VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN AZ EKHO-BAN, A MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJÁBAN ÉS A KISADÓZÓK TÉTELES ADÓJÁBAN Dr. Andrási Jánosné NAV KI osztályvezető
Külföldi előadóművészek adózása A Magyarországon ideiglenesen tartózkodó és a Tbj. szerint nem belföldi előadóművészek választhatják, hogy a nemzetközi szerződés alapján vagy annak hiányában belföldön adóztatható jövedelmük után a külön adózó jövedelmekhez tartozóan tegyenek eleget az adókötelezettségüknek. A belföldi tartózkodás akkor tekinthető ideiglenesnek, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik itt. Filmalkotás esetén (ideértve az előkészítési időszakot is) nem változtat az ideiglenes tartózkodáson, ha az időtartam a 183 napot meghaladja. A feltételeknek megfelelő, a mozgóképről szóló törvény 31/B. (2) bekezdés d) pontja szerint bejelentett gyakornok is alkalmazhatja a kedvező szabályokat. Változás, hogy nem lesz része a bevételnek az utazás és a szállás értéke, vagyis költség levonására nincs lehetőség. A megváltozott rendelkezéseket a 2017. január 1-jétől kezdődő jogviszonyokból származó jövedelmekre lehet alkalmazni. Nem változik az a szabály, hogy a jövedelem után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a 450 ezer forint felső határig.
A nem önálló tevékenységi kör bővülése A 2016. május 6-án hatályba lépett, az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény tartalmazza az állami projektértékelői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket. E jogviszony egy közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amely olyan magánszeméllyel létesíthető, aki rendelkezik egy alapjogviszonnyal. Tekintettel a jogviszony speciális jellegére, 2016. június 16-ától a nem önálló tevékenységi kör kiegészült az állami projektértékelői jogviszonnyal.
A hivatali, üzleti utazás,kiküldetés új fogalma Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás. Ide tartozik különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés. Nem minősül hivatali üzleti utazásnak a munkahelyre, székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás. Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhely és a munkahely közötti oda- és visszautazás. A módosított rendelkezések a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre alkalmazhatók.
Sportrendezvény fogalma Az Szja alkalmazásában sportrendezvény alatt a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés értendő. A 2016. augusztus 1-jén hatályba lépő rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a munkáltatók által a munkavállalóik részére szervezett, sportprogramot is magában foglaló zártkörű rendezvények nem minősülhetnek sportrendezvénynek. Az ilyen rendezvényeken nyújtott szolgáltatások egyes meghatározott juttatásként válnak adókötelessé.
Munkába járás 2017. január 1-jétől a munkában töltött napokra a lakóhely, tartózkodási hely és a munkahely közötti távolságot figyelembe véve kilométerenként 15 forint költségtérítést fizethet a munkáltató az eddigi kilométerenkénti 9 forinttal szemben.
Általános személygépkocsi normaköltség 2017. Január 1-jétől az általános személygépkocsi normaköltség az eddigi 9 forintról 15 forintra emelkedik.
Családi kedvezmény Ha a rokkantsági ellátásban vagy emelt összegű családi pótlékban részesülő személy mellett a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe vehető pl. egyetemi hallgató is van a családban, akkor az egyetemi hallgató is eltartottnak számít függetlenül attól, hogy az adott ellátások összegének a megállapításánál nem vehető figyelembe. A két eltartottas családokban a kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és havonta 100 ezer forintra, adóban pedig 15 ezer forintra nő. Nem kell új nyilatkozatot tenni a gyermek megszületésekor, ha a magzatra tekintettel a várandósság időszakában már érvényesítettek családi kedvezményt. Családi kedvezmény érvényesítése esetén nem kell házastársának munkáltatójával az adóelőleg-nyilatkozatot. aláíratni a munkavállaló A saját jogú családi pótlékban részesülő kedvezményezett eltartottakra tekintettel nem csak a velük közös háztartásban élő hozzátartozók, hanem a gyermek szüleinek hozzátartozói is jogosultak lehetnek a családi kedvezményben. Ha a szülők egyenlő időszakban felváltva nevelik a gyermeküket és erről bírói döntés, egyezség van vagy erről nyilatkoznak, akkor a gyermekre tekintettel az őket megillető családi kedvezmény felét vehetik igénybe. Az előzőek 2017. január 1-jén lépnek hatályba.
Első házasok kedvezménye Az első házasokat megillető kedvezmény a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónapra vehető figyelembe. Megszűnik tehát az a szabály, miszerint a gyermek születése vagy a várandósság miatt megnyíló családi kedvezmény miatt az első házasok kedvezménye nem vehető igénybe. A módosított rendelkezés a 2014. december 31-ét követően megkötött, A módosított rendelkezés a 2014. december 31-ét követően megkötött, a törvényi feltételeknek megfelelő (legalább az egyik félnek ez az első házassága) házasság esetén is alkalmazható.
Kifizetői igazolás A levont adóelőlegről kiadott igazoláson a kifizetőnek szerepeltetnie kell 2016. június 16-ától az adóelőlegnél figyelembe vett első házasok kedvezményét is. Ugyancsak 2016. júniustól hatályos az a rendelkezés, hogy az összesített igazoláson nem kell az adónyilatkozatra vonatkozó tájékoztatót szerepeltetni. (A 2016-os évre adónyilatkozattal (söralátét) már nem lehet eleget tenni a bevallásadási kötelezettségnek.)
Adóbevallás 2017. A 2016-os évről a magánszemélyek a következő módokon teljesíthetik az adóbevallási kötelezettségüket: Munkáltatói adómegállapítás útján; Az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallással; Az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet elfogadásával, kijavításával, kiegészítésével. Ha a magánszemély nem tekinti meg, nem hagyja jóvá a bevallási tervezetet és bevallást sem nyújt be, akkor a bevallási tervezet az Art. alapján a magánszemély bevallásának minősül. Nem készít az adóhatóság bevallási tervezetet az Egyéni vállalkozónak; Az őstermelőnek; Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezettnek.
Az öngondoskodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket érintő változások A magánszemély által rendelt összeget akkor utalja az adóhatóság az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári egyéni számlára, a nyugdíj-előtakarékossági számlára, a nyugdíjbiztosítási szerződésre, ha a magánszemélynek nincs 1000 forintot meghaladó tartozása és a bevallás szerinti adót megfizette, Tartozás esetén annak megfizetését követő 30 napon belül az adóhatóság az utalást a magánszemély külön kérelme nélkül teljesíti. Az adó feletti rendelkezésnek minősül, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett nyilatkozatot nem javítja ki, a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti május 20-áig.
A nyugdíjbiztosítási szerződést érintő változások 2017. január 1-jétől az adóévben megfizetett díjnak minősül a magánszemély által szerződőként befizetett összegen túl az olyan, korábban rendelkezésre nem jogosító összeg is, amelyet az adóévben írt jóvá a szerződésen a biztosító. Továbbra is a rendelkezés alapjául szolgáló összeg a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes, valamint az összevont adóalap részeként leadózott díj is. A kedvezmény marad az igazolt összeg 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint.
Tőkejövedelmeket érintő változások Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek A befektetési szolgáltatónak az adóévet követő január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, az ügyletben elért nyereséget, veszteséget, a bevétel összegét és az eredmény megállapításakor figyelembe nem vett járulékos költségek összegét. Figyelembe nem vett járulékos költségnek minősül a beszerzéshez és az értékesítéshez, illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költség. Az adóhatóság az adóbevallási tervezetben jövedelemként az adatszolgáltatás összesített eredményének (nyereség, veszteség) az összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét növeli a figyelembe nem vett járulékos költség.
Tőkejövedelmeket érintő változások Tartós befektetési szerződések 2017. január 1-jétől befizetésnek minősül Tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése azzal, hogy az értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszközöket a befektetési szolgáltató nyilvántartásba helyezi a követelés lekötött pénzösszeggé alakításával; az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napja minősül. A lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján nyilvántartásban tartott összeg, ide értve az a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést, továbbá a pénzügyi eszköz tekintetében a lekötési időszak utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke vagy a megszerzésre fordított összeg közül a magasabb. A befizetés éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell figyelembe venni. Az újrakötés során a magánszemély dönthet arról, hogy a befektetésének csak egy részét köti le, feltéve hogy a befizetésnek minősülő összeg eléri a 25 ezer forintot.
Tőkejövedelmeket érintő változások Kamat 2017. Január 1-jétől megszűnik a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettség a kamatjövedelem után.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások változásai 2016-ra Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCIV. törvény12/a. -ának rendelkezései szerint célzott szolgáltatásra a munkáltató nem csak munkáltatói tagként, hanem támogatóként is teljesíthet befizetést. Béren kívüli juttatásnak minősül 2016. augusztus 1-jétől a munkáltatói tag vagy a munkáltató, mint támogató által célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül, a béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét az éves keretösszeg (200 000 forint) számításánál figyelmen kívül kell hagyni, az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe. Az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.
A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adóalapja 2017. Január 1-jétől a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások után fizetendő 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint a 14 és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa lesz.
Béren kívüli juttatások 2017 Béren kívüli juttatásnak minősül: A juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget (100 ezer forint) meg nem haladó része; A Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely szolgáltatás alszámlájára utalt legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás alszámlájára utalt legfeljebb150 ezer forint, a szabadidő alszámlájára utalt legfeljebb 75 ezer forint. Több juttató esetén sem léphetők túl az egyes alszámlákra utalt összegek; Szakszervezet esetén üdülési szolgáltatás nyújtható a tagnak, nyugdíjas tagnak, az említettek és a nyugdíjas, valamint az elhunyt tag közeli hozzátartozójának a minimálbért meg nem haladó rész; A szövetkezet közösségi alapjából a magánszemély tag részére az alapszabály szerint juttatott, egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész.
A 2016. december 31-éig béren kívülinek minősülő juttatások adójogi sorsa Azok a béren kívüli juttatások, amelyek 2017. január 1-jétől már nem minősülnek annak, egyes meghatározott juttatásként adhatók. A juttató továbbra is a munkáltató, személyesen közreműködő tag esetén a társas vállalkozó lehet. A feltételeknek meg kell felelni, ugyanakkor az egyedi értékhatárokat figyelmen kívül kell hagyni.
Az éves keretösszeget meghaladó rész adókötelezettsége Az éves keretösszeget (a pénzben adott juttatásnál az évi 100 ezer forintot) a juttatás meghaladja, a felettes rész a magánszemély jogviszony szerinti jövedelme lesz. Az adókötelezettséget a kifizetés hónapjára kell teljesíteni. Jogviszony évközi megszűnése esetén a keretösszeget (a Jogviszony évközi megszűnése esetén a keretösszeget (a 100 ezer forint időarányos részét) meghaladó rész a jogviszony megszűnésének hónapjában megszerzett jogviszony szerinti jövedelem lesz, a már megfizetett közterhek beszámíthatók az adókötelezettségbe.
A rekreációs keretösszeget meghaladó rész adókötelezettsége Az éves rekreációs keretösszeg a pénzben adott juttatás éves keretösszeget (100 ezer forint) meg nem haladó része, valamint a SZÉP Kártyára utalt összeg értékhatárt meg nem haladó része együttes összegéből költségvetési szerv munkáltató esetében 200 ezer, más munkáltatók esetén 450 ezer forint akkor, ha a juttatásra jogosító jogviszony az év egészében fennáll. Ha a jogviszony az év egészében nem áll fenn, akkor a jogviszonnyal arányos rész minősül keretösszegnek. A meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely után az adókötelezettséget a juttatás, illetőleg a jogviszony megszűnésének hónapjára kell megállapítani.
Munkáltatói lakáscélú kölcsön és vissza nem térítendő támogatás A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó szabályokat érinti, hogy a lakáscélú kölcsön minősítésénél háttérjogszabálynak számító, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 2016. augusztus 1-jétől a Korm. rendeletből átemelésre kerülnek az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. pontjába. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében tehát az Szja tv. is tartalmazza a korszerűsítés, akadálymentesítés fogalmára, a méltányolható lakásigény mértékére, illetve az együttköltöző, együttlakó családtagok körére vonatkozó szabályokat. Az új rendelkezések a kamatkedvezményből származó jövedelem (munkáltatói lakáscélú hitel) esetében is alkalmazhatók.
Közigazgatási kártérítés adómentessége 2016. január 1-jétől a Ket. 71/A. -a szerint a kérelemre indult eljárásban a hatóságnak a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést kell hoznia, amelyben rendelkeznie kell arról, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot meg kell fizetnie a kérelmező ügyfél részére. Ezen döntéshez joghatás akkor fűződik, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság az ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. Az Szja tv. módosítása a függő hatályú döntés alapján teljesített kifizetés adómentességét biztosítja. Az új szabály 2016. június 16-ától hatályos.
Kutatók ösztöndíja 2016. Június 16-ától adómentes a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás. Ugyancsak 2016. június 16-ától adómentes a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj is.
További adómentes juttatások A helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek, (köz)alapítványok, egyházi jogi személyek által a lakosság, a közösség széles körét érintő rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás is adómentes bevételnek minősül 2016. június 16-ától. Adómentesnek minősül 2016. április 12-étől az a juttatás, amelyet a magánszemély az Erzsébet-programról szóló törvény szabályai szerint az Erzsébet-program forrásaiból kap, feltéve, hogy az nem minősül a tevékenység ellenértékének. 2016. január 1-jétől a közfoglalkoztatásból a munkaerőpiacra visszatérő magánszemélyek adómentes elhelyezkedési támogatásban részesülhetnek, ha a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának lejártát megelőzően elhelyezkednek a versenyszférában. (Hatályos 2016. május 21-től, visszamenőleges.) 2017. január 1-jétől adómentes a bölcsődei, óvodai ellátás és szolgáltatás. Az úszó vb. Megrendezésével összefüggésben a FINA tisztségviselőknek, a versenybíróknak fizetett napidíj, szállás, utazás költsége, a sportoló részére fizetett pénzdíj, továbbá a résztvevőknek biztosított formaruhák, természetbeni ellátás, promóciós juttatások.
Lakhatási mobilitási támogatás 2017. január 1-től Az a munkavállaló részesülhet támogatásban, akivel határozatlan idejű, legalább 36 órás munkaviszonyt kötnek, akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km, vagy aki tömegközlekedéssel 3 óránál többet utazna oda-vissza a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban nem volt és a támogatás nyújtásának időpontjában nincs saját lakása a munkavégzés helyén vagy a meghatározott távolságon, utazási időn belül elérhető helyen Ugyanazon munkáltató által nyújtott támogatás havi értékéből adómentes a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka 48. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százaléka. A társasági adóban adóalap-csökkentő tételnek minősül.
Munkásszállás 2017-től A munkáltató (kifizető) tulajdonát képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan munkásszállásnak minősül akkor is, ha egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el. Egy lakóhelyiséges lakásban továbbra is legalább két munkavállalót kell elhelyezni. A munkáltató (kifizető) tulajdonát képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan munkásszállásnak minősül akkor is, ha egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el.
Egyéni vállalkozókat érintő változások Az engedéllyel végzett belföldi fuvarozás esetén az egyéni vállalkozó is elszámolhatja a belföldi kiküldetésről szóló korm.rend. szerinti összeget (3000 Ft) 2016. január 1-től. Szabad vállalkozási zónában (pontosítás a Tao. Tv-hez igazodva a hátrányos térség helyett) üzembe helyezett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásban érv. kedvezménye (2016. január 1-től). 2017. január 1-től Kisvállalkozói adókedvezmény korlátja, értékhatára megszűnik a 2016. dec. 31. után kötött hitelszerződések esetében. A kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalapkedvezmény 30 millió forintos értékhatára megszűnik.
Őstermelőket érintő változások 2016. július 1-től Őstermelői igazolványt csak az kaphat, aki belföldön rendelkezik saját gazdasággal. A törvény meghatározza, hogy az igazolványt kiállító Agrárkamara felé miről kell nyilatkozni és milyen adatokat kell igazolni. 2016. szeptember 1-től Az őstermelői nyilvántartás adatai bárki számára lekérdezhetőek lesznek (weboldal, mobiltelefonos alkalmazás) 2017. január 1-től az őstermelőnek nem minősülő regisztrált termelő nem számolhat el a 11. mell. szerint értékcsökkenési leírást.
A fizetővendéglátók tételes átalányadóját érintő változás A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 400 forint, az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megszűnik.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény változásai Ha a magánszemély nem élt azzal a nyilatkozattételi lehetőségével hogy nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. szerint nem kötelezett, az ekho nyugdíjjáruléknak minősülő 3,9 százalékát a személyi jövedelemadó bevallásban igényelheti vissza. A visszaigénylési lehetőség a magánszemély a 2016-os adóév tekintetében is megilleti.
Magánszemélyek különadója Nem képezi a különadó alapját a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés akkor, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg. A módosított rendelkezést a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. Amennyiben a munkáltató a rendelkezés hatályba lépése előtt az előző jogcímen kifizetett összegből a különadót levonta, a magánszemély a volt munkáltatójánál kezdeményezheti a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, azokat visszatartja a magánszemélynek visszajáró összegből. A 08-as bevallását önellenőrzéssel módosítja, a magánszemélynek új igazolást állít ki. A munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli, és az őt terhelő adókötelezettséget nem érinti.
Kisadózók tételes adója Nem kell bevételként figyelembe venni a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (visszamenőlegesen: 2014. január 1-től). 2017. január 1-től A kisadózó által kiállított bizonylat alapján az adóalanyiság megszűnésének napjáig be nem folyt bevétel a megszűnés napján bevételnek számít. Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra, amelyek egészében keresőképtelen a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató kisadózó. A bevételi értékhatár 12 millió forintra emelkedik. A kisadózó az adóalanyiság megszűnését követően 2017. január 1-jétől a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja a kisadózók tételes adóját.