IRÁNYELVEK A RÉSFALAK TERVEZÉSÉRE ÉS PRÓBATERHELÉSÉRE

ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI MÛSZAKI IRÁNYELV MI 04. 175 83 IRÁNYELVEK A RÉSFALAK TERVEZÉSÉRE ÉS PRÓBATERHELÉSÉRE ÉPÍTÉSÜGYI TÁJÉKOZATÁSI KÖZPONT BUDAPEST, 1983

Felvilágosítást ad: MESTER JÁNOS Építésügyi Minõségellenõrzõ Intézet Telefon: 668-210

ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI MUSZAKI IRÁNYELV IRÁNYELVEK A RÉSFALAK TERVEZÉSÉRE ÉS PRÓBATERHELÉSÉRE MI 04. 175 83 Az ME 04. 105 71 és az ME 04. 110 74 helyett G 31 ÉPÍTÉSÜGYI SZABVÁNYOSÍTÁSI KÖZPONT Ez a Mûszaki Irányelv * (a továbbiakban: Irányelv) az alapozás, földmegtámasztás, vízkizárás, falazat, szivárgásgátlás ** és teheráthárítás rendeltetésû résfalak tervezésére, kivitelezésére és próbaterhelésére vonatkozik. * A Mûszaki Irányelvekre a 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 15. -a vonatkozik. A rendelet szerint a Mûszaki Irányelvek a szerzõdõ felek egymás között történt megállapodása esetén irányadók. ** A kizárólagosan vízzárási célokat szolgáló szivárgásgátló résfalak esetében a jelen Irányelvet az MI-10.238-al együttesen kell alkalmazni. A jóváhagyás idopontja: 1983. január hó A hatálybalépés idopontja: 1983. július hó

MI 04. 175 83 4 TARTALOM 1. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK... 5 2. TERVEZÉS... 6 3. KIVITELEZÉS... 9 4. A TEHERBÍRÁS ELLENÕRZÉSE... 13 5. MINÕSÉG-ELLENÕRZÉS... 20 6. BIZTONSÁGTECHNIKAI ELÕÍRÁSOK... 22 MELLÉKLET... 23 VONATKOZÓ SZABVÁNYOK, ELÕÍRÁSOK... 31 FÜGGELÉK... 33

5 MI 04. 175 83 1. FOGALMAK Rés: résiszap megtámasztással készülõ, a mélységéhez képest kis szélességû vagy munkaárok. Réselés: az elõzõekben meghatározott rés kiemelési mûvelete. Résfal: a résben létesített beton, vasaltbeton vagy vasbeton szerkezet. Csak vízzárási célokat szolgáló résfal készülhet megfelelõ összetételû habarcsból vagy agyagból is. Résiszap: a kiemelt rés állékonyságát adó folyadék (szuszpenzió). Zagy: a résbõl kitermelt talaj és résiszap keveréke. Résoldal: a rés hosszabbik, függõleges határoló fala. Réshomlok: a rés rövidebbik, függõleges határoló fala. Réstalp:a rés alsó talpfelülete (fenékszintje). Átharántolt talajrétegek: A réselem felbetonozási szintje és a réstalp közötti talajrétegek.

MI 04. 175 83 6 2. TERVEZÉS 2.1. Talajmechanikai vizsgálatok 2.1.1. Résfal tervezéséhez feltárások alapján készített talajmechanikai szakvélemény szükséges. 2.1.2. A feltárások mélysége a réstalp alatt legalább 3 m legyen, ha a tervezõ másként nem intézkedik. 2.1.3. A talajmechanikai szakvéleménynek minden olyan adatot tartalmaznia kell, amire a résfal építésénél és tervezésénél szükség lehet. 2.1.4. A talajmechanikus számára szóló adatszolgáltatás az MI-04.173 elõírásain túlmenõen tartalmazza a következõ, a résfalépítéssel kapcsolatos speciális adatokat. a gépi berendezés szükséges részletességû ismertetése, a tervezett résfallal közvetlen kapcsolatba kerülõ meglevõ vagy tervezett létesítmények méretei, adatai. 2.1.5. Ha a gépi berendezés kiválasztása a talajmechanikai szakvélemény alapján történik, a feleknek a kölcsönös adatszolgáltatásokat illetõen külön meg kell állapodniuk. 2.2. A résfalakkal szemben támasztott követelmények 2.2.1. A résfal végsõ kialakításában feleljen meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Ezek rendeltetésétõl függõen lehetnek teherbírási és vízzárási követelmények. Ezeket a vonatkozó elõírások szerint kell meghatározni. 1 1 MSZ 15000/1; MSZ 15001; MSZ 15002; MSZ 15003; MSZ 15004 és MSZ 15006

7 MI 04. 175 83 2.2.2. A résfal építés közbeni állapotában feleljen meg a mindenkori építési helyzet által támasztott átmeneti követelményeknek. 2.3. Az alapozási rendszer megválasztása 2.3.1. Az alapozási rendszert a tervezõnek kell meghatároznia. Ebbe beleértendõ az alapozás síkjának a megválasztása, réselemek méretének, kiosztásának meghatározása, a részmegoldások, csatlakozások meghatározása. 2.3.2. A kivitelezéshez használt gépláncot a tervezõ határozza meg a kivitelezõ felkészültségének figyelembevételével. Ha a kiválasztott géplánc alkalmazására valamilyen oknál fogva nincs lehetõség, a feleknek egymás között meg kell állapodniuk. 2.4. Méretezés 2.4.1. A résfal terheinek felvételénél és a méretezésnél a vonatkozó szabványok szerint kell eljárni. 1 2.4.2. A méretezés során vizsgálni kell az építés alatti állapotot is (résállékonyság vizsgálat). 2.4.3. A résfal határteherbírását (P H ) számítással kell kimutatni, és a 4. pont szerint végzett próbaterheléssel kell ellenõrizni. A számítással meghatározott határerõ nem lehet nagyobb a próbaterhelés alapján meghatározott határerõnél. 2.4.4. Elõregyártott résfalelem tervezésekor ki kell elégíteni az elõregyártott elemekre vonatkozó elõírásokat. 2.5. Szerkesztési szabályok 2.5.1. A réselemek szélességi méretét a rés szélességénél kisebbre kell felvenni szemcsés talajban 50-60 mm-rel kötött talajban 30-40 mm-rel A csatlakozó rések elméleti hosszméretei között 100-150 mm hézagot kell hagyni. 1 MSZ 15000/1; MSZ 15001; MSZ 15002; MSZ 15003; MSZ 15004 és MSZ 15006

MI 04. 175 83 8 2.5.2. Központos nyomóerõvel terhelt résfalakat nem kell teljes mélységükig acélszereléssel ellátni, elég a felszerkezethez vagy a teherelosztó szerkezethez való csatlakozás helyén. 2.5.3. Az acélbetétek betontakarása min. 70 mm. Legkisebb alkalmazható átmérõ: 16 mm. 2.5.4. Az acélszerelést résiszappal megtámasztott résbe kell elhelyezni, ezért a vonatkozó szabályban elõírt lehorgonyzási hosszakat egyéb elõírás hiányában 20%-kal növelni kell, mivel a résiszappal szennyezett acélbetét tapadása a betonhoz csökken.

9 MI 04. 175 83 3. KIVITELEZÉS 3.1. A kivi telezés általános elõírásai 3.1.1. A résfalat a kivitelezési tervdokumentációnak megfelelõen kell elkészíteni. 3.1.2. A résfal függõlegestõl való eltérése egyéb elõírás hiányában legfeljebb d/100 lehet (d a résfal mélysége). 3.2. A résiszap 3.2.1. A résiszap összetétele feleljen meg a tervben elõírtnak. 3.2.2. A résiszap készítéséhez csak olyan anyagokat szabad felhasználni, amelyek kezdeti minõségét hitelt érdemlõen megvizsgálták és megfelelõségét igazolták. 3.2.3. A frissen készített résiszapot 24 óra elõduzzasztás után szabad felhasználni. 3.2.4. Résiszapot mesterséges tisztítás nélkül legfeljebb háromszor szabad felhasználni. 3.2.5. A résben levõ vagy visszaforgatásra kerülõ résiszap sûrûségének és viszkozitásának munka közbeni változását, valamint kiülepedési hajlamát minden ismételt felhasználás elõtt méréssekkel ellenõrizni kell. Amennyiben a sûrûség a tervben elõírt értéket 10%-kal meghaladja, vagy a viszkozitás a bekövetkezett tixotrópia miatt Marsh tölcséren már nem mérhetõ, vagy

MI 04. 175 83 10 a zagymintán a szilárd részek kiülepedési mértéke 6 órás állásidõ után meghaladja a 2%-ot, a zagy felújításra (hígításra) szorul, vagy ha ez nem vezet célra, teljes egészében le kell cserélni. 3.2.6. A résiszap készítéséhez csak olyan vizet szabad felhasználni, amely nem tartalmaz a szuszpenzióban levõ anyagokra nézve káros szennyezõdést vagy vegyi reakcióba lépõ anyagot. A résiszap készítéséhez felhasználható víz alkalmasságát próbakeveréssel kell ellenõrizni. Bentonit vagy agyag aktiválásához használt szóda vagy más aktiválószer mennyiségét és alkalmasságát elõzetes laboratóriumi kísérlettel kell ellenõrizni. 3.3. A réselés 3.3.1. A réselés akkor kezdhetõ meg, ha a folyamatos munkavégzés minden feltétele és az elegendõ mennyiségû elõduzzasztott résiszap rendelkezésre áll. 3.3.2. A résiszapot a réselés folyamán egyenletesen kell a résbe juttatni. 3.3.3. A résfalnak a munka teljes idõtartama alatt állékonynak kell lennie. 3.3.4. A résoldal állékonysága érdekében a résiszap szintjét állandóan a tervben megadott szinten kell tartani. 3.3.5. A felsõ részt résvezetõ sablonnal vagy gerendával kell állékonnyá tenni. 3.3.6. Több, egy markolásnyi hosszúságú elembõl álló alaptest elemeinek réselése csak az elõzõ réselem betonjának megkötése után készülhet. Összetett alakzatok esetén a réselési sorrendet az állékonysági szempontok figyelembevételével a terv elõírásai szabják meg. 3.3.7. Amennyiben a rés kiemelése egy irányban haladva folyamatosan történik, elõször minden második (kezdõ) tábla készül el, utánuk kerül sor a közbensõ kihagyott (befejezõ) táblák építésére (1. ábra ).

11 MI 04. 175 83 1. ábra 3.3.8. Az egyszerre kibetonozott réshosszat a résállékonysági és betonozási szempontok határozzák meg. 3.3.9. A betonozás megkezdése elõtt tisztító markolást kell végezni. 3.3.10. A résfal szakaszolására külön részlettervet kell készíteni, a szakaszolást pedig ennek megfelelõen kell kivitelezni. 3.4. A vasszerelés 3.4.1. A vasalás feleljen meg a tervben elõírtaknak. 3.4.2. A vasalást statikai számítás alapján kell tervezni. 3.4.3. A rés acélszerelését a résiszappal megtámasztott résbe kell elhelyezni, ezért az acélszerelést elõszerelve kell kialakítani úgy, hogy a szállításhoz és beemeléshez megfelelõ merevséggel rendelkezzen.

MI 04. 175 83 12 3.5. A betonozás 3.5.1. A résfal betonanyagának minõsége feleljen meg a tervben elõírtaknak. 3.5.2. A résfal kibetonozását betonozó csõvel és a víz alatti betonozásra vonatkozó elõírások szerint kell végezni. 3.5.3. A rés kibetonozása a rés elkészülte után legkésõbb 4 órán belül kezdõdjön. A munkát megszakítás nélkül kell végezni a tervben megadott szintig. 3.5.4. A rés kibetonozását úgy kell megszervezni, hogy az a legelõször beadagolt beton kötésének megkezdõdése elõtt befejezõdjön. 3.5.5. A betonozó csõ alja munka közben legalább 2 méterrel mélyebben legyen, mint a beton szintje. 3.5.6. Nagymélységû rések kibetonozás közben a betonozó csövet többször meg kell mozgatni a súrlódás csökkentése végett. A betonozócsõ külsõ és belsõ felületének simának, keresztmetszetének végig azonosnak kell lennie, az egyes csõtagok kapcsolatát vízzáróan kell megoldani. A betonozócsõ felsõ végét garattal (tölcsérrel) kell ellátni. 3.6. Utólagos injektálással állékonnyá tett, elõregyártott résfalak 3.6.1. Az injektáláshoz felhasznált habarcs minõsége feleljen meg a tervben elõírtaknak. 3.6.2. Az injektálás akkor indítható meg, amikor a réselemeket a tervben megadott helyzetükben rögzítették. 3.6.3. Az injektálás megindításával egyidejûen a résbõl kiszoruló résiszap elvezetésérõl gondoskodni kell. 3.6.4. Az injektáláshoz felhasznált habarcs mennyiségét mérni kell, az injektálásról naplót kell vezetni, amelyben a beinjektált anyag mennyiségét és az injektálásnál kialakult injektálónyomás nagyságát rögzítik.

13 MI 04. 175 83 4. A TEHERBÍRÁS ELLENÕRZÉSE (PRÓBATERHELÉS) 4.1. Elõkészítés 4.1.1. A résfal teherbírásának ellenõrzése próbaterheléssel történik. A próbaterheléshez terv szükséges, a végrehajtás feleljen meg a tervben elõírtaknak. 4.1.2. A próbaterhelés célja a teljes terhelés-süllyedési diagram megadása. 4.1.3. A próbaterhelés helyét az alapozási elemek helyén levõ talajviszonyokkal azonos helyen, lehetõleg a résfalas alapozással készülõ végleges építmény alapterületén belül, vagy attól olyan távolságon belül kell kijelölni, ahol a talajfeltárások szerint azonos talajviszonyok vannak. A próbaterhelést a végleges alaptest készítésével azonos technológiával elõállított azonos méretû alaptesten kell végrehajtani. Ha azonos talajban többféle mélységû vagy alakú alaptest készül egy létesítménynél, abban az esetben elégséges egy, a tervezettnek megfelelõ egyik alapsíkon álló réselem próbaterhelése, ha a talajviszonyok ismeretében megnyugtató módon számítani lehet ennek eredményébõl a más alapsíkon álló vagy más alakú réselemek határteherbírását. 4.1.4. A próbaterhelésre kerülõ alaptest készítése elõtt az altalajt fúrásokkal vagy fúrásokkal és szondázásokkal pontosan fel kell tárni. 4.1.4.1. Ha az altalaj feltárása csak fúrásokkal történik, legalább három fúrást kell készíteni, amelyek közül az egyik az alaptesttõl 6 m-nél távolabb ne legyen. A fúrások talpa a réstalpnál 5 b-vel, de minimum 3 m-rel mélyebben legyen (b a réselem kisebbik oldala). A két érték közül a nagyobb az irányadó.

MI 04. 175 83 14 A fúrások olyan átmérõvel készüljenek, hogy zavart és zavartalan talajminták vételét lehetõvé tegyék. Az eredményeket fúrási jegyzõkönyvben kell rögzíteni (lásd 1. sz. melléklet). 4.1.4.2. Fúrás és szondázás egyidejû alkalmazása esetén legalább két szondázást kell végezni, az egyiket a terhelendõ alaptest közelében, a másikat közvetlenül a kijelölt fúrás mellett. A szondázás a résalapnál legalább 5 b-vel (b a réselem kisebbik oldala), de minimum 3 m-rel mélyebb legyen. A próbaterhelés végrehajtása után az alaptesttõl 1 b távolságra ellenõrzõ szondázást kell végezni (b a réselem kisebbik oldala). A szondázások eredményeit jegyzõkönyvben kell rögzíteni (lásd 2. sz. melléklet). 4.1.4.3. A fúrások során szemcsés talajokból zavart és részben zavart, kötött talajokból zavartalan talajmintákat kell venni. A talajminták száma függ a rétegek változásától és vastagságától. Rétegenként legalább két mintát, nagyobb rétegvastagság esetén méterenként 1-1 mintát kell venni. 4.1.4.4. A talajmintákat és a talajvizet vegyészetileg meg kell vizsgálni. 4.2. A próbaterhelés terve 4.2.1. A próbaterhelés terve ugyanolyan részletességû legyen, mint a réselés terve. Ezen kívül tartalmazza a mérésekhez szükséges mûszerek beépítési és egyéb, a méréshez szükséges adatait. 4.2.2. A mérésekhez használt mûszerek mérési tartománya a várható maximális értéket legalább 50%-kal haladja meg, és mérési pontossága a végkitérés 1/200 része legyen. 4.2.3. A próbaterhelésre készülõ réselem méreteit számítással kell meghatározni. 4.3. A próbaterhelésre kerülõ réselem készítése 4.3.1. A próbaterhelésre kerülõ és a lehorgonyzó réselemek a szerkezeti résalapokéval azonos technológia szerint készüljenek.

4.4. A próbaterhelés végrehajtása 15 MI 04. 175 83 4.4.1. A próbaterhelést a lehorgonyzó és terhelésre kerülõ elemek betonozása után 28 nappal szabad elkezdeni. 4.4.2. A próbaterhelés idejére a próbaterhelés helyén és környékén meg kell szüntetni minden olyan rezgéseket okozó hatást, ami a próbaterhelésnél mért adatok pontosságát befolyásolhatja (forgalom, szádfal verés, szomszédos épület bontása stb.). 4.4.3. A próbaterhelést megszakítás nélkül úgy kell végrehajtani, hogy a réselem központos, tengelyirányú erõt kapjon. 4.4.4. A próbaterhelés során olyan terhelési értéket kell elérni, amelynél a réselem függõleges fejelmozdulása (S) legalább 1 b, ha < 80 cm S max. = 10 80 mm, ha b 80 cm ahol b a réselem kisebbik oldala. Amennyiben ez nem határozható meg megnyugtató módon, vagy a vizsgálati teher értéke az 5000 kn-t meghaladja, a tervezõ maximális próbaterhelõ erõt a mértékadó terhelés 2,5-szereséig csökkentheti. 4.4.5. A terhelési lépcsõk nagysága az elõírt maximális vizsgálati teher (próbaterhelõ erõ) 1/10 részének feleljen meg, 100 kn-ra kerekítve. A terhelést fokozatosan azonos lépcsõkben kell növelni, és egyenletesen, rázkódásmentesen, lökések nélkül kell az alaptestre átadni. 4.4.6. Azoknál a próbaterhelésre kerülõ réselemeknél, amelyekbe talpfeszültségés köpenysúrlódásmérõ mûszerek vannak beépítve, a próbaterhelés a terhelés fokozatos növelésével tehermentesítés nélkül történik. Ezeknél a süllyedésmérést az alábbiak szerint kell végrehajtani; A süllyedést mérõ mûszereket az egyes terhelési lépcsõk kezdeti pillanatától az 1., 2., 3., 5., 10., 20. majd 30. percben kell leolvasni és értékét feljegyezni. Minden terhelési lépcsõnél ki kell várni a talaj konszolidációját. A konszolidáció akkor tekinthetõ befejezettnek, ha az utolsó 3 mérésnél a süllyedéskülönbség 15 percenként 0,05 mm-nél nem nagyobb. A köpenysúrlódás- és talpellenállásmérõ mûszerek, mérõberendezések leolvasását egyidõben kell végezni. A tehermentesítést a maximális vizsgálati teher elérése és az elõzõekben rögzített konszolidációs idõ kivárása után kell terhelési lépcsõnként végrehajtani.

MI 04. 175 83 16 Az egyes lépcsõkben a süllyedésmérõ mûszereket le kell olvasni, és a leolvasott értékeket jegyzõkönyvben rögzíteni kell. 4.4.7. A szokványos üzemi próbaterheléseknél, amelyeknél a köpenysúrlódást és a talpellenállást nem mérik külön mûszerekkel, a próbaterhelést a következõk szerint kell végrehajtani: A terhelés felhordása fokozatosan a 4.4.5. szerinti terhelési lépcsõkben történik. Minden terhelési lépcsõnél ki kell várni a talaj konszolidációját. A konszolidáció akkor tekinthetõ befejezettnek, ha a süllyedés növekedése három egymás utáni leolvasásnál a 0,05 mm/15 perc értéket nem haladja meg. Tehermentesítést a 2., 5. és 10. terhelési lépcsõ, vagy ennél nagyobb terhelhetõség esetén a maximális vizsgálati teher elérése után kell végezni. A tehermentesítések és újraterhelések során csak az elsõ és az utolsó lépcsõnél kell a konszolidációt kivárni, a közbensõkben csak az órák állását kell feljegyezni. Ha a teljes tehermentesítés a mérés megbízhatóságát, pontosságát károsan befolyásolja, akkor a terhelést csak olyan mértékig szabad csökkenteni, amíg ez a káros hatás még nem lép fel. A süllyedési és terhelési értékeket az egyes konszolidált terhelési lépcsõkben az 1., 2., 3., 5. és 10. percben, majd szükség szerinti 15 percenként kell leolvasni és rögzíteni. A konszolidáció akkor tekinthetõ befejezettnek, ha a süllyedés növekedése három egymás utáni leolvasásnál a 0,05 mm/15 perc értéket nem haladja meg. 4.4.8. A horgonyelemek kihúzódását ellenõrzõ méréseket (szintezést) minden terhelési lépcsõnél el kell végezni. 4.4.9. A próbaterhelés során mért értékeket a helyszínen az észleléskor jegyzõkönyvben kell rögzíteni. 4.4.10. A próbaterhelést megszakítani, vagy abbahagyni az alábbi esetekben kell: amennyiben próbaterhelés közben a maximumot és minimumot adó mérõórák által mutatott süllyedések különbsége meghaladja 0,5-1,0 mm süllyedésig az 50%-ot, 1,0-5,0 mm süllyedésig a 30%-ot, 5,0 mm-nél nagyobb süllyedésnél a 20%-ot, akkor a próbaterhelést abba kell hagyni, és az erõ centrikus átadódását ellenõrizni, szükség szerint korrigálni kell. A próbaterhelést ez után lehet folytatni;

17 MI 04. 175 83 ha a terhelõerõ felhordása közben az erõ nagyságát regisztráló berendezés elromlik, kihagy vagy a próbaterhelésre kerülõ alaptest süllyedésmérõ órái közül hiba miatt már csak egy óra mûködik. Ebben az esetben a próbaterhelés nem értékelhetõ; ha a próbaterhelés során a lehorgonyzó réstáblák közül valamelyik kezd a talajból kihúzódni, és a kihúzódás sebességének fokozódása miatt a terhelõerõ kívánt mértéke nem tartható. 4.5. A próbaterhelési diagram 4.5.1. A próbaterhelés során mért adatokat diagramban kell ábrázolni. 4.5.2. A diagramból a következõ adatokat kell megállapítani: a résfal P krit. kritikus terhelését, amelyet az a pont ad meg, ahol a diagram görbe szakasza egyenesbe megy át. (A kritikus terhelésen túl a terhelõ erõk kismértékû növekedéséhez már jelentõs egyre növekvõ süllyedések tartoznak), a résfal kritikus terheléséhez (P krit. ) tartozó S o besüllyedést. A résfal határteherbírását a képlettel kell meghatározni. P H = v 1 v 2 v 3 P krit. A v 1, v 2 és v 3 tényezõk meghatározása az a 4.5.3. pont szerint történjen. Ha a réselem kritikus terhelése a próbaterhelés során nem volt megállapítható, a határteherbírást az elért maximális terhelõerõbõl kell meghatározni. A réselem kritikus terhelése exportálással is meghatározható, ha egyéb - hasonló talajviszonyok és geometriai méretek mellett végrehajtott - próbaterhelések adataiból arra következtetni lehet. 4.5.3. A v 1, v 2, v 3 tényezõk a következõk szerint határozhatók meg: 4.5.3.1. v 1 tényezõ ha a résfal kritikus terhelése próbaterheléssel közvetlenül megállapítható volt: v 1 = 0,9 ha a kritikus terhelés nem volt megállapítható, de a próbaterhelési görbe

MI 04. 175 83 18 maximális terhelõerõig terjedõ szakasza még közel vízszintes, és a maximális terhelõerõnél az elõírt konszolidáció bevárása után is csak néhány mm összesüllyedést mértek: (S < 5 mm) v 1 = 1,0 ha a kritikus terhelést még nem érték el, de a maximális terhelõerõnél az elõírt konszolidáció bevárása után mért süllyedésbõl a kritikus terhelés megközelítésére lehet következtetni, és a mért süllyedés még nem nagymértékû: (5 mm < S < 15 mm) v 1 = 0,9 ha a kritikus terhelés a próbaterhelési görbe jellegébõl nem értékelhetõ, de a maximális próbaterhelõ erõnél mért süllyedés a 15 mm értéket meghaladja: v 1 = 0,8 4.5.3.2. v 2 tényezõ ha a réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozott, és a résfalas alapozás folyamatos résfalakkal készül: v 2 = 1,0 ha a réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozott, és a résfalas alapozás szoliter jellegû alapokkal készül: v 2 = 0,9 ha réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozatlan, és a résfalas alapozás folyamatos résfalakkal készül: v 2 = 0,8 ha a réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozatlan és a résfalas alapozás szoliter jellegû alapokkal készül: v 2 = 0,7 4.4.3.3. v 3 tényezõ ha a talajrétegzõdés a résfalas alapozás egész területén kellõen fel van tárva, a rétegzõdés magassági szempontból közel azonos, a fúrásokból vett talajmintákból meghatározott talajfizikai jellemzõk szerint minden átharántolt talajréteg homogénnek tekinthetõ: v 3 = 1,0 ha a talajrétegzõdés a résfalas alapozás egész területén kellõen fel van tárva és a rétegzõdésben, valamint a fúrásokból vett talajmintákból meghatározott talajfizikai jellemzõkben csak kisebb változások vannak: v 3 = 0,9 ha a talajrétegzõdésben nagyobb változások várhatók illetve a talajfizikai jellemzõk meghatározása nagyrészt nem laboratóriumi módszerekkel, hanem táblázatok felhasználásával történt: v 3 = 0,8 4.5.3.4. A v 1 v 2 v 3 szorzat értéke legfeljebb 0,7 lehet, azaz: v 1 v 2 v 3 0,7

19 MI 04. 175 83 4.6. A próbaterhelés kiértékelési dokumentációjának tartalmi elõírásai 4.6.1. A dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a próbaterhelés elõtt készült talajvizsgálatok (esetleges szondázások) eredményeit (1. és 2. sz. mellékletek); a próbaterhelés alaprajzi elrendezését, metszetét, a hozzá tartozó számításokat és szöveges leírást; a próbatestek készítésére, ellenõrzõ méréseire vonatkozó adatokat, jegyzõkönyveket, megjegyzéseket (3. sz. melléklet); a próbaterhelés lefolyásának eredményeit, jegyzõkönyveit (4. sz. melléklet); a vizsgálatnál használatos mûszerek leírását; a terhelés-süllyedési görbét; az idõ-süllyedési görbéket; a talpfeszültségmérés eredményeit; a próbaterheléssel kapcsolatos egyéb elvégzett vizsgálatok eredményeit; az esetleges fotó dokumentációt a próbaterhelés végrehajtásáról. 4.6.2. A dokumentált grafikonok méretaránya a következõ legyen: 500 Mp max. terhelõ erõ alatt: 1 mm süllyedés = 10 mm 100 kn terhelés = 10 mm 500 Mp-nál nagyobb max. terhelésnél 2 mm süllyedés = 10 mm 200 kn terhelés = 10 mm A köpenysúrlódás és a talpellenállás különválasztása esetén ajánlatos méretarány: 10 kn/m 2 köpenysúrlódás = 10 mm 0,1 MPa talpellenállás = 10 mm 4.6.3. A próbaterhelés dokumentációját elkészülte után 1 hónapon belül a Földmérõ és Talajvizsgáló Vállalat részére meg kell küldeni, nyilvántartásba vétel céljából.

MI 04. 175 83 20 5. MINÕSÉGELLENÕRZÉS A résfalazási munkával kapcsolatosan az alábbi ellenõrzéseket kell elvégezni: 5.1. Elõkészítése A munka során ellenõrizendõ: a közmûkiváltások, a zsinórállások helyzete, a tengelykitûzés; a munkahely szabaddá tétele. A kitûzés és kivitelezés pontossága legalább a következõ legyen: kitûzési pontosság kivitelezési vízszintes értelemben +1 cm +5 cm és -2 cm magassági, csatlakozási szint ±1 cm ±3 cm alapsík szintje, mélysége ±5 cm +10 cm -20 cm függõlegestõl való eltérés Χ d/100, ahol d a réselem mélysége 5.2. Réselés és betonozás A munka során ellenõrizendõ: a réstalp helyzete; az utólagos minõség-ellenõrzés eszközeinek helyzete és állapota; a beton szintjének magassági helyzete;

a beton minõsége 1 ; a résiszap minõsége; réstalp tisztasága; réselés kezdeti és befejezési idõpontja; a felhasznált résiszap mennyisége; a vasalás helyzete és rögzítése; a beépített beton mennyisége. 21 MI 04. 175 83 5.3. Elõregyártott résfalak Az elemeken az alábbiakat kell ellenõrizni: méretek 2 ; jelölések; aszimmetrikus vasalás jelölése; csõáttörések helye; az elemek éleinek állapota; a kampók helyzete; a szilárduló résiszap minõsége; az utólagos injektálásnál az injektáló anyag végszilárdsága. 5.4. Egyéb ellenõrzés Kiemelt fontosságú létesítmények esetében sor kerülhet az elkészült résfal minõségének ellenõrzésére, amit külön e célra készült terv szerint kell végrehajtani. 1 MSZ 4714, MSZ 4715 2 MSZ 16030

MI 04. 175 83 22 6. BIZTONSÁGTECHNIKAI ELÕÍRÁSOK 6.1. A résfalazási munka elõkészítése és lebonyolítása során a vonatkozó elõírások szerint kell eljárni. 1 6.2. A résfalazási munkára vonatkozóan a kivitelezõnek Vállalati Munkavédelmi Szabályzatot kell készítenie. 2 6.3. A kivitelezési tervhez organizációs tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a munkavédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. 2 1 MSZ-04.900 sorozat ; MSZ KGST 1728 2 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet, 31/1981. (XII. 28.) ÉVM számú rendelet

23 MI 04. 175 83 MELLÉKLET

25 MI 04. 175 83 1.melléklet A fúrást végzõ vállalat megnevezése: FÚRÁSI JEGYZÕKÖNYV Munkaszám: lap Tervezett próbaterhelés helye: Munka megnevezése Módszer Berendezés megnevezése Fúrás kezdete Fúrás befejezése Fúrólyuk (mm) Mélység Rétegleírás, szín megnevezés, nedvességi állapot (szervestartalom, mésztartalom) Talajállapot fúrási tapasztalat szerint Zavart minta Zavartalan minta Átázottság jelentkezett...m-nél Megütött talajvízszint...m észlelés idõpontja:... Fúrásmélység... m Talajvízszint... m észlelés idõpontja:... Talajvíz beküldve:...m-rõl Térszint magasság...m.a.f.m,... -hez képest. Idõjárás: Általános feltételek: Kelt: Felelõs:

MI 04. 175 83 26 SZONDÁZÁSI JEGYZÕKÖNYV 2. melléklet Tervezett próbaterhelés helye: Munka megnevezése: Szondázás idõpontja: Idõjárás: Eredmény: Mélység Adatok: A réselemkészítés idõpontja: Terepszint magasság:... m. A. f. Módszer Berendezés Megjegyzés: Folytatás a lapon A jegyzõkönyv... lapot tartalmaz. Kelt: Felelõs:

PRÓBATERHELENDÕ RÉSELEM KIVITELEZÉSI JEGYZÕKÖNYV 27 MI 04. 175 83 3. melléklet 1. lap Munkahely megnevezése: Réselõgép típusa: Markoló nyitott mérete: Réselem tervszerinti mérete: terepszint alatt...m alapsík...m. A. f. Réselem mélysége fejtömb alatt...m Terepszint magassága...m. A. f. Réselem felsõ síkja...m. A. f. Észlelt talajvízszint...m. A. f. Réselés Szuszpenzió készítés Betonozás Adatok idõpont idõjárás idõpont idõjárás idõpont idõjárás Kezdet Befejezés RÉSELEM KIEMELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK réteg esetleges rés méretei talaj fajta Megjegyzés tól-ig akadályok hossz szélesség Folytatás a 2. lapon

MI 04. 175 83 28 PRÓBATERHELENDÕ RÉSELEM KIVITELEZÉSI JEGYZÕKÖNYV 3. melléklet 2. lap SZUSZPENZIÓHOZ HASZNÁLT KEVERÕVÍZ JELLEMZÕI P H szulfátiontartalom Keménységi fok SZUSZPENZIÓ JELLEMZÕI mélység fajsúly viszkozitás tixotrópia vízleadás P H homoktart. hõmérséklet ZAGY VESZTESÉG Betonozásra vonatkozó adatok: Betonmennyiség: Konzisztencia: Rés mélység betonozás megkezdése elõtt: Betonacélminõség: Vasalás minõsége: Vízcementtényezõ: Adalékanyag: Hosszirányban Keresztirányban Megjegyzés távolság távolság Betontakarás:... cm Vasalt szakasz mélység:...cm Különleges megjegyzések: Tömörségellenõrzés eredményei:... Beton alaptest ellenõrzõ próbakocka törési eredményei a... sz. jegyzõkönyvben. Hely: Kelt: Építésvezetõ: A jegyzõkönyvet kiállította:

Munkahely: ERÕMÉRÕ BERENDEZÉSEK: NYOMOTT RÉSFAL PRÓBATERHELÉSI JEGYZÕKÖNYVE 29 MI 04. 175 83 Felelõs: 4. melléklet Sz. típus mérési tartomány hitelesítési nap 1. lap SÜLLYEDÉSMÉRÕ MÛSZER: Sz. típus mérési tartomány hitelesíti nap ADATOK A VIZSGÁLAT MENETÉRÕL: nap idõ idõjárás hõmérséklet talajvízszint megjegyzés A vizsgálat kezdete: A vizsgálat befejezése: Teherátadás módja: Lehorgonyzó tábla távolsága: LEHORGONYZÓ RÉSTÁBLA ELMOZDULÁSÁNAK MÉRÉSE Terhelés idõ leolvasás kihúzódás bar kn 1 2 3 1 2 3 átl. kih. Megjegyzés

MI 04. 175 83 30 NYOMOTT RÉSFAL PRÓBATERHELÉSI JEGYZÕKÖNYVE Terhelés idõ leolvasás süllyedés bar kn 1 2 3 1 2 3 Átl. Sülly,. 4. melléklet 2. lap Megjegyzés A vizsgálatért felelõs: Hely: Kelt:

31 MI 04. 175 83 VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ELÕÍRÁSOK MSZ 16030 Elõregyártott vasbeton és feszített beton elemek. Vizsgálat és minõsítés MSZ 4488 Talajfeltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz MSZ 14043/1-6 Talajmechanikai vizsgálatok MSZ 15000-1 Alapozások tervezése. A tervezés rendje. Egységes jelölések MSZ 15001. Tervezési elõmunkálatok MSZ 15002. Statikai és tervezési elõírások MSZ 15003. Munkagödör megtámasztása és víztelenítése MSZ 15004. Síkalapozás MSZ 15006. Kút- és szekrényalapozás MSZ 15105 Építõipari földmunka MSZ 15022/1 Építmények teherhordó szerkezeteinek erõtani tervezése. (/) Vasbeton szerkezetek MSZ 15221 (/) Vízépítés. Szivárgások vizsgálata építményeket határoló talajrétegekben MSZ-04.88 Építményszerkezetek korrózióvédelme MSZ KGST 384 Az építmények teherhordó szerkezetei erõtani tervezésének általános elõírásai MSZ 510 Építõanyagok és épületszerkezetek tömege és testsûrûsége MSZ 4714 A friss beton vizsgálata MSZ 4715 Megszilárdult beton vizsgálata 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet a munkavédelemrõl 31/1981. (XII. 28.) ÉVM számú rendelet a munkavédelemrõl 12/1980. (III. 14.) ÉVM számú rendelet az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) MI-04.173 Alapozások geotechnikai elõkészítése MI-10.238-78 Résfalak vízépítési alkalmazása

FÜGGELÉK

35 MSZ 04. 175 83 F.1 A résfalak alkalmazási területe A résfalas építési mód általánosságban bármely talajban, a talajvíz szintjétõl függetlenül alapozási szempontból tetszõleges mélységig számításba jöhet. A résfal rendeltetése szerint alkalmas: építmények alapozására, földmegtámasztásra, vízkizárásra vízzáró szádfalként, épületek (építmények) pincefalaiként, földalatti építmények függõleges és vízszintes terhelést viselõ szerkezeti falaként, amely szükség szering vízzáró is lehet, vízépítési célú szerkezeti, teherviselõ, továbbá szivárgást gátló falként, meglevõ építmények alapozásának védelmére melléépítés esetén, a felsorolt funkciók közül két vagy több funkció egyidejû ellátására. F.1.1 Résfalak alkalmazása függõleges terhelés esetén Építmények mélyalapozásaként funkcionáló függõlegesen terhelt réselemek, résfalak, réspillérek a talajviszonyoktól függõen lehetnek álló és lebegõ alapok. A résalapok terhelésüket részben a köpenyfelületükön kialakuló köpenysúrlódással, részben a réstalpon kialakuló talpellenállással veszik fel. Ezek megoszlása az átharántolt és a talp alatti talajok minõségétõl, a résalap mélységétõl és a függõleges elmozdulás (süllyedés) mértékétõl függ. Puha, laza talajokat harántoló és tömör vagy kemény talajba érõ alapok álló cölöp, a végig képlékeny, közel azonos konzisztenciájú talajokban készült résalapok lebegõ cölöp módjára viselkednek.

MSZ 04. 175 83 36 Olyan talajrétegekben, amelyekben jelentõs köpenysúrlódás alakul ki, a résfalak - megfelelõ vasalással - húzóerõre igénybevett alapok egyaránt is alkalmazhatók. F.1.2 Résfalak alkalmazása vízszintes terhelés esetén A résfalak alkalmasak munkagödrök ideiglenes vagy végleges körülzárására, ha megfelelõ módon ki vannak horgonyozva és be vannak fogva. Vízzáró funkciót is betölthetnek. A résfalak alkalmazhatók meglevõ, síkalapokon álló épületek mellé készítendõ építménynél, a meglevõre káros feszültséghalmozódás és többletsüllyedés megakadályozását biztosító szerkezetként, amely két épület között elhelyezve szükségtelenné teszi a régi épület aláfogását vagy egyéb biztosítását. F.1.3 Résfalak alkalmazása összetett terhelés esetén A résfal leggazdaságosabb alkalmazási területe, ha a beépített szerkezet egyidejûleg több célt szolgál: egy vagy több pinceszinttel készülõ épületek határolófalainál, melyek egyúttal a földmegtámasztást, munkagödör vízzáró körülzárását is szolgálják, nagy fesztávolságú csarnok - vagy egyéb - szerkezeteknél, a függõleges terheléshez képest jelentõs vízszintes terhelést és nyomatékot is átadó építmények alapozásánál, kémények, oszlopszerkezetek, árbocszerkezetek, toronyszerû építmények alapozásánál, hídfõk, felüljárók, aluljárók és egyéb közlekedésépítési építmények alapozási, szint alatti szerkezeteinél. F.2 Résfaltípusok F.2.1 F.2.1.1 A réselõgép fejtési rendszere szerinti csoportosítás A kotrási elv szerint mûködõ berendezések A résfal számára szükséges földkiemelést markolókkal (vagy egyes típusoknál mélyásó szerelékkel, kotrókanállal vagy fúrószerszámmal) végzik,

37 MSZ 04. 175 83 miközben a kiemelt rést résiszappal támasztják meg. A résiszap betáplálása, pótlása a réselõgéptõl független berendezéssel (keverõtartállyal és csõvezetékkel, vagy szivattyúval) történik. A markolók lehetnek mechanikus és hidraulikus vezérlésûek, kötélfelfüggesztésûek, vagy merev rudazattal ellátottak. E csoportba tartoznak a béléscsõ nélkül dolgozó, fúrószerszámmal felszerelt nagyátmérõjû cölöpözõ berendezések is, amelyeknél a fúrószerszám (dobfúró, spirálfúró, körkeresztmetszetû markoló) a talajtípusnak megfelelõen változtatható. A kotrási elv szerint mûködõ gépekkel, a réselõgép típusától függõ keresztmetszetû és mélységû réselemek készíthetõk, a réselõgép típusától függõ keresztmetszetû és mélységû réselemek készíthetõk bármely olyan talajban, amely bonthatatlan anyagokat nem tartalmaz. A kotrási elv szerint mûködõ réselõgépek zöme önjáró. Ezekkel a gépekkel készülõ réseknél a résiszap szerepe kizárólag a rés falának megtámasztása. F.2.1.2 Folyadékszállítású (öblítõ rendszerû) berendezésekkel készülõ réselemek, résfalak A folyadékszállítású réselõ berendezések a talajt bontó, kitermelõ mechanizmusoktól függõen lehetnek ütve, forgatva és ütve-forgatva fúró gépek. Ezek a berendezések három fõ részbõl állnak: a talajt megbontó, a talajt felszínre szállító és a zagytisztító berendezésekbõl. Ez utóbbi a kitermelt talajt a résiszaptól leválasztja, a megmaradt résiszapot pedig tisztítás után a résbe visszavezeti. A gép által kifejtett földanyag a résben levõ szuszpenzióba kerül. A lebegtetett törmeléket a zaggyal együtt a résbõl kiszívják, a megtisztított résiszapot pedig a recirkulációs rendszerben a résbe visszatáplálják. A folyadékszállítású réselõgépek a különbözõ típusú talajokban a talajt bontó szerszámtól függõen dolgoznak hatékonyan. A készíthetõ rés méretei a berendezés paramétereitõl függnek; általában mély résfalak készítésére is alkalmasak. A folyadékszállítású, öblítõ rendszerû réselõgépek általában vágányon járó kivitelben készülnek. Ezzel a típussal készülõ réseknél a résiszap szerepe a résoldal megtámasztásán túl a fellazított talajrészek lebegtetése és eltávolítása is.

MSZ 04. 175 83 38 F.2.2 A rés kitöltõanyagától függõ csoportosítás A résfal alaptestek anyaga az igénybevételi, teherbírási vagy szerkezeti igényeknek megfelelõen beton, vasaltbeton, vasbeton, agyag, önszilárduló résiszap vagy habarcs. Készülhetnek monolitikusan; ez esetben a rések kibetonozása a víz alatti betonozási módszerrel azonos állótölcséres eljárással, kontraktorcsõ használatával alulról felfelé történik, miközben a felemelkedõ beton a zagyot maga felett a résbõl kiszorítja. A teherviselõ résfal készülhet elõregyártva; ez esetben a résfal anyaga vasbeton. A réselem keresztmetszeti mérete a réselõszerszám által kiemelt résnél lényegesen kisebb is lehet. Elõregyártott vasbeton résfalaknál a résbe önszilárduló résiszapot vezetnek, vagy a normál résiszapot cementszuszpenzió utólagos injektálásával kiszorítják. A résfal készülhet kombinált eljárással is; elõregyártott vasbeton résfal elemek beültethetõk monolitikus (alsó) résfalban is. Önszilárduló résiszapból készült résfal, a vízzáráson kívül szilárdsági követelményeket is kielégíti. F.2.3 A réselemek alaprajzi kialakítása szerinti csoportosítás A réselemek keresztmetszeti mérete, kialakítása, a résfalak kiosztása, alaprajzi elrendezése a szerkezeti, statikai igényektõl függõen, a választott vagy rendelkezésre álló réselõgépnek megfelelõen a következõ: Szoliter jellegû, pillérszerû alaptestek négyszög, kör, kereszt, H, I vagy T alakú, esetleg ezek kombinációjából kialakított keresztmetszettel (2/a ábra). Egymáshoz nem csatlakozó pengepillérszerû alapok (2/b ábra). Folyamatos, sáv jellegû résfalak, vonalas vagy zárt alakzatban (2/c ábra). Vonalas jellegû, különféle törtvonal vezetésû vagy bordákkal merevített résfalak (2/d ábra). Az egyszerre kiemelt és kibetonozott szakaszok vízszintes hosszát a felszerkezeti igények mellett résállékonysági, kibetonozási feltételek szabják meg. A résfal-szakaszok csatlakozása az igényektõl függõen vízzáró is lehet. F.3 RÉSFALAK MÉRETEZÉSE F.3.1 A terhelõ erõk és hatások A résfalak, réselemek függõleges, vízszintes és összetett terhelések felvételére alkalmas szerkezetek.

39 MSZ 04. 175 83 2. ábra

MSZ 04. 175 83 40 A résfalat méretezni kell a felszerkezetrõl a résalapra jutó terhekre, hatásokra és földnyomásra. Réselés közbeni, a kiemelt rés (gödör) falára ható terhekre külön vizsgálatot kell végezni (résállékonyság vizsgálat). Az állandó terheket az építmény használatára és méretezésére vonatkozó szabványok és elõírások szerint kell figyelembe venni. Résállékonyság vizsgálatánál a talajvízszintet a várható építési vízszinttel, a számításhoz szükséges talajfizikai jellemzõket a talajmechanikai szakvéleményben szereplõ értékekkel kell figyelembe venni. F.3.2 A határteherbírás megállapítása A határteherbírást számítással kell kimutatni, és próbaterheléssel ellenõrizni az alábbi meggondolások szerint: A résfal-alaptest a ráható függõleges irányú terhelést részben talpfelületén, részben köpenyfelületén keresztül közvetíti a környezõ talajnak. A talpellenállás és a köpenysúrlódás egymással szoros kapcsolatban vannak; nagyságuk, a teherviselésben való részarányuk a terhelés és a besüllyedés függvényében változik. Amennyiben kísérleti adatok nem állnak rendelkezésre, ezeket az értékeket számítással kell meghatározni. A függõleges irányú teherbíróképesség meghatározására használhatók olyan méretezési eljárások, és lehetõleg a réselemnek terhelés hatására történõ besüllyedését is jó közelítéssel megadják. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor jó teherbíró, kis kompresszibilitású talajrétegre (márgára, tömör homokos kavicsra, vagy kõzetre) álló réselemek készülnek puha, laza - gyakorlatilag hordképesség nélküli - talajrétegeket átharántolva. Ez esetben az alaptesteket mélyített síkalapként kell méretezni. Vízszintes terhelés esetén a résfalat szádfalként, árbocalapként, oszlopcölöpként; a keresztmetszetükhöz képest kis mélységû réselemeket pedig merev alapként kell méretezni. Munkagödör körülzárására is szolgáló réselemek méreteinek meghatározásánál a munkagödör fenékstabilitását is ellenõrizni kell. Lehorgonyzásra szolgáló húzott résfalak méretezésénél a horgonytábla önsúlyát 0,9-es szorzóval kell figyelembe venni. A horgonytábla kihúzóerõvel szembeni ellenállását a csökkentett önsúlyon kívül csak a köpenysúrlódás adja. Kis alapterületû aknák, kör, ellipszis alaprajzú terek körülzárására szolgáló résfalak méretezésénél a térbeli kialakítás kedvezõ hatását a tervezõ figyelembe veheti.

41 MSZ 04. 175 83 Vízszintes terhelés esetén a résfalra jutó igénybevételek csökkenthetõk hátrahorgonyzás, dúcolás (dúckeret) alkalmazásával, vagy többszintes földalatti tér (pince) kialakítása esetén a végleges födémek, merevítõ bordák beépítésével. Résfalas alapozások méretezésénél, fõleg pincefal, szerkezeti fal vagy szádfalként mûködõ szerkezeteknél figyelembe kell venni azt a technológiából adódó sajátosságot, hogy a szerkezet egyszerre kibetonozott szakaszokból áll, tehát függõleges munkahézagokkal tagolt, ezáltal vízszintes irányú együttdolgozásuk korlátozott és csak vasbeton fejgerenda (koszorúgerenda) építésével hozható létre. Kivételt képeznek ez alól az elõregyártott résfalszerkezetek egyes típusa. F.3.2.1 Méretezés, függõleges terhelése A résfalas építési módszerrel történõ mélyalapozások tervezésére vonatkozó méretezési eljárások kidolgozása az alapozási mód elterjedésével együtt fejlõdött, és fejlesztése jelenleg is folyik. Olyan méretezési eljárás szükséges, amely az alábbiakat veszi figyelembe: a résiszap hatása, a terhelés növekedésével a köpenysúrlódás és a talpellenállás részarányának változása, a résfal tervezett mértékadó igénybevételéhez elmozdulás meghatározása. A résfalas alapozások méretezéséhez a cölöpalapozásokra vonatkozó elfogadott elméleteket alkalmazták (Caquot-Kérisel, Meyerhor, Jamiolkowiski, Széchy, Berezancev stb.), amelyek a határteherbírást a törõterhelésbõl számítják, de az alaptestek várható süllyedését nem adják meg, azt külön számítással kell meghatározni. A cölöpök méretezésére vonatkozó eljárások közül Kézdi eljárása az, amely a határteherbírást nem törõterhelésbõl vezeti le, hanem a teherbírást a cölöp besüllyedéséhez rendelve adja meg. A képlet Regele által résfalra adaptált változata abban az esetben ad reális teherbírási-süllyedési értékpárt, ha a képletben szereplõ konstansokat, elsõsorban a talpellenállás meghatározásához szükséges q arányossági tényezõ értékét jó becsléssel vették figyelembe. A résfalak méretezésénél az eddig végrehajtott próbaterhelések eredményei hasznos segédletként felhasználhatók. A hasonló talajviszonyok között végrehajtott, megfelelõen csoportosított próbaterhelésekbõl szerkesztett átlagos terhelés-süllyedési görbék jó eredményt szolgáltatnak.

MSZ 04. 175 83 42 A méretezési eljárást illetõen ajánlatos a tervezés kezdetén a beruházóval megállapodni. F.3.3 Méretezés vízszintes terhelésre A földnyomást és az egyéb vízszintes irányú terheket a vonatkozó elõírások 1 szerint kell felvenni a következõk figyelembevételével: a támasztó vagy támaszkodó felülethez csatlakozó földtömeg talajfizikai jellemzõit (nyírószilárdságot, sûrûséget, pórusvíznyomást) a várható legkedvezõtlenebb értékkel kell számításba venni; földtömeg geometriai, felszíni adatai; a támasztó vagy terhelõ szerkezet jellemzõi; elmozdulási lehetõség, merevség, hajlékonyság; a földtömegre ható erõk, terhek. F.3.3.1 Méretezés összetett terhelésre Az elõzõ két pontban megadottakat alkalmazva a szakirodalomban ismertetett eljárások valamelyike ajánlható: TTI által kiadott TS M-3/II TS M-3/III, SzNIP II-17-77 szovjet szabvány melléklete, Szabó Gyula: Tömbalapok teherbírása összetett igénybevétel esetén (ÉGSZI gyorsjelentés, Alapozás 7. 80/36) 1 MSZ 15003

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Felelõs kiadó: Dr. Tiszai István igazgató. Készült az Építésügyi Tájékoztatási Központ Nyomdaüzemében (830125). Budapest, 1983. Felelõs vezetõ: Raffay Rusztem. Mûszaki szerkesztõ: Bernhardt Pál. Azonossági szám: 45/83. Megjelent: B/5 alakban, 3,5 (A/5) ív terjedelemben, 500 példányban.