Az adó mértéke, az adó alapja SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2016 Dr. Andrási Jánosné NAV KH osztályvezető 2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken. A tartós befektetéshez és a vállalkozói adóalaphoz tartozó kedvező adómértékek nem változnak. Az adó mértékének változása miatt a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem, kamatkedvezményből származó jövedelem a nem pénzben megszerzett adóköteles nyeremény adóalapja a jövedelem 1,18-szorosa. Fontos! A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szerese marad. 2 Ingó értékesítésénél a megfizetés alól mentesített adó Ingó értékesítése esetén az adókulcs változása miatt módosul a megfizetés alól mentesített adó összegének nagysága. A változás következtében 2016. január 1-jétől nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét, vagyis továbbra is a 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem adómentes marad. 3 Családi kedvezmény 2016 A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként Egy eltartott esetén 66 670 forint, Két eltartott esetén 83 330 forint Három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. Egy, illetve 3 vagy annál több eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként továbbra is 10 000, illetve 33 000 forinttal marad nagyobb jövedelem a családoknál, míg a két eltartottas családoknál az eddigi kedvezményezett eltartottankénti 10 000 forint 12 500 forintra emelkedik. 4 1
Családi kedvezmény 2017-től a két eltartottról gondoskodóknál Családi járulékkedvezmény 2016 2017-től tovább emelkedik a két eltartott után járó, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény. 2017-ben 100 000 forintra (adóban 15 000 forintra) 2018-ban 116 670 forintra (adóban 17 500 forintra) 2019-től 133 330 forintra (adóban 20 000 forintra) emelkedik a két eltartottas családok kedvezménye. 5 A családi járulékkedvezmény összege 2016-ban a személyi jövedelemadó csökkenése miatt az összevont adóalap terhére érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény 15 százaléka lesz. Ugyancsak az adókulcs változása miatt az év közben érvényesített családi járulékkedvezmény adóalap csökkentő kedvezményként történő meghatározásához az érvényesített járulékkedvezmény 667 százalékát kell kiszámítani (2015-ben az átváltási kulcs 625 százalék volt). 6 Új jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére A családi kedvezmény érvényesítésére többek között az a magánszemély jogosult, aki családi pótlékra jogosult. 2016-tól a családok támogatásáról szóló törvény családi pótlékra jogosultnak tekinti a szülővel együtt élő élettársat is akkor, ha az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. 7 Adóazonosító jel a bevallásban és az adóelőleg nyilatkozatokban Az évközi módosítás eredményeként a 2015-ös évről szóló adóbevallásban, a 2016-ban adott adóelőleg nyilatkozatokban, ha az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jellel nem rendelkeznek, akkor e helyett a természetes azonosítóikat és a lakcímüket kell a nyilatkozatokon szerepeltetni. A 2016-os évről szóló bevallásokban, valamint a 2017. január 1-jétől megtett nyilatkozatokban az adóazonosító jel feltüntetése kötelező lesz. 8 2
Első házasok kedvezménye 2016 Adóbevallás a 2015-ös évről 2016. január 1-jétől az első házasok kedvezménye havi 33 335 forint, ami az adóból továbbra is havi 5000 forint kedvezményt jelent. Az adóalapot csökkentő kedvezmény havi összegének növekedése az adókulcs csökkenésének a következménye. A 2015-ös évről szóló adóbevallási kötelezettségnek a magánszemély figyelemmel a törvényi feltételekre adónyilatkozat; egyszerűsített bevallás; adóhatósági közreműködés nélküli bevallás; munkáltatói adómegállapítás; bevallási nyilatkozat útján tehet eleget. 9 10 Bevallási nyilatkozat Bevallási nyilatkozat Ha a magánszemély kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és megfelel a Szja. tv. szerinti feltételeknek, akkor a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozattal eleget tehet az adóbevallási kötelezettségének. Ha egyidejűleg több munkáltatója van a magánszemélynek a nyilatkozattétel időpontjában, akkor a bevallási nyilatkozatot a választása szerinti egyik munkáltatónál teheti meg. Ha a nyilatkozattételkor nincs munkáltatója, a bevallási nyilatkozatot az állami adóhatósághoz kell benyújtania. A nyilatkozattétel jogvesztő határideje az adóévet követő január 31-e. A nyilatkozatban a magánszemély kéri az adóhatóságot, hogy az adóját állapítsa meg, mert a törvényi feltételeknek megfelel. A munkáltató az adóévet követő február 12-éig a `08-as bevallásban adatot szolgáltat a bevallási nyilatkozatot tett magánszemélyekről. 11 Az adóhatóság az Art. 31. (2) bekezdés szerinti bevallások alapján az adóévet követő május 20-áig megállapítja a bevallási nyilatkozatot benyújtó magánszemély adóját akkor, ha más módon nem teljesítette a bevallási kötelezettségét. Abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély nem tehetett volna bevallási nyilatkozatot, erről az érintettet az adó megállapítása előtt értesíti. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti kivéve akkor, ha a munkáltató nem jól állapította meg az adót, adóelőleget, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. 12 3
Bevallási nyilatkozat Ha a 08-as bevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre, javításra tekintettel az adó megállapítását követően a magánszemély adója változik, erről az adóhatóság határozattal értesíti a magánszemélyt. Sem az adómegállapítás, sem az utólagos megállapítás nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot, az a magánszemély önellenőrzési jogát nem érinti. Amennyiben a magánszemély nem tehetett volna bevallási nyilatkozatot, akkor önellenőrzést kell benyújtania, ennek hiányában az adóhatóság állapítja meg az adókülönbözetet. Bevallási nyilatkozat Az Szja tv. határozza meg azoknak a jövedelmeknek a körét, amelyek megléte esetén bevallási nyilatkozat nem tehető. Ezek a következők: Tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem); Önkéntes pénztári támogatói adomány; Egy millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem; Tételes költségelszámolás alkalmazása a jövedelemszámítás során; A magánszemély akkor jogosult a bevallási nyilatkozat megtételére, ha adóalap, illetve adókedvezményt nem érvényesít és az adóelőleg során sem érvényesített, az 1+1 százalékon kívül rendelkező nyilatkozatot nem ad; Más okból nem kötelezett adóbevallás benyújtására. 13 14 Adóbevallási nyilatkozat Adóbevallás a 2016-os évről Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély jogszerűen tett nyilatkozatot a munkáltatójának az ekho alkalmazására; egyszerűsített foglalkozásból származó jövedelmet szerzett; a magánszemélyek különadója alá tartozó jövedelme volt az adóévben. A 2016-os évről a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás, az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallás, munkáltatói elszámolás, bevallási nyilatkozat útján tehet eleget a bevallásadási kötelezettségének. 15 16 4
Adóbevallási tervezet Adóbevallási tervezet Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon magánszemély részére, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta, illetőleg bevallási nyilatkozatot nem adott, adóbevallási tervezetet készít. A bevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő március 15. napjától elektronikus úton küldi meg a magánszemélyeknek. A tevékenységét folytató egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek az adóhatóság nem készít bevallási tervezetet. 17 A bevallási tervezetet a magánszemély kiegészítheti, kijavíthatja és az így véglegezett bevallást elektronikus úton fogadhatja el május 20-áig. Az elfogadással a magánszemély teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Az esetlegesen befizetendő adót május 20-áig kell megfizetni, a visszajáró adót az adóhatóság a bevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül köteles kiutalni. Amennyiben május 20-áig a bevallási tervezetet a magánszemély nem fogadja el, az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallást köteles benyújtani. 18 Adatszolgáltatás a családi kedvezményről A kedvezmény adóelőlegnél történő érvényesítése esetén a 08-as bevallásban adatot kell szolgáltatni: a kedvezmény közös érvényesítéséről arányáról, az eltartottak ide nem értve a magzatot adóazonosító jeléről, ennek hiányában a természetes azonosítókról és a lakcímről, arról, hogy e személyek kedvezményezett eltartottak vagy eltartottak, illetve felváltva gondozott személyek, a jogosultság jogcíméről, közös érvényesítésnél a másik fél adóazonosító jeléről. Adatot kell szolgáltatni a változás időpontjáról is akkor, ha a magánszemély új nyilatkozatot ad. Adatszolgáltatás az első házas kedvezményről Amennyiben a magánszemély az adóelőleg során az első házasok kedvezményét érvényesíti, akkor a kifizetőnek a 08-as bevallásban adatot kell szolgáltatnia a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről, arról, hogy csak egyikük érvényesíti a kedvezményt vagy egymás között megosztják azt. Adatot kell szolgáltatni a változás időpontjáról akkor, ha a magánszemély új nyilatkozatot ad a kifizetőnek. 19 20 5
Önkéntes nyugdíjpénztári nyilatkozat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés estén A pénztár igazolása alapján a magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett magánszemély rendelkező nyilatkozatot tehet a visszalépés évéről szóló adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban az összevont adólapja adójának az adókedvezmények, valamint az önkéntes pénztári, a NYESZ-R, a nyugdíjbiztosítási szerződésre tett rendelkező nyilatkozat szerint átutalt összeg levonása után fennmaradó adó terhére a magánnyugdíjpénztár által az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20 százalékának, de legfeljebb 300 ezer forintnak a visszatérítéséről. Már a 2015-ös adóbevallásnál is alkalmazható. Az adóhatóságnak a visszatérítést annak az önkéntes nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára kell utalnia, amelyhez a tagi kifizetést a magánnyugdíjpénztár átutalta. A többi rendelkezési jogra vonatkozó szabályokat értelemszerűen ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban is alkalmazni kell. Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem 2016. Január 1-jétől egyszerűsödik a vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel adóztatása. Ha az értékesítő nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként végzi a tevékenységet, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania, levonnia a kifizetéskor. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. A levont adót a felvásárlónak kell magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bevallania és befizetnie. Az előzőeken túl más, közteherrel összefüggő kötelezettség nincs. A felvásárlásról két példányban vételi jegyet kell kiállítani, amelyen fel kell tüntetni az értékesítő nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes azonosítóit és a lakcímét. Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik. 21 22 Gépkocsivezetők, árukísérők belföldi kiküldetése Az új MRP-hez kapcsoló szabályok A belföldi közúti árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként, árukísérőként foglalkoztatott részére belföldi kiküldetés címén kifizetett összegből igazolás nélkül elszámolható a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg akkor, ha a magánszemély ezt az elszámolási módszert választja és ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó igazolt kiadást számolja el költségként. E kedvező lehetőség csak azokat a gépkocsivezetőket és árukísérőket illeti meg, akik jogszabály rendelkezései szerinti engedélyhez kötötten végzik a tevékenységüket. 23 Az eddigi MRP szervezetek mellett új, a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet létrehozására ad lehetőséget az MRP törvény kiegészítése. Az MRP tv. alkalmazásában javadalmazási politikának minősül az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó, értékkel bíró ingyenes vagy kedvezményes, de a jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez, vagy a jogi személy által kibocsátott részvénynek a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó feltételhez kötött átruházása, illetve átengedése a jogi személy vagy az annak (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyása alatt álló más jogi személy munkavállalói, vezető tisztségviselői javára. 24 6
Az Új MRP-hez kapcsolódó szabályok Az új MRP-hez kapcsolódó szabályok A javadalmazási politika keretében ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető értékpapírral vagy ahhoz kapcsolódó joggal összefüggésben az Szja tv. is tartalmaz rendelkezéseket. A magánszemély nem szerez bevételt a javadalmazási politika keretében a pénzügyi eszközök kezelését végző MRP szervezet résztvevőjeként a tagi részesedéssel és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén. 25 Nem minősül bevételnek, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte (77/A. ) Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóévet követő január 31-éig résztvevőnként a tagi részesedés bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvény átadáskori piaci értékéről, valamint az esetleges ellenértéknek a résztvevő által már megfizetett összegéről. Módosulnak a vállalkozásból kivont és az adómentes jövedelemmel összefüggő MRP-hez kapcsolódó rendelkezések is. 26 Magáncsődhöz kapcsolódó évközi változások Nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevételből akkor, ha azt teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Amennyiben a bevételnek csak egy részét fordítja a magánszemély az tartozásai kiegyenlítésére, akkor a tartozásra fordított és a teljes bevétel különbözete alapján kell a jövedelemrészt meghatározni. Az adómentességet nem érinti, hogy az értékesítésre bíróságon kívüli megállapodás, bírósági egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján kerül sor. Magáncsődhöz kapcsolódó évközi változások Adómentes az a jövedelem, amelyet a magáncsődhöz kapcsolódó eljárásban bíróságon kívüli vagy bírósági eljárásban kötött megállapodás, egyezség vagy annak módosítása során elengedett tartozás, bírósági eljárás során az adósságtörlesztési határozat, annak módosítása vagy mentesítő határozat alapján az a követelés, amit nem kell megfizetni, az adósságrendezési kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől, vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás, adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól kapott összege havi átlagban nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. 27 28 7