Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyarország gazdasági versenyképessége Előadó: Dr. Péli László egyetemi docens Gödöllő, 2017. Versenyképesség általánosságban Fő kérdés: Hogyan lehet versenyezni a globális világban? Alapvetően vállalatok között értelmezzük! Hogyan lehet egy vállalat versenyképes napjainkban? Eladható terméket/szolgáltatást állít elő, Eladható áron kínálja ezeket, Jól működő vállalati struktúra jellemzi, Helyes erőforrás-gazdálkodás: Tőke, Természeti, Munkaerő, Számos egyéb tényező. A versenyképességre általánosan elfogadott definíció és mérőeszköz nincs! Versenyképesség általánosságban Nem csak a vállalatok, hanem a különböző területek is versenyeznek egymással: Görög városállamok Római Birodalom Napjainkban fokozottabban (gazdaság, politika, sport ) Kisebb területi léptékekben is (járáskp., megye, régió ) Hogyan lehet egy terület/régió/város versenyképes? Helyi adókedvezmények (vagy kormányzati); Helyi támogatás (ipari terület biztosítása); Kormányzati pénzügyi támogatás; Emberi erőforrás biztosítása (mennyiségi, minőségi); Megfelelő színvonalú oktatás és képzés biztosítása; Megfelelő színvonalú infrastruktúra létesítése/fejlesztése; Szociális és jóléti támogatások (óvoda, rekreációs lehetőségek, stb.); Széleskörű szolgáltatások biztosítása(pénzügyi, gazdasági, stb.); stb. Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Versenyképesség mérése Mit nem mér a GDP? Forrás: Varga, 2014. A verseny fogalma A verseny széles értelemben véve mindig másokkal való versengést, rivalizálást jelent a szűkös erőforrásokért, vagy a szűkös javakért. A verseny rivalizálás egyének között, amely bármikor felmerül, ha két vagy több egyén próbál megszerezni valamit, amit nem birtokolhat mindenki. (Eatwell et. al., 1987). A piaci verseny a szűkös termelési tényezők, vagy fogyasztási javak elosztásának egy sajátos formája (Schumann, 1988). A verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége (Chikán, 2002). A területi verseny értelmezése I. Területi verseny létét tagadók: Krugman, Porter Verseny csak a vállalatok között figyelhető meg, területi egységekre nem alkalmazható! (Veszély lehet az ezáltal kiváltott protekcionista gazdaságpolitika, győztes-vesztes szituációkban gondolkodnak a politikusok.) Helyette egy árnyaltabb skála alkalmazandó! II. A területi versenyt elfogadók tábora: IMD kutatói A globális világban a nemzetek azért versenyeznek egymással, hogy fenntartsák és növeljék életszínvonalukat. A sikeres és jövedelmező vállalatok megnyeréséért, megtartásáért kedvező környezet megteremtésével versenyeznek az országok. Aktív kormányzati szerepvállalás szükséges! 1
A területi verseny értelmezése Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak a vállalati és az országok/térségek közötti versenyben, ezért célszerű azt külön definiálni. Az országok sikere jelentős részben az ott működő vállalkozások piaci sikerességétől függ. Adott térség vonzó legyen, mint lakóhely, Vonzó, mint befektetési helyszín, Vonzó, mint turisztikai célpont, Etc. A vállalatok sikere a vállalkozásbarát kormányzat, hatékony közszolgáltatások, megfelelő, folyamatosan fejlődő infrastruktúra, stb. lététől függ. A versenyképesség fogalma I. Mi is az a versenyképesség? Egy nemzet versenyképessége annak fokmérője, hogy tökéletes versenyfeltételek mellett mennyire képes a világpiacon (is) eladható termékeket és szolgáltatásokat létrehozni, miközben az ország állampolgárainak reáljövedelme nő. [Rapkin, 1995, 2.o.] Az országok nem lehetnek passzívak, vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtése a cél. A versenyképesség fogalma II. Az EU kohéziós jelentése alapján:,,a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására. A globális verseny feltételei közötti fenntartható endogén gazdasági növekedés.,,a piaci versenyben való pozíciószerzést és tartós helytállást jelenti, a piaci részesedés és a jövedelmezőség növelését, az üzleti sikerességet A versenyképességet bemutató fontosabb modellek 1. A Porter féle gyémántmodell Competitive Advantage of Nations Komparatív előnyök helyett kompetitív!!! 2. A versenyképességi fa 3. Lengyel-féle versenyképességi piramis A Porter féle gyémánt modell 1. Tényezőellátottság: megfelelő termelési tényezők megléte: képzett munkaerő, humán erőforrás, tőke, valamint infrastruktúra: műszaki infrastruktúra, informatikai infrastruktúra, közigazgatási (adminisztratív) infrastruktúra, tudományos és technológiai infrastruktúra, ahhoz, hogy megfelelő iparágakban versenyezhessen. 2. Keresleti viszonyok: a hazai kereslet hatása az adott iparág termékeire és szolgáltatásaira. Három fő tényező: hazai kereslet szerkezete, hazai kereslet növekedésének üteme és összetétele, a belföldi kereslet nemzetközivé tétele Forrás: saját szerkesztés 2
3. Kapcsolódó és beszállító (háttér) iparágak: Nemzetközi szinten is helytállni képes beszállító háttéripar megléte vagy hiánya. támogató (kiszolgáló) iparágak: input beszállítók kapcsolódó iparágak: nem konkurensek, együttműködnek egymással, erősítik egymást, pl.: kiegészítő termék esetén 4. Vállalati stratégia, struktúra és verseny: a vállalatalapítás, -irányítás nemzeti feltételei és a hazai verseny természete. a belföldi vállalatok stratégiája és szerkezete, célok: eltérő motiváció a nemzetek között, a hazai verseny természete: az erős hazai verseny az innovációt serkenti Két külső változó: Kormányzat szerepe: a kormányzati politikák befolyásolhatják a gyémánt minden egyes összetevőjét Véletlen szerepe: Minden olyan hatás, amelyre sem a vállalatoknak, sem a kormányzatnak nincs hatásuk. Azon iparágakban sikeres egy nemzet, ahol a nemzeti gyémánt a legkedvezőbb adottságokat biztosítja. A versenyképességi fa A régiók versenyképességének piramis-modellje Jólét Szociális ellátás Fenntarthatóság Ennivaló Mobilitás Kultúra Lakóhely Egészség Környezet Cél Életminőség Életszínvonal Foglalkoztatottság és jövedelem Profit és beruházások Adók és járulékok Alapkategóriák Regionális, térségi és városi jövedelem Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Iparszerkezet, termelékenység Alaptényezők Kutatásfejlesztés Infrastruktúra és humán tőke Kívülről jövő Kis- és középvállalkozások társadalmi Intézmények és befektetések tőke Gazdasági szerkezet Innovációs kultúra Regionális elérhetőség A munkaerő felkészültsége Tehetség Innováció Kapcsolódás Vállalkozókészség Társadalmi szerkezet Döntési központok A környezet minősége A régió társadalmi kohéziója - Tudásintenzív készség - Képzési lehetőségek - Képző és oktató intézmények - A hely minősége - A munkaerő adaptálhatósága - Cégek és K+F közötti - Telekommunikációs - Tevékenységek koncentrálódása kapcsolat és információs hálózatok - Kutatóhelyek és - IT/Internet - magas hozzáadott értékre specializáltság egyetemek - Nyitottság - Nemzetközi K+F - Közlekedési infrastr. - Nemzetköziség foka hálózatokba integráltság - Városi szolgáltatások - Új termékek és szolgáltatások - Közvetítő intézmények Forrás: Lengyel (2003, 292. o.) Sikerességi faktorok Hazánk versenyképessége I. Lester Thurow: Magyarországnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a leggyorsabban felzárkózzék a fejlett Nyugathoz. Ehhez egyetlen dolgot kell tennie: a kormánynak olyan körülményeket kell teremtenie, hogy az emberek kreativitása kiteljesedhessék és hozzájárulhasson a gazdaság gyors fejlődéséhez A magyar felzárkózás az EU átlagához 1995 2000. között csak évi 1 százalékpontos volt, míg 2000 2005- ben ez évi 2,4 százalékpontra gyorsult. Hazánk versenyképessége II. Más a helyzet azonban a közelmúltat illetően, 2004 2006-ban súlyosan figyelmeztető jeleket látunk: szinte minden közép-kelet-európai ország kivitele gyorsabban nőtt, mint Magyarországé; a szubjektív versenyképességi rangsorokban (WEF, IMD) 6 10 hellyel hátrébb kerültünk; több országban lényeges strukturális reformokat hajtottak végre; nálunk ezek csak késve indultak; a felzárkózásban, a gazdasági növekedés ütemében a nálunk fejlettebb középeurópai országok (Csehország és Szlovénia) is megelőznek minket, súlyos makroegyensúlyi hiányok keletkeztek leginkább az államháztartásban, s ennek elengedhetetlenül szükséges (megkezdődött) korrekciója rövid távon tovább nehezíti a versenyképesség javulását. a kelet-közép-európai régón belül Magyarországon a legmagasabbak a munkabérek adó- és járulékterhei. 3
Versenyképességi rangsorok IMD World Competitiveness Yearbook (2016) IMD (Vezetőképző és Gazdaságkutató Intézet): World Competitiveness Yearbook 61 országot rangsorol 340 kritérium alapján (2/3-ad rész hivatalos statisztika 1/3-ad saját szakértőinek felmérése) Az összesített rangsor: - a gazdasági teljesítményt, - a kormányzati hatékonyságot, - a versenyszféra teljesítőképességét és - az infrastrukturális feltételek. Source: imd.org Adósságstressz-teszt World Economic Forum: Global Competitiveness Report Tényadatok + több mint 11.000 vállalati vezető megkérdezése 138 országot rangsorol 2 főindexet vizsgál (különböző súlyozású alindexek): - Growth Competitiveness Index (alapvető makrogazdasági feltételek+innovációs tényezők) - Business Competitiveness Index (vállalati működés és stratégia + üzleti környezet) Forrás: www.imd.org World Economic Forum / GCI 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Svájc 1 1 1 1 1 1 1 Svédország 4 2 2 5 6 10 9 Szingapúr 3 3 3 11 2 2 2 USA 2 4 4 7 5 3 3 Németország 7 5 5 4 4 5 4 Ausztria 17 18 18 10 16 21 23 Észtország 35 33 33 33 32 29 30 Csehország 31 36 36 32 46 37 31 Lengyelország 46 39 39 61 42 43 41 Szlovénia 37 45 45 36 62 70 59 Portugália 43 46 46 37 51 36 38 Litvánia 53 47 47 47 48 41 36 MAGYARORSZÁG 58 52 52 58 63 60 63 Szlovákia 47 60 60 74 78 75 67 Románia 64 67 67 106 76 59 53 Lettország 68 70 70 68 52 42 44 Bulgária 76 71 71 97 57 54 54 Görögország 71 83 83 85 91 81 81 Forrás: www.wef.org, 2016. HUNGARY s results (WEF-BCI, 2016/17) 4
Magyarország helyezése a GCI 12 pillére tekintetében (138 ország rangsora) 1. Intézmények 114 2. Infrastruktúra 62 3. Makrogazdaság 47 4. Egészségügy, alapszintű oktatás 78 5. Felsőokt. és szakképzés 72 6. Árupiaci hatékonyság 59 7. Munkaerőpiaci hatékonyság 80 8. Pénzügyi piacok hatékonyság 70 9. Technológiai felkészültség 54 10. Piacméret 53 11. GCI: Growth Competitiveness Index Üzleti folyamatok kifinomultsága 113 12. Innováció 80 Legnagyobb kihívás az üzleti folyamatok rendszerezése, valamint a pénzpiaci és munkaerőpiaci hatékonyság Versenyhátrányok: - intézmények deficit, - adóztatás mértéke, - magas adminisztrációs teher. Komparatív előnyök: - makrogazdaság, - technológiai felkészültség, - infrastruktúra. Magyarország legjelentősebb versenyképességi problémái a WEF alapján 2017-ben Forrás: www.wef.org, 2016. Világbank: Doing Business 190 ország értékelése az üzleti környezet minősége szempontjából (10 területet külön-külön értékelik és azt összesítik). Magyarország a 41. helyen áll (2016.: 40.). Az EU tagállamok közül a 21. helyen szerepel. Az új tagállamok közül előttünk vannak a V4-ek és a baltiállamok. A rangsor elején távol-keleti (Szingapúr, Hongkong, Japán), angolszász és skandináv országok. Magyarország helyezései 2007 2008 2009 2010 2014 2015 Doing Business 66 45 41 47 58 54 Cégalapítás 87 67 27 39 24 57 Építési engedélyezési eljárások 143 87 89 88 103 103 Munkaerőszabályozás 90 81 84 77 159 162 Tulajdonjognyilvántartás 103 96 57 61 50 52 Hitelhez jutás 21 26 28 30 55 17 Befektetők védelme 118 107 113 119 108 110 Adózás 118 127 111 122 95 88 Nemzetközi kereskedelem 76 45 68 70 71 72 Szerződésben foglaltak érvényesítése 12 12 12 14 20 20 Vállalkozás megszüntetése 48 53 55 58 64 64 Pozitívumok: 1. hitelhez jutás, 2. szerződésben foglaltak érvényesítése 3. tulajdonjognyilvántartás, 4. cégalapítás Negatívum: 1. munkaerő-piaci szabályozás 2. befektetők védelme 3. magas adóterhelés Összesített helyezések (2016) IMD: World Competitiveness Report World Economic Forum: Global Competitiveness Report Világbank: Doing Business Vizsgált országok száma 61 138 190 Vizsgált mutatók száma 340 2 10 Magyarország helyezése 48 69 41 Köszönöm a figyelmet! 5