Vélemény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti expozéja Tisztelt Elnök Úr! 2017. május 17. Tisztelt Miniszter Úr / Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ez a harmadik központi költségvetési törvényjavaslat 2016 óta, amely tavasszal születik meg, és 1990 óta a 28. amelyről az Állami Számvevőszék véleményt mond, eleget téve ezzel törvényi kötelezettségének. A három év már elegendő ahhoz, hogy a költségvetés tervezését komplexitás szempontjából tendenciájában is értékelhessük. Az idén először az Állami Számvevőszék véleményének kialakításához a költségvetési törvényjavaslattal együtt rendelkezésre álltak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatok. Így az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Magyarország 2018. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat. A költségvetési folyamatok megítéléséhez pedig a 2017. évi központi költségvetési törvény módosító javaslata is hátteret nyújtott. A 2018. évi költségvetési törvényjavaslat szerkezete megtartotta az előirányzatoknál a tavalyi tervezéskor először alkalmazott hármas megbontást: a hazai működési, a hazai felhalmozási és az európai uniós fejlesztési költségvetést, amelyet az elmúlt évhez hasonlóan a költségvetés átláthatósága szempontjából fontos előrelépésnek tartunk és üdvözöljük. A tavaszi költségvetési tervezés hozzájárul a kiszámíthatósághoz, ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy a makrogazdasági folyamatok tükrében a Kormány, ha szükséges, akkor korrigáljon. 1
Az Állami Számvevőszék véleményét a 2014-ben bevezetett új módszertan alapján készítette el. E módszertan fókuszában, ha röviden akarom összegezni, a bevételek megalapozottsága, illetve teljesíthetősége, a kiadások alátámasztottsága és a jogszabályok betartása áll. Ennek vizsgálatához a bevételi és kiadási előirányzatok kiválasztására lényegességi és kockázati alapon kerül sor, miközben biztosítjuk, hogy a kiválasztott bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege elérje a törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének a 80 százalékát. A 2018. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban szereplő előirányzatok esetében az értékelés a bevételi főösszeg 88,69 százalékára, a kiadási főösszegnek pedig a 80,26 százalékára terjedt ki. Módszertanunk alapján vizsgáltuk Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat összeállítása jogszabálynak való megfelelését, bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése során az előírások betartását, a tervezett előirányzatok megalapozottságát, illetve alátámasztottságát, valamint az Alaptörvényben és a Stabilitási törvényben foglalt államadósság-szabály érvényesülését. Mindezen összetevők értékelésének együttes eredőjeként mondunk véleményt a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságáról, miközben felhívjuk a figyelmet a beazonosított kockázatokra, hiányosságokra, hogy azok kezelése hatékonyan és megfelelő időben megtörténhessen. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Véleményében a Számvevőszék a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik. A véleményadásunk célja, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el. Véleményével az ÁSZ hozzájárul a költségvetési folyamatok átláthatóságához is. 2
Ehhez az Állami Számvevőszék által tavaly már alkalmazott új formátumú számvevőszéki jelentésben rögzítettük megállapításainkat. Az új formátumban az egyes területeket számozással jól elkülönítve, lényegre törően mondunk véleményt az adott előirányzat megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, tervezésének szabályosságáról, valamint felhívjuk a figyelmet a kockázatokra. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék Véleménye szerint megalapozott a 2018-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek. A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint egy előírás kivételével a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az Állami Számvevőszék véleményében rámutat: a 2018-as költségvetési törvényjavaslat hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy Magyarország 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslata előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak, tervezése során egy kivétellel betartották a hiány mértékére vonatkozó és az államadósság-szabállyal kapcsolatos előírásokat. A 2018. évi költségvetési törvényjavaslat a központi alrendszer hiányát 1 360,7 milliárd forintban állapítja meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a felhalmozási költségvetés 857,3 milliárd forintos és az európai uniós fejlesztési költségvetés 503,4 milliárd forintos tervezett hiányából tevődik össze. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a költségvetési törvényjavaslat szerint a GDP 2,9 százaléka lesz. Ebből kiindulva a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék előre jelzett mértéke (ami 40 353 milliárd forint), a várható GDP 2,4 százaléka. Ez alatta marad a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározott 3 3
százalékos értéknek, ezáltal megfelel ezen előírásnak. A 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti hiánynak a költségvetési törvényjavaslat indokolásában foglaltak szerint 2,4 százalékos strukturális egyenleg felel meg. A 2018. évi költségvetési célok teljesüléséhez megfelelő feltételt teremt, hogy a 2017. évi költségvetésről szóló törvény tervezett 3,1 százalékos pénzforgalmi, valamint uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP arányos hiány várhatóan teljesül. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a makrogazdasági folyamatok 2018-ban az előre jelzettnél kedvezőtlenebbül alakulnak. Érzékenységi vizsgálatunk ezért arra irányult, hogy az uniós módszertan szerint számított hiány a feltételek milyen változása esetén teljesíti a stabilitási törvényben rögzített feltételt. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a 3 százalékos követelmény akkor nem teljesülne, ha a hiány további 242,2 milliárd forintot meghaladó mértékben nőne a tervezett GDP növekedés mellett. A 2018. évi költségvetési törvényjavaslatban meghatározott hiánycél tehát megfelel a gazdasági stabilitásról szóló törvényben rögzített 3 százalékos követelménynek. Az Állami Számvevőszék ugyanakkor azt is megállapította, hogy a kormányzati szektor 2018. évre tervezett 2,4 százalékos strukturális egyenlege a stabilitási törvényben előírtak ellenére nincs összhangban a 2018. évi 1,5 százalékos kormányzati középtávú költségvetési hiánycéllal. Az összhang hiányához azonban szankció nem fűződik, így az nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából. A középtávú költségvetési hiánycél elérésére ezért erőteljesebben kell majd törekedni a következő évek költségvetéseinek tervezése és végrehajtása során. A törvényjavaslat adatai szerint a GDP arányos államadósság-mutató 2018 végére 69,5 százalékra mérséklődik, amely a 2017 utolsó napján várható 71,4 százalékhoz képest 1,9 százalékpontos csökkenést mutat. A mutató értéke így eleget tesz az Alaptörvény 36. cikkében és a stabilitási törvény 4. paragrafus 4
2 bekezdésében előírt csökkenésre vonatkozó követelményeknek, tehát a kritériumnak a 2018. évi költségvetési törvényjavaslat megfelel. Az államadósság-ráta eleget tesz az Európai Unió adósságszabályának is: mivel az államadósság-ráta meghaladja a GDP 60 százalékát, csökkenési ütemének teljesítenie kell az ún. egyhuszados szabályt. Ezen előírás Magyarország számára nagyságrendileg 0,7 százalékos csökkenést jelent, amely szintén teljesül a tervezett 1,9 százalékos csökkenés mellett. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint az államadósság-mutató javuló tendenciája további bővülő mozgásteret jelent a magyar költségvetés számára, az eladósodottsági szint csökkenése pedig megteremti a lehetőségét a gazdaságfejlesztési és egyéb társadalmi célok elérését szolgáló intézkedések megvalósítására. A 2018. évi költségvetési törvény végrehajtását alapvetően befolyásolja a tervezése során irányadónak tekintett makrogazdasági prognózis teljesülése. Ezért is kiemelt jelentőségű a makrogazdasági kockázatok kivédését szolgáló, elegendő nagyságú implicit tartalék rendelkezésre állása. Elvégeztük az államadósság-mutató érzékenységvizsgálatát is abból a szempontból, hogy mekkora mozgásteret tartalmaz az államadósság-mutató összetevőire a prognózis, az államadósság-szabály teljesülése mellett. Felhasználva az államadósság-mutató ez év végére prognosztizált 71,4 százalékos és 2018. év végére előre jelzett 69,5 százalékos értékét, megállapítottuk, hogy az államadósság-szabály akkor nem teljesülne, ha az államadósság további 768,4 milliárd forintot meghaladó mértékben nőne a tervezett GDP növekedés mellett. Vagy pedig a reál GDP növekedési üteme nem érné el az 1,9 százalékot a tervezett államadósság mellett, amely valószínűséget már egyetlen gazdasági elemző intézet sem jelez. 5
A 2018. évi költségvetési törvényjavaslat előirányzatai megalapozottak, bevételi előirányzatai teljesíthetőek. A vizsgált bevételi előirányzatok 100 százaléka, a kiadási előirányzatok 90,6 százaléka megalapozott, 8,68 százaléka részben megalapozott, 0,72 százaléka pedig nem megalapozott. Nézzük meg részletesen, hogy mi áll az elmondottak mögött! A fejezetek tervezéséért felelős szervezetek a tervezési eljárás során az államháztartási törvény, annak végrehajtási rendelete, valamint egyes fejezetek vonatkozásában az ágazati jogszabályok vonatkozó rendelkezései, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett szempontok figyelembevételével jártak el. A törvényjavaslat szerkezete és tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak, teljesítve ezáltal a felelős költségvetési gazdálkodás alapkövetelményét. Az alapkövetelményeket az Alaptörvény és az államháztartási törvény rögzíti, mikor előírja a közpénzekkel való gazdálkodás során a törvényesség, célszerűség, eredményesség, hatékonyság, átláthatóság elveinek érvényesülését. A Nemzetgazdasági Minisztérium a törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételeket és követelményeket előíró Tervezési Tájékoztatójában az idei tervezés során is megkövetelte a fejezetgazdáktól a közpénzek cél szerinti, eredményes és hatékony felhasználása kritériumainak bemutatását, amely összhangban van az Alaptörvényben és az államháztartási törvényben foglaltakkal. Ellenőrzési tapasztalataink alapján ugyanakkor ki kell mondanunk, hogy ez még önmagában nem elegendő. Szükség van ezen teljesítmény-kritériumok végrehajtásának, betartásának nyomon követésére, rendszeres monitoringozására is az irányító szervek által. A költségvetésben pozitív kockázatot két bevételi előirányzat esetében tártunk fel. Egyrészt a jövedéki adó esetében állapítottuk meg, hogy a gazdasági növekedés feltételezettnek megfelelő teljesülése esetén a jövedéki adóbevétel 10 milliárd forintos túlteljesülése várható. Másrészt a lakossági befizetések meghatározó részét jelentő személyi jövedelemadónál, amelynek jövő évi 6
alakulásában bevételnövelő és bevételcsökkentő tényezők is szerepet játszanak. Összességében a két bevételi előirányzaton 16 milliárd forint túlteljesülést prognosztizál az Állami Számvevőszék. A központi alrendszer jelentős hányadát kitevő közvetlen bevételi előirányzatok tervezése során figyelembe vették a makrogazdasági mutatókra vonatkozó gazdasági előrejelzéseket, a szerkezeti változásokat, azok tervezését megalapozták alátámasztó számításokkal, indoklásokkal. Megítélésünk szerint a kormányzat makrogazdasági előrejelzéseinek teljesülése esetén az előirányzott adóbevételek teljesülése összességében nem hordoz kockázatot. A költségvetés vizsgálata során negatív kockázatot egyes kiadási előirányzatok esetében tárt fel az Állami Számvevőszék. Nyilvános módszertanunk alapján 1399,5 milliárd forint értékű kiadási előirányzatra mondjuk azt, hogy részben megalapozott, 116,5 milliárd forintnyi kiadás tervezését ítéljük nem megalapozottnak, erre figyelemmel 107,1 milliárd forint összeg erejéig a betervezetthez képest túlteljesülést, túlköltekezést prognosztizálunk. Ezekből a legfontosabbakat emelem ki. A Földművelésügyi Minisztérium Állat-, növény- és GMO kártalanítás előirányzat a korábbi évek, valamint a 2017. évi várható teljesítési adatok alapján nem megalapozott, tervezési hibát észleltünk. Tervezése során nem vették figyelembe a Tervezési Tájékoztató felülről nyitott előirányzatokra vonatkozó előírását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet Peres ügyek kiadási előirányzata részben megalapozott, mert a 2018. évben két folyamatban levő eljárásban születhet döntés, amelyekben elmarasztalás esetén a Magyar Államot nagy értékben terheli majd fizetési kötelezettség, amire a tervezett előirányzat nem 7
biztosít fedezetet. Ezen kívül ugyanezen fejezetben az Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése kiadási előirányzatnál a rendelkezésre álló források nem biztosítanak teljes körű fedezetet a közfeladat ellátásához. Ezt a tervezési hibát már a 2017. évi véleményadásunk keretében is feltártuk. Megítélésünk szerint jelentős kockázatot hordoz, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium Beruházás ösztönzési célelőirányzata esetében a korábbi években teljesült kifizetések terv szerinti ütemezéshez viszonyított arányát figyelembe véve, és a folyamatban lévő éven túli kötelezettségvállalások miatt a célelőirányzat nem alátámasztott. A tervezési hiba nagyságrendje az idei évben megkötésre kerülő támogatási szerződések értékének, illetve a realizálás időpontjának a függvénye, miközben további kockázatot jelent, hogy a 2018. évi költségvetési törvényjavaslat ezen alcím esetében maximalizálja a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalást. Így ezen előírás alapján a felső határnál magasabb összegű kötelezettségvállalás nem lehetséges. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadási előirányzat részben megalapozott, mert a tervezése során költségkalkulációk nem készültek. Az állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások előirányzatánál és a filmszakmai közvetett támogatások mozgókép törvény szerinti kiegészítő finanszírozása kiadási előirányzatnál nem állnak rendelkezésre megalapozó dokumentumok, de az előirányzatok várhatóan elegendőek lesznek a kiadások teljesítésére. Részben megalapozottnak értékeltük véleményünkben. Átadott véleményünk 51. oldalán számadatokkal tételesen feltüntettük ezen, összesen 12 fejezeti kezelésű kiadási előirányzatot. Említésre méltó, hogy az 8
itt szerepeltetett előirányzatok közül 10 előirányzat teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól, vagyis ezek felülről nyitottak. Engedjék meg nekem, hogy ennek kapcsán csakúgy, mint egy évvel ezelőtt a költségvetés tervezéséről, vagy a 2015. évi zárszámadásról szóló expozémban ismét ráirányítsam a figyelmet a felülről nyitott előirányzatok költségvetési veszélyére. A felülről nyitott előirányzatok kiadásai a 2018. évi központi költségvetés tervezett kiadási főösszegének közel 49 százalékát jelentik, amely részarány valamelyest csökkent a 2017. évhez képest, amikor ez az arány 53,5 százalékot ért el. A magas arány és a jóváhagyás nélküli kiadás miatt alapvetően fontos az eredményes és hatékony költségvetési gazdálkodás szempontjainak figyelembe vétele a végrehajtás során. A központi költségvetés gazdálkodásának biztonsága szempontjából alapvető fontosságúak a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedések, amelyeket 2017- ben már elindítottak, és a 2018-as költségvetési törvényjavaslatban is tükröződnek. Ilyen többek között a 2017. évben elindult NAV Stratégiai Megújulása Program, az általános forgalmi adó bevételek növekedését érintő online számlázási rendszer jövő évre tervezett bevezetése, a fogyasztásiforgalmi típusú adók kulcsának 2018. évi mérséklése. Ezen intézkedések fontos eszközt jelentenek a bevételek és jövedelmek kifehérítése érdekében, és ezáltal a 2018. évi adóbevételi előirányzatok teljesülése szempontjából. A befolyó adóbevételek nagyságát meghatározó tényező az is, hogy a kedvezőbb adózási feltételek mellett várhatóan magasabb lesz az adózási hajlandóság. A társasági adó esetében feltártuk, hogy a regionális összehasonlításban is alacsonyabb adókulcs befolyásolhatja a vállalkozások társasági adóval kapcsolatos döntéseit, amely megjelenik az adózók számának növekedésében, illetve az összesített adóalap növekedésében. Az adózási hajlandóság ilyen formájú változása központi kérdés a társasági adó esetén, amely a 2018. évi költségvetés tervezése során még nem került figyelembe vételre. 9
Mindemellett még nem számoltak a megtett úttal arányos útdíj jövő évre vonatkozó tervezésekor a díjfizetés ellenében igénybe vehető útszakaszok bővítésével sem. A költségvetés megvalósíthatóságát segítik a stratégai tartalékok és az implicit tartalékok. A költségvetési törvényjavaslatban tervezett tartalékok összege együttesen 257 milliárd forint, amely közül az Országvédelmi Alap tekinthető valódi költségvetési tartaléknak, mivel, a Céltartalék, nem használható fel szabadon a költségvetési kockázatok kezelése érdekében, a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata pedig többletkiadások fedezetéül szolgál. Véleményünk szerint az Országvédelmi Alapban rendelkezésre álló forrás elegendő biztonsági tartalékot jelent a jelenleg látható költségvetési kockázatok kivédésére. Véleményadásunk során számoltunk az implicit tartalékkal is. Érzékenységi vizsgálatot végezve megállapítottuk, hogy nagyságrendjében plusz 8 százalékos emelkedés figyelhető meg az előző évhez képest, amely egyfajta biztonságot jelent a gazdasági stabilitásról szóló törvényben előírtak betartásához az esetlegesen bekövetkező, kedvezőtlen gazdasági, illetve költségvetési folyamatok esetén. Tisztelt Ház! Míg a korábbi években az uniós forrásból származó bevételek az uniós programok kiadásainak előirányzataival egy soron szerepeltek a XIX. Uniós fejlesztések fejezeten belül, addig a 2018. évi tervezési konstrukcióban azok egységesen a XLII. fejezetben jelennek meg. Az uniós programok kiadásai azonos összegű központi költségvetési támogatási előirányzat mellett kerültek megtervezésre. A tervezési módszer előnye, hogy az uniós bevételek 10
érkezésének ütemétől függetleníthető az európai uniós fejlesztési költségvetésből finanszírozott kiadások teljesítése. A 2018. évi költségvetésben tervezett európai uniós források teljesítése szempontjából meghatározóak a 2017. évi folyamatok. Ez év március végéig a Kormány a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus során rendelkezésre álló indikatív keretnél 4 százalékkal magasabb összegben hirdette meg a pályázatokat, hogy a későbbiekben az uniós források 100 százaléka lehívható legyen. Ezek elsődleges célja a gazdaságfejlesztési célú támogatások arányának növelése, a vállalkozások versenyképességének javítása. Vizsgálatunk során az uniós források esetében két potenciális kockázati tényezőt tártunk fel, mindkettő az európai uniós fejlesztési költségvetés tervértékeitől való eltéréshez kapcsolódik. Egyrészt, ha az uniós fejlesztési források felhasználása nem éri el a tervezett kiadási szintet, vagyis kevesebb beruházás indult el, az negatívan érinti a gazdasági növekedést. A csökkenő ütemű gazdasági fejlődési ütem pedig mérsékli a költségvetési bevételeket, kiváltva ezáltal a pénzforgalmi hiány emelkedését. Ugyanakkor az uniós kiadások tervezetthez képest alacsonyabb teljesítése a támogatási mechanizmuson keresztül rövid távon javítja a pénzforgalmi hiányt. Másrészt a támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolásának késedelme a költségvetés számára kockázatot jelent, hiszen saját forrásból kell megelőlegezni az uniós bevételeket. A kifizetésre kerülő, tervezettnél magasabb összegű támogatás pedig negatívan érinti a pénzforgalmi hiány alakulását. A 2018. évi költségvetés esetében a tervezett kiadások alulteljesülése ugyan a jelentősebb kockázati tényező, de mindkét kockázati tényező kivédése szempontjából kiemelten fontos, hogy a meghirdetett pályázati forrásoknál a projektek előkészítettsége minél magasabb fokú legyen, illetve alapvető fontosságú az uniós fejlesztési költségvetés tudatos megvalósítása, a tervezettől való elmaradás esetén intézkedések meghozatala. 11
A Kormány a költségvetési törvényjavaslatban összhangban a Konvergencia Programmal 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált. Mindez a 2017-re tervezett gazdasági növekedéshez képest 0,2 százalékkal magasabb növekedési ütemet jelent. E bővülési ütem valamelyest meghaladja a szakértői várakozásokat, amelyek a 2,2 és 3,7 százalék között mozognak a 2018. évre vonatkozóan. A gazdasági növekedés alapja a lakosság rendelkezésére álló jövedelem emelkedése, annak fogyasztást élénkítő hatása, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás Kormány által előre jelzett 12,9 százalékos tervezett növekedése. Az élénkülő beruházási mutatókban kiemelt szerepet játszik az európai uniós források felhasználása, valamint a háztartások beruházási aktivitásának növekedése elsősorban a 2016 januárjában bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény, közismert nevén CSOK által biztosított támogatások eredményeként. 2016-ban a korábbi évhez képest két és félszeresére ugrott az építési engedélyek és a lakásépítési bejelentések száma. Ugyanakkor a kormányzat által biztosított lakástámogatások jelentősen befolyásolják a lakáspiac fejlődését, általános jellemzőit. A támogatások nyújtásakor az állam az ingatlanpiacon keresletnövekedést generál. Ennek a keresletnövekedésnek ugyanakkor figyelembe kellene vennie az ingatlankínálat viszonylagos lassú reagáló képességét, hogy az ne járjon az ingatlanok túlzott árnövekedésével. A lakáspiaci folyamatok túlfűtésével a kormányzat ingatlanpiaci buborékot indíthat el. Ezért is fontos az ilyen típusú támogatások átgondolt és tudatos alkalmazása, az állam ingatlanpiaci szerepének tudatos befolyásolása, szabályozása. A költségvetés tervezése során 3 százalékos inflációs rátával, valamint a magán- és a kormányzati szektorban egyaránt megmutatkozó 10,4 százalékos bruttó bér- és keresettömeg növekedéssel és 8,8 százalékos bruttó átlagkereset növekedéssel számoltak. Ez rendkívül kedvező a 12
foglalkoztatottak szempontjából és összhangban van a munkaerőpiaci folyamatokkal, valamint az alacsony munkanélküliségi szinttel. A bérnövekedés tekintetében kiemelt jelentőségűek a bérmegállapodások, az életpályaprogramok és az egyéb bérnövekedéssel járó intézkedések. A bérnövekedések által a háztartások keresletének növekedése mindenképpen fontos a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szempontjából. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni, hogy a különböző szektorokban illetve munkakörökben indított bérnövelési intézkedések egyfajta tehetetlenségi erővel is rendelkeznek. A kormányzati bérmegállapodások további igényeket generálnak az adott munkakörök képviselői körében valamint a kapcsolódó területeken is. Jó példa erre a rendvédelem, az egészségügy, vagy a szociális ellátások. Az általános bérszínvonal növekedés számos pozitív hatást rejt magában, azonban a közép- és hosszú távú fiskális kockázatokról sem szabad elfeledkezni. Lényeges, hogy a többlet közpénz kifizetések teljesítmény (eredmény és hatékonyság) javulásával is járjanak, amely új körülményeket, más technológiákat, valamint megújult állammenedzsmentet kell, hogy maga után vonjon. Véleményünk szerint a lakáspiaci ösztönzéshez hasonlóan itt is tudatos és a várható hatásokat kezelni képes kormányzati figyelem szükségesek. A magán- és a kormányzati szektorban tervezett bér- és keresetnövekedésnek azonban veszélye is van! A bérnövekedés által generált keresletnövekedés esetén különösen fontos, hogy a kereslet mennyiben elégíthető ki hazai termékkel és szolgáltatásokkal. A kereslet növekedés kedvezőtlen esetben az import értékét növelheti erőteljesebben, amelynek hatása megjelenhet a folyó fizetési mérleg aktívumának romlásában. A keresletnek a kínálatot meghaladó növekedése az inflációs ráta emelkedése irányába hat. Igaz, a folyó fizetési mérleg jelentős pozitív többletet mutat az elmúlt években. 2016-ban rekordnagyságúra, a GDP közel 5 százalékra emelkedett a folyó 13
fizetési mérleg többlete. Ráadásul a külső finanszírozási képesség is javult. Az aktívum egyfajta biztonsági tartalékot jelent a folyó fizetési mérleg egyenlegének az import gyorsuló ütemű növekedése okozta romlása esetében. Az Állami Számvevőszék a 2018. évi költségvetés véleményezése keretében vizsgálta a 3 legnagyobb kormányzati beruházást: a Modern Városok Programot, a Liget Budapest Projektet, és a Paks 2-t. Tervezési kockázatot tártunk fel a Modern Városok Program esetében, mivel nem áll rendelkezésre a teljes megvalósítási időszakra vonatkozóan részletes költségvetési terv, amely tartalmazza a kiadások megvalósítási időszakra vonatkozó ütemezését, az egyes években a működési és fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó tervezett kiadások értékét valamint a több évre szóló költségvetési döntéseket. A Liget Budapest Projekt kapcsán szükségesnek látjuk a teljes megvalósítási időszakra vonatkozóan olyan költségvetési terv készítését, amely tartalmazza az egyes évekre lebontott beruházási költségvetést. Véleményünkben felhívtuk a figyelmet, hogy az ilyen típusú programok megvalósításával kapcsolatos, több év adatait tartalmazó költségvetési tervek hiánya nehezíti a kiemelt kormányzati programok és beruházások költségvetési hatásainak megítélését. Finanszírozásuk több irányból történik, ami az átláthatóságot veszélyezteti. Álláspontunk szerint mindez szükségessé teszi a jelentős beruházások projektmenedzsmentjének korszerűsítését azért, hogy a Kormányzati projektek tervezhetőbbé, átláthatóbbá és végrehajtásuk megbízhatóbbá, valamint az integritástudatosabbá váljon. Hiszen láthattuk, egy beruházás túltervezése ugyanolyan káros a költségvetésre, mintha nem költjük el a beruházásra tervezett összegeket. Ez pedig gazdasági növekedést befolyásoló tényező. A célok biztonságos eléréséhez az Állami Számvevőszék is hozzájárul elemzéseivel, munkaanyagaival szakmai támogatást nyújt. 14
Tisztelt Ház! A 2018. évi központi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során az Állami Számvevőszék arra az összegző következtetésre jutott, hogy a jövő évi költségvetés tervezete hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához és egyben támogatja Hazánk fenntartható gazdasági növekedését. A következő napokra tartalmas szakmai vitát kívánok Önöknek, remélem ehhez a számvevőszéki vélemény is hozzájárul. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 15