Makroökonómia 2. szeminárium
Óra előtt Előadásdiák, órai feladatok, gyakorlók, tavalyi ZH, házi feladat stb. https://makrogyakorlatok.wordpress.com/ Következő órán ZH!! 12 pont 20 perc GDP, közbülső termék, végső felhasználás, GDP árindex, CPI, infláció, munkanélküliség Következő órára házi feladat Nem kötelező, de 2 pont (és valószínűleg hasonló várható a ZH-ban is ) Könyv, példatárak Gyakorlás
GDP-deflátor, GDP-árszínvonal Összes olyan jószág alapján mér, ami szerepel a GDP-ben Tárgyidőszaki súlyozású Trendszerűen alulbecsli a megélhetési költségek alakulását Megengedett, hogy a termékkosár (a GDP összetételét követve) változzon változó súly Számol a termékek helyettesíthetőségével Nem tükrözi, hogy a helyettesítés miatt a fogyasztó jóléte csökkenhet Pl. elfagy az összes narancsunk nem lesz része a GDP-nek A kevés kapható narancs nagyon drága mégsem jelzi, mert nem része a GDPnek GDP deflátor = nomgdp reálgdp = σ P tq t σ P b Q t
CPI (fogyasztói árindex) Olyan jószágok alapján mér, amik benne vannak a fogyasztói kosárban Bázis-időszaki súlyozású Trendszerűen felülbecsli a megélhetési költségek alakulását Rögzített termékkosár változatlan súlyok Nem számol a termékek helyettesíthetőségével Pl. elfagy az összes narancsunk, ami része a fogyasztói kosárnak A kevés kapható narancs nagyon drága túl nagy fontosságot tulajdonít az áremelkedésnek Nem feltételezi, hogy pl. olcsóbb almát veszünk a narancs helyett CPI t = σ P tq b σ P b Q b
GDP-árszínvonal vs. CPI
Árszínvonal, infláció Árszínvonal: árak súlyozott átlaga (lásd GDP-deflátor, CPI) Infláció: árszínvonal százalékos változása Általában őt használjuk 1 + π t = GDP árindex t GDP árindex b 1 + π t = CPI t CPI b GDP árindex százalékos változása nomgdp százalékos változása reál GDP százalékos változása Infláció nomgdp növekedési üteme reál GDP növekedési üteme Fisher-egyenlet: nominális kamatláb (bank fizeti) = reálkamatláb (vásárlóerő emelkedése) + inflációs ráta i = r + π
1. feladat Az alábbi táblázat egy fiktív gazdaságra vonatkozó adatokat tartalmaz 2026-ra és 2027-re. A táblázatban feltüntetett termékek végső felhasználásra szánt termékek. Termék Q 2026 P 2026 Q 2027 P 2027 Alma 4534 12 4519 16 Brokkoli 514 4 506 9 Autó 47 301 66 218 Makro kurzus 14 200 14 180
1. feladat Termék Q 2026 P 2026 Q 2027 P 2027 Alma 4534 12 4519 16 Brokkoli 514 4 506 9 Autó 47 301 66 218 Makro kurzus 14 200 14 180 a) Számoljuk ki a gazdaság nominális GDP nagyságát mindkét periódusra vonatkozóan! nomgdp 2026 = 4534 12 + 514 4 + 47 301 + 14 200 = 73.411 nomgdp 2027 = 4519 16 + 506 9 + 66 218 + 14 180 = 93.766 b) Számoljuk ki a gazdaság reál GDP nagyságát mindkét periódusra vonatkozóan! (Bázis: 2026) reálgdp 2026 = 4534 12 + 514 4 + 47 301 + 14 200 = 73.411 reálgdp 2027 = 4519 12 + 506 4 + 66 301 + 14 200 = 78.918
1. feladat Termék Q 2026 P 2026 Q 2027 P 2027 Alma 4534 12 4519 16 Brokkoli 514 4 506 9 Autó 47 301 66 218 Makro kurzus 14 200 14 180 c) Adjuk meg a GDP deflátor értékét 2026-ban és 2027-ben! GDP def 2026 = nomgdp 2026 reálgdp 2026 = 73411 73411 = 1 GDP def 2027 = nomgdp 2027 reálgdp 2027 = 93766 78918 = 1,1884
1. feladat Termék Q 2026 P 2026 Q 2027 P 2027 Alma 4534 12 4519 16 Brokkoli 514 4 506 9 Autó 47 301 66 218 Makro kurzus 14 200 14 180 d) Tételezzük fel, hogy a gazdaság központi statisztikai hivatala kizárólag az almát és a brokkolit tekinti a fogyasztói kosár részének. Adjuk meg a fogyasztói árindex értékét 2026-ban és 2027-ben! CPI 2026 = 1 CPI 2027 = σ P 2027Q 2026 σ P 2026 Q 2026 = e) Miért különbözik ez a két mutató egymástól? 16 4534 + 9 514 12 4534 + 4 514 = 1,3667 Más termékek szerepelnek a mutatóban, és más a súlyozás is.
2. feladat Ön a statisztikai hivatal elemzőjeként inflációs mutatók előállításával foglalkozik. Az Ön által vizsgált gazdaságra az alábbi adatok jellemzőek. Termék Q 2026 P 2026 Q 2027 P 2027 Q 2028 P 2028 1. 6 4 7 3 10 2 2. 12 4 12 6 12 12 3. (végső, nincs fkban) 4. (nincs fk-ban) 234 657 222 665 209 669 1421 2 1429 2 1654 1 3. termék minden egységének előállításához fel kellett használni 4. termékből egy egységet (a többi 4. termék végső felhasználásra került). Ha szükség van bázis-időszakra, akkor 2026- ot tekintse annak!
2. feladat - számítások ngdp 2026 = 6 4 + 12 4 + 234 657 + 1421 234 2 = 156184 ngdp 2027 = 7 3 + 12 6 + 222 665 + 1429 222 2 = 150137 ngdp 2028 = 10 2 + 12 12 + 209 669 + 1654 209 1 = 141430 rgdp 2026 = ngdp 2026 = 156184 rgdp 2027 = 7 4 + 12 4 + 222 657 + 1429 222 2 = 148344 rgdp 2028 = 10 4 + 12 4 + 209 657 + 1654 209 2 = 140291 GDPdef 2026 = 1 GDPdef 2027 = ngdp 2027 rgdp 2027 = 150137 148344 = 1,012086771 GDPdef 2028 = ngdp 2028 rgdp 2028 = 141430 140291 = 1,008118839
2. feladat a) Hány százalékos inflációval kellett szembenéznie a gazdaságnak 2026 és 2027, valamint 2027 és 2028 között, ha az összes olyan termék árváltozására kíváncsi, amely benne van a GDP-ben? Év Nominális GDP Reál GDP GDP-árindex 2026 156.184 156.184 1 2027 150.137 148.344 1,012086771 2028 141.430 140.291 1,008118839 Időszak ΔnomGDP ΔreálGDP ΔGDP-árindex ΔnGDP-ΔrGDP 2026-2027 -3,871715413% -5,01972033% 1,208677129% 1,148004917% 2027-2028 -5,799369909% -5,428598393% -0,39205458% -0,370771516% 2026-2028 -9,446550223% -10,17581827% 0,81188387% 0,729268043%
2. feladat b) Hány százalékos inflációval kellett szembenéznie a gazdaságnak 2026 és 2027, valamint 2027 és 2028 között, ha az árszínvonalat a fogyasztói árindexként definiálja? CPI 2026 = 1 CPI 2027 = σ P 2027Q 2026 σ P 2026 Q 2026 = 3 6 + 6 12 4 6 + 4 12 = 1,25 CPI 2028 = σ P 2028Q 2026 σ P 2026 Q 2026 = 2 6 + 12 12 4 6 + 4 12 = 2,1667 1 + π 2027 = CPI 2027 CPI 2026 = 1,25 1 + π 2028 = CPI 2028 CPI 2027 = 1,73336
3. feladat Egy olyan gazdaságban kívánjuk kiszámítani a gazdasági folyamatokat jellemző makroaggregátumok értékét, ahol 3 terméket állítanak elő: pizzát, joghurtot és paradicsomot. A termékekből létrehozott mennyiségekre és a termékek áraira vonatkozó információkat tartalmazza az alábbi táblázat: Termék Q 2027 P 2027 Q 2028 P 2028 Pizza a b aa bb Joghurt c d cc dd Paradicsom e f ee ff Tudjuk továbbá, hogy a létrehozott paradicsomok t százalékát mindkét periódusban közbülső termékként használták fel a pizza előállítása során, csak a maradék (1-t) százalék volt végső felhasználásra szánt termék.
3. feladat 1. Számoljuk ki a gazdaság nominális GDP-jének az értékét 2027-ben! 2. Adjuk meg a nominális GDP 2028-as szintjét! 3. 2027-et tekintve bázisidőszaknak mekkora lesz a gazdaság reál GDP-je 2027-ben? 4. Határozzuk meg a 2028-as reál GDP értékét, ha 2027 a bázisidőszak! 5. Magyarázzuk el, hogy egy, a gazdaság teljesítményére vonatkozó információkat sűrítő mutató előállítása során miért kell levonni a teljes kibocsátásból a közbülső termékek értékét, miért nem azonosíthatjuk a gazdaság teljesítményének fogalmát a teljes kibocsátással? 6. Számítsuk ki a GDP árindex nagyságát 2027-ben, ha a gazdaság statisztikai hivatala 2027-et tekinti bázisidőszaknak! 7. Számítsuk ki a GDP árindex nagyságát 2028-ban, ha a gazdaság statisztikai hivatala 2027-et tekinti bázisidőszaknak! 8. A gazdaság statisztikai hivatalának felmérése szerint az adott gazdaságban a fogyasztók leginkább pizzát fogyasztanak, így a fogyasztói árindex kiszámításának alapját képező fogyasztói kosár is csak ezt az egy terméket tartalmazza. Határozzuk meg a fogyasztói árindex értékét 2028-ban, ha a bázisidőszak 2027!
3. feladat 9. A gazdaság statisztikai hivatalának felmérése szerint az adott gazdaságban a fogyasztók mégis inkább joghurtot fogyasztanak, így újrafogalmazzák a fogyasztói árindex kiszámításának alapját képező fogyasztói kosarat is, az csak ezt az egy terméket tartalmazza. Határozzuk meg a fogyasztói árindex értékét 2028-ban, ha a bázisidőszak 2027! 10. A gazdaság statisztikai hivatalának felmérése szerint az adott gazdaságban a fogyasztók mindhárom terméket rendszeresen vásárolják, így a fogyasztói árindex kiszámításának alapját képező fogyasztói kosár a pizzát, a joghurtot és a paradicsomot is tartalmazza. Határozzuk meg a fogyasztói árindex értékét 2028-ban, ha a bázisidőszak 2027! 11. Magyarázzuk meg, hogy miért különbözik egymástól a gazdaság 2028-ra vonatkozó GDP árindexe és fogyasztói árindexe!
3. feladat 1. Számoljuk ki a gazdaság nominális GDP-jének az értékét 2027-ben! nomgdp 2027 = a b + c d + 1 t e f 2. Adjuk meg a nominális GDP 2028-as szintjét! nomgdp 2028 = aa bb + cc dd + 1 t ee ff 3. 2027-et tekintve bázisidőszaknak mekkora lesz a gazdaság reál GDP-je 2027-ben? reálgdp 2027 = a b + c d + 1 t e f 4. Határozzuk meg a 2028-as reál GDP értékét, ha 2027 a bázisidőszak! reálgdp 2028 = aa b + cc d + 1 t ee f
3. feladat 5. Magyarázzuk el, hogy egy, a gazdaság teljesítményére vonatkozó információkat sűrítő mutató előállítása során miért kell levonni a teljes kibocsátásból a közbülső termék értékét, miért nem azonosíthatjuk a gazdaság teljesítményének fogalmát a teljes kibocsátással? Mert az értékét már egyszer beleszámoltuk a GDP-be. 6. Számítsuk ki a GDP árindex nagyságát 2027-ben, ha a gazdaság statisztikai hivatala 2027-et tekinti bázisidőszaknak! GDP árindex 2027 = 1
3. feladat 7. Számítsuk ki a GDP árindex nagyságát 2028-ban, ha a gazdaság statisztikai hivatala 2027-et tekinti bázisidőszaknak! GDP árindex 2028 = σ P 2028 Q 2028 σ P 2027 Q 2028 GDP árindex 2028 = aa bb + cc dd + 1 t ee ff aa b + cc d + 1 t ee f
3. feladat 8. A gazdaság statisztikai hivatalának felmérése szerint az adott gazdaságban a fogyasztók leginkább pizzát fogyasztanak, így a fogyasztói árindex kiszámításának alapját képező fogyasztói kosár is csak ezt az egy terméket tartalmazza. Határozzuk meg a fogyasztói árindex értékét 2028-ban, ha a bázisidőszak 2027! CPI 2028 = σ P 2028 Q 2027 σ P 2027 Q 2027 CPI 2028 = bb a b a 9. A gazdaság statisztikai hivatalának felmérése szerint az adott gazdaságban a fogyasztók mégis inkább joghurtot fogyasztanak, így újrafogalmazzák a fogyasztói árindex kiszámításának alapját képező fogyasztói kosarat is, az csak ezt az egy terméket tartalmazza. Határozzuk meg a fogyasztói árindex értékét 2028-ban, ha a bázisidőszak 2027! CPI 2028 = dd c d c
3. feladat 10. A gazdaság statisztikai hivatalának felmérése szerint az adott gazdaságban a fogyasztók mindhárom terméket rendszeresen vásárolják, így a fogyasztói árindex kiszámításának alapját képező fogyasztói kosár a pizzát, a joghurtot és a paradicsomot is tartalmazza. Határozzuk meg a fogyasztói árindex értékét 2028-ban, ha a bázisidőszak 2027! CPI 2028 = σ P 2028 Q 2027 σ P 2027 Q 2027 CPI 2028 = bb a + dd c + ff 1 t e b a + d c + f 1 t e 11. Magyarázzuk meg, hogy miért különbözik egymástól a gazdaság 2028-ra vonatkozó GDP árindexe és fogyasztói árindexe! Eltérő időszakok és jószágok szerepelnek a súlyban!
4. feladat Az általunk vizsgált gazdaság munkaképes korú lakossága 100 millió fő. Ebből a 100 millióból 50 millió dolgozik, 10 millió éppen munkát keres, 10 millió korábban ugyan megpróbálkozott a munkakereséssel, de a sorozatos kudarcok miatt ma már nem keres munkát, és 30 millió valamilyen oknál fogva nem is akar dolgozni. 1. Határozza meg az alábbi változók értékét a) Foglalkoztatottság b) Munkanélküliségi ráta c) Munkakínálat d) Aktivitási ráta 2. Tételezzük fel, hogy azon 10 millió fő közül, aki az előző feladatpontban még munkát keresett, 5 millió feladja. Hogyan változnak az előző pontban feltüntetett változók?
4. feladat/1. Teljes lakosság Munkaképes korú (100) Nem munkaképes korú Aktív Inaktív (10+30) Foglalkoztatott (50) Munkanélküli (10)
4. feladat/1. a) Foglalkoztatási ráta Foglalkoztatási ráta = Foglalkoztatottak száma Munkaképes lakosság száma = 50 M 100 M = 0,5 b) Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta = Nem foglalkoztatottak Aktív dolgozók száma = 10 M 60 M = 0,1667 c) Munkakínálat Munkakínálat = Foglalkoztatottak száma + Nem foglalkoztatottak száma = Aktív dolgozók Munkakínálat = 60 M d) Aktivitási ráta Aktivitási ráta = Aktív dolgozók száma Munkaképes lakosság száma = 60 M 100 M = 0,6
4. feladat/2. Teljes lakosság Munkaképes korú (100) Nem munkaképes korú Aktív Foglalkoztatott (50) Inaktív (15+30) Munkanélküli (5) 2. Tételezzük fel, hogy azon 10 millió fő közül, aki az előző feladatpontban még munkát keresett, 5 millió feladja. Hogyan változnak az előző pontban feltüntetett változók?
4. feladat/2. a) Foglalkoztatási ráta Foglalkoztatási ráta = Foglalkoztatottak száma Munkaképes lakosság száma = 50 M 100 M = 0,5 b) Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta = Nem foglalkoztatottak Aktív dolgozók száma = 5 M 55 M = 0,0909 c) Munkakínálat Munkakínálat = Foglalkoztatottak száma + Nem foglalkoztatottak száma = Aktív dolgozók Munkakínálat = 55 M d) Aktivitási ráta Aktivitási ráta = Aktív dolgozók száma Munkaképes lakosság száma = 55 M 100 M = 0,55
A munkaerő mozgásának modellje Munkaerő-állomány (L) = foglalkoztatottak (E) + munkanélküliek (U) Munkanélküliségi ráta: u = U L s állásvesztési ráta, f állásszerzési ráta Ha u stacioner, akkor a munkát találók (fu) és állásvesztők (se) száma egyező E = L U felhasználásával: fu = s(l U) f U L = s(1 U L ) u = U L = s s + f
5. feladat Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a munkaerő-állomány állandó, és minden egyes időszakban a foglalkoztatottak 2%-a veszíti el állását. Ugyanakkor minden egyes időszakban a munkanélküliek 30%-a szerez állást. Határozzuk meg a munkanélküliség stacionárius rátáját!
5. feladat s = 0,02 f = 0,3 u = s s + f = 0,02 0,02 + 0,3 = 0,0625 6,25%
Köszönjük a figyelmet! Jövő héten ZH + HF leadás!