Egri Edit 1, 2 - Holló István 2 - Húth Balázs 2 - Holló Gabriella 2 Tejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm egri.edit@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, 1093 Budapest, Zsil u. 3-5. 2 Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. Összefoglalás A szerzők egy hazai magyartarka törzstenyészet 220 fejt tehenének tejtermelési paramétereit elemezték. A kiértékeléshez 2007 és 2017 között gyűjtött adatok álltak rendelkezésre. A telep állományának 7000 kg-ot is meghaladó 305 napos tejtermelése több mint 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál, amely a következetes tenyésztői munkának, a fajta igényeihez igazodó takarmányozásnak és a modern tartástechnológiának köszönhető. A tehenek a harmadik és a negyedik laktációban érték el a legmagasabb tejtermelést, statisztikailag igazolható hatást mutattak ki az ellésszám és a tejmennyiség között. A hasznos élettartamot befolyásoló perzisztencia értékszám és a kiugróan magas napi tejtermelés között negatív összefüggést találtak (r=-0,45). A perzisztencia az első laktációban volt a legkiegyenlítettebb, ezt követően folyamatosan romlott. A termékenyítésre használt öt legjobb bika lányutódainak termelése 50 százalékkal múlta felül a populáció átlagát. Ez szemlélteti, hogy a céltudatos apaállat választással és az egyedi párosítások megtervezésével jelentős genetikai előrehaladás érhető el a magyartarka fajtában. 1. Bevezetés és irodalmi áttekintés Az elmúlt évtizedekben a magyartarka tenyésztésében is alapvető változások történtek. Az európai hegyi tarka nemesítésében az 1970-es években elindult típusdifferenciálás (tej-hús, hús-tej típus) a magyar tarka fajtában két egymástól eltérő hasznosítási irány, a fejt kettőshasznosítású és a nem fejt húshasznosítású állományok kialakulásához vezetett. Ebből következően ma a magyartarkát egy fajtaként, de két hasznosítási típusban tartják nyilván. Természetesen ennek megfelelően változtak a szelekciós célok, s a szelekció alapjául szolgáló értékmérő tulajdonságok is. A magyartarka fajtával kiváló minőségű, a nemzetközi piacon jól értékesíthető marhahúst és magas beltartalmi értékű tejet lehet előállítani. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Tenyésztési Programjának (MTE, 2016) célkitűzése a fajta genetikai képességeinek megőrzése, illetve folyamatos javítása és az egységes tenyésztési elvek érvényesítése. A fejlesztések révén lehetőség nyílik a fajta termelőképességének minél magasabb fokú kihasználására és ezen keresztül a magyartarka versenyképességének fokozására. Kluyts (2004) szerint fontos, hogy a tenyésztési cél meghatározásakor vegyük figyelembe a fajta versenyhelyzetét, és az ebből adódó erősségeket és gyengeségeket. A fenntartható genetikai előrehaladás érdekében meg kell határozni a nemesítési célt, azonosítani kell és ki kell választani a kiváló genetikai értékű állatokat, és ki kell alakítani a tenyésztési programot, amellyel biztosítani lehet a leggyorsabb fejlődést a beltenyésztés elkerülésével. Miesenberger és Fuerst, (2006) szerint a tenyésztési cél a kettős hasznosítású fajtáknál, mint például a tarka szarvasmarha fajta nagyon összetett. Modellszámítások szerint a teljes teljesítmény indexnél a fitnesz tulajdonságok és a hústermelő képesség figyelembe vétele 11% -kal nagyobb gazdasági nyereséget jelent az osztrák tarkánál a tej értékével összehasonlítva. Az elmúlt 10 év genetikai változásai azt mutatják, hogy lehetséges 113
a tejtermelési tulajdonságok növelése anélkül, hogy a fitnesz tulajdonságok vagy a hústermelő képesség romlana a tarka szarvasmarha állományban. A kiváló tejtermelő képességű tehéntől azt várjuk, hogy sok tejet termeljen gazdag hasznosanyag-tartalommal, a laktáció során egyenletesen termeljen, géppel eredményesen és a tőgy szövetállományának károsodása nélkül fejhető legyen. Stefler és mtsai, (2014) szerint a magyartarka fajta által termelt tej mennyisége egyre nő, emellett magas tejzsír- és fehérje tartalommal rendelkezik. A perzisztencia a tejtermelő képességet alkotó fontos résztulajdonság, mivel a jól perzisztáló tehén nagy laktációs termelésre képes anélkül, hogy a laktáció elején kiugróan nagy napi termelést kellene elérnie. Az egyenletes termelés fiziológiailag kevésbé veszi igénybe a szervezetet (Stefler és mtsai, 2014). Komlósi és Húth (2010) hazai populációk adatainak elemzésével megállapították, hogy a perzisztencia lassan javul a hazai állományban annak ellenére, hogy pár évvel ezelőttig nem folyt közvetlen szelekció erre a tulajdonságra. A magyar tarka fajtában a perzisztencia javulása részben a német és az osztrák tenyészbikák használatából, részben pedig a tejmennyiségre végzett szelekció miatt javult. A szakirodalomban különböző adatokat lehet találni a perzisztencia öröklődhetőségének értékére. Jamrozik és mtsai (1998) szerint az első laktációban ez az érték 0,30, a második laktációban 0,37, míg a harmadikban 0,39. Van der Linde és mtsai (2000) az előzőeknél alacsonyabb értékeket publikáltak. Az első laktációs tejmennyiség perzisztencia öröklődhetősége 0,13, amely a harmadik laktációra 0,18-ra emelkedik. 2. Anyag és módszer A vizsgálat során egy magyartarka nukleusz telep 220 termelő tehenének tejtermelési adatait értékeltük. Vizsgálatunkat 2007 és 2017 közötti adatok feldolgozásával és kiértékelésével végeztük. Tejtermelési tulajdonságok, amelyeket vizsgáltunk: Első ellési kor (hónap) Két ellés között eltelt idő (nap) 305 napos tejtermelés (kg) Tejzsír (%) Tejfehérje (%) Perzisztencia (%) Maximális napi tejtermelés (kg) A vizsgálat célja: a vizsgált populáció termelési potenciáljának összevetése az országos átlaggal, tejtermelési mutatók elemzése, a tenyésztésben rejlő lehetőségek és előrehaladás feltárása, a vizsgált értékmérő tulajdonságok közötti összefüggések feltárása, a tenyészetben termékenyítésre használt öt legjobb tenyészbika utódainak eredménye a tenyészetátlaghoz viszonyítva, a laktációszám hatásának vizsgálata a tejtermelési mutatókra. 114
Az adatok előkészítése Microsoft Excel-el, feldolgozásuk SAS 9.1.3 szoftverrel történt. Az alapstatisztikai elemzést PROC MEANS eljárással végeztük. Az ellésszám (laktációszám) sorszámának hatását GLM eljárással teszteltük. 3. Eredmények és értékelésük Populáció adatainak az országos adatokkal való összehasonlítása során megállapítható, hogy a tenyészet 305 napos korrigált laktációs tejtermelése, amely 7087 kg volt 2016-ban, több mint 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál (6401 kg). A tejzsír százalékban +0,19, tejfehérje vonatkozásában +0,2 volt nagyobb az érték (1. ábra). 1. ábra: Tenyészet átlag és az országos átlag alakulás tejzsír és tejfehérje % tekintetében 2016-ban 4,4 4,2 4,0 3,8 4,16 3,97 3,6 3,7 3,4 3,5 3,2 3,0 Tejzsír (%) Tejfehérje (%) tenyészet átlag országos átlag AZ 1. táblázatban látható, hogy a két ellés közti idő 392 nap, ami 16 nappal kevesebb, mint a 2016. évi országos átlag. A maximum oszlop adatait elemezve megállapítható, hogy az állományban vannak genetikailag kiemelkedő képességgel rendelkező egyedek. Ezek a számok tükrözik, hogy a fajta genetikailag magas színvonalon képes termelni, amely a következetes tenyésztői munkának, a fajta igényeihez igazodó takarmányozásnak és a modern tartástechnológiának köszönhető és az akár 50 kg-os napi tejtermelés is elérhető. 1. táblázat: A vizsgált állomány tejtermelési mutatóinak statisztikai kiértékelése: 115
Tulajdonságok n átlag szórás minimum maximum Laktációk száma 699 2,4 1,5 1 9 Első ellési kor (hónap) 699 27,3 2,9 24 38,5 Két ellés közti idő (nap) 487 392 68 301 745 305 napos tejtermelés (kg) 458 7087 1263 3446 11669 Zsír (%) 458 4,16 0,38 3,22 5,39 Fehérje (%) 458 3,7 0,18 3,19 4,94 Legnagyobb napi tej mennyiség (kg) 458 30,6 6 13,6 50,3 Perzisztencia értékszám 458 77,6 7,7 56,8 93,2 A termékenyítésre használt öt legjobb bika lányutódainak tejtermelése (10853 kg) 50 százalékkal múlta felül az egyébként is magas 7087 kg-os 305 napra korrigált laktációs tejtermelést. A vizsgált öt tenyészbika ivadékainak 10000 kg feletti tejtermelése bizonyítja a magyartarka fajtában rejlő nagy termelési potenciált. A laktációszám hatását három tejtermelési értékmérő tulajdonságra vizsgáltuk: 305 napos tejtermelés, legnagyobb napi tejtermelés, perzisztencia. A 9. laktációig álltak rendelkezésre adatok, azonban a vizsgálat során a 8. és a 9. laktáció adatai az alacsony elemszám miatt nem lettek az értékelésnél figyelembe véve, nem állt rendelkezésre a statisztikai megbízhatóságot garantáló egyedszám. A legalacsonyabb termeléssel az elsőborjas tehenek rendelkeznek, majd a kor előrehaladtával növekszik, és a legnagyobb tejtermelést a harmadik és a negyedik laktációban lévő tehenek érték el. Azonban szükséges kiemelni, hogy a leggyengébben termelő tehenek az első 2 laktáció alatt kiselejteződnek, így nem rontják tovább a csoportátlagot. A laktációszám hatásának statisztikai kiértékelése során arra az eredményre jutottunk, hogy az ellésszám statisztikailag igazolhatóan a tejmennyiséget befolyásolja (p<0,001). Az ellés (laktáció) szám nem befolyásolta a perzisztencia értékszám alakulását, amely a tulajdonság nagyfokú heterogenitásával magyarázható. Az értékmérő tulajdonságok közötti összefüggések során a gyakorlati tenyésztői munka szempontjából lényeges, hogy a tejzsír- és a tejfehérje százalék között közepesen erős (r=+0,5) összefüggést találtunk (2. táblázat). Ebből arra következtethetünk, hogy egy beltartalmi tulajdonságra végzett szelekció magával hozza a másik tulajdonság javulását is. A szakirodalomban említett összefüggéssel (HOLLÓ, 2011) megegyező az általunk megállapított korreláció. 2. táblázat: A vizsgált értékmérő tulajdonságok közötti összefüggések alakulása 116
Első ellési kor Két ellés közti idő 305 napos tejtermelés Zsír % Fehérje % Legnagyobb napi tej Perzisztencia Első ellési kor 1 0,14 0,04-0,05 0,02 0,2 Két ellés közti idő 1 0,2 0,14 0,08 305 napos tejtermelés 0,14 0,2 1-0,17-0,25 0,82 0,1 Zsír % 0,04-0,17 1 0,5-0,19 0,06 Fehérje % -0,05-0,25 0,5 1-0,29 0,12 Legnagyobb napi tej 0,02 0,14 0,82-0,19-0,29 1-0,45 Perzisztencia értékszám 0,2 0,08 0,1 0,06 0,12-0,45 1 A fehérjetartalom a laktáció folyamán a zsírtartalom változásának tendenciáját követi, a két tulajdonság között pozitív korreláció (r= 0,5-+0,6) áll fenn. Ebből adódóan a nagy zsírtartalmú tejet termelő egyedek tejének fehérjetartalma is nagy. (HOLLÓ, 2011) A hasznos élettartamot befolyásoló perzisztencia értékszám és a legnagyobb napi tej között -0,45-ös összefüggést találtunk. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a kiugróan magas napi tejtermelések rontják a perzisztenciát. A 305 napos tejtermelés és a legnagyobb napi tejmennyiség között szoros, r=0,82-es korreláció mutatkozik, amely a szakirodalmi adatokkal megegyező. 4. Következtetések, javaslatok A vizsgált tenyészet tejtermelése jelentősen magasabb az országos átlagnál. Ez mutatja, hogy nagy tartalékok rejlenek a fajtában. A populáció átlagot is felülmúló egyedek teljesítménye bizonyítja a genetikai előrehaladást. A jól szervezett tenyésztői munkának, a modern tartás technológiának és az okszerű takarmányozásnak köszönhetően a fajta képes kiemelkedő, akár 50 kg-os napi tejtermelésre. A célpárosításhoz használt bikák kiválasztásakor a telepen elsődleges szempont a tej beltartalma és mennyisége. A legjobb öt tenyészbika leányutódai 50 százalékkal nagyobb mennyiségű tejet termelnek a populáció átlagnál, azaz a céltudatos apaállat választással genetikai előrehaladás érhető el. A perzisztenciát nem, azonban a tejmennyiség alakulását statisztikailag igazolhatóan befolyásolja a laktációszám (ellésszám). A zsír százalék és a fehérje százalék között közepesen erős (r=+0,5), a 305 napos tejtermelés és a legnagyobb napi tej között +0,82-es összefüggést tudtunk kimutatni. Emiatt, ha az egyik vizsgált beltartalmi érték növekszik, akkor várhatóan a másik is emelkedő tendenciát mutat. Megállapítottuk, hogy a kiugróan magas napi tejtermelés rontja a perzisztencia értékszámot, mivel közöttük negatív összefüggés van (r=-0,45). 117
5. Felhasznált irodalom Füller I., Húth B., Polgár J. P., Fábián J., Rongits T., Tamás F., Zabos I. (2016): A magyartarka fajta tenyésztési programja, MTE kiadvány, www.magyartarka.hu Holló I., Szabó F. (2011): Szarvasmarhatenyésztés, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_szarvasmarha_tenyesztes/ch05s04.html Jamrozik G., Jansen J., Schaeffer L. R., Liu Z. (1998): Analysis of persistency of lactation calculated from a random regression test day model, Interbull Bulletin 17. 64-69. Kluyts J. F. (2004): The development of economic selection indices for the simmentaler breed in South Africa. Ph.D. dissertation. Komlósi I. és Húth B. (2010): A magyar tarka fajta tejtermelési perzisztenciájának értékelése, Állattenyésztés és takarmányozás, 59. 1. 1-10. Miesenberger J., Fuerst C. (2006): Experiences in selecting on a total merit index in the austrian fleckvieh breed. Biotechnology in Animal Husbandry 22. 1-2. 17-27. Stefler J. (szerk.), Bedő S., Füller I., Holló G., Húth B., Mészáros Gy., Polgár J. P., Vágó B. (2014): A magyartarka tenyésztése. 67-73. Van der Linde R., Groen A.., De Jong G. D. (2000): Estimation of genetic parameters of milk producing in dairy cattle, Interbull Bulletin, 25. 113-116. 118