Dr. Rosenfeld Anita NAV KH ÜTF.

Átírás

1 A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai Dr. Rosenfeld Anita NAV KH ÜTF

2 AZ ÁTTEKINTÉSRE KERÜLŐ VÁLTOZÁSOK 1. A évben hatályba lépett változások a) Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő előmozdításáról szóló évi LXXXV. törvény (ún. brókerbotrány ) b) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény (magáncsőd) c) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosításáról rendelkező évi CXLI. törvény (adóazonosító jel) 2. A 2016-os évet érintő változások a) Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvénnyel bevezetett változások b) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény és az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CLXXXVII. törvény által végrehajtott módosítások 2

3 Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő előmozdításáról szóló évi LXXXV. törvény nem adóköteles bevétel, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg [Szja tv. 7. új (1d) bekezdése] ezt a rendelkezést kell alkalmazni bármely adóévre vonatkozóan az adó feletti rendelkezéssel összefüggő visszafizetési kötelezettségnél is alkalmazható a pénzügyi intézmény felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után adókötelezettség megállapításának nincs helye NYESZ-R számla vezetőjének felszámolása ha nincs lehetőség a rendelkező nyilatkozatban meghatározott összeg NYESZ-R számlára utalására, akkor a NAV a magánszemély kérelmére, az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára utalja a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget 3

4 A pénzügy intézménytől származó bevételt érintő változások Pénzügyi intézmény fogalma: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás Átmeneti rendelkezés: az Szja tv. 7. (1d) bekezdésében foglaltakat a évi felszámolások esetén is alkalmazni lehet. Adómentes bevétel a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik, feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között kerül sor. Átmeneti rendelkezés: ezt a szabályt már a évi adókötelezettség megállapításától lehet alkalmazni. 4

5 A természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény ( magáncsőd tv.) adómentes bevétel ha a magáncsőd-eljárásban a bíróságon kívüli adósságrendezés során megállapodást köt, vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban egyezséget köt, valamint az egyezség módosítása során követelés-elengedésre kerül sor, az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, a határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie, ha a magánszemély az adósságrendezési eljárás során az adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében támogatást vagy adományt kap települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől, feltéve, hogy egy éven belül az egy adományozótól származó összeg havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét. 5

6 A természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény ( magáncsőd tv.) nem kell jövedelmet megállapítani sem az ingó vagyontárgyak átruházásából, sem az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel után, ha azt az adózó bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján teljes egészében a tartozások megfizetésére fordítja ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható 6

7 A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény és az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosításáról rendelkező évi CXLI. törvény az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének kötelező közlését előíró rendelkezéseket a január 1-jét megelőzően megtett nyilatkozatok (adóelőleg-nyilatkozat, adóbevallásban elkészített nyilatkozat) esetében oly módon kell alkalmazni, hogy azokban az eltartott, kedvezményezett eltartott adóazonosító jelének hiányában továbbra is a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet kell feltüntetni az állami adóhatóságnak július 1-jéig hivatalból meg kell képeznie az adóazonosító jelet azoknak a 25 év alatti állampolgároknak, akik még nem rendelkeznek adóazonosító jellel az elkészített adókártyákat november 30-áig kell az adóhatóságnak eljuttatnia az érintettekhez 7

8 Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvény A személyi jövedelemadó mértéke január 1-jétől 16 százalékról 15 százalékra csökken. A változás nem érinti: a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint megállapított adóalap után fizetendő 10 százalékos, illetve 19 százalékos adómértéket [Szja tv. 49/B. (9) bekezdése], a tartós befektetési szerződés alapján lekötött összeg lekötésének megszakítása esetén irányadó 0 százalékos, illetve 10 százalékos adómértéket [Szja tv. 65/B. (5) bekezdés a) és b) pontja] DE: az Szja tv. 67/B. (5) bekezdés c) pontja szerinti tartós befektetésből származó jövedelem esetében, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, az adó mértéke 15 százalék Nem kell az ingó értékesítéséből az év során együttesen származó jövedelem adóját megfizetni, amíg az el nem éri a 30 ezer forintot 8

9 Az adókulcs csökkenésével kapcsolatos változások Az egyes elkülönülten adózó jövedelmek adóalapjánál alkalmazandó szorzószámok is módosulnak: az Szja tv. 64/A. (7) bekezdése szerinti ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében, az Szja tv. 72. (2) bekezdése szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem esetében, az Szja tv. 74/A. -a szerinti, lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem esetében és az Szja tv. 76. (3) bekezdése szerinti tárgynyeremény esetén az adó alapja a juttatás, vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa az Szja tv. 65. (1) bekezdés c) pontja szerinti kamatjövedelem (pl. nyereménybetértre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír) esetében pedig az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) az 1,18-szorosa, illetve ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli 1,27-szerese A módosítás nem érinti az egyes meghatározott juttatások és a béren kívül juttatások adóalapját, a kifizetőnek továbbra is a jövedelem 1,19-szerese után kell a közterheket (szja+eho) megfizetnie a kifizetőnek 9

10 A családi kedvezmény szabályainak változásai 2016-ban a családi kedvezmény mértéke az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 1 eltartott esetén forint, 3 és minden további eltartott esetén pedig forint 2 eltartottat nevelő családok esetén nő, vagyis forint lesz a családi adóalap-kedvezmény összege. A kétgyermekes családok esetében négy év alatt kétszeresére fog emelkedni a kedvezmény, vagyis kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 2017-ben forint, 2018-ban forint, 2019-ben és az azt követő években pedig forint családi kedvezmény érvényesítésére nyílik lehetőség. 10

11 A családi (járulék)kedvezmény szabályainak változásai A családi kedvezmény keretösszegét érintő változás ha a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmének összege nem elegendő a családi kedvezmény teljes összegének érvényesítésére, akkor a családi kedvezmény keretösszegéből a jogosult(ak) által ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a biztosított magánszemély által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék összege vehető igénybe családi járulékkedvezményként 11

12 A családi (járulék)kedvezmény szabályainak változásai Változik a családi járulékkedvezmény mértéke ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély év közben családi járulékkedvezményt érvényesített, akkor a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott részével, vagyis 667 százalékkal kell csökkenteni a évi a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban (munkáltatói adómegállapításban). 12

13 A családi kedvezmény szabályainak változásai Az Alkotmánybíróság 14/2014. (V.13.) AB határozata alapján módosul a Cst., január 1-jétől bővül a családi pótlékra jogosultak köre. Nevelési ellátásra (iskoláztatási támogatásra) jogosult személynek minősül [Cst. 7. (1) bekezdés a) pontja]: a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább 1 évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez az Szja tv. szempontjából azt jelenti, hogy családi kedvezményre jogosultnak tekinthető a Cst-ben foglalt feltételeknek megfelelő, a szülővel együtt élő élettárs is. 13

14 Az első házasok kedvezményét érintő változások az adókulcs 15 százalékra csökkenése miatt változik az első házasok kedvezményének mértéke: a felek által együttesen érvényesíthető kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként forint lesz (havi forintot jelent adóban) a január 1-jét követően megtett adóelőlegnyilatkozatokat érintő változás: a magánszemélynek 12 százalékos mértékű különbözeti bírságot kell fizetnie, ha a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére jogalap nélkül kérte az első házasok kedvezményének érvényesítését és emiatt 10 ezer Ftot meghaladó befizetési különbözete keletkezik év végén 14

15 A magánnyugdíjpénztártól kapott visszalépő tagi kifizetéseket érintő változások Nem kell figyelembe jövedelemként azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap. Ha a magánszemély a visszalépő tagi kifizetésként kapott összeget valamely önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja a magánnyugdíjpénztárral, akkor az adóbevallásában (munkáltatói adómegállapításban) rendelkezhet arról, hogy az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a további rendelkezési lehetőségek [Szja tv. 44/A-44/D. -a] alapján átutalt összeg levonása után fennmaradó részéből az állami adóhatóság a visszalépő tagi kifizetés 20 százalékát, de legfeljebb forintot utaljon át ebbe az önkéntes nyugdíjpénztárba. Átmeneti rendelkezés: a magánnyugdíjpénztártól származó visszalépő tagi kifizetésekre és az ezzel kapcsolatos rendelkezési jogosultságra vonatkozó új szabályokat a január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni 15

16 A személyi jövedelemadó bevallási rendszer átalakítása 2016-ban bővül a személyi jövedelemadó bevallási lehetőségek köre a bevallási nyilatkozattal A adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesíthető: munkáltatói adómegállapítással, bevallási nyilatkozattal, adónyilatkozattal, egyszerűsített bevallással vagy az állami adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallással; Utoljára a adóévre választható: az egyszerűsített bevallás az adónyilatkozat 16

17 A személyi jövedelemadó bevallási rendszer átalakítása 2017-ben megfordul a személyi jövedelemadó bevallási folyamat iránya A adóévre rendelkezésre álló bevallási lehetőségek: munkáltatói adómegállapítás, bevallási nyilatkozat, adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás A adóévre vonatkozó bevallási kötelezettség már nem teljesíthető: egyszerűsített bevallással adónyilatkozattal 17

18 A bevallási nyilatkozat A magánszemély (elsőként a évről) bevallási nyilatkozatot tehet, ha: a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet kivéve 1) a munkáltatótól kapott kamatjövedelmet, 2) osztalékjövedelmet, 3) árfolyamnyereségből származó jövedelmet, 4) vállalkozásból kivont jövedelmet, 5) ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha ez utóbbi összege az 1 millió forintot meghaladja, illetőleg 6) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt] 18

19 A bevallási nyilatkozat A magánszemély bevallási nyilatkozatot tehet, ha: b) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot [kivéve a 10 százalékos mértékű költséghányadot] nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el, c) a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített, d) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, illetőleg nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad, továbbá e) más okból sem kötelezett adóhatósági közreműködés nélkül bevallás benyújtására. Nem tekinthető adóelőleget megállapító munkáltatónak az a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles. 19

20 A bevallási nyilatkozat A magánszemély akkor is bevallási nyilatkozatot terhet, ha: a) az adóelőleget megállapító munkáltatónak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről tett jogszerű nyilatkozatot, b) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett, c) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevételt szerzett. 20

21 A bevallási nyilatkozat A bevallási nyilatkozatot az adóévet követő év január 31-éig teheti meg a magánszemély (első alkalommal 2016-ban) a munkáltatóhoz (a 15NY31 számú nyomtatvány kitöltésével) A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza! Ha a magánszemély a nyilatkozattétel időpontjában nem áll munkaviszonyban, akkor a bevallási nyilatkozatot a fenti időpontig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papír alapon juttathatja el az állami adóhatósághoz. Ha a magánszemély egyidejűleg több munkáltatóval áll munkaviszonyban, akkor eldöntheti, hogy a nyilatkozatot melyik munkáltatónál teszi meg. A munkáltatónak az adóévet követő év február 12-éig benyújtott 08- as bevallásban adatot kell szolgáltatnia azon magánszemélyekről, akik a bevallási nyilatkozatot választották. 21

22 A bevallási nyilatkozat A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül. Az állami adóhatóság a munkáltató által benyújtott 08-as bevallási adatok alapján az adóévet követő év május 20-áig megállapítja az adóját a bevallási nyilatkozatot tett magánszemélynek, feltéve, hogy a nyilatkozattétel óta eltelt időben bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette. Az adóhatóság az adó megállapításáról nem értesíti a magánszemélyt, kivéve, ha kiderül, hogy a munkáltató az adó-, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és mindez különbözetet eredményez a magánszemélynél (határozat). Ha utólagos adómegállapítás, önellenőrzés, javítás miatt változik a magánszemély adójának összege az adómegállapítást követően, akkor az adóhatóság a különbözetet határozatban közli a magánszeméllyel. 22

23 A bevallási nyilatkozat A határozat nem érinti a magánszemély önellenőrzéshez való jogát, nem keletkeztet bevallással lezárt időszakot. Ha a magánszemély esetében nem álltak fenn a bevallási nyilatkozat megtételének feltételei, erről az adóhatóság az adómegállapítást megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt. A magánszemély önellenőrzéssel helyesbítheti az adóját, ha nem tehetett volna bevallási nyilatkozatot. Önellenőrzés hiányában utólagos adómegállapítással állapíthatja meg az adókülönbözetet. A magánszemély abban az esetben is eljuttathatja az 1+1 %-os rendelkező nyilatkozatot a munkáltatója útján az állami adóhatósághoz, ha bevallási nyilatkozatot tesz. 23

24 Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás Az állami adóhatóság (elsőként a évi jövedelmekről) a magánszemélyek részére a nyilvántartásában szereplő adatokból bevallási ajánlatot készít - kivéve: a tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon adózók részére, akik az Szja tv-ben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kértek, az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy nem tettek bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság elkészíti az adóbevallási tervezetet. Az adóhatóság az elkészített tervezetet az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton továbbítja a magánszemélyek részére. 24

25 Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás A magánszemélyek az adóbevallási tervezetet a naptári évet követő év május 20-ig elektronikus úton fogadhatják el - ezzel teljesítik az adóbevallási kötelezettségüket. Az adózók kijavíthatják, kiegészíthetik az adóbevallási tervezetet, ha az abban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem értenek egyet. A kijavított, kiegészített adatokat tartalmazó bevallási tervezetet május 20-ig kell elfogadni, és az adót is eddig kell megfizetni, a visszatérítendő adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalni. Ha a magánszemélyek az adóbevallási tervezet tartalmával nem értenek egyet és azt elektronikus úton nem fogadják el, akkor önadózás keretében kell eleget tenniük a bevallási kötelezettségüknek. 25

26 A bevallási ajánlattal és az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás miatti adatszolgáltatás Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallásban adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság felé : 1) a családi kedvezmény érvényesítéséhez a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről és annak arányáról, b) minden eltartott és kedvezményezett eltartott (magzat kivételével) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről, c) arról, hogy e személyek (magzat is) a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, felváltva gondozott gyermeknek minősülneke, d) a jogosultság jogcíméről, e) közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jeléről. 2) az első házasok kedvezményének érvényesítéséhez a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről b) a kedvezmény igénybe vételének módjára vonatkozó döntésről 3) a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély a változás miatt új adóelőleg-nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére 26

27 A Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcsolatos változás Az évi XLIV. törvény (MRP tv.) módosításával egy új típusú MRP szervezet jön létre: a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet Az MRP tv. alkalmazásában javadalmazási politikának minősül: az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó, értékkel bíró ingyenes vagy kedvezményes, de a jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezeléséhez, vagy a jogi személy által kibocsátott részvénynek a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó feltételhez kötött átruházása, illetve átengedése a jogi személy vagy az annak (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyása alatt álló más jogi személy munkavállalói, vezető tisztségviselői javára. 27

28 A Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcsolatos változás Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként az MRP szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén. Módosulnak a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályok is: ha az újfajta MRP szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonásra kerül, akkor az így megszerzett bevétel a résztvevő jövedelmének minősül, ha a javadalmazási politika szerint a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközök ellenérték fejében illetik meg a résztvevőt, akkor a bevételt csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a résztvevő a pénzügyi eszköz ellenértékeként a tagi részesedés bevonásáig megfizetett (a csökkentés legfeljebb a 28 bevétel összegéig lehetséges),

29 A Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcsolatos változás A vállalkozásból kivont jövedelem folyt. ha résztvevő tagi részesedésének bevonása során az ellenértéket az MRP szervezet levonja a résztvevőt a tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből, akkor a levont összeg nem vehető számításba sem bevételként, sem általa megfizetett ellenértékként a résztvevő halála esetén örököse, vagy az általa a tagi részesedés kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor a résztvevővel esik egy tekintet alá. 29

30 A Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal kapcsolatos változás Nem minősül bevételnek, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte. Az MRP szervezetnek az adóévet követő év január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság felé kötelező tartalma: a résztvevőnek a tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvénynek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értéke, valamint ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az átadott részvény ellenértékének megfizetéséről rendelkezett a részvények ellenértékének a résztvevő által már megfizetett összege Átmeneti rendelkezés: a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezettel összefüggő adózási szabályok a Módtv2 kihirdetését követő napon lépnek hatályba. 30

31 Vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó jövedelem a felvásárlónak kell megállapítani a bevételből a jövedelmet, ha a magánszemély (nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként) felvásárlónak értékesít vadon gyűjtött termékeket, terményeket gyógy- és fűszernövényt, vadon termő gyümölcsöt, gombát, valamint éti csigát jövedelemnek a bevétel 25 %-át kell tekinteni az adót a kifizetőnek kell levonnia, a havi 08-as bevallásban kell bevallania magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie 31

32 Vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó jövedelem a felvásárlónak vételi jegyet kell kiállítania két példányban kötelező adattartalma: a magánszemély neve, adóazonosító jele, illetve ennek hiányában természetes azonosító adatai, lakcíme, a felvásárolt termék, termény megnevezése, mennyisége, ellenértéke, a levont adó), a vételi jegy egyik példányát át kell adnia a magánszemélynek, a másik példányát pedig az elévülési időn belül meg kell őriznie A fentieken túl sem a felvásárlót, sem a magánszemélyt egyéb közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli. 32

33 Gépkocsivezetők és árukísérők belföldi kiküldetése módosul az Szja tv. 3. számú melléklete (új kormányrendelet kerül elfogadásra) igazolás nélkül elszámolható költség: a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemély esetében kizárólag e tevékenysége tekintetében a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg feltétele: a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály (más, erről szóló jogszabály) rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatás végzése, illetőleg abban árukísérőként történő közreműködés esetén van lehetőség az ilyen költségelszámolásra 33

34 Egyéb változások a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó személyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj a magánszemély adómentes bevételének tekintendő kiegészítésre kerül a mezőgazdasági őstermelői termékek köre is, a 6. számú melléklet módosításával a szőlővenyige mellett a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék is olyan növényi terméknek minősül, amelynek a saját gazdaságban történő felhasználása, feldolgozása mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek tekinthető a Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap pályázati program keretében magánszemély részére pályázat alapján elnyert támogatások adómentes bevételnek minősülnek, függetlenül a támogatás kifizetésének időpontjától 34

35 Egyéb, az Szja tv-t érintő változások A szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény 29/Q. -a szerint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik, az online kaszinó üzemeltetője pedig köteles az adóelőleget levonni és az állami adóhatóság részére megfizetni az Szja tv. kiegészül azzal, hogy a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni [T/6986. számú törvényjavaslat] Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7402. számú törvényjavaslat módosítja a Cst-t, a gyermekgondozási segély elnevezése gyermekgondozást segítő ellátásra változik módosul az Szja tv. is [ pont c) alpontja, 1. számú melléklet 1. pontjának alpontja] 35

36 Egyéb, az Szja tv-t érintő változások A T/7409. sz. törvényjavaslat módosítja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvényt - a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeknek három típusa lesz [vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház] az Szja tv. is módosul: a bevett egyházakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett egyházakra és a nyilvántartásba vett egyházakra is alkalmazni kell [Szja tv pontjának j) alpontja, 1. számú melléklet 8. pontjának pontja] 36

37 Köszönöm a figyelmet! 37