RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja, hogy a Főiskola valamennyi elsőéves hallgatója számára megadja a legfontosabb információkat a Magyar Alkotmányjog c. tantárgy oktatásával kapcsolatban. Kérjük a hallgatókat, hogy tanulmányaik megkezdése előtt figyelmesen tanulmányozzák a Tájékoztatót. A Tájékoztatóban nem említett kérdések vonatkozásában a Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata az irányadó. A tantárgy helye a képzés rendszerében, az oktatás célja A Magyar Alkotmányjog c. tantárgy az általánosan kötelező tantárgyak csoportján belül a jogi tantárgycsoporthoz tartozik. Kiemelkedő szerepe van a főiskola közjogi oktatási profiljának megalapozásában. Ennek értelmében valamennyi elsőéves hallgató az első tanév második félévében sajátítja el az ismeretanyagot. Az oktatás célja A Magyar Alkotmányjog tanulmányozásának célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a Magyar Köztársaság állami tevékenységének alkotmányos rendjéről, az állam és az egyén viszonyának alkotmányjogi kapcsolatáról, valamint a gazdasági és a politikai rendszer alkotmányos alapjairól és működésének problémáiról. Átfogóan és összefüggéseiben ismerjék meg az államhatalmi ágak működésének alkotmányos elveit, szervezetrendszerét, feladatait, a fékek és egyensúlyok szabályozását, a központi és a helyi szervek viszonyát, az alkotmányos jogállamiság legfőbb közjogi kérdéseit. A tananyag nem tartalmazza az alkotmányos alapjogok rendszerét és katalógusát, mert ezek az anyagrészek a Magyar alkotmányjog II. (emberi jogi ismeretek) című tantárgy keretében kerülnek oktatásra. Oktatási program, tematika Általános kötelező irodalom: 1. Dr. Mackó Mária: Magyar Alkotmányjog I. (Rejtjel Kiadó, 2005.) (Továbbiakban: Tk.) 2. Az 1989. évi XXXI. törvénnyel módosított 1949. évi XX. tv.: A Magyar Köztársaság Alkotmánya (hatályos Alkotmány) Általános ajánlott irodalom: Szigeti Péter: A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989-2007. Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés Akadémiai kiadó, Budapest, 2008. I. fejezetéből a 15-35. oldal, továbbá a III., V., VI. fejezete, amelyekre az adott téma előadásai épülnek Dr. Mackó Mária Dr. Pánczél Eta: Jogesetek, alkotmánybírósági határozatok, tanulmányok a Magyar Alkotmányjog köréből (Rejtjel Kiadó, 2000.) (Továbbiakban: tansegédlet) Az előadások anyaga, és meghatározott témáknál az Alkotmánytan I. (szerk.: Kukorelli István, Osiris, 2009.). előadásokon leadott részei.
2 Nappali tagozaton: Az alkotmánybírósági határozatok az adott témának megfelelően, a jogesetek és tanulmányok a szemináriumi feldolgozás mértékében. Levelező tagozaton: Az alkotmánybírósági határozatok kötelezőek, egyéb segédanyag tekintetében az előadó adja meg az útmutatást. 1. téma: Alkotmányjogi alapfogalmak Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. Az alkotmány fogalma, fajtái. Alkotmány és alkotmányosság (alkotmányjogi, jogelméleti és jogszociológiai fogalma). A polgári alkotmánygondolat kialakulása, jellemzői. - Tk. I. fejezet. 2. téma: A magyar alkotmány, a szuverenitás Az 1949. évi XX. törvény jellemzői. A szocialista alkotmányok. Az 1989. évi XXXI. tv-el módosított köztársasági alkotmány jelentősége, jellemzői, alapelvei, szerkezete. A legalitás és legitimitás kérdései a magyarországi békés átmenetben. Az állami, nemzeti és népszuverenitás. Az állami szuverenitás és az Európai Unió. A közvetlen demokrácia intézményei: a népszavazás és a népi kezdeményezés. A szuverenitás szimbólumai. - Tk. II. és III. fejezete. - A. I. és XIV. fejezete. 3. téma: Jogalkotás és jogforrási rendszer a Magyar Köztársaságban A jogalkotás parlamentáris jogállami jellemzői. A jogszabályok. A közjogi szervezet szabályozó eszközök. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok jelölése, kihirdetése, nyilvántartása, a hivatalos lapok. Az EU jogalkotása, viszonya a belső joghoz. - Tk. IV. fejezet. - 2010. évi CXXX.törvény a jogalkotásról 4. téma: A magyar állampolgárság Az állampolgárság fogalma, a jogviszony jellemzői. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése, megszűnése. A hontalanság, a kettős (többes) állampolgárság problémái. Az uniós polgárság. - Tk. V. fejezet, - 1993. évi LV. tv. a magyar állampolgárságról
3 5. téma: Képviseleti rendszer és választójog A választójog és a választási rendszer alapfogalmai. A választójog alapelvei. Az országgyűlési képviselők választásának szabályai. Az önkormányzati képviselők választásának szabályai. A választási szervek, a választók nyilvántartása. Jogorvoslat. Az európai parlamenti képviselők választása. - Tk. VI. fejezet. - A. XIII. fejezet. - 1989. évi XXXIV. tv. az országgyűlési képviselők választásáról (módosításokkal), - 1990. évi LXIV. tv. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, (Átfogó módosítás: 1994. évi LXII. tv.), - 1997. C. tv. a választási eljárásról, 6. téma: Az Országgyűlés Államhatalmi ágak a Magyar Köztársaságban. A parlamentarizmus általános jellemzői: a többség elve, a bizalmi elv és a kormányzati szolidaritás elve és a parlament funkciói. A parlament hatáskörének közjogi korlátai. A kormányzás fogalma tágabb értelemben. Az Országgyűlés helye a kormányzás rendszerében. Az Országgyűlés feladatai. Az Országgyűlés szervezete és működési rendje. A hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot idejére vonatkozó szabályok. A képviselők jogállása (mentelmi jog, összeférhetetlenség). - Tk. VII. fejezet. - A. II. fejezet. - 46/1994. (IX. 30.) OGY. h. a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról, - 1990. évi LV. tv. az országgyűlési képviselők jogállásáról, - 1990. évi LVI. tv. az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről, 7. téma: Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás kialakulása, jelentősége. Az Alkotmánybíróság helye és szerepe a magyar államhatalmi rendszerben. Az Alkotmánybíróság feladata és hatáskörei. Az Alkotmánybíróság eljárási szabályai. Az alkotmánybírák jogállása. - Tk. VIII. fejezet. - A. IV. fejezet, - 1989. évi XXXII. tv. az Alkotmánybíróságról.
4 8. téma: A köztársasági elnök A semleges államfő eszménye és az államfői intézmény. A magyar köztársasági elnök jogállása, hatásköre. A miniszteri ellenjegyzés. A köztársasági elnök választása, felelősségre vonása. A köztársasági elnök és az Országgyűlés kapcsolata. - Tk. IX. fejezet. - A. III. fejezet. 9. téma: A Kormány Az operatív kormányzati tevékenység. A Kormány jogállása, az Országgyűlés és a Kormány viszonya. A Kormány feladatai, működése. A Kormány szervei. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelősségük. A minisztériumok. - Tk. X. fejezet. - A. VII. fejezet és VIII. fejezet, 10. téma: A helyi önkormányzatok Az önkormányzatiság. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, az önkormányzati rendszer. A helyi önkormányzatok feladata és hatásköre. Az önkormányzatok szervezete és működése. - Tk. XI. fejezet. - A. IX. fejezet. - 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról, - 1991. évi XXIV. tv. a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról, - 1994. évi LXIII. tv. az 1990. évi LXV. tv. módosításáról. 11. téma: A bíróságok Az igazságszolgáltatás fogalma, alapelvei. Az igazságszolgáltatás reformja, szakmai önkormányzatisága. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. A bírósági szervezetrendszer. A Legfelsőbb Bíróság. A bírák jogállása. - Tk. XII. fejezet. - A. X. fejezet. - 1997. évi LXVI. tv. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról,
5 12. téma: Az ügyészség Az ügyészség alkotmányos helyzete. Az ügyészség feladatai, hatásköre. Az ügyészi szervezet, az ügyészek jogállása. A Legfőbb Ügyész. - Tk. XIII. fejezet, - A. XI. fejezet. - 1972. évi V. tv. a Magyar Köztársaság ügyészségéről. 13. téma: A rendvédelmi szervek alkotmányos helyzete Alapfogalmak: rendvédelem rendészet, rendészeti igazgatás. A rendvédelmi szervek alanyi köre, feladatai. Törvényesség, alkotmányosság és eredményesség viszonya. : - előadás anyaga Megjegyzés: Ez a téma a levelező tagozaton nem szerepel. A vizsgára bocsátás feltételei és a vizsgák Nappali tagozaton (és biztonsági szakirányon) Az index aláírásának feltétele: az évfolyam zárthelyi sikeres megírása. Csak az a hallgató kollokválhat, aki megfelelt szintű zárthelyi dolgozattal rendelkezik. Az évfolyam 2011.március 28. előadáson írja meg az évfolyam ZH-t. Akinek nem sikerül, második alkalommal írásban, utoljára pedig írásban vagy szóban javíthat a szeminárium vezetőnél. Több aláírás szerzési lehetőség nincs. A számonkérés módja: szóbeli kollokvium (második félév végén). Levelező tagozaton (és biztonsági szakirányon) - az index aláírásának külön tanszéki feltétele nincs, - vizsga: írásbeli kollokvium (második félév végén). Konzultáció Nappali tagozat - kötelező: a szemináriumvezető rendelkezése szerint, - önkéntes: a szemináriumvezetővel megbeszélt időpontban.
6 Levelező tagozaton - igény szerint, előzetes megbeszélés alapján. Időpont megbeszélhető: - Prof. dr. Szigeti Péter egyetemi tanár, tantárgyfelelős tel.: 392-35-00 - Dr. Pánczél Eta ny. r. alezredes tel.: 392-35-35 19-170 - Dr. Mackó Mária főiskolai adjunktus tel.: 392-35-35 19-170 Konzultációs és egyéb oktatási ügyekben üzenet hagyható, illetve felvilágosítás kérhető: - Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék tel.: 392-35-35 19-170 A tantárgyból szakdolgozat készíthető a tantárgyfelelőssel (Prof. Dr. Szigeti Péter egyetemi tanár, V. épület félemeleti átjáró 6. szoba, illetve 19-340-es telefonmellék), illetve választott konzulenssel történő egyeztetés szerint, illetve az ajánlott témák jegyzéke alapján. Kollokviumi kérdések 1. Az alkotmányjog helye a jogrendszerben. 2. Az alkotmányfogalom kialakulása, a polgári alkotmányosság alapelvei. 3. Az alkotmány fogalma, fajtái. 4. Az 1949. évi XX. törvény és az 1989. évi alkotmány reform. 5. Hatályos alkotmányunk jellemzői, alapelvei. 6. Az állami szuverenitás és a szuverenitás jelképei. 7. A népszavazás és a népi kezdeményezés. 8. A jogalkotó szervek és a jogszabályok a Magyar Köztársaságban. 9. A közjogi szervezetszabályozó eszközök 10. A jogszabályok jelölése, kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. 11. A nemzetközi jog és a belső jog, az Európai Unió jogalkotása. 12. Az állampolgársági jogviszony jellemzői, tartalma. 13. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése. 14. A magyar állampolgárság megszűnése. 15. Hontalanság, többes állampolgárság, uniós polgárság. 16. A választójog fogalma, a választás alapelvei (anyagi és eljárási elvek). 17. A kampány és a jelölés. 18. A választás eredményének megállapítása, az időközi választás (országgyűlési választásokon). 19. Választási eljárás az önkormányzati képviselők és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásánál. 20. Az európai parlamenti választások. 21. Kormányzati tevékenység, kormányforma, az államhatalmi ágak megosztása.
7 22. Az Országgyűlés alkotmányos helyzete, feladatai. 23. A hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot idejére vonatkozó szabályok. 24. Országgyűlési ciklus, ülésszak, ülés. Tisztségviselők. 25. Országgyűlési bizottságok, hivatali szervezet. 26. Az Országgyűlés tanácskozási rendje. 27. Az országgyűlési képviselők jogállása, a mentelmi jog. 28. Az interpelláció. 29. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei. 30. Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása. 31. Az alkotmánybírák jogállása. 32. A köztársasági elnök jogállása, hatáskörei. A miniszteri ellenjegyzés. 33. A köztársasági elnök országgyűléssel kapcsolatos jogosítványai. 34. A köztársasági elnöki megbízatás keletkezése és megszűnése. 35. A Kormány jogállása, kapcsolata az Országgyűléssel. 36. A Kormány feladatai és hatásköre. 37. A Kormány működése, szervei. A minisztériumok. 38. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása, felelőssége. 39. A magyar helyi önkormányzatok alkotmányos helyzete, anyagi alapjai. 40. A helyi önkormányzatok rendszere, feladatai és hatásköre. 41. Az önkormányzatok szervezete és működése. 42. Az igazságszolgáltatás fogalma és az igazságszolgáltatási reform.. 43. A bírói függetlenség elve. 44. Az igazságszolgáltatás alapelvei (a bírói függetlenség elvének kivételével). 45. A bírósági szervezetrendszer, a Legfelsőbb Bíróság. 46. Az ügyészség alkotmányos helyzete, feladatai. 47. Az ügyészség szervezete. Készült a Rendőrtiszti Főiskolán, 2011-ben