VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet lajko.karoly@med.u-szeged.hu
Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) III. Nyelvi szabályozás (szabályirányított viselkedés, szociális környezet normái)
A biológiai tényezők kérdőjelei Laikusok leegyszerűsítései: viselkedés befolyásolás kudarcait öröklött tulajdonságokkal magyarázzák Agykutatók: az agykutatás eredményeire nem lehet alapozni a pszichológiai vagy filozófiai elméleteket Agysérüléseiből nem lehet az ép idegrendszer viselkedési zavarait levezetni Az idegrendszer részeire szedéséből nem kapunk vezérfonalat gyakorlati teendőkhöz
Az agy evolúciója Hüllőagy: agytörzs és középagyi struktúrák viszcerális funkciók szabályozása Ősemlős agy: limbikus rendszer ösztönök, emóciók szabályozása Újemlős agy: neocortex óriási tanulási kapacitás szimbólumhasználat A majom és az ember piramis sejtjei közötti szövettani különbség nem észlelhető
A viselkedés szétszedése A viselkedést kivitelező struktúrákból nem tudunk a viselkedés funkciójára következtetni A veleszületett motoros programok evolúciós segítségek vagy hátrányok A környezet ad vázat a viselkedésnek A komplexitás új viselkedési teljesítményt eredményez Viselkedés nem az idegrendszer közvetlen utasításának eredménye
A viselkedés anatómiája A viselkedést három komplex rendszer állandó együttműködése hozza létre: az idegrendszer a test biomechanikája a környezet A viselkedés nem vezethető vissza az összetevőkre (emergens) A viselkedés környezeti hatása és nem a kivitelező struktúrák ismerete fontos
Viselkedés és genetika Genetikai információk környezeti hatásokra aktiválódnak Genetikai információk elsősorban a szervezet strukturális épségét tartják fenn Az idegrendszernek van önszerveződő képessége Az agyfejlődésben: genetikus, epigenetikus hatások összefonódnak A gének a viselkedés kezdeti feltételeit adják
Kötődés elmélete (Bowlby) Anya-csecsemő kapcsolat minősége maradandó hatást gyakorol a későbbi viselkedési tulajdonságokra Bizonytalan-elkerülő: A típusú személyiség Biztonságos viszony: B típusú személyiség Bizonytalan, ambivalens: C típusú személyiség Hosszú az út a genetikától a viselkedésig
Egyes személyiség típus következményei A típus: fokozott teljesítmény és kontroll igény, időzavar, ellenséges reakciók Következmény: szívinfarktus veszélye B típusú: harmonikus C típus: elkerülő, gátolt, csökkent önértékelés Következmény: rákhajlam
Biológiai tényezők környezeti megfogalmazásban Az egyén biológiai tulajdonságaira a viselkedéséből következtetünk A viselkedési tulajdonságokat átlaghoz történő viszonyítás alapján értékeljük A viszonyítást környezeti történésekkel jellemezzük (bátor, ügyes, erős, kitartó, szelíd, domináns, stb. személyiség)
Viselkedés hosszú fejlődés eredménye Milyen biológiai tulajdonsággal indul (viselkedés kezdeti feltételei) Milyen egyéni tapasztalatokat szerez (tanulás) Viselkedési tulajdonságokat a biológiai alkat és a környezet találkozása alakítja Kinek milyen környezeti tényező megerősítő A környezet aspektusai között mennyire tud különbséget tenni
Megerősíthetőség és büntethetőség fogalma Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül A különböző élőlények biológiai tulajdonságai megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságokkal jellemezhetők Azonos fajon belüli egyedek megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságaiban mennyiségi eltérések
A megerősíthetőség és büntethetőség eltérései Állandó ütközés a környezettel (stressz) Terhes nők megkívánásai Anorexia: étel nem megerősítő Homoszexuális: azonos nemű megerősítő Túlzott ragaszkodás: enyhe visszautasítás is erősen bűntető Dominancia igény eszköze az agresszió Személyiségzavarok alapja
Személyiségzavarok Kezdeti feltételek és hosszú fejlődés kombinációjaként súlyos viselkedési zavarok Paranoid: veszélyt lát, bizalmatlan Schizoid: szociális hatások nem érdeklik Antiszociális: megszegik a szociális normákat Narcisztikus: önimádók Hisztrionikus: külsőségek fontosak Határeseti: labilitás, ragaszkodásuk változik Dependens: mástól függnek Kényszeres: rend megszállottjai
Viselkedés biológiai oldala: múlt a jelenben A megerősíthetőség, illetve büntethetőség az evolúció eredményeként adott Környezeti események közötti különbség tétel (diszkrimináció) biológiai örökségen alapszik Beépített biológiai mechanizmusok mereven reagálnak a környezeti történésekre Erősen változó környezetre gyakran ősi módon reagálunk
Viselkedés kiválthatósága Bizonytalan helyzetre rituális vagy mágikus viselkedés Stresszre adott regressziós viselkedésformák: kisgyermek hisztizése disszociatív tünetek: kézremegés, szédülés, beszédelakadás, váratlan elgyengülés, startle reakció holttá tettetés ( freezing ) Ösztönös reakciók: Illik a környezethez vagy nem (agresszió, szexuális tevékenység)
Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás A kedvezőtlen változásokra erőteljes viselkedési és érzelmi reagálás (a fennmaradás ősi veszélyhelyzetei) Az egyes ember biológiai alkata az etológiai dimenziókban mutatott érzékenységgel jellemezhető
Hierarchia típusai Biológiai hierarchia: dominancia büntetésre épül (állatoknál csak ez van, primitív közösségek, bűnözők) Formális hierarchia: közösségi élet működtetéséhez, szervezési funkciók Erkölcsi hierarchia: fölényt érez, mivel közösség hasznos tagjának tartja magát Ősi biológiai reagálási mintázatokat a szimbolikus stimulusok is kiválthatják