/ek/), a pozitív listára kerül készítmények árát az EU-s átlagárak alapján. Ez az ár képzi a támogatás alapját. Az átlagár meghatározásához a készítménynek legalább két EU- tagországban kell 17
forgalomban lennie, ennek hiányában a készítményt az ahhoz legközelebb álló termék árával hasonlítják össze. A gyártónak a kérvényt az Osztrák Társadalombiztosító felügyelete alá tartozó HEKhez (Heilmittel-evaluierungskommission vagy Gyógyszerértékel Bizottság) kell benyújtania, amely a terméket az EKO megfelel csoportjába besorolja. A befogadáshoz többek között a készítménynek gazdaságossági kritériumoknak is meg kell felelnie. Az engedélyezett készítmények esetén, amennyiben azt recepten írták el, a költségeket a biztosítók vállalják át. A biztosítottaknak téríteniük kell azonban a receptdíj költségét, amely 2007-t l recepten található tételenként 4,8 euró. A támogatott gyógyszerek jegyzékében (2008 elején 4226 készítmény szerepelt itt) a készítmények három csoportba kerülnek besorolásra, illetve van egy negyedik csoport, amely a nem támogatott készítményeket tartalmazza: Els csoport (zöld színnel jelölt): el zetes felírási engedélyhez nem kötött készítmények csoportja, amely a korábban 2004. december 31-ig érvényes gyógyszerjegyzékben (Heilmittelverzeichnis) lév készítményeket tartalmazza. Második csoport (sárga színnel jelölt): azon termékek kerültek ebbe a csoportba (a felíráshoz f orvosi engedélyezés szükséges, mennyiségi ellen rzés), amelyeknek jelent s járulékos haszna van, de orvosi vagy gyógyszer-gazdaságossági okokból nem sorolhatóak az els csoporthoz (Heilmittel-Sonderliste, Stoffe für magistrale Zubereitung). A harmadik csoport (vörös színnel jelölt): a piacon újonnan megjelent készítmények csoportja, a kategóriában a készítmények maximum 36 hónapig szerepelhetnek (a felíráshoz f orvosi engedélyezés szükséges, mennyiségi ellen rzés). 2008 elején 174 készítmény tartozott ide. Nem támogatott készítmények csoportja (No-Box): bizonyos esetekben azonban támogathatóak ebb l a csoportból is készítmények (nem áll rendelkezésre azonos érték, azzal helyettesíthet készítmény és annak felírása f orvosi engedéllyel történt). Az OTC termékek bizonyos esetekben támogatottak. A generikus helyettesítés Ausztriában növekv (2004:12,3%, 2006-ban: 20% volt a célkit zés), a betegek körében is egyre elfogadottabb. A legújabb reform aut-idem szabályozása a helyettesítés el mozdítását célozza. A receptet felíró orvos egy ún. gazdaságossági lista alapján tájékozódik, ami segíti egy kedvez bb alternatíva kiválasztásában. Reformok Az egészségügyi reformintézkedések kidolgozása és bevezetése 1988 óta folyamatos. A f célkit zés a kiadások növekedésének csökkentése, az ellátás min ségének és hatékonyságának javítása. Ausztriában a kormány által el terjesztett és 2004 decemberében elfogadott reformjavaslat nyújtott garanciát a kormány azon törekvéseire, hogy minden állampolgár számára biztosítani tudja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenl, jövedelemt l és kortól független hozzáférést. Az elfogadott intézkedések révén Ausztriában megkezd dhetett a tervezés, irányítás, finanszírozás és dokumentáció egységesítése az egészségügy minden területén, tehát mind a kórházon belüli területeken, mind pedig a letelepedett orvosok ellátási (niedergelassener Bereich) területein. A jelenlegi reformot megel z program a 2005 és 2008 közötti id szakra vonatkozott. Az addig hatályos megegyezés az egészségügyi és a kórházfinanszírozás újjászervezésér l (BGB1. I Nr. 60/2002) 2004. december 31-én hatályát vesztette. A szövetség és a tartományok új megállapodást kötöttek az egészségügy átszervezésér l és a finanszírozás rendszerének megújításáról. A megállapodás 18
biztosítani hivatott a magas színvonalú, költség-hatékony, mindenki számára hozzáférhet egészségügyi ellátást és annak finanszírozhatóságát, szem el tt tartva a finanszírozási keretfeltételeket és a lehetséges költségmegtakarításokat. Az egységes tervezés, koordináció és finanszírozás kialakítása A reformnak köszönhet en tartományi szinten kilenc egészségügyi platformot hoztak létre, illetve szövetségi szinten egy Szövetségi Egészségügyi Irodát a szektorokat átfogó egységes tervezés és finanszírozás megvalósításáért a kórházon belüli és a kórházon kívüli területeken. Az egészségügyi platformok a tartományi alapok addigi strukturális bizottságait helyettesítik és nem csupán a kórházi, hanem a letelepedett orvosok területeinek ellátását is tervezik és irányítják, illetve e két terület koordinációját végzik. Az egészségügyi platform a tartományi alapot irányító legmagasabb grémium, ami rendszerint a tartományi egészségügyi tanácsos irányításával m ködik. Feladatai közé tartozik az integrált egészségügyi strukturális terv elkészítésében való közrem ködés, a beruházásokhoz és a nagyberendezésekkel való ellátáshoz nyújtott támogatáshoz szükséges szabályok kidolgozása, az LKF-pontértékek és az el zetesen becsült pontértékek megállapítása, az évzárások végrehajtása, illetve a kórházakat tehermentesít funkciók átruházása. A tartományi egészségügyi platformokban, ahol az egészségügy szervezése és finanszírozása részletes tervének kidolgozása folyik, az egészségügy minden fontos szerepl je helyet kapott: a kormány, a tartományok és a társadalombiztosító azonos arányban, de ezen kívül az orvosi kamara, a betegjogi képviselet és még az egyházi tulajdonban lév kórházak is kaptak egy-egy szavazati jogot. Ezzel els ízben valósul meg a társadalombiztosító és a tartományok közös felel ssége a teljes egészségügyi ellátás finanszírozása és a szektorokat átfogó tervezés és irányítás felett, kiegészít intézmények létrehozása nélkül, tehát ezzel is csökkentve az igazgatási költségeket. A létrehozott Szövetségi Egészségügyi Iroda (Bundesgesundheitsagentur) végrehajtó szerve a Szövetségi Egészségügyi Bizottság, amelyben szavazati jogokkal a szövetségi kormányzat, a tartományok, a társadalombiztosítók, a városok és önkormányzatok érdekképviseleti szervei, betegjogi szervezetek az orvosi kamara és kórházak kapnak helyet, végzi az egységes tervezést mind a kórházak szükségleteire, mind a letelepedett ellátás szükségleteire vonatkozóan. A tervezés kerete az Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv (az ÖBIG készíti a Szövetségi Egészségügyi Iroda megbízásából). 19
Magyarázatok: 1. a) A Szövetségi kormány (miniszter), illetve a tartományi kormány törvényjavaslatai a parlament (szövetségi ill. tartományi szinten) részére; b) szövetségi törvények parlament általi elfogadása, tartományi törvények elfogadása a tartományi szint parlament által. 2. A BMGF támogatása. 3. A BMGF támogatása a gyógyszerbefogadás keretében. 4. Egészségügyi igazgatás a) szövetség (TB és érdekképviseleti szervek felügyelete, kórházak egészségügyi felügyelete); b) tartományok (pl. kórházak létesítése és üzemeltetése terén, a tervezés végrehajtása tartományi szinten, beruházások finanszírozása; társadalombiztosítási intézmények feletti felügyelet). 5. Tagok kijelölése a Szövetségi Egészségügyi Bizottságba ill. az egészségügyi platformokba tartományi szinten 6. Konzultációs mechanizmus (törvények és rendeletek esetében) a szövetség és a tartományok ill. önkormányzatok között, melyek többletköltséget okoznak 7. Szankciós intézkedések: a Szövetségi Egészségügyi Iroda min séggel és dokumentációval kapcsolatos kötelez érvény tervezek és el írások elleni vétség esetén financiális eszközöket tarthat vissza az egyes tartományi alapoktól (egészségügyi platform); b) Tartományi Egészségügyi Alap(egészségügyi platform) hasonló szankcióval élhetnek kórházakkal szemben 8. Tárgyalások a piacra történ belépésr l, szolgáltatásokról, tarifákról (egyetemes szerz dések, egyedi szerz dések) 9. Kötelez biztosítás a társadalombiztosítási intézményeknél 10. Alapvet választási szabadság a betegek részére a kórházakra és letelepedett orvosokra vonatkozóan; b) a (állami és közhasznú) kórházak és pénztári szerz déses letelepedett egészségügyi foglalkozásúak ellátási kínálata 11. Tartományonkénti törvényes betegképviselet 20